Sajnos én ezen a rendezvényen nem tudok személyesen részt-venni. Ezért viszont meg kell írnom, hogy mi az, ami a Budapesti Történeti Múzeum megemlékezéséből biztosan ki fog maradni. És amiről szerintem egyetlen előadó sem mer majd beszélni, mert ellenkezik a Margitsziget történelméről ma is előadott hivatali állásponttal! Dogmákról van szó, méghozzá nagyon súlyos helyrajzi-földrajzi és értelmezési problémák sorozatáról, ahogy a történészek zsákutcába tévedtek, és egyre messzebb vitték egymást a tévútra. Margitsziget történelme is ezt a kárt szenvedte el. Napjainkban is tévúton halad a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak a nagy része, mert a történelem kutatása során, elsődlegesen nem a látképekre és oklevelekre koncentrálnak, hanem a korábbi történészi téveszméket, helytelen dokumentumokat másolják és népszerűsítik.
2.jpg) |
| Garády Sándor levele Nagy Lajos régésznek a Pusztatemplom 1930. évi ásatásának eredményeiről (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény) |
Kutatóként, én magam is tisztában vagyok azzal, hogy Garády Sándor a kevés időben nagy munkát végzett, és volt is több helyes megállapítása, melyek igaznak bizonyultak számomra is. Azonban az Árpád-kori és középkori főváros topográfiáját ő sem látta át, és ezért nem is jöhetett teljesen tisztába a korábbi vízrajzzal és a napjaink környezetétől teljesen eltérő állapotokkal. Éppen ezért, én is fontosnak tartom az emlékezést, egy elszánt kutató munkásságára, de tisztázni kéne immár azt is, hogy mi igaz, és mi nem az, a helyrajzi kutatásokból, amit régész-történész kutatóink tettek. Ki kell emelni a hibákat a helyes eredmények közül, mert a hibák sorozatos ismétlésének nem sok értelme van! És nincs értelme tekintélyeket állítani akkor, miközben a történészi, Árpád-kori és középkori főváros topográfiájának nagy része, teljes káosz, tévedések és tudománytalan erőlködések halmaza csupán, s nem több! Tévesen lett a római Aquincum területére elképzelve történészeink által, Óbuda városa, és ezért a hegyen lévő Óbuda városát, melyet Sicambriának hívtak, meg sem találhatták. Fikarcnyi esély sem volt arra, hogy Óbuda városát azonosítsák, mert egyetlen történész sem próbálkozott az óbudai látképek azonosításával a képek nézőpontjából a vonatkozó oklevelekkel, és térképekkel közösen. A téves helyrajzi elképzeléseikhez akarták ferdíteni az óbudai látképeket, ezt látjuk Bertalan Vilmosné munkáiban. Óbuda történészi kutatása a tudománytól idegen, alaptalan és ostoba feltételezéseken és teljesen hibás elképzeléseken alapult, még pediglen a földrajztudomány és vízrajzi rekonstrukciók mellőzésével. Történészeink a mai
 |
| A hegyoldalban lévő Sicambria-Óbuda városa |
A BTM KŐTÁR ELŐADÓJA
Takács Ágoston, a Budapesti Történeti Múzeum kőtáros munkatársa, aki a megemlékezés előadója a Margitsziget témában, és sajnálatos módon, ezt a Garády információt nem fogja előadni, mert szintén szervilis módon, csak a tudománytalan történész téveszméket ismétli, a Margitszigettel kapcsolatban is. Ő volt az, akit a BTM kiküldött nekem a terepre, és akinek átadtam az általam összeszedett részleges emberi csontvázat, amiről egyébként azóta sem kaptam semmilyen tájékoztatást sem. Tehát, Takács volt az, aki a kocsimban ülve, az Óbuda-Wrs altemplomában begyűjtött bimbós-leveles oszlopfők fotóit megnézve, azt a 11. század végére datálta helyesen. Aztán pedig később, a Kanyó hazugságait látva az RTL Klub műsorában, már újkorinak ferdítette az Árpád-kori leleteket, és magyarázkodott, hogy "nem fogta a kezében azokat". Teljesen tévesen, azt képzeli Takács, hogy Kanyó ferdítései jelentik a jövőt, és neki oda kell igazodnia, miközben az évszázados téveszméket másolja a főváros történelmével kapcsolatban. Tehát ennyit a BTM kőtárában dolgozó Takács Ágoston hitelességéről. Korábban is láttam már a közösségi oldalakon, ahogy érthetetlen módon, Sashegyi Sándort és kutatásait gyalázza eszetlenül. Ha három élete lenne, sem tehetne annyit a múltunk megismeréséért, mint amennyit Sashegyi Sándor egymaga tett, Pomáz környékének vidékét járva! És ezt azért is fontos megjegyezni, mart Sashegyi Sándorhoz hasonlóan, Garády Sándor sem régész-történészként indult az életben, sőt még a szakmájuk is mindkettőjüknek a magyar vasútnál volt, és a végén a múltunk kutatásánál kötöttek ki. A tisztelet tehát Garádynak és Sashegyinek egyaránt kijár, még akkor is, ha a Takács-féle BTM-es munkatársak ezt képtelenek ténylegesen megadni nekik.
GARÁDY SÁNDOR ÉSZREVÉTELE
 |
| Aquincum = Sziget ! |
 |
| Dillich Óbuda látképén a Főtér területe szigetként azonosítható! |
