NYULAK SZIGETE? TÖRTÉNÉSZ OSTOBASÁG!

INSULA BEATE MARIE VIRGINIS-INSULA LEPORUM

A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA-ÓBUDA ÉKESSÉGES SZIGETE

Rengeteg történész tanulmányban olvashatjuk, hogy Óbuda szigetét a "Nyulak Szigetének" is hívták. Szinte felsorolni is nehéz a nagynevű történészeket, akik kivétel nélkül hívják tanulmányaikban "Nyulak Szigetének" azt az ÓBUDAI ! nagy-szigetet, amit valójában a középkorban soha-senki sem nevezett a "nyulak szigetének" és senki sem hozta soha

A NYUGATI MEDER

összefüggésbe a nyulakkal. A szigeten ugyanis, egészen biztosak lehetünk benne, hogy nem éltek nyulak, illetve nem a nyulakról nevezték el a szigetet! Ennek a szigetnek ugyanis hivatalos neve: Insula Beate Marie Virginis-A Boldogságos Szűz Mária Szigete!Hívták nagy vagy Chepel szigetnek, és a középkorban Szent András szigetnek is. És ne tessenek értelmetlennek lenni, a mai Csepel nevű sziget bizonyosan nem az a sziget, amit Árpád fejedelem a lovászmesteréről nevezett el, hiszen ott egyáltalán nem találták Árpád palotáinak apró nyomát sem, de nem is fogják soha!
Hogyan gyártottak a történetírók és történészek ebből a nagy szigetből mégis "Nyulak szigetét"? Ezt fogjuk most megvizsgálni és kideríteni, kapaszkodjanak kedves olvasóim, ismét történész-tabudöntő írás következik...

INSULA LEPORUM-NYULAK SZIGETE?

Egy olyan szigetről van szó, amire nem csak a királyok és királynék büszkék, hanem maga egész főváros- hiszen az Óbuda ékességes szigete, és -az egész ország! Alapjában azon is illett volna elgondolkodni történészeinknek, hogy egy olyan szigeten, ahol az Árpád-kori  csodálatos paloták és várak találhatóak, és a kora-középkor idején nem keveset építkeztek, egy ilyen szigetet majd pont a "nyulakról" fognak elnevezni? Mit gondoltok kedves olvasóim, Ékességes Szigetnek vagy Nyulak Szigetének hívták inkább? 

A TÖRTÉNÉSZDOGMA KÁROS HATÁSAI AZ INTERNETEN

Napjainkban ez a történész szamárcsapás odáig van fajulva, hogy internetes latin fordító oldala is átveri az embereket, ha az Insula Leporum szavakat ütjük be! Az ember az agyát eldobja... ezért nekik is levelet írtam...

Üdv! Ez rendben van így?

praepositus Sancti Michaelis De Insula LeporumSzent Mihály főangyalról nevezett Nyulak Szigeti prépost {ma Margitsziget, egykor premontrei prépostság}
A forditó oldal üzemeltetői legalább nyitottan állnak a problémához, mert az elküldött levelemre válaszoltak.

> A leporum valóban nyulat jelent az oklevelek leírásaiban, nem inkább
> Óbuda ékességét? A másik pedig... Hol igazolja ez a leírás, hogy ez a
> mai Margitnak hívott sziget? Hiszen a sziget megnevezése Insula Beate
> Marie Virginis, vagyis NEM Margitsziget! Miért kell még itt is a
> történész ostobaságokat terjeszteni?

Szia,
Köszi a jelzést.
Elég bonyolult kérdés, mert még a latinosunk is gondolkozik rajta. :-)
Egy kis türelmed kérjük.

Köszi:
     Melinda

Szia,

Tudnál valami konkrétat javasolni, hogy vegyük fel?

Kedves Melinda! 

Köszönöm a nyitottságot és pozitív hozzáállásotokat. Alapjában egy buta téveszme a Lepus, vagyis nyúlsziget elnevezés, ez is csak történetírói ostobaság és dogma. Én úgy gondolom, hogy a sziget Leporum megnevezése valójában Óbuda ékességét jelentette, hiszen okleveleinkben ugyanott megtalálható a sziget neve: Insula Beate Virginis-A Boldogságos Szűz Szigete és ez bizony nem egyenlő a mai Margitszigettel, mert a Zichy főtér is sziget volt még a középkorban, a romterület amit Óbudaként mutogatnak pedig valójában Vybeech-Újbécs települése a Boldogságos Szűz Szigetén. Ez magyarul azt jelenti, hogy a középkori Óbuda városa soha nem volt ott a mai Árpád híd budai oldalán! Picit összetett a probléma, de ha érdekel benneteket, akkor ajánlom a nemsokára könyvsorozatban is megjelenő Történész Dogmák Nyomában sorozatot. Egyébként tetten érhető a történészek ostobasága, csatoltam erről egy oklevelet.

Üdvözlettel

   Egyed Zoltán Pajzsvivő

A MARGITSZIGETEN NEM TALÁLTÁK ÚJBÉCS TELEPÜLÉSÉT ÉS ÉPÜLETEIT !

Kedves Zoltán!

Mi kizárólag nyelvi szempontból nézzük a latin szövegeket a tehetségünk 
adta szinten. A latin szövegekben lévő történelmi hitelesség 
vizsgálatával nem foglalkozunk. Ezért lehet, - hogy egyébként történelmi 
sületlenség, amit latinul leírtak -, mi elfogadjuk, ha az nyelvileg 
viszont helyes.
Viszont, ha tudsz egy konkrétumot írni, hogy mit, mire írjunk át és az 
nyelvtanilag helyes, akkor átírjuk.

Köszi:
      Melinda

Kedves Melinda!

Szerintem nyelvtanilag, és történelmileg is Óbuda Ékességes Szigetét jelenti az Insula Beate Marie Virginis-Insula Leporum, és semmi esetre sem " Margit vagy nyulak szigetét, a lepor ugyanis bájt és ékességet jelent.

A REGESZTÁK IS HAMISAK !

Okleveleink magyar regesztáit is a történész korlátoltság alapján írták! A Boldogságos Szűz Szigetét-Insula Beate Marie Virginis- miért írják a regeszták Margitszigetnek?

Nagyon csúnya a történet, mert nem csak nyulazzák a szigetet, hanem Margitozzák is a valójában Boldogságos Szűz Máriának hívott szigetet a magyar regesztákban! Ez pedig csak azért van így, mert a regeszták készítői már a történész téveszme elvárásai szerint dolgoztak! A történészi írásokat tovább terjesztő oldalaktól azonban hiába várjuk az értelmes gondolkodást, kritika nélkül közlik a történészek téveszméit Óbuda ügyben.

ÉKESSÉG-LEPRA-VAGY NYÚL?

A leporum valóban nyulat jelent az oklevelek leírásaiban, nem inkább Óbuda ékességét? A másik pedig... Hol igazolja ez a leírás, hogy ez a mai Margitnak hívott sziget? Hiszen a sziget megnevezése Insula Beate Marie Virginis, vagyis NEM Margitsziget! Miért kell még itt is a történész ostobaságokat terjeszteni?

Várom ezen oldaltól is a választ a kérdésemre...
A legnagyobb probléma az, hogy aki ezt az oldalt is szerkesztette, már a téveszmét tanulta meg, és így terjeszti a történészek dogmáit.
Ahogy krónikáink tudósításait félrefordították, ugyanúgy érdekes módon ma is félrefordítják a szó jelentését! 
Valahogy úgy vagyok én ezzel a történettel is, mint értetlen Ábelka a Fluimucil reklámban. 

DE MIÉRT?

De miért erőszakolják meg az Insulát(szigetet) a nyúllal? Leporum a szavunk, amit fordítani szükséges DE-akkor miért kéne azt a lepus-sal-a nyúllal magyarázni? MIÉRT?
Hogyan jönne a leporum a lepusból? Miért?
Nem az szerepel az okleveleinkben, hogy lepus, vagy lepores, , és NEM Leprorum (leprás) hanem az, hogy Leporum ! Ez pedig Bájat-Ékességet jelent, az okleveleink írásait értelmezve, hiszen ugyanazon oklevelekben ugyanott a sziget teljes neve: Insula Beate Marie is szerepel. Történészek ferdítik el okleveleink tudósításait!
Egyik név sem a ma ismert Margitszigetet jelenti, ezt jól jegyezzük meg!
Az értelmes fordítása tehát az okleveleinkben szereplő Insula Leporum leírásnak Óbuda Ékességes Szigete!
Okleveleink azt is leírják, hogy ez a sziget a Pesthegyi Óbuda városával szemben létezett, az meg ugyebár a mai Budavár(Nev Ofen Buda) sosem volt, így tehát véglegesen bukott az évszázados történész téveszme-dogma! Próbálták az ékességet leprások szigetének is fordítani, de hamar kiviláglott, hogy ez is ugyanolyan ferdítés, mint ahogy például Etzelburgot igyekeztek Aquincumnak elferdíteni. Tehát a történész kádereknél maradt a sziget értetlen nyúlozása.

3. Óbuda préposti és királynéi vára a Csillaghegyen és azzal szemben, Óbuda város ékességes szigete!

Joggal tarthatunk azonban attól, hogy ezt a történész gyalázatot, amit szintén hivatalból követtek el a Boldogságos Szűz Szigete ellen, ezt majd nehéz lesz levetkőzni. Gazdag történelmünk legcsodálatosabb szigetére úgy kell ma is gondolnunk-mert ezt verték a köztudatba és ezt erőltetik napjainkban is, - hogy az a "nyulakról" volt a legnevezetesebb a középkorban. BOTRÁNY!

A DUNA NYUGATI MEDRE A PESTBUDA(CSILLAGHEGY) HEGY ALJÁBAN!

Ugyanolyan szégyen és gyalázat ez, mint amit Óbudával műveltek, és művelnek napjainkban is tovább hivatalból!
Túl sok ebben a történetben a "véletlen" félreértelmezés, félrefordítás és ferdítés, krónika és metszet hiteltelenítés, dicső múltunk gyalázása, a hivatalos oldal régész-történészeitől. Érdemes elolvasni a tiszta képhez a közelmúlt eseményeit: 

CUI PRODEST-KINEK ÉRDEKE?

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN ÉS A SZIGET HELYRAJZA

Az északi nézetű hadmérnöki rajzoknál a képeket szemlélve ne kövesse el senki, az ostoba történész hibát, hogy a szigethez akar viszonyítani! A Duna folyó szigetei ugyanis idáig is változtak, a hegyek azonban ritkábban és kevésbé!

Óbuda prépostsági területe, a királynéi vár és az egész város: a IV.Béla Budája- Novi Montis Pestiensis azon a Megyer hegyen található, amit hívtak Pest hegynek-Owmpergnek vagyis Offenbergnek-Buda hegyének is(nemrég még Péterhegy), mai elnevezése pedig Csillaghegy. A középkori Árpád-házi Buda városa tehát Moger hegyén található napjainkban. Erre a krónikáinkból magától értődő tényre hivatalból is illő lett volna rájönni! 

UGYANOLYAN MAGASAN A HÁTTÉRBEN ÚJBUDA VÁRA NEV OFEN-NOVA BUDA-A MAI BUDAVÁR

A mai(Nev Ofen) Buda pedig Anjou, sosem volt Árpád-házi! 
Tessék szépen rágódni ezen mélyen nem tisztelt MRSZ, Archeológia.hu, PMMI, Óbudai Múzeum, BTM, Óbudai Anziksz Magazin, TTE stb... és tessenek szépen a mai Buda történelmét is újraírni a latin nevek és oklevelek meghatározásai által, újrafordítani a regesztákat hitelesen! Hiszen ahogyan Óbuda várainak helyrajzát, a mai református templom helyén álló Werner comes várával próbálták egybe erőszakolni, úgy a valódi Óbuda várának elnevezését ferdítették Nev Ofen azaz a mai Buda nevének, és így történhetett meg az a világraszóló botrány, hogy Óbuda városának egykori épületeit  a mai Buda várában próbálták azonosítani. A pláne az, hogy ezeket a szamárcsapás műveket a régész-történész szakma most is elfogadja, és további könyvek is készültek belőle. Azt is mondhatnánk, hogy vicces, ha nem lenne az egész végtelenül szomorú. 

Mert "az idő igaz, s eldönti, ami nem az..."

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN!

Petőfi Sándor: VOLTAK FEJEDELMEK...

                                                     

Voltak fejedelmek, 

Akiknek emlékoszlopot emeltek, 

Magast és fényeset, 

Mely hirdeté nagyságukat, 

Mely hirdeté jóságukat. 

És hol van az oszlop?... elesett! 

El kellett esnie, 

Mert hazugsággal volt tele. 

Az idő igaz, 

S eldönti, ami nem az. 

Ott áll a sír most emléktelenűl, 

Az eltörött helyett mást nem tevének... 

De nem! hisz örök átka nemzetének 

Sötét oszlopként rajta nehezűl. 

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Egyed Zoltán Pajzsvivő és Kefir az Óbuda kutyató 2019. Kikelet hava

                                                                     

ÓBUDA TÉVES HELYMEGHATÁROZÁSA

ÜRÖM HATÁROS ÓBUDA ÖRS ÉS ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSÁVAL

A FELKIS TÉRKÉP HITELES HELYRAJZA AZ OKLEVELEKKEL KÖZÖSEN ÉRTELMEZVE

Óbuda-Sicambria város kutatásában a Villa Wrs vagyis Óbuda Örs településének valós helyszíne, az esztergomi nagy úttal közösen helyrajzilag elválaszthatatlanok, hiszen a régi Budára vonatkozó oklevelekben közösen szerepelnek. Mondhatnám úgy is, hogy Örs település beazonosítása Óbuda városába-Fehéregyházára vezetett és közelebb vitt Árpád fejedelem sírjához is.

TERRENUM ÜRÖMIENSE MELLETT ALBA ECCLESIA AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA Beate Marie Virginis !

FELKIS ANTAL HITELES FÖLDMÉRŐ TÉRKÉPÉN JÓL LÁTNI A KÖZÉPKORI HATÁROKAT

Planum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, duc... [S 11 No 1848]

Kiemelés helye	E 148 1853:27
Típus	határtérkép
Méret	75 x 53 cm
Jelzet	S 11 No 1848
Cím	Planum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, ductumque utriusque partis referens
Tárgy	Óbuda és Hidegkút közötti vitás határterület térképe
Méretarány	126 mm = 400 bécsi öl Normalizált: 6000
Dátum	Normalizált: 1778 Hitelesítés éve: 1781 Keletkezés éve: 1778
Közreműködő	Hitelesítő: Brady - Oberlieut. ... Ing.; Freibeisz, Antonius - Pest, Pilis et Solth ... uniors Or. Judlium; Scheid, Wolffgangh - Pest, Pilis et Solth Cottus V. Judlium Rajzoló: Norel Szerző: Felkis, Antoine de; Balzer, Joh.
Technikai jellemzők	Tárolási forma: hajtogatott Tárolási mód: fektetett Eredetiség: eredeti Egyediség: kéziratos Tárolóeszköz: fiók Anyag: vászonra vont papír Szelvényszám: 1
Tartalmi jellemzők	Vízépítészeti létesítmény: gémeskút Közlekedési létesítmény: megnevezett utak Mellékszöveg: részletes magyarázat, hitelesítési záradék pecséttel Településrajz: Hideg Kuth település templommal és néhány ház oldalnézeti rajzával ábrázolva Színezés: színezett Épület: templom, kápolna, Albae Ecclesiae-rom Államigazgatási beosztás: helységhatár: Hidegkúth, Solmar (Solymár), V. Buda Vízrajz: patak, forrás Díszítés: tájkép Tájolás: KÉK+irányrózsa Hegyrajz: hegyrajz: Hoher-Berg - Nagy Görej Műveési ág: szántó, rét, legelő, szőlő Nyelv: latin
Adatbázis forrás	Magyar Országos Levéltár • S – Térképtár • S 11 – Kamarai térképek

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!

Tulajdonképpen az oklevél miatt kezdtem el írni ezt a bejegyzést, azonban Antoine Felkis térképének igazsága, ami a Hungaricana oldalán is látható-olvasható további gondolatokat hozott a témával kapcsolatban. Ez az a térkép, ami az egykori Árpád-házi királyok fővárosának területét ábrázolja az óbudai Fehéregyházával és az esztergomi nagy úttal közösen.Térképünk Hidegkuth és Vetus Buda vagyis Óbuda határát mutatja a bejárt határpontok szerint, az Ofner-BUDA- Berg(mai Péter hegy) déli oldalán. A határjárás pedig azt is tisztázza számunkra, hogy Atilla vára-Sicambria-Vetus Buda városa a G határjáró állomástól északkeletre található.

Mutatja a térkép az ESZTERGOMI RÉGI NAGY UTAT is, gyengébb történészek kedvéért: Vestigia antiqua via Strigoniensis Magna olim dicta- és ábrázolja az új nagy utat is, ami a királynéi vár árkával (BMV klarissza) párhuzamosan halad az okleveleink szerint Kurszán fejedelem várának irányába. Lásd Kurszán-vár Blog.Az ÓBUDAI ! préposti területen kiépült Novi Montis Pest(h)iensis Castrum Budavár miatt kiépült új esztergomi nagy út a korábbi kiépítéssel párhuzamosan halad a Kevély-hegy déli oldalán, Pilisszántó-Klastrompuszta és Pilysi apátság Kovácsi-Vaczon(ma Pilisszentkeresztnek hívják tévesen)-Pilisszentlélek irányába. Berlász Jenő járt jó nyomon, Hrenkó Pál pedig hiába volt katonai térképész, ez esetben a tévedéseit a már kialakult szamárcsapás vezette. Ő volt az, aki hivatalból intézte el, hogy a Felkis térkép hiteltelen legyen, aztán a szamár történészeknek volt mire hivatkozni a csapáshoz. Persze, hogy az óbudai Fehéregyházát akarta a Csúcs-hegyi római villába erőszakolni. Én sem lennék gyalogos egy olyan seregben, ahol a térképész parancsnok elfelejt több párhuzamos utat és egy egész hegyet, csak azért, hogy a téveszméjét erőltesse. Pedig még a digitális-műholdas technikára sincs szükség ahhoz, hogy az ember észre vegye a hatalmas TERRENUM ÜRÖMIENSE feliratot, éppen csak ki nem veri a térképet bámuló szemeket! 
A Hungaricana nem pozicionálta térképünket, ám Scheffer Miklós barátom szerkesztésével-amit ezúton is köszönök- mi megtettük!

A MAPIRE NEM POZICIONÁLTA A FELKIS TÉRKÉPET KÖZREMŰKÖDIK A TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁSBAN !

Az Óbudai Fehéregyháza tehát maga Óbuda városa egészen északon látható, az soha nem volt a Viktória téglagyár bányagödrében, ahogy Óbuda városa- préposti és királynéi város- sem volt soha a római Aquincumban, ez is csak egy muszájból kitalált primitív történész téveszme, ezért nincs erről oklevél sem. Délről néz észak felé térképünk, és bizony a manapság történészek által Óbudának fantáziált római terület még véletlenül sincs rajta! A betokosodott történész téveszmék már itt olyan maflást kapnak, hogy az ürömi határjárás adja rögtön a másikat... 

:)

ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSA ŐRSSEL- ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!

Ewrym-Üröm:

1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisszák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő  

távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a

SZAKRÁLIS HAROMKUTH

Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz-Burusienew-Ewrym 

HÁRMAS-HATÁRKŐ

határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336 

Óbuda Örs telepe és Óbuda város is közvetlen szomszédos tehát Ürömmel, ahogy Pilisborosjenővel is! A dátum 1355, érdekes módon pont az az időpont, amikor Óbuda városának határjárása is megtörtént. A ma Óbudának csúfolt terület pedig igencsak messze van Ürömtől, a Zichyék Óbudája pedig még nem létezik. Ezért nem azon a területen történik a határjárás. Az Óbuda városáról készült határjárás is az Üröm-Óbuda Örs-Megyer közötti területet járja körbe! Az oklevél ír a nagy útról is, ami Budára vezet, ahogy a Felkis térkép is ugyanazt mutatja, tehát kölcsönösen megerősítik egymás hitelességét.

Bebizonyosodott tehát, hogy a Budapesti Történeti Múzeum történész munkatársai valótlant, egy történészi téveszmét erőltetnek tovább még napjainkban is!

A témában téveszméket hirdető phd-s CEU ELTE oktatónak pedig illene tudnia, hogy Kumorovitz Bártfaira hivatkozik, tehát bukott a dogma, a látképek és még az oklevelek szerint is! Ezt a hadmérnöki rajzot Zimmermantól szintén Bártfai feliratozta ! Sziklás hegytetőn van ÓBUDA VÁROSA !

Laszlovszy József az ELTE és CEU oktatója szerint a katonai rajzokat "bulvár képeknek" készítették az egykorú hadmérnöki rajzolók! Egy történelemtanár szájából különösen megdöbbentő ilyen óriási butaságot hallani.

A TERÜLET LÉTEZIK!

Szerintem meg a tisztelt egyetemi professzor úr gyárt ócska bulvár történelmet, amikor azt akarja bemesélni hallgatóságának és diákjainak, hogy ez a hegy a főtéren van!

MARHA MARHA MARHA !

Miért van olyan érzése az embernek, hogy a szakmai nagyságok próbálják menteni a menthetőt, és még nagyobb képtelenségeket akarnak bemagyarázni nekünk? Továbbra is a Schönvisneres ostobaság a példakép, hogy a római Aquincumba erőszakolják valahogy Óbuda-Sicambria városát, és az egykori környező településeket is a szamárcsapásuk alapján próbálják tovább erőszakolni. A rómainak kell lenni itt a kultúrának, azt sulykolják tovább, hogy Óbuda városa a római infrastruktúrára épült, a rómaiak útjait használták a magyarok, a rómaiból nőtt ki a magyar főváros. A fenéket, ebből egy szó nem igaz!

OKLEVELEK IGAZSÁGA

Ugye kedves olvasóim, milyen érdekes, hogy ÜRÖM HATÁROS ÓBUDÁVAL! És Pilisborosjenőn átvezető út ÜRÖM területén keresztül BUDÁRA visz és Vrs-tehát ÓBUDA ÖRS területére vezet, amely határos Ürömmel! Ejnye, ti a történész szamárcsapásban még napjainkban is tévelygők, áruljátok már el szépen; hogy miért erőszakoljátok Óbuda Örs települését a mai Harsány-lejtőre? Kedves Papp Adrienn, ideje lenne már felébredni, tessék átnézni az oklevelek tartalmát, és aztán szépen elfelejteni, hogy Óbuda Örs települése továbbra is a Csúcshegyhez legyen erőszakolva! 

 ÓBUDA ÖRS NEM A HÁRMASHATÁRHEGYNÉL VAN, HANEM ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS AZ ÜRÖMI VÖLGY TÚLOLDALÁN! 

Remélem mindenki felfogta a DL 4503 számú irat lényegét: az oklevél megerősíti Felkis térképét, és megerősíti a hadmérnöki metszeteket, amelyek ugyanoda tüntetik fel Óbuda várait északról ábrázolva a fővárost! A jelenlegi hivatalos történész-dogma szerinti "Óbuda" vár sehogy sem lehetett határos Ürömmel. 

Mit ír a település helyét meghatározó többi oklevél?

„1324. március 29.

A budai káptalan jelenti Károly királynak, hogy Tisza királyi főajtonálló mester a neki adományozott ürömi volt királynéi birtokba és a vele szomszédos Kompolt fia Péter fiaitól vett borosjenői (Borusyenw) birtokba Nyéki Balázs kir. és Tamás jegyző, káptalani megbízottak bevezették, a birtok határait megjárták. Ez érinti az Üröm feletti három forrást, a Kalász felé levő hegyet, a völgyben álló szilfákat, a budai út melletti diófákat, ezen úton lemegy az óbudaőrsi (Wrs) határig”.

Óbuda Örs települése Solymár és Óbuda között létezett helyrajzilag, azonban Óbuda városa NEM a ma Óbudaként ismert területen létezett, hanem a sziklás oppidum-promontorio-szőlőhegyen. Így tehát Óbuda városával együtt Wrs települését is valótlan helyre erőltették. Mikor jön el az idő, mikor fogják elismerni a több évtizedes hibáikat?

Történészeink tehát eddig is mellőzték, a hiteles oklevelek adatait a szamárcsapásuk érdekében, és ez nagyon durva TÉNY, a világon egyedülálló mutatvány! 

ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZEK NAPJAINKBAN

XXI.SZÁZADI DIGITÁLIS KOR

Sokszor megírtam már, hogy azért teljesen felesleges és alapjában buta dolog a hivatalos szamárcsapást tovább erőszakolni,(Laszlovszky,Kanyó,Végh,Láng,Lassányi) mert az okleveleken kívül a modern technika is velünk van.Több adatot is megtudunk az oklevélből, amit földrajzi helyhez tudunk kötni. Ennek a ténynek a dilettáns dogmákat hirdető történészek láthatólag nagyon nem örülnek, mindennel próbálkoznak,

hogy keresztbe-tegyenek a kutatásoknak. Az átlagember számára is elérhető mai GPS digitális technikával pontosan tudjuk a műholdas térképen jelölni a terepkutatás során fellelt tereptárgyakat. Az oklevelekben részletesen jelzett határköveket a térképünkön rögzíteni tudjuk. A földrajzi okleveles és terepi azonosítás után a rögzített eredményekből további azonosítások következnek az oklevelek ismeretével Vetus Buda-Sicambria azaz Óbuda királynéi városára vonatkozóan. 

GPS ÉS MŰHOLDAS HELYMEGHATÁROZÁSOK

Történészeink úgy csinálnak, mintha a digitális technika napjainkban nem létezne, mintha még most is bármilyen mondvacsinált téveszméjüket Óbudával és Fehérvárral kapcsolatban le tudnák nyomni hivatalból a történelem iránt érdeklődő emberek torkán. Azt sem veszik észre a megtévedtek, hogy a téveszméikkel a teljes szakmájukat is lejáratják, és nevetségessé teszik saját magukat. A laikusok is tudják, hogy a Zichy főtéren nincs hegy, ÓBUDA VÁROSA MINDEN OKLEVÉL ÉS LÁTKÉP SZERINT IS SZIKLÁS SZŐLŐHEGYEN LÉTEZETT ÉS SICAMBRIÁNAK IS NEVEZTÉK !

FORRÁS: MOL ARCANUM

A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES !

Az oklevelet és térképet bárki megtekintheti a digitális tárban, ebben pont ez a szép. Persze ezzel még nincs vége a fővárossal kapcsolatban összezagyvált történetírói butaságoknak. Korábban is utaltam rá, hogy jelenkori elnevezéseink földrajzi helyei teljesen valótlanok. Óbuda város területének téves azonosítása azt eredményezte, hogy a mai Buda vár környékének történelmét is hosszú időre meghamisították a hivatalos téveszméikkel történészeink. Gerevich butasága a mai napig kísért, méltó utódai pedig napjainkban is azt  hirdetik hivatalosan, hogy Óbuda várai a mai Budán léteztek. A mai Buda vára(NEV OFEN) azonban sosem volt a Pest-hegyi Buda vár, és nem IV. Béla építette azt. A mai Óbudát ábrázoló 18. század végén készült Kneidinger-féle térképek pedig nem  tudják az eredeti óbudai birtokterület határait. Napjainkban is még a római Aquincumba erőltetik a magyar Óbuda városát, pedig az sosem volt ott! Arra lennék a leginkább kíváncsi, hogy van-e egyáltalán olyan valaki a hivatásos oldaltól, aki tisztában van azzal, hogy mi az amit feltártak a ma Óbudának hívott főtér környékén?

MINDEN JOG FENNTARTVA
2016.

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ 

HOL LÉTEZETT AZ ÓBUDAI VÁR-NOVI MONTIS PESTIENSIS CASTRUM BUDA?!

                                     MERRE VOLT A PEST-ÚJHEGYI VÁR?

BÉKÁS-MEGYEREN LÁTHATÓ ÓBUDAI KIRÁLYI VÁRAK

Óbudán volt, és semmi mást nem kéne tenni, hogy ezt megtudjuk csak elolvasni a területre vonatkozó forrásokat és okleveleket! 

                             CASTRI NOVI MONTIS PESTIENSIS

Calidis Aquis azaz FELHÉVÍZ-Papmál-Előmál-Újmál-Székmál szőlők között áll, csakúgy mint ÓBUDA prépostsági temploma BMV vagyis FEHÉREGYHÁZA azon a helyen, amit minden okleveles forrásunk pontosan említ, ÓBUDA VÁROS ELŐHEGYÉN A CSILLAGHEGYEN ! AZAZ BÉKÁSMEGYEREN! 

AZ ÚJ ÓBUDAI VÁR BÉKÁSMEGYEREN! ! !

Mind a mai napig azt próbálják nekünk hivatalosan bemesélni, hogy a Pest-Újhegyi vár az a mai Buda vára, tehát lessük meg, hogy mit mondanak erről az oklevelek!

"Szakértő" régész-történészeink még a magyar nyelvű regesztákat sem tudják értelmezni?
                                                     Forrás: MOL


                     Nézzünk párat...

Kérdéseim ezután az oklevél után a következők, a dilettáns történészdogmákat hirdető szakemberekhez:

• Hol is van pontosan a középkori Megyer-Békásmegyer- magasan található Felmegyer határai?

• Hol található Békásmegyeren a Sybille kolostor?

• Hol létezett Békásmegyer határain belül a Castro Budensi?

• Miért nem kereste napjainkig egyszer sem régészeti kutatás ezen objektumok egykori helyét?

• Miért állítják valótlanul, hogy ezek máshol léteztek, miért keverik Óbudát a mai Buda várával?

•  Miért állítják több évtizede valótlanul, hogy a római Aquincum volt Óbuda városa? Miért kell oda erőltetni a magyarság fővárosát? Hol van erről a történész téveszméről helymeghatározó oklevél ?

 

• Hogy nem tűnt fel idáig "szakértőinknek", hogy a Novi Montis Pestiensis Castrum Buda az nem a mai Buda vára?

• Miért nem kereste idáig sem kutatás ezt a Békásmegyer területén lévő Buda várát?

• Most már kezdik felfogni, hogy hol volt Óbuda?!

 

Az eredeti oklevél a levéltárból! 

1326. Julius. 1

Persze a világért sem akarjuk kérdőre vonni a "történész szakértőinket"de azért mégis, mikor fogják elismerni a több évtizedes tévedéseiket?!

Ismét megkérdem:
Miért állítják több évtizede valótlanul, hogy a római Aquincum volt Óbuda városa? Miért kell oda erőltetni a magyarság fővárosát? Hol van erről a történész téveszméről helymeghatározó oklevél ?

A Budapesti Történeti Múzeum honlapján miért tévesztik meg az embereket? 
A Pest-Újhegyi vár-Novi Montis Pestiensis-Castrum Buda az a régi Óbuda prépostsági vára közvetlen közelében létezett BÉKÁSMEGYEREN azaz a mai CSILLAGHEGYEN! 

A vonatkozó oklevelek világosan-érthetően elmondják számunkra, hogy Óbuda királyi várai és kolostorai nem a mai Buda várában (Nova Buda-Nev Ofen azaz Új Buda) de nem is a ma még Óbudának gondolt területen léteztek. Tehát Óbuda városa Megyeren volt, és nem Aquincumban !

Semmilyen magyar vonatkozású leletet nem találtak a római Aquincum feltárása során, egyetlen darabot sem !

Tehát a római Aquincum még véletlenül sem a magyar Pompei ! A kultuszminiszternek nem ártana tanulni egy kicsit, mielőtt ismételten a saját ostobaságait hangoztatná a magyar parlamentben.

 A római város és Zichyék Óbudája csak egy giccs a kirakatban! 

	Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára
	"A giccs néha szembeszökően silány és primitív, de gyakran jelenik meg a technikai tökély álcájában is, és ez a veszélyesebb, mert könnyebb művészetnek hazudnia magát"
	Érzelgős, szirupos, hatásvadász, olcsó, limonádé.