Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "Óbuda téves azonosítása" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "Óbuda téves azonosítása" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2024. május 16., csütörtök

ÓBUDA VÁROSÁNAK TÉVES AZONOSÍTÁSA A ZICHY FŐTÉR KÖRNYEZETÉRE A KÖZÉPKORI SZIGETRE

Buzás Gergely-Pazirik Kft-Óbudai Múzeum a Főtéren feltárt gótikus templom rekonstrukciója

A FŐTÉR KÖRNYÉKE NEM ÓBUDA VÁROSA! 

Még mielőtt a gótikus templommal elkezdenénk foglalkozni, van egy nagyon fontos teendőnk. Meg kell vizsgálnunk Bertalan Vilmosné azonosítási kísérletét Óbudán. Vagyis azt, hogy magát a területet, a Főtér környékét, miként tudta Óbuda városának azonosítani?! Tanulságos és döbbenetes írás lesz, a félreképzett történészeknek mindenképpen! Tessék jó erősen kapaszkodni, mert most cáfolom a történészi hamis Óbuda helyrajzát.

ÓBUDA VÁROS TÉVES AZONOSÍTÁSA

Bertalan Vilmosné téves azonosítása Óbuda helyrajzáról: https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099

Nézzük részletesen, és jól figyeljünk az értelmezésben, mert Óbuda helyrajzának tekintetében ez most nagyon fontos!

  • Az "előtérben ábrázolt monumentális templomrom a XIVsz-i prépostsági templom maradványa"- állítja Bertalanné, pedig ez a romokban lévő épület valójában hegyoldalban látható ténylegesen is, ám Bertalanné mégis rögtön a Főtérre azonosítja, és összemossa a gótikus templommal. Pedig a romépületen román kori ablakokat és íveket láthatunk, tehát ez az épület nem gótikus templom. 

Szent Péter prépostsági templom a békásmegyeri kálváriadombon az Ezüsthegy oldalában
Mutatom e templom valós földrajzi helyét a műholdas programmal, az óbudai látképek nézőpontjából. Amit Bertalanné a Főtérre fantáziált, az valójában az Ezüsthegy keleti oldala, a békásmegyeri kálváriadomb. Ott állt a "monumentális" épület, mely vélhetően az első prépostsági templom, a Szent Péter bazilika romjai, melyet a bekeretezett részen látunk.

Az Óbuda északi nézetű látképein "az előtérben ábrázolt monumentális templomrom" valós helye


Egészen elképesztő, amit Bertalan Vilmosné összehozott! Az egész várost, mely ma is a Rókahegyen és a hegyoldalban látható, és az Ezüsthegy oldalában található egykori romemléket-Szent Péter prépostsági templomot is, -ő egyszerűen ráerőltette a Főtér területére! Még-pediglen azért, mert a mai állapotokat vetítette vissza a múltba, és nem volt tisztában azzal, hogy a Duna főága a középkorban még a nyugati hegyek oldalában volt, a Kis-jégkorszak magas vízállása miatt!

De haladjunk tovább, nézzük Bertalanné további azonosítását, hogy mennyire felel meg a képi-műholdas látvány, az általa elképzelt területre!
  • "A háttérben lévő lemetszett dombszerű kiemelkedés a római amphiteátrummal, a későbbi Kurszán várral azonosítható" - írja Bertalanné a tanulmányában.

Hogy könnyebben értelmezni tudjuk, ezúttal is bekereteztem Bertalanné mondandójának látképi területét. Tehát azt képzelte Bertalanné, hogy a képünkön látható hegy, az a római katonavárosi körcirkusz. Pedig valójában ez a csillaghegyi Rókahegy, és legmagasabb pontján Alba Beate Marie Virginis, vagyis a Szűz Mária prépostsági templom, ismertebb nevén az óbudai Fehéregyháza! Nézzük hozzá a műholdas azonosítást!


Bertalanné az Óbuda látképen látható csillaghegyi Rókahegyet, és az ott létező Szűz Mária prépostságot fantáziálta a római körcirkusznak, és Kurszán várának, hozzá kell tennem, hogy teljesen hiteltelen és tudománytalan módon! A még nagyobb döbbenet az, hogy ma is ezt akarják bemesélni az embereknek, az alapjában téves azonosítási kísérletet ma már tényként adják elő a Történettudományi Intézet munkatársai, a bölcsészek és történészek, a BTM és Óbudai Múzeum munkatársai is! Ezért készítettem videót is erről.

KURSZÁN-VÁRA NEM A RÓMAI KÖRCIRKUSZ !

És egyetlen történész sem írt arról, hogy álljunk már meg egy röpke pillanatra, mert ezen azonosítás alapjában téves! NEM FELTŰNŐ, HOGY EZ NEM A FŐTÉR TERÜLETE!? Annyira meg akartak felelni a kommunista taníttatásnak, miszerint "Óbuda városa a rómaiból fejlődött ki", hogy ez alapjában téves azonosítási kísérlet után, NEM IS KERESTÉK A LÁTKÉPNEK MEGFELELŐ FÖLDRAJZI TÁJAT ÉS A HEGYTETŐN ÉS HEGYOLDALBAN LÁTHATÓ ÓBUDA VÁROSÁT, ÉS ELKEZDTÉK INKÁBB A LÁTKÉPEKET HITELTELENÍTENI! Egészen döbbenetes! Nagyon régen, még próbáltam volna személyesen, jobb belátásra bírni a történészeket. Emlékszem, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén adta elő, tizenvalahány évvel ezelőtt,- az akkor Régész Szövetség Elnök Lassányi, hogy ezek a hadmérnöki látképek "idealizáltak"! Én meg elképedve gondoltam magamban a "szakértőről", hogy te magad vagy az idealizált! Mi is történt? A látképek nem feleltek meg a történészi elképzeléseiknek- ezért szerintük a látképek a hibásak-így megy ez a magyar történészeknél. Nem normális, és az sem normális, ami ma is folyik az Óbudai Múzeumban és a rendezvényeiken! 

Rókahegy = Szűz Mária prépostság


Bertalanné saját maga is leírja, hogy északról készültek a látképek, és még hivatkozik is Rózsa Györgyre! Eszement, és térlátás nélküli totális elvakultságot jelez, hogy Bertalanné a csillaghegyi Rókahegyet fantáziálja a katonavárosi körcirkusz romjának, a békásmegyeri-ófalui területet és völgyet pedig Zichyék Főterének! Tehát nem a látképek földrajzi megfelelőjét kezdték keresni, hanem a látképen látható épületeket akarta Bertalanné a Főtér területére erőszakolni! És várjál kedves olvasó, mert ma meg már tényként adják elő régóta ezt a téves azonosítást! De, hogy nem vette észre, hogy az ott egy hegy, és miért nem hívta fel egyetlen munkatársa sem a figyelmét a tévedésére? TEKINTÉLYELV! Az előtérben látható romemléket sem lehet a Főtérre tenni, mert nincs meg a hegyoldal! Biztos vagyok benne, hogy Bertalanné egyáltalán nem ismerte Óbuda bővebb környékét, és sosem járt az Ezüst-hegyen, ahonnét ezek a látképek készültek. Ha ugyanis vette volna a fáradtságot, hogy végigjárja Óbuda határát, akkor nem akarta volna Óbuda városát a Főtérre fantáziálni! Még én magam is, még most is teljesen elhűlve olvasom Bertalanné tanulmányát, amiben felvázolja az elképzelését, aztán pedig a 110. oldalon, elkezdi az elképzeléséhez, a teljesen más, és alapjában téves területre erőszakolni Dilich hadmérnök látképén lévő romemlékeket! Itt lehet elolvasni:

https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099


ELTELT AZÓTA 50. AZAZ ÖTVEN ÉV, ÉS SENKI NEM VETTE ÉSZRE, HOGY EZ TELJESEN TÉVES AZONOSÍTÁS! 

Ez egészen elképesztő! Bertalanné és követői, azt sem akarták észrevenni, hogy Óbuda város kiterjedése az okleveleinkben leírt előhegytől-kelet-északnyugat, és nem észak-dél, ahogy a Főtér földrajzi környezete látható. Sok év elteltével tudtam én magam is rájönni arra, hogy Bertalannénak esélye sem volt rájönnie a hatalmas tévedésére, mert a budai oldal történész téveszméi, a Duna túlpartján is jelen voltak azzal, hogy a férjura, Bertalan Vilmos volt az, aki Contra Aquincum romjaiba képzelte bele azt a Pestvárat, ami alapján Újbécset és Révjenőt a mai pesti oldalra fantáziálják, még napjainkban is a félreképzett történészeink a Budapesti Történeti Múzeumban is. 

A Bertalan házaspárnak, Vilmosnak és Vilmosnének  köszönhetjük azt a hatalmas tévedést, ami alapján ma is az egykori Szűz Mária sziget területet fantáziálják történészeink Óbuda városának!

ÉS A HELYRAJZI TÉVESZME MIATT A KOLOSTORT IS TÉVESEN AZONOSÍTOTTÁK!

A Mókus utcai kolostort is teljesen tévesen azonosították a Perc és Kiskorona utca sarkán! Mivel a terület az Árpád-kori Pestet jelenti helyrajzilag, és nem a hegyoldalban lévő Óbuda városát, ezért csak a pesti-illetve Szűz Mária Szigeti-Vybech területén lévő domonkos kolostorként  azonosítható ez a kolostor épület. Az Óbuda városában lévő klarissza kolostor-Claustro Beate Virginis de Veteri Buda- a hegyoldalban lévő királynéi várral volt ténylegesen egybeépítve a kör alakú castrumban, és a ferences férfikolostor ezzel szemben állott a vonatkozó oklevél szerint is, mégpedig ott, ahol az alapítás megtörtént. Vagyis Sicambriában, a békásmegyeri hegyoldalban, Óbuda városában! 

   ÖNTELT-ELVAKULT-NAGYKÉPŰ = BÖLCSÉSZ ÉS TÖRTÉNÉSZ! 

És amikor a hibák tömegére próbáltam figyelmüket felhívni, akkor a nagyságos és tekintélyes urak az Altum Castrum Archeológiától, az öntelt történészek, a közösségi oldalukon törölték a fontos hozzászólásaim, és "Ősbuda hívőnek" bélyegeztek. Természetesen, jóval korábban Buzás Gergelyt is felhívtam telefonon is, hogy ráébresszem arra az egyszerű tényre, hogy Esztergom és Visegrád is hegytetőn található, és bizony a mi krónikáink mind hegyről írnak, Sican hegyéről, mikor Sicambria-Buda Vetusról van szó, és az oklevelek és látképek is ugyanezt állítják! Miért lenne pont Óbuda kivétel, a hegyen lévő királyi várak sorában, melyek az anyasziklába építve készültek? Miért lenne az az Óbuda a védhetetlen lapos területen, amelyik pont a legnagyobb védelmet igényelte, mint királyi központ? Egy király letekint várából az általa uralt országra! A Főtérről hová tud letekinteni egy király, hogyan lehet egyáltalán onnét uralkodni, ezen az egyszerű ténykérdésen sem gondolkodtak még el a történészek? Próbáltam észérveket felhozni Óbuda helyrajzi problémájában. Éppen ezért, megkerestem a túlságosan nagyra értékelt urakat. Buzás Gergely, szinte üvöltözve próbált engem a telefonban kioktatni, hogy ezt a "szakmát tanulni kell, és menjek el, végezzek egyetemet", és aztán majd megtanulom én... stb... stb.." Legszívesebben akkor és ott, elküldtem volna melegebb éghajlatra, a kioktató és lekezelő stílusa miatt, és meg is érdemelte volna. De én inkább magamban nyugtáztam, hogy ez a nagyképű faszi teljesen el van varázsolva magától a félreképzése okán. Ez is csak olaj, vagyis inkább kerozin volt a tűzre, ahhoz ami bennem dolgozott. Aztán eltelt tíz év, és én találtam rá, én 

Fehéregyháza=ABMV=Calida Aqua
azonosítottam be Óbuda-azaz Sicambria városának területét, az óbudai Fehéregyházát, vele együtt Árpád fejedelem hiteles sírhely területét, és az Árpád-kori Felhévízt, Pazanduk mezőt. És aztán arra is sikerült rádöbbennem, hogy a Főtér az valójában sosem volt Óbuda városa, ott csak Jenő-Újbécs, a központi Révhely volt a Boldogasszony szigetén, korábban pedig az Árpád-kori Pest, azaz Ó-Pest létezett a Kálvin utcában. Én vagyok az, aki átírja Óbuda, és egyben a főváros történelmét. Leiskoláztam a történészeket, az összeset, köztük Buzás Gergelyt és Laszlovszky Józsefet is. Úgyhogy ez a történet számukra és az összes hasonló történésznek is egy örök tanulságul szolgál. Az emberi elszántság és akarat nem ismer lehetetlent, ha elég kitartó és elszánt valaki egy adott témában! Kovács Olivérnek pedig az a plusz tanulság, és egyben egy hatalmas szégyen, hogy én vendéglátósként, szenvedélyből hozom helyre azt, amit ők százötven év alatt történészként elrontottak egymást másolva. (Kovács Olivér az esztergomi kutatásommal, műholdas képátfedésemmel kapcsolatos írásában a vendéglátós szakmámmal próbált poénkodni) Minderre azért jöttem rá gasztronómiai szakemberként, mert szeretem a krónikáinkat és hiszek benne, ugyanígy hiszek a hiteles középkori látképekben és oklevelekben, és szenvedélyesen szeretem Sicambria-Óbudát, mert az volt a főváros, egészen az 1595. évben történt jobbágyszöktetésig! Belitzky János földrajztudósnak tett ígéretem pedig megtartottam, amit az Árpád-kori kirándulószakkörön ígértem neki. Választ találtam a miértekre, a földrajzi-vízrajzi kérdésekre.Persze, ez azért nem ment olyan simán, mint ahogy itt most leírtam. A nagy képátlójú tévémen néztem a Google Earth Pro verzióját, olvastam hozzá az okleveleket, és az összes Óbuda és Fehérvár látképet kinyomtattam nagy méretben. Sokszor a székben ébredtem hajnalban, a számítógépem előtt, melyet a leterheltség miatt folyamatosan erőgéppé kellett fejlesztenem. Ma is úgy kutatok, hogy több böngésző, több száz ablaka van nyitva egyszerre, így rakom össze az okleveles információkat. Tulajdonképpen a digitális forradalmat állítottam szolgálatunkba az ügy érdekében, mert az internetes keresőpókok mindenre rátalálnak. Csak azt kell tudni, hogy mit és hogyan kérdezzünk. Közben pedig megismertem a terepet, tíz évet jártam a Nagy Kevély környékét és a Pilist a barátaimmal, míg egyértelmű nem lett számomra, hogy az ókori, a Trója királyai által épített Sicambria és az ugyanott továbbélő Attila városa Buda azaz Óbuda városa a békásmegyeri hegyoldalban található. Az óbudai kókler történészeknek ajánlom az oklevelek átolvasását, és ezúttal is csak azt tudom tanácsolni, hogy mélyen szégyelljék magukat, a helyrajzi téveszméik miatt! Történelmünk legfontosabb helyszínét is teljesen téves helyre azonosították! Alba Ecclesia a 803-ban alapított ősi Szűz Mária prépostsági szentély, az Illyr városállamok mintájára a város legmagasabb pontján, az Akropoliszban állt, ott, ahol a forrásszentélyek tiszteletére Mars és Jupiter istenségek szobrai ezen időszakban lerontattak..

Statutio sanctimonialium de Veteri Buda in dominium molendini ante fores Albae ecclesiae in Promontorio civitatis Budensis situati

 "Albam Ecclesiam ejusdem Beate Marie Virginis in rivulo Calida Aqua situm, er decurrens claustro Beate Marie Virginis er sororabus monialibus"

Nem csak az Archeológia-Altum Castrum, hanem a Budapesti Történeti Múzeum és az Óbudai Múzeum is letiltott a közösségi oldaláról. Pedig csak a helyrajzi problémákra hívtam fel a figyelmet. Nem baj, én erre is büszke lehetek!

HAMIS ÓBUDA-HAMIS SZŰZ MÁRIA ÉS  SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁG A FŐTÉR BETONJA ALATT!

A téves helyrajzi azonosításból egyenesen következik, hogy alapjában téves a Főtéren feltárt mindkét nagyméretű templom azonosítása! Erről itt írtam már korábban: 

HOL ÁLLOTT A SZENT PÉTERRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA ÓBUDÁN?

A két tornyú és három hajós templom nem a Szent Péter prépostság, hanem valójában a szigeti Szent Mihályról nevezett premontrei prépostság. Ugyanis a Szűz Mária sziget nem a 

Premontrei analógia a Kálvin utcában
Margitsziget! Nem a Margitszigeten létezett a premontrei központ, hanem a Főtéren, amit valójában Boldogasszony szigetnek hívtak, és csak ott van meg a premontrei analógia is! Történészeinknél egyik téveszméből következett a másik téveszme, és ezek további félreértelmezéseket okoztak, nem csak Óbuda, hanem Budapest történelmi topográfiájában is. 

Nézzük a Pazirik videóját! És megkérem kedves olvasóimat, hogy kezeljék helyén a Pazirik Kft történész téveszmeterjesztését! Ez a templom nem Óbuda város Szűz Mária prépostsági temploma!


Az Óbuda helyrajzi problémában egyébként téveszmeterjesztő Pazirik Kft-nek - Buzás Gergelynek és az Óbudai Múzeumnak, tulajdonképpen köszönetet kell mondanunk. Köszönjük, mert ezen rekonstrukció nélkül, kétlem, hogy tudtam volna én ezt a gótikus templomot azonosítani helyrajzilag a látképeken a szigeten, -melyet a Főtéren tártak fel. No-lám, mégiscsak tettek valami jót is az ügyünk érdekében.
Főtér = Sziget !
De persze ezt is azért tették, mert ezzel akarták a tévképzeteiket erősíteni.
Nézzük végre a látképes azonosítást! De azért el kell hozzá magyaráznom, hogy én miként gondolkodtam. Mivel a várost a jobb oldalon látjuk a távlati és közeli Dilich látképeken is, én a szigetre összpontosítottam a kutatásom, hiszen a hegyen lévő város azonosításom kikezdhetetlenné vált Veteris Budensis, a Sican- Rókahegyen lévő Óbuda 
Révjenő-Újbécs-Pest
prépostsági várárok azonosításával, és részleges feltárásával.  Egyértelmű volt számomra, hogy a Főtér környezete a középkorban még szigeten létezett. És lám, bizony ott van ez a szép gótikus templom.

A Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában a járószint alatt lévő gótikus templom az északi nézetű Óbuda hadmérnöki rajzokon a szigeten azonosítható hitelesen

E templom helyrajzilag a SZIGETEN és Jeneo, pontosabban Új-Jenő területén áll. És bizony erről oklevéllel is rendelkezünk, mely elárulja számunkra, hogy ezen gótikus egyház neve: Ecclesia Omnium Sanctorum, a Mindenszentek tiszteletére rendelt egyház, a Szűz Mária Szigeti apácák gondozásában! 

Sicambria-Óbuda városa a Csillaghegyi Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban. Veteri és Vetus Buda

Nem Óbuda város prépostsági temploma, hanem Ecclesia Omnium Sanctorum e díszes gótikus templom valódi neve, és Új-Jenő területén állott. Nagyon ürülök neki, hogy sikerült megtalálnom a nevét, három hónap kutatás után. 😉

2024 ÉVBEN IS A HELYRAJZI TÉVEDÉST ERŐLTETIK AZ ÓBUDAI MÚZEUMBAN

Az Óbudai Múzeum új igazgatóját Népessy Noémi emberét, Gálfi Ágnest, sem zavarják a látható tények. 2024 év április 4.napján is még a téves Óbuda helyrajzot népszerűsíti, és adja elő a magát Erzsébet királynőnek képzelő Benyóné Mojzsis Dóra, hogy a Főtér és környezete volt Óbuda városa, és hamisítják a Mókus utcánál lévő kolostort annak a valójában Sicambriában lévő épületnek, mely 

Helyrajz hamisítás Kiss,Gálfi,Benyóné
sziklakolostorként létezett a békásmegyeri hegyoldalban. Ez már nem hiba, hanem szándékos ferdítés és történelemhamisítás. Rögeszmés ragaszkodás a téves helyrajzhoz, népbutítás, téveszmeterjesztés. Az Óbudai Múzeum a történész téveszméket és dogmákat tényként tálalja az érdeklődők számára, és ezért még márványtáblát is avattak, hogy erősítsék a téves elképzeléseiket.




ÖSSZEFOGLALÁS

Bertalan Vilmosné ott követte el a legnagyobb hibát, hogy az északról készült Óbuda látképek nézőpontját nem kereste meg, nem azonosította! És éppen ezért, fogalma nem lehetett a valós óbudai topográfiáról, az egykori épületek hiteles helyéről. Vízrajzi és környezeti rekonstrukció nem készült. Óbuda városának földrajzi helye a mai napig sem lett azonosítva a Főtér környezetére, sem oklevelekkel, sem látképekkel. És ez nem meglepő, hiszen a képeken is jól láthatjuk, hogy bizony az a terület a középkor végén is szigetként létezett. A tájrégészet történészeinknél ma sem működik Óbudával kapcsolatban! Az idegenlelkű és történelemhamisító Schönwisner, és az őt másoló szervilis történészek, pl Salamon után, Bertalanné joggal hihette, hogy a római Aquincum területén Óbuda városának épületeit találták meg. Azonban neki saját magának, és a többi régész-történésznek is illő lett volna észrevennie, hogy az északi nézetű Óbuda látképeken hegyeket és völgyeket láthatunk. A prépostsági főtemplom a város, promontorio Veteris Budensis előhegyének tetején, a csillaghegyi Rókahegyen látható. A város maga, a királynéi castrummal pedig a békásmegyeri hegyoldalban, szintén az anyasziklába építve találjuk meg.

Óbuda városa Sicambria a Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban, háttérben az Ürömhegyen Óbuda Őrs ősi telepe látható a Péterhegy nyugati végében


#sicambria  #óbuda  #sycambria  #obuda  #szikambria  #történészdogmáknyomában

Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 2024.V.   Egyed Zoltán

2017. szeptember 18., hétfő

ÓBUDA VÁROS TÉVES AZONOSÍTÁSA

HOGYAN LEHET AZONOSÍTANI EGY VÁROST?



Természetesen és értelemszerűen a városra vonatkozó látképek és oklevelek alapján. Ezt a kérdést, és választ, azért kellett megírnom, mert ez nem mindenki számára egyértelmű. Sajnos a régészeink azon részének sem egyértelmű ez a tény, akik történelmünk két legfontosabb városával foglalkoztak hivatalból. Mindkét város, Óbuda és a Szent István által építetett Alba Regale-Fehérvár "bűne" az, hogy mindkettőt téves, valótlan helyre fantáziálták a történészek, teljesen téves feltevésekkel, amit sosem igazoltak. Ezért magyarázom el úgy ezt a hihetetlen hivatalos téveszmét és világraszóló botrányt, hogy mindenki megértse. Mi most az előbbivel foglalkozunk tehát, az óbudai látképes azonosítások hivatalos sikertelenségével. 


TÉNYLEG TÉNYEK NAPJAINKBAN


Az egész történetnek az ad egyfajta krimi töltetet, hogy az elmúlt évtizedekben, és napjainkban is még a szakmai iskolákból kikerülő történelem tanárok is már a hamisat, az alapjában téveset tanulták, és tanítják tovább, még a gyerekeknek is az iskolákban. Tehát már a tanár is a rosszat tanulta, és adja tovább! Bizonyára csak így fordulhat elő az, (vagy mégsem így?) hogy a Történelem Tanárok Egyletében a "történész" főkolomposok, úgy csinálnak, mintha nem látnák a középkori Óbuda látképein a hegyen lévő várost, vagy egyszerűen nem értenék magyarul az oklevelek magyar regesztáit.    

De persze a mi régészeinknek egy része is ugyanebben a kép és tudatzavarban szenved,ők azok, akik Óbudával és Fehérvárral kapcsolatban ostobán a szamárcsapást erőltetik tovább. Megmondom őszintén, hogy én ezt a lódító és ferdítő társaságot egyszerűen nem is értem. Talán abban reménykednek, hogy az Óbuda város történelme iránt érdeklődők nem tudnak olvasni, vagy mégis miben? Hogyan gondolhatják azt, hogy a digitális korszakban tovább süketelhetnek és nyomhatják tovább ugyanúgy a sok évtizedes ostoba dogmáikat? A netes keresőmotorokkal, a Google pókjaival minden ferdítésük tíz percen belül, több oldalról megcáfolható! Átaludták talán a digitális forradalmat, és azért vannak lemaradva? Az nem lehetséges, hiszen az elődök ostoba majmolásából megírt tanulmányaik az interneten is megtalálhatóak, a megfelelő keresőszavak használatával. Ebben a műfajban is nagyon ideje lenne felébredni már, mert itt az égvilágon semmi nem változott, jó irányba meg végképpen nem. A Magyar Régész Szövetség vezetősége például a szövetség alapszabályai ellen működik napjainkban. Éppen ezért azzal is,foglalkoznunk kell, hogy miként másolják, miként hivatkoznak egymás téves  
tanulmányaira történészeink a megfelelési kényszerükben, hogy a szamárlétrán feljebb mászhassanak. A helyzet az, hogy ezeknek a szakmai nagyságoknak, egyszerűen nem érdekük Óbuda város valós múltjának, és egyben magának a városnak a feltárása sem, és ez egyenlő a nemzetünk ellen elkövetett főbenjáró bűnnel!  Meg is tesznek mindent, hogy a magánkutatókat akadályozzák. Féltik a tévhitekkel elért pozícióikat, munkájuk nagy része ugyanis egy fabatkát sem ér, buta tévedések egymásra építésével jutottak el oda, ahol most vannak. 


BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ TÉVEDÉSE





Korábban is írtam róla, hogy Óbuda városát a vonatkozó hadmérnöki látképek alapján nem tudták azonosítani a Zichyék területével, a mai (budai oldal) Árpád híd két oldalának területével. Elsőként Bártfai Szabó László próbálkozott az azonosításokkal a látképek alapján, teljesen sikertelenül. Bártfainál azért is érthetetlen a látkép téves azonosítása, mert ő az Óbudára vonatkozó okleveleket is gyűjtötte, ugyanakkor a város látképei is birtokában voltak. Mindkét esetben érthetetlen, hogy miért nem a földrajzi tájat azonosították elsőként?! Érhetetlen, hogy miért nem kereste meg Bártfai, a saját maga által is könyvbe gyűjtött oklevelek tucatjai által részletesen leírt Óbuda (PEST) hegyét, ahol maga az óbudai prépostság, és az óbudai királyi vár is létezett, többek közt az óbudai egyetemmel! Bártfai okleveles gyűjteményével, és kényszeres tévhitével még sokat fogunk foglalkozni a jövőben. 

BERTALAN VILMOSNÉ ALAPJÁBAN TÉVES AZONOSÍTÁSA



Ugyanezt a hibát aztán Bertalanné is elkövette, amikor próbálta megerőszakolni ugyanazt a területet,ahová Bártfai azonosítása alapján tévesen próbálta a látképet elhelyezni. Viccesen mondhatnánk azt, hogy Bárfainak és Hertának senki sem szólt, hogy ezek a hadmérnöki rajzok "bulvár ábrázolások" ? Csak mert Laszlovszky és Lassányi is ezt a primitív dogmát próbálják manapság hivatalból terjeszteni. Tehát Bertalannénak már adva volt a történész szamárcsapás, Bártfai azonosítási kísérlete, ezért próbálta elhelyezni ő is a várost, ismét a Dillich féle látkép alapján a Zichyék területére. Viszont egyértelműen tudhatta, hogy hibás Bártfai próbálkozása, hiszen az Óbudáról készült látképeken a város elhelyezkedése-kiterjedése kelet-nyugati irányú, és nem észak-dél, ahogy a Zichyék területén láthatjuk, a részleteiben feltárt egykori épületeket.Olyannyira megrögzötten akarta az általa feltárt épületekre ráerőltetni Óbuda látképét, hogy észre sem vette a saját történelem hamisítását, remélhetőleg csak ezért tévedett ilyen hatalmasat. Az igazság azonban az idő múlásával mindig napvilágra kerül. Óbudáról egyáltalán nincs olyan látkép, ami a Zichyék területén ábrázolná a préposti és királynéi várat! Az oklevelek a várost hegyoldalban, a préposti központot pedig a város előhegyén azonosítják földrajzilag, pontosan úgy, ahogy ez a középkori Óbudáról készült összes képen látható!  Mi vezethette még a "tévedésre" Bertalannét?Mondhatnánk azt is, hogy csak a panelprogram során talált romemlékek, és Bártfai kijelölt szamárcsapása, de ez csak így nem lenne teljesen igaz. Hiszen azt is meg kéne tudni mondanunk, hogy ha Bártfai annyira jól ismerte az okleveleket, és látképei is voltak, akkor mégis miért tévedett ekkorát? Ugye van aki már rájött erre kedves olvasóim?
Ostoba ferdítések sorozata olvasható napjainkban a lexikonban is.


HIVATALBÓL MOSTÁK ÖSSZE AZ ŐSI SICAMBRIÁT A RÓMAI AQUINCUMMAL

A szamárcsapást, már sokkal korábban kijelölték! És innét sorjában és időrendben írom a történéseket. Az egész agyrém a jezsuita könyvtáros Schönvisner hazugságától indult, mert ő azt hitette el mindenkivel, hogy Óbudát is megtalálta, és nem csak a rómaiak Aquincumát. Mert "ő tudományosan kimutatta, hogy Sicambria nevű város sosem létezett" Miért kellett ezt csinálnia? A válasz végtelenül egyszerű: mert a feltárások során Aquincum polgárvárosi területén, egy darab magyar középkori épületet sem találtak, de még avart vagy hunt sem, sőt, még egy magyar kabátgombot sem, mindezek tények! Ezért kellett neki azt erőszakolnia, hogy a valódi Óbuda vagyis Sicambria sosem létezett. És igen, vannak olyan retardált történészek és palánták, akik még ma is Schönvisnerre hivatkoznak ez ügyben. A római imádó MRSZ vezetőknek meg egyenesen az istenük, az a jezsuita Schönvisner, akinek a nevével fémjelezve ma érmeket osztogatnak egymásnak. Hogyan folytatódott a teljes kép és tudatzavar? 
Salamon meg is írta a Schönvisneres téveszmét, és hivatkozott is rá, így azután már Salamonra is hivatkoztak a továbbiakban ez ügyben, így kész is volt a szamárcsapás.
És értetlensége okán hamisnak minősítette a valós okleveleinket! Arról is írtam korában már, hogy Zichyék a területszerzés érdekében térképeket hamisítottak, aminek szépen bedőlt az "elit" társaság jelentős része.
A jó elvtárs vagy elvtársnő számára pedig tilos volt letérni a cocializmus- a hű vezetők- által kijelölt útról! 
Ne lepődj meg kedves olvasó, ma is tilos letérni a történész szamárcsapásról, ilyenkor tudok örülni, hogy nem lettem hivatalosan régész, mert tuti, hogy holnaptól már nem lenne munkám. Bertalanné azzal is tisztában volt, hogy oklevelekkel sem  tudja a Zichyék területére erőszakolni Óbuda városát, mindezt a saját tanulmányában le is írta. 


JÓ REGGELT KÍVÁNOK!

Bertalanné tehát elismeri, hogy a középkori oklevelekkel és hadmérnöki rajzokkal sem tudja azonosítani a kutatott területét, a mai Árpád híd környékét, és csak a Zichy korszak térképei ábrázolják azt a területet! Lefordítva ez azt jelenti, hogy Óbuda város azonosítása hivatalosan a mai napig sem történt meg, az oklevelek és középkori látképek által!
No mármost, a kérdésem akkor ezek után az, hogy miképpen lehet még napjainkban 2017-ben is azt erőltetni hivatalból, hogy a Zichyék főterén állt az óbudai prépostság, ami minden képen és oklevélben hegytetőn szerepel, és miként lehet egy keresztes lovagvárral azonosítani a királynéi várat és várost? Úgy kérem szépen, hogy Bertalanné képét    
VIANNEN-ÓBUDA VÁROSA
félbevágták, és már csak az alsó felét mutogatják azonosításképpen! Tetszenek ezt érteni? Napjainkban már tudatosan és készakarva tévesztik meg az embereket!

Az óbudai múzeumban egy darab kép nincs kirakva a hadmérnöki rajzokból, az Óbudát ábrázoló látképekből, nehogy valakinek koppanjon a húszfilléres, vagyis ötforintos, hogy Óbuda alól hová tűnt a hegy! Ez a tény önmagában is megdöbbentő és világraszóló botrány. Az óbudai múzeum a történészek téveszméit fedezi, a szakmai oldal alapjában téves azonosításait próbálja elfedni! Azonban az elrejtett részletek előtérbe kerülnek, az igazság idővel a felszínre tőr, összeáll a teljes kép. Értelmetlen és haszontalan tovább erőlködnie a hivatalos oldal nemzetrontó balfék történészeinek, a dogmáik mennek a kukába, ahová valók. 


Bártfai és Bertalanné esetében is érthetetlen, hogy miért nem a látképeken szereplő földrajzi tájat azonosították elsőként?!


Nézzünk tehát közelebbről meg azt a Dillich látképet, amit Bertalanné is használt a téves azonosításához. A digitális technika, komoly lehetőségeket kínál, hogy elmélyedjünk Óbuda látképében.Ha csak a felső képet néznénk, vagy ha csak Viannen Óbuda látképét ismernénk, akkor még esetleg elhihetnénk egyes történészek ordas nagy lódításait, hogy nem igaz, ami a látképeken látható, csakhogy az ÉSZAK-DÉL NÉZETŰ látképek( lásd Rózsa György Budapest Régi látképei) hátterében jól láthatóan ott a mai Buda vára a Gellért-hegy és Pest! Ez azt jelenti, hogy több azonosítási pontunk van, visszafelé haladva az ábrázolt hegyek pontosan azonosíthatóak a  Mátyás és Remete heggyel és a város hátterében lévő Hármashatárhegy vonulatával. Óbuda látképei azonosíthatóak a környező földrajzi tájjal és minden tekintetben megfelelnek annak. A látképek a budakalászi Ezüsthegyről, a mai Kálvária domb feletti területről készültek! Nézzük Dillich katonai hadmérnök-rajzoló képeit.

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN !


Óbuda városa tisztán láthatóan hegytetőn és hegyoldalban szerepel MINDEN LÁTKÉPEN! És bár a Boldogságos Szűz Mária Szigete a városhoz tartozik, ám az mégsem magát Óbuda városát jelenti. A város ugyanis ott volt, ahol a a préposti vár melletti királynéi vár állott. Ezek után ha bárkinek még kétsége lenne a látott képekkel kapcsolatban, akkor van még egy bizonyíték a tarsolyunkban. Nem csak a hivatalos oldal hibázott a látképekkel kapcsolatosan. Bradák és Pap is valótlant próbált erőltetni, amikor hitelteleníteni akarták Viannen metszetét, és próbálták megcáfolni, hogy Óbuda város hátterében a mai Buda látható. Dilich hadmérnök képe viszont ezt világosan igazolja. Persze ismerem én már a félretanított régész lódítókat is, az lenne a hibájuk, hogy "nincs oda írva, hogy az a háttérben a mai Buda". Ezért nézzük meg a szintén rajzoló kém Zimmermann ábrázolását, amit nyilván a saját két szép szemével látott, és megörökített számunkra.



Bártfai Szabó László feliratozta az épületeket. Azért tettem ide az ő képét, hogy ezzel is jelezzem a végletekig ostoba hamisítást, amit mind a mai napig elkövet a régész és történész társadalom egy jelentős része, Óbuda történelme, és azon keresztül a Magyar Nemzet ellen, mert cinkosok közt vétkes, aki néma! Tehát napjainkban már kollektív bűnösségről is szó van, mert idáig is tudta a szakmai oldal értelmesebbik része, hogy nagyon nagy bajok vannak Óbuda város, és épületei azonosításával, a digitális technika mára már mindezt igazolja. Zimmermann feliratozta a látképet, az Óbuda környékét nem ismerők számára. A hegyen ott láthatjuk Óbudát, a háttérben pedig a mai Buda várát-lásd B. Nev Ofen, vagyis a mai Buda vára- a hajók pedig a Csillaghegy-MEGYER -belső öbléből menekítik az óbudai lakosokat a visszafoglalt Esztergom városához! És itt most megállunk egy kicsit, mert az Óbuda városáról készült hadmérnöki látképek, a másik oldal téveszméit, a korábbi, és mára már szinte dogmává vált ostoba elképzeléseket is alapjában cáfolják. És ezekről beszélnünk kell, mert borzalmas kárt okoznak a hiteles kutatásoknak.


A MÁSIK OLDAL DOGMÁI IS HATALMAS KÁRT OKOZNAK !

Mert a hozzá nem értők ész nélkül terjesztik a bődületes ferdítéseket a közösségi oldalakon és az internet világában. Az adott témáról tájékozódó ember pedig egymásnak teljesen ellentmondó állításokkal találkozik, és nem mindenki képes rá, hogy kiszűrje az igazságot. A tekintély elv alapján pedig sokan bedőlnek a "nagy neveknek" és az állításokra semmilyen azonosítást vagy bizonyítékot nem kérnek.
Éppen ezért csináltam egy kis összefoglalót, mert itt is meg kell említenem, hogy mindenki tisztába kerüljön a PILISI TÉNYEKKEL. Ugyanezen látképi, és persze okleveles források szerint is, teljesen valótlan és alapjában hiteltelen Óbuda helyrajzával kapcsolatban a "Két Hollós csapat" -Noszlopi tévedései alapján; Sárosi,Aradi,(Dobogókő újság)Pap,Bradák(Fehér Vár-Fehér Folt függelék), Vetráb és a Pannon Egyesület értelmetlen állításai, most már Kozsdival is közösen,(internet-videómegosztó) hogy Óbuda városát a Búbánat völgyben, vagy az egész pilisi-visegrádi erdőben kellett volna, vagy kéne még megtalálni. Ne adj Isten, esetleg Dobogókőn, mint valami mag-héj téveszme alapján egy magot !-?-Pap Gábor. Az a fránya Pilisbiznisz ugye-ugye! Természetesen a Pomákok települése-Pomáz, mint Óbuda is csak Sashegyi tévedése volt, és azt bizonyára ma már csak tudatlanságból erőszakolja tovább az a Herceg Ferenc, aki még átverős videókat is gyártat a fene-nagy lokálpatriotizmus jegyében a videómegosztóra ebben a témában a Hungarian History2 néven tevékenykedő dilettáns irányításával. Úgy csinál, mint a hivatalos oldal egyes szakértői, úgy lódít, hogy tisztában van az állításai valótlanságával. Nemzet-tudat-építő-munkásnak állítja be saját magát, miközben a valós történelmünk ellen dolgozik, mert Óbudát Pomázra, Megyer révjét meg a pomázi Kőhegyhez fantáziálja, és nem tér észre, így bolondítva még másokat is! 
Az okleveles és látképi források alapján kutató ember sokszor zavarban van, hogy melyik oldal hiteltelen állításaival foglalkozzon, és mit írjon ki magából elsőként. A tény azonban az, hogy minderről a hivatalos oldal tehet leginkább!
Tehát térjünk vissza szépen Bertalanné látképi ferdítéséhez, mert az iskolákban most is ezt a rosszul sikerült viccet tanítják sajnos. 

FOLYTATJUK...


BERTALANNÉ NÉZŐPONTJA...

Most egy kis bemutató következik abból, amiről korábban írtam. Miközben emberek milliói használják naponta a GPS alkalmazásokat vagy navigációkat, csak kevesen használják kutatásra a Google Earth igen fejlett és többfunkciós rendszerét. Pedig a Föld alkalmazással még Bártfai és Bertalanné tévedése is azonnal látható, és rögtön megdönti az évszázados történész dogmákat. Nézzük együtt, hogy mennyire erőltetett és hiteltelen a hivatalos azonosítás! Az ábra szerint, a Dillich Óbudát ábrázoló nézőpont a Hajógyári szigeten, az Árpád hídtól kissé északra található, legalábbis ezt akarja velünk Bertalanné elhitetni...




Azért kellett ezt az irányt választania, hogy hozzávetőlegesen-az épületek láthatóság szerinti irányát kapja, hiszen Bártfai már korábban feliratozta a látható épületek feltételezhető nevét a Dillich képen. Ott azonban a klarisszák kolostora egybeépülve áll a királynéi várral, és az okleveleink ugyanezt állítják. Tehát már ez alapján is teljesen egyértelmű, hogy Bertalanné képén NEM ÓBUDA VÁROS épületeit láthatjuk. Azonkívül persze, hogy a hegy sincs ott, és a többi épület sincs sehol, amiről az oklevelek írnak! 



A képátfedéssel pontosan megkapjuk, hogy miként képzelte ezt a képtelenséget igazolni. Ám nézzük csak meg a nézőpontból!


És most akkor ismét tessék összehasonlítani a Dillich Óbuda látképével!

  1. Nem egyezik a háttér, a nézőpontból nem egyezik Budavár látványa
  2. Nem egyezik a látvány, téves a nézőpont és az irány
  3. Nincs hegyen a város a Zichyék területén
  4. A látott alaprajzok még részleteiben sem egyeznek a Dillich Óbuda látképén látott épületekkel
  5. Nem egyezik a Duna vonulata sem
  6. Bertalanné képén nem Óbuda városának épületei szerepelnek


ÉS ISMÉT A VÁROS VALÓS ELHELYEZKEDÉSE

HOL VAN HOL NINCS?

Hol van Szent László egyháza, hol van Kussal(Kurszán) vára,(NEM a római kőrcirkusz az!) hol a Sybille kolostor és ház, hol van Szent János egyháza és útja, hol a Kovács utca a klarissza kolostornál, hol van Óbuda város hatalmas külső városfala? Hol van Óbuda egyeteme, ami az oklevelek szerint szintén hegyoldalban állott, hol a banai plébánia leányegyháza, hol a FEHÉRVÁRI kapu? És persze hol a minden oklevél szerint ! sziklás hegyen létezett királynéi vár, ami SICAMBRIÁBAN TALÁLHATÓ egybeépülve a klarissza kolostorral és hol a hegyfokon lévő Fehéregyháza, az óbudai prépostság  Boldogságos Szűz Egyháza?!Ezek a kérdések tanulmányom írása során csak sokasodni fognak. 


A SZIKLÁS HEGYEN LÉVŐ VALÓSÁG

Óbuda királynéi Castrum, egy erődvár, aminek az alaprajza kör formájú-centrikusan helyezkednek el az objektumok benne a külső fal mentén, tipikus magyar sziklavárként, közepén a palotával egybeépült óbudai apácakolostorral. A Szent János útja a prépostság felől vezet be a főkapun, és a Fehéregyházára vezető út ágazik le róla, míg a Kovácsi-mert onnan jön, a mai Pilisszentkeresztről! - főút az Esztergomi Nagyútról a Sicambria mező felől vezet be a külvárosba, Óbuda Wrs felől! Mindezt elárulják az Óbuda városára vonatkozó helymeghatározó oklevelek, és ezt csak úgy fejből, a terep alapján és kapásból írtam. A részleteket majd úgyis szépen megtűzdelem az okleveles hivatkozásokkal.



De addig is...Tudom, hogy figyeltek és olvastok, mert sokan még talán most sem értitek, nem látjátok át az egészet. Ezért remélem nem bánjátok, ha adok nektek egy kis gondolkodásra ösztönző házi feladatot.


AKI NEM HISZI, JÁRJON MAGA UTÁNA!

TÉMA                                      VONATKOZÓ OKLEVELEK

BMV-FEHÉREGYHÁZA                                 Dl.4986
KOALCHULCHA                                                 Dl.4843
BEKASMEGER  KLARISSZA BIRTOK            1361.Dec 10  N.M
                                                                               1362 Juni 5   N.M


FOLYTATJUK...

2016. május 13., péntek

ÓBUDA TÉVES HELYMEGHATÁROZÁSA

ÜRÖM HATÁROS ÓBUDA ÖRS ÉS ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSÁVAL


A FELKIS TÉRKÉP HITELES HELYRAJZA AZ OKLEVELEKKEL KÖZÖSEN ÉRTELMEZVE

Óbuda-Sicambria város kutatásában a Villa Wrs vagyis Óbuda Örs településének valós helyszíne, az esztergomi nagy úttal közösen helyrajzilag elválaszthatatlanok, hiszen a régi Budára vonatkozó oklevelekben közösen szerepelnek. Mondhatnám úgy is, hogy Örs település beazonosítása Óbuda városába-Fehéregyházára vezetett és közelebb vitt Árpád fejedelem sírjához is.

TERRENUM ÜRÖMIENSE MELLETT ALBA ECCLESIA AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA Beate Marie Virginis !

FELKIS ANTAL HITELES FÖLDMÉRŐ TÉRKÉPÉN JÓL LÁTNI A KÖZÉPKORI HATÁROKAT

Planum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, duc... [S 11 No 1848]

Kiemelés helyeE 148 1853:27
Típushatártérkép
Méret75 x 53 cm
JelzetS 11 No 1848
CímPlanum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, ductumque utriusque partis referens
TárgyÓbuda és Hidegkút közötti vitás határterület térképe
Méretarány126 mm = 400 bécsi öl
Normalizált: 6000
DátumNormalizált: 1778
Hitelesítés éve: 1781
Keletkezés éve: 1778
KözreműködőHitelesítő: Brady - Oberlieut. ... Ing.; Freibeisz, Antonius - Pest, Pilis et Solth ... uniors Or. Judlium; Scheid, Wolffgangh - Pest, Pilis et Solth Cottus V. Judlium
Rajzoló: Norel
Szerző: Felkis, Antoine de; Balzer, Joh.
Technikai jellemzőkTárolási forma: hajtogatott
Tárolási mód: fektetett
Eredetiség: eredeti
Egyediség: kéziratos
Tárolóeszköz: fiók
Anyag: vászonra vont papír
Szelvényszám: 1
Tartalmi jellemzőkVízépítészeti létesítmény: gémeskút
Közlekedési létesítmény: megnevezett utak
Mellékszöveg: részletes magyarázat, hitelesítési záradék pecséttel
Településrajz: Hideg Kuth település templommal és néhány ház oldalnézeti rajzával ábrázolva
Színezés: színezett
Épület: templom, kápolna, Albae Ecclesiae-rom
Államigazgatási beosztás: helységhatár: Hidegkúth, Solmar (Solymár), V. Buda
Vízrajz: patak, forrás
Díszítés: tájkép
Tájolás: KÉK+irányrózsa
Hegyrajz: hegyrajz: Hoher-Berg - Nagy Görej
Műveési ág: szántó, rét, legelő, szőlő
Nyelv: latin
Adatbázis forrásMagyar Országos Levéltár • S – Térképtár • S 11 – Kamarai térképek

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!


Tulajdonképpen az oklevél miatt kezdtem el írni ezt a bejegyzést, azonban Antoine Felkis térképének igazsága, ami a Hungaricana oldalán is látható-olvasható további gondolatokat hozott a témával kapcsolatban. Ez az a térkép, ami az egykori Árpád-házi királyok fővárosának területét ábrázolja az óbudai Fehéregyházával és az esztergomi nagy úttal közösen.Térképünk Hidegkuth és Vetus Buda vagyis Óbuda határát mutatja a bejárt határpontok szerint, az Ofner-BUDA- Berg(mai Péter hegy) déli oldalán. A határjárás pedig azt is tisztázza számunkra, hogy Atilla vára-Sicambria-Vetus Buda városa a G határjáró állomástól északkeletre található.
Mutatja a térkép az ESZTERGOMI RÉGI NAGY UTAT is, gyengébb történészek kedvéért: Vestigia antiqua via Strigoniensis Magna olim dicta- és ábrázolja az új nagy utat is, ami a királynéi vár árkával (BMV klarissza) párhuzamosan halad az okleveleink szerint Kurszán fejedelem várának irányába. Lásd Kurszán-vár Blog.Az ÓBUDAI ! préposti területen kiépült Novi Montis Pest(h)iensis Castrum Budavár miatt kiépült új esztergomi nagy út a korábbi kiépítéssel párhuzamosan halad a Kevély-hegy déli oldalán, Pilisszántó-Klastrompuszta és Pilysi apátság Kovácsi-Vaczon(ma Pilisszentkeresztnek hívják tévesen)-Pilisszentlélek irányába. Berlász Jenő járt jó nyomon, Hrenkó Pál pedig hiába volt katonai térképész, ez esetben a tévedéseit a már kialakult szamárcsapás vezette. Ő volt az, aki hivatalból intézte el, hogy a Felkis térkép hiteltelen legyen, aztán a szamár történészeknek volt mire hivatkozni a csapáshoz. Persze, hogy az óbudai Fehéregyházát akarta a Csúcs-hegyi római villába erőszakolni. Én sem lennék gyalogos egy olyan seregben, ahol a térképész parancsnok elfelejt több párhuzamos utat és egy egész hegyet, csak azért, hogy a téveszméjét erőltesse. Pedig még a digitális-műholdas technikára sincs szükség ahhoz, hogy az ember észre vegye a hatalmas TERRENUM ÜRÖMIENSE feliratot, éppen csak ki nem veri a térképet bámuló szemeket! 
A Hungaricana nem pozicionálta térképünket, ám Scheffer Miklós barátom szerkesztésével-amit ezúton is köszönök- mi megtettük!
A MAPIRE NEM POZICIONÁLTA A FELKIS TÉRKÉPET KÖZREMŰKÖDIK A TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁSBAN !

Az Óbudai Fehéregyháza tehát maga Óbuda városa egészen északon látható, az soha nem volt a Viktória téglagyár bányagödrében, ahogy Óbuda városa- préposti és királynéi város- sem volt soha a római Aquincumban, ez is csak egy muszájból kitalált primitív történész téveszme, ezért nincs erről oklevél sem. Délről néz észak felé térképünk, és bizony a manapság történészek által Óbudának fantáziált római terület még véletlenül sincs rajta! A betokosodott történész téveszmék már itt olyan maflást kapnak, hogy az ürömi határjárás adja rögtön a másikat... 
:)

ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSA ŐRSSEL- ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!

Ewrym-Üröm:


1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisszák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő  
távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a
SZAKRÁLIS HAROMKUTH
Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz-Burusienew-Ewrym 
HÁRMAS-HATÁRKŐ
határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336 

Óbuda Örs telepe és Óbuda város is közvetlen szomszédos tehát Ürömmel, ahogy Pilisborosjenővel is! A dátum 1355, érdekes módon pont az az időpont, amikor Óbuda városának határjárása is megtörtént. A ma Óbudának csúfolt terület pedig igencsak messze van Ürömtől, a Zichyék Óbudája pedig még nem létezik. Ezért nem azon a területen történik a határjárás. Az Óbuda városáról készült határjárás is az Üröm-Óbuda Örs-Megyer közötti területet járja körbe! Az oklevél ír a nagy útról is, ami Budára vezet, ahogy a Felkis térkép is ugyanazt mutatja, tehát kölcsönösen megerősítik egymás hitelességét.


Bebizonyosodott tehát, hogy a Budapesti Történeti Múzeum történész munkatársai valótlant, egy történészi téveszmét erőltetnek tovább még napjainkban is!


A témában téveszméket hirdető phd-s CEU ELTE oktatónak pedig illene tudnia, hogy Kumorovitz Bártfaira hivatkozik, tehát bukott a dogma, a látképek és még az oklevelek szerint is! Ezt a hadmérnöki rajzot Zimmermantól szintén Bártfai feliratozta ! Sziklás hegytetőn van ÓBUDA VÁROSA !
Laszlovszy József az ELTE és CEU oktatója szerint a katonai rajzokat "bulvár képeknek" készítették az egykorú hadmérnöki rajzolók! Egy történelemtanár szájából különösen megdöbbentő ilyen óriási butaságot hallani.
A TERÜLET LÉTEZIK!
Szerintem meg a tisztelt egyetemi professzor úr gyárt ócska bulvár történelmet, amikor azt akarja bemesélni hallgatóságának és diákjainak, hogy ez a hegy a főtéren van!

MARHA MARHA MARHA !

Miért van olyan érzése az embernek, hogy a szakmai nagyságok próbálják menteni a menthetőt, és még nagyobb képtelenségeket akarnak bemagyarázni nekünk? Továbbra is a Schönvisneres ostobaság a példakép, hogy a római Aquincumba erőszakolják valahogy Óbuda-Sicambria városát, és az egykori környező településeket is a szamárcsapásuk alapján próbálják tovább erőszakolni. A rómainak kell lenni itt a kultúrának, azt sulykolják tovább, hogy Óbuda városa a római infrastruktúrára épült, a rómaiak útjait használták a magyarok, a rómaiból nőtt ki a magyar főváros. A fenéket, ebből egy szó nem igaz!

OKLEVELEK IGAZSÁGA

Ugye kedves olvasóim, milyen érdekes, hogy ÜRÖM HATÁROS ÓBUDÁVAL! És Pilisborosjenőn átvezető út ÜRÖM területén keresztül BUDÁRA visz és Vrs-tehát ÓBUDA ÖRS területére vezet, amely határos Ürömmel! Ejnye, ti a történész szamárcsapásban még napjainkban is tévelygők, áruljátok már el szépen; hogy miért erőszakoljátok Óbuda Örs települését a mai Harsány-lejtőre? Kedves Papp Adrienn, ideje lenne már felébredni, tessék átnézni az oklevelek tartalmát, és aztán szépen elfelejteni, hogy Óbuda Örs települése továbbra is a Csúcshegyhez legyen erőszakolva! 

 ÓBUDA ÖRS NEM A HÁRMASHATÁRHEGYNÉL VAN, HANEM ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS AZ ÜRÖMI VÖLGY TÚLOLDALÁN! 


Remélem mindenki felfogta a DL 4503 számú irat lényegét: az oklevél megerősíti Felkis térképét, és megerősíti a hadmérnöki metszeteket, amelyek ugyanoda tüntetik fel Óbuda várait északról ábrázolva a fővárost! A jelenlegi hivatalos történész-dogma szerinti "Óbuda" vár sehogy sem lehetett határos Ürömmel. 

Mit ír a település helyét meghatározó többi oklevél?

1324. március 29.
A budai káptalan jelenti Károly királynak, hogy Tisza királyi főajtonálló mester a neki adományozott ürömi volt királynéi birtokba és a vele szomszédos Kompolt fia Péter fiaitól vett borosjenői (Borusyenw) birtokba Nyéki Balázs kir. és Tamás jegyző, káptalani megbízottak bevezették, a birtok határait megjárták. Ez érinti az Üröm feletti három forrást, a Kalász felé levő hegyet, a völgyben álló szilfákat, a budai út melletti diófákat, ezen úton lemegy az óbudaőrsi (Wrs) határig”.



Óbuda Örs települése Solymár és Óbuda között létezett helyrajzilag, azonban Óbuda városa NEM a ma Óbudaként ismert területen létezett, hanem a sziklás oppidum-promontorio-szőlőhegyen. Így tehát Óbuda városával együtt Wrs települését is valótlan helyre erőltették. Mikor jön el az idő, mikor fogják elismerni a több évtizedes hibáikat?

Történészeink tehát eddig is mellőzték, a hiteles oklevelek adatait a szamárcsapásuk érdekében, és ez nagyon durva TÉNY, a világon egyedülálló mutatvány! 
ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZEK NAPJAINKBAN

XXI.SZÁZADI DIGITÁLIS KOR

Sokszor megírtam már, hogy azért teljesen felesleges és alapjában buta dolog a hivatalos szamárcsapást tovább erőszakolni,(Laszlovszky,Kanyó,Végh,Láng,Lassányi) mert az okleveleken kívül a modern technika is velünk van.Több adatot is megtudunk az oklevélből, amit földrajzi helyhez tudunk kötni. Ennek a ténynek a dilettáns dogmákat hirdető történészek láthatólag nagyon nem örülnek, mindennel próbálkoznak,
hogy keresztbe-tegyenek a kutatásoknak. Az átlagember számára is elérhető mai GPS digitális technikával pontosan tudjuk a műholdas térképen jelölni a terepkutatás során fellelt tereptárgyakat. Az oklevelekben részletesen jelzett határköveket a térképünkön rögzíteni tudjuk. A földrajzi okleveles és terepi azonosítás után a rögzített eredményekből további azonosítások következnek az oklevelek ismeretével Vetus Buda-Sicambria azaz Óbuda királynéi városára vonatkozóan. 

GPS ÉS MŰHOLDAS HELYMEGHATÁROZÁSOK

Történészeink úgy csinálnak, mintha a digitális technika napjainkban nem létezne, mintha még most is bármilyen mondvacsinált téveszméjüket Óbudával és Fehérvárral kapcsolatban le tudnák nyomni hivatalból a történelem iránt érdeklődő emberek torkán. Azt sem veszik észre a megtévedtek, hogy a téveszméikkel a teljes szakmájukat is lejáratják, és nevetségessé teszik saját magukat. A laikusok is tudják, hogy a Zichy főtéren nincs hegy, ÓBUDA VÁROSA MINDEN OKLEVÉL ÉS LÁTKÉP SZERINT IS SZIKLÁS SZŐLŐHEGYEN LÉTEZETT ÉS SICAMBRIÁNAK IS NEVEZTÉK !



FORRÁS: MOL ARCANUM

A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES !

Az oklevelet és térképet bárki megtekintheti a digitális tárban, ebben pont ez a szép. Persze ezzel még nincs vége a fővárossal kapcsolatban összezagyvált történetírói butaságoknak. Korábban is utaltam rá, hogy jelenkori elnevezéseink földrajzi helyei teljesen valótlanok. Óbuda város területének téves azonosítása azt eredményezte, hogy a mai Buda vár környékének történelmét is hosszú időre meghamisították a hivatalos téveszméikkel történészeink. Gerevich butasága a mai napig kísért, méltó utódai pedig napjainkban is azt  hirdetik hivatalosan, hogy Óbuda várai a mai Budán léteztek. A mai Buda vára(NEV OFEN) azonban sosem volt a Pest-hegyi Buda vár, és nem IV. Béla építette azt. A mai Óbudát ábrázoló 18. század végén készült Kneidinger-féle térképek pedig nem  tudják az eredeti óbudai birtokterület határait. Napjainkban is még a római Aquincumba erőltetik a magyar Óbuda városát, pedig az sosem volt ott! Arra lennék a leginkább kíváncsi, hogy van-e egyáltalán olyan valaki a hivatásos oldaltól, aki tisztában van azzal, hogy mi az amit feltártak a ma Óbudának hívott főtér környékén?


MINDEN JOG FENNTARTVA
2016.

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ