Korábbi bejegyzéseimmel együtt ezen bejegyzés, bizonyosan legfontosabb a kutatásom szempontjából. Sikerült egy olyan igazolást találni Újbécs helyrajzi vonatkozásában, ami Pest uradalmi birtokon,Werner comes/apácák várával a Kálvin közben, és Szent Mihály arkangyal prépostsági templomával a Zichy Fő téren, döntő és egyben visszavonhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy amit ma történészeink a középkori Óbuda városának gondoltak mind ez idáig, az valójában Újbécs és Révjenő települése! Megtaláltuk ugyanis Újbécs határát, és az azt jelző szobrot, annak egykori földrajzi helyével egyetemben!
Persze ennek a hírnek sok-sok ember nem fog örülni, hiszen történészeink abba a tévhitbe ringatták őket, a Zichy Fő tér környékén élőket, hogy ők ott élnek, ahol egykor a középkori Óbuda is létezett. Az előttem lévő kutatók sem foglalkoztak komolyabban azzal, hogy feltárják azt, hogy valójában milyen település található a Zichyék majorságának környékén. Az okleveleinket jól ismerő kutatók is megelégedtek a gyenge magyarázattal, hogy ők a korábbi főváros területét keresik. Nem foglalkoztak a ténnyel, hogy Buda-azaz Óbuda, ugyanazon a helyen létezett-élt és működött, egészen 1595. évig. Egyszerűen ez idáig senki nem tudott fogást találni a területen, pedig Gál Éva is tisztában volt az ellentmondásokkal, és például azzal, hogy Zichiék a kapzsi nagybirtokosok, térképet és középkori határjárást hamisítottak, csak azért, hogy még több földre és bevételre tegyenek szert. És aztán ezt a meghamisított határjárást akarta Györffy György is összemosni a Szépvölgyi út vonalával, a hamis területtel, mikor az eredetinél sokkal délebbre tolta a határokat, mert ő is azt képzelte a gazdag romterületre, a mai Fő tér környékére, hogy azok a romok csak is Óbuda városát jelenthetik. Kishitűség és lekicsinylés jellemezte és jellemzi ma is történészeinket, és ennek isszuk a levét, ez keseríti meg napjainkban is Óbuda város valós történelmét. De térjünk a lényegre...
KIJÁRÁSI TILALOM=RENGETEG SZABADIDŐ
2020.márcus 25. van ma. A korona vírus miatt kijárási tilalom, és így a hirtelen kényszerszabadság miatt, sokkal több időt tudok a kutakodással tölteni. A reggeli kávém betoltam, aztán már a következőt kortyolgattam,(kipihenten ébredve, a dupla kávé kiváló ötleteket és energiát tud adni) miközben rákerestem a mesterem írásában a helyrajzi adatokra és utánakutattam. Nem értettem ugyanis a majd negyven évvel ezelötti kirándulószakkörön tanultak, és a tanulmányában leírt ellentmondások miértjét. Hol tévedett, Gerevich László és Csánky Dezső után, még Belitzky János is? Elkezdtem tehát sokadjára olvasni a tanulmányát. Pest birtok és Magno Fossato történész tévképzet ekkor már tiszta volt, és tiszta már az is, hogy a Fő tér betonja alatt a szigeti prépostság, a Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostság található! Arra voltam még kíváncsi, hogy miként próbálta alátámasztani és mivel a történész téveszmét, hogy Újbécs, amit minden vonatkozó oklevél szigeten ír, annak szerintük valahol a bal parti Pest környékén kéne lennie. Belemélyedtem tehát azon tanúvallomásokba, amit 1752.március elsején vettek fel, mutatom is azt a részletet, ami engem érdekelt, ugyanis Belitzky nem ment utána a részleteknek, megelégedett a zavaros elmondásokkal.
“Ez a határmegállapítás különben már csak azért is fontossággal bír, mert ez szolgált alapjául a klarissza-apácák 1686 utáni birtokpöreiben a Pest városával szemben kívánt határmódosításoknak, amikor is az apácák a város által elbirtokolt Ujbécs és Jenő pusztákat a maguk számára akarták megszerezni. Újbécs és a tőle északra fekvő Jenő helyének pontos meghatározására nézve igen nagyfontosságú az a tanu-vallatási jegyzőkönyv, amelyet 1752 március 1-én vettek fel a klarissza-apácák Pest város elleni perében. A tanuk zöme a pestkörnyéki falvak és Ó-buda magyar lakosai sorából került ki. A feltett kérdések a következők voltak : Halotta-e a tanú és kitül Uj Bécsnek és Jeneönek valaha hirét és ha halottá, mely táján vannak és régenten kik birták? 2. Tudja-e avagy halotta-e meddig lett volna régi üdőkben Vácz felé az pesti határ?« Ezekre a kérdésekre összesen harminchármán feleltek meg. Elsőnek Szőnyi Lőrinc péceli nótárius vallomását hallgassuk meg. Ő »gyermekségétül fogva mindétig hallotta azon helet, hol ... most a Sóház erányában Szent János Nepomucenus képe vagyon helheztetve, Kis-Bécsnek neveztetni és felőle való játék beszédet is számtalanszor hallotta, hogy t. i. pesti kaputul Bécsbe a kását forrón el lehet vinni, sőt a mostani Váczi-kaput is azelőtt Bécsi-kapunak nevezettnek lenni. Ezen kis kitérés után, ami azonban fényt vet a helyi hagyományok fennmaradásának lélektanára, lássuk a tanúvallomások alapján a pontosabb helymegjelöléseket. A nyolcvan esztendős Szűcs István, aki tehát 1670 táján született »gyermekségében tudakozta a török világban, hogy mért hinák (a mostan Váczi-kaput) Bécsi-kapunak. Mely kérdésre mondották az akkori öreg emberek s egyszersmind a fatensnek (mutatták) azon Só-ház erányában akkor puszta nagy ház épületet, melynek maradékján mostanság Szent János Nepomucenus képe és kút is vannak, azelőtt a helyet Bécsnek nevezettnek lenni«.78) Vallomását megerősíti Kovács György tanúskodása is, aki »az török világban is már circiter huszonkét esztendős lévén, akkor is örökkén azon tájékot hallotta, ahol most a kút és a Szent János képe látszottnak, Új Bécsnek lenni. Magok is a parasztok midőn a hídhoz (mely akkor annak a kőrakásnak erányában volt által a Dunán) fákat hordottak, ha valakitül kérdeztettek, hogy hová vinnék a fát, örökké úgy feleltek, hogy Új Bécshez és az reá szolgáló kaput is, mely most Váczi-kapunak hivattatik, Bécsikapunak hasonlóképpen nevezték.« 
Természetesen ő is hallotta a Bécsből Budára való kásavitel szóllását. A tanuk vallomásából a továbbiak során egybehangzóan kiderül a pesti Só-ház közelében lévő »kőrakáson«, vagyis romokon, amelyek mellett, vagy között egy kút és egy Szent János-szobor állott, volt a török világ előtti Új becs, vagy »Kis-Bécs«, amit az egyik »Bécsi-vár«-nak is nevezett. Kitűnik továbbá az is, hogy a török időkben még egy jól felismerhető »puszta nagy ház épülete« állott a kérdéses helyen. A város visszafoglalása után az épületnek már csak romjai és használható kútja ismert és nem lehetetlen, hogy egy templom alapfalait felismerve, Szent János szobrát helyezték ide”.
Ezeket olvasva engem az érdekelt, hogy a megnevezett szobor, ami Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, arról van e esetleg valami információ, hogy hol található, és miért beszéltek mindannyian erről a szoborról? Természetesen tudtam, hogy hol van ez a szobor, hiszen sétáim alkalmával már láttam, és nézegettem, ma is megtekinthető a Szent Péter és Pál főplébánia előtt! Érdekes módon, pont azon a területen, ami véleményem szerint az egykori szigeten elválasztotta Újbécs és Révjenő területét.
A folyók, hidak, hajósok,vízimolnárok és halászok védőszentje. Van azonban valami, amit én sem tudtam ezen alkotással kapcsolatban, mégpedig az, hogy csak 1790-ben került át erre a helyre! Az előtt a Nagyszombat utca valamely részén volt megtalálható! És miként hívták ezt az utcát, egészen 1930-ig? Határ utca!
EREDETILEG ITT ÁLT A NEPOMUKI SZENT JÁNOST ÁBRÁZOLÓ SZOBOR!
Erre szoktam azt mondani, hogy ilyen véletlenek nincsenek! Ez ugyanis az a terület, ahol a nyugati hegyek alatti belső meder visszatért a Duna főmedrébe, és tulajdonképpen elválasztotta az észak-déli területet.
ÚJBÉCSEN A NAGYSZOMBAT UTCÁBAN-A SZIGET HATÁRÁN ÁLLT A SZENT JÁNOS SZOBOR!
Most, hogy ilyen közelről szemléljük ezt a földrészt és vízrajzi rekonstrukciót, el is lehet szépen gondolkodni a téveszmékben élő, nem csak történészeknek! Lehet, hogy egykor az északi rész, ami ma a hamis Óbuda, az egybetartozott a csak kissé arrébb lévő Margitszigettel? Az okleveleink ugyanis erről szólnak! Insula Leporum-Óbuda Ékességes Szigetéről, ahol többek közt Révjenő és Újbécs is megtalálható. Hiszen történészeink a vízrekonstrukciós térképek hiányában nem tudták a valós helyére azonosítani a várost, a mai digitális térképek világában, viszont már egyszerű. De van még valami. Mégpedig az a kérdés, hogy miért emlegette mindenki a tanúvallomásokban, 1752-ben ezt a szobrot? A köztérkép információján kívül, az “óbudai” Fogadalmi oltár, Szent Flórián szoborcsoportról szóló jegyzetek közt is megtaláltam a 10. számnál ezt az információt: A közhiedelemmel ellentétben nem ezt a Flórián szobrot helyezték át az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia-templom elé. A szintén Zichy Miklós és neje megrendelésére, Nepomuki Szent János szobrával együtt 1752-ben készült Bebo-alkotás 1790 óta áll jelenlegi helyén; akkor helyezték oda eredeti helyéről, a Határ utcából, ma: Nagyszombat utca.
Emlékszünk még, hogy mikor történtek a tanúvallomások, melyben Újbécs és Révjenő területét keresték a klarissza apácák? Az évszám 1752! A tanúvallomást tévők az akkoriban közismert új alkotás, a Nepomuki Szent János szobor akkori helyére állították azt, hogy ott volt Újbécs, és ez az a hely, amit az okleveleink egyöntetűen leírnak, és az MTA vízrekonstrukciós térképe is ábrázol. Van még egy fontos adalék amiről korábban is írtam már az utakkal kapcsolatban.
 |
| BUDA BÉCSI KAPUJA ÉSZAKRA NYÍLIK-BECH-ÚJBÉCS TELEPÜLÉS FELÉ! |
A tanúvallomások is szólnak a “Bécsi” kapuról, Csakhogy a mai Budát hívták akkoriban Pestnek is, mert Óbuda, Pest-hegyén lévő vár nevét-Alt Ofen- hagyományként átvitték a mai Budára-Nev Ofenre. És ennek az Új Buda(tévesen Pestbuda) várának, a “külső és belső Bécsi” úthoz, arrafelé néző kapuja is van, amit Bécsi kapunak hívnak!
A BÉCSI KAPU AMI BÉCS FELÉ VEZET
Véleményem szerint így van igazán értelme a kapu nevének, ha a mai Buda várából a Bécsi kapun keresztül, Béch várához, illetve Wybech azaz Újbécs földjére lehet eljutni. Arra a területre amit ma történészeink alapjában tévesen a középkori Óbuda városának feltételeztek. Ezzel a kör bezárult, beazonosítottuk Újbécs és egyben Révjenő középkori telepét, azt a területet, ahol Zichyék a központjukat felépítették. A mindezekből következő értelmes kérdés pedig a következő: Hol található a középkori Óbuda városa?
VETUS BUDA-ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN!
Az értelmes válasz pedig az, hogy pontosan ott, ahol a vonatkozó okleveleink helyrajzilag leírják, és a középkori hadmérnöki rajzok ábrázolják!
ÓBUDA PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!