 |
| A nap megjelenik a Nagy-Kevély hegy keleti oldalával szemben és megkezdi a vándorútját. Somorjai Ede fotója 2024 napforduló hajnalán, napfelkeltekor a Pilisi Boldogasszony kápolnától készítve. |
E képet nézve, több dologra is gondoltam hirtelen. Többek közt arra, hogy ha csak egy kicsit is szakrálisan tudtak volna gondolkodni történészeink, akkor csak a nap előbukkanása alapján is meg tudták volna határozni a Fehér Szűz Anya Szent Egyház hollétét Sicambriában. A felkelő nap, tulajdonképpen azon a ponton kezdi meg a vándorútját, ahol felkelve szembe néz az óbudai prépostsággal, a Sicambriában és egyben a Pannóniában megépült legelső keresztény egyházzal, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek! És ezek után, a még magasabbra törő fényes nap, földöntúli csodás ragyogással árasztotta el a Fehér Szűz szentélyét, körbejárva a kimagasló helyre épített anyaszentegyház épületét! Már sokszor agyaltam már ezen, és ezeket a szerintem fontos gondolatokat ideje már leírnom. A szentegyházakat ezért építették kiemelkedő magaslatokra, emelkedett helyekre, a környék kimagasló pontjára, hogy a fény a szentélyét bevilágítsa, és egyben, hogy közel álljon az égiekhez! A világ számtalan helyéről lehetne erre a megállapításra példát hoznom, hogy a templomokat a település legmagasabb
 |
| Sicambria kimagasló pontján az óbudai Fehéregyháza |
"ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK"
A Boldogságos Szűz Egyháza-Sicambria Fehér Anya-szentegyháza, a békásmegyeri Rókahegy tetején álló Óbuda város vallási központja-prépostsági temploma egy nagyon erős vár is volt egyben, mely minden oldalról védve volt, és a bajban menedékként szolgált, "a város promontorio előhegyének tetején és a nagy hegyek lábánál-síkon de mégis hegy alatt, és egyben hegytetőn állt" Abban is biztosak lehetünk, hogy ott, "ubi etiam" azon a helyen, ahol a Felhévízen Szűz Mária Fehéregyháza Alba Ecclesia felépült Bana(természetes
hévforrás) helyén-Krumhelt ferdeyénél, már jóval korábban, ősi forrásszentélyek és imahely létezett, hiszen az a meleg gyógyvíz, mely a Rókahegy gyomrából e hegyből előtört, évezredek óta gyógyította az embereket, és bizonyára a betegeket, sebesült katonákat is. Ezért épült oda később Calida Aqua-Felhévízre a keresztes lovagok Szentlélekről nevezett kórháza, és Szent János rendháza, és szállása ezekre a rókahegyi meleg-víz-forrásokra. Ugyanakkor kristálytiszta hideg-víz is fakadt e hegy gyomrából a hegyoldalban, melyet a sicambriai klarissza apácák kaptak meg javadalomként. Ma is csak kevesen tudják, hogy Magyarország egyik legnagyobb karsztvízbázisa a békásmegyeri-csillaghegyi Rókahegy! Érdemes volt tehát egy ilyen helyen lévő városért harcolni, és elfoglalni azt! A természetes "padlófűtésről" nem is beszélve, Sicambriában könnyű volt átvészelni a telet, és készülni egy esetleges újabb hadjáratra.
 |
| A város előhegyén Alba Beate Virginis Ecclesia |
OKLEVELES TÉNYEK-OKNYOMOZÁS
Olyannyira kiemelt szerepe volt ezeknek a Felhévízen működő meleg vizű forrásoknak az egyház bejárata előtt, hogy a malom birtokjog és javadalmak miatt, és ezért a vízért pereskedések történtek, és erről helyrajzi oklevelek maradtak fenn számunkra, hogy teljesen biztos megállapításokat tehessünk.
 |
| Az oklevél konkrétan, és magyarul érthetően leírja, hogy Alba Ecclesia Beate Marie Virginis, az Óbudai Fehéregyháza, az bizony Felhévízen létezett, méghozzá Veteri Budán! |
Mondanom sem kell, kedves olvasóimnak, hogy soha-senki nem talált a Lukács fürdő környékén, semmilyen Szűz Mária egyházat, amit Fehéregyházának hívtak, a történészi fantázia Felhévízen! A totális káoszt, a mi félreképzett történészeinknél az okozta és okozza, hogy a valójában Óbudára-hegyen lévő és vonatkozó okleveles adatokat a Szentlélek tér környezetére nem tudták elhelyezni(mert ugyebár nincs ott hegy) és ezért, minden áron, a mai Budára akarják erőltetni az okleveles adatokat. Így került Felhévíz is a mai Budához, pedig az valójában Veteri Buda, azaz Óbuda külvárosa volt, a Fehér Szűz Mária anyaszentegyház prépostsági templomával együtt, mégpedig Sicambriában, a mai Rókahegyen! Történészeink, a nagy szolgalelkű igyekezetükben, ahogy egymás zagyvaságaira, és korábbi téveszméikre hivatkoznak, hogy feljebb másszanak a szamárlétrán, a dogmák
ismételgetése során, ezeket az okleveleket, melyek a helyrajzi tények miatt nem illenek a tévképzeteikhez, egész egyszerűen hanyagolják. Az ezt az oklevelet megelőző, szintén hiteles, és perdöntő helyrajzi oklevél tartalmáról még 2019 évben írtam, hogy Felhévíz Óbudához tartozott, nem pedig a mai Budához!
 |
| Veteri Buda azaz Sicambria-Óbuda |
Csakhogy ezzel az oklevéllel sem tudnak mit kezdeni a félreképzett, és téveszmés történészek, mert Felhévíz települését olyan nagy nevek fantáziálták a mai Budánál létező település helyére, mint Jankovich és Fügedi vagy Kubinyi, és aztán Végh hivatkozott rájuk a mai Buda helyrajzi téveszméivel, és persze teszi ezt ma is a kártékony Spekner, és az őt is majmoló Kanyó.Végh Andrásnál(aki sajnos már nincs köztünk, pedig én tudtam volna annak örülni, ha kijavítja saját magát) pont a városalapítás alcímnél
-Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)-
a 29 oldalon láthatjuk azt a részt, ahol kiderülhet számunkra, hogy amiről ír, az valójában nem a mai Budára, hanem ténylegesen a hegyen lévő Óbuda város előhegyének síkjáról szól, és arról, hogy az ott valójában Felhévíz! Ez akkora nagy bukta, ami igazolja azt az állításomat, miszerint az Óbudára vonatkozó okleveles forrásokat, szépen áttolták a mai Budára, szabadjára engedték a félreképzett fantáziájukat, és maguknak is próbálták bemagyarázni a teljesen valótlan topográfiát. Végh sem került tisztába azzal, hogy Óbudán két komoly vár létezett a hegyoldalban! Persze, azzal sem került tisztába, hogy Óbuda városa valójában hegytetőn és hegyoldalban létezett.
 |
| Itt próbája az óbudai Felhévizen létező Szűz Mária Fehéregyházát a mai Buda Boldogasszony egyházával összemosni Végh András |
Véleményem szerint, ez külön, önmagában is egy hatalmas botrány, hogy mind a mai napig, a hegyen lévő Óbuda városának, látképeken is jól látható épületeit, a mai Budára fantáziálva és erőltetve adják elő történészeink, és ugyanez az oltári nagy ökörség szerepel még a Budapesti Történeti Múzeum kiállításain is. BOTRÁNYOS! Végh saját maga leírja: "ám semmiféle ilyen maradvány nem került elő"... és túllép ezen a nem kicsi problémán, egészen elképesztő!
Jól van az úgy.... ! Ne feledjük, Végh a Vármúzeum igazgatója, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Régészeti Tanszékének docense is volt. Ez a komoly. És nem, nem szolgálhat mentségül, hogy Óbudát is Budának hívták!
Ugyanis a levéltári jelzeteknél szerepel a felhévizi Szűz Mária egyháznál, hogy Veteri Buda, tehát Óbuda!
Az alap probléma az, hogy a feltörekvő történész nem áll neki kutatni, hanem átmásolja a tekintélyes nagy előd, alaptalan zagyvaságait. Ezt tette Végh is, Kubinyit másolva. Kubinyi pedig Rupp Jakab helyrajzi téveszméit, valótlan és teljesen alaptalan helyrajzi megállapításait másolta!
 |
| V mint Veteri Buda azaz Óbuda! |
És így mennek ezek a körbehivatkozások, az utánzás ugyanis a hízelgés legőszintébb formája. A fiatal történész, tulajdonképpen örökös talpnyalásból él, és ha jól műveli ezt a sportágat, akkor viheti valamire. Ugye Kanyó, és persze Bácsattyai, ti tudjátok ezt a műfajt igazán?! Napjaink két legnagyobb szolgalelkű-talpnyaló, elvakult bajnoka! És most még finoman fejeztem ki magam! Az is egy külön tanulmányt érdemelne egyébként, hogy a Lukács fürdő környékére fantáziált Felhévízzel, a vöröskeresztes lovagok Szentháromság mezővárosát egyszerűen kitörölték a történelmünkből! Egy netes kereséssel erről simán meg is győződhetünk, és csak erre fogunk rátalálni:
amint a helyrajzi téveszmék egyik elindítójára hivatkozik Éber, arra a Rupra, aki átnevezte a mai Budát "Pestbudára".
Volt, és nincs, így intézték el Szentháromság mezővárosát! Elmebeteg! Nem tudok rá jobbat és szebbet írni.
SZENTHÁROMSÁG ÉS SZENTLÉLEK -NEM UGYANAZ!
Ejnye, pedig ha valaki csak icipicit elkezdett volna gondolkodni történészként, és nem a betanított történész dogmákat ismétli, akkor rá kellett volna jönnie, hogy a latinul Oppidum Sancte Trinitatis-ként közölt név magyarul nem Felhévízt, hanem Szentháromság mezővárost jelent, és az ápoló keresztes vitézek csak azért lettek "felhéviziként" is megemlítve, mert az ottani alapításuk volt a korábbi, és jóval ismertebb. Calida Aqua pedig meleg vizet jelent! Így tehát Villa de Calida Aqua-Superiores--Felhévíz telep a Szentlélek kórházzal, és Oppidum Sancte Trinitatis két külön néven és külön helyen működő telepük volt a betegeket gyógyító keresztes lovagoknak!
 |
| "Alveum lapideum Civitatem Athilae regis" |
Sicambriában-Veteri Budához, azaz Óbudához tartozott, és annak külvárosa volt Villa de Calida Aqua Felhévíz település a síkon, a mai Csillaghegyi Rókahegyen Pazandukon, ahogy az okleveleink írják, a Szent János kápolnával, szállással, meleg fürdővel, és Szentlélek kórházzal egybeépülve, szegények és betegek, vándorok ellátásával is foglalkozva és
Oppidum Sancte Trinitatis-Szentháromság mezőváros a mai Margithíd budai lábánál létezett, a Lukács és Császár fürdőknél. A Szentháromság település prépostsági templomukat, Ecclesiam S Trinitatis de Calide Aqua, a Margit híd budai oldalán feltárták. Supka Géza beszámolója Szentháromság mezőváros-település templomáról szól, és nem Felhévíz településéről! Oltári nagy butaság volt idáig is történészeink részéről, hogy a két külön, helyrajzi területen található objektumokat összemosták!
Röviden és tömören ennyi, a sok-száz éves dogma, a Felhévíz település-Szentlélek egyház és Szentháromság mezőváros helyrajzi probléma megoldva.
 |
| Az óbudai Fehéregyháza bejárata előtt működő egyik malom emléke napjainkban Óbuda Felhévizen, mely Sicambria építésének idejéből való. Lukaskew óbudai határjel 1355 évben. |
Történészeink,az Óbuda helyrajzi téveszméik miatt(hogy a mai Főtér volt Óbuda városa, miközben az ott valójában szigetként létezett) az óbudai Felhévíz települést, -mely Óbuda városának előhegyén, annak külvárosa volt Sicambriában, -nem tudták elhelyezni a Zichy Főtérhez,(hiszen nem ott volt Óbuda városa) és ezért inkább összemosták a keresztes lovagok, két különálló települését, a Szentháromság mezőváros, mint településnevet megszüntetve, és Felhévíz településnevet a mai második kerületbe fantáziálva. A dogma kialakulása 1880-as években, Némethy Lajos tollából született és már Rupp Jakab helyrajzi téveszméi alapján készült, a mai Budára képzelve a hegyen lévő Óbuda emlékeit, és így elhelyezve Felhévíz
 |
| Felhévizen a Szentlélek egyház és kórház! |
 |
| Felhévíz óbudai települése nem itt létezett, hanem a Rókahegyen. Ez itt Szentháromság mezőváros! Demagóg a térképfelirat! |
Folytatom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!