 |
| Antoine Felkis térképe, a képfelső szélén az óbudai Fehéregyháza romjaival 1778. évben. |
Hrenkó az 1970-es években megjelent,
A Fehéregyháza-kutatás és a felismert Felkis-térkép című tanulmányában radikálisan átértelmezte a korábbi helyrajzi adatokat. Hrenkó Pál – prekoncepcióktól vezérelve – figyelmen kívül hagyta a valós domborzati viszonyokat, tévesen devalválta a Felkis-féle térképészeti forrásokat, és ezzel évtizedekre megbénította a hiteles óbudai helyrajzi kutatásokat. Konkrétan, Fehéregyháza helyrajzával együtt, egész Ó-Buda város helyrajzát is elferdítette. De ne szaladjunk ennyire előre, inkább nézzük meg, hogy miért tette ezt-hiszen ez a válasz a tanulmányának a bődületesen nagy hibáira, elvakultságára-és világos lesz az is, hogy az uralkodó ideológiáért, milyen szakmai hibákat vétett, hogy a történészi téveszme és az óbudai téves Fehéregyháza helyrajz prekoncepciónak megfeleljen.
URALKODÓ KOMMUNISTA IDEOLÓGIA-ELVÁRÁS- MEGFELELÉSI VÁGY ÉS KÉNYSZER
1976-ban a Kádár-korszakban egy katonatisztként és katonai intézményben dolgozó kutatótól alapvető elvárás volt a hivatalos ideológiai és tudományos álláspont képviselete.Hrenkó Pál hivatásos katonatiszt (őrnagy, majd alezredes) volt, aki a Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézetében dolgozott.
Ebben a pozícióban a kutatási szabadságot és a kötelező igazodást több tényező is alapvetően befolyásolta:
1. Katonai fegyelem és pártirányítás.
Katonatisztként Hrenkó a Honvédelmi Minisztérium és áttételesen a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) közvetlen hierarchiájába tartozott.
A Magyar Néphadseregen belül minden tudományos és publikációs tevékenységet szigorú cenzúra és jóváhagyási folyamat előzött meg. Egy aktív katonatiszt nyíltan nem képviselhetett olyan elméletet, amely szembement a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hivatalos, jóváhagyott álláspontjával.
2. A „nemzeti romantika” elleni harc
A Kádár-rendszer kultúrpolitikája (különösen a 70-es években) mélyen gyanakvó volt minden olyan alternatív történelmi elmélettel szemben, amelyet „nemzetieskedőnek”, „misztifikálónak” vagy a „polgári nacionalizmus” megnyilvánulásának tartott.A tiltott zóna: Az Árpád-sír és Fehéregyháza kérdése pont ilyen ingoványos terület volt.
Az elvárás:
A hivatalos elvárás az volt, hogy a racionális, materialista, pozitivista tudományosság nevében le kell törni az alternatív („délibábos”) elméleteket. Hrenkó tanulmánya tökéletesen illeszkedett ebbe a kultúrpolitikai elvárásba: a térképészet egzakt eszközeivel igyekezett pontot tenni egy olyan vita végére, amely az államigazgatás szemében nemkívánatos nemzeti mítoszképződésre adott lehetőséget.
3. Az MTA és a Hadtörténeti Intézet összefonódása
A korszakban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Néphadsereg térképészei szoros szakmai kapcsolatban álltak az MTA-val. Az akadémiai doktori címek, a publikációs lehetőségek és a szakmai előmenetel feltétele a fősodorbeli (főleg Györffy György nevével fémjelzett) történelmi-topográfiai konszenzus elfogadása volt.
HIBÁK SOKASÁGA A GEOGRÁFUS TÉRKÉPTÖRTÉNÉSZNÉL
Vizsgájuk meg, hogy a térképtörténész milyen alaphibákat vétett. A most következő tények, kivétel nélkül olyan adatok, melyek Hrenko Pál idejében a nyolcvanas években, 1976. évben is adottak voltak a római villa feltárását követően, és a Felkis térkép ismeretében.
Nézzük, hogy mit nem akart észrevenni a katonai történész!
De még valami!
Itt kell megjegyeznem, hogy most is van két balfék katonai történészünk, Négyesi Lajos és Kulcsár Viktor, és a helyzet mostanra csak annyit változott, hogy a műholdas képátfedéssel és oklevelek tucatjaival, a már a valós helyére beazonosított óbudai Fehéregyháza 6 méter széles csapolt Árpád-kori falait akarják "első világháborús lépcsőről a hegyre tüzelés lőtérnek és fényszóróállásnak" előadni kókler történészeink. Mert ez volt most is az elvárás feléjük, hogy hasraütésre szüljenek valamit!
Még most is, 2026 évben is a félreképzésüknek, a kommunista ideológiáknak akarnak megfelelni, hogy pusztítsanak mindent, ami magyar, a krónikáink tartalmát, Ó-Buda emlékeit is beleértve. Fantáziálják katonai lőtérnek, a Szűz Mária prépostság falait és rommaradványait.
Helyrajzi probléma:
IV.
A Felkis-térkép és a Berlász-féle elmélet szembeállítása.
A fehéregyházi helyrajzi kutatás legnagyobb törése a vizuális források kezelésében rejlik. Miközben a hivatalos akadémiai vonal Hrenkó katonai tekintélyére támaszkodott, a mélyebb levéltári kutatások teljesen mást mutattak.Berlász Jenő elmélete: A neves történész-könyvtáros járt a jó nyomon.
Ő a Felkis-féle térképet mint hiteles, helyszíni felmérésen alapuló dokumentumot kezelte. Felismerte, hogy a térkép rögzített fix pontjai (orografikus és vízrajzi elemei) nem fikciók, hanem a korabeli birtokhatárok mérföldkövei. Berlász szerint a térképen jelölt „Fehéregyháza-romok” valóban a középkori épületegyüttest jelölik. Hrenkó Pál devalvációs taktikája: Hrenkó – pozíciójánál fogva – szinte „hivatalból” intézte el a Felkis-térkép hiteltelenítését. Azzal vádolta a térképet, hogy pontatlan, sőt részben fiktív, mert az nem felelt meg a modern katonai topográfiai elvárásoknak. Ezzel a módszertani hibával a térkép legfontosabb üzenetét söpörte le az asztalról, csakhogy saját, Csúcs-hegyre fókuszáló prekoncepcióját igazolja.
V. Következtetés (Konklúzió)
Hrenkó Pál fehéregyházi munkássága a magyar történeti topográfia egyik legkárosabb „szamárcsapását” (dogmatikus tévútját) hozta létre. Bár elismert katonai térképész volt, ebben a kérdésben nem tudósként, hanem egy merev elmélet védelmezőjeként járt el, aki elfelejtette a legalapvetőbb terepviszonyokat is megvizsgálni. A legnagyobb probléma nem magában a tévedésben rejlik, hanem annak intézményi következményeiben. Mivel a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Történeti Múzeum régészei szaktekintélyként tekintettek rá, évtizedekig vakon, kritika nélkül vették át a megállapításait. Ez a tekintélyelvű láncolat egy olyan tudományos dogmát szült, amely adminisztratív eszközökkel és gúnnyal fojtott el minden olyan alternatív – de valójában helyes – kutatást, amely a Róka-hegy vagy a Pilis irányában kereste a valódi, óbudai Fehéregyházát. Hrenkó tévedésének kimondása így nemcsak egy topográfiai korrekció, hanem a hazai középkorkutatás felszabadítása a dogmák alól.
Alaprajzi problémák:
A Csúcs-hegyi római villa régészetileg feltárt alaprajza és a Felkis-féle határtérképen ábrázolt Fehéregyháza-alaprajz építészetileg, funkcionálisan és szerkezetileg is teljesen összeegyeztethetetlen. Hrenkó Pál súlyos módszertani tévedése éppen az volt, hogy egy tipikus ókori magánbirtokot próbált ráerőltetni egy szakrális középkori épületegyüttes makacsul eltérő alaprajzi képére.
1. Alaprajzi elrendezés és tércsoportosítás
- Csúcs-hegyi római villa (Villa Rustica):
Tipikus világi, profán alaprajz. Egy 9 helyiséges, téglalap alakú lakóház, amely egy központi folyosóra (tornácra/porticusra) és szimmetrikus osztású lakó-, étkező- (triclinium) és fogadószobákra tagozódik. Nincsenek benne tágas, egybefüggő csarnokterek.
- A Felkis-térkép Fehéregyházája:
Egyértelműen szakrális és monumentális alaprajz. Egy nagyméretű, egyhajós templom körvonalait mutatja, amelyhez egy elkülönülő szentélyfej, valamint egy hozzáépített, fallal körülvett zárt kolostorudvar (clausura) kapcsolódik.
 |
A csúcshegyi villa egyik padlófűtéses helyiségének feltárása 1933-banFotó:BTM |
2. A fürdőszárny (balneum) megléte és hiánya
- Csúcs-hegyi római villa:
Az alaprajz elmaradhatatlan és hangsúlyos része a római magánfürdő. Jól azonosítható a padlófűtés (hypocaustum) rendszere, valamint a különálló hideg- (frigidarium) és melegvizes (caldarium) fürdőmedencék osztata.
- A Felkis-térkép Fehéregyházája:
Az alaprajz teljesen nélkülözi a római fürdőstruktúrákat. Ehelyett a falmaradványok rajza a középkori szerzetesi vagy zarándok-infrastruktúra elemeit, szerzetesi cellák alapfalait és támpilléreket mutatja.
3. Tájolás (Orientáció)
- Csúcs-hegyi római villa:
Tájolása a terep adta mesterséges teraszokhoz, a panorámához, a napálláshoz és a vízvételt biztosító közeli forráshoz igazodik.
- A Felkis-térkép Fehéregyházája:
Szigorú kelet-nyugati (orientált) tájolást mutat. A szentély a keleti oldalon fekszik, ami a középkori keresztény templomépítészet abszolút szabálya, és ami teljesen független a római villa funkcionális tájolásától.
4. Lépték és épülettípus
- Csúcs-hegyi római villa:
Egy viszonylag szerény, kb. 400 négyzetméteres vidéki gazdasági központ és lakóház (birtokközpont). Falai vékonyabbak, belső terei osztottak.
- A Felkis-térkép Fehéregyházája:
Egy uralkodói alapítású, monumentális épületegyüttes alaprajzi nyoma, ahol a templomhajó önmagában nagyobb fesztávolságú és vastagabb falazatú, mint a villa lakóhelyiségei. A Felkis-térkép rajzolója a romokat nem szétszórt szobákként, hanem egy egykori templomhajó egyértelmű hossztengelyes maradványaként, és kolostorként rögzítette.
Hrenkó Pál ott követte el az alaphibát, hogy a Csúcs-hegyen feltárt 9 szobás római villa épületét megpróbálta a Felkis-térkép romjainak előadni, pedig formailag is teljesen különböző épületekről van szó. Ezzel teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a térképen látható alaprajz funkcionálisan aszimmetrikus (templom + kolostor), míg a Csúcs-hegyi villa egy funkcionálisan szimmetrikus profán lakóház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!