ÓBUDA VÁROSÁNAK TÉVES AZONOSÍTÁSA A ZICHY FŐTÉR KÖRNYEZETÉRE A KÖZÉPKORI SZIGETRE

Buzás Gergely-Pazirik Kft-Óbudai Múzeum a Főtéren feltárt gótikus templom rekonstrukciója

A FŐTÉR KÖRNYÉKE NEM ÓBUDA VÁROSA! 

Még mielőtt a gótikus templommal elkezdenénk foglalkozni, van egy nagyon fontos teendőnk. Meg kell vizsgálnunk Bertalan Vilmosné azonosítási kísérletét Óbudán. Vagyis azt, hogy magát a területet, a Főtér környékét, miként tudta Óbuda városának azonosítani?! Tanulságos és döbbenetes írás lesz, a félreképzett történészeknek mindenképpen! Tessék jó erősen kapaszkodni, mert most cáfolom a történészi hamis Óbuda helyrajzát.

ÓBUDA VÁROS TÉVES AZONOSÍTÁSA

Bertalan Vilmosné téves azonosítása Óbuda helyrajzáról: https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099

Nézzük részletesen, és jól figyeljünk az értelmezésben, mert Óbuda helyrajzának tekintetében ez most nagyon fontos!

• Az "előtérben ábrázolt monumentális templomrom a XIVsz-i prépostsági templom maradványa"- állítja Bertalanné, pedig ez a romokban lévő épület valójában hegyoldalban látható ténylegesen is, ám Bertalanné mégis rögtön a Főtérre azonosítja, és összemossa a gótikus templommal. Pedig a romépületen román kori ablakokat és íveket láthatunk, tehát ez az épület nem gótikus templom. 

Szent Péter prépostsági templom a békásmegyeri kálváriadombon az Ezüsthegy oldalában

Mutatom e templom valós földrajzi helyét a műholdas programmal, az óbudai látképek nézőpontjából. Amit Bertalanné a Főtérre fantáziált, az valójában az Ezüsthegy keleti oldala, a békásmegyeri kálváriadomb. Ott állt a "monumentális" épület, mely vélhetően az első prépostsági templom, a Szent Péter bazilika romjai, melyet a bekeretezett részen látunk.

Az Óbuda északi nézetű látképein "az előtérben ábrázolt monumentális templomrom" valós helye

Egészen elképesztő, amit Bertalan Vilmosné összehozott! Az egész várost, mely ma is a Rókahegyen és a hegyoldalban látható, és az Ezüsthegy oldalában található egykori romemléket-Szent Péter prépostsági templomot is, -ő egyszerűen ráerőltette a Főtér területére! Még-pediglen azért, mert a mai állapotokat vetítette vissza a múltba, és nem volt tisztában azzal, hogy a Duna főága a középkorban még a nyugati hegyek oldalában volt, a Kis-jégkorszak magas vízállása miatt!

De haladjunk tovább, nézzük Bertalanné további azonosítását, hogy mennyire felel meg a képi-műholdas látvány, az általa elképzelt területre!

• "A háttérben lévő lemetszett dombszerű kiemelkedés a római amphiteátrummal, a későbbi Kurszán várral azonosítható" - írja Bertalanné a tanulmányában.

Hogy könnyebben értelmezni tudjuk, ezúttal is bekereteztem Bertalanné mondandójának látképi területét. Tehát azt képzelte Bertalanné, hogy a képünkön látható hegy, az a római katonavárosi körcirkusz. Pedig valójában ez a csillaghegyi Rókahegy, és legmagasabb pontján Alba Beate Marie Virginis, vagyis a Szűz Mária prépostsági templom, ismertebb nevén az óbudai Fehéregyháza! Nézzük hozzá a műholdas azonosítást!

Bertalanné az Óbuda látképen látható csillaghegyi Rókahegyet, és az ott létező Szűz Mária prépostságot fantáziálta a római körcirkusznak, és Kurszán várának, hozzá kell tennem, hogy teljesen hiteltelen és tudománytalan módon! A még nagyobb döbbenet az, hogy ma is ezt akarják bemesélni az embereknek, az alapjában téves azonosítási kísérletet ma már tényként adják elő a Történettudományi Intézet munkatársai, a bölcsészek és történészek, a BTM és Óbudai Múzeum munkatársai is! Ezért készítettem videót is erről.

KURSZÁN-VÁRA NEM A RÓMAI KÖRCIRKUSZ !

És egyetlen történész sem írt arról, hogy álljunk már meg egy röpke pillanatra, mert ezen azonosítás alapjában téves! NEM FELTŰNŐ, HOGY EZ NEM A FŐTÉR TERÜLETE!? Annyira meg akartak felelni a kommunista taníttatásnak, miszerint "Óbuda városa a rómaiból fejlődött ki", hogy ez alapjában téves azonosítási kísérlet után, NEM IS KERESTÉK A LÁTKÉPNEK MEGFELELŐ FÖLDRAJZI TÁJAT ÉS A HEGYTETŐN ÉS HEGYOLDALBAN LÁTHATÓ ÓBUDA VÁROSÁT, ÉS ELKEZDTÉK INKÁBB A LÁTKÉPEKET HITELTELENÍTENI! Egészen döbbenetes! Nagyon régen, még próbáltam volna személyesen, jobb belátásra bírni a történészeket. Emlékszem, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén adta elő, tizenvalahány évvel ezelőtt,- az akkor Régész Szövetség Elnök Lassányi, hogy ezek a hadmérnöki látképek "idealizáltak"! Én meg elképedve gondoltam magamban a "szakértőről", hogy te magad vagy az idealizált! Mi is történt? A látképek nem feleltek meg a történészi elképzeléseiknek- ezért szerintük a látképek a hibásak-így megy ez a magyar történészeknél. Nem normális, és az sem normális, ami ma is folyik az Óbudai Múzeumban és a rendezvényeiken! 

Rókahegy = Szűz Mária prépostság

Bertalanné saját maga is leírja, hogy északról készültek a látképek, és még hivatkozik is Rózsa Györgyre! Eszement, és térlátás nélküli totális elvakultságot jelez, hogy Bertalanné a csillaghegyi Rókahegyet fantáziálja a katonavárosi körcirkusz romjának, a békásmegyeri-ófalui területet és völgyet pedig Zichyék Főterének! Tehát nem a látképek földrajzi megfelelőjét kezdték keresni, hanem a látképen látható épületeket akarta Bertalanné a Főtér területére erőszakolni! És várjál kedves olvasó, mert ma meg már tényként adják elő régóta ezt a téves azonosítást! De, hogy nem vette észre, hogy az ott egy hegy, és miért nem hívta fel egyetlen munkatársa sem a figyelmét a tévedésére? TEKINTÉLYELV! Az előtérben látható romemléket sem lehet a Főtérre tenni, mert nincs meg a hegyoldal! Biztos vagyok benne, hogy Bertalanné egyáltalán nem ismerte Óbuda bővebb környékét, és sosem járt az Ezüst-hegyen, ahonnét ezek a látképek készültek. Ha ugyanis vette volna a fáradtságot, hogy végigjárja Óbuda határát, akkor nem akarta volna Óbuda városát a Főtérre fantáziálni! Még én magam is, még most is teljesen elhűlve olvasom Bertalanné tanulmányát, amiben felvázolja az elképzelését, aztán pedig a 110. oldalon, elkezdi az elképzeléséhez, a teljesen más, és alapjában téves területre erőszakolni Dilich hadmérnök látképén lévő romemlékeket! Itt lehet elolvasni:

https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099

ELTELT AZÓTA 50. AZAZ ÖTVEN ÉV, ÉS SENKI NEM VETTE ÉSZRE, HOGY EZ TELJESEN TÉVES AZONOSÍTÁS! 

Ez egészen elképesztő! Bertalanné és követői, azt sem akarták észrevenni, hogy Óbuda város kiterjedése az okleveleinkben leírt előhegytől-kelet-északnyugat, és nem észak-dél, ahogy a Főtér földrajzi környezete látható. Sok év elteltével tudtam én magam is rájönni arra, hogy Bertalannénak esélye sem volt rájönnie a hatalmas tévedésére, mert a budai oldal történész téveszméi, a Duna túlpartján is jelen voltak azzal, hogy a férjura, Bertalan Vilmos volt az, aki Contra Aquincum romjaiba képzelte bele azt a Pestvárat, ami alapján Újbécset és Révjenőt a mai pesti oldalra fantáziálják, még napjainkban is a félreképzett történészeink a Budapesti Történeti Múzeumban is. 

A Bertalan házaspárnak, Vilmosnak és Vilmosnének  köszönhetjük azt a hatalmas tévedést, ami alapján ma is az egykori Szűz Mária sziget területet fantáziálják történészeink Óbuda városának!

ÉS A HELYRAJZI TÉVESZME MIATT A KOLOSTORT IS TÉVESEN AZONOSÍTOTTÁK!

A Mókus utcai kolostort is teljesen tévesen azonosították a Perc és Kiskorona utca sarkán! Mivel a terület az Árpád-kori Pestet jelenti helyrajzilag, és nem a hegyoldalban lévő Óbuda városát, ezért csak a pesti-illetve Szűz Mária Szigeti-Vybech területén lévő domonkos kolostorként  azonosítható ez a kolostor épület. Az Óbuda városában lévő klarissza kolostor-Claustro Beate Virginis de Veteri Buda- a hegyoldalban lévő királynéi várral volt ténylegesen egybeépítve a kör alakú castrumban, és a ferences férfikolostor ezzel szemben állott a vonatkozó oklevél szerint is, mégpedig ott, ahol az alapítás megtörtént. Vagyis Sicambriában, a békásmegyeri hegyoldalban, Óbuda városában! 

   ÖNTELT-ELVAKULT-NAGYKÉPŰ = BÖLCSÉSZ ÉS TÖRTÉNÉSZ! 

És amikor a hibák tömegére próbáltam figyelmüket felhívni, akkor a nagyságos és tekintélyes urak az Altum Castrum Archeológiától, az öntelt történészek, a közösségi oldalukon törölték a fontos hozzászólásaim, és "Ősbuda hívőnek" bélyegeztek. Természetesen, jóval korábban Buzás Gergelyt is felhívtam telefonon is, hogy ráébresszem arra az egyszerű tényre, hogy Esztergom és Visegrád is hegytetőn található, és bizony a mi krónikáink mind hegyről írnak, Sican hegyéről, mikor Sicambria-Buda Vetusról van szó, és az oklevelek és látképek is ugyanezt állítják! Miért lenne pont Óbuda kivétel, a hegyen lévő királyi várak sorában, melyek az anyasziklába építve készültek? Miért lenne az az Óbuda a védhetetlen lapos területen, amelyik pont a legnagyobb védelmet igényelte, mint királyi központ? Egy király letekint várából az általa uralt országra! A Főtérről hová tud letekinteni egy király, hogyan lehet egyáltalán onnét uralkodni, ezen az egyszerű ténykérdésen sem gondolkodtak még el a történészek? Próbáltam észérveket felhozni Óbuda helyrajzi problémájában. Éppen ezért, megkerestem a túlságosan nagyra értékelt urakat. Buzás Gergely, szinte üvöltözve próbált engem a telefonban kioktatni, hogy ezt a "szakmát tanulni kell, és menjek el, végezzek egyetemet", és aztán majd megtanulom én... stb... stb.." Legszívesebben akkor és ott, elküldtem volna melegebb éghajlatra, a kioktató és lekezelő stílusa miatt, és meg is érdemelte volna. De én inkább magamban nyugtáztam, hogy ez a nagyképű faszi teljesen el van varázsolva magától a félreképzése okán. Ez is csak olaj, vagyis inkább kerozin volt a tűzre, ahhoz ami bennem dolgozott. Aztán eltelt tíz év, és én találtam rá, én 

Fehéregyháza=ABMV=Calida Aqua

azonosítottam be Óbuda-azaz Sicambria városának területét, az óbudai Fehéregyházát, vele együtt Árpád fejedelem hiteles sírhely területét, és az Árpád-kori Felhévízt, Pazanduk mezőt. És aztán arra is sikerült rádöbbennem, hogy a Főtér az valójában sosem volt Óbuda városa, ott csak Jenő-Újbécs, a központi Révhely volt a Boldogasszony szigetén, korábban pedig az Árpád-kori Pest, azaz Ó-Pest létezett a Kálvin utcában. Én vagyok az, aki átírja Óbuda, és egyben a főváros történelmét. Leiskoláztam a történészeket, az összeset, köztük Buzás Gergelyt és Laszlovszky Józsefet is. Úgyhogy ez a történet számukra és az összes hasonló történésznek is egy örök tanulságul szolgál. Az emberi elszántság és akarat nem ismer lehetetlent, ha elég kitartó és elszánt valaki egy adott témában! Kovács Olivérnek pedig az a plusz tanulság, és egyben egy hatalmas szégyen, hogy én vendéglátósként, szenvedélyből hozom helyre azt, amit ők százötven év alatt történészként elrontottak egymást másolva. (Kovács Olivér az esztergomi kutatásommal, műholdas képátfedésemmel kapcsolatos írásában a vendéglátós szakmámmal próbált poénkodni) Minderre azért jöttem rá gasztronómiai szakemberként, mert szeretem a krónikáinkat és hiszek benne, ugyanígy hiszek a hiteles középkori látképekben és oklevelekben, és szenvedélyesen szeretem Sicambria-Óbudát, mert az volt a főváros, egészen az 1595. évben történt jobbágyszöktetésig! Belitzky János földrajztudósnak tett ígéretem pedig megtartottam, amit az Árpád-kori kirándulószakkörön ígértem neki. Választ találtam a miértekre, a földrajzi-vízrajzi kérdésekre.Persze, ez azért nem ment olyan simán, mint ahogy itt most leírtam. A nagy képátlójú tévémen néztem a Google Earth Pro verzióját, olvastam hozzá az okleveleket, és az összes Óbuda és Fehérvár látképet kinyomtattam nagy méretben. Sokszor a székben ébredtem hajnalban, a számítógépem előtt, melyet a leterheltség miatt folyamatosan erőgéppé kellett fejlesztenem. Ma is úgy kutatok, hogy több böngésző, több száz ablaka van nyitva egyszerre, így rakom össze az okleveles információkat. Tulajdonképpen a digitális forradalmat állítottam szolgálatunkba az ügy érdekében, mert az internetes keresőpókok mindenre rátalálnak. Csak azt kell tudni, hogy mit és hogyan kérdezzünk. Közben pedig megismertem a terepet, tíz évet jártam a Nagy Kevély környékét és a Pilist a barátaimmal, míg egyértelmű nem lett számomra, hogy az ókori, a Trója királyai által épített Sicambria és az ugyanott továbbélő Attila városa Buda azaz Óbuda városa a békásmegyeri hegyoldalban található. Az óbudai kókler történészeknek ajánlom az oklevelek átolvasását, és ezúttal is csak azt tudom tanácsolni, hogy mélyen szégyelljék magukat, a helyrajzi téveszméik miatt! Történelmünk legfontosabb helyszínét is teljesen téves helyre azonosították! Alba Ecclesia a 803-ban alapított ősi Szűz Mária prépostsági szentély, az Illyr városállamok mintájára a város legmagasabb pontján, az Akropoliszban állt, ott, ahol a forrásszentélyek tiszteletére Mars és Jupiter istenségek szobrai ezen időszakban lerontattak..

Statutio sanctimonialium de Veteri Buda in dominium molendini ante fores Albae ecclesiae in Promontorio civitatis Budensis situati

 "Albam Ecclesiam ejusdem Beate Marie Virginis in rivulo Calida Aqua situm, er decurrens claustro Beate Marie Virginis er sororabus monialibus"

Nem csak az Archeológia-Altum Castrum, hanem a Budapesti Történeti Múzeum és az Óbudai Múzeum is letiltott a közösségi oldaláról. Pedig csak a helyrajzi problémákra hívtam fel a figyelmet. Nem baj, én erre is büszke lehetek!

HAMIS ÓBUDA-HAMIS SZŰZ MÁRIA ÉS  SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁG A FŐTÉR BETONJA ALATT!

A téves helyrajzi azonosításból egyenesen következik, hogy alapjában téves a Főtéren feltárt mindkét nagyméretű templom azonosítása! Erről itt írtam már korábban: 

HOL ÁLLOTT A SZENT PÉTERRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA ÓBUDÁN?

A két tornyú és három hajós templom nem a Szent Péter prépostság, hanem valójában a szigeti Szent Mihályról nevezett premontrei prépostság. Ugyanis a Szűz Mária sziget nem a 

Premontrei analógia a Kálvin utcában

Margitsziget! Nem a Margitszigeten létezett a premontrei központ, hanem a Főtéren, amit valójában Boldogasszony szigetnek hívtak, és csak ott van meg a premontrei analógia is! Történészeinknél egyik téveszméből következett a másik téveszme, és ezek további félreértelmezéseket okoztak, nem csak Óbuda, hanem Budapest történelmi topográfiájában is. 

Nézzük a Pazirik videóját! És megkérem kedves olvasóimat, hogy kezeljék helyén a Pazirik Kft történész téveszmeterjesztését! Ez a templom nem Óbuda város Szűz Mária prépostsági temploma!

Az Óbuda helyrajzi problémában egyébként téveszmeterjesztő Pazirik Kft-nek - Buzás Gergelynek és az Óbudai Múzeumnak, tulajdonképpen köszönetet kell mondanunk. Köszönjük, mert ezen rekonstrukció nélkül, kétlem, hogy tudtam volna én ezt a gótikus templomot azonosítani helyrajzilag a látképeken a szigeten, -melyet a Főtéren tártak fel. No-lám, mégiscsak tettek valami jót is az ügyünk érdekében.

Főtér = Sziget !

De persze ezt is azért tették, mert ezzel akarták a tévképzeteiket erősíteni. Nézzük végre a látképes azonosítást! De azért el kell hozzá magyaráznom, hogy én miként gondolkodtam. Mivel a várost a jobb oldalon látjuk a távlati és közeli Dilich látképeken is, én a szigetre összpontosítottam a kutatásom, hiszen a hegyen lévő város azonosításom kikezdhetetlenné vált Veteris Budensis, a Sican- Rókahegyen lévő Óbuda 

Révjenő-Újbécs-Pest

prépostsági várárok azonosításával, és részleges feltárásával.  Egyértelmű volt számomra, hogy a Főtér környezete a középkorban még szigeten létezett. És lám, bizony ott van ez a szép gótikus templom.

A Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában a járószint alatt lévő gótikus templom az északi nézetű Óbuda hadmérnöki rajzokon a szigeten azonosítható hitelesen

E templom helyrajzilag a SZIGETEN és Jeneo, pontosabban Új-Jenő területén áll. És bizony erről oklevéllel is rendelkezünk, mely elárulja számunkra, hogy ezen gótikus egyház neve: Ecclesia Omnium Sanctorum, a Mindenszentek tiszteletére rendelt egyház, a Szűz Mária Szigeti apácák gondozásában! 

Sicambria-Óbuda városa a Csillaghegyi Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban. Veteri és Vetus Buda

Nem Óbuda város prépostsági temploma, hanem Ecclesia Omnium Sanctorum e díszes gótikus templom valódi neve, és Új-Jenő területén állott. Nagyon ürülök neki, hogy sikerült megtalálnom a nevét, három hónap kutatás után. 😉

2024 ÉVBEN IS A HELYRAJZI TÉVEDÉST ERŐLTETIK AZ ÓBUDAI MÚZEUMBAN

Az Óbudai Múzeum új igazgatóját Népessy Noémi emberét, Gálfi Ágnest, sem zavarják a látható tények. 2024 év április 4.napján is még a téves Óbuda helyrajzot népszerűsíti, és adja elő a magát Erzsébet királynőnek képzelő Benyóné Mojzsis Dóra, hogy a Főtér és környezete volt Óbuda városa, és hamisítják a Mókus utcánál lévő kolostort annak a valójában Sicambriában lévő épületnek, mely 

Helyrajz hamisítás Kiss,Gálfi,Benyóné

sziklakolostorként létezett a békásmegyeri hegyoldalban. Ez már nem hiba, hanem szándékos ferdítés és történelemhamisítás. Rögeszmés ragaszkodás a téves helyrajzhoz, népbutítás, téveszmeterjesztés. Az Óbudai Múzeum a történész téveszméket és dogmákat tényként tálalja az érdeklődők számára, és ezért még márványtáblát is avattak, hogy erősítsék a téves elképzeléseiket.

ÖSSZEFOGLALÁS

Bertalan Vilmosné ott követte el a legnagyobb hibát, hogy az északról készült Óbuda látképek nézőpontját nem kereste meg, nem azonosította! És éppen ezért, fogalma nem lehetett a valós óbudai topográfiáról, az egykori épületek hiteles helyéről. Vízrajzi és környezeti rekonstrukció nem készült. Óbuda városának földrajzi helye a mai napig sem lett azonosítva a Főtér környezetére, sem oklevelekkel, sem látképekkel. És ez nem meglepő, hiszen a képeken is jól láthatjuk, hogy bizony az a terület a középkor végén is szigetként létezett. A tájrégészet történészeinknél ma sem működik Óbudával kapcsolatban! Az idegenlelkű és történelemhamisító Schönwisner, és az őt másoló szervilis történészek, pl Salamon után, Bertalanné joggal hihette, hogy a római Aquincum területén Óbuda városának épületeit találták meg. Azonban neki saját magának, és a többi régész-történésznek is illő lett volna észrevennie, hogy az északi nézetű Óbuda látképeken hegyeket és völgyeket láthatunk. A prépostsági főtemplom a város, promontorio Veteris Budensis előhegyének tetején, a csillaghegyi Rókahegyen látható. A város maga, a királynéi castrummal pedig a békásmegyeri hegyoldalban, szintén az anyasziklába építve találjuk meg.

Óbuda városa Sicambria a Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban, háttérben az Ürömhegyen Óbuda Őrs ősi telepe látható a Péterhegy nyugati végében

#sicambria  #óbuda  #sycambria  #obuda  #szikambria  #történészdogmáknyomában

Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 2024.V.   Egyed Zoltán

A TÁRNOKVÖLGYI ÜTKÖZET- A MÁSIK ANONYMUS TUDÓSÍTÁSA AVAGY SICAMBRIA - ALBA REGALE ÉS A HUN KAPITÁNYOK SÍRHELYÉNEK KAPCSOLATA

A TÁRNOK- VÖLGYI-MEZEI NAGY CSATA

Ezúttal a Tawan vagy Tárnokvölgyi nagy csata pontos földrajzi helyét vizsgálom, a Királyi Székes Fehérvár és Sicambria-Buda Vetus területének összefüggéseivel. A történetírói téveszméket ezúttal is cáfolom és felhívom a figyelmet a tarthatatlanságukra. Szükséges elmagyaráznom a földrajzi terület szerepét, ami a forrásaink ismeretében igazolja nem csak Sicambria-Óbuda valós helyrajzát, hanem azt is, hogy Alba Regale az valójában Óbuda királyi váraként létezett! Olyan földrajzi helyek szerepelnek krónikáinkban, és a másik Anonymus tájleírásában, melyek cáfolják történészeink dogmáit. A valós táj és környezet pedig a terepen is igen jól látható nyomait mutatja a történéseknek, a térképeken is végigkövethető az egybetartozó helyszínekkel. Persze mondanom sem kell, hogy a csata helyszínét teljesen máshová fantáziálták történészeink! És mivelhogy Sicambria városát ma is divat soha nem létezőnek kamuzni a dilettáns dogmákat másoló történészek és a Budapesti Történeti Múzeum egyes "szakértőinek" köreiben, így talán az idők végezetéig se jöttek volna maguktól rá régész-történészeink, hogy ez a hatalmas nagy csata, pontosan merre is zajlott valójában. Megpróbálom úgy elmagyarázni ezt a témát is, hogy mindenki megértse. A végére az is világossá válik majd, hogy egy olyan római erődítmény pontos helyrajzát is beazonosítottuk, melyet ezidáig senki sem tudott hitelesen azonosítani. Hiszen a területet napjainkban is ugyanoda képzeli sajnos a Magyarságkutató Intézet is, ahová a tudománytalan történetírók fantáziálták a területet, minden alap nélkül. 

KÉZAI LEÍRÁSA A CSATÁRÓL

MACRINUS RÓMAI CSÁSZÁR REKONSTRUÁLT ARCKÉPE 
https://www.worldhistory.org/image/13005/macrinus-facial-reconstruction/

4. §. A tárnokvölgyi, és zeiselmaueri ütközetekről.

Míg hát Ditrik és Macrinus ebben a tanakodásban veszteglettek, a húnok csendes éjszaka a Dunán Sicambriánál tömlőkön átkelének, és Macrinus és Ditrik seregét, melly Potenciánába nem fért s kint a mezőn sátrakban tanyázott kegyetlenűl öldöklék. Melly támadáson Ditrik elkeseredvén, a maga és Macrinus embereinek igen nagy romlásával és veszedelmével ütközetet állván a húnokkal, a Tárnokvölgy mezejére kivonula; e helyt azonban, úgy mondják, hogy a húnokat hatalmasan meggyőzte. A húnok maradványa pedig megfutamodva sátraiba vonult vissza. Mert ebben az ütközetben a húnok közzűl százhuszonötezer ember veszett el, Köve kapitány is ugyanott elesvén. Ditrik és Macrinus katonaságából pedig azokon kivűl, kiket az említett város alatt sátraikban öldököltek volt le, kétszáztizezeren vesztek el. Látván tehát Ditrik, hogy embereiben illy nagy öldöklés esett, más nap hogy az ütközetet vívta, Macrinussal Tulna város felé vonúla. A húnok osztán észrevévén, hogy Macrinus és Ditrik a viadal helyéről táborukat visszavonták, a viadal helyére visszatérve, bajtársaik tetemeit, mellyeket megtalálhattak, és Köve kapitányt az országút mellett, hol a kőbálvány van felállítva, scytha módon ünnepélyesen eltemették s azon táj környékét ezért Köveházá-nak nevezték. Megismervén tehát a húnok, mennyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki bátorodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czézönmaurnál szembe szálla, s reggeltől délestig olly hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva és Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszavivén az említett bálványkőhöz, többi bajtársaik mellé temették. Elesett azon nap Macrinus is a római seregből s minél több német fejedelem, Ditrik homlokán nyillal halálosan megsebesittetvén és csak nem az egész nyugoti sereg fogságba jutván és megszalasztván.

5. §. Ethele és Buda uralkodásáról.           

Miután a sereg elszéledt, a húnok római módra Ethelét teszik magok fölé királylyá; ki is testvérét Budát a Tiszától a Don vizéig különféle idegen nemzetek fejedelmévé és birájává tette. Maga pedig alattvalóival magát húnok királyának, világ félelmének, isten ostorának neveztette.

TÖRTÉNETÍRÓ-TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁS-TÉVESZME-DOGMA

Már Réső Ensel Sándor(nagy-hatalmú Pest-megyei ügyész) 1864-ben félreértelmezte krónikáink helyszíneit a Tárnokvölgyi ütközettel kapcsolatosan! Száz-halmot Battával, míg Tárnokvölgyét a mai Tárnokkal azonosítja Érd határában. Aztán az irodalomtörténész Eckhardt Sándor adja elő ugyanezt a történetírói butaságot átvéve Résőtől, pár évtizeddel később. Ez egyébként ugyanazon illető, aki szerint Sicambria városa csak egy középkori mondai város, és az ott élők csak beképzelték maguknak, hogy Sicambriában élnek. Ma is ezt az óriási marhaságot akarják történészeink B Szabó, Spekner, Laszlovszky, Kanyó stb... bemagyarázni Óbudával kapcsolatban a történelem iránt érdeklődőknek. Miközben számtalan egykorú tudósítás és ostromnapló, oklevél szól Sicambria létéről! Persze a sziklás hegyen lévő Sicambriát még Kanyó sem tudta Laszlovszkyval közösben a Zichy Főtérre hamisítani, pedig igyekeztek ám rendesen. Azóta meg kiderült a kutatásaim által, hogy az Árpád híd budai hídfőjének környéke a középkorban még sziget volt, és az ott megtalált objektumok azok Révjenő és Újbécs területének romemlékei! És bizony a sziklaváros Sicambria-Óbuda város pontos helye már korábban beazonosításra került. Így tehát az ellentmondások feloldásával megnyílt a lehetősége, hogy teljesen biztosan beazonosítsuk és rekonstruáljuk a hunok győzedelmes csatájának színhelyét. De hátra van még valami súlyos probléma. Szokták nekem írni a nyílt oldalon, hogy miért nem fordulok a Magyarságkutató Intézethez a helyrajzi problémákkal? Nos, megmutatom, hogy miért nem. Itt olvasható Novotnik Ádám írása az MI oldalán, ahol is szépen lemásolja és előadja a korábbi tudománytalan zagyvaságokat. Mert ők is ugyanazokat a korábbi ökörségeket adják elő, amit a történetírókról másolnak, mert ehhez értenek. Nem kutatnak, nincs egyéni teljesítményük, csak másolnak!  Novotnik szamárságokat ír, másolja a korábbi téveszméket! A területről és várból Macrinus Detre és a római sereg takarodott el, miközben a hunok Sicambria hegye alatt megpihentek. És bizony a hunok állítottak egy nagy márványkövet, amire a győzelmüket felvésték, -és nem a rómaiak, úgyhogy a csatát a hunok nyerték, és nem a rómaiak! A hunok mentek az összevont longobárd-római sereg után, és megsemisítették- szétkergették a sereget! A magyarellenes történetírói-történészi hatások a mai napig tartanak, és a Magyarságtudományi Intézet történészei is ezt tanulták, ugyanazok az elvárások. Hiába a "nagymagyarkodás" ! LÁSD a krónikák leírását: "Megismervén tehát a húnok, mennyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki bátorodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czézönmaurnál szembe szálla, s reggeltől délestig olly hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva és Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszavivén az említett bálványkőhöz, többi bajtársaik mellé temették. Elesett azon nap Macrinus is a római seregből s minél több német fejedelem, Ditrik homlokán nyillal halálosan megsebesittetvén és csak nem az egész nyugoti sereg fogságba jutván és megszalasztván". Értelmezzük tehát továbbra is krónikáinkat értelmesen, és ne higgyük el amit a történészek összehordanak!

A NEMZETI MÚZEUM IS A SZAMÁRCSAPÁST TOLJA TOVÁBB!

Egészen elképesztő amire találtam! "A hazai forrásokban konkrét helyszínként visszatér, hogy az uralkodót a korábban szereplő, és a rómaiak ellen hősi halált halt vezérek keveházi sírjánál helyezték végső nyugalomra, a kapitányok földi maradványainak „ünnepélyes kőemléket emeltek”. Keveházát a Fejér megyei Kajászó településsel lehet azonosítani, a kőemlék pedig nem más, mint a baracska-kajászói Iuppiter-oltárkő, ami Kézai korában – sőt később – is látható volt. Erre utal a 14. század elején keletkezett Descriptio Europae Orientalis egyik passzusa: „előjöttek a magyarok Szkítia tartományából és óriási országából, [...] azon a tágas mezőn, amely Sicambria [Óbuda] és Székesfehérvár között fekszik, csatát vívtak az említett tíz királlyal [ti. a pannonokéval] és leverték őket; s ott a győzelem örök jeléül egy hatalmas márványkövet állítottak fel, amelyre az említett győzelem fel van jegyezve, és ez ott áll mind a mai napig”. Juhász József még egy 1934-es tanulmányában vetette fel, hogy az itt említett kő valóban létezett, sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy Kézai nem véletlenül helyezte Székesfehérvár környékére a vezéri sírokat, mivel feltételezése szerint a krónikás a Bicske melletti Ginzapusztán (Kinzapuszta) láthatta meg a napvilágot. Ez alapján komoly lokálpatriotizmus érhető tetten… Szende László írása rengeteg zagyvaságot hord össze. Ugyanis nem Kézai hibája az, hogy Keve-völgyét, Juhász József egy Jupiter oltárkővel és Kajászóval mosta össze! Valójában azért kellett nekik arrafelé kutakodniuk, mert azt képzelték, hogy Andreas Hungarus írása a mai Székesfehérvárról szól! És persze a csak szerintük a "mondában és képzeletekben létező" Sicambriát nem vehették számításba a korlátolt történészeink, mert a saját maguk által szabott korlátokat nem léphették át! Sem Sicambriát, sem Óbuda Fehér várát nem hajlandók elismerni, mert ezek léte, borít minden eddigit és alapjában írja át Óbuda és Fehérvár történelmét! Elszomorító, hogy még Veszprémy László is a történész téveszméket vette át! Ez ügyben szintén másolta  a "finnugristák szerint sosem létező" ám de Gyárfás István által megírt, szintén téves elképzelést az elveszettnek hitt városról Obrusánszky Borbála is. 

Ha ugyanúgy gondolkozunk, mint a történetíróink és a mai napig őket majmoló történészeink, akkor rögtön ellentmondásba kerülünk a földrajzi tájjal! Tegyük fel, hogy a mai Főtér Sicambria,(nem az, de tegyük fel) és a mai Székesfehérvár között zajlott a csata, így oda esik útközben Érd és Batta és a Tárnok helységnév. De van egy hatalmas probléma, és ez pont a távolság. A 15 órás gyalogút e kettő között! És ez bizony ez nem egy mezőt(tárnokmezeje) jelent a két város között! És ha Óbudánál(Sicambriánál) átkelnének, akkor nem is Battához, a történészi hamis Potentiához jutnának, az ugyanis jóval lejjebb található! Ezek az ellentmondások is azért keletkeztek történészeinknél, mert Sicambriát nem létezőnek hamisították, és Fehérvár helyébe a mai Székesfehérvárat próbálták ferdíteni. Viszont ahogy látjuk, az ellentmondások alapjában megcáfolják a történészek által képzelt helyét a csatának!

Történészeinket az sem zavarja a téveszmék másolásában, hogy egy egyszerű internetes kereséssel utána lehet nézni a százhalombattai halomsírok koravaskori (i.e 8-6sz.) eredetének! És az igazán durva tény az, hogy ezeket már 1847-ben megkutatták, tehát azóta tudjuk, hogy semmi köze nincs a hunok sírjaihoz!

A nagy hun csata, a Tárnokmezőn történt ütközet, nem választható külön Sicambria valós helyétől! Így érthető meg igazán, hogy miért kell még napjainkban is, egyes történészeknek, meghazudtolnia Sicambria sziklaváros -Óbuda létét! Én igyekeztem rendesen körüljárni a témát, mert elég jól ismerem az igazi helyszínt, ahol a csata zajlott. Meggyőződésem, hogy terepismerettel orvosolhatóak a hiányosságok! Így és ezáltal jutottam el tehát idáig.

„Küve kapitányt pedig amaz út mellett, ahol kőszobor van felállítva, szittya módon ünnepélyesen eltemették s e terület bizonyos részét róla Küve aszójának [Küve völgyének] hívták."10) A második egy idegen szerzetesnek 1308 körül készült keleteurópai leírása, amelyben ezt találjuk:,,... és a győzelem emlékére ott - se. inter Sicambriam et Albam Regálém egy óriási nagy márványkövet emeltek, amelyre felírták az említett győzelmet, s ez a mai napig megmaradt."  

A MÁSIK ANONYMUS

 1308.

ANDREAS HUNGARUS

EGY DÉLKELET-EURÓPÁT BEMUTATÓ FÖLDRAJZI MUNKAA XIV. SZÁZAD ELEJÉRŐL. DESCRÍPTIO EUROPAE ORIENTÁLIS.

"inter Sicambriam et Albam Regálém" "et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem marmoreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue persëuerat usque in hodiernum diem" 

Van ám nekünk egy másik névtelen írónk, aki szintén nem névtelen, hiszen róla is tudjuk, hogy ki volt ő. A köztudatba azért nem kerülhetett be ANDREAS HUNGARUS tudósítása, mert történészeinknél nem népszerű, Sicambria-Óbuda és Alba Regale-Fehérvár valós helyével, a nagy ütközettel kapcsolatban! Pedig fontos helyrajzi információkat közöl!

DE KIK AZOK A TÁRNOKOK ÉS HOL ÉLTEK?

Fontosnak tartom tisztázni, hogy a Tárnokvölgyi ütközetet, vagyis magát a völgyet kiről-kikről nevezték el? Miért volt ott ez a völgy Sicambria-Óbuda oldalában, és miért létezhetett csak ott, és sehol máshol? Ezek a kérdések összefüggőek, magával a földrajzi területtel Sicambria-Óbudával, méghozzá szétválaszthatatlanul! Elmagyarázom.  A tárnokok a királyi-királynéi udvar adószedői voltak, és teljesen természetes, hogy a királyi udvar közvetlen közelében éltek és dolgoztak. Ezért lehet a hun korszak tárnokvölgyét csak és kizárólag Sicambria-Alba Regale környezetében, Békásmegyer-Ófalu völgyével azonosítani, és sehol máshol! De a teljes kép tisztázásához kell tennünk egy emlékeztetőt azok számára, akik esetleg csak most olvasnának erről a témáról, és nem olvasták a kutatás folyamatát vagy a Blog oldalakat korábban, Óbuda helyrajzára vonatkozóan.

Ma már többet tudunk

• Tudjuk, hogy a mai Fő tér környéke a középkorban még szigetként létezett.
• Tudjuk, hogy történészeink az ő hamis Óbudájukon- a Zichy Főtér környékén - amiről azt képzelték, hogy azok a városnak a romjai, igazából az Insula Budensi- Szűz Mária Ékességes(Leporum)Szigeten lévő középkori települések emlékeit tárták fel, és ezeket tévesen azonosították Óbuda város emlékeinek. Mégpedig azért, mert nem voltak tisztában az adott korszak vízrajzi állapotával ezen a területen. Ugyanez eredményezte egyébként a kapcsolódó oklevelek félreértelmezését is. 

Tehát Óbuda városa nem a Zichyék Főterén létezett!

Ezt azért volt fontos tisztáznunk, mert krónikáink helymeghatározása szerint a hunok Sicambriánál keltek át a Dunán! Ez a Sicambria-Ecelburg-Attila városa megegyezik a mai Csillagheggyel- a békásmegyeri hegyoldali sziklavárossal. A Tárnokvölgye pedig valójában Békásmegyer-Ófalú területét jelenti, hiszen a tárnokok szerepe a királyi udvarban az úti-beszámoló és krónikáink készítésének idejére vonatkozik. Tárnok-mezejét pedig Békásmegyer-Ófalu feletti területtel lehet azonosítani!

TÁRNOKVÖLGYI CSATA SZÍNHELYÉNEK HITELES AZONOSÍTÁSA

Ez az a terület, és csak és kizárólag ez, ahol minden a helyén van. A beazonosított Sicambria sziklavárosa. A Sicambria alatti átkelőhely, Kelen-Föld, ahol az átkelést végrehajtották a későbbiekben Megyer révjét jelenti, és nem a ma Gellértnek hívott hegyet. A királyi udvar közvetlen közelében lévő Tárnokok völgye-felette Tárnokok mezeje. És a szintén több oldalról beazonosított Fehérvár, amely a hun korszakban a római központot, a gyűszűnyi Potentia erődjét jelenti, ahová nem fért be a hatalmas sereg, és kénytelen volt a Fehérvár alatti mezőn táborozni, ahol aztán a hunok halomba vágták őket.  

• SICAMBRIA = MEGYER-CSILLAGHEGY
• KEVEHÁZA = KEVÉLY-HEGY
• TÁRNOKVÖLGY = BÉKÁSMEGYER-Ó-FALÚ
• TÁRNOKMEZEJE = Ó-FALÚ FELETTI MEZŐ
• POTENTIA = MONALOVACZ VÁRHEGY = FEHÉRVÁR
• SZÁZHALOM = EZÜSTKEVÉLY HEGYOLDALA
• KELEN-FÖLD = MEGYER RÉVJE CSILLAGHEGY-SICAMBRIA ALATT

SZÁZHALOM AZ EZÜST-KEVÉLYEN

És bizony oklevelünk is van az igazi Megyernél lévő Tárnokvölgyéről, ami a Boldogságos Szűz Szigetéhez tartozott, ami annak közvetlen közelében található! 

Wenzel Gusztáv fordításának margitszigeti szavát azért húztam át, mert az tévedés, nem a Margitsziget a Boldogságos Szűz Szigete! Az oklevél latin nyelvű írása ezt pontosan mutatja.

POTENTIA = FEHÉRVÁR

A DESCRÍPTIO EUROPAE ORIENTÁLIS, Andreas Hungarus írása rávilágít egy olyan fontos dologra, melyre én előttem senki sem gondolt. A krónikáinkban is megírt Potentia városát ugyanis a szerző Fehérvárnak írja! Mit is jelent ez? Véleményem szerint ez csakis azt jelentheti, hogy ugyanazt a várat, amit a hun korszakban Potentiának, a központi római erősségnek hívnak, azt 1308-ban amikor ő nálunk járt, már Fehérvárnak hívják! Ezért írja ő azt, hogy Sicambria és Fehérvár között vívják a csatát a mezőn! Ugyanez a mező krónikáinkban Tárnok mezeje néven szerepel. 

Oszlop és féloszlop Potentia várában a napjainkban Monalovacznak hívott helyen.

Csupán a csatára vonatkozó források által, beazonosítottuk Fehérvár és egyben Potentia helyrajzát! 

Természetesen Fehérvár azonosítása már több oldalról is megtörtént.

TERÜLET NEVEK

OSZLOPOK

Az elveszettnek hitt római város, Potentia előkerült. Azért költöztek fel a rómaiak a felső területre, a mai nevén Monalovaczra mert 283-ban a Duna ellepte a helytartói központ korábbi területét, a hajógyári szigetet. Hiába próbálták emelni a padlószintet a rómaiak, a víz csak egyre emelkedett. Nagyon valószínű, hogy egész Aquincumot a Duna hordaléka temette el. Ezért van az a probléma is a római koros régészeknél, hogy hiába mondják ők azt, hogy a helytartó a katonavárosi részre költözött át a helytartói palotából, mert ennek nyomát sem találták! Ugyanezért van évtizedek óta az a balgaság, hogy a felső területeken lévő római őrtornyokkal inkább nem foglalkoznak, mert ezeket nem tudják megmagyarázni. Pomáznál, Szenténél-Pannon-telepnél, Budakalásznál, Csillaghegynél a hegyek tetején is végig vannak őrtornyok! Képtelenek átlátni az összefüggéseket, hogy ezek a tornyok a római erősséget-központot- POTENTIA erős várát védték. Pedig a helytartónak valahol laknia kellett ebben az időszakban is.

A HUN KAPITÁNYOK SÍRHELYE

A hun kapitányok, Keve-Kadosa-Béla, és velük együtt a királyok királyának, Attilának a sírját is a mai Csillaghegy-Sicambria és Kevély-hegy völgyében- környezetében fogják majd egyszer feltárni, ebben teljesen biztos vagyok. Necropolisnak hívják a hun temetőt, a kapitányok sírjait. Hiszen ez a csata itt zajlott, a krónikáinkban megírt helynevek, a tájjal és környezettel csak itt azonosíthatóak, máshol egyáltalán nem! Elárulok egy titkot, kedves olvasóimnak. Lehetséges, hogy nemsokára komoly előrelépést tudunk ebben az ügyben felmutatni, a Turul-hegyi Szűz egyházában mértünk be egy anomáliát, vélhetően kövekkel kirakott sírhelyet! Bár azt írják a források, hogy egy nagy márványkövet állítottak a helyen, ahol a sírhely található. Én viszont úgy gondolom, hogy ez az adat meg is fordítható úgy, hogy a nagy kő továbbra is szerepeljen Keveazoa helyen, de valójában teljesen másképpen. Attila sírjához még egy érdekesség. Tudjuk, hogy "hármas koporsóba temették" Aranyba-Ezüstbe-Vasba! Nos, a kutatott területemet ha szemből nézem, bal oldalán az Arany-hegy található, -jobb oldalán pedig az Ezüst-hegy. Középen a Csillag-hegy, a vasnak is arrafelé kell lennie! Ez persze csak egy helyrajzi véletlen, de mégis ott van...

"et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem marmoreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue persëuerat usque in hodiernum diem"

A Sicambria-Fehérvár közözött zajló csata tehát nem a Zichy Főtér és a mai Székesfehérvár között zajlott, hiszen e kettő között nem egy nagy mező található, hanem túlságosan is nagy távolság és települések sokasága! A Tárnokmezei csata színhelye az ősi Duna-rév feletti terület a királyi Fehér vár-Potentia római központi vár- mai nevén Monalovacz és szakrális vallási központi vár Sicambria-Ecelburg- Buda Vetus- ma Csillaghegy közötti terület, hiszen a kegyetlen harc pontosan a terület birtoklásáért, és ezek megszerzéséért folyt. A szomorú viszont az, hogy a modern térképi alkalmazások és digitális keresők világában, történészeinket és múzeumi szakembereinket nem zavarják a saját maguk által alkotott ellentmondások. Elvakult módon továbbra is a történetírói téveszméket és történész szamárcsapást adják elő számunkra, és nem tudnak túllépni a saját korlátaikon. Senki nem mer kilógni a sorból, a dogmák ismétlése a téveszmék másolása kifizetődő számukra napjainkban is. 

                                                           Egyed Zoltán

Részletek, Arany János: Keveháza című költeményéből