AZ ÓBUDÁRA VONATKOZÓ EGYKORÚ TUDÓSÍTÁSOKAT MIÉRT NEM SIKERÜLT MOSTANÁIG SEM MAGYAR NYELVRE FORDÍTANI?
Székesfehérvár látképein miért a Pilis hegyei szerepelnek, és a ma Pilisszentkeresztnek hívott település ?
MIÉRT NEM AZ IGAZI ALBA REGALE SZÉKESFEHÉRVÁRT TÁRJÁK FEL?
Ez esetben is ugyanaz a helyzet mint Óbudával kapcsolatban, és mivel földrajzilag e két város egy területen létezett-és mindkét várost igyekeznek hivatalosan nem létezőnek beállítani egyes "szakemberek" így felmerül a gyanú, hogy mindez, és ami idáig történt nem véletlen!
A mai Székesfehérváron
- Hol a Duna?
- Hol a megyeri rév?
- Hol vannak a hegyek?
- Hol van a háttérben lévő Vaczon települése?
- Hol vannak a királysírok?
Tollius útleírása Óbudán a váron és hévizes fürdőkön kívül Fehér várról is szól! Tévedés nincs, Alba Regali Turcas! Így már érthető, hogy ezt a művet miért nem fordították magyarra. Az is érthető, hogy egyes történészek miért tagadják, hogy Tollius nálunk járt. Történelmünket a saját történészeink hamisítják kedvük szerint!
 |
| ALBA REGALI TURCAS |
Természetesen Óbuda látképét is tagadniuk kell, hiszen mindez egy könyvben található. Nézzük mit írt Tollius amikor nálunk járt.
A város, ahol a Várral érintkezik, összeszűkül; eleinte kettő, a vége felé pedig (amerre a hegyfok valamennyivel szélesebb) három főbb út osztja fel. A hegyfok mindenütt igen meredek és magas. A falak régi építésűek, de erősek és nagyon magasak. Amerre a földekre és a közeli hegyekre néz, mély várárok van, melyet nyaktörően meredek sánc övez. Három kaput jegyeztem fel, melyek egyike – az Óbuda felé néző – időlegesen be volt falazva; ennek közelében tört be a császári sereg az ostromgépekkel ledöntött falakon át, és mindazóta, még a mai napig sem állították helyre a falakat; de még a legkisebb erődítést sem eszközölték az ellenség távol tartására, leszámítva a bejárat elé épített fasáncokat. Láttam ugyan a várárkok megtisztításával foglalatoskodó vitézeket és pogányokat, ám a munka lassan haladt, noha a törökök az első ostrom után körülbelül nyolc vagy kilenc hónapnyi idő alatt még az összes várfalat is kijavították. Miután gondosan megszemléltem a helyet, elámultam és hálát adtam Istennek, aki elvette a törökök józan eszét, amit ha használtak volna, a lerombolt falakon át kockázat nélkül az egész keresztény sereget közel engedhették, majd puskaporral tüzelve rájuk, szétszórhatták volna. Közvetlenül a falak alatt ugyanis terjedelmes és mély borospincék voltak; akkor attól a kaputól, amit említettem, felhalmozva az összedőlt házak romjait, félkört vonva a szomszédos és lerombolt templomon át a szemközti, közel eső falakig, a nyílt térségen át minden fajta hadigépezet olyan szabadon tombolhatott volna, hogy semmi sem lett volna biztosabb az ő vesztüknél. Ám ezt is teljesen lerombolva a város másik részét el lehetett volna sáncolni, végül legalább a Várban megerősíthettek volna egy belső állást és elhúzhatták volna télvíz idejéig az ostromot, amikorra a császári seregek már kifogytak volna a készletekből.E háború előtt a várost mindkét oldalról elővárosok övezték, ám az egyiknek, amelyik Fehéregyháza felé nézett, még nyoma sem látható; a másik nagyobb, folyóval szegélyezett és igen nagy területű volt, magát a várost is felülmúlta legalább három részével; ebben már. ahogy a városban is, jó néhány épület helyreállítása folyik már. A romok közt és a föld alatti pincékben egyébként mindenfelé rácok laknak, egy borzasztó, műveletlen és barbár nép, görögkeleti vallású. Legtöbbjük a folyóról a városba való vízhordással foglalkozik, mivel a kutakat a török betömte vagy a romok betemették. Ebben az elővárosban valamennyi török torony (is áll) részben lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is.
 |
| IGEN, EZ ÓBUDA VÁROSA MEGYEREN ! |
Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiketa németek „zigeuner”-nek, a franciák, egyiptomiak vagy csehek, a batávok és a délnémetek „neiden”-eknek neveznek. Ez a nép Dacia- és Moesia-szerte és a szomszédos vidékeken szétszóródva él; saját, külön szertartásaik, szokásaik és nyelvük van. Sátrakban laknak, kézműves mesterségeket űznek; ezekből tartják fenn magukat, amint az áruk (melyeket titokban elvisznek hozzájuk) felvásárlásából és eladásából. Görög rítusúnak vallják magukat, és bár a keresztények uralma alá tartoznak, egyébként pogányok, avagy, mint rendesen mondani szokták, vallástalanok. Még bálványaik sincsenek ugyanis, noha egy istenséget imádnak, de barbár szertartással.Miután kíváncsiságomat – mindent végignézve – betöltöttem, hétfőn, a Gergely-naptár szerint június 23-án (a Julián-naptár szerint 13-án), születésnapomon egy dereglyére szállva, mely a folyón fölfelé Győrbe vitt minket, elhagytam Budát. Itt a szláv nép hajósmesterségben való megdöbbentő járatlanságát tapasztaltam, ami nekünk időnként félelmet, máskor másoknak nem egyszer életveszélyt vagy a vesztét is okozta, különösen az esztergomi hídnál, ahol mi is kikötéskor a csaknem biztos hajótörés veszedelmét kerültük ki. A folyó sodrától vitt hajók ugyanis a pontonokkal (amelyek a hidat tartották) összeütközve gyakran olyan erős ütést kapnak, hogy a deszkák széthasadtával elsüllyednek. Néha nem tudod, hogy az ilyen eseteteket a folyó sodrásának vagy a kormányos ügyetlenségének tulajdonítsad – ami olyan nagy, amekkora csak elképzelhető.Megadatott nekem az is, hogy betekintést nyerjek ugyanezen nép közembereinek nem csak hogy primitív, hanem inkább állatias életmódjába is. Fehér stólaszerűségükbe burkolózva egész napokat feküdtek a hajóban barmok módjára, összekuporodva, resten és tétlenül, az időnkénti beszéden kívül semmivel sem árulva el, hogy emberek lennének. Kezüket munkára emelni vagy kíváncsiságból a partra kinézni, sőt még kiegyenesedniük is szentségtörésnek számított. Ételük száraz kenyér, néhányuknak sajttal; italuk a folyóból merített víz. Volt néhány előkelőbb is köztük, akik megélhetését a kereskedés biztosította, de az igen csekélyke haszon miatt felettébb szűkösen.
"A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük."
Amikor a feltörekvő fiatal Óbuda "szakértő" történész figyelmét felhívtam a nyilvánvaló tényre, hogy Fehérvár Óbudán található, akkor elkezdte nekem magyarázni, hogy hát persze a törökök a ma ismert Székesfehérvárból rohannak ki Békásmegyer területére, és ezért nem érzik magukat ott biztonságban Tolliusék!
Olyannyira megdöbbentő és nagyfokú butaság volt ez a válasz, hogy én csak azt tudtam válaszolni: neked elgurult a gyógyszered, mire azok onnét lóval ideérnének én felsétálok gyalog Visegrád várába!
A leírásban szereplő vár természetesen nem a ma ismert óbudai területen található, hiszen korábbi írásaimban már igazoltam, hogy Sicambria-Óbuda ősi várai és kolostorai Megyer azaz Békásmegyer területén álltak!
Napokig még nem tértem magamhoz ettől a magyarázattól, ezek után már kevésbé csodálkoztam, hogy a középkori Óbuda városát sem találták meg régész-történészeink. A tekintély elvű oktatás megtette a magáét, a hivatalos téveszmék rendesen beépültek a fiatalok köztudatába.
Kérdés
- Miért nem kereste hivatalos kutatás a Sicambriában található királyi Alba Regale-Fehérvárt?
- Miért nem tudták az összekutyult Fehérvár látképeket külön választani?
- Miért nem tudták az írott forrásokat különválasztani?
- Miért kell a szőnyeg alá seperni a sok évtizedes problémákat Óbudával-Fehérvárral kapcsolatban és kiknek az érdekeit szolgálja mindez?
Ezek persze már csak költői kérdések, hiszen mindannyian tudjuk a választ. Semmi sem történik véletlenül napjainkban sem, a nemzeti szavunk is már ugyanezért visszatetsző. A múltat végképp eltörölni, ez lehet a jelmondatuk. Ismét szűkítik a rendes régészek mozgásterét, (vannak sokan nem rendesek) teljesen ellehetetlenítve a köz érdekében végzett munkájukat. Párt közeli cégek fogják a kötelező feltárásokat elvégezni, 8 nap alatt, most még-inkább veszélyben a régészeti örökségünk! Egy belső öntisztulásra van szükség (ez érvényes egyébként az egész országra) mert a fejétől bűzlik a hal.
A könyvet nem én fordítottam, én csak rátaláltam.
Már próbálkozott ezzel történész, de én már korábban erre is gondoltam, tehát bukott a mutatvány.
Külön nektek írom ezt dilettáns dogmákat hírdető
TTE történészek:
Latin fordítónk a Latin-fordítás .com !
:)
