A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megyeri rév. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megyeri rév. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. augusztus 3., csütörtök

A RÓMAI FÜRDŐ TERÜLETE NEMRÉG MÉG SZIGET VOLT !

Úgy éreztem, hogy külön is meg kell írnom azt, hogy nem is olyan rég, a római fürdő területe bizony sziget volt. Mégpedig azért írom most ezeket a sorokat, mert a blog oldal bejegyzésének címében szereplő tényt, egyszerűen nem találtam meg a neten! Senki-sehol nem ír róla, csak a digitális könyvtárban akadtam rá. És ez baj, mert ez a valós adat, földrajzi és hidrológiai tény, nem kap elég figyelmet! Az adat ugyanis, amire rátaláltam, alapjában igazolja kutatásomnak a megállapítását, miszerint az Óbudát északról ábrázoló hadmérnöki rajzok látképein, a Duna Békásmegyeri ága látható, mely a középkor magas vízállása folyamán végig használatban volt! És ebből az következik, hogy az óbudai hadmérnöki rajzok teljesen valósak és hitelesek, ahogy korábban már sok esetben megállapítottam! Óbuda Árpád-kori városa pedig a békásmegyeri hegyoldalban található, a Zichy Főtér pedig a római fürdő területével alkotott egy nagy szigetet, amit vezéri szigetnek, Insula Magnának és a Boldogságos Szűz Szigetének is hívtak, Insula Beate Marie Virginis. Tehát régész történészeink, az ezen a szigeten található romemlékeket fantáziálták Óbuda város emlékeinek. Szeretném megélni azt a napot, hogy ezt minden hírcsatorna leközölje. Azt is kötelező megjegyeznem sajnos, hogy e témában az Aquincumi igazgatónő, és Budapesti Történeti Múzeum igazgatóhelyettese, Láng Orsolya, és követője, a #dunaiszigetek blog írója, Szávoszt Vass Dániel sem mondanak igazat, amikor a közösségi oldalakon és csoportokban, azt próbálják elhitetni az érdeklődő emberekkel, hogy ez a vízállás csak a római korszak végére érvényes. Lehet, hogy az igazgatónő és a magát Duna szakértőnek aposztrofáló történelemtanár, sem Horusitzkyt, sem az Óbuda-Békásmegyer, a III.kerület település stratégiai dokumentumait még nem olvasták, és ezért vannak még mindig téveszmében?

LÁSD ITT az 1.18.2.1 bekezdésnél- 

                        ÁRVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK ! 

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

Horusitzky Henrik, már 1932-ben megírta, hogy ez a békásmegyeri Dunaág létezett! Az miként lehetséges, hogy régész-történészeink ezt az adatot nem vették figyelembe az óbudai topográfia, és Óbuda város helyrajzának megállapításánál?! Ugyanis ezen adat alapján, teljesen világossá válik, még annak is, akinek rossz a látása, vagy egyáltalán nincs térlátása, hogy az Óbuda átnézeti látképeken a csillaghegyi-békásmegyeri Duna-medret látjuk. A nagy sziget pedig a mai római part!

A RÓMAI PART ÉS ZICHY FŐTÉR A SZIGETEN


PORTU MOGER

MEGYERI RÉV ÉS SAROKSÁR P MAGISTER GESTA HUNGARORUM


A világért sem akarom összezavarni a kedves olvasóimat, de itt magamnak is meg kell jegyeznem pár dolgot, hogy később még visszatérhessünk rá. A közösségi oldal nyílt oldalán már utaltam rá, hogy Árpád vezér biztosan nem volt olyannyira ostoba, hogy az Óbudától gyalog, majd 4 órányi távolságra található szigeten tartsa a lovait! Éppen ezért nem is meglepő, az a szintén ténymegállapítás, hogy a ma Csepelnek hívott szigetet, keresztbe-kasul felásták, ám a Sepel(Chepel-Csepel) lovászmester épületeit, a csodás Árpád-kori palotákat nem találták! Minden más korszakból, és sok egyebet találtak, csak pont azt nem, ami azt igazolhatná, hogy a ma Csepelnek hívott szigeten tartotta Árpád vezér a lovait. Azért van ez így, mert teljesen tévesen hívjuk napjainkban Csepelnek azt a szigetet. Sepel lovászmester épületeit, az Árpád kori palotákat a Csillaghegyi Rókaheggyel szemben, az Árpád-korban még szigetként létező területen lehet és szabad csak keresni. Az ott létező vezéri sziget nyugati kikötőjét hívták Chepelnek az okleveles forrásokban, és ez teljesen biztosan Árpád vezér lovászmesterének épületeire vezethető vissza! Teljesen biztos vagyok benne, hogy egyszer majd, a kutatásaim alapján, egy remélhetően okosabb nemzedék lelkes, magyar lelkületű régészei, ott fognak majd az épületek alapjaira rátalálni. Az én óbudai kutatásaim ténymegállapításaival, Horusitzky Henrik közlésével együtt, helyreáll a rend, az ősi krónikáink adatai a helyükre kerülnek, az óbudai topográfiai problémák megoldódnak.

Ja, és még valami! Az a Soroksár település, amit ma így hívunk, nem egyenlő azzal a hellyel, amiről P Magister, azaz Anonymus ír a Gesta Hungarorumban! Az Árpád korabeli Surcusar helyszín valójában a megyeri révnél található hely, és igazából a békásmegyeri mocsárterületet jelenti. Az olvasókban is felmerülhet a kérdés, hogy akkor miként tolódtak el ezek az elnevezések? A mai helynevek térképeinken, az elmúlt 200 év eredménye, és történetírói tévedéseken alapulnak. Ők ugyanis azt képzelték, hogy Árpádék ott keltek át a Dunán, a "nagy szigetnél". És hiába írta a Gesta, öles betűkkel, hogy Megyeri Rév, a történészi tekintély elv mindent felül írt! Anonymus közlése Saroksár-ként értelmezve, utal az egykori vízrajzi helyzetre, a hét-magyar átkelésének helyszínére a mai Csillaghegy-Megyer térségében

                                                        Egyed Zoltán

#portumoger #chepel #csillaghegy #bekasmegyer #megyerirev #dunaiszigetek #gestahungarorum

2019. november 19., kedd

FELHÉVÍZ = ÓBUDA !

DL-DF 14735.
ELÉG EGYETLEN OKLEVÉL !

Ha csak egyetlen oklevelet akarunk elolvasni, akkor ez legyen az. Ugyanis ezen oklevél önmagában borítja az évszázados történetírói dogmákat, Budával és egyben Felhévíz földrajzi helyével kapcsolatban is! 



Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.



Elmagyarázom, az oklevél lényegét, hogy aki nem teljesen nyakig van ebben a témában, az is értse, hogy miről ír. Tulajdonképpen az oklevél azt igazolja, amiről régóta beszélek, hogy Óbuda városa, ahol az óbudai Fehéregyháza van, ugyanott van Felhévíz is!
Az oklevél egyben igazolja számunkra a Pest-hegyen lévő  Óbuda városának és Felhévíz királyi várainak azonosságát. 1453-ban még mindig budainak írja az oklevél a Felhévizeket, miközben Óbudáról van szó, teljes bizonyossággal! Tetszenek érteni történészkéim? NEM A MARGIT-HÍDNÁL! Tessék szépen elolvasni, hogy a régi jelzethez VBuda azaz Vetus Buda-Óbuda van írva! Ez a tény is azt erősíti meg, hogy a mai Budánál, azaz Nev Ofennél- Újbudánál(mai Buda), sosem volt semmilyen Felhévíz-Calida Aqua! Minden helymeghatározó oklevelünk szerint:
Tria quoque molendina ad Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam.” A vizimalmok a ma Csillagnak hívott hegy oldalában működtek. Eredeti neve: Pest hegy... ! Valamint azt is igazolja az oklevél, hogy Fehéregyházát miért is hívják óbudainak. Mert Óbuda városában található! Tehát tanácstalan történészeink hármashatárhegyi Fehéregyházának ferdített kolostora a Viktória téglagyár bányagödrében is csak egy ön és közámítás!
Értelmesen belegondolva az Óbuda látképeket is igazolja és hitelesíti ez az oklevél is, hiszen arról szól, amit látunk a képeken! Az óbudai Fehéregyházának hívták azt a prépostsági főtemplomot, amit Óbuda látképein csodálhatunk, a promontorio hegyfokon-a mai Csillaghegyen. Ott működtek a patakmalmok a meleg-vizű forrásokon, ezért volt érdemes annyit pereskedni értük. Ezek a malmok és mindenféle középkori vízi szerkezetek az alulcsapó kerekekkel a hegyoldalban hatalmas teljesítményre voltak képesek, és ne felejtsünk el valamit: ezen források nyáron és télen egyaránt működtek. 
A prépostság ajtaja előtt fakadt a kettős forrás, aminek lefelé futó árkai a mai napig megvannak kikövezve in situ. Ez rossz hír a teóriákat hasra-ütésre gyártó történészek számára, akik a terepen még a határoló falakat sem látták meg, a sok romemlék között, úgyhogy a Lassányi Gábor-Négyesi Lajos páros "lépcsőről-hegyre tüzelés gyakorlása első világháborús lőtér" tévképzete, negatív rekordként, a történelmi feljegyzésekben a Varju Elemér Visegrád királyi palotájának eltagadása mellé kerül majd egy jövőbeni szégyenfalra. Az is lehet, hogy azért sikerült ez is így, mert a Pompeji Láng Orsolya intézte ezt a bulit is, a feljelentése után. Na, úgyhogy így járnak majd, akik most nem olvasnak okleveleket, vagy elferdítik azokat. Van egy olyan érzésem, hogy elég nagy szégyenfalra lesz majd szükség, hisz az összes óbudai történész is velük együtt megy a lecsóba! Jujj de sok ez a "véletlen tévedés", évtizedeken-évszázadokon keresztül, emberöltőkön át! Ugye-ugye? A hivatali megmondótörténészek számára még pluszba az a rossz hírem, hogy a baklövésekre fognak csak igazán emlékezni a jövőben!
Miközben ezeket a sorokat gépeltem, az járt a fejemben, amit a CEU előadói termében elhangzott előadás, (Régészeti rejtélyek a Pilisben: Titkos történetek vagy rejtőzködő kincsek a föld alatt?) után mondott nekem egy értelmes szakmabeli: "nagyon jól csináljátok amit csináltok, de vegyétek észre, hogy nyitott kapukat döngettek." De mikor fogják egyaránt kimondani, hogy hibáztak? Közben pedig egyesek tovább gyártják a dogmákkal teli, elferdített könyveket, és az ifjú szakmabelieket továbbra is félreképzik, a tudománytalan és alapjaiban hibás budai topográfiával. Valahogy olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, az idők végezetéig hozhatnám az okleveleket és írhatom a blog oldalakat...  De azért van még pár dolog a tarsolyomban, biztosan örülnek majd neki... !



                                                                  Egyed Zoltán Pajzsvivő

2015. november 12., csütörtök

HOGY KERÜLT AZ ÓBUDAI FELHÉVÍZ ÚJBUDÁHOZ?

HOL NEM VOLT !


FELHÉVÍZ

358 találat (0,416s)

Ezt látja az ember, ha a Felhévíz szóra keres a közgyűjteményi portálon. És ebből a találatból az összes valótlan-hamis-téves-buta-dogma, mármint az a része amit a történészeink hordtak össze. A kedves olvasóimnak, hogy ne kelljen tanulmányok tucatjait elolvasnia, elárulom a lényeget. Történészeink az AL-Fel-hévizeket, az alsó, és felső hévizeket úgy képzelték, hogy azok biztosan a Duna folyásával megegyezően-párhuzamosan vannak jelölve a mai Buda vára környékén. Azonban a mai Buda vára, az nem a 13. századi Óbudavár! Döbbenet, hogy még attól sem riadtak vissza-a már korábbi téveszmék miatt, - hogy ilyen beteges téveszmét gyártsanak. 
A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME

Az oklevelek értelmezését, és Felhévíz földrajzi helyét, valamint még Gézavásár helyét is a korábbi dogmához igazították. Még kész szerencse, hogy Megyer rév helyét-a név miatt- nem tudták szintén délebbre erőszakolni. Így inkább próbálták a török-kori margitszigeti átkelővel összemosni, csak, hogy mindenáron igazolni tudják a topográfiát. A Pest-Újhegyi Óbuda várának Új-Buda várába erőltetése miatt, az óbudai Felhévíz létezését a Lukács és Császár fürdők környékére képzelték a túlzott fantáziával megáldott "szakértőink". Az óriási bibi azonban az, hogy ott sosem volt Óbuda városa, hiszen a fürdők fölött semmilyen, -az oklevelekben szereplő,- Óbuda-városi épületet nem tártak fel soha. A valójában Megyeren található épületeket, kolostorokat is a mai Buda várába erőszakolták, és még a feltárást is a dogma alapján végezte Altmann Júlia. Történészeink Óbudával-Budával kapcsolatban teljesen elvesztették hitelességüket, sajnos még napjainkban is készülnek a történész szamárcsapás írások, immár blog formájában is. Persze ezek a szemellenzős, dogmatikus történészi írások is mellőzik az oklevelek tartalmát, csak azért jönnek létre, hogy még inkább becsapják az érdeklődőket. Vagy az is lehet, hogy ezek a művek már a legbelül érzett szégyen miatt készülnek. Sokaknak végtelenül kínos, hogy egész életük szakmai tevékenysége során csak egy légvárat építettek, egymást másolva.
A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME



A JELENLEGI HIVATALOS TÖRTÉNÉSZ DOGMA
17.számmal a "felhévízi királyi kúria"
A MAI BUDA VÁRÁNÁL TÉVESEN !



PIROS NYÍLLAL JELÖLVE A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME 

Nézzük meg tehát az oklevelek leírását, hiszen 
csak az okleveleknek hihetünk !

ÓBUDA VÁROSA NEM ÚJBUDA VÁRÁBAN VOLT, ÉS NEM IS A MAI FŐTÉRNÉL !

Ismét azzal az oklevéllel kezdek, amely a többi hasonlóval együtt bizonyítja, hogy Óbuda városa Békásmegyer területén belül állott! Aztán ezzel a tudattal értelmezzük szépen az óbudai Al-Fel-Hévíz földrajzi helyzetét az oklevelek által!

BUDA VÁROSNAK A PEST-HEGYEN BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ ÚJ VÁRAT HÍVJÁK !



Jelzet: V Buda, tehát Óbuda városa, ami nem a mai budai Mátyás-hegy oldalában volt! Theutos mester királyi ajtónálló ember, aki a királynéi városban, a Békásmegyeren lévő Óbudán lakott!
VETERI BUDA-FELHÉVÍZ!

ÓBUDAI !

VETERI BUDA A VÁROS, VAGYIS CALIDA AQUE !

Figyelmesen olvassuk az okleveleket, minden szónak külön-valós értelme van, amit igazán csak a terepen értünk meg! (Persze én könnyen beszélek, szinte hazajártam oda, hosszú-hosszú évekig)


HÉVÍZ ugyanis Óbuda alsó várát jelenti, vagyis Buda Civitast, az alsó hévizeket ! Emlékszünk még, hogy mit írt az óbudai felső várban élő Anonymus a Gesta Hungarorumban?


A MAGYAR-RÉV



"Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják -s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."


Vigyázat! A krónikánkban szereplő sarkusar-sarok-sár, az nem a ma Soroksárnak hívott környék. Ez a remek példa, hogy a szamárcsapás még a fordításba is beleszólt! 
KRÓNIKÁINK TUDÓSÍTÁSAI AZ OKLEVELEK ÉS A HADMÉRNÖKI RAJZOK IS KÉT ÓBUDAI VÁRRÓL-VÁROSRÓL AL-FEL HÉVÍZRŐLSZÓLNAK BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN !

Magyer révje, és a rév helye alapjában határozza meg Attila városának, vagyis Sicambria-Óbuda városának helyét ! Ha a megyeri réven átkelnek, és ott letáboroznak a FELHÉVÍZEKIG,-( gyengébb történészek számára: MEGYEREN a magasan lévő meleg vizekig), -akkor csak egyetlen helyre tudnak bevonulni, és az nem a mai Óbuda városának a területe ! Hiszen ahová bevonulnak az az oklevelekben is olvasható HÉVÍZ, és "fölötte csodálták mindazt a kő épületet" ! Figyelem, most jön a nagyon nehéz kérdés a pöttyös labdáért! Ha a meleg vizeknél vannak, és FELETTE még épületeket csodálnak, akkor azt ott hogy hívhatták? Segítek a szakértő történészeinknek, az ott fent az oklevelekben is írt Óbuda felső városi meleg vizek, vagyis FELHÉVÍZ !
AZ EREDETI FELHÉVÍZ MA IS JÓL LÁTHATÓ NYOMAI
A Meleg vizek által vájt gömbfülkék pontosan ugyanazon a területen vannak, amiről a krónikáink és az óbudai metszetek is szólnak, az oklevelek pedig mind megerősítenek!
A valódi Felhévíz területét, még jóval később is malomhegynek hívták, az ott lévő prépostsághoz tartozott a malom, majd az apácák kapták felerészben, aztán később még a pálosokkal pereskedtek érte sokáig.
Ó-MALOMHEGY-FÉLHÉVÍZI PRÉPOSTSÁG ÉS A VÁROSBA TARTÓ KŐMEDER

A terepre egyébként több alkalommal vittem régészeket. Volt aki azt mondta, hogy ez addig jó, amíg föld alatt van, mármint gondolom nekik addig jó... Azonban a jól bevált régi gyakorlat szerint, a római koros régész-némber l.o.feljelentése alapján engem próbáltak hivatalos úton pénzbírsággal meghurcolni, és leállítani, a kutatásaim miatt. A közösségi oldalán még büszke is volt magára a buta és ronda nőszemély, aki az idegen kultúrát népszerűsíti minden Óbudával kapcsolatos csoportban. Igazából az fájhat nekik ennyire, hogy a római Aquincumnak semmi köze nincs, a jóval korábban kiépült ősi Sicambria, és a romjain tovább élő Óbuda magyar fővárosához!
SICAMBRIA ÉS AQUINCUM ORTELIUS TÉRKÉPÉN


Aztán a helyszíni szemle alapján az MRSZ elnöke, Dr Lassányi Gábor és Dr Négyesi Lajos egyetemi adjunktus azt állapította meg, hogy ami a terepen látható az "első világháborús lőtér"


:) 


Tehát nézzünk pár "lőtér" képet, aztán ez a téma még a szamárcsapás blog oldalon bővebben olvasható lesz majd. Innét is üzenem az idegenlelkűeknek: köszi, ettől csak erősödtem!


EGYET LEHET TALÁLNI!
A FÉLHÉVÍZI VÁR HATÁRKÖVE, VAGY A "LŐTÉR" CÉLTÁBLÁJA? 



KŐMEDRET FARAGTAK LÖVÉSZÁROK HELYETT?

VÁRFALAT RAKTAK A "LŐTÉRNEK" ?

A HÉVVÍZEN MŰKÖDŐ MALOMHELY, VAGY FORGÓ CÉLTÁBLA VOLT ?

 VÁRFAL A HEGYOLDALBAN, VAGY EZZEL EDZETTEK A KATONÁK?

MALOMÁROK, VAGY LÖVÉSZÁROK?
Rendesen bohócot csináltak saját magukból! Az derült ki, hogy fogalmuk sincs a főváros határjárásai, és vonatkozó okleveleinek tartalmáról. Nem ismerik a vizsgált terepet, nem vették észre a határköveket, és a romemlékeket. Nem véletlenül nem találkoztam "szakértőinkkel" a Földtani Intézet könyvtárában.Ha kicsit is utánanéztek volna, annak amiről szakvéleményt adtak, akkor talán rájöhettek volna, hogy ezen a területen a forró-gyógyító hévvizek kettős forrásból fakadtak, percenként 4-9 ezer liter hozammal ! Ezért írják az oklevelek, hogy: a hegy keleti oldalából kettős forrás fakad, ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez, onnét 30 lépés távolságban már malmot hajt meg, és tovább folyva ellátja a vár meleg vizes fürdőit is. Ezek a patakmalmok úgymond ipari létesítmények voltak, télen-nyáron működtek a meleg vizekkel hajtott alulcsapó malomkerekekkel, amiknek hatásfoka a 98! százalékot is elérhette. Ezek a malmok a Békásmegyeri Pazandukon működtek, a Félhévízi Óbuda prépostság területén! 
PAZANDUK=FELHÉVÍZ
Ezért nincs a mai főtéren az óbudai felhévízi prépostság, hiszen ott nincs hegy, és ezért sincs Felhévíz a második kerület környékén!


A VÁROS PECSÉTJE

Így tudósít Óbudáról és a hévvízekről Tollius Jacob ultrechti egyetemi tanár:

ÓBUDA ROMOKBAN 1687 ! Van Viannen-Tollius Jacobius 1700 Amsterdam Hennin


lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám,
bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.

Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt. Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket

Igen érdekesnek találom, hogy Szamota István nem közli a szó szerinti fordítást, az Óbudára vonatkozó részt teljes egészében kihagyja! Lehet, hogy ő sem tudott mit kezdeni az Óbudánál lévő ALBA REGALI Székesfehérvárral?
 
IGAZ OKLEVELEK !

A BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ FELHÉVÍZ !



ANONYMUS MÉG EGYSZER ÍR A VÁROSBA FOLYÓ VIZEKRŐL


Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.


AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZ KOLOSTORA MOST IS AZON A TERÜLETEN TALÁLHATÓ, AHOL A FOTÓIM KÉSZÜLTEK ÉS A  "DOKTORADJUNKTUS SZAKÉRTŐK" LŐTERET FANTÁZIÁLTAK!

FORRÁS: MOL ARCANUM 

AZ EREDETI OKLEVÉL.


Összefoglalva tehát az alsó óbudai vár hévíz, azaz Óbuda város, a prépostsági Óbuda vára pedig Felhévíz, és mindez Békásmegyer területén !


A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA IS HIBÁS!


Nem csak Felhévízt, Pest-Budát, és a préposti vár helyét erőltették rossz helyre. A "sorozatos-véletlen tévedés" miatt a mai Margit szigetet is igyekeztek összemosni a Boldogságos Szűz Szigetével.Még napjainkban is ügyködnek ezen egyes történészek, mintha ez a csoportos történész tudatzavar immár állandósult volna. A krónikáinkban emlegetett "nagy"
A KÖZÉPKORI DUNA MEDER
szigetet, (ahová bevonultak MEGYERNÉL !), ami Árpád fejedelem lovászmesterének nevéről a Chepel nevet is kapta,(persze csak a nagy sziget nyugati kikötőjét hívták így, de erről majd később) szintén tévesen a mai Csepel nevű szigettel fantáziálták össze. Azóta is vadul keresik ott a királyi épületeket, persze reménytelenül. A ma Gellért-hegynek hívott terület sem volt soha Pest - Alhévíz, és a püspököt sem ott lökték le a Duna partjára! A mai második kerület pedig sosem volt Felhévíz. Természetesen ezekről a történész téveszmékről sincs egy darab helymeghatározó oklevél sem. Hogy honnan szedték mindezt össze, csak akkor tudjuk meg, ha a legelső téveszmegyártók írására rátalálunk. Az internetes kereső kiválóan hozza ugyanazon szó találatokat, erről is a történész szamárcsapás oldalon tájékozódhatunk bővebben. 
Ahogy az Óbuda-me(a)gyeri királyi várat a mai Budára erőszakolták, úgy erőszakoltak mindent dél felé, hogy a saját téveszméiknek megfelelő topográfiát gyártsanak, ráadásul minden valós alap nélkül.Úgyhogy az Óbuda témát józan ésszel kutató ember, sokszor csak pislog, mint hal a szatyorban, a sok történészi zagyvaságot olvasva. Tehát az óbudai történész dogma téma bőségesen biztosítva van a bejegyzésekhez, a jövőbeli további csodálkozás is garantált. 



FORRÁS: MOL ARCANUM
HUNGARICANA

Igazán örvendetes lenne, ha történészeink is elkezdenék használni a HUNGARICANA  oldalát, a helymeghatározó oklevelek tartalmát, Óbuda várainak-városának, és valós földrajzi területének értelmezéséhez. Tessék bátran használni a közgyűjteményi portált, kitűnően működik és ingyenes!

A GOOGLE kereső is csodákra képes, ha valaki értelmesen használja!

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ
2015. NOVEMBER