Lezajlottak a választások, és mivel a témánkban a bal és jobb szárny is ugyanahhoz a madárhoz tartozik, ezért csak most hozom nyilvánosságra a korábban írt levelem. Ezennel nyilvánosan közlöm Budapest vezetőségéhez, és tanácsadóihoz írt levelem, melyben az Óbuda helyrajzi problémáról írok, és egyben a Sican hegyen lévő sziklaváros, Sicambria-Ó-Buda feltárásának megindítására kérem őket. Több, mint egy évtizede ez ügyben nincs előrelépés. A labda jelenleg(ismét,még most is) a Budapesti Történeti Múzeum térfelén pattog. Ezek szerint az embereknek, a közvéleménynek kell elérnie, hogy a hegytetőn és békásmegyeri hegyoldalban létezett Óbuda városát feltárják végre!
Ismételten és nyomatékosan kérem a Budapesti Történeti Múzeum vezetőségét és szakembereit, hogy foglalkozzanak az Óbuda helyrajzi botránnyal, azzal a ténnyel, hogy a középkori Óbuda városát alapjában tévesen azonosították az egykori szigetre, a Főtérre és környezetére, és mihamarább induljanak el a feltárási munkálatok Sicambriában a békásmegyeri hegyoldalban!
Tisztelt Karácsony Gergely főpolgármester úr!
Tisztelt tanácsadó Hölgyek/Urak!
Egyed Zoltán vagyok, a Sicambria-Óbuda kutatócsoport vezető oklevél, és terep-kutatója, a műholdas képátfedés, kutatási módszertan megalkotója. Óbuda helyrajzi problémája ügyében kötelességem tájékoztatni pár nagyon fontos tényről, és a régóta húzódó ügyben, levelem végén, egy kéréssel fordulok önhöz. Igyekszem csak a legfontosabb lényeget leírni az ön-önök számára, de ez egy nagyon összetett és szerteágazó probléma, bocsi, picit hosszú lesz.
Van egy nagyon régi és híres ókori város a mai Budapest-Óbuda területén, melyet a trójai háborúból menekült túlélők, az Illyr-szikamber-kelta népek, a ma Rókahegynek hívott Szikan-hegyen, Sicambria néven építettek, megközelítőleg ie.1300-évben.
Tehát a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban, egy a római Aquincumnál jóval ősibb vár-város létezett már sokkal korábban. A rómaiak pontosan ezért települtek az Eravisc Civitas-Sicambria közelébe. És bizony a krónikáink szerint, Isten ostora Attila vára ugyanitt létezett Sicambriában, melyet a római korban Herculiának hívtak! A középkorból Borbála királynő Etzelburgban újította meg a királynéi vár tetőfedését, bécsi mesterek által, és okleveleink egyaránt, mind Sicambriáról szólnak! De kezdjük az elején...
1778.évtől, mikor a császári udvarnak dolgozó Stephan Schönwisner a mai Flórián térnél elkezdte a római Aquincum emlékeit feltárni, egy súlyos téveszme, történész szamárcsapás vette kezdetét. Ő ugyanis azt hitte, hogy a krónikáinkban megírt Sicambria-Óbuda városát találta meg. Azonban sem Hun, sem Árpád-kori palotákat nem talált, sem a trójai városépítés alapjait nem lelte. Erre kijelentette, hogy a krónikáink hamisak, és Sicambria, melyet a trójai király, Franco épített, és a középkori Óbuda városa is ott található, az nem is létezett. Schönvisner gondolati alaphibában volt, és a mai történészek azóta is ebben az alaphibában vannak. Ugyanis az, hogy a római Aquincumban nem találta Sicambria-Óbuda romemlékeit, az nem azt jelenti, hogy az nem létezett, hanem az azt jelenti, hogy helyileg nem ugyanott létezett, és ez igen jelentős különbség! Remélem tud,-tudnak követni. A 19. század történészei aztán átvették ezt a téveszmét, hogy Óbuda emlékeit csak a római Aquincum területén lehet keresni és megtalálni! (SIC) És évtizedeket vitatkoztak egymással a mai Árpád híd budai hídfőjénél meglelt romemlékek szerepén és nevén. És az győzött, akinek nagyobb tekintélye volt. Azzal ma sem foglalkozik, rajtam kívül senki sem, hogy az oklevelekkel és látképekkel nem egyezik a terület. Óbuda városát nem azonosították, nem tudták azonosítani hivatalosan! Így ránk maradt egy valótlan katyvasz Óbudával kapcsolatban, mely hallgatólagos megállapodásban született, mert a valós tényekre, a lényegre,(hogy a Duna medre a nyugati hegyek oldalában volt) a tudománytalan módszereikkel képtelenek voltak rájönni! Ma meg már a megszületett tévképzeteket tényként adják elő az összes fővárosi múzeumban. Az óbudai téveszmék mára már dogmákká váltak.
Immár 25 éve foglalkozom ezzel a kutatással, mely még gyerekkoromban, egy Árpád-korral foglalkozó szakkörön indult, Belitzky János földrajztudós-történész jóvoltából, akinek megfogadtam, hogy a dolog végére járok. Szeretek olvasni, úgyhogy ez nekem való volt.
2013.évben műholdas képátfedéssel azonosítottam Óbuda(Sicambria) városának, a préposti és királyi várnak a helyét a békásmegyeri Rókahegyen, és sziklás hegyoldalban. Két évvel később, 2015-ben rájöttem arra, hogy a ma Zichy Főtér-Szentlélek tér területe még a középkorban is szigetként létezett! Mégpedig azért, mert 286-ban a rómaiaknak el kellett hagyniuk a helytartói palotát, és egész Aquincum városát! És innentől fogva csak rövid időszakokra csökkent a vízszint, a középkori klímaoptimum után a Kisjégkorszak következett, mely szélsőséges, és nagyon csapadékos időjárással járt. A források hozama megsokszorozódott, olyan mértékűre, melyet ma már el sem tudnánk képzelni! A magas vízszint miatt a Duna és a Pilis belsejéből jövő 32 bővizű forrás azt a holocén belső Duna-medret táplálta, ami Szentendrétől-Újlakig tartott, és a középkorban a Duna főmedrét jelentette. A Coriolis erő mely erőhatásnak köszönhetően a Föld nevű bolygó északi féltekéjén, az északról-délre tartó folyó(esetünkben a Duna) nyugatra térül el, gondoskodott arról, hogy ez a hatalmas víztömeg,( melyet elképzelni is nehéz nekünk manapság) a nyugati hegyek oldalában legyen. Tehát mindaddig, míg a Duna nem volt drasztikusan szabályozva, a nyugati partot pusztította, a keletit pedig építette! Ezért van az a földrajzi tény, hogy a római part és a történészi hamis Óbuda-Főtér területe magasabban van, mint a Mocsáros- Pilisvörösvári(tévesen Bécsi) út alatti terület, mert ott van az a feltöltött terület, ahol a Duna volt még egészen a középkor végéig. A középkori Duna-medret ma Mocsárosnak hívjuk, aminek maradéka a Péter-hegy aljában még érzékelhető.
Sicambria-Óbuda városa Megyer révje felett jött létre, a Magyar nemzetség szálláshelyén-Megyeren. Kutatásaim eredményeivel helyreáll a rend. A vonatkozó okleveleink adatai a helyükre kerülnek, és minden értelmet nyer!
Ott van a történelmünk java-része Megyeren, a békásmegyeri Rókahegyen, és hegyoldalban! Ne a római Aquincumra költsenek évente milliárdokat, mert maga Aquincum a magyar nép történelmében semmilyen szerepet nem töltött be! Négy generáció lett félreképezve a történész tévképzettel. Napjainkban a tanárok minden magyar iskolában valótlan dogmákat tanítanak, félreképzik a most tanuló diákokat, és a tanárnak készülő fiatalságot is. Valótlanságokat adnak elő Óbudáról a főváros múzeumaiban, fizetős eseményeken csapják be az embereket, egy teljesen téves és hamis óbudai történelemmel és helyrajzzal. A Wikipédia Óbudáról szóló oldalai hamisak, tévesek, történész téveszmékről szólnak, a téves helyrajz, hamis topográfia miatt! Az utóbbi évtizedekben, az elmúlt 100 évben, tanulmányok és könyvek jelentek meg a történészi hamis Óbudáról (Zichy Főtér környéke), a "római Aquincumból kifejlődő Óbudáról" melyből semmi nem igaz! Kérem, segítsen ezt a történész ámokfutást megfékezni, mert olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, egy szélmalomharc az egész, a félreképzett történészekkel szemben. A történész téveszmékhez-dogmákhoz ragaszkodásnak immár személyes érdekeik fűződnek a mostani tekintélyelvű, öntelt hölgyeknek/uraknak. Most már odáig fajultak a dolgok, hogy az Aquincumi igazgatónő, Láng Orsolya, készakarva ferdíti el a földrajzi környezetet és egykori vízrajzot is, a közösségi csoportokban is butítva az embereket, a saját dogmáikhoz ragaszkodva. Az Aquincumi Múzeumban hamis vízrajzzal ábrázolják Aquincumot. Elhallgatják, hogy a Duna a középkorban a nyugati hegyek oldalában volt. Pedig a középkori Óbuda városáról csak olyan hiteles hadmérnöki látképeink vannak, ahol a préposti vár és királynéi vár a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban látható. A Zichy Főtér területe pedig szigeten látható ezeken az Óbuda látképeken. -De mivel a történetírók a mai földrajzi állapotokat vetítették vissza a múltba, azt képzelték, hogy a látképeken és oklevelekben szereplő sziget, az a ma Margitszigetnek hívott sziget. Valójában a Margitsziget ekkor a Duna vízszintje alatt volt!
Kutatásaimra a Magyar Tudományos akadémián elhangzott előadáson is hivatkoztak, Óbuda helyrajzának ügyében. Közösségi oldalam követi a Magyarság Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum, és a Történettudományi Intézet kutatócsoportja is, akik folyamatosan osztanak is a csoportjukban. Az értelmes szakmabeliek nekem-nekünk drukkolnak, elismerik a munkám. A bejegyzéseimmel alkalmanként, sok tízezer embert érek el. Blog oldalaim a világ minden szegletében olvassák, tehát a szenzáció szépen beszivárog a köztudatba. Az RTL Klub két alkalommal készített filmet velem Óbuda problémájával. Az M5 adó História című műsora pedig a műholdas képátfedésemmel-Esztergommal, és IV.Béla király sírhelyének azonosításával kapcsolatban is megszólaltatott. Most tervezem egy könyvsorozat kiadását Óbuda történelméről, és a hivatali téveszmékről, mely véleményem szerint bombasztikus, és világsikerű film is készülhetne belőle. Viszont engem nem érdekel az elismerés, sem semmilyen kitüntetés. Én csak arra vágyom, hogy amit az okleveleinkben elolvastam, azt a saját szemeimmel láthassam. Szeretném megélni, hogy ott legyek Sicambria-Óbuda feltárásán! Önnek lehetősége van tenni ez ügyben, Budapestért-az előzményéért,Attila városáért-az Árpád-kori Budáért. Főpolgármester úr, egy történelmi cselekvésre kérem önt!
A kérésem-kérésünk az, hogy szíveskedjék a békásmegyeri hegyoldalban lévő Sicambria- valódi Óbuda városának a feltárását elindítani, és utasítani a Budapesti Történeti Múzeum vezetőségét és régészeit, hogy végezzék a kötelességüket, és tárják fel azt a sziklavárost, melyről a krónikáink és a vonatkozó okleveleink is szólnak! Mert maguktól erre nem hajlandóak, félreképezve és elvakulva. Ideje van most már Óbuda feltárásának, de nagyon. Véleményem szerint, ezzel a dologgal, országunk kilábalhat abból a válságból, melybe egyre inkább sodródik, az eszetlen kormányzás miatt. De legfőképpen Budapest főváros profitálhatna belőle, ha megindulnának a feltárások, és értelmes reklámokkal tudatnánk a világ számára, hogy milyen csoda van Budapest területén. Gondoljanak bele, ha csak a keleti népek, vagy csak a törökök,vagy a kínaiak megtudnák, hogy a világverő Attila vára, Etelvár előkerült, sorban állnának, hogy egy kis részletét láthassák, és a világ minden tájáról özönlenének a turisták, hogy ezt megnézzék! Azt pedig én garantálom, hogy most is van ott látnivaló!
Az Árpád-kori prépostsági vár sánc-árka, és a levezető lépcső a békásmegyeri Rókahegy oldalában, mely lelkes fiatalok által feltárásra került az előadások és helyszíni kutatásaim nyomán. Én azt tudom vállalni, hogy állandó segítséget, lelkes önkénteseket szervezek a feltárásokhoz, ezzel csökkentve a költségeket!
Továbbá tájékoztatom még:
- A Táborhegyen nem az Óbudai Fehéregyháza, hanem Szentjakab nevű település létezett, melynek romemlékei egészen 1838-ig fennálltak, és ezt az 1355 évben készült határjárással és képátfedéssel is azonosítottam!
- Az Óbudai Fehéregyházát, Óbuda város előhegyének tetején, A Rókahegyen azonosítottam, Árpád fejedelem hiteles sírhelyével együtt megközelítően, ahol a malmok és alveum lapideum, Anonymus kőmedrét is megleltem a lyukaskő határjellel együtt.
A Pálos kolostor kerítőfalait beazonosítottam, és minden oldalon megleltem. A Budapesti Történeti Múzeumnak jelentettem, és tíz éve nem történik semmi sem, elég volt, elfogyott a türelmem!
- Véleményem szerint, Attila és a kapitányok sírhelye is itt van a békásmegyeri hegyoldalban, a Tawarnokvölgyi csata ugyanis itt zajlott, és nem a mai Tárnoknál.
- A Rókahegy keleti oldalát hívták Pazanduknak-Sicambria mezőnek, és a hévforrásoknál Calida Aqua-nak Felhévíznek. Következésképpen, a mai Lukács-fürdő környékét sosem hívták Felhévíznek! Térképeinken téves helynevek szerepelnek. Ideje van ezen is változtatni!
- A IV. Béla korabeli Buda-Óbudát jelent-Novi Montis Pestiensis-azaz a Pesthegyi Buda a Békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban létezett!
- A mai Budát, Nev Ofent-Nova Budát, Károly Róbert alapította 1304 év környékén az Interregnum miatt. Korábban ott király nem lakott. Ezért vannak ottani leleteink 97%-ban a 14.századból.
- Besenyő-Szentlászló települését a hajógyári sziget csücskén azonosítottan, melyre Eörszigetként is hivatkoztak. Feltárása megtörtént, hivatalból nem tudják a nevét, a téves helyrajz miatt.
- Az Esztergomi érsek, Lodomér vára, Óbuda területének-szigetének legészakibb pontján állt, és ma teljesen tévesen "Kissing romtemplomnak hívjuk" Az Árpád-kori csodás várat és tornyot beépítették, a teniszpályák közé. A hozzátartozó középkori épületeket, az árvízvédelmi műtárgyba betonozták bele! Ki volt az a nemnormális, aki ezt engedélyezte, hogy lehet ilyet megtenni? Ez önmagában botrány!
- Az Óbudai Szűz Mária prépostság tehát a Rókahegytetején létezett, melyet minden másnál korábban Pannóniában a magyarok megtérésekor, 803 évben a Boldogasszony tiszteletére építettek. Szinte egybeépülve létezett itt a királyi kápolnávak Korcan vára és tornya, valamint a Szentlélek egyház és kórház, Magyarország legnagyobb karsztbázisán a Rókahegyen. Sicambria folyó-Krimhilda fürdője és Kántor-foka patak néven is hívták ezeket a gyógyitó forró vizeket, a királyi kápolnát éppen ezért, Banai kápolnának is nevezték, ahol királyok imádkoztak, koronáztak és temetkeztek, és ezért javadalmakat adtak a káptalannak.
- Az Óbudai királynéi vár, a Rókahegy oldalában van a Sicambriai klarissza kolostorral, a férfi ferences kolostorral szemben a várban. Szent László egyházával, és az Óbudai Egyetemmel együtt!
- Az Árpád-híd budai hídfőjénél az a Szűzmária avagy Boldogasszony sziget-Insula Beate Marie virginis létezett, megy Lodomér érsek váránál,a mai Barát patak torkolatánál található, és egészen Újlakig, a Határig, a mai Nagyszombat utcáig tartott.
- A Kálvin közben lévő várat hívták Pestvárnak,majd Újbécs várának, melyet a szigeti apácák kaptak meg, de eredetileg a premontreiek kolostora volt, a területet Antiqua Pestként hívták, a Duna akkori bal partján, a jobb oldali Budával-Rókaheggyel szemben.
- A Főtéren valójában Révjenő szigeti települése létezett-hívták "Pestirévnek" is! És a szigeti prépostság hatalmas, Szent Mihály arkangyalról nevezett premontrei prépostsága nincs feltárva itt! Vajon miért? -FONTOS! Következésképpen, a mai Margitszigeten, Lux Kálmán által, 1934-ben újjáépített, kisméretű kápolna nem a premontreieké, hanem a ciszterciek Szűz Mária kápolnája, és Lux tévesen kreált belőle szigeti prépostságot! A ciszterciek szigeti kolostorának oklevelei elvesztek, de a Budai számadásjegyzékben utalnak erre a tényre, ott olvastam, és tisztán illik a kutatásaimba. Tegnapelőtt a Margitszigeten jártam, ott a kolostor a fák között, nincs feltárva, nem tudták hovarakni, adatolni.
- A Mókus-Perc-Kiskorona utca áltak határolt kolostor, nem Óbuda város, hanem a Boldogasszony sziget klarissza kolostora! (a város a Rókahegyen van)
- Az első budai káptalant, a Szent Péter prépostság a békásmegyeri kálváriadombon létezett az én kutatásom szerint, és látásmódommal.
- Az Árpád-kori Kovácsi, mely az óbudai Fehérvár hátterében látható a látképeken, a mai(tévesen) Pilisszentkeresztnek hívott településen a Pilys apátság, Pilis-hegy hegyoldalában létezett.
- Potentiana erős várát Andreas Hungarus beszámolója, és terepkutatásaim alapján a ma Monatovacz-Monalovacz nevű várheggyel azonosítottam
- A királyi koronázó Fehérvár később ebből alakult ki, melyet Szent István épített naggyá.
- Gyógh-a Turul-hegyi ókeresztény egyház pedig amit Szent Szabinának szenteltek, és Gellért püspök ott mondta el utolsó imáját, a Nagykevély öblében található, vélhetően a szentélyben egy kettős aknasír található, de csak találgatni tudok, hogy ki van benne. A ma Gellértnek hívott hegyünk is topográfiai tévedés, hiszen a Pesti Rév az Árpád hídnál volt, és a püspök a királyi központból indult a rév felé, mikor megtámadták és megölték. Gellért Püspököt a mai Péterhegynél támadták és ölték meg.
Azt hiszem mindent megírtam, persze egészen reggelig tudnám még folytatni. Nem vagyok sem kocka, sem nárcisztikus. Mindaz mit leírtam, több évtizedes helyrajzi kutatáson alapul, az oklevelek, látképek és beszámolók adatainak felhasználásával. Kérem szíves segítségüket, hogy az óbudai topográfia a helyére kerüljön, és Sicambria-Óbuda városának feltárása elinduljon.
Köszönöm!
Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport
Folytatása következik...
Óbuda régészeti feltárása
Beérkező levelek
Beérkező levelek címkét tartalmazó üzenetek keresése
Beérkező levelek címke eltávolítása a beszélgetésből
Főpolgármester <fopolgarmester@budapest.hu> |
| | | |
|
Tisztelt Egyed Zoltán!
Köszönjük Óbuda-Sicambria régészeti feltárására irányuló megkeresését, amellyel kapcsolatban – főpolgármester úr kérésére – az alábbiakról tájékoztatom.
Az idén egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő főváros számára mindig is fontos volt múltjának kutatása és emlékeinek megőrzése, ennek érdekében jött létre és működik ma is Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) fenntartásában a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban: BTM/Múzeum).
A BTM, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az őskortól napjainkig tartó időszakokból gyűjti és őrzi a fővárosi régészeti, történeti és művészeti emlékeket.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján Budapesten, Budapest közigazgatási határán belül régészeti megelőző feltárás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás) ellátására a Budapesti Történeti Múzeum (továbbiakban BTM) az illetékes és jogosult intézmény.
A Múzeum kiváló felkészültségű munkatársai a régészeti, illetve történeti szempontból jelentős muzeális tárgyak, leletegyüttesek felkutatása, feltárása érdekében végzett régészeti kutatások (ásatások, leletmentések) végzése mellett gondoskodnak a leletek restaurálásáról, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és tudományos feldolgozásáról, kiállításokon való bemutatásáról.
A múzeum a jogszabályoknak megfelelően előre tervezetten, szakmai munkaterve alapján végzi fenti adatait.
Fentieket figyelembe véve, a régészeti feltárások szakmai elbírálására - így az Ön kérelmének mérlegelésére - a Fővárosi Önkormányzat nem jogosult.
Köszönjük ugyanakkor elhivatottságát, amellyel szívén viseli városunk ókori emlékeinek ügyét.
Üdvözlettel,
Ságvári Ádám
Folytatása következik...
Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport <varosallam@gmail.com> |
|  2023. dec. 19. 13:42
| | |
címzett: Schwindt; Főpolgármester |
|
Tisztelt Karácsony Gergely Főpolgármester úr és Tisztelt Ságvári Ádám úr!
Igen, ez a 150 elmúlt év tévedésben telt Óbuda helyrajzát illetően. Jó lett volna megelőzni azt a botrányos kiadványt és népbutítást, mely ez alkalomból a történészi hamis Óbudáról az Aquincum területén lévő Zichyék telepéről, a középkori szigetről és annak történészi tévképzeteiről és rögeszméiről megjelent, Várostörténeti Atlasz-Óbuda címen! Erről az első három rész videó elkészült, jogos és hirtelen felháborodásomban, ajánlom tisztelt figyelmükbe, hogy érthető legyen önöknek ez a helyrajzi probléma! Belinkeltem a videókat.
Mert úgy látom, hogy vagy nem értik a probléma lényegét, vagy nem akarják érteni, és a hosszú levelemből semmi nem tudatosult. Nem csak egy ókorhoz tartozó, problémáról van szó, hanem maga Óbuda városa, sosem volt a Főtér környezetében, mert az a terület középkorban még szigetként létezett! Értelemszerűen tehát a romemlékek amit ott megleltek, és Óbuda városának emlékeinek erőltetnek elvakultan, azok valójában a szigeti telepek emlékei! A TELJES ÓBUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES ÉS HAMIS! Nem csak egy a Trója királyai által alapított, 3300 éves városállam található a hegyoldalban, hanem a Hun, majd az Árpád korabeli Buda is ennek a városállamnak a köveiből épült újjá ugyanott-ugyanazon a helyen, és bizony a középkori Buda-Óbuda is ugyanott létezett, a csillaghegyi Rókahegy oldalában!
A főváros vezetősége, -mint működtető, indíthat feltárást az adott helyszínen, éppen úgy, mint bármilyen település vezetősége, ezért fordultam önökhöz. És nem azért, mert tengernyi időm van leveleket írni. Sajnos a helyzet az, hogy Óbudán jelenleg egy olyan polgármester van, Kiss László, aki félreképzése okán, -mint történelemtanár,- alapjában tagadja Sicambria-Óbuda létét, és szintén a rómaiak Aquincum területére fantáziálja Óbuda városát, mert már neki is a Schönvisneres butaságot tanították, azzal képezték félre. Elmagyarázom érthetően. Ugyanez vonatkozik a teljes hazai szektorra, doktorra, bölcsésze, történelem tanárra és régész-történészre is Óbudával és Óbuda helyrajzával kapcsolatban. Félreképeztek négy generációt a téves topográfiával! A mai állapotokat-vízrajzi helyzetet vetítették vissza a múltba, a már kiszáradt és feltöltött Pomázi-békásmegyeri belső Duna-medret nem vették figyelembe, amit ma Mocsárosnak hívunk, és ami a mai Újlaknál folyt még a középkorban a mai Duna-ágba. Éppen ezért, tudománytalan módon erőltették a valójában a középkorban még szigeten lévő romemlékeket Óbuda város emlékeinek,-ezért vitatkoztak a történészek évtizedekig a romemlékek mibenlétéről! Közben pedig Sicambria-Óbuda préposti-királyi várai hegytetőn a Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban léteztek. Ezért van az, hogy idáig sem tudta egyetlen történész sem Óbuda városát a Főtér környezetére azonosítani, sem az Óbudára vonatkozó látképekkel, sem oklevelekkel adataival összeegyeztetni nem tudták!
A Budapesti Történeti Múzeum, Népessy Noémi és Láng Orsolya, az óbudai történész szamárcsapással, a tudománytalan és alapjában téves óbudai helyrajzzal félreképzett vezetősége és munkatársai, idáig sem akarták belátni ezt a hatalmas hibát, és téves helyrajzi tévedést. A Budapesti Történeti Múzeum vezetősége, az eltelt tíz évben sem indították meg Óbuda városának, a préposti és királynéi várnak a feltárását. Sőt, az immár bebetonozott érdekeik miatt is mindannyian ellene vannak a valós óbudai helyrajznak és a történelmi igazságnak. Népessy Noémi korábban az Óbudai Múzeumban vezette félre az óbudai téves helyrajzzal a múzeum látogatóit, munkatársaival karöltve, és könyvekkel az olvasókat, Láng Orsolya pedig még plakátokon is meghamisította Aquincum környezetét és vízrajzát, a mai állapotokat(nem pedig a római korit) ábrázolva a római korra is, és tevőlegesen is gátolni igyekezte a kutatásaimat, nyilvánvaló hazugságoktól sem visszariadva. Mindkét múzeumban és könyvekben ma is ez a hamis vízrajz és téves helyrajz látható-olvasható. Óbuda városának holléte földrajzi-tudományos kérdés! Mellékelek egy Óbuda látképet, ahol felírtam, hogy mit látunk a képen. Küldjék el a FÖMI-nek térinformatikai azonosításra. De figyelem, nem a szigethez viszonyítunk, ugyanis az nem a Margitsziget a képen, mert az ebben a korszakban víz alatt van!
Budapest főváros vezetőségének most lehetősége van tenni Óbuda városának valós helyrajzáért. Szégyen amit a digitális térképek és modern alkalmazások világában tovább művelnek hivatalból! Botrány!
Amennyiben mégsem indulnak mihamarább feltárások a békásmegyeri hegyoldalban-Sicambria-Óbudán, kénytelen leszek a hazai sajtó és média után a nemzetközi médiához és sajtóhoz fordulni, és filmekben is előadni azt a tényt, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Történettudományi Intézet és a Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum is a tudománytalan rögeszmékhez és dogmákhoz ragaszkodva hamisítja a valójában hegyen lévő Óbuda városát a római Aquincum területére, valamint további Árpád-kori települések helyrajzát, és becsapja és félrevezeti a történelem iránt érdeklődő embereket. Budapest főváros vezetősége pedig nem partner a valós történelmünk, Budapest előzményének, a trójai alapítású Sicambria- Hun és Árpád-kori Buda azaz Óbuda feltárásának elősegítésében.
2023.12.19 Budapest
Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport Egyed Zoltán
