NYÍLT LEVÉL A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA-TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET BÖLCSÉSZETI KUTATÓKÖZPONT SZÁMÁRA

Oven azaz Alt Ofen-Ó-Pest a mai Főtér a szigeten. Sicambria-Óbuda városa pedig a Rókahegyen!

Nyílt levél a Történettudományi Intézet - Bölcsészettudományi Kutatóközpont "tudományos"munkatársai számára, és kifejezetten Bácsatyai Dánielnek! 

Azért, hogy jobban megértsék és átlássák, hogy mekkora bődületes nagy hibát vétettek, és belássák a tudománytalan és népbutító tevékenységüket, amit az MTA-val takarózva műveltek Óbudával. Etzelburg azaz Attila városa azaz Sicambria azaz Óbuda préposti és királynéi vára-városa a bekeretezett területen található! Odamegyünk nemsokára, Május negyedikén kirándulni. Szerintem úgysem jártál még Sicambriában-Óbuda városában Bácsatyai, úgyhogy szeretettel várunk, nem csak téged, hanem az egész Várostörténeti Atlaszos csapatot, a tudós bölcsészeket, akik a középkori szigetre fantáziálják Óbuda városát. Gyertek el, bújjatok elő, mert ezt már eltoltátok, de nagyon! 

Óbuda városa sosem volt a Főtéren, mert az az Árpád-korban és a középkorban is sziget volt, mint képünkön látható! Ráadásul a tatárjárás előtt e területet OVENNEK-Ó-Pestnek hívták!

 

A Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában lévő gótikus egyház azonosítása, melyet dilettáns történészeink Óbuda város prépostsági templomának fantáziálnak. E templom neve valójában Ecclesia Omnium Sanctorum a Mindenszentek tiszteletére rendelt egyház, mely Jeneo területén, pontosabban Új-Jenő területén a szigeten létezett, mint a videóban is látható a helyrajzi azonosítás!

A Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum munkatársai számára is ingyenes továbbtanulási lehetőség!

Az idei Sicambria terepbejárást az óbudai Múzeumnál kezdjük, és meglátogatjuk a múzeum kiállítását, és történészi téveszmeterjesztését az egykori szigeten. A belépés ingyenes!

Ezúttal első alkalommal, megismerjük a történészi hamis Óbuda, a Főtér-Révjenő és Pest-Újbécs környezetét és valós történelmét is a helyszínen. A legújabb kutatási eredményeket, melyet hiteles oklevelek és látképek, műholdas képátfedések, és történelmi-vízrajzi rekonstrukciók igazolnak.

Találkozóhely 11.00 itt:

 https://maps.app.goo.gl/sT2tgoPxvkiis2KS8

Az Óbudai Múzeum igazgatója számára átadunk egy tájékoztató tanulmányt, helyrajzi azonosítással, és a petíciónkat, melyben arra kérjük őket, hogy ne vezessék félre a történelem iránt érdeklődő embereket a történész dogmákkal. Aztán a résztvevők megismerhetik a mai Főtér valós történelmét, a szigeten lévő révközpontot, melyet Révjenőnek hívtak, a tőle délre lévő Ó-Pest várával-Novi Castri Pestiensissel 

 https://maps.app.goo.gl/NBazGZobK7RwegWV8 

együtt a Kálvin közben, amit később az Óbuda-Sziget-Szűz Mária Szigeti Újbécs várának is hívtak. Révjenőn megtekintjük a szigeti Szent Mihály arkangyalról elnevezett premontrei prépostsági templom helyét és a közelében az Ecclesia Omnium Sanctorum a Mindenszentek tiszteletére rendelt gótikus egyház helyét, melyet Az Óbudai Boldogságos Szűz Mária szigete apácái igazgattak. És megnézzük a szigeti kolostorokat is, melyek történészi azonosításával is súlyos problémák vannak. Az Árpád-kori Pest domonkos kolostorát, és a Szűz Mária szigeti klarissza kolostort.

A békásmegyeri hegyoldalban lévő Óbuda városát-Sicambriát, sorozatosan az egykori szigetre, a Zichy Főtérre hamisítják történészeink. A szigeten lévő épületeket, a hegyoldali Sicambriában található épületeknek adják elő történészeink, és az Óbudai Múzeum vezetősége. Ez ellen a demagóg és tudománytalan rögeszme terjesztés miatt tiltakozunk az Óbudai Múzeum vezetőségénél.

A találkozóhely közelében parkoljon, aki kocsival érkezik, mert autóval megyünk tovább! A tömegközlekedéssel érkezőket elosztjuk a kocsikba a nap további programjaira menet.

További program:

Áttekintés Sicambriába, a hegyoldali Óbuda város területére.

Óbuda északról készült látképeinek, és a középkori Duna-meder megtekintése a békásmegyeri Kálvária Domb irányából, parkolás itt:

 https://maps.app.goo.gl/CJsFRhg95qbScazW6

Szikán-hegy Sicambria-Attila vára- Préposti vár-Sicambria mező Pazanduk-Szent János keresztes vitézek Szentlélek kórháza-Felhévíz Calida Aqua gyógyvizeken működő malmai-Krumhelt ferdeye-az óbudai Fehéregyháza és Árpád fejedelem sírhelye-Kántorfoka patak

Királynéi vár és sicambriai klarissza kolostor-Három-forrás. Hegyoldali véd-művek, 4 méter széles falak Békásmegyer oldalában.

Óbuda városának külső, északnyugati falai

Potentiana- azaz a Szent István által naggyá építtetett Alba Regale azaz Székesfehérvár látképe Sicambria közelében-oda megyünk legközelebb!

Várjuk a "szakértő" bölcsész-történészeket is, sok szeretettel! Bácsatyai Dániel, ez nektek szól, gyertek és a helyszínen magyarázzátok meg amit látunk ! Megtartjuk idén is a szokásos tavaszi terepbejárásunkat a Magna Trója mintájára épített Sicambriában, melyre nagyon várjuk az MTA Történettudományi Intézet - Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársait, legfőképpen azokat, akik az Óbuda Várostörténeti Atlasz 9. számú kiadványban közreműködtek! Várjuk a Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum tudományos történész munkatársait, valamint az Acheológia Altum Castrum, és a CEU régész-történészeit is.

Tessék szépen eljönni, és megtekinteni a hegyoldali Óbuda várait és városát Sicambriát.

Figyelem!

Ételről-italról mindenki gondoskodjon magának. Gyereket 12 éves kor felett, kutyát csak pórázzal és szájkosárral lehet hozni. A terep akadályokkal teli hegyoldal, és több esetben szakadék is található. Haladós tempó. Ebédszünetet Pazandukon tartunk. Csak saját felelősségre! A szervező semmilyen felelősséget nem vállal baleset bekövetkezése esetén! A rendezvényen résztvevők jelenlétükkel elfogadják a feltételeket.

Rendezvényünk ingyenes.

Kutatási támogatást és adományt a további munkálatokhoz és Sicambria-Óbuda városának feltárására szívesen fogadunk.

#insulabeatemarievirginis #insulamagnaregis #altofen #ópest #boldogasszonysziget #novicastripestiensi #ecclesiaomniumsanctorum #ecclesiainsulabeatevirginis 

AKIK ELSŐKÉNT MOSTÁK ÖSSZE OKLEVÉL-FORDÍTÁSBAN A BOLDOGASSZONY-SZIGETET A MARGITSZIGETTEL!

KNAUZ TÉVEDÉSE HELYEZTE AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRÁT A MARGITSZIGETRE!

Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történetíró, választott katolikus püspök, az MTA tagja.

Idáig is láthatták a Sicambria-Óbuda Csoport követői, hogy nem csak műholdas képátfedésekkel foglalkozom az Óbudát ábrázoló hadmérnöki rajzokkal közösen, hanem oklevelek helyrajzi adatait is azonosítom sorban. Egészen elképesztő, hogy a félreképzett történészeink által félreinformált és becsapott-csalódott emberek, akik idáig abban a tudatban élték az életüket, hogy a Főtér az Óbuda városa volt, páran még most is próbálnak nekem okoskodni, és mindenféle zagyvaságot összehordani. Tévképzetes történészeink és bamba követőik, a Margitszigetnek fantáziálják napjainkban is azt a szigetet, ami az Óbuda városát a hegytetőn és hegyoldalban ábrázoló látképeken szerepel! Az utóbbi időben már olyannyira a szőnyeg alá akarták söpörni az Óbuda helyrajzi problémát történészeink, hogy a Boldogasszony sziget problémáról nem is tudtak, sem ezt, sem azt, még csak vizsgálni sem akarták! Ez azért lehet, mert nagy-részük a föld felett jár, és az eső is beleesik az orrukba, annyira el vannak telve magukkal. Istenségnek képzelik magukat, mert voltak olyan ügyesek, hogy elődeik és tanáraik téveszméit átfogalmazva le tudták írni ugyanazt a helyrajzi tévképzetet.A leginkább felháborító az, hogy nagy ívben tesznek az egészre, pedig a hibákért ők maguk a felelősek! Benkő Elek volt a komoly történészek közül az egyetlen, aki kijött velem a terepre, miután a CEU-n beolvastam nekik, hogy a téveszméket görgetik tovább Óbudával kapcsolatban. Emlékszem, a cél felé, Sicambriába tartottunk éppen és útközben beszélgettünk. Az derült ki, hogy ő sem tudott a Boldogasszony-sziget problémáról az Óbuda helyrajzi botránnyal összefüggésben. Tudtam, hogy ezt a dogmát, sorozatos ellentmondásokat is nekem kell feloldanom, mert ha én nem teszem meg, akkor talán már soha-senki. Mindvégig úgy érzem, hogy az utolsó órában kaptam el az igazság fonalát. 

LODOMÉR ESZTERGOMI ÉRSEK BOLDOGASSZONY SZIGETI VÁRÁNAK A MARGITSZIGETRE HAMISÍTÁSA

Régóta megtaláltam ezt az orbitális hibát, amelyben elsőként, -talán mindenkinél előbb -mosta össze Knauz Nándor a Szűz Mária - Boldogasszony szigetet a délebre lévő Margitszigettel. A budakalászi Ezüstheggyel egy vonalban kezdődő Insula Beate Marie Virginis azaz Insula Regis vagy Magna, Óbuda Boldogasszony szigetének legészakibb pontján állt az esztergomi érsek vára Óbudán, melyet latinul így említettek: Prepositura S Joannis Baptistae de Rév prope Budam. Turris et Castelli existencium In Capite Insule Beate Virginis Marie iuxta veterem Budám. Így találhatunk rá Knauz nyomtatásban megjelent írására a Magyar Sion című egyháztörténelmi folyóiratban, mely 1863-ban jelent meg. Érdekes a cím, és ez az évszám is. Minden téveszme és tévképzet ekkor indult, mintha egyenesen a Bach korszakból nőtt volna ki az a bűnöző polip, melynek csápjai ma aratnak csak igazán. Pusztítják ami magyar, a töröknél és labancnál is nagyobb károkat okoznak azzal, hogy immár a krónikáinkat, okleveleinket és a földrajzi tényeket is meghazudtolják a kommunista szellemű oktatást kapott szervilis gazemberek, és nem csak történészekről van ám szó. Uram-bátyám módon hamisítják a történelmet, az

Óbuda északi határán áll Lodomér érseki vára!

Óbuda helyrajzi probléma csak a jéghegy csúcsa! Miként Knauz tévedett, őt aztán másolták, ma pedig már tényként tálalják, az egymást másoló szervilis alakok, hogy a Boldogasszony sziget az egyenlő a Margitszigettel! Persze a kretén Wikipédia ez esetben is a történész téveszmét tartalmazza, ahogy az interneten is számtalan oldalon ugyanezt a valótlanságot adják elő az eminensek nyaloncok! Másodlagos forrásokra hivatkoznak, az elsődleges forrás a magyar Wikipédián állítólag nem elfogadott. Szerintem ezek nem normálisak, de majd ennek is utánajárok!

Knauz művében a 854. oldalon ezt látjuk.

A nagy kérdés az, hogy miért gondolta Knauz azt, hogy az Insula Beate Virginis aminél egyébként a szigeti klarissza kolostor (ma a Mókus-Perc-Kiskorona utca által határoltan) megépülte után ott a Mária szó-jelző is, az egyenlő a Margitszigettel? Nem kell latin nyelvtudás sem ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy Szűz Mária az nem Margit, és Margitot sem hívták (bármennyire is szüzességi fogadalmat tett) Máriának! Teljesen érthetetlen, hogy miért mosta egybe a két különböző nevet, és a két különböző szigetet!? Itt még a Leporum jelző nem jelent meg. Mindkét szigetet hívták gyűjtőnéven később Leporumnak, ami nem nyulakat, de nem is leprásokat, hanem szépséget-ékességet-becsességet és bájat jelent. Azt is ki fogom deríteni, hogy ki kezdte elsőként bután "nyulazni" a szigeteket, mert roppant idegesítő, hogy a sok dilettáns ma is nyulakról zagyvál, ha a Margitszigetről írnia kell valamit. De térjünk vissza Knauz bődületes tévedésére-félrefordítására! Az esztergomi érsek vára és tornyának másik oklevelét is elferdítette és félreértelmezte Knauz. Nézzük! 

A kilenc évvel későbbi oklevelet is félrefordítja Knauz! Sárgával jelöltem a sziget valódi nevét, és most is pirossal aláhúztam, amit Knauz elferdített. Érthetetlen, hogy miért tette ezt! Egyedüli érvként azt lehetne felhozni Knauz mentségére, hogy a Margitszigeten, nyilván ismerte a romokat, és azt hitte, azt képzelte, hogy arról van szó. Viszont a még ekkor is 

Barát patak torkolatánál

szabályozatlan Duna, állandóan visszatérő jelleggel elöntötte a ma tévesen Óbudának hívott Zichy majorság nyugati felét, hiszen ott volt a középkori Duna-meder, és az ilyen komoly áradások eltüntették időszakosan, és elárasztották a Margitszigetet is. Itt írtam erről, A MARGITSZIGET VESZEDELME címmel. Tehát ha Óbudán jó helyismerettel rendelkezett volna, akkor feltűnhetett volna neki, hogy az Insula Magna Regis-Beate Virginis, az nem a Margitszigetet jelenti, hanem a Rókahegyen lévő Óbuda városával szemben található Boldogasszony-szigetet! Knauz, mint a többi történész is később, nem végzett táj és vízrajzi rekonstrukciót. Az általa tapasztalt környezetet vetítette vissza a múltba, és ezért képzelte azt, alapjában tévesen, hogy csak a Margitszigetről lehet szó az oklevelekben. Knauzról kijelenthető, hogy nem jól ismerte Óbuda környezetét, és ezért is mosta egybe, a valójában két elkülönülő szigetet. 

III.András király az oklevél kiadója

Megkerestem az eredeti oklevél szövegét is, hogy teljesen biztos legyen a dolog, nehogy valami félreértés történjen. 1294.7.22. ÉS ITT LEHET EREDETIBEN MEGTEKINTENI AZ OKLEVELET! Teljesen nyilvánvalóan, az oklevélben a B.M.V szerepel, amit csak Beate Marie Virginis-nek azaz a Boldogságos Szűz Mária Szigetének lehet magyar nyelvre fordítani, és semmi esetben sem Margitszigetnek! Az eredeti oklevélre kb 3-azaz három percembe került rátalálni és kimásolni...! Turris et Castellum Insula Beate Marie Virginis ad Veteri Budam. A kérdésem még az, hogy erre az Óbudával foglalkozó történészek, miért nem képesek? Ez persze csak költői kérdés. Tehát nem Margitsziget! Az esztergomi érsek vára az Óbudai Boldogságos Szűz Mária szigetén található, napjainkban a Barát patak torkolatánál ITT, és nem a Margitszigeten!

Arányi Lajos felvétele Lodomér esztergomi érsek tornyáról és váráról

Az esztergomi érsek vára a Boldogasszony-sziget északi csücskében, ma a Barát patak torkolatánál található!

A romokkal a XIX. században  először Rómer Flóris  foglalkozott, aki 1869. augusztus 18-án felmérte.  A szentély boltozata  ekkor még állt, oldalfalán falfestmény maradványokkal. A szentély felett emelkedett toronyból-ami a Kárpát-medencében egyedülálló- még egy 11,5 m-es darab volt látható. Leírás: keletelt,  egyhajós templom, egyenes záródású szentéllyel. Hajója 6,5 m széles,  11,5 m hosszú. Az oklevelek szerint királyi kápolna volt.

Arányi professzor rajza az esztergomi érsek tornyáról és váráról

1355. ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS

 A HATÁRJÁRÁS VÉGCÉLJA AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA

“ venit vsque in ripam Danubii inter domos magistri Altaris B. Virginis, et Nicolai Sclaui (sitam) ex alia parte: et abinde transit Danubium ad insulam leporum iam praedictam, iuxla superiorem partem castri diruti, et ibi terminatur.”

“elmegy a határ egészen a Duna partjáig, Boldogasszony oltármesterének háza között, másik oldalon Rabszolga Miklós házánál. És innen átmegyen a Dunán a már említett Nyulak szigetére, a lerombolt vár felső részéig és ott bevégződik. Érvényben maradván a templom, prépost és káptalan mindazon joga, melyekkel állításuk szerint a Duna folyamnak mind a felső, mind az alsó szakaszán a már jelzett határok között rendelkeznek”. Ezek után immár teljesen egyértelmű számunkra, tényként kell kezelni, hogy Duna folyamként az oklevél a békásmegyeri-csillaghegyi öbölben lévő Duna-mederről tudósít számunkra, amit most Mocsárosnak hívnak!  

Mit gondoltok kedves olvasóim, rájönnek a bölcsész-történészek maguktól, hogy mit jelent az, hogy az esztergomi érsek Boldogasszony szigeti vára a mai Barát patak torkolatánál áll? Bizony, ez azt jelenti az értelmesen gondolkodó emberek számára, hogy a Főtér nem Óbuda városa! És ha már ugyebár a Margitszigetről és a középkori határjárásról van szó, akkor rá kell világítanom még valamire! Az 1355.évben készült határjárásban, szó sem esik a Margitszigetről! Tessék nézni a latin szöveget: Méta 1. “Prima meta incipit a parte orientali tatra partem Danobi ab angulo claustri Sancte Clare de "Insula leporum”

Az első határmezsgye kelet felől kezdődik a Duna-szakasz fölött a "Nyulak"-szigeti Szent Klára kolostor szegletének...

Tehát nem írnak az oklevél szövegében Margitszigetet, ugyanis Insula Leporum az Óbuda ékességes szigetét jelenti! Most írtam a lényeget, 1355-ben Óbuda határa dél felé, a mai Perc utcánál kezdődött, mert ekkor onnét indult a határjárás. Háromszáz év múltán pedig a mai Nagyszombat utca volt a határ, amit ugyebár éppen ez okból hívtak Határ utcának. Állandóan meglepődöm magamon, hogy korábban is már mennyit tudtam, most meg jó az érzés, hogy nem hibáztam korábban. Itt írtam erről: 

       A KÖR BEZÁRUL ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA

KNAUZ TÉVEDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE: CSÁNKY DEZSŐ ÉS GÁRDONYI ALBERT FOLYTATTA KNAUZ TÉVESZMÉJÉT-AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA UTÁN, A PREMONTREI ÉPÜLETEKET IS ÍGY FANTÁZIÁLTÁK ÁT A MARGITSZIGETRE!

Méghozzá úgy, hogy Knauz téveszméje alapján-miszerint a Boldogasszony sziget a Margitsziget volt- az oklevelekben B.M.V.-nek jelzett szigeten lévő premontrei épületeket a Margitszigetre adták elő az írásaikban! Szerény véleményem szerint, ez világraszóló botrány, ugyanis ez játszott hozzá ahhoz, hogy a Zichyék majorsági központját, amit ma Főtérnek hívunk, történészeink még napjainkban is Óbuda városának adják elő, és az ott lévő premontrei épületeket azt Óbuda városának fantáziálják!

Csánkyt és Gárdonyit is, aztán minden szervilis és feltörekvő történész, másolta szépen tovább, és bizony napjainkban is ez folytatódik. Ezért képzelik azt ma, 2024-ben az elbutított és félreképzett történészeink, hogy a Zichy Főtér környezetében található romemlékek Óbuda városát jelentik. És ugyanezért van az a blamázs, hogy helyrajzilag egyetlen történész sem tudta Óbuda városát a Főtér környezetére azonosítani, sem a látképek, sem az oklevelek alapján. Ámde mégis tanulmányok születtek arról, hogy a Főtéren létezett Óbuda városa, méghozzá a "legnagyobb" történészektől! Hihetetlen ez a fajta tudománytalan, buta együgyűség, amit még könyvekben is előadnak és le mernek írni a Budapesti Történeti Múzeum, Óbudai Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia és Történettudományi Intézet történészei! Mintha mindannyian kollektív tudatzavarban szenvednének a félreképzésük által.

1874 évben, széles vízfelület látható a Főtértől északra a békásmegyeri öbölben Ófalunál! 

TÖRTÉNÉSZ MÍTOSZ ÉS A VALÓSÁG !

Varga Gábor Római kori őrtornyok Budapesten-Mítosz és Valóság is ír arról a tényről, hogy a Barát-patak torkolatánál, a teniszpályák közt álló romemlék, amit "Pusztatemplomnak" vagy "Kissing templomnak" hívnak, teljesen tévesen, az valójában egy Árpád-kori vár!

EZÉRT NEM IS TUDTÁK FELTÁRNI A MARGITSZIGETEN AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRÁT!

TOVÁBBI KÖVETKEZMÉNY:A TOVÁBBI OKLEVELEKET IS FÉLREFORDÍTOTTÁK ÉS EZEK MA ÍGY SZEREPELNEK A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁRBAN! 

A MARGITSZIGET ÉS ZICHYÉK MEGHAMISÍTOTT TÉRKÉPE - A HAMIS "NYULAK SZIGETE"

ÓBUDÁT KUTATÓ TÖRTÉNÉSZ DŐLT BE A CSALÁSNAK AMIT ZICHYÉK ELKÖVETTEK !  

GÁL ÉVA: MARGITSZIGET CÍMŰ KÖNYVÉNEK KÉPE A ZICHYÉK HAMIS TÉRKÉPÉRŐL

Hajnali két óra múlt, de olyan mértékű tévedésre találtam, hogy úgy éreztem ezt azonnal meg kell írnom! A szálak összeérnek, több esetben is hivatkoznak Zichyék meghamisított térképére, amely a királyi kincstárral és a szigeti klarissza apácákkal folytatott területvita és per miatt jött létre. Korábban is láttam már így ezt a képet, de amíg nem találtam rá a térkép leiratára, mely igazolja azt a tényt, hogy a térképen Zichyék a feliratokat és a határokat is meghamisították, addig én magam sem értettem, hogy miként került az "INSULA LEPORUM" felirat a Margitszigetre. Az okleveleink szerint az ugyanis a Szűz Mária sziget neve volt. A történelmi oknyomozásomban, a Történész Dogmák Nyomában, mindig az a kérdés az Óbuda helyrajzi problémában, hogy hol, mely pontnál és időben jött létre a tévedés, amiből történész téveszmesorozat és aztán berögződött történész dogma lett napjainkra. Olyannyira hatalmas kárt okoztak Zichyék a hamis térképükkel, hogy a történész téveszme a mai napig tart!

Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000) című könyv, és a könyvben lévő hamis Zichy térkép, hamis részlete, valamint a Margitszigetről szóló hamis felirata, pont egy ilyen jelentős tévedés, mely kihatással van napjaink történészi téveszméjére, hogy a mai Szentlélek tér és a Zichy Főtér volt a középkori Óbuda városa. Pedig a valóság az, hogy ott valójában a Szűz Mária szigetén lévő Jenői rév és a szigeti települések léteztek. Ám történészeink, a vizsgált korszak igazi hidrológiai helyzetét figyelmen kívül hagyva szülték meg az elképzeléseiket Óbuda városának helyéről. Illetve ekkor már rég egy idegeneknek, a bécsi udvarnak dolgozó Schönvisner Stephan nevű szélhámos csaló vert át mindenkit a tévképzetével, hogy a krónikáinkban leírt Sicambria nevű város nem létezett, -és most jól tessék figyelni- de Óbuda az az általa feltárt római Aquincum volt, szerinte! Egészen kiakasztó agyrém, és bicskanyitogató önellentmondás! A tekintély elv miatt azonban, és azért, mert ebben az időszakban a történetírók valójában idegeneknek, a Habsburg háznak dolgoztak, az ő érdekeiket képviselték,- a magyar történelem hitelessége helyett,- Schönvisner téveszméjét átvették a szervilis történetírók, és aztán a történészek is. Azonban ő sem, ahogy rajta kívül senki sem találta meg Aquincum területén a Hun király Etzelburgját-Atilla várát és Krimhild fürdőjét, valamint azokat a csodás épületeket, melyek hegytetőn álltak, és nem csak a krónikáink, hanem az okleveleink is erről szólnak. A városról, melyet Trója királyai alapítottak, és Sicambriának hívtak! Az, hogy Schönvisner nem talált Hun palotákat és Árpád kori várakat és leleteket Aquincumban, de még egy kabát gombot sem, ami magyar lett volna, az láthatólag egyetlen régész-történészünket sem zavarta! Csak önérzetes magánemberek kutattak a város emlékei után, Sashegyi, Noszlopi,Vértessy, azonban ők sem jutottak eredményre, ahogy az Árpád sírját kutatók sem. És ez nem véletlen! Nem máshol kellett Óbudát megtalálni, illetve de, viszont Óbuda határain belül kellett megtalálnom, és ez nagyon fontos! Óbuda helyrajzi probléma volt és van, és lesz még egy darabig, ahogy az aktuális helyzetet elnézem!

AZ ÓBUDA HELYRAJZI PROBLÉMÁN BELÜL PEDIG SZŰZ MÁRIA SZIGET HELYRAJZI PROBLÉMA IS VAN!

Óbuda város helyrajzi problémája nem csak Óbudáról szól, hanem azokról a településekről is, melyeket a téves topográfia miatt, vagy meg sem találtak, vagy a nevüket sem tudják történészeink, és/vagy máshová fantáziálnak és más település névvel mostak-mosnak össze. Az alapjában téves topográfiájukról pedig hallgatnak, korántsem meglepő módon. Nincs olyan történész, aki ezt a szégyenteljes és hatalmas horderejű történész blamát le merte volna írni. Rengeteg időt kéne vele foglalkozni, hogy valaki azt a tudást megszerezze, ami szükséges ahhoz, hogy valóban átlássa az elkövetett hibák sorozatát. Pontosan egy ilyen dolog ez a SZIGET probléma is! A dolog elhallgatását, illetve a nemtudását mutatja a történet, hogy mikor a terepre mentünk Benkő Elekkel, és a kocsiban beszélgettünk az Óbuda helyrajzi problémáról, ő nem tudta, nem volt vele tisztában, hogy az Óbuda problémán belül, Szűz Mária Sziget helyrajzi probléma is van. Az elmúlt évtizedekben sem akartak foglalkozni a problémával. Nem is merte ő sem felvállalni ezt a dolgot. Később láttam csak, hogy valamelyik "tudományos" dolgozatot, amely Óbudáról szól, ő lektorált. Úgyhogy így már az is érthető, hogy miért nem akarja ő sem felvállalni ezt a problémát. Nehéz olyan normális, régész-történészt találni a felső körökben, aki nem érintett az Óbuda helyrajzi botrányban.

ÓBUDA HELYRAJZI PROBLÉMÁJÁT ÓBUDÁN KELLETT MEGOLDANI !

Óbudán, és nem máshol! Sokszor sajnálkozom magamban, hogy nem valaki más jött rá az összefüggésekre énhelyettem, mert ez a szenvedélyes kutatás minden időmet leköti és rengeteg időt vesz el az életemből, de ha már belekezdtem, akkor végigcsinálom. Köszi Belitzky János, nem kellett volna engem ezzel a témával megtalálni. Túl sok a fal, és a berögzült dogma, félreképzett történész és régész. Nem egyszerű ez az egész történet.

Schönvisner, és az ő szándékos csalását, vagy hozzá nem értésből fakadó téveszméjét másoló történetírók és történészek is alap gondolati hibába estek, és sokan még most is ebben a feneketlen mély és sötét gödörben vergődnek. Az a tény ugyanis, hogy a rómaiak Aquincumában semmilyen Árpád-kori Hun és magyar palotákat és leleteket nem találtak, az nem azt jelenti, hogy Sicambria - Veteri és Vetus Buda, tehát Óbuda városa nem létezett, hanem azt, hogy nem ott létezett! Senki az ég egy adta világon, senki sem tudta a római Aquincum területére azonosítani, sem Sicambriát, sem Etzelburgot, sem pedig Óbuda városát! 

Az igazán nagy kérdés az, hogy napjainkban miért állítják a múzeumi "szakemberek" régészek és történészek azt, hogy a középkori szigeten, a Szentlélek tér környékén létezett Óbuda városa? Sem látképekkel, sem oklevelekkel nem tudták a Zichyék majorságához azonosítani Óbuda városát!

ZICHYÉK HAMIS TÉRKÉPÉNEK TARTALMA

De térjünk vissza a könyvhöz, ami nem is olyan rég jelent meg. Az igaz, hogy a Margitszigetet többféleképpen nevezték, azonban Szűz Mária szigetnek biztosan nem hívhatták! Hiszen a Margitszigeten egyáltalán nem találták meg azokat az épületeket és településeket, melyek a Boldogságos Szűz Mária Szigetéről szólnak az okleveleinkben,pl Révjenőt és Újbécset. Ezért kellett történészeinknek a baloldali Pest környékével összemosni ezeket. Azonban a Zichyék nem csak a budai oldal térképét hamisíttatták meg, hanem a klarissza per miatt, a bal oldali Pest mellé rajzoltatták fel Újbécs telepét, hogy teljes legyen a káosz. Az ő fontos érdekük az volt, hogy a harcok után visszatérők, ne tudják visszakövetelni egykori területeiket, ahol immár a Zichyék uralkodtak. A kapzsi kufár Zichy család, senkinek nem akart ezért fizetni. Így tehát azt a káposzta földeket nevezték ki, és tüntették fel Matthey rajzolóval a bal parton, ami ugyan valóban Újbécshez tartozott, és a szigeti apácák oda átjártak dolgozni a jobbágyaikkal, azonban a település maga Újbécs nem ott létezett! Tetszenek érteni remélem, Újbécs települése nem a bal parton létezett, pontosabban nem a mostani bal parton. Hiszen ha a budai oldalon álltunk volna a középkorban, akkor mondhattuk volna, hogy a túlparton állt a település, mert akkor még ott egy sziget volt. Ma már viszont nem létezik a belső meder, a Hármashatár-hegy alatt végighúzódva. Tehát Gál Éva is téved ebben, ahogy mindenki más is, még a hamis térképpel együtt is. A 9.oldalon pedig első forrásként, 1225. évről szóló oklevélként egy olyan adatot tüntet fel, mely nem a Margitszigetről, hanem a Boldogasszony, avagy Szűz Mária szigetről szól! Erről pedig meg tudott volna győződni Gál Éva egyszerűen, ha beleolvas az oklevélbe! Viccesen ezt úgy szoktam írni, hogy nem a Margit volt a szűz, hanem a Mária, és nincs tudomásunk arról sem, hogy Szűz Máriát azt Margitnak hívták volna! 

Révjenő területéről szól az oklevél! 

Ám a Budapesti Történeti Múzeumot és szakértő régészeket, Takács Ágostont és Benyó Gergelyt ez nem zavarja! Fizetős előadásokon a Margitszigeten, a helyszínen tolják a résztvevőknek a történész téveszméket és buta dogmákat, a Szűz Mária és Margit sziget egyezéséről. Insula Budensi-Buda szigete, amit Antiqua Pestnek- a németek Alt Ofennek hívtak, avagy Insula Magna, Óbuda hegyen lévő városához tartozik, és nem a mai Budához. És ezek az elnevezések nem a Margitszigetre, hanem a Zichy Főtér területére vonatkoznak, pontosan úgy, ahogy az Insula Leporum-Ékességes Sziget is(és még véletlenül sem Nyúl az a sziget, a Lepor ugyanis ékesség-becs,/-Bécs?)

GÁL ÉVA A SAJÁT ÍRÁSÁT SEM VETTE FIGYELEMBE!

Sok esetben tapasztaltam, hogy a történész a saját helyes megállapításai felett elsiklik, és azokat nem veszi figyelembe! Gál Éva is ezt tette. Zichyék ugyanis azt próbálták a budai kincstárnak bizonyítani több alkalommal, hogy a mai Óbuda nem egyenlő a középkori Óbudával, mert az szerintük Újlak területén található! Ezért készültek ezek a térképek a periratokhoz, ugyanis több is van belőlük. A térképek egyébként Binder J Fülöp térképét másolják, hamis feliratokkal. Ez az egész történet azért teljesen elképesztően izgalmas számomra, mert történészeink ma is a hamis Zichy térképek adatait adják elő a laikusok számára. Bár mondjuk, Gál Éva már a katonavárosi római kőrcirkuszt, a királynéi vár helyett, már Kurszán várának írja. A pláne az, a sok többi ócska tanulmány ellenére, hogy az amfiteátrum sosem volt a magyar társfejedelem vára. Györffy György ezt a magyar történelem ellenes, és nagyon durva téveszmét csak az úton-módon találhatta ki, hogy látott egy cirkuszi sátras előadást a római amfiteátrumban, és akkor hirtelen megvilágosodott az elméje, "hogy akkor biztos Kurszán is ott ütötte fel a sátrát" És sorra készültek ezután már az értelmetlen, és teljesen alaptalan tanulmányok ugyanerről. Beteg, súlyosan beteg a történész társadalom ma is, mert a korábbi történész téveszméket, még ráadásul tanítják is! Történészeink a mai napig nem tudták az ő fantázia Óbudájukon azonosítani Kurszán fejedelem várát és tornyát! 

KI VOLT A LEGELSŐ?

A nyomozásban azt kell még megtalálnom, hogy ki volt az a történész, aki a mai állapotokból kiindulva állította azt elsőként, hogy az Insula Magna, a fejedelmi sziget, melyet Óbuda Ékességes Szigetének(Insula Leporum) -Boldogasszony szigetnek is hívtak, az egyenlő a Margitszigettel?! Mert abban teljesen biztosak lehetünk, hogy nem Gál Éva volt a legelső, aki ezt tette! A premontreiek tehát nem a Margitszigeten, hanem a Szűz Mária-Boldogasszony szigeten telepedtek meg, méghozzá Révjenő központjában, ez az a hely melyet korábban Antiqua Pestnek-a Pesti Révnek hívtak, és sokkal később a Zichy korszakban pedig Alt Ofennek neveztek, elkülönítve Buda Vetus városától! Igazán sajnálatos, hogy Gál Éva ezekkel a megállapításokkal nem tudott tisztába kerülni. Neki talán jobban hittek volna, mint nekem, vagy pedig elzavarták volna vidékre, ahogy korábban a történész szamárcsapáshoz nem csatlakozó, más véleményen lévő, történészekkel tették ugyanezt.

Folytatása következik....

#margitsziget #galeva #szuzmariasziget #insulaleporum

AMIKOR A NETES KERESŐ LEBUKTATJA AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZEKET-DRUGETH PALOTA -ÚJBÉCS

PAZIRIK REKONSTRUKCIÓ-KERESZTES LOVAGVÁR A HAMIS KIRÁLYNÉI VÁR

A hamis királynéi várral foglalkoztam éppen, amit korábban is megírtam már, mikor beugrott, hogy a Drugethék is birtokolták azt a várat, amit téveszmés történészeink az "óbudai királynéi várnak" fantáziálnak. A várnak a romemlékei a Kálvin közben, a református parókia pincéjében lehet megtekinteni.              Ma is a tudománytalan téveszméket reklámozzák a múzeumokban, és nem akarnak szembesülni azzal a ténnyel, hogy amit ők Óbuda városának idealizálnak, az a nagy szigeten lévő középkori települések, Révjenő és Újbécs középkori telepei. A középkori vízrajzi helyzet nem ismerete okozta ezt a történészi téveszmét, mely rögeszmévé-dogmává fajult, és így még napjainkban is a pesti oldalra fantáziálják ezeket a településeket, pedig okleveleinkből köztudott, hogy az Árpád-kori Buda, a prépostság és Pest-hegyi(Csillaghegy) új vár tartozéka Révjenő, és a későbbi Újbécs, melyet a Pest-hegyi Buda(ÓBUDA!) polgárai kapnak meg,-ezért Pest(Pesthez, a pesthegyi Budához tartozó sziget) ! Ezt azért kell így leírnom, mert a középkori vízrajzi helyzettel tisztában nem lévő, és a történészi Óbuda elképzelése során, a mi tévképzetes történészeink a "Pesthegyi Budát"-Novi Montis Pestiensis castrum Budát megmagyarázni nem tudták, és ezért azt a mai Buda várával mosták egybe. Ezért van az, hogy a IV.Béla korabeli Buda emlékeit sosem találták a mai Buda várában, hiszen azt csak jóval később 1304. év környékén Károly Róbert építteti, méghozzá pont az interregnum miatt, mert Óbudára nem engedték bevonulni. A mai lapos Zichy Főtérrel nem tudták a Pesthegyi Budát összemosni, arra meg nem jöttek rá, pont az Újbécs várából(hamis királynéi vár) előkerült díszes épületrészek miatt, hogy Óbuda városa, jóval feljebb létezett. Összemosták tehát a Pesthegyi Buda nevet a mai Budával. Természetesen ezt a történész rögeszmét a dilettáns Wikipedia is átvette és hirdeti. És a kretén történész wikipédisták ez ügyben a másodlagos, a történész téveszmés forrásokból írják az alapjában valótlan, Óbudáról szóló oldalakat. A nekem a közösségi csoportokban beszólogató, sokszor fröcsögő és gyűlölködő hozzászólásokat írók vagy történelemtanárok, vagy óbudai elvakult lokálpatrióták, vagy mindkettő. És pont ezek a félreképzett emberek képzelik magukat nagy-tudásúnak.Sokszor gondolok arra, hogy ez a történészi elvakultság, mennyire kínos a digitális térképek és műholdas alkalmazások, a netes tudomány és oklevélt tárak világában. És csak olvasni kell tudni, másra nincs is szükség. A digitális világnak van egy olyan hozadéka, hogy az interneten keresett szavak, oldalankénti találatait sorrendbe rakja, és ezáltal a múzeumi régészek-történészek írásai rögtön meg is buknak az értelmes olvasó számára. Hiszen a témával kapcsolatos, a területre vonatkozó oklevelek is megjelennek a találati oldalon. Viszont azzal is tisztában vagyok, hogy ezeket a kutatási szó-kapcsolatokat ilyesformán, rajtam kívül, talán senki nem keresi. És így senki, vagy csak nagyon kevesek számára lesz egyértelmű, hogy a történészi hamis királynéi vár, az valójában az a Theutonic villa, mely Werner comes vára, melyet a szigeti apácák megkapnak és Drugeth palotájának is hívtak, és ez a keresztes lovagvár sosem volt az Óbuda városi királyi, és királynéi vár. Méghozzá azért, mert Óbuda városa hegytetőn és hegyoldalban létezett, nem pedig egy szigeten De haladjunk szépen sorjában...

KÁLVIN KÖZ REFORMÁTUS PARÓKIA DRUGETH PALOTA FÖLDRAJI HELYE

A KERESŐSZÓ

Azt írtam be a Google keresőjébe, hogy Drugeth palota Óbuda. Kíváncsi voltam, hogy így, milyen eredményt kapok. Hangosan felnevettem a találati listán, mikor beleolvastam, mert egyértelmű lett rögtön számomra, hogy történész bukta van. Tulajdonképpen saját magukat buktatják meg a téveszmés történészeink. No persze, azért én is kellettem hozzá, hogy előbányásszam a Drugeth palotáról szóló okleveleket. Hiszen ha ez nem lenne meg, akkor a kókler történészek továbbra is hamisíthatnák Óbuda történelmét kedvükre!

Nézzük a találati listát! 

PESTBUDA.HU  A TÉVESZMEGYÁROS

A második és harmadik helyen hozza a kereső, az én két blog írásomat a HAMIS ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁR címmel.

Kivágást készítettem a #pestbuda.hu oldalról, mert képesek arra is, hogy átírják a korábbi népbutító cikkeiket.

NYOMOKBAN IGAZSÁGOT TARTALMAZHAT !

Kutatásom kezdetekor is tisztában voltam azzal, hogy a történész téveszmék, Óbuda város azonosításának hiánya, történészeink önellentmondása, az adott terület  meghamisításával, tulajdonképpen önmagukat végzik ki. Ez a blogbejegyzés is ezért íródik. 

Benyó Gergely a cikk írója, az egyébként kormánypropaganda internetes oldalon, ahol történelmi téveszmékkel szokták bódítani az olvasókat.

BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM

A Benyó családban, úgy látszik hagyománnyá vált Óbuda történelmét elferdíteni. Hiszen Benyóné Mojzsis Dóra az, aki a történész dogmákat szokta előadni az óbudai séták alkalmával, mikor is az Óbudai Múzeum a történelem iránt érdeklődő embereket félrevezeti a dogmatikus rögeszmékkel, és hamis helyrajzzal. És nem akarnak észre térni, olyannyira félre lettek képezve az Óbudai Múzeum munkatársai. Tulajdonképpen, ezen téveszmékből élnek ők, a földrajzi környezet középkori vízrajzát is meghamisítva. De nézzük, mit is ír a félreképzett és téveszmés, feltörekvő munkatársa a Budapesti Történeti Múzeumnak! 

Benyó Gergely alapjában tévedésben van, mert a keresztes theuton lovagvárat, amit történészeink a "királynéi várnak" fantáziálnak, és a mai Kálvin közben található, azt azért adta Károly Róbert a hívének, Drugeth Vilmosnak, mert az új óbudai vár: Novi Montis Pestiensis ispánja, királyi vezetője volt. Azé az Óbudáé, ahová korábban az óbudai polgárok nem engedték be Károly Róbertet, mert nem ismerték el törvényes királynak, és ezért ő bosszúból felgyújtatta a Csillaghegy- Buda környékbeli szőlőket! Nev Ofen-Nova Buda az a vár, a mai Buda vára, ahová Károly Róbert beköltözött, és helyettesére, Drugethra bízta Óbudát, és egyben a Pest-hegyi Új Buda(Óbuda II. Békásmegyeri hegyoldal-Vetus Buda) tartozékának számító szigeten, a keresztes várat adományozta munkája és hivatali tisztsége elismeréseként. 

A BELSŐ UDVAR KELETI KAPUBÉLLETE- ÚJBÉCS VÁRA DRUGETH PALOTA

Az 1328-ban adományozott, a mai Kálvin közben, a református parókia pincéjében található vár földrajzi területének nevére akkor jöhetünk rá, ha az internetes keresések közt a második találati oldal írását a HAMIS TÖRTÉNÉSZI KIRÁLYNÉI VÁRAT és az ott látható oklevelet elolvassuk a Drugeth-korábban Werner - palotáról! Boros Jenő, nemzetségi Jenő névvel kapcsolatos. Insula Leporumnak ajándékozott Pest birtok, a Duna Szigete Drugeth Vilmos palotája Újbécs területén!

A DRUGETH PALOTA INSULA LEPORUM SZIGETÉN ÚJBÉCSEN TALÁLHATÓ A MAI KÁLVIN KÖZBEN, MELY SOSEM VOLT ÓBUDA VÁROSA !

A KIRÁLYNÉ ECZELBURGI PALOTÁJA-DUPLÁN BUKIK A TÖRTÉNÉSZ !

A Pestbuda.hu internetes oldal, Benyó Gergely cikke tehát hamis, és félrevezeti az olvasóit. De még durvább az, hogy azt állítja Benyó Gergely, hogy a Drugeth palota az az Óbuda városi királynéi vár, aminek felújításához, Zsigmond király neje, Borbála királyné, ó-budai - eczelburgi ! palotája építéséhez Holczer János, bécsi bírótól téglaégető mestereket kér.

Barbara, von gott's Gnaden Bomische, und zu Vngarn etc. Kuniginn. Erbar, und lieber getrewer. Wir lassen dich wisszen, dasz wir Zugriffen und angefangen haben unser geschlösser alhir ze Ungern, und nemlich unsern Sitz ze Eczelburg für sich gepauren, und darumb pitt wir dich mit flaisz, dasz du uns czwen maister der Czigelbrenner solst bestellen, und wie du uns die dingen magst noch der gewonheit, als sie die ze Wienn prennen. Was wir In von dem Tauseht geben sollen. Dachziegel, und ander Cziegel, Wann wir In zu Beraitschaft geben Hüctten und Holz, oder wie sust. Das ainen weg und fueg gehaben mag. Das lasz uns widerumb zest, und vorgeschriben wisszen. Daran beweist du uns ainnen sundern dinst und wolgefallen. Gegeben zum Tothaus an dem Eritag nach dem Suntag Oculi Anno Domini MCDXXV. Fejér Cod. dipl. X. VI. 730. 

Az oklevelet ITT lehet elolvasni! 

A HEGYTETŐN LÉVŐ KURSZÁN VÁRA, AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG FEHÉREGYHÁZA ÉS AZ ECZELBURGI KIRÁLYNÉI VÁR A BÉKÁSMEGYERI HEGYOLDALBAN!

No tehát, hogy mindenki számára érthető legyen. Benyó Gergely az írásában "elfelejtette" közölni, hogy az óbudai királynéi vár az bizony Eczelburgban- tehát Attila várában található, és nem a Kálvin közben! Egész egyszerűen azért, mert ott az életben nem volt sem Eczelburg, sem Attila vára, de Óbuda városa sem! A Pestbuda.hu népbutítást végez Óbuda ügyben! A Drugeth palota sosem volt a királynéi vár, senki sem azonosította Eczelburgot-Etelvárat a Kálvin köz környékére! Botrány amit művelnek a Budapesti Történeti Múzeum "szakértői" !   

 

SÁRKÁNYOK A KAPUBÉLLETEN-DRUGETH PALOTA-RÉVJENŐ-ÚJBÉCS VÁRA-PREMONTREI ANALÓGIA

ÖSSZEFOGLALÁS

Konkrétan leírja az okleveles vonatkozás a palota földrajzi helyzetét, és annak ÚJBÉCS nevét! Tehát Benyó Gergely azzal, hogy a Kálvin közben lévő palotát elismerte a Drugeth palotának, egyben azt is elismerte,(persze akarata ellenére) hogy az a vár nem Óbuda városában, hanem Óbuda Ékességes Szigetén-Insula Leporum- Újbécs területén lévő vár, mely egyben Werner comes és az óbudai apácák vára. És sosem volt az óbudai királynéi vár! Remélem minden kedves olvasóm és követőm számára érthető. Az Árpád híd budai, déli oldala valójában Insula Leporum szigete, és Újbécsnek hívott középkori gazdag telepe. A Kálvin közben, a református parókia pincéjében lévő palota maradványa Újbécs vára. Ez a vár volt korábban a Pest birtokon lévő Theuton villa, ide menekült IV.Béla a tatárjáráskor, és várta a felmentő csapatokat. Ez a Werner comes vára, akitől az óbudai apácák vették át a területet, és ez Drugeth ispán vára. Sosem volt az óbudai királynéi vár, mert Óbuda városa sem volt soha Aquincum területének katonavárosi részén, a Zichy Főtér környékén. Óbuda városa a csillaghegyi Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban létezett! Ez így önmagában egy világraszóló botrány! Viszont még ennél is nagyobb botrány az, ahogy a hivatalos oldal szemfényvesztő történészei regálnak a kutatásaimra. Illetve az, hogy a beosztásukkal visszaélve, minden eszközzel akadályozzák a kutatást és a feltárásokat. Bírságot próbálnak kiszabni, mondvacsinált indok alapján, és az okleveleink és műholdas térképek ellenében is hamisítanak. Mert ez ma már hazugság, hiszen egy telefonnal elérhetőek a vonatkozó oklevelek!  Ezzel az írásommal végkép igazoltnak látom, hogy a Kálvin közben a Werner és Drugeth palota állt, mely az Óbuda-szigeti apácák vára is volt, mint szigeti tartozék. Insula Magna-Insula Leporum és a szigeti kolostorról (a mai Kiskorona utcában), nevezve - Insula Beate Marie Virginis A Boldogságos Szűz Mária Szigetén Újbécsen. Úgyhogy az inkorrekt politikus, "tudós" Kálnoki Gyöngyössy Márton, (is) ezt csúnyán elbukta, nem tudja ő se tovább

erőltetni a tudománytalan téveszméit a közösségi oldalon, hogy Újbécs a Duna bal partján létezett. Ezt sem tudta, és sok minden mást sem tudott Óbudáról a "tudós úr" Jobban teszi, ha utánaolvas az okleveleknek, mielőtt legközelebb butaságot ír a közösségi oldalamra! És jó politikus módjára, természetesen nem mond igazat! Ugyanis Újbécs települését senki nem tudta a Duna bal partjára azonosítani, Sem Salamon, Sem Györffy, de még a kedvenc földrajztanárom, Belitzky János sem! A korabeli vízrajzi helyzet nem ismerete miatt fantáziálták történészeink Újbécs települését a Duna bal partjára! A szigeti apácák pere a Zichyék ellen, pont a valós területért indult, ahol Zichyék megtelepültek. És nagyon valószínű, hogy ez ügyben is hamisítottak. Tehát Matthey hamis adatokat tüntetett fel a Duna bal partján, amikor Újbécset odaírta. Az oklevél azonban világosan közli, hogy  Újbécstől északra Révjenő állott. A Duna bal partján azonban Révjenő helyett, Kisjenő létezett! Ez egyben a Rév helyét kitűnően igazolja, és cáfolja, hogy az a Margit hídnál lett volna, ahogy történészeink elképzelték. A téves budai topográfiával, a hamis Óbuda-Zichy Főtér miatt, mindent délebbre toltak  képzeletben a történészek. Persze mindehhez az is hozzájárult, hogy a Margitszigetet fantáziálták a Boldogasszony szigetének, és a Pest-hegyi Budát a mai Budának.  Aki nem olvasott sokat tőlem, vagy nem nézett sok videót, azoknak elárulom az előzményeket. Kálnoky volt az igazgató a PMMI-ben, akihez tíz évvel ezelőtt, bevittem a saját pénzemen, több százezer forintért elvégzett talajradar vizsgálat eredményét. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a Rókahegyen épület alapok és falak vannak a földben, másfél méter mélyen. Két nap múlva, a roncsolásmentes talajradar vizsgálatért, Kálnoky küldött nekem egy levelet, mely 25 ezer forintos büntetésről szólt! És volt olyan aljas az igazgató, hogy a helyettesével, a Kárpáti Zoltánnal íratta alá a nekem küldött levelet! Ezt személyesen a Kárpáti vallotta meg nekem, a Tamáska Péter által szervezett pilisborosjenői terepbejáráson, ahol is a valódi Bécsi utat, az Ulpius Trajánus Sicambriába vezető postai útját tekintettük meg.

REVJENEU-VYBEC-WERNER COMES VÁRA-ÓBUDA SZIGETI APÁCÁK-DRUGETH PALOTA-ÚJBÉCS VÁRA-KÁLVIN KÖZ PAPLAK

A TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS EGYENESEN A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBÓL ÉRKEZIK !

Szokták tőlem kérdezni, hogy mire vagyok büszke. Jó érzés tudni, hogy Sicambria-Óbuda városának, és az óbudai Fehéregyháza földrajzi helyét beazonosítottam. Ugyanakkor pedig azt is bizonyítani tudtam, hogy a Zichy Főtér területe valójában Révjenő, a Boldogságos Szűz Szigetének települése, a tőle délre lévő Újbéccsel együtt. Azonban arra is büszke vagyok, hogy a Facebook-Meta közösségi oldalon, a Budapesti Történeti Múzeum az Óbudai Múzeum és Aquincumi Múzeum is letiltottak az oldalaikról. Igazán vicces, és egyben szánalmas, azt képzelik, hogy ez majd megállítja a tudományt! Remélhetőleg ez is bekerül majd Sicambria-Óbuda kutatástörténetébe a régész-történész főkolomposok, hivatali gáncsoskodók és politikusok neveivel együtt, akik ellene tettek, vagy épp semmit nem tettek ez ügyben. A BTM igazgatónő Népessy Noémi, a korábbi igazgatója az Óbudai Múzeumnak, ő eszközölte az óbudai népbutító sétákat, melyen az érdeklődőket a történész téveszmékkel etetik. Ez ügyben személyesen is megkerestem a hivatalt is, de érdemben semmi nem változott. A Bal és a Jobb szárny ugyanahhoz a madárhoz tartozik! Sem az Óbudai Polgármesteri Hivatal, sem az Óbudai Múzeum hozzáállása az Óbuda Helyrajzi problémával, és botránnyal kapcsolatban nem változott, és ez még az előző ciklusban volt! Az Óbudai Múzeum munkatársai továbbra is a téveszméket reklámozzák, a BTM és kollégái ugyanezt teszik. A igazgatónő helyettese az a Láng Orsolya, (aki engem feljelentett, egy közösségi oldalon folytatott vitánk után) aki a valós Óbuda város területét, Veteri Buda, az óbudai prépostság várát, a kollégáival, Lassányi Gáborral és Négyesi Lajossal karöltve igyekezett meghamisítani és elferdíteni. Láng (Pompei) Orsolya a történetírói téveszméket reklámozza Óbudával kapcsolatban, meghamisítja Aquincum római kori környezetvízrajzát, elhallgatja a tényeket, valótlanságokat állít és becsapja az óbudai történelem iránt érdeklődő embereket! Szerinte a római szint feletti réteg-ahol a magyar leletek vannak- nyugodtan pusztulhat. Az óbudai képviselők és   Kiss László történelemtanár-polgármester sem hajlandóak tenni érdemben Óbuda város feltárásáért, és valós történelméért. Inkább a tudománytalan történész téveszméket erőltetik tovább, a római romokat ajnározzák, és arra költenek százmilliókat évente. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai nem akarják feltárni a Csillaghegyen, a békásmegyeri hegyoldalban létezett igazi Sicambria-Óbuda városát, félrebeszélnek, lódítanak, kifogásokat keresnek. Itt tartunk most, az Óbuda helyrajzi problémával a 2023. évben. Szégyen ez az egész!

                                                          Egyed Zoltán

                                        Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

HOL ÁLLOTT A SZENT PÉTERRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA ÓBUDÁN?

AZ EZÜSTHEGY DÉLKELETI OLDALÁBAN LÁTHATÓ ÉPÜLET

Oknyomozásom Óbuda helyrajzával kapcsolatban, egy régóta ígért témával folytatom. Az előző blogbejegyzésemben megírtam, hogy MILYEN NAGYMÉRETŰ TEMPLOM TALÁLHATÓ A ZICHY FŐTÉR BETONJA ALATT?

Nem csak cáfolom a történész téveszméket, de azt is elárulom, hogy az én meglátásom szerint, pontosan hol létezett, a történelmünk számára nagyon fontos épület, az első óbudai (Budai) prépostság.Egyszerűen most jött el ennek is az ideje, mert korábban nem értettem a másik, a felhévízi prépostság, és az első prépostság, a terület összefüggéseit. Azt képzeltem ugyanis régebben, hogy a Szent Péter prépostság a prépostsági várban volt Buda előhegyén, vagy a városban. Mégpedig azért, mert akkor még próbáltam hinni történészeink írásainak. Szép lassan azonban rá kellett jönnöm, hogy előzetes elképzelések alapján, és utólagos ferdítések történtek a Főtér kutatásával kapcsolatban. Olyasmit toldanak bele, az okleveles anyagokba, ami valójában nincs benne!

Így írtam erről egy bejegyzésben: Izgalmas ez az óbudai történelmi oknyomozás, ahogy történészeink a Főtér (nem Óbuda városa!) betonja alatt lévő falrészletek feltárása után, azokat megpróbálták az Óbuda város prépostsági templomának ferdíteni. Hiszen mindvégig abban a téveszmébe ringatták magukat, hogy ők a Főtéren Óbuda városának épületeit tárták fel. Így gyártottak a valójában szigetként létező terület, Szent Mihály arkangyal prépostságából, Óbuda város prépostságot. A legdurvább pedig az, hogy a prekoncepciójukhoz próbálták ferdíteni az okleveleink tartalmát is! Ez olvasható Papp Tímea, AZ ÓBUDAI SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁG ROMÁNKORI KŐFARAGVÁNYAI írásában is, ami valójában Bertalanné találmánya. Mert nem tudták megmagyarázni az ottani ráépítést. Mégpedig azért nem, mert a földrajzi terület nevével, a középkorban még szigetként létezésével sem voltak tisztában! Ez a zavar érzékelhető az írásnak azon részleténél, amikor tisztában van a ténnyel az író, hogy a régi prépostság köveit Fehéregyházához szállították át, de úgy akarja beállítani, hogy a régi Szent Péter prépostsági templom és az új Szűz Mária prépostsági templom egy helyen léteztek, és teszi ezt azért, hogy a Főtéri történész téveszméknek megfeleljen! De így is kilóg a lóláb. Hiszen a Főtéren nem Fehéregyházát azonosították! Az általa megadott okleveles elérhetőségben pedig az szerepel Bártfainál, hogy az új prépostsági templom neve ugyanaz, ami az 1355. évben történt óbudai határelválasztásnál is szerepel, Albam Ecclesiam Beate Virginis, és bizony oda átszállították a köveket, így tehát azok nem egy helyen léteztek. Ez az új prépostsági templom pedig Óbuda város előhegyén, a Duna fölé magasodó szőlőhegy fokán állott, és az összes északról készült hadmérnöki rajzon szerepel. Ma ezt a helyet a csillaghegyi Rókahegynek hívják. Történészeink zavaros dogmái, önmagukat végzik ki, miközben az okleveleinket próbálják elferdíteni a tévképzeteik érdekében.

#obudaiprepostsag  #budavetus  #insulaleporum  #revjeno  #tortenelemhamisitas  #bertalanne  #torteneszdogmaknyomaban  #obuda  #altofen  #feheregyhaza  #albamecclesia

ÉS ITT AZ OKLEVÉL TESSÉK OLVASNI.

Ezek az apró részletek a nagyon fontosak, mert a történetírói téveszméket másolva, azokhoz a tévképzetek hatására további valótlanságokat gyártanak. Tehát a lényeg, hogy mindenki megértse: az ősi Szűz Mária Királyi Fehéregyháza( Ban(j)a földjén) Beate Marie Virginis, egyenlő a Felhévizí prépostsággal. Mert egy ideig két prépostsági templom létezik, nagy és kis-káptalan. Ezért a megkülönböztetés a prépostságok között, és ugyanezért változik az ősi banai hévforrásnál lévő, ősi Szűz Mária egyház neve, a bővítés után. És több alkalommal használták a régi prépostság pilléreit, az új építkezésekhez Óbudán. De térjünk rá a lényegre.

Sokadjára olvastam el, Dr Lux Kálmán tévedéseit, itt: 

 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. évfolyam (1916)29. számLux Kálmán: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán II. 

Lux idejében, egyszerűen nem volt olyan technika, mint ma napjainkban. Fogalmuk sem volt róla, hogy a romemlék, amit találtak a református paplak építése közben, az a terület, egy szép nagy sziget volt még a középkorban. És a romemlékek a sziget egykori településéhez tartoznak. Ezért próbálta Lux az első Budai-Óbudai prépostság épületének azonosítani a romemléket. Teljesen érthetetlen, vagyis most már nagyon is érthető módon, a mai Margitszigeten, pont Lux Kálmán volt az, aki a Domonkos kolostorhoz tartozó, kisméretű Szűz Mária kápolnát, a Szent Mihály szigeti prépostságnak azonosított, teljesen tévesen, hiszen a mai napig sem találták ott Révjenő települését. Miközben ezt írom, az jut eszembe, hogy amikor ezt a feltörekvő, a Margitszigettel foglalkozó történésznek elmondtam, csak pislogott, mint hal a szatyorban. Fogalmuk nincs az okleveleink tartalmáról az adott témával kapcsolatban! De térjünk vissza...

Tehát Lux súlyos és alapvető tévedésben volt. Én leginkább azon döbbentem meg, hogy ismerte az északról készült Óbuda látképeket. És nyilván a nagy-szigetet nézve, ő is bemagyarázta magának, mint oly sok másik, térlátás nélküli vakegér, hogy az a sziget, a mai Margitsziget. A fenéket, nem az, mert ez a sziget a mai jobb oldali Duna-part, az ezüsthegytől keletre, Óbuda szigete! De vigyázzunk ám, nem mindenben tévedett! Én arra figyeltem fel, hogy az a Lux Kálmán, aki a helyrajzban és vízrajzi helyzetben tévedett, megpróbálja azonosítani a hadmérnöki rajzokon látható épületet az ő elképzelésével! Mert Lux az épületformákhoz értett jól. Figyeljük csak mit írt, nagyon fontos! Kivágtam a lényeget.

Bár a helyrajzzal tévedésben van, viszont a látképeket hitelesnek fogadja el, ééésss ! elkezdi rajtuk az általa a prépostságnak vélt épületet beazonosítani! Figyeljünk!

 A paplak épületénél, a Kálvin köz 6. szám alatt, Lux és társai valójában Újbécs illetve Werner comes/ szigetiapácák/Drugeth palatinum- várát lelték meg.

Azonban Lux Kálmán az Óbuda látképen, az előtérben látható romemléket, az első prépostságnak, a Szent Péter bazilika épületének azonosítja, és én ez esetben hiszek neki, és el is magyarázom, hogy miért! 

2013. év forró nyarának elején, pont azon a magaslaton elmélkedtem, kezemben az Óbuda látképekkel, ahol ez az épület is létezett! Akkor és ott esett le nekem a húszfilléres, és onnantól kezdve kerültem képbe! Ugyanott ez másokkal is megtörtént azóta, több esetben is.

A különbség az a különböző Óbuda metszetek között, hogy nem egy nézőpontból, és nem is ugyanabban az állapotban,-tehát időszakban ábrázolják ugyanazt a látképet. Ez is megérne egy misét, de alapjában ez azt igazolja, hogy nem egymásról másolták a látképeket. De térjünk rá a helyszínre...

SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA

Legelső előadásaimban már rávilágítottam, hogy túlontúl sok itt a "kőbánya", és véleményem szerint, Óbuda területén a kálváriadombok, ősi templomokat rejtenek. Amikor megyünk a kirándulásunkra, a kezdőpontra, állandóan olyan érzésem van, hogy már falun vagyunk, pedig, mint óriások állnak ott a randa paneltömbök Békásmegyeren, de mégis. Az Ófalu rész maradéka megadja az érzést, melyet csak valóban ősi helyeken érzek. Pedig én 

Ranzanus püspök

tényleg utálom az ezoterikus ökörségeket, azonban ez más, vagyis mindenhol másképpen más. Meggyőződésem, hogy az embernek beleérzőképességének is kell lennie egy olyan dologgal kapcsolatban, amivel nagyon mélyen foglalkozik. A helynek pedig szelleme van.

Most kell idehoznom Ranzanus püspök beszámolóját, de előbb képzeljük el Békásmegyer Ófalut a paneltömbök nélkül, a 15. században! 

„Azon Ó-Budán, melyet ma faluszerűen laknak, van egy felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva nagyszerű bazilika, mely valóban méltó arra, hogy nem azon helyen, mely szinte pusztaság, hanem bármely híres városban emelhették volna..." 

„...In illa veteri Buda, quaevicatim hodie habitatur, Basilica quaedam est aedificiis opereque atque artificio superba, digna profecto, quae non in illo loco, paene deserto, sed in quavis egregia urbe fuisset erecta..." (Schwandtner I. 331.) 

Aláhúztam a lényeget, ami nekem beakadt az agyamba. És most elmondok egy olyan dolgot, ami alapjában köztudomású, de mégsem tudatosul sokaknál. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER. Teljes nevén így hívják ma Óbudát!  

Ugye, így már ismerős? Békásmegyer, az valójában Óbuda része, az Ezüsthegy déli oldala pedig most és régen is Óbudához tartozott, erről nem kevés térkép tanúskodik!  A határvonal az Ezüsthegy tetején végigfutva, az egykori szigeten, az esztergomi érsek, Óbuda szigeti várához érkezik. Itt írtam erről korábban: HOVÁ ÉRKEZETT AZ ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS 1355-BEN? EGY ELFELEDETT ROMEMLÉK.

 

És még egy fontos dolog! Korábban Erzsébet királyné is a régi prépostság támpillérjeit használja az új prépostsági templom, Alba Beate Marie Virginis- Fehéregyháza megújításához!  Pietro Ranzano-Ranzanus püspök akkor jött Magyarországra 1488-ban, mikor a régi prépostság temploma már romjaiban volt csak látható, hiszen Mátyás levele 1483-ban íródott. Talán ő maga is látta az épület bontását, és mégis csodálattal ír róla, "felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva nagyszerű bazilika". Ne feledjük, hogy Ranzanus a tudós diplomata a nápolyi udvarból érkezett hozzánk, és biztosan látott korábban is díszes és hatalmas épületeket. Ranzanus tudósítása alapjában kizárható, hogy a mai Főtér környékéről beszélne, hiszen ott ebben az időben már több jelentős épület is létezik, melyeket ma már ismerünk, és az ott bizony sziget, és nem a város. Viszont az is kizárható szerintem, hogy az új prépostságról tudósít, mert ott meg a hegy oldalban, az egész Óbuda városa található, a királynéi várral és klarissza kolostorral, és az új prépostsági templom, a látképek alapján sem "bazilika"! Keresztesek konventje, kórház , fürdőépületek és patakmalmok álltak a Rókahegyen. Nem egy falusias környezet, hanem város.

 

MÉG EGY FONTOS DOLOG

Már nem tudom, hogy még régebben, hol és melyik oklevélben vagy tanulmányban olvastam, de ha rátalálok, akkor idetűzöm majd. Nem mostanában volt, talán a régi gépemen van elmentve. Arra viszont tisztán emlékszem, hogy az áll benne, hogy a "régi prépostsági templom romjai, zavarja az új prépostsági templom látványát" ! Ez véleményem szerint azért teljesen jogos, és igaz, mert az Óbuda összes hadmérnöki látképein pontosan ezt látjuk. Nézzünk rá a képre! 

Azt látjuk a Tollius könyvében található képen, hogy az Óbuda városa felé haladó társaság látóterében, az új prépostsági templom látványát, bizony nagyon is zavarja a régi prépostsági templom romjainak a látványa! Ezért is létezett ott, a békásmegyeri Kálvária-hegyen, a Szent Péter prépostság bazilika, az én véleményem szerint. Azért írom így, hogy hipotetikusabb legyen, talán így jobban beveszi a gyomruk a hivatalos oldal Óbuda szakértőinek. Ezt tanácsolta nekem egy komoly régész a BTM-ből, hogy így írjak!    :) 

Én ezen is csak mosolyogni tudok.

A VÉLELMEZETT HELY 

A BÉKÁSMEGYERI KÁLVÁRIADOMB

Szerény véleményem szerint, a Szent Péter prépostsági templom a Békásmegyeri kálváriadomb alatt rejtőzik!

A hadmérnöki rajzok oda ábrázolják azt a monumentális épületet, melyet Lux Kálmán a prépostságnak azonosított, és a kép előterében látható!

ALT OFEN-ÓBUDA BÉKÁSMEGYER

Arról kell még meggyőződnünk az azonosításom helyességét illetően, a békásmegyeri kálváriadomb-ősi templom kapcsán, hogy tudunk e analógiát találni ez ügyben? 

Nem kell sokáig keresgélni, rögtön a közelben, Budakalászon a kálváriadombon megtaláljuk a tökéletes egyezést, a középkori templomot!

2009. ÉVBEN A HÁROM KERESZT BUDAKALÁSZ KÁLVÁRIADOMBJÁN

2012. ÉV AUGUSZTUSÁBAN A BUDAKALÁSZI KÁLVÁRIADOMB ALÓL ELŐKERÜLT 13.SZÁZADI TEMPLOM

Budakalász kálvária dombján, 13. századi templomot azonosítottak a középkorból. Egy magaslatra, jól védhető helyre épült a középkori temploma a településnek! Ha a hegy egyik felén, egy ősi templom rejtőzött a kálvária alatt, akkor miért ne lehetne igaz ugyanez a hegy másik oldalára? Analógiánk tehát rögtön van a helyrajzi azonosításhoz, Békásmegyer kálváriadombjához! 

KŐBÁNYA?

Egy 19.századi térkép Karpe Mihálytól a Kálvária-hegy helyén, lapicidinát-kőfejtőt ábrázol. 

KŐFEJTŐ A KÁLVÁRIA HELYÉN

Ez azért nagyon érdekes, mert ott jó minőségű mészkövet nem, csak homokkövet fejthettek volna. A jó minőségű mészkő a hegy tetején és oldalában található, az Ezüst-hegyen. Ott sokkal több értelme lett volna tovább fejteni a mészkövet, hiszen egészen közel található.

EZ KŐBÁNYA

Sokkal inkább valószínű az, hogy a betelepített svábok használták a prépostság régi templomának romemlékeit még a 18. században is "kőfejtőnek" úgy, hogy elhordták a még hasznosítható, és megmunkált épületdarabokat és köveket. És ezt a "kőfejtőt" örökítette meg Karpe a térképén! Ez a gondolatmenet azért is értelemszerű, mert egyszerűen a Kálvária-domb helyén, nem látni valódi kőfejtés nyomait!  

PUSZTA-DOMB-SZEMÉT DOMB!

A békásmegyeri téglagyár agyagbányája az Ezüst-hegyen, a Kálvária domb mögött. Már 1873-ban is működött itt téglavető, majd 1920-tól, egészen 1886-ig. Aztán szeméttel töltötték fel a területet.

A BÉKÁSMEGYERI TÉGLAGYÁR ÉS AGYAGBÁNYA-KÁLVÁRIADOMB

A Guckler Károly természetvédelmi közalapítvány által kiadott, Az Óbuda-Békásmegyer Táji-Természeti értékei című könyv, az írja, hogy a "túltöltésnek esett áldozatul a Puszta-dombi-Kálvária-hegy golgota az 1960-as évek elején. Mi rejtőzhet alatta, az agyagbányászat után, és a szeméttel visszatöltés után, maradt még ott egyáltalán valami? Ez a nagy kérdés!  Nekem ez a "Puszta-domb" név is olyan beszédes, no nem azért, mert ott ne lenne semmi, hanem sokkal inkább azért nincs már ott semmi, mert elpusztult a település, a lakosait elkergették és/vagy kiirtották. A török háborúk után a "puszta" szó jelentése egy olyan hely, ahol ugyan volt valami, de mindent a földdel tettek egyenlővé, és elnéptelenedett. Gondoljunk a jelentős romemlékeinkre, a "Puszta templom" nevekre! Békásmegyerről pedig pontosan tudni lehet, hogy a 17. századra teljesen megsemmisült, népszámlálások még csak nem is említik. Így tehát találó ez a Puszta név a Kálvária dombra, és jelentősen erősíti az elméletemet az első óbudai prépostság egykori ottani létezését illetően.

És akkor következzen pár érdekes kép a 2013. évből a helyszínről.

A STÁCIÓK HELYÉNEK MARADVÁNYA

MINTHA KIKÖVEZVE LENNE

A STÁCIÓK DARABJAI?

TAWARNOK VÖLGY A TÁRNOKVÖLGYI CSATA SZÍNHELYE

A HEGY ALATT KÖZVETLEN A DUNA VOLT

EZ FARAGOTT MÉSZKŐTÖMB

NÉZZÉTEK A FÁKAT!

BUDÁRA IS BELÁTNI!

ITT MÉG ÉPEK A STÁCIÓK

A bányaterület felett a hegyen, a római villánál egy erőd működött. Régebben, már nem is tudom, hogy hol, azt olvastam, hogy ez a torony, egy nagy hajítógép volt, amivel nyilván a Duna ezen részét is felügyelet alatt tarthatták. Nem tudom, hogy a törökök épületrobbantásai után, majd a keresztény seregek dúlása, aztán a betelepített dunai svábok, a barna-csülkűek által, a romemlékek széthordása után, maradt e még egyáltalán valami. Ha rajtam múlna, én megbizonyosodnék róla, mert az óbudai metszeteken látható hatalmas és díszes bazilika ezen a fekvésénél fogva "hivalkodó helyen" létezett egykor! A Kálvária-hegy megérdemli a törődést, egy komoly régészeti feltárást, és aztán a terület rendbetételét, a stációk és keresztek visszaállítását! Hiszen innét az első prépostság templomától a Kálvária hegyről nyílik csodás kilátás a Magyer nemzetség szálláshelyére, a királynéi és préposti paloták területére, a csillaghegyi Rókahegyre. És belátni a mai Buda várába is.  

Viszont az a görcsös ragaszkodás a hivatali téveszmékhez, amit nap, mint nap tapasztalok, több irányból és oldaltól, az megkérdőjelezi, hogy lesz-e egyáltalán valaha változás. Szégyen és gyalázat, ami napjainkban is folyik Óbuda helyrajzával, és történelmével! A sok egymásból élő, megfelelési kényszeres nyalonc, egy nagyon sötét múltat juttat eszembe, és mostanában mintha egyre sötétebb lenne, és ez úgy általánosságban is értendő, nem csak Óbuda múltjával kapcsolatban. 

                                                      Egyed Zoltán