2020. május 7., csütörtök

HONNÉT INDULT AZ ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS 1355-BEN?




Éppen csak elkezdtem írni a klarissza per jegyzetét, mikor rám tört a felismerés, hogy a klarissza kolostorral kapcsolatban le kell írnom egy ősrégi megállapításomat, ami egybefügg az óbudai határjárással. Ez az a kolostor, amit történészeink az Óbuda városi kolostornak állítanak, még most is.

AZ ISKOLA UDVARON LÉVŐ KOLOSTOR TÁBLÁJA

Rengeteg helyen lehet erről olvasni, az Óbudai Múzeumtól kezdve, tanulmányokban, műemléki oldalakon és a Budapesti Történeti Múzeumon át a híres történészeknél, a Wikipédiával is bezárólag. Napjainkban ez a ( kutatásom alapján szigeti) klarissza kolostor, a Kiskorona utcában, az Andor Ilona, általános iskola udvarán tekinthető meg. Azonban ez a kolostor, nem Óbuda város kolostora, hanem a szigeti clarissa apácák kolostora, Újbécs területén, és ezt oklevelekkel, vízrajzi rekonstrukcióval, és geomorfológiai és területi azonosítással is lehet igazolni!

HIVATALOSAN ÓBUDAI KOLOSTOR

A megfelelési kényszerben szenvedő, felfelé törekvő ifjú lélekkufár, plagizáló történészek,(a korábbi téveszmékből újabb tanulmányokat írva) is ezt a történész dogmát erőltetik tovább napjainkban is. Miért írom mindezt? Ez a kolostor nem Óbuda város klarissza kolostora! Ugyanis Óbuda ferences-női kolostora, sziklás hegyen, nagy-méretű sziklakolostorként létezett, ezért szólnak az oklevelei is erről! Miután megírtam Újbécs és Révjenő helyrajzát, a Szent Mihály arkangyalról nevezett szigeti prépostság helyét, Újbécs déli határát, a Nagy Árok és Hamis Királynéi vár jegyzeteket, én úgy gondolom, hogy ez immár törvényszerű, hogy ennek a kolostornak kellett következnie. Hiszen már csak ebbe a kolostorba kapaszkodhatott a történész gittegylet. Pedig korábban már megírtam a meghamisított Zichy határjárást, ami ma a történész téveszmék alapjait képezi. A témához értő kedves olvasóim, már biztosan várták a klarissza kolostorral kapcsolatos írásokat is. De nézzük, hol helyezkedik el ez a kolostor valójában!



A KOLOSTOR A KÖZÉPKORBAN MÉG SZIGETEN LÉTEZIK!


Mit nem tettek meg történészeink, mi az, amit elfelejtettek elvégezni? Nem csináltak geomorfológiai és vízrekonstrukciós azonosításokat a vonatkozó oklevelekkel, és hadmérnöki látképekkel egyetemben! Ezáltal nem azonosították sem az egykori szigetet, sem az ott valójában lévő középkori településeinket, mert nem tudták azonosítani a földrajzi területet sem. Így ezt a feladatot, most nekünk kell elvégezni helyettük.

MTA CSFK DUNA MEDER REKONSTRUKCIÓ
Több száz fúrásszelvény kiértékelése után, bizonyos, hogy a napjainkban "Mocsárosnak" hívott belső Duna-meder, melyet a Csillaghegy bővizű forrásai táplálnak, pár száz évvel ezelőtt használatban volt. Kijelenthető tehát, hogy az Óbuda városáról készült hadmérnöki rajzok, ezt a belső medret mutatják, a ma Csillaghegynek hívott területet Vetus Buda városaként ábrázolva!

ÓBUDA LÁTKÉP ÉSZAKRÓL NÉZVE



MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS VÍZRAJZI REKONSTRUKCIÓVAL

INSULA LEPORUM-SZŰZ MÁRIA SZIGET-ÚJBÉCS

A műholdas-vízrekonstrukciós képátfedéssel azt a földrészt mutatom, amit történészeink alapjában tévesen hittek Óbuda városának. Délről nézünk észak felé, és így jól látható az a Duna meder, ami a középkorban is még a nyugati hegyek oldalában létezett, vonatkozó okleveleink is erről szólnak. Nem a Margitszigeten lévő “ferences kolostor”, hanem Insula Leporumon, a Kiskorona utcában, az iskola udvarán található kolostor volt a klarissza apácák szigeti kolostora!



ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS

1355.


“1355. augusztus 26. - Lajos király a budai káptalan II. Endrétől kapott óbudai területét megosztja, az elvett terület helyett a káptalant Somogy és Zala megyei falvakkal kártalanítja, s a királynéi várost határjelekkel különíti el.”


  • Méta 1. “Prima meta incipit a parte orientali tatra partem Danobi ab angulo claustri Sancte Clare de Insula leporum”



Az első határmezsgye kelet felől kezdődik a Duna-szakasz fölött a Nyulak-szigeti Szent Klára kolostor szegletének...

A határjárás kezdődik, az Óbuda Ékességes Szigetén, a klarissza kolostor keleti sarkától. Valójában ott kezdődik a középkori határjárás, annál a kolostornál, amit történészeink tévesen az óbudai kolostornak hittek.
Az 1355-ben készült, első határjárási pontot, az első méta valós helyét, a kutatásaim, és a vonatkozó tények alapján, ezennel megfejtettük. A háttérben pedig már ott látható a hely, hová a Dunán átkelve eljutottak a következő métánál a határjárók. Innét folytatjuk legközelebb...
SZENTJAKAB TEMPLOMÁNAK VALÓDI HELYE...

“Lajos, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Gallicia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, salernói herceg, a Szentaltalhegyi tisztség ura, továbbá Erzsébet, Isten kegyelméből királyné, Lajos anyja, minden Krisztushívőnek, a most élőknek és ezután születőknek, akik jelen levél tartalmát megismerik, üdvöt az üdvösség szerzőjében.”

Egyed Zoltán Pajzsvivő

 

 

 

2019. december 21., szombat

TÉVEDNI EMBERI DOLOG

A TÉVEDÉSBEN MEGMARADNI AZONBAN OSTOBASÁG!
ALT OFEN-VETUS BUDA-ÓBUDA VÁROSA

 TEKINTÉLY ELVŰ TÖRTÉNELEMFERDÍTÉS

Történészeink sok évtizede tévednek Óbuda helyrajzával kapcsolatban, de tévedéseiket képtelenek belátni. Képtelenek, a szó valós értelmében is, hiszen Óbuda városának hadmérnöki látképei nem a Zichy főteret ábrázolják, és ez a látképeken teljesen tisztán látható! Többen kérdezték már idáig is tőlem, hogy miért ferdítenek ez ügyben, miért adják elő továbbra is a hivatali téveszméket? A válasz az, hogy saját érdekük, szakmai presztízsből, eddigi munkáik, a szamárcsapás védelmében kell elferdíteniük nem csak Óbuda, hanem a mai Buda, és a Margitsziget történelmét is. Az ebben a Buda-Óbuda helyrajzi problémában hangos történészek továbbra is azt erőltetik, hogy az a hadmérnöki rajzoló, aki Esztergomnál és Visegrádnál még olyan hiteles rajzokat készít,- ami alapján napjainkban is végzik régészek a feltárásokat,-az mire lehajózik Óbudához, már elfelejt rajzolni, és " bulvár rajzot készít-idealizálva,"(WTF?) hegytetőn képzeli el Óbuda prépostsági főtemplomát, és hegyoldalban Óbuda városát. Laszlovszky József CEU egyetemi tanár legalábbis ezt szeretné bemagyarázni a tekintélyelvűségével az óbudai történelem iránt érdeklődőknek, és korántsem meglepő módon társai-követői is akadnak a tévképzetéhez, hogy a történész szamárcsapást tovább terjesszék. Nagy bajban vannak történészeink, mert mostanra, a Sicambria csoport kutatásai alapján ráeszmélhettek, hogy az Óbudát ábrázoló látképek földrajzi helye a mai Csillaghegy északi oldala, és a Zichy főtéren sem hegy, sem hegyoldal nem található, tehát érthető a történész pánik. ☺Talán már ők is kezdik végre kapiskálni, hogy a főtéren sosem volt Óbuda városa. Megvizsgáljuk a mindenki számára elérhető mai tudomány által, hogy mennyire hitelesek Esztergom-Visegrád hadmérnöki rajzai-látképei, azokat a földrajzi környezettel mennyire tudjuk azonosítani, és aztán ugyanezt elvégezzük az Óbuda városát ábrázoló látképekkel is. Megvizsgáljuk a történész dogma miértjét is, hiszen az emberi oldal, az elvakult megfelelni vágyás és tekintélyelvűség a leginkább felelős egyes történészek dogmáiért. Ám sajnos ez a mérhetetlen károkozás napjainkban is terjed tovább, és pont a hivatali téveszmés történészek akarnák elhallgattatni a terep és oklevélkutatókat. A végére mindenki kialakíthatja a saját véleményét ez ügyben. Még egy szög a történész dogmák koporsójába, és még egy szégyenfolt történészeinknek. "Tévedni emberi dolog, a tévedésben megmaradni azonban ostobaság" Ezáltal ítélik örök hibaismétlésre saját önmagukat az óbudai történészek.
Jó szórakozást kívánok kedves olvasóimnak!  Egyed Zoltán Pajzsvivő

 ESZTERGOM LÁTKÉPE

DUNA MAGAS VÍZÁLLÁS ESZTERGOMNÁL

Dilich Vilmos látképe, ő ugyanaz a hadmérnöki rajzoló, aki Óbudát is ábrázolta. A hivatalos oldal az ő metszeteit akarja hiteltelenné tenni, de csak Óbudánál. Megnézzük tehát, hogy helyesen rajzolta e le nekünk Esztergom várát. Kérdés: fel
Wilhelm Dilich, vagy Dilich-Schäffer
tudjuk-e ismerni Esztergom környezetét és magát az egykori Esztergom várát? A választ mindenki tudja magától. Igen, ezen a látképen teljesen biztosan Esztergomot, a várat és annak környezetét látjuk, vita nincs.

A feladatunk minden esetben az, hogy a Google Föld alkalmazással megtaláljuk a látkép készítésének nézőpontját, mert biztosak lehetünk benne, hogy a látképek-metszetek a helyszínen készült rajz alapján pontosan készültek. Ezeket a rajzokat ugyanis a hadmérnöki rajzolók a várakról, leginkább a törököktől való visszafoglalása érdekében készítették. és még könyvekbe sem gyártottak olyanokat, melyek a képzeletük szüleménye lett volna. Ezért láthatunk a rajzaikon minareteket is, többek közt. Esztergom metszeteiből két olyan képet választottam, melyeknek készítői Óbudát is ábrázolták. Dilich Vilmos a császári csapatok katonai hadmérnöke és rajzolója volt, ezért számtalan látképet készített várainkról, hogy pontos képet kapjon azokról mindenki, a visszafoglalás érdekében. Wilhelm Peter Zimmermann pedig rengeteg csatajelenetet is ábrázolt, amiket nyilván a saját két szép szemével látott. Amiket ugyanis ő rajzolt azt képtelenség "elmondások alapján"(ez a fő óbudai történész dogma) ábrázolni. Még-pediglen azért, mert a geomorfológiai környezet, adott időszakok vízrajzi ábrázolásai is valósan pontosak a különböző látképeken! Az ilyesmire pedig nyilván nem terjedhetett ki egy "elmondások alapján" készült ábrázolás. Esztergom látképein, ahogy rengeteg várábrázoláshoz hasonlóan, teljesen pontosan tudjuk azonosítani a földrajzi környezetet napjaink műholdas látképein-térképein. Ez tudomány, méghozzá régészeti segédtudomány. Ugyanolyan tudomány, mint például a "szuszogós csigák", ahol ugyanis egykor Duna meder volt, ott ezek megtalálhatóak ma is a földben. Azért közelítem meg témánkat sok oldalról, hogy egyértelművé tegyem a hivatalos oldal számára, hogy akármi is történjék, az óbudai történész dogmáik csúfos bukásra vannak ítélve, méghozzá nagyon csúnyán, és pont a tudomány által!
 


Ezt a részt tulajdonképpen már megírtam külön, a Wikipédia Öngól című oldalon, mert olyannyira megdöbbentően nyilvánvaló, hogy egyes történészek és történelem tanárok, egyszerűen meghazudtolják a szamárcsapás érdekében az óbudai látképeket. Hiszen ha Zimmermann rajzoló Esztergomban és mindenhol máshol is hiteles, akkor Óbudán is az. Ezt mondja a történész szamárcsapástól mentes józan eszünk, ezt mutatják az írott és látható tények. 

 ROSSZ A SZEMED, HA TE NEM VAGY ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZ!

Elmagyarázom, hátha végre a gyengébb képességű történész tanoncok is felfogják végre a probléma lényegét. 
Esztergomra kivetítve olyan az Óbudai Történész Dogma, mintha például Zichyék megvették volna a területet Esztergom Szentgyörgymezőn. Aztán a már addigra földig rombolt esztergomi vár köveiből oda felépítették volna a központjukat.Majd elnevezték volna azt Esztergomnak, mert amúgy is ott vannak. Most meg azon kéne vitáznunk a szemellenzős történész szakértőkkel, hogy ugyan már, hol is állt Esztergom vára?! A hegy az persze ott lenne a látható és érzékelhető romokkal, a város felhordott szemetével együtt. A hadmérnöki rajzok és metszetek mind a várhegyen mutatnák Esztergom várát, közben pedig a Zichy központról egyetlen kép sem lenne a Szentgyörgy mezőn, ami azt Esztergom váraként ábrázolná. De mivel feltárásokat végeztek régészeink, lent a mezőn, ők váltig azt állítanák, hogy Esztergom az ott létezett, mert ott vannak a romok, és amúgy is Zichyék ott tanyáztak és azt Esztergomnak hívták. Nem találták volna meg az egykori tudósításokban és oklevelekben leírt épületeket, kápolnákat sem a várakat, sem városrészeket, mert teljes topográfiai tévedésben lennének. Esztergom várai-kettős várhegye pedig mindenki számára jól láthatóan ott lenne akkor is, de ez a történészeket nem érdekelné, nem kezdenének feltárásokat, mert bukna a régóta berögzült dogmájuk. - Ha tehát Esztergommal az történt volna, amit Óbudával tettek, akkor a kibányászott és elhordott várfalak, szent épületek romjain és szent helyen, évtizedes szemétdombok lennének, amit félig már elfedett a tájidegen beültetett feketefenyő és gazos bokrok sokasága. Senki nem járna oda, sem magyar ember, sem turista, mert nem lenne oka, hogy odamenjenek. De nem özönlenének a turisták a Zichy területre sem, mert ott viszont mindenki érezné, hogy az ott egy hamis Esztergom, sem hegy, sem a vár nincs ott, az csak ott a történészek légvára. Nem való az sem királyi központnak, sem uralkodói székhelynek. Nem lehet onnan a környékre tekintve uralkodni sem a tájon, sem az alattvalókon. Oda sem menne senki Esztergom várát megcsodálni. Nem lenne Esztergom vára, nagyrészt köszönhetően történészeink hibáinak. Így járt volna Esztergom, ha Óbuda helyében lenne!  -
Mi lenne a szakmai nagyságokkal és eddigi munkáikkal, ha el kéne ismerniük eddigi hibáikat? El tudjuk képzelni azt ebben az országban, hogy valaki-valamiért elnézést kér, mert azt elrontotta-elrontották, tévedésben voltak, de mostanra világossá vált számukra a tudomány által, az addigi tévedésük, és ezért bocsánatot kérnek? Őszintén, el tudjuk képzelni, hogy ez megtörténhet Magyarországon? Pedig tévedni emberi dolog, a tévedésben megmaradni azonban ostobaság!

 VISEGRÁD



Dillich látképén is tökéletesen felismerni Visegrádot!
Ami Óbudával nagyban történt, az megtörtént Visegrád egy szép részével, méghozzá az alsó királyi palotával és épületeivel. Ez esetben is történészeink voltak a ludasak, azt állították, hogy Visegrád látképein csak nagyzolni akartak, és ezért szerepel azokon annyi épület! Hmm, ki gondolta volna ezt ugye? A poén az, hogy ebből a hibájukból sem tanultak! Pedig tudnak róla, ma már elismerik, hogy
akkor és előtte is hibáztak, de akkor még persze igencsak kiélezett vita folyt a felek közt."A Visegrádi Várbizottság a Műemlékek Országos Bizottságának szakmai támogatása mellett elsősorban a várrendszer megóvását és bizonyos részeinek helyreállítását tartotta fő feladatának.  Ennek ellenére már több szakemberben felmerült az a gondolat, hogy jó lenne támpontokat szerezni Mátyás király pazar fényű palotájáról is.  A történettudomány képviselői, akik olvasták és ismerték a korabeli szemtanúk leírását, túlzónak és hiteltelennek tartották a csodapalota létezését. 
Varjú Elemér, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Archeológiai Értesítő szerkesztője, számos történelmi és régészeti munka szerzője még ezen is túlment, mert nemcsak hiteltelennek, hanem egyenesen hazudozónak minősítette Antonio Bonflni és Oláh Miklós megemlékezéseit és az egykori palotát a képzelet birodalmába utalta. Schulek János fanatizmusa és rendíthetetlen kitartása kellett ahhoz, hogy hosszú évtizedek tapasztalatai alapján kulcsot kapjon a nagy kérdés megoldására.  " És itt most álljunk meg egy röpke pillanatra! A 19. és 20. század nagy tudós urainak egykorú elbeszélései voltak Bonfinitól és Oláh Miklóstól a palota létezéséről, és mégis megtagadták azokat a kor neves régész-történészei! Ugyanakkor biztosak lehetünk afelől, hogy tucatnyi Visegrád látkép is a birtokukban volt, amin
pontosan látszódtak az egykori fényes épületek, ám azokat is megtagadták a nagyságos urak! Nem ismerős ez
valahonnan napjainkból? Ugye emlékszünk, hogy ki volt az, aki kicsit korábban már szintén hazugsággal vádolta Antonio Bonfinit és Oláh Miklóst is? Hát persze, hogy az értetlen jezsuita Schönvisner volt az, aki Sicambriát hazudta el, és egyben hazugsággal vádolta a hiteles tudósítókat! Ez a hazug Schönvisner volt az, aki Aquincum feltárása során sem hun, sem Árpád-kori palotákat, de még egy magyar kabátgombot sem talált, mégis azt hazudta, hogy az volt a magyarok fővárosa!   Ennek a hazug Schönvisnernek az emlékérmét osztogatják egymásnak, a mai nagyságos hölgyeknek és uraknak! Ugyanakkor ugyanezen hazugság alapján is, hazudják a Zichy főtérre Óbuda városát. Közben pedig történelem tanárok és múzeumi szakemberek hazudtolják meg napjainkban az óbudai látképeket, és múzeumi igazgató jelenti fel a kutatókat.


Mi változott a 19. század történetírói kora óta? Nem a történetíró-történész nagyságok tértek észre a 20.századra. Ilyen Varju Elemér-félék és cimboráik mindig is voltak s lesznek, míg világ a világ, nálunk pedig hatványozottan érvényes ez. A tudományos fejlődés hozta el a visegrádi királyi palota és egyben Schulek János diadalát. A légi térképezés, a repülőgépes légi fotózás volt az, ami rávilágított arra, hogy a szőlő és gyümölcs ültetvények alatt rejtőzik valójában a királyi palota. Kellett a helyes eredményhez a gazdálkodó is, aki emésztőgödröt ásott a földjén, és leleteket talált, és kellett az értelmesen gondolkodó Kutató, Schulek Frigyes fia, János, aki nem dőlt be a történészek hazugságainak, hitt önmagában és a sikerben. Nekünk kutatóknak az ilyen emberek emlékéből és sikeréből kell erőt merítenünk, mert napjainkban is vészesen kárognak a Varju félék, és borzalmas károkat okoznak, nem csak a történelmünknek, de egész nemzetünknek!
MA MÁR MEGCSODÁLHATJUK A KIRÁLYI PALOTÁT

HOGYAN ÉS MIÉRT?

TÖBB MÉTER FÖLDRÉTEG A VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTÁN !

 

Van azonban valami, ami személy szerint engem nem hagy nyugodni. A visegrádi alsó-palotát hogyan tudta több méteres földréteg elfedni olyan szinten, hogy a korlátolt történészeink azt tudják állítani, hogy az sosem létezett? Honnan és hogyan került oda az a földanyag, ami láthatatlanná tette a királyi palotát és épületeit, oly módon, hogy a 19. század látképein nyoma nincs? Hivatalból, még-ha visszatekintve is, de ezt a kérdést illene feltenni, és egyben megválaszolni kötelező, hogy teljes tudást kapjunk! Az 1595-évben még teljes pompájában látható az alsóvár és épületei. Aztán ami még látható a 16.században, az a 19.századra úgy eltűnik, mintha sosem létezett volna. Csak a Salamon torony romjai árulkodnak árván a vár egykori nagyságáról! Hogyan és miért? E két időpont között mi történt? A vár visszafoglalása, romossá válása ugyanis nem ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy miként került a több méteres földréteg a királyi palotára!


Valamiért a hivatalos oldal nagyképű ottani urai, az archeologia.hu szerzőpárosa nem akarja feltenni a HOGYAN kérdést, azt is elfelejtik reklámozni, ami és ahogyan megtörtént! Pedig ha a Hogyan kérdésre választ találnánk, akkor a Miért kérdést is azonnal megválaszolnánk! De nem kell csodálkozni azon, hogy Buzás Gergely nem feszegeti ezt a kérdést, hiszen ahogy egykor Varju próbálta elhazudni a visegrádi királyi palotát, ugyanúgy teszi ezt napjainkban Buzás Gergely is az igazi Óbudával kapcsolatban. A Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója is elferdíti Óbuda város történelmét, mert Laszlovszkyval közösen akarják azt megetetni a történelem iránt érdeklődőkkel, hogy Óbuda látképei valótlanok. Nem is olyan régen, történészeink még csak középkori túlzásnak-nagyzolásnak, a visegrádi vár középkori felnagyításának tartották azt, amit ma már valójában megcsodálhatunk. Most, napjainkban történik az Óbudával, ami Visegrád királyi palotájával történt.
Azt szokták mondani, hogy "tévedni emberi dolog", a teljes mondat vége pedig az, hogy "a tévedésben maradni azonban ostobaság"!

 ESZTERGOMBAN-VISEGRÁDON HITELES-ÓBUDÁN NEM?
TÖRTÉNÉSZ ÁMOKFUTÁS!

Esztergommal kapcsolatban , pont eme bejegyzés alapján, megírtam ezt már másik oldalon is. Hiszen nem normális azon hivatalos megmondótörténészek erőlködése, akik azt akarják bemagyarázni az óbudai történelem iránt érdeklődőknek, vagy éppen a tanulóiknak(és ez a
ARCHEOLÓGIA-DILLICH KÉPE
legdurvább!), hogy a hadmérnöki rajzoló,-jelen esetben például Zimmermann és Dilich is- Esztergomban és Visegrádon hiteles, Óbudán pedig nem az. Mi van, ezt komolyan gondolják? Kérdezhetnénk ezt teljesen jogosan felháborodva! Arról az Óbuda Múzeumi ferdítésről pedig, "hogy pl Dilich nem is járt nálunk", már a
FIKCIÓ ÉS SZAMÁRCSAPÁS AZ ÓBUDAI MÚZEUMBAN című oldalon írtam.
Ilyen szintű történelemhamisítást ezen történészeknek csak a hiszékeny és önálló gondolkodásra képtelen, megfelelni vágyó, feltörekvő történész-droidok hisznek már csak el. Rossz példának rögtön meg is említhetjük Kanyó Ferenc-DSI Builder, írásait, ami a szamárcsapást ismételve és átírva, a szamárlétra megmászása érdekében, a földrajzi és tudományos tényeket megtagadva készült. A történetírók fénykorától kezdve azonban ez így működik, fognak nyolc könyvet, és írnak belőle egy kilencediket, apróbb változtatásokkal és átfogalmazva. Vagy éppen hasraütésszerűen gyártanak a saját agymenésük alapján, például a mai Budából Pest-hegyi Budát-Rupp Jakab és többiek, aztán csak onnantól fogva Pesthegyi a mai Buda. Majd Fügedi és Kubinyi, ma meg már Végh akarja ezt a szamárcsapást is tényként eladni számunkra abban a két kötetben, amiben az apró-betűs hivatkozott oklevelek valójában Óbudáról szólnak, és nem a mai Budáról, hiszen azt mindig is Nev Ofennek, azaz Új Budának hívták.





Wilhelm Dilich, avagy Dilich-Schäffer ÓBUDA LÁTKÉPE


Wilhelm Peter Zimmermann ÓBUDA LÁTKÉPE

ÓBUDA

Ha a várakról készült rajzok esetlegesen könyvkiadásba kerültek később, pl Hennin által Tollius kézirata alapján, akkor sem ábrázolhattak a látképek valótlant. Wilhelm Peter Zimmermann, grafikus, rajzoló, festő, metsző és kiadó, és hitelessége olvasható és részletesen nagyítható!
Zimmermann óbudai látképét még a Dilbaum „Eikonographia” is tartalmazza, méghozzá oly módon, ahogy az a valóságban történt, Pálffy Miklós esztergomi várkapitány, előre megtervezett Óbuda lakosság kimentése alkalmával. Ezt ábrázolja Zimmermann képe, ráadásul olyan pontosan, ahogyan az a későbbi híradásokban is szerepel. Az Esztergom felé evező két hajót láthatjuk Megyer belső öblében, a mai Csillaghegy aljában. És mily érdekes, az Óbuda városát ábrázoló látképek mind ugyanott és ugyanúgy hegyen mutatják Óbudát, ugyanakkor a képek készítésének időpontja közt eltelt idő változásait is megfigyelhetjük a rajzokon! Ez azt a rossz hírt jelenti tévképzetes történészeink számára, hogy Óbuda látképei, csakúgy, mint Esztergom és Visegrád esetében is, igazolják egymást! Legjobb tudomásunk szerint ugyanis nincs olyan Óbuda városát ábrázoló látkép, ami nem a hegyen és a hegyoldalban ábrázolná a várost! Mi következik még ebből a tényből? Egy másik nagyon súlyos és egyben vastagon perdöntő tény, amiről téveszmés történészeink mélyen hallgatnak. Mégpedig az, hogy egyetlen olyan látképünk sincs, és soha nem is volt, ami a Zichy főtéren ábrázolná Óbuda városát!                

Sem látképekkel, sem oklevelekkel, sem az eddigi feltárásokkal nem tudták a Zichy főtér környékére azonosítani hivatalból Óbuda városát!
Így érthető igazán, hogy manapság Laszlovszky Józsefnek is miért kell azon fáradoznia, hogy hiteltelenítse Óbuda látképeit és egyben a krónikáinkat is, miközben a városra vonatkozó helymeghatározó okleveleket figyelembe sem veszi és a qubites írásaiban sem közli. Így tagadják meg a magukat félistennek képzelő óbudai történészek a geomorfológiát és vízrajzot, magát a földrajztudományt, a mindenki által már elérhető digitális-műholdas térképeket, a saját téveszméik érdekében, a magyar embereknek és magyar nemzetnek hatalmas károkat okozva. 
Csak Óbuda esetében a régészeti segédtudományok nem működnek és nem léteznek! Olyan ez az egész, mint országunk jelenlegi állapota...

 
ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN

2019. december 16., hétfő

ÓBUDAI KÉPTELENSÉG

AZ MEGVAN, HOGY TÖRTÉNÉSZEINKNEK NINCS OLYAN LÁTKÉPÜK A KÖZÉPKORBÓL, AMI A ZICHY FŐTERET, MINT ÓBUDA VÁROSÁT ÁBRÁZOLJA?

EZ UGYANIS A CSILLAGHEGY ÉS NEM A ZICHY FŐTÉR VAKEGEREK!

 KÉPTELENSÉG

NO PERSZE, CSAK AZ ÓBUDA TÖRTÉNÉSZEKNÉL!

Megírtam én ezt korábban is több esetben, de azt tapasztalom, hogy az emberek nem szeretnek olvasni. Sokkal inkább és hamarább elhisznek minden eget-verő ökörséget a videómegosztó csatornákon, mindenféle dilettáns népbutítónak, és elolvasás nélkül osztogatják a kamu és álhírgyártó oldalakat, a magukat "nemzetinek" gondolók. Sajnos mindezt mindennap tapasztalom, úgyhogy  már több ember van letiltva nálam, mint ahány közösségi oldalbeli ismerősöm valaha volt egyáltalán, pedig a nagy részüket sosem ismertem valójában, hála a jó Istennek. De én már nem fogok megváltozni, valahogy sosem bírtam az eszetleneket. Tehát, hogy egyértelmű legyen ez a hivatali képtelenség, ezért leírom külön, a hivatali szamárcsapásból hasznot húzók, és a gyengébbek kedvéért is: 

NINCS ÉS SOHA NEM IS VOLT OLYAN KÖZÉPKORI LÁTKÉP, AMI A ZICHY FŐTÉR TERÜLETÉT MUTATNÁ ÓBUDA VÁROSÁNAK!


"ELSŐ ŐS MAGYARORSZÁGNAK A SZEME FÉNYE VALÉK"

KI LÁTOTT MÁR ILYET, LÉTEZIK EGYÁLTALÁN?


Ezért, meg kell kérdeznünk, hátha esetleg a mi tudásunk lenne hiányos...Látott már esetleg valaki olyan középkori rajzot, amin a Zichy főteret ábrázolják Óbuda városának? Lehet, hogy nincs is ilyen? És ha nem is létezik ilyen, akkor mégis mi alapján azonosították a Zichy főtérre Óbuda városát? Tudjuk jól, hogy történészeink még hegyet is képesek a főtérre fantáziálni, csak azért, hogy a római kultúrából kifejlődőnek kamuzhassák a magyarok Óbudáját. Ezért történt az a balgaság is, hogy 1985-ben egy olyan könyvben közölték a Tollius könyvének Óbudát ábrázoló rajzát, ami valójában a rómaiak Aquincumáról szól, és nem Óbudáról! Szerzői Kaiser Anna-Póczy Klára és a címe az, hogy BUDAPEST RÓMAI ÖRÖKSÉGE képünk pedig az 59.oldalon látható.  Ezért kell a múlthamisító római múzeumi vezetésének napjainkban is azt sulykolnia a látogatókba, hogy a rómaiak városa az egyenlő a mi Óbudánkkal. Teszik ezt így: Óbuda római öröksége Ez manapság a legaljasabb és egyben a legnagyobb horderejű hazugság, ami valaha is létezett a történelmünkben, és egyben világraszóló botrány.
Keressük meg tehát közösen a hegyet! Persze, nem a jól ismert Vetus Buda-Alt Ofen-Óbuda látképekre vagyunk ez esetben kíváncsiak, hiszen azok nem a Zichy főteret mutatják Óbuda városának-MERT HEGYEN VAN ! AZÉRT!
És nem is Marsigli ábrázolására vagyunk kíváncsiak, a Zichy major épületeiről. De nem is a Zichyék által gyártatott 18.századi térképeket keressük! Tehát középkor, rajz(metszet) és Zichy főtér-Óbudai Múzeum környéke,mint a középkori Óbuda városa.   :)                 Hajrá!



ÓBUDA VÁROSA MEGYEREN A MAI CSILLAGHEGYEN



KÜLDJE EL NEKÜNK! varosallam@gmail.com

Megjutalmazzuk, ha ön tud Óbuda városát ábrázoló középkori rajzot mutatni a Zichy főtéren. A nyertes egy hegyi túrát nyer a Zichy főtéren(ha megtaláljuk)! Majd megkérjük az ugyanott lévő Óbudai Múzeum történész munkatársait, hogy mutassák meg számunkra a hegyet a főtéren, hiszen azt csak ők ismerik, csak ők látják, az csak az ő fejükben létezik! Még jobb ötlet lenne, ha az óbudai séták sorozatában egyenesen a tanár úr, Laszlovszky József mutatná meg mindenki számára a hegyen található Óbuda városát, a Zichy főtéren. Biztos sokakat érdekelne, hiszen oly rég óta senki sem látja a hegyet a történészi hamis Óbudán.

                                                          Egyed Zoltán Pajzsvivő 

2019. december 8., vasárnap

WIKIPÉDIA ÖNGÓL

ZIMmERMANN ESZTERGOM 1595.
Éppen egy másik blogbejegyzést írtam a történészi hamis Óbudával kapcsolatban, amikor megakadtam ennél a képnél. Még pediglen azért, mert ezt a Zimmermann Esztergom látképét a Wikipédia közli, méghozzá úgy, hogy Rüsztem pasa fürdőjét a régészeti és helyszíni kutatások alapján, hajszál pontosan be tudták jelölni azon a metszetképen, amit Zimermann készített a harci cselekményekkor 1595-ben Esztergomban.
 

Rüsztem pasa fürdője


És mivel a digitális műholdkép a gépünkön van, így rögtön a Rüsztem fürdő helyét már láthatjuk is ugyanazon a helyen, ahol a metszetkép is mutatja. Egyébként imádom ezeket a hiteles rajzokat a csodás várainkról, és Óbudán kívül azért szeretem még nagyon Esztergom metszeteit nézegetni, mert láthatjuk a képeken azt a Szent Tamás hegyi prépostságot,
CSÁSZÁRI ZÁSZLÓ SZENTTAMÁS HEGY
amit a nagyokosok által agyonsztárolt, számukra 3 D videókat gyártó Pazirik nevű társaság, egyszerűen elfelejt ábrázolni az esztergomi várnál, és úgy csinálnak, mintha sosem létezett volna még a hegy sem. 

Úgyhogy van ám gond bőven agyasoknál a toronyban!
 
ESZTERGOM MŰHOLDKÉP

Tehát az értelmesebb olvasók, és talán történészek számára is rögtön bebizonyosodik, hogy Zimmermann ábrázolása hiteles Esztergomban! Mit jelent mindez Óbuda vonatkozásában? Elárulom: ez azt jelenti, hogy ha Zimmermann ábrázolása Esztergomban hiteles, (márpedig az!) akkor Óbuda ábrázolása is hiteles, de bizony nem a Zichy főtérre, hanem a Csillaghegyre, ahol ténylegesen Óbuda városa létezett! Laszlovszky József és Kanyó Ferenc már csak egymásnak tudják bemesélni, hogy az a császári rajzoló, aki Esztergomban hiteles látképet készít, az mire lehajózik Óbudához már elfelejt rajzolni és ott már csak "idealizált" képet készít Óbudáról. Ez az erőltetett történészi tévképzet már valóban a vicc kategória a tanár úrtól, és egyes történészektől. Ezen az oldalon lehet részletesen több példát is látni-olvasni arra vonatkozóan, hogy Zimmerman császári rajzoló, teljesen hiteles és valósan pontos ábrázolásokat készített. A történészek dogmája pedig, ami egyben Wikipédia dogma is, az akkor derül ki, amikor utánakeresünk Óbuda vár vagy Óbuda prépostság
ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN DILLICH
történelmének a szócikkek közt és sehol nem látjuk az Óbudát ábrázoló középkori látképeket! Ez pediglen azért van, mert a józanabb és értelmesebb olvasók rögtön kiszúrnák a Wikipédia Óbudával foglalkozó történelmi oldalakon, hogy a Zichy főtér területén nincsen hegy! Hibásak az óbudai szócikkek is a Wikipédián, mert a történészek tudománytalan feltevésekkel és elképzelésekkel légvárat gyártottak, ami mára már kidurrant, ám ezeket a tévképzeteket, a másodlagos dogmákat használja még forrásként napjainkban a Magyar Wikipédia bürokratikus társasága is. 

                                                                          Egyed Zoltán Pajzsvivő

ZIMMERMANN: A MAGYAROK MENEKÍTÉSE ÓBUDÁRÓL

ZIMERMANN 1595. ÓBUDA VÁROSA MEGYEREN AZAZ A MAI CSILLAGHEGYEN

2019. november 19., kedd

FELHÉVÍZ = ÓBUDA !

DL-DF 14735.
ELÉG EGYETLEN OKLEVÉL !

Ha csak egyetlen oklevelet akarunk elolvasni, akkor ez legyen az. Ugyanis ezen oklevél önmagában borítja az évszázados történetírói dogmákat, Budával és egyben Felhévíz földrajzi helyével kapcsolatban is! 



Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.



Elmagyarázom, az oklevél lényegét, hogy aki nem teljesen nyakig van ebben a témában, az is értse, hogy miről ír. Tulajdonképpen az oklevél azt igazolja, amiről régóta beszélek, hogy Óbuda városa, ahol az óbudai Fehéregyháza van, ugyanott van Felhévíz is!
Az oklevél egyben igazolja számunkra a Pest-hegyen lévő  Óbuda városának és Felhévíz királyi várainak azonosságát. 1453-ban még mindig budainak írja az oklevél a Felhévizeket, miközben Óbudáról van szó, teljes bizonyossággal! Tetszenek érteni történészkéim? NEM A MARGIT-HÍDNÁL! Tessék szépen elolvasni, hogy a régi jelzethez VBuda azaz Vetus Buda-Óbuda van írva! Ez a tény is azt erősíti meg, hogy a mai Budánál, azaz Nev Ofennél- Újbudánál(mai Buda), sosem volt semmilyen Felhévíz-Calida Aqua! Minden helymeghatározó oklevelünk szerint:
Tria quoque molendina ad Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam.” A vizimalmok a ma Csillagnak hívott hegy oldalában működtek. Eredeti neve: Pest hegy... ! Valamint azt is igazolja az oklevél, hogy Fehéregyházát miért is hívják óbudainak. Mert Óbuda városában található! Tehát tanácstalan történészeink hármashatárhegyi Fehéregyházának ferdített kolostora a Viktória téglagyár bányagödrében is csak egy ön és közámítás!
Értelmesen belegondolva az Óbuda látképeket is igazolja és hitelesíti ez az oklevél is, hiszen arról szól, amit látunk a képeken! Az óbudai Fehéregyházának hívták azt a prépostsági főtemplomot, amit Óbuda látképein csodálhatunk, a promontorio hegyfokon-a mai Csillaghegyen. Ott működtek a patakmalmok a meleg-vizű forrásokon, ezért volt érdemes annyit pereskedni értük. Ezek a malmok és mindenféle középkori vízi szerkezetek az alulcsapó kerekekkel a hegyoldalban hatalmas teljesítményre voltak képesek, és ne felejtsünk el valamit: ezen források nyáron és télen egyaránt működtek. 
A prépostság ajtaja előtt fakadt a kettős forrás, aminek lefelé futó árkai a mai napig megvannak kikövezve in situ. Ez rossz hír a teóriákat hasra-ütésre gyártó történészek számára, akik a terepen még a határoló falakat sem látták meg, a sok romemlék között, úgyhogy a Lassányi Gábor-Négyesi Lajos páros "lépcsőről-hegyre tüzelés gyakorlása első világháborús lőtér" tévképzete, negatív rekordként, a történelmi feljegyzésekben a Varju Elemér Visegrád királyi palotájának eltagadása mellé kerül majd egy jövőbeni szégyenfalra. Az is lehet, hogy azért sikerült ez is így, mert a Pompeji Láng Orsolya intézte ezt a bulit is, a feljelentése után. Na, úgyhogy így járnak majd, akik most nem olvasnak okleveleket, vagy elferdítik azokat. Van egy olyan érzésem, hogy elég nagy szégyenfalra lesz majd szükség, hisz az összes óbudai történész is velük együtt megy a lecsóba! Jujj de sok ez a "véletlen tévedés", évtizedeken-évszázadokon keresztül, emberöltőkön át! Ugye-ugye? A hivatali megmondótörténészek számára még pluszba az a rossz hírem, hogy a baklövésekre fognak csak igazán emlékezni a jövőben!
Miközben ezeket a sorokat gépeltem, az járt a fejemben, amit a CEU előadói termében elhangzott előadás, (Régészeti rejtélyek a Pilisben: Titkos történetek vagy rejtőzködő kincsek a föld alatt?) után mondott nekem egy értelmes szakmabeli: "nagyon jól csináljátok amit csináltok, de vegyétek észre, hogy nyitott kapukat döngettek." De mikor fogják egyaránt kimondani, hogy hibáztak? Közben pedig egyesek tovább gyártják a dogmákkal teli, elferdített könyveket, és az ifjú szakmabelieket továbbra is félreképzik, a tudománytalan és alapjaiban hibás budai topográfiával. Valahogy olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, az idők végezetéig hozhatnám az okleveleket és írhatom a blog oldalakat...  De azért van még pár dolog a tarsolyomban, biztosan örülnek majd neki... !



                                                                  Egyed Zoltán Pajzsvivő

2019. július 25., csütörtök

SICAMBRIA-VETUS BUDA ÉS A KÓKLER TÖRTÉNÉSZEK

         

SICAMBRIA NEM LÉTEZETT?

Egyes történészeink, egymás téveszméit másolva, és a hivatali munkájuk során, egymást túllicitálva azon igyekeznek, hogy Sicambriát, egyfajta mondai vagy kitalált városként adják el az óbudai történelem iránt érdeklődőknek. Írásaikban és előadásaikban egyaránt jellemző, hogy előszeretettel hagyják el a valós tényeket, kihagyják a hiteles okleveles forrásokat, és hiteles térképek tucatjait, amik mind Sicambria városáról szólnak. Csak is a Schönvisneres értetlen ostobaságot akarják az olvasókkal elhitetni, hogy Sicambria nem létezett! Pedig a jezsuita könyvtáros, Schönvisner, csak azért találta ki ezt a mesét, Sicambria nemlétezéséről, hogy leplezze a saját értetlen kudarcát. Mégpedig azért mert a római város, Aquincum területén, nemhogy Hun vagy Árpád-kori palotákat, de egy kabátgombot sem sikerült találnia, ami magyar lett volna! Az is árulkodik a nemtörődöm formájukról a szakértőinknek, hogy a vízrekonstrukciós térképeket az adott földrajzi környezetre vonatkozóan teljes egészében
NEM VESZIK FIGYELEMBE!
hanyagolják! Leközöltem az oklevelet és korábban is írtam róla, hogy ezek a történészek a saját korlátoltságuk okán valótlant erőltetnek, hogy egymásnak megfelelve feljebb másszanak a szamárlétrán. Így tehát a történészek, ez a (leginkább római imádó) régész-történész gittegylet azon erőlködik, hogy elferdítse és meghazudtolja Pannónia fővárosának, Sicambria-Óbuda városának történelmét, mégpedig azért, hogy Óbuda városát továbbra is a "római városból és kultúrából" kifejlődnek hazudhassák, és így továbbvigyék a szamárcsapást. Sajnos minderről már több alkalommal meggyőződhettünk, ahogy a Magyar Régész Szövetség és egyes munkatársaik is csak arra vannak beállva, hogy ebben a témában folyamatosan a ferdítést nyomassák, még a közösségi oldalakon is. Nem tudja bevenni a gyomruk, hogy nem a rómaiak városából fejlődött ki Attila városa-Óbuda, hanem egy sokkal ősibb, és igenis élő-létező nagyvárosból, amit Sicambriának hívtak! "

Trójapusztulása után először Pannóniába jöttek, melyet hajdan, Nagy Sándoridejében, Felső-Görögországnak neveztek, erős várost alapítottakSyccan hegye alatt, az Ister folyamánál, melynek német neve Duna;Syccan hegyéről a várost Syccambriának hívták, és négyszáz esztendeigidőztek itt Krisztus megtestesülése előtt; végül a keleti népektőlvaló féltükben átköltöztek nyugatra, és a Szajna vidékét foglaltákel, ezt nevezték el említett vezérükről, Francióról,Franciaországnak, fővárosukat pedig Párizsnak, ama Francio apja után"

 
TÉNYEKET PRÓBÁLNAK MEGHAZUDTOLNI A TÖRTÉNÉSZEK! AZ ÓBUDAI KLARISSZA KOLOSTORT SICAMBRIÁBAN ALAPÍTOTTÁK!

Aztán már meg sem lepődünk, ahogy a Budapesti Történeti Múzeum közösségi oldalán is meghazudtolják az okleveleinket és térképeket. Amikor ezeket a sorokat írom, akkor mindig arra gondolok, hogy Magyarország ebben is egyedülálló a világon, hogy a hivatali uram-bátyám,  módszerrel, ostoba módon visszaélő történészek a saját kárunkra hamisítják a történelmünket. A józan ész Tényleg szabadságra ment...

 
SICAMBRIA NEM LÉTEZETT DE AZÉRT OKLEVELEK LEVELEZÉSEK ÉS TÉRKÉPEK VANNAK RÓLA!

A BTM szakértője itt éppen abban reménykedik, hogy majd a gázgyár betonja alatt megtalálják Óbudát.... a rögeszmés butaság netovábbja, ahogy most is még az egykori szigetet akarják a városnak erőszakolni. Most szólok, hogy teljesen egál, hogy mit kapartok össze, mert attól még nem lesz a totál lapos területen a Vetus Buda hegy! Ez már szinte beteges, ahogy attól rettegnek, nehogy be kelljen vallani a tévedéseiket valamikor. Márpedig muszáj lesz... és erről én gondoskodom! Hiába tolják előre Kanyót, és bújnak a háta mögé(hogy majd ő vigye el a balhét) mert a Fecó nem buta-gyerek, ő is rájött már arra, hogy ezt csúnyán eltolták, nem kicsit, hanem nagyon. Hiszen igazolni tudom, hogy a Boldogságos Szűz Szigetének, Revjeno és Vybech romemlékeit ferdítik a korlátolt történész "szakértők" Óbuda városának. Tehát már bukott a mutatvány! Megkérdezzük azért levélben tőlük, hogy ki az a magára nyilván büszke történész, aki a közösségi oldalukat kezeli. Megkérjük meséljék el, hogy Sicambria városának keresésével mennyi időt töltöttek el, és miként gondolták amit írtak. Tehát akkor a Budapesti Történeti Múzeum szerint nem létezett Óbuda városa? Még kész szerencse, hogy ismernek már jól az Óbudai Múzeumban régebbről, hiszen most ugyanaz az igazgatónő van a BTM-ben, aki korábban az Óbudai Múzeumban volt.

Nézzük a forrást, mert ez a bejegyzés valójában ezért íródik. Szép nagy ez a szeg a Történész Dogmák koporsójába.

 

 A LEVÉL AZ OKLEVELES GYŰJTEMÉNYBEN

Mindennapi munkám után, kikapcsolódásképpen éjszakánként Óbuda város helyrajzára vonatkozó hiteles információkat keresgélem a neten. Így akadtam rá Bártfai Szabó László okleveles gyűjteményében a következőre.

 

Tehát Oláh Miklós a királyné követének írott levelében még pontos helyrajzi leírást is ad Sicambria városáról! Mégpedig azt állítja, hogy Óbuda városa, Sicambria mellett, a királyi Óbuda felett található! Rögtön ismerős is volt ez a helymeghatározás, hiszen Hungária című művében, hasonló és még pontosabb meghatározást kapunk az ötödik fejezetben.      
Oláh Miklós

"Északra esik a királyi vadaskert, neve Nyék, nemcsak egy erdős hegy, hanem messze nyúló rétek is vannak benne; kerülete három magyar mérföld, bővelkedik különféle vadakban. Oldalához királyi palota csatlakozik, melyet Ulászló király* építtetett remekbe nagy költséggel. Fentebb Szent Pál* erdős hegye látszik, mely egykor a pálos barátok kolostoráról és az első remete, Szent Pál* testének ereklyéjéről volt híres. Szorosan véve észak felé részben más szőlőtermő hegyek magasodnak, melyek lábánál egy másik pálos kolostor áll a Szent Szűznek szentelve, melyet Fehér Máriának hívnak, részben pedig Sicambria* városának – róla majd később szólunk – máig látható romjai. A Duna mentén dél felé van Óbuda mezőváros, itt társas egyház van, prépostságáról és egyéb papi tisztségeiről is híres. E mezőváros felett ugyanabban az irányban van a Szentlélek ispotály, itt gyógyhatású hévizek törnek a felszínre. Kissé tovább, Buda felé van Szentháromság mezővárosa, melyet magyarul Felhévíznek neveznek; ez társas egyházáról és ízléses házakkal körülvett hőforrásairól híres. Ugyanott, a szabad ég alatt is vannak hőforrások, három vagy négy helyen, mind csodamód gyógyító erejűek. Némelyek közülük a Duna-parttól alig tízlépésnyire találhatók a szabad ég alatt, ezekben szoktak fürödni a földművesek és szőlőmunkások úgy, hogy csak a fejük és a válluk látszik ki, s aki rájuk néz, mintha a test feltámadásának festményét látná, ahogy azt a szent templomok falaira festett képek mutatják."

 

                           KÓKLER TÖRTÉNÉSZEK

Persze a hivatali ferdítők és kókler történészek ezeket a hiteles forrásokat hanyagolják és saját tévképzeteikkel skatulyázzák krónikaíróinkat. Gondolom újat mondok az Óbuda "szakértő" történészeknek azzal, hogy csak arról adnak levélben helyrajzi leírást, hogy merre található, ami létezik, és szemmel is jól látható. Ami nem létezett sohasem, vagy egyáltalán nincs, vagy sosem volt semerre sem, arról nem lehet leírást adni. Kezdem úgy érezni, hogy ezekkel a saját korlátaik közé szorult tévképzeteket gyártó és értetlen történészeknek a Besenyő Pistabácsival kéne továbbképzést tartani, akkor talán felfognák, hogy a szerintük sosem létezett városról, gyakorlatilag semmi-nulla forrásnak nem szabadna lenni. Elmebaj!  A legaljasabb légből-kapott történészi beteges agyszülemény pedig az, hogy a "humanista írók" találták ki a várost, Sicambriát. Ugyanis Oláh Miklós nem író, vagy történész (pláne nem!) volt, hiába akarja a degenerált wikipedia is ezt az ostobaságot erőltetni. A wikipédia több témakörben is orbitális ökörségeket ír, de alapjában hiteltelen az összes Óbudával foglalkozó oldala, így tehát Szikambria és a vonatkozó oldalak is, és ezeket külön blog oldalakon írom meg. II. Lajos és Mária királyné titkára, utóbb Magyarország kancellára, Esztergomi Érsek-Prímás és királyi helytartóként élt és dolgozott Oláh Miklós, és mint ilyen, biztosan jobban ismerte a fővárost és környékét, jobban, mint bármelyik kókler történész napjainkban, akik csak arra képesek, hogy öt könyvből írjanak egy hatodikat! Természetesen az új könyvhöz, a korábbi szamárcsapás könyveket használják fel, hiszen meg akarnak felelni az elvárásoknak. De persze a korábbi, hatodik századi forrás felett is simán elsiklanak és magyarázgatni próbálják a téveszméiket.  

"backfire effect a visszafelé elsülés effektusa" ! 

Így hívják a rögeszmékben vakon hívő embereket, akik azt képzelik, hogy a tények nem cáfolják meg a dogmáikat. Amikor az emberek úgy reagálnak a cáfoló bizonyítékra a dogmákkal szemben, hogy megerősítik a belé vetett hitüket. Nem változtathatod meg az emberek hitét, szóval ne is próbálkozz vele. Persze van még náluk az a bizonyos csordaszellemnek hívott jelenség is, amiben a résztvevő a csorda után megy, így a végén biztosan sz@ros füvet legel, persze csak átvitt értelemben. Hiszen egyes történészeinknél az, hogy Sicambria nem létezett, az csak az ő tévhitük, ami a hamis képzésük és az elvárás eredménye. A bizonyítékok és érvelés nem hatásosak megrögzött történészi elképzelések ellen! Rossz példaként említhetjük az ez ügyben favorizált Kanyó Ferenc írását, hiszen az (PDF) Elméletek az Árpád-kori királyi Magyarország székvárosairól ... című írásában a 67. oldalon leközli többek közt ezt a levelet, és hosszasan sorolja az írott forrásokat, ám tudatilag még sem jut el odáig, hogy azért van ennyi forrásunk róla, mármint Sicambriáról-oklevelek,krónikák, helyrajzi leírások, térképek és levelek, mert igenis létezett Sicambria városa, és ennek napjainkban is látható romemlékei is vannak,így tehát igazat írnak a krónikáink is! A tanulmányaikban azonnal szembeötlő, egysíkú hiányosság az árulkodó: az a gyakorlat, miként általános alapismereteket, tényeket hagynak figyelmen kívül, a dogmatikus történész tévhitek érdekéért, ugyanakkor pedig a teljesen hibás-téves áltudományos alapismeretek. Alapvető gondolati problémák vannak egyes történészeknél, de legfőképpen Kanyónál, mert képtelen megérteni a tényt, hogy már neki is a hamisat és a téveset, a hibás budai topográfiát tanították. Ezért téves alapjában az írása nagy része, melyben mindvégig próbálja összemosni a Zichyék területét a középkori Óbuda városával, és közben a színtiszta-hiteles okleveles és látképes forrásokat hanyagolja, vagy a szamárcsapás érdekében meghazudtolja. Egyvalamivel azonban mégsem tudnak mit kezdeni: Sicambria város és Vetus Buda városának romemlékeivel. Bármibe le merem fogadni, hogy egyáltalán nem is értik, hogy miért írtam két várost. A nagyon durva pedig valójában az, hogy egyiket sem találták meg hivatalból, még a kapcsolódó várak igazi helyét sem. De nem is keresik, inkább ferdítenek tovább -hogy nem létezett és csak kitalálták- az jobban megy nekik.

Nézzünk tehát pár képet Sicambria városából, ami jelenleg még látható, és elmélkedjünk magunkban, hogy mennyire szánalmas botrány, és szégyen ez az egész, amit a hivatalos oldal művel ez ügyben.




SICAMBRIA VÁROSÁNAK ROMJAI

 

                                    

 A Róbert fényképe

 

 

                                 Egyed Zoltán Pajzsvivő 2019.