A FELKIS TÉRKÉP ILLESZTŐ PONTJAI A GEOREFERÁLÁSHOZ-SAXUM PERFORATUM ÉS AZ 1355. ÉVI ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS KAPCSOLATA

SAXUM PERFORATUM A VIZSGÁLT TERÜLET

Megfelelési kényszeres, a történész téveszméket kiszolgáló emberek írtak a szocialista elvtársiasság jegyében a Felkis térképről, és próbálták annak helyrajzát elferdíteni, a történészi hamis Óbuda-Zichy Főtér érdekében. A szervilista berögződés miatt, a felfelé nyalonc történészek és történelemtanárok ma is megpróbálják a térkép helyrajzát meghazudtolni, immár a digitális térképek világában és azok ellenében is. Nagyon is van tehát oka, hogy foglalkozzunk a térképpel, hogy azt soha többé ne tudják elferdíteni a téveszmék érdekében! Azonban ez sem működik a fotelból, úgy kell ismernünk a terepet, mint a tenyerünket! Akik tévútra jutottak Felkis térképével, azok lusták voltak sziklákat mászni, megismerni ezt az izgalmas terepet Sok év után visszatértem az Óbuda határjárás problémájához. És immár negyedjére mentem el ugyanarra a terepre, most ősszel. Alkalmanként mindig más és más emberekkel mentem, akiket kedvelek, és akik megmaradtak a barátaimnak a gyomorforgató és egymásnak uszító, gyűlöletkeltő pártállami propaganda közepette is. Aki elferdült az utóbbi időben, az olyan is volt, nem kár érte, sosem volt a barátom.

MÓDSZERTAN-VADÁSZKUTYÁRA A KONTRAFÉK

Kell az ellensúly, és én ezt szinte a legelejétől fogva használom a kutatásomban. Kell a más-vélemény ahhoz, hogy a tökéletesen biztos tudást megszerezze az ember, és biztos végeredményt tudjon előadni. Viszont a kutatásban résztvevő embereknek értelmeseknek kell lennie, építőknek, és nem rombolóknak. Így biztos az előrejutás. De ugyanakkor a tényleges valóságot is be kell ismerni, még akkor is, ha egy korábbi elgondolás- megoldás esetleg tetszetősebb vagy színesebb lett volna. Több szemre, több látásmódra van szükség, hogy kiválaszthassuk az igazi megoldást. Ez ügyben is ez volt a helyzet. Mert műholdról sem lehetett eldönteni, hogy melyik a helyes megoldás, kellett hozzá a többszöri bejárás.

A TERÜLET

Célunk a ma Hármas-határhegynek hívott terület volt, Óbuda-(Pest) Hidegkút határvitájának részlete. Az északi terület már egy évtizede vizsgálatban van, úgyhogy az teljesen biztos, azt majd később írom meg a térképpel összefüggésben. Mi a legelsőként meglepő a Felkis térképben? És ezt mindenhová odafogom írni ám, a történészi téveszméket terjesztők számára, örüljenek csak!  😁  Elárulom! A meglepő az, hogy amit ma Óbudának adnak nekünk elő a történészek és szolgalelkű másolóik a szamárcsapás által, az a terület rajta sincs a térképen! Tetszenek érteni? Tehát a történészi hamis Óbuda, a Zichy Főtér és környéke nincs rajta a határvita térképen, mely Óbuda és Hidegkút között zajlott! Mi ez, ha nem bizonyíték? Sőt, mondok még valamit! A történészi hamis Fehéregyháza helye, a Viktória téglagyár környéke, és a Radl malom területe sincs rajta Felkis térképén! Mindenki érti, hogy ez mekkora történész bukta?

Itt írtam a Dűlőkeresztelő okán kialakult történész téveszmékről: 

AZ ÓBUDAI DŰLŐKERESZTELŐ ÉS A TÖRTÉNÉSZI HAMIS FEHÉREGYHÁZA KAPCSOLATA

A nagy botrány még az, az én szerény véleményem szerint, hogy a fenti tényeket én előttem még senki nem írta le! Sem Berlász Jenő, sem Hrenkó Pál, sem pedig Gál Éva.

Itt lehet a térképünket megtekinteni: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3460/

A LÉNYEG-FEHÉREGYHÁZA !

FEHÉREGYHÁZA ROMJAI

Viszont rajta van a Felkis térképen az Óbudai Fehéregyháza romjai, a területét határoló falakkal együtt! Mely az okleveles források szerint Buda Vetus promontorio- a város szőlőtőkékkel beültetett, előhegyének tetején létezett! Ezért hívják az Óbudai Fehéregyházának, mely terület magát a Felhévizi prépostságot jelentette-egyébként Megyeren és napjainkban Csillag-hegynek hívjuk. Olvassunk el csak egy oklevelet, íme!

FEHÉREGYHÁZA= FELHÉVÍZ-BUDA VETUS ELŐHEGYÉN

Az 1355. évben történt határjáráskor pedig Alba Beate Virginis majd "ecclesiam albam Beate  Virginis"szerepel, mint Óbuda anya-szentegyháza, maga az Óbuda prépostság! Mondanom sem kell, hogy persze, hogy a Zichy Főtér-mint kamu Óbuda város nincs rajta a Felkis térképen, annak ugyanis nincs előhegye! A határjáráskor is csak, mint sziget szerepel a szigeti klarissza kolostornál kezdődő határjárás kiindulópontjaként.

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG FEHÉREGYHÁZA A VÁROS ELŐHEGYÉNEK TETEJÉN!

Az északról készült hadmérnöki rajzokon ugyanaz látható, mint amiről az okleveleink szólnak és amit Felkis is ábrázolt déli nézetből a térképén!

SAXUM PERFORATUM ÉS AZ ODAVEZETŐ ÚT

B HATÁRJEL= SAXUM PERFORATUM

Konkrétan a B határjelért mentünk oda legutóbb, és útközben azért több érdekes dolgot is láttunk. A felső parkolóból indultunk, és a kéktúra útvonalán érkeztünk le a Guckler sétányra. A térképet értelmezve itt már azonnal egy illesztési pontot kapunk, a római IV. számmal megjelöltet, melyet bekarikáztam.

A kis kápolna, Hidegkút filiáléja és földrajzi helye, teljesen biztos illesztési pontot szolgáltat a georeferálás számára. A bekarikázott rész pedig a Virágos Nyereg, és ebben vita sem lehet. Onnét indul a kanyargós ösvény, ami maga a Guckler sétány-a peremút, ami a középkori határjárásban a "crepido vallis".

A Virágos-nyeregnél meredeken lefelé futó út, a Hidegkút-Vetus Buda útvonal, a helyszínen meg is állapítottuk, hogy szépen kikövezett, Bejelöltem a Guckler sétány útvonalát is, ahogy kanyarog, a római számok nagyjából ezt az útvonalat követik. Az is értelmesen adja magát, hogy a Guckler sétányon található bányaudvarból fejtették az ott lévő út építőköveit. 

A VII. résznél kaptárfülkékbe botlottunk, amit érzésem szerint először csak én láttam annak, mert több részen is letöredezett. Aztán megmutattam, hogy a többi fülke a sziklában hol létezhetett. Egy jó ideig én magam is azt hittem, hogy ez a kaptárfülkés szikla a B határjel, de később a térképet tüzetesen átnézve és felnagyítva, teljesen egyértelmű lett, hogy a Táborhegyi barlang a Saxum Perforatum! Róbert véleménye igazolódott, számomra is.

A TÖBB KAPTÁRFÜLKÉS ÓBUDAI KŐSZIKLA

Ugyanis a X. számtól lefelé-majd észak-nyugatra visz oda az út, szinte visszafordul és így a B. pont az már jóval alacsonyabban van, mint a felette lévő peremút! Ez a helyszíni megfigyelés adta a térkép ezen részének a megoldását! És ez egyben azt is megmagyarázza, hogy miért csalóka annak ez a térkép, aki a környéket nem ismervén, még az életben nem járt ezen a területen.

A TÉRLÁTÁST NEHEZÍTI A TÖRTÉNÉSZ ELVAKULTSÁG

Több alkalommal bejárva kell megismerni a vizsgált területet! Tehát csak az interneten okoskodó, és a terepet nem is ismerő nárcisztikus geográfus, véleménye kutyagumit sem ér! Pláne ha a történész 

téveszméket buta módon másolva, erőszakosan hajtja ugyanazokat a hibákat, mint elődei. Eleve, ugye a fő probléma az, hogy azt sem tudja a terepen ismeretlen illető, hogy merre van fejjel előre! A mélységeket vonalkákkal jelölte a szerző, és rövidebben ábrázolta a térképen. És ez teljesen természetes, ha egy adott felületen akarunk ábrázolni valamit. Antoine Felkis tűpontos és tökéletes felvételi rajzot készített 1778. évben!  A térlátás képességének kifejlődéséhez meg egyébként az is szükséges, hogy ne legyen ingerszegény és sivár a gyermekkora az illetőnek. Mert ha ez történik, akkor hiába koptatja valaki az iskolapadot és lesz belőle eminens geográfus, hiába kényeztetik el később, az életben nem fogja látni a mélységeket és magasságokat egy térképen, az életben nem lesz térlátása! Úgy fog csak látni, mint egy tyúk, csak a részleteket, a feje két oldalán lévő szemekkel. Aztán majd kapkodhatja a fejét, és próbálhat okoskodni, vaksi tyúk létére, sosem fogja átlátni az egészet. A többi térben jól látó ember pedig nem érti, hogy mi van ezzel a lökött és vaksi tyúkkal! Ez a nagy helyzet tudománytalan történészkéim.

EZ A B. HATÁRJEL FELKIS TÉRKÉPÉN A SAXUM PERFORATUM

Ha rajtam múlna, én csak azt engedném térképésznek is tanulni, akinek térlátása van. Mert abban is biztosak lehetünk, hogy Hrenkó Pál nem látott térben, térképész létére. De az is lehet, hogy az ő látását is a történészek vették el a Felkis térképpel kapcsolatban, mert Berlász Jenőhöz és Vértessy Györgyhöz hasonlóan hatalmas hibákat vétett ő is, és teljesen tévútra vitte írásával a térkép helyrajzát. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy terepkutatást sem végzett. Inkább csak a történészeknek megfelelni vágyás, a szakmai jövője vezethette a tollat fogó kezét. Terepbejárásunkból és térképi  azonosításunkból több tény is kiderült. Az Esztergomi Nagy Út Via Magna Strigoniensis, sosem volt a Harsány lejtőn.És Felkis nem a római villát ábrázolta Fehéregyháza romjaként, hiszen Üröm területénél halad a Via Magna Strigoniensis- a mai 

VIA MAGNA STRIGONIENSIS

Fülemüle utca vonalában. És ugyanott látható, még attól feljebb Megyeren- a mai Csillaghegyen Fehéregyháza romterülete! Nagy betűkkel láthatjuk az Üröm Földterülete feliratot, a térkép felső részén, melyet csak az elvakult történészek és elvakított történelemtanárok nem látnak! Így tehát hatalmas ostobaság mindezt a Harsány lejtőhöz, vagy bárhova máshová fantáziálni a történész téveszmék érdekében, pláne ha ezt egy geográfus műveli a szervilista térképész után a digitális világban.

ÜRÖM FÖLDJE ÉS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA

Nem bántam meg, hogy lementem a barlanghoz, csak azt nehezményeztem, hogy onnét lentről, a barlang alól, még ismét vissza kellett mászni a nagy sziklához. 

 VIII. PONT A FELKIS TÉRKÉPÉN

Ahová a barlangtól felmásztunk egy mai ösvényen, azt hittem a tüdőmet kiköpöm a 80 méteres hirtelen szintkülönbségtől. A barlangnál vízkifolyás egykori helyére figyeltem fel, már második alkalommal. A középkori vízrajzi helyzetben a Tábor-hegyi-barlang onthatta magából az édesvizet, és ez egyáltalán nem meglepő. Ugyanez volt a helyzet a Csillaghegyen működő forrásokkal is, melyek ma már csak alig, a felsők pedig egyáltalán nem működnek már a Felhévíz-Óbuda prépostság területén. Ezért is volt nehéz rálelnem Fehéregyháza romterületére. A végére maradt még egy mászás a szikla vonalában, hogy a parkolóhoz vissza tudjunk jutni. 

ÉS EGY KIS RÁADÁS 

Ha már Óbuda, akkor a történelméhez egy kis adalék még, ráadásként. Tehát a Tábor-hegyi barlang alól másztunk fel, szinte a házaktól, egészen a jelölt pontig, a Nagyszikla(VIII.pont Felkis térkép) mentén, ahol én magam és a többiek is csodálkoztunk, mert "olyan fura ez a hely". A műholdas térképen-felülről nézve, egy fehér körforgalom világít. Amikor hazaértem, akkor döbbentem rá, hogy itt, az úton arrébb volt, odalent, a vadászoszlop, a Hármas-határnál, amit még plusszban kerestünk, csak a végére már fáradtak voltunk a keresgéléshez. 

HÁRMASHATÁRHELY-

Jagdsäule

Ezen a helyen, nem is olyan régen még, egy vadász- emlékoszlop létezett. És mutatom ugyanezt a helyet, az úgynevezett azonosítótérképünkön.

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3386/?list=eyJxdWVyeSI6ICJuYXZpZ2F0aW9ucyBpbmdlbmlldXIgXHUwMGQzYnVkYSJ9

A VADÁSZ EMLÉKOSZLOP HELYE

Talán odafent gyűltek össze a vadászok, és indultak ezen a tájon, kétszáz évvel ez előtt a nagy vadászatokra. Azért írtam hozzá ezt a kiegészítést, mert a neten erről semmit nem találtam. Bár nem olyan régi emlék, mint amit kutatunk, ám mégis  a kutatás nyomvonalába esik, és Óbuda történelmét gazdagítja. 
Jó volt a túra, és van még dolgunk bőven, tavasszal folytatjuk a terepkutatást.

TANULSÁG

A KILYUKASZTOTT-KIVÁJT KŐSZIKLA-SAXUM PERFORATUM

A kirándulás egészében érezhető volt, hogy régi úton haladunk, a határjárók nyomvonalán. Abban is biztosak voltunk, hogy ez a hegyoldalban vezetett, úgynevezett oldalfelfalazással készült peremút, sok-száz éve használatban van. A térkép alapján a középkori, 1355, évben készült határjárás a crepido vallis-a peremúton haladt, ezt az útvonalat ma Guckler sétánynak és Feketesalak útnak  hívják. 

GUCKLER SZIKLA

HIDEGKÚT-ÓBUDA

Nem teljesen biztos, illetve a további kutatás tárgya az, hogy hol tért felfelé az útvonal, de az már most teljesen biztos, hogy nem a mai Szépvölgyi úton. A feljáratnak a crepido vallisra, erre a határjáró peremútra, a Perényi út-Perényi köznél kell lennie, minden bizonnyal. Hiszen az 1355. évben készített határjárás a Mókus utca-perc utca-Kiskorona utca által határolt szigeti klarissza kolostor keleti sarkától indult! És mielőtt a téveszmés tanulatlanok felhördülnének megsúgom: nincs női klarissza kolostor a Margitszigeten, mert nem az a sziget a Boldogságos Szűz szigete!  Egyelőre az sem biztos, hogy a középkori határjárásban említett lyukas-kő az egyezik a Táborhegyi barlanggal, a Felkis térkép B határjelével, előzetes véleményem az, hogy nem, de ez még a későbbiekben változhat. A barlang egyébként szolgálhat analógiaként, és van is tudomásom olyan barlangról, ami korábban létezett, de mára már nyoma sem maradt a Csillaghegyen, több ilyen is volt régebben. 

A TÉRKÉPEN A HEGYOLDALBAN VIVŐ PEREMÚT

Viszont a Felkis térképen látható B határjelet, a Saxum perforatumot megleltük, és teljes bizonyossággal a Táborhegyi-barlanggal azonosítottunk! Így tehát ez is immár egy illesztési térképpont, mely a Felkis térképének georeferálási pontjaként szolgál.  

Ezáltal is már teljesen biztosan állíthatjuk, hogy a térkép felső szegletében látható, Vestigia Ruderorum Alba Ecclesia- tehát az óbudai Fehéregyháza romjai, Békásmegyer hegyoldalában, a mai Csillaghegyen találhatóak, és sosem voltak a Harsány lejtő területén, ahogy ezt Hrenkó Pál erőltetni próbálta! Minden más okleveles helyrajzi forrás is ezt a tényt támasztja alá. Ez az az ősi kápolna, a Veteri Buda Fehéregyháza, amit elsőként neveztek el Pannóniában a Boldogasszonyról, a megtérés idejében a VII. században épült, és később ott temették el Árpád fejedelmet 907-ben a kettős forrás felett,! A hegy keleti oldalában, a kőmeder mellett, az egyház ajtajától jobbra. Erzsébet királyné az ősi Alba Ecclesia-Banai kápolnát foglaltatta bele, az képezte a magját a gótikus, általa építtetett Szűz Mária prépostsági főtemplom szentélyének, a Szent Péter,(ennek a valós helyéről nemsokára olvashattok) korábbi, a közelben lévő, és romokban akkor még létező prépostsági templom támpillérjeit is felhasználva. 

LYUKAS KŐSZIKLA

Egyöntetűen az volt a véleményünk, a határjárás lekövetése közben, hogy Felkis megmászta ugyanazokat a sziklákat, melyeket le is rajzolt számunkra, én magam ebben teljesen biztos vagyok, mert még a szikla jelölések-formák is egyeznek, darabra is természetesen. Viccesnek és egyben szánalmasnak találom azokat a kókler történészeket, akik azt kommunikálják a hiszékeny szekértáboruknak, hogy a középkori határjárás nem lekövethető. Konkrétan, az Óbuda témában már megbukott Kanyó Ferencre, és tudománytalan írótársaira gondolok, akik azt képzelték, hogy majd megmaradnak a téveszméik, és nyugodtan hirdethetik ugyanazt a népbutítást, amit eddig is műveltek Óbuda történelmével kapcsolatban. A szakmában öntelt, nagy neveket meg inkább had ne soroljam. Úgy ahogy vannak, szégyelljék magukat! Napjainkban már kevesebb az olyan tényező, amit nem ismerünk, nem tudunk helyhez kötni, és sokkal de sokkal több már az, amivel teljesen tisztában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kutatni való is lassacskán fogytán van. Megsúgom, ma van csak igazán, minden korábbinál nagyobb esélyünk, a digitális alkalmazások világában, a középkori határjárások megfejtésére! A Felkis térkép készítésében közreműködők, és hitelesítők is minden bizonnyal végigjárták ezt a határjárást. Ez ugyanis így működik, a földmérő a terepen dolgozik, és azáltal rajzolja meg a térképét, hogy a határkijelölések megtörténtek az adott pontoknál. A kutatók ugyanezt teszik, a terepen kutatnak, ott azonosítják, amit az okleveles forrásokban elolvastak már korábban a kutatott területtel kapcsolatosan. És nem csak beülnek a könyvtárba, lemásolni-átfogalmazni a korábbi 

Durchlöcherter felsen

történetírói téveszméket, és aztán felrakni azt az internetre a saját nevükkel, ahogy teszik ezt manapság a szolgalelkű történész másolók. Ugye Kanyó Fecó?! Ebben ugyanis nem csak kutatás, de egyéni teljesítmény sincs egyes régész-történészeink részéről. És ehhez kapcsolódik még az olvasatlanság, ezáltal a csak felszínes ismeretanyag, és a terület egyáltalán nem ismerése, a kutatás hiánya. Ebből következik a hozzá nem értés, tudománytalanság és teljes történészi dilettantizmus Óbuda történelmével kapcsolatban.

                                                             Egyed Zoltán Pajzsvivő 

#felkisterkep  #saxumperforatum  #obudaihatarjaras  #taborhegyibarlang  #peremút  #1355  #lyukaskohatarjel  #viamagnastrigoniensis

Köszönet a kutatásban résztvevő barátaimnak, Erika, Szabolcs, Róbert, Tibor, és persze Májki! Az évekkel korábbi terepbejárásnál pedig Ilona Zsolti és László társaságát köszönöm utólag is, és persze Kefir kutyámét, aki már sajnos nincs köztünk!

Előkészületben a további illesztőpontok a Felkis térképen. :-)

AZ ÓBUDAI DŰLŐKERESZTELŐ ÉS A TÖRTÉNÉSZI HAMIS FEHÉREGYHÁZA KAPCSOLATA

 FELTÉTELEZÉS AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZ KUDARC SZÜLŐANYJA !

Radl malom teljes bizonyossággal nem egyenlő a Pölchen malommal!
Tehát Árpád fejedelem sírját itt már nem kell többé keresni!

Bevallom őszintén a kedves olvasóimnak, hogy nincs könnyű dolgom. Az idáig összetákolt összes óbudai történész szolgalelkű másolót és téveszméjüket, egymásra hivatkozásokat, és a téveszmék kialakulásának miértjét és mikéntjét is nekem kell megírnom egyedüliként. Néha úgy érzem, hogy három egymást követő élet is kevés lenne hozzá.  Tulajdonképpen megint mást akartam megírni, és ez ügyben olvasgattam. Aztán koppanva esett le az a bizonyos kétforintos(nincs már húszfilléres). Szóval olvasgatom a szervilista térképész ! alezredes Hrenkó Pál írását:  

Geodézia és kartográfia 1976 (28. évfolyam, 1-6. szám)1976 / 1. számHrenkó Pál: A Fehéregyháza-kutatás és a felismert Felkis-térkép     

aki már a második oldalon a történész prekoncepciót adja elő, Fehéregyházával kapcsolatban! Szolgalelkűen másol, és megfelelési kényszerében a téves elképzeléseket adja elő. Nem veszi a fáradtságot, hogy megvizsgálja a Pölchen malom hollétét. Az 1976-ban készült írásában is a történetírói téveszméket másolja. Nem is kell csodálkoznunk, mert napjainkban a blogíró bérenc történészek ugyanezt teszik, a "nagynevű" elődeik téveszméit másolják. Elég rossz példának csak a Kanyó Ferencre gondolnunk. És ez a történet egyébként "megérne egy külön misét", mert ezek a félreképzett fiatalok most is egymásra találnak és még inkább belelovalják magukat az évszázados téveszmékbe. Külön pszichikai eset egyenként, az is lehet, hogy a csordaszellem vezeti őket. És nem jöttek még rá, hogy aki állandóan a csorda után megy, az mindig szaros füvet legel!

Schier Syxtus Buda Sacra

„Templum beatae Mariae virginis ist unweith von des Frankl Pöckhen Mill, al wo rechter Hand auch ein Kloster gestanden hat gehaissen Teireghaz." Tehát a Pölchen malom földrajzi helyéhez viszonyítva határozták meg, egy óbudai polgár elmondása alapján, az Óbudai Fehéregyháza hollétét. A malomtól jobbra látható az a templom és kolostor, amit Fehéregyházának hívnak. Ezt a vallomást Schier, F. Xystus. Buda sacra sub priscis regibus művében írta le, mely Bécsben jelent meg nyomtatásban 1774-ben.

De megírtam én az ő Radl malom-Pölchen malom téveszméjüket. És bár korábban olvastam már sokszor Hrenko írását, ám ahogy haladok az írással, a történész téveszmék cáfolatával, úgy újraolvasva átértékelődik minden, és megvilágosodnak a téveszmék kialakulásának miértjei. Egyvalamit tehát szögezzünk le: mivel igazoltnak látom, hogy a Radl malom az sosem volt a Pölchen malom, így ki lehet jelenteni, hogy nem csak Hrenko írása téves a 26. 

Hrenko 26.oldal, Fehéregyháza téveszme!

oldalon, ahol a peranyag tanúvallomására hivatkozik, "hogy a Radl malom egyenlő a Pölchen malommal, hanem az összes többi történetíró-történész állítása is alapjában téves és hamis! Tholt Titusztól, Gömöri, Havason és Györffyn és Gerevichen át, egészen napjainkig, a másoló történészekig. Kanyó, aki az írásában már az első oldalon a bevezetőben csontig nyal felfelé - Laszlovszky 2008 a,b,c, ugye-ugye, Óbudai Múzeum munkatársai, TTE és satöbbi(bocsi ha valamelyik szolgalelkű másolót kihagytam). Botrány az egész társaság a téveszméikkel együtt! 

Ez a kis patak sosem folyt Atilla városába, mert ez nem az oklevelekben említett Árpád forrás

Az alapos kutató, egy alapvető problémával találja szemben magát. Több történetírói tanulmány szól arról, hogy a Radl malom vizét "Árpád forrásnak" nevezik. Na de mégis, mi alapján? Aztán rájön ám hamar az ember, hogy a valódi Árpád forrás, a mai Csillaghegynél található! Árpád hazatérő serege ugyanis Megyer révjén kel át. És ott átkelve a Csillaghegyen-jól védhető magaslaton, a Felhévizekig táboroznak le. Ne feledjük el, hogy a Zichy Főtér területe a középkorban is még sziget volt! De hogyan alakult ki ez a Fehéregyháza helyrajzi téveszme?

ELKÉPZELÉS FEHÉREGYHÁZA ÉS ÁRPÁD SÍRJÁNAK HELYÉRŐL A RADL MALOM MIATT

Ahonnét az egész téveszme elindult, az az igazán érdekes és most egészen messzire kell visszamennünk az időben. Egészen 1847-ig, mikor is Döbrentei Gáborék egy étteremben döntötték el, hogy ezután majd miként hívják az Óbuda környéki hegyvidék részeit!

Nem is az a baj alapjában, hogy neveket adtak a "hegykeresztelőjükön", hanem az igazi probléma ott gyökerezik, hogy mi alapján tették mindezt, nézzük csak...

Kapaszkodjunk meg, ahol éppen ülünk, kedves olvasóim! Nem volt elég az a helyrajzi kavalkádhoz, hogy a török kiirtotta az óbudai lakosok nagy részét, azok több alkalommal elmenekültek, és emberöltők után tértek csak vissza. Sokadjára már nem is ugyanarra a földterületre, ahonnét eltávoztak. Aztán erre a vidékre Dunai svábokat telepítették, akiket nem akadályozott az örökségvédelem(ahogy ma sincs már ilyen hivatal, ne kapjatok több fényt NER és Fidesz-KDNP, örökké emlegetve lesztek!), hogy a város romjait ne hordják el. De még ráadásul a beköltözött németek "találom neveit" fordították vissza magyar nyelvre Döbröntei Gáborék! Olyan neveket, melyek egyáltalán nem egyeztek a korábbi helyrajzi elnevezésekkel. Nem is csoda, hogy egyes szegény történészek még most is a történetírói téveszméket adják elő, és még mindig egymást másolják! Ugye? Nem ugye, mert azóta történt egy digitális-műholdas forradalom. Csak úgy tűnik, hogy ezt az Óbudával foglalkozó történészek nem élték meg, kimaradt náluk. De nézzük tovább a helyrajzi téveszme kialakulását... ! Árpád -orom-egy név a keresztelőn, melyet Döbröntei Gábor helyrajzilag kijelölt egy alapjában téves területre, és aztán totális zsákutcába vitte a történetírókat és történészeket. Ez okozta azt, hogy az óbudai Fehéregyházát rossz földrajzi helyre feltételezték, és Árpád fejedelem sírját sem találták meg! 1847-az évszám, és ez nagyon fontos. Hiszen Döbröntei nem tudhatta, hogy majd jóval később, 1869-ben azon a környéken egy középkori templom-kolostorra fognak bukkanni! 

Az összes Fehéregyházával foglalkozó írás-kutakodás-tévképzet, a Döbröntei kijelentését követően, csak ez idő után jelenik meg ugyanarra a feltételezett téves helyre! 

És ez az "Árpád orom" név még csak nem is németből-magyarra visszafordított név, hanem egy tekintély elv alapján megszült név! A prekoncepció működött, rögtön ráfogták a templomra, hogy az volt Fehéregyháza! Ééésss TtádáámM, ma is ugyanezt a téveszmét adják elő a "nagyokosok". Botrány.

Összevágnak a dolgok, mert itt írja Gál Éva, hogy a Gaisberg név kialakulását nem tudjuk hová kötni, többek közt. 

A német helyneveket ITT találtam meg, ez másnak is jól jöhet még helyrajzi kutatáshoz. Számunkra viszont a Gaisberg az érdekes. Na meg Óbuda, amit nagyon korrekt módon Etelvárral azaz Ecilburggal-Atilla városával azonosítanak ezen az oldalon a középkorra is még. Látjátok nyaloncok, ez az amit a történészi hamis Óbudán, a Zichy Főtéren sosem fognak megtalálni a téveszmés megmondóemberek! Azon egyszerű oknál fogva, mert Óbuda városa nem ott létezett. Ilyen egyszerű. De kanyarodjunk vissza...!

"Árpád oromnak", Döbröntei a Kecskehegy, mai kilátói részét gondolhatta, és ez a hely azt a területet jelöli, ahol a Viktória téglagyár található. Az okleveles tudósítások területétől jóval délebbre, Megyer-Pest-hegyi Buda, tehát a mai Csillaghegy helyett a Hármashatár-hegyen, és alapjában tévesen. Mégpedig azért, mert Döbröntei ötlete, aztán térképekre is felkerült, olvassuk csak...!

Tehát Döbröntei után átvette a feltételezést Palugyay és aztán átvették még mások is. Helyrajzi névként kúszott be a köztudatba, mert ahogy térképen, úgy immár útikönyvben is szerepelt a tévképzet. Így készült a történelem az Óbudai Fehéregyházáról! Nem is csoda, hogy a nacionalista hevületben, ilyen előzmények után, a napvilágra került romemléket még Rómer Flóris is Fehéregyházának fantáziálta.

A név elhalt, azonban a téveszme megmaradt, és nekünk ezt adják napjainkban is elő az Óbudai Múzeumban, a Budapesti Történeti Múzeumban. Ezt adják elő újságokban és tanulmányokban, a "tudós történész" hölgyek és urak". Ezért mondom én azt, most már túlságosan is régóta, hogy ez botrány. Valaki csináljon belőle egy jó filmet. Mondjuk, Óbuta történészek címmel!

"Árpádorom" egy 1944-es térképen él tovább a tévképzet

A Victória téglagyár és bányaterülete a Perényi és Táborhegyi út között

Viktória téglagyár és a bányagödör, ahol a templomot találták

A KÖZÉPKORI OKLEVELEK HELYRAJZI ADATAINAK NEM FELEL MEG A TERÜLET

Nem csak a Radl malom, és annak földrajzi helye, hanem Óbuda Fehéregyházára vonatkozó okleveles forrásoknak sem felel meg a helyszín, egyetlen vonatkozásában sem! Nézzük meg figyelmesen a mai műholdas térképet! Bejelöltem rajta a Radl malmot, -amit sosem hívtak valójában Pölchen malomnak, és Árpád forrásnak a vizét. És bejelöltem az agyagbánya gödrét a Victória téglagyárnak. És most akkor olvassunk el pár vonatkozó oklevelet, és használjuk a fejünket hozzá, mert nem dísznek van a szelfizéshez!

Radl malom és a történészek kamu Fehéregyházájának helye

• Zsigmond király 1421. november 15-i oklevélében arról olvasunk, hogy az óbudai apácák hévíz-patakon működő malma Fehéregyháza kapui előtt, Buda előhegyén van.

Henszlmann Imre alaprajza 

Azonban erről a bányagödörben talált templom-kolostorra ez az állítás egyáltalán nem illik! Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy előhegyén lenne a városnak.  És van még egy komoly probléma. Nézzünk rá a képre! A Radl malomra nem lehet azt mondani, hogy Fehéregyháza kapuja előtt van! Ez a leírás egyáltalán nem erre a helyszínre vonatkozik! Hiszen az okleveles forrás a malommal együtt Fehéregyházát is az előhegyen lokalizálja! Így tehát már többes bizonysággal rendelkezünk arról, hogy a Radl malom az nem a Fehéregyház bejárata előtt lévő patakmalom, amiről az oklevél szól. Sőt, immár az is bizonyos, hogy ez a templom-kolostorrom a XV-XVI. századból a Viktória téglagyár agyagbányájában, nem az Óbudai Fehéregyháza! 

Rómer Flóris hagyatékából.

"III. kerület Bécsi út 166, volt Viktória téglagyár „ Ó-Buda Fehér Mária (IV. tábla 2.) Lackner József Krizsanics (?) úr szívessége által értesültem, hogy a szentély ki van ásva a diadalívig, az egyik szárnyasoltár látszik, a szentélyben három hullát találtak. Rupp Jakab úr 2 fiával kint volt és a fehér templomnak alapjait a Békásmegyeri határban fogja keresni. Ezen épületet a Clarissák klastromának tartja. A békásmegyeri alapokat, ha vannak ki kellene ásatni." (XXVII. Jkv. 29. o.) „869 jún. 3-án Alt-Ofen Sprazgasse (?)" A templom alaprajza a következő feliratokkal: „kelet, oltár, oltár, ezen vége még nincs kiásva." Alatta „Mauer" az alsó vázlatokon „Postament Steinfries (?) Grab" a többi olvashatatlan. (1. kép). (XXVIL Jkv. 33. o.) „Alba Maria. Az egészen keletéit XIV-ik századbéli emlék a mennyire kiásták ezen méretekkel bírt: Â szentély hossza a diadalívig 8 °, szélessége 4°, a diadalív vastagsága 5', nyílása 2°2', a falak vastagsága 3'. A sokszögű záradék szélessége 1'5, a kiugró pillérek vastagsága és szélessége 3°5' .A szentély déli oldalán három pillér van, az északin a vastag alapfalak valószínűleg a kolostorhoz tartoztak. A szentély északi felében majdnem a polygon zárókő alatt egy csontváz feküdt lábaival délfelé helyezve. A kereszthajónak csak a 2dik... végéig jutottak az ásatással vagy is a diadalívtől 5 °-nyire, a hajó szélessége 5°2" a fal vastagsága 1°, a diadalívnél mind a két oldalon egy-egy oltár alapja, és a baloldali előtt egy lábaival kelet felé irányzott hulla csontvázat leltek. A diadalívtől 17 "nyíre kelet felé egy rézsut futó 3' széles kerítésfalat találtunk, melynél három keletéit sírnak nyomaira akadtak. A felvétel Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök érdeme." (XVII. csomag 396/40. irat) 1869. április 25-én Rómer így ír a Budapesti Közlönyben „az Ó-Budától nyugatra emelkedő szőlődombok alatt" megtalált romokról: „egy középnagyságú, polygon záradékú, szögletein pillérekkel erősített szentélyre akadtak, melyet eddig mintegy egy ölnyire a földtől tisztítottak meg ... A XIV-XV. századbeli templom, mely néhány ölnyire nyúlik csontvázakkal van körülvéve, déli oldalán több egyenközűen fekvő fal terül el, alkalmasint a régi kolostor maradványai, valamint hogy a majdani kerítés falai is előbukkannak."12 Rupp Jakab figyelmébe ajánlja a romot, amit véleménye szerint azonosítani kellene. 1869. június 3-án Rómer ismét a helyszínen járt, felmérte, lerajzolta és leírta a Viktória téglagyár területén elólcerült gótikus templom szentélyét, a hajó részletét és a kolostor indítását. Rajzát és az ezt magyarázó leírást tarthatjuk az 1869-es ásatások hiteles dokumentációjának. Zsigmondy Gusztáv felvételi rajza Rómer rajzához képest már a feltárás egy későbbi állapotát tükrözi, ez utóbbin hét pillért, a szentélyben kilenc csontvázat, jobban feltárt kerítés- és kolostormaradványokat láthatunk.13 Zsigmondy többi, 1877-ben a MOB-nak (Műemlékek Országos Bizottsága) beterjesztett felvételi rajza pedig már az egész templom és a kolostor nagy részének feltárását tartalmazza, ezt tehát egy késól)bi ásatás (1877 ?) eredményének valószínűsíthetjük.14 Rómer kéziratos hagyatékában nem találtunk utalást arra, hogy 1877-ben ásott vagy járt volna a területen. Rómer Flóris Alba Mariának, Fehér Mária templomnak, de XIV-XV. századinak tartotta a romokat. A legújabb kutatások szerint a fejéregyházi pálosok kolostorának (Mátyás király alapította 1483-ban) maradványai voltak az itt feltárt romok."

Van még természetesen helyrajzi oklevelem, és bővíteni is fogom az írásom. De egy gondolatot közlök még a gótikus épülettel kapcsolatban. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy valójában milyen templom és kolostor volt ez, akkor a valós óbudai topográfiát kell helyretennünk. A földterület-nemzetség középkori nevére kell rájönnünk elsősorban, és ezen tudás birtokában már tovább lehet lépni! Azért sem lehet "Óbuda előhegyének" fantáziálni a Hármashatár-hegyet, mert a Zichy központ észak-dél terjedésű a Duna miatt is. Azonban a középkori Óbuda város elhelyezkedése nyugat-kelet, és bizony elég ránéznünk Dillich hadmérnök, katonai rajzoló látképére, hogy erről a saját szemünkkel is meggyőződjünk!

Óbuda városának azonosítása

De nézzük tovább az okleveles forrásokat, melyek sorban cáfolják a Hármashatár-hegyi Fehéregyháza történész téveszmét! Miközben ezt írom, magamban ezúton is hálát rebegek a Google kereső "pókjainak" és velük együtt az Arcanumnak és a Hungaricanak, mert nélkülük ez az írásom sem jött volna létre! Az a szomorú hírem van a történész téveszméket majmoló ifjú nyaloncoknak, hogy mehetnek a volt Viktória téglagyár bányagödrének környékére még egy forrást keresgélni, és azt is igazolniuk kell, hogy mindkét forrás meleg vizű volt még a középkorban!    :)  Az óbudai prépostságnál-Fehéregyházánál lévő hegyoldalból ugyanis kettős forrás fakadt, több oklevél helyrajzi leírása is ezt erősíti meg számunkra! A latin nyelvű keresés azonnali három találatot hozott, a korábbi gyűjtésemmel együtt ez már kerek helyrajzi történetet ad. Adok egy kis ízelítőt a kutatásomból-

 Kereső szavak: Fehéregyház ajtaja előtt

• 
• 
  

• 
  
• Cím: Barbara regina Hungariae claustro monialium de Veteri Buda Beatae Mariae Virginis donat molendinum prope Albam Ecclesiam ejusdem Beatae Mariae Virginis in rivulo calidae aquae situm

Szerző: Borbála (Magyarország: királyné; Luxemburgi Zsigmond felesége, 1392-1451)
Dátum: 1420

Az oklevél konkrétan leírja, hogy Felhévíz az maga Óbuda külvárosa, és a malommal együtt ugyanott található Fehéregyháza is, hiszen közvetlen mellette fakad a meleg vizű forrás! Lásd:

https://edit.elte.hu/xmlui/static/uv/uv.html?key=10831/12388&fname=CollKaprB019.jpg.jpg

Cilley Borbála királynénak és Zsigmond királynak 1421-ben kelt adomány-levelei szerint Fehéregyház a felső meleg víz forrástól lefolyó patak közelében volt; még pedig az adományozott malom Fehéregyház ajtaja előtt állott (Nádasdy és Thaly i. m. 9. 1.)

• 

Cím: Ladislaus rex Hungariae claustro Beatae Mariae Virginis Veteris Budae monialium cedit omne jus regium, quod haberet in molendino, domo lapidea ac curia deserta prope Albam Ecclesiam
Szerző: László (Magyarország: király, 1440-1457), V.
Dátum: 1452

Lásd:

https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/166422/

László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai apácák érdekében történt kérésére, másrészt a Boldog Szűz iránti tiszteletből, akinek a nevére épült az a klastrom, minden királyi jogát, mely őt egy bizonyos malomban, kőházban és annak udvarában, a Fehértemplom közelében Pilis megyében megilleti, amelyek most elhagyatottak, de amelyek birtokában voltak az apácák régtől fogva, minden tartozékukkal a nevezett apácáknak adja új kiráyi adomány címén. - A szöveg alatt papírfelzetes pecsét.-A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis. - A szöveg alatt jobbra: Commissio domini regis, domino Ulrico comite Cilie referente.

Az óbudai apácák valóban régtől fogva bírják a malomjogot.

1453-ban azt is leírják oklevélben, hogy az Óbudai Felhévíz az Békásmegyeren-mai Csillaghegyen található a malommal és egyházzal egyetemben!

A Pálosok 1494-ben a nekik adományozott szomszédos Békás-Megyeri községbe iktattattak be (Rupp «Budapest és környéke» 36 lap); a Pálosok 1766- ban pert indítottak Fehéregyház és Békás-Megyer miatt a kincstár és a Zichy grófok, mint adományosok ellen (Rupp i. m. 37lap

: 

"Ezekből látszik hogy a Fehéregyház a zárdával Ó Budától éjszakra a békásmegyeri területtel határos hajdan a prépostsághoz tartozó földön és pedig egy síkon melyet Vértmezejének hívtak szöllőkkel borított halmok a régi Fehéregyház hegytövében feküdt hol az egyház ajtaja előtt balra kettős forrás bugygyan ki a halom keleti oldalából és a síkon tócsát képez mely malmot hajtsa honnan régi időben a patak a kőmederben a városba folyt." 

A Radl malom napjainkban a Google Föld képén

TÖRTÉNELMI TÉVESZMÉK A TÉRKÉPEKEN

Mutatok pár konkrét hazugságot, melyek az ostoba történész téveszmék miatt jöttek létre a Zichy Főtér környékén, a történészi hamis Óbuda környezetében. A térképre vagy a GPS-re nézve is a hamis elnevezések jönnek szembe velünk, még csak nem is kell a történész szamárcsapás tanulmányokat olvasnunk. Az alapjában téves történészi elképzelések, teljesen hamis utcaneveket szültek!

Rögtön az első a Fehéregyházi út, mely a Radl malom melletti utat jelenti, ami a "Bécsi" útra fut ki. Mivel az óbudai Fehéregyháza, a magyarok megtérésekor épült legelső Szűz Mária templom Pannóniában, nem a Viktória téglagyár bányagödrében létezett, nem azt találták meg, és tárták fel, így az út elnevezése hamis, és népbutító!

Fehéregyházi út hamis és népbutító utcanév

Természetesen ez a "Bécsi út" elnevezés is hamis, és erről már több alkalommal írtam hosszasan. Amit ma Bécsi útnak hívunk, az sosem volt Óbuda városának Bécsi nagy útja! Illetve, ha egyáltalán hívták így, akkor csak azért, mert a mai Kálvin köz-nél lévő területet a református templomnál, hívták Bécsnek-Vybechnek Insula Beate Virginis szigetén.

                                                                       Egyed Zoltán

#budavetus #feheregyhaza #radlmalom #obuda #felkisterkep