"LEFŰZŐDÖTT HATEZER ÉVE" LÁNG ORSOLYA ÉS SZÁVOSZT-VASS DÁNIEL TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁSA

Óbuda Stratégiai Koncepció 227 oldal LÁSD: "a terület egészen a késő középkorig a Duna egyik természetesen lefűződő mellékágaként funkcionált". Tehát Láng és Szávoszt a környezet vízrajzát is hamisítják!

Mocsáros-Dunameder

Ha valaki veszi a fáradtságot, és elolvassa ezt az Óbuda tanulmányt, akkor rögtön nyílvánvaló lehet számára, hogy Láng Orsolya és Szávoszt-Vass Dániel, kényszeresen hamisítják Óbuda történelmét a római Aquincum javára, és közösen igyekeznek a földrajzi tényeket is elferdíteni, a történész téveszmék alapján. Tulajdonképpen ugyanazt a végletekig ostoba gyakorlatot művelik tovább, mint elődeik. A mai állapotokat vetítik vissza a múltba, így és ezáltal még a
vízrajzi környezetet is hamisítják, teljesen tudománytalan módon . Nekik, mint római imádóknak az az érdekük, hogy ne is változzon semmi. Az ám, de kevesek ők ehhez, az összes történészi téveszménél is erősebb dolog a tudomány, és a tudományos tények. 

Lásd itt a 227 oldalon: https://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2018/08/its_osszes.pdf  E tanulmány készítői, nyílván tanultabbak, és okosabbak, a Dunai Szigetek blog szerkesztőjénél!

"Lefűződőtt 6 ezer éve - Nem volt sziget- stb..."

Ezeket a buta és demagóg hazugságokat szokta ismételgetni Láng Orsolya régész-művésznő, és legnagyobb rajongója, Szávoszt-Vass Dániel "történelemtanár-geográfus" a Dunai Szigetek blog szerkesztője, mikor a Mocsárosról esik szó. A közösségi oldalakon is igyekeznek butítani az embereket a tévképzetükkel.

Szávoszt még a Rókahegy látképét, a korszak hiteles vízrajzát is próbálja tagadni! 

És nem, nem a csillaghegyi-árok a lényeg!  :) Hamisít...!

Szávoszt Óbuda csoportokban is próbál hamisítani!

Közös jellemzőjük a magyar történelem ellenes, és teljesen tudománytalan gondolkodásmód, ugyanakkor pedig a római emlékek túlzott imádata, és a magyar épített örökségünk elé-fölé helyezése. 

Láng még a tényeket és okleveleinket is igyekszik meghazudtolni! 

Láng művésznő még az MTA-CSFK Ókori Táj-Ókori Város című könyvét is igyekszik tagadni...

Az ostoba történész hazugságok után, vizsgáljuk meg a környezeti valóságot! A mai Mocsáros dülő valójában még a középkorban is a Duna szélesebb medrét jelentette a nyugati hegyek aljában. A békásmegyeri Rókahegy lábát a Duna mosta, egészen a középkor végéig. 

Nézzünk pár tudományos tényt erre a megállapításra! 

Horusitzky Henrik(1939) írásában közli, hogy a római fürdő források területe -értsd Római-part- egy dunai szigetnek tekinthető, mert környezetéből kiemelkedik, és körülötte még a 19.sz-ban is aktív  dunai mellékágak voltak, Lásd 1. Csillaghegynél! 

1. A római korban, 283 évben, elkezdett emelkedni fokozatosan a Duna vízszintje, mégpedig olyannyira, hogy a rómaiaknak el kellett költözniük a helytartói palotából, és Aquincum városából is. Erről a tényről régészeti feltárások tanúskodnak. Ám Láng ezt is igyekszik elhallgatni, illetve a tudománytalan gondolatmenete miatt azzal sincs tisztában, hogy a rómaiak hová költöztek. Mégpedig azért, mert nem ismeri a Magyarok Krónikáit!

Scheuer Gyula

2. A Dunát csak a 18-19 században szabályozták drasztikusan, és még napjainkban is a csillaghegyi öblözet árvízvédelme van porondon! Ezt látjuk napjainkban a Barát.patak árvízvédelmi műtárgynál, és az Aranyhegyi patak betonfalas kiépítésével.

Horusitzky 1938.

3. A Coriolis-erő a Dunát nyugatra térití el, ami így esetünkben már Szentendre magas része után, a pomázi széles részeken a hegyek aljáig szétterülve tartott dél felé, a nyugati hegyek aljában, és így volt összeköttetése a békásmegyeren tovább folytatódó ággal. Ez azt jelenti, hogy Szethe-Mágocs Árpád-kori telepe is szigetként létezett az Árpád és középkorban. Tehát nem a csillaghegyi-árok az, ahol kapcsolata volt a Dunával elsődlegesen a nyugati Duna-ágnak! Magas vízállás esetén, ez az erőhatás, még inkább kifejtette hatását, a Pilisből érkező 32 patak és forrás, és a hegyoldali csapadékvizeket is magával sodorva úgy tartott dél felé, hogy közben nyugatra térült el.

4. A patakokat is csak jóval később szabályozták, pl a Barát patak, csak 1869-ben lett a mai Duna-ágba bevezetve. Egészen eddig az időpontig a belső, teknő alakú medret töltötte bőséges vízhozamával! 

Kékkel jelöltem a Barát-patak vizének útját a békásmegyeri Duna-ágban! 1819-69.

5. A Duna és a pilisi patakok és folyók víztömege, a Mocsáros Duna-mederben a forrásszintet feljebb tolta. Így és ezáltal érthető meg az a folyamat, hogy az Árpád-korban és középkorban, a Sicambriában-Óbuda városában, miért és hegyan tudtak a legjelentősen források a Rókahegyen-

Felhévíz-Alba Ecclesia a Rókahegyen Sicambriában

Etelburgban-Veteri Budán- azaz a Felhévizí Alba Ecclesián feltörni dupla forrásból, 4-9 ezer liter/perc hozammal. Ezek a tények, oda-vissza igazolják egymást, az okleveleink által is! Ugyanakkor pedig ez magyarázza meg azt is, hogy miként létezhetett Felhévíz telep Veteri Budán a Rókahegyen, Vetus Buda elővárosaként, és ugyanott Pazandukon a forró gyógyvizeken működő keresztes johannita vitézek Sancte Spiritus-Szentlélek ispotálya és Szent János rendháza.

6. Meleg periódus és Kis-jégkorszak klimatikus hatásai gondoskodtak arról, hogy a Mocsáros továbbra is, az Árpád-korban és a közép-korban is a Duna szélesebb medre legyen. Ha csak ezt a tényt vizsgálnánk, e korszakok extra magas vízállását, már csupán ebből is teljesen nyílvánvaló, hogy Láng és Szávoszt készakarva és kényszeresen hazudnak arról, hogy a római-part nem szigetként létezett!

7. Szávoszt-Vass Dániel valótlant állít, mikor azt írja, hogy a "Mocsáros 6 ezer évvel ezelőtt lefűződött". A mai állapotokat vetíti vissza a múltba, és így ismét egy szarvashibát követ el, másokat is bolondítva ezzel a téveszméjével. Hiszen 6 ezer évvel ezelőtt nem fűződött le a pomázi - békásmegyeri Duna meder, mert akkor még senki nem szabályozta a Duna főmedrét, és senki nem vezette a vízfolyásokat a föld alá, mint ahogy napjainkban van már. Plussz még ott a klimatikus Meleg-periódus és Kis-jégkorszak korabeli extra magas vízállás, a felfokozott forrástevékenység és bőséges csapadék, no meg a Coriolis erő, mely hatezer év után is ugyanolyan hatással volt továbbra is a földön, az északról-délre tartó folyóra a Dunára, és továbbra is nyugatra térítette el a vizét !  :)  Ez a folyamat nem szűnt meg hatezer évvel ezelőtt! Szávoszt valótlant állít, és történelmet próbál hamisítani. A nyugati ág és széles Duna-meder, a mai Mocsáros a 19 században is még aktív dunai mellékágak voltak.

Scheuer Gyula, 2006-ban megjelent írásában Horusitzky Henrik 1939-ben megjelent megállapítására hivatkozik. Tehát amit Láng és Szávoszt próbálkoznak napjainkban ferdíteni, azt már 86 évvel ezelőtt a tudósok megcáfolták! 

Horusitzky Henrik(1939) írásában közli, hogy a római fürdő források területe -értsd Római-part- egy dunai szigetnek tekinthető, mert környezetéből kiemelkedik, és körülötte még a 19.sz-ban is aktív  dunai mellékágak voltak!

LÁSD AZ 1 ÁBRÁT FELJEBB! 

A Duna szabályozatlanul folyt még a középkorban, és korábban, az Árpád-korban is. Minden magas vízállás azt eredményezte, hogy a Mocsárosban a Duna szélesebb, nyugati medre volt. Legjobb tudásunk szerint, az ismert régészeti adatok alapján, 283 évtől emelkedett a Duna vízállása drasztikus módon. Mégpedig olyannyira, hogy a Hunok átkelésekor a Dunán, krónikáink nem is említik Aquincum romjait, mert azt addigra már a századforduló idejében a Duna árvize lepte és tűntette el, borította be hordalékával. 

A HUNOK NEM IS LÁTHATTÁK AQUINCUM ROMJAIT !

Minden krónikánk a Rókahegyen található Sicambriáról szól, mint Attila városáról, ahová beköltöztek a Hun kapitányok, miután a Rókahegy- Sicambria-Óbuda és Manatovacz- Potentiana-Székesfehérvár közt zajló öldöklő csatában

Sicambria Megyeren

győzedelmeskedve elfoglalták a trójai városállamot Sican-Bahr, a mai Rókahegy Székes-Bérces akropoliszát. Később, Árpád vezér és emberei, ugyanazon a Sicambria-Megyer réven kelnek át, és a kisebb vízállást az igazolja, hogy a Megyernél létező sziget nyugati oldalát Chepel lovászmesterről nevezték el. Ez ma a Római-partszakasznak a Rókahegy felé eső területe. Tehát Chepel lovászmester épületei ma Csillaghegyen rejtőznek! Remélem mindenki érti, a ma Csepelnek hívott szigetünk egy teljesen alaptalan és téves-hamis név, melyet szintén az értetlen és tudománytalan történészeknek köszönhetünk. Hasonlóan a mai Soroksárhoz, ami igazából és valójában a mai Káposztásmegyernél Sarcusar-Sarok-sár, és még hosszan lehetne sorolni a helyrajzi tévedéseket! Árpád fejedelem pedig a Békásmegyer-Rókahegyen található Sicambriába-azaz Attila városába költözik be értelemszerűen, és nem Aquincumba. A magyar Wikipédia legnagyobb aljas történészi hazugsága az, hogy a krónikásaink, Aquincum romjaira írták, hogy az volt Attila városa! Aquincum szigeten létezett, míg Sicambria-Attila városa-Veteri Buda-Vetus pedig a békásmegyeri Rókahegyen. A római Aquincum szigetén, sosem volt Buda azaz Óbuda városa! Hiszen az egész római part, a Főtér- Szentlélektér is, a középkor végéig, egy hosszanti nagy szigetet jelentett, a Határ, ma Nagyszombat utcáig! 

Dr Schweitzer Ferenc Ókori Táj - Ókori Város Római és Középkori vízállás alaphelyzet(klimatikus hatások-árvíz nélkül)

A római kor vízrajzi helyzete pedig az időjárás miatt a 3.század végére megváltozott, és az idő teltével pedig még több árvizet okozott, még magasabb vízállással.Mindez pedig azt jelenti, hogy a Római-part-Aquincum szigeten létezett. És bizony az Árpád-korban és a középkorban is sziget volt ez a terület, a Zichy Főtér-Szentlélek-tér területe is. Ezt a nagy szigetet hívták Insula-Magnának- Pestnek, és a premontrei megtelepedés, a női rend után a Boldogságos Szűz Mária, azaz a Boldogasszony szigetének is. 

Békásmegyeri-csillaghegyi belső Duna-meder klimatikus árvíz nélkül a Mocsárosban.

Lángnak és Szávosztnak tehát ezúton is azt ajánlom, hogy amit a magasiskoláikban nem tanítottak meg nekik, azt a hidrológiai tananyagot igyekezzenek elsajátítani, műveljék hozzá magukat. És az embereket pedig ne próbálják a közösségi oldalakon és csoportokban tovább butítani, az évszázados téveszméikkel, az alaptalan és tudománytalan állításaikkal! 

Sicambria-Óbuda városa a békásmegyeri Rókahegyen.

A középkori hadmérnöki látképek tehát mindezekért igazak, és hitelesek, a valós környezetben, valós vízrajzi állapotokat bemutatva, a békásmegyeri Rókahegyen-Sicambriában, a Magor nemzetség szálláshelyén Megyeren ábrázolják Sicambria-Óbuda préposti várát és királynéi castrumát-várát, a sicambria klarissza kolostorral. Érthető, hogy ezen tények nagyon fájdalmasak Lángnak és félreképzett kollégáinak, akik ezáltal hatalmas presztízsveszteséget szenvedtek el és a történelemtanár Szávosztnak, aki a Dunai Szigetek blogban is igyekszik félrevezetni az olvasóit. De a magyar embereket közösségi oldalakon és csoportokban, még sem ildomos tudománytalan történész rögeszmékkel szántszándékkal becsapni. Az pedig nem érv, sem Lángtól, sem pedig Szávoszttól, hogy az én egyik szakmám a vendéglátás, és "csak egy szakács vagyok" ☺Ezek alapján ezek az alakok, semmivel sem különbek, mint a pomázi vagy szamárhegyi félnótás történelemhamisítók, akiknek ugyanígy nagyon fáj az igazság. Az is teljesen érthetetlen, hogy a hidrológiai tudományos tanulmányokat nem ismerő, és a földrajzi környezetet és korszakos vízrajzi környezetet, a főváros történelmét hamisító Láng művésznő, miképpen lehetett az Aquincumi Múzeum igazgatója, és egyben a Budapesti Történeti Múzeum igazgató helyettese? 

"CSAK EGY SZAKÁCS"

☺

Nos, ezek a semmirekellő történészek igazán szégyelhetnék magukat, hiszen "a csak szakács" azonosított három ókori várost,Sicambria Trójai királyai által alapított  akropoliszát, a római Herculia valós helyrajzát, Potentiána erős várának igazi földrajzi helyét, ahol később Alba Regale épült ki a megyeri rév felett. A valós óbudai topográfia hiteles helyre kerülése pedig magával hozta azt, hogy a főváros környezetében található Árpád-kori telepeket Felhévízt, Vaczont, Besseneu-Szentlászlót és így Kisjenőt,Újbécset, Novi Castri Pestiensist, Révjenőt, a Boldogasszony szigetet, az Antiqua és az új Via Magna Strigoniensist a Sicambriába vezető igazi Bécsi Utat, Lodomér esztergomi érsek várát, Guerche-t, Szentjakabot és Óbuda Wrs katonai telepét és az Árpád-kori Pestet is hitelesen azonosítani tudtam. Ez eredményezte továbbá azt, hogy a Hun korszak helyrajzi neveivel is tisztába kerültem, és kizárásos alapon Zazhalom, Zerethnek, Gyogh és ott Szent Szabina temploma, Keveazoa is azonosításra került. Következő bejegyzésemben éppen ezért, "Csak egy szakács" címen írok ismét egy összefoglalást a Budapest területén és Sicambria közelében található Turul nemzetséghez tartozó Árpád-kori településekről.. 

Frissítés! 

Pardon, Sancte Trinitatis-Szentháromság mezővárosa kimaradt. Hiszen valójában azt is én azonosítottam. Erre a megállapításra pedig az a leginkább hiteles bizonyíték, hogy az összes nyomtatott és online térképen a mai második kerület teljesen tévesen, "Felhévíz" néven szerepel, miközben Superiores Calida Aqua azaz Felhévíz, igazából Veteri Budán, Vetus Buda előhegyének promontorio előhegyén, a békásmegyeri Rókahegy tetején, keleti oldalán, Pazandukon létezett.

  2025. Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 

GARÁDY SÁNDOR FONTOS ÉSZREVÉTELE A MARGITSZIGETEN - AMI BIZTOSAN KIMARAD AZ ELŐADÁSOKBÓL

Sajnos én ezen a rendezvényen nem tudok személyesen részt-venni. Ezért viszont meg kell írnom, hogy mi az, ami a Budapesti Történeti Múzeum megemlékezéséből biztosan ki fog maradni. És amiről szerintem egyetlen előadó sem mer majd beszélni, mert ellenkezik a Margitsziget történelméről ma is előadott hivatali állásponttal! Dogmákról van szó, méghozzá nagyon súlyos helyrajzi-földrajzi és értelmezési problémák sorozatáról, ahogy a történészek zsákutcába tévedtek, és egyre messzebb vitték egymást a tévútra. Margitsziget történelme is ezt a kárt szenvedte el. Napjainkban is tévúton halad a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak a nagy része, mert a történelem kutatása során, elsődlegesen nem a látképekre és oklevelekre koncentrálnak, hanem a korábbi történészi téveszméket, helytelen dokumentumokat másolják és népszerűsítik. 

Garády Sándor levele Nagy Lajos régésznek a Pusztatemplom 1930. évi ásatásának eredményeiről (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Kutatóként, én magam is tisztában vagyok azzal, hogy Garády Sándor a kevés időben nagy munkát végzett, és volt is több helyes megállapítása, melyek igaznak bizonyultak számomra is. Azonban az Árpád-kori és középkori főváros topográfiáját ő sem látta át, és ezért nem is jöhetett teljesen tisztába a korábbi vízrajzzal és a napjaink környezetétől teljesen eltérő állapotokkal. Éppen ezért, én is fontosnak tartom az emlékezést, egy elszánt kutató munkásságára, de tisztázni kéne immár azt is, hogy mi igaz, és mi nem az, a helyrajzi kutatásokból, amit régész-történész kutatóink tettek. Ki kell emelni a hibákat a helyes eredmények közül, mert a hibák sorozatos ismétlésének nem sok értelme van! És nincs értelme tekintélyeket állítani akkor, miközben a történészi, Árpád-kori és középkori főváros topográfiájának nagy része, teljes káosz, tévedések és tudománytalan erőlködések halmaza csupán, s nem több! Tévesen lett a római Aquincum területére  elképzelve történészeink által, Óbuda városa, és ezért a hegyen lévő Óbuda városát, melyet Sicambriának hívtak, meg sem találhatták. Fikarcnyi esély sem volt arra, hogy Óbuda városát azonosítsák, mert egyetlen történész sem próbálkozott az óbudai látképek azonosításával a képek nézőpontjából a vonatkozó oklevelekkel, és térképekkel közösen. A téves helyrajzi elképzeléseikhez akarták ferdíteni az óbudai látképeket, ezt látjuk Bertalan Vilmosné munkáiban. Óbuda történészi kutatása a tudománytól idegen, alaptalan és ostoba feltételezéseken és teljesen hibás elképzeléseken alapult, még pediglen a földrajztudomány és vízrajzi rekonstrukciók mellőzésével. Történészeink a mai 

A hegyoldalban lévő Sicambria-Óbuda városa

állapotokat vetítették vissza a múltba! Környezetvizsgálat és tanulmány nem készült. Pedig bizony a Főtér teljes környezete a középkorban még sziget volt! És ezt még napjainkban sem vallják be, nem merik elismerni, hogy súlyosan tévedtek. Ezúttal is ki kell hangsúlyosan emelnem, hogy egyetlen Óbudáról készült látkép sem ábrázolja a Főtér környezetére a középkori Óbuda városát, hiszen ezeken a látképeken, melyeket hadmérnöki rajzolók készítettek, Óbuda városa hegytetőn és hegyoldalban látható! De nézzük Garády Sándor briliáns észrevételét a Margitsziget történelmével kapcsolatban!

A BTM KŐTÁR ELŐADÓJA

Takács Ágoston, a Budapesti Történeti Múzeum kőtáros munkatársa, aki a megemlékezés előadója a Margitsziget témában, és sajnálatos módon, ezt a Garády információt nem fogja előadni, mert szintén szervilis módon, csak a tudománytalan történész téveszméket ismétli, a Margitszigettel kapcsolatban is. Ő volt az, akit a BTM kiküldött nekem a terepre, és akinek átadtam az általam összeszedett részleges emberi csontvázat, amiről egyébként azóta sem kaptam semmilyen tájékoztatást sem. Tehát, Takács volt az, aki a kocsimban ülve, az Óbuda-Wrs altemplomában begyűjtött bimbós-leveles oszlopfők fotóit megnézve, azt a 11. század végére datálta helyesen. Aztán pedig később, a Kanyó hazugságait látva az RTL Klub műsorában, már újkorinak ferdítette az Árpád-kori leleteket, és magyarázkodott, hogy "nem fogta a kezében azokat". Teljesen tévesen, azt képzeli Takács, hogy Kanyó ferdítései jelentik a jövőt, és neki oda kell igazodnia, miközben az évszázados téveszméket másolja a főváros történelmével kapcsolatban. Tehát ennyit a BTM kőtárában dolgozó Takács Ágoston hitelességéről. Korábban is láttam már a közösségi oldalakon, ahogy érthetetlen módon, Sashegyi Sándort és kutatásait gyalázza eszetlenül. Ha három élete lenne, sem tehetne annyit a múltunk megismeréséért, mint amennyit Sashegyi Sándor egymaga tett, Pomáz környékének vidékét járva! És ezt azért is fontos megjegyezni, mart Sashegyi Sándorhoz hasonlóan, Garády Sándor sem régész-történészként indult az életben, sőt még a szakmájuk is mindkettőjüknek a magyar vasútnál volt, és a végén a múltunk kutatásánál kötöttek ki. A tisztelet tehát Garádynak és Sashegyinek egyaránt kijár, még akkor is, ha a Takács-féle BTM-es munkatársak ezt képtelenek ténylegesen megadni nekik.

GARÁDY SÁNDOR ÉSZREVÉTELE

Újabban Garády Sándor, a főváros régi emlékeinek kiváló ismerője, és szerencséskezű kutatója, kétségbevonta a templom premontrei voltát. Véleményét széleskörű helyrajzi ismereteire alapítja, felfogását tehát fontolóra kell vennünk"...

Mit gondolnak kedves olvasóim, megvizsgálták ezt a megállapítást tüzetesebben? Lux megírta Garády észrevételét     azt pedig G Sándor Mária írta meg: 

Így maradhatott csak az utókorra, mert Garádynak ez a megállapítása, ez a tanulmánya kiadatlan maradt. Sanszos, hogy az erről szóló kézirat is, jó mélyen el lett süllyesztve. Azonban a Margitszigeten lévő romemléket Horthy Miklós feleségének óhajára újították fel.

Aquincum = Sziget !

Így tehát Garády megállapítását senki nem akarta megvizsgálni. Pedig Garády Sándornak bizony igaza volt, A Szent Mihály arkangyalról nevezett szigeti premontrei prépostság ugyanis sosem állt a Margitszigeten! Azon egyszerű okból, mert ugyanis a Margitsziget, sosem volt az óbudai Szűz Mária sziget, ahol a premontrei szigeti prépostság létezett! Insula Beate Marie Virginis, ma is a Főtér környezetét is jelenti, hiszen az Aquincummal és a római parttal közösen, egészen a középkor végéig szigetként létezett. És mindehhez a Duna áradása sem kellett, mert a Pilisből érkező vízfolyások nem voltak egyenesen a Dunába vezetve. És csak a huszadik század elején szabályozták a Dera és a Barát patakot is, és vezették a hegyoldali vizeket is a föld alá. Egészen addig, a Pilisből érkező bővizű forrás, és 32 vízfolyás a belső, teknő alakú pomázi-békásmegyeri-csillaghegyi medret táplálta vizével, amely körbevette azt a területet, amit napjainkban történészeink "Óbuda városának" akarnak eladni nekünk, a római Aquincum területén. 

A kormányzó feleségének az óhajára, újjáépítették annak a kisméretű kápolnának a romjait, mely sosem volt a premontrei szigeti prépostság. Itt írtam erről korábban. A nagyon súlyos probléma viszont az, hogy ma viszont a szigeti, Szent Mihály arkangyalról elnevezett prépostságnak adják elő azokat a romokat, ami vélhetően a ciszterciek Szűz Mária kápolnája és kolostora volt, és nem a premontrei renddé. 

A szigeti premontrei prépostság ma is a Főtér betonja alatt várja a sorsa jobbra fordulását!

Dillich Óbuda látképén a Főtér területe szigetként azonosítható!

AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA A BOLDOGASSZONY SZIGETÉN

FOLYTATOM....

GONDOLATOK A FEHÉR SZŰZ ÓBUDAI ANYASZENTEGYHÁZ FÖLDRAJZI HELYÉRŐL SICAMBRIÁBAN

A nap megjelenik a Nagy-Kevély hegy keleti oldalával szemben és megkezdi a vándorútját. Somorjai Ede fotója 2024 napforduló hajnalán, napfelkeltekor a Pilisi Boldogasszony kápolnától készítve.

E képet nézve, több dologra is gondoltam hirtelen. Többek közt arra, hogy ha csak egy kicsit is szakrálisan tudtak volna gondolkodni történészeink, akkor csak a nap előbukkanása alapján is meg tudták volna határozni a Fehér Szűz Anya Szent Egyház hollétét Sicambriában. A felkelő nap, tulajdonképpen azon a ponton kezdi meg a vándorútját, ahol felkelve szembe néz az óbudai prépostsággal, a Sicambriában és egyben a Pannóniában megépült legelső keresztény egyházzal, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek! És ezek után, a még magasabbra törő fényes nap, földöntúli csodás ragyogással árasztotta el a Fehér Szűz szentélyét, körbejárva a kimagasló helyre épített anyaszentegyház épületét! Már sokszor agyaltam már ezen, és ezeket a szerintem fontos gondolatokat ideje már leírnom. A szentegyházakat ezért építették kiemelkedő magaslatokra, emelkedett helyekre, a környék kimagasló pontjára, hogy a fény a szentélyét bevilágítsa, és egyben, hogy közel álljon az égiekhez! A világ számtalan helyéről lehetne erre a megállapításra példát hoznom, hogy a templomokat a település legmagasabb 

Sicambria kimagasló pontján az óbudai Fehéregyháza

pontjára építették. És a földrajzi elhelyezkedésben nem csak a szakralitás játszott döntő szerepet, hanem az is, hogy a léleknek épült szentélyek, egyben a test menedékhelyéül is szolgáltak. 

"ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK"

A Boldogságos Szűz Egyháza-Sicambria  Fehér Anya-szentegyháza, a békásmegyeri Rókahegy tetején álló Óbuda város vallási központja-prépostsági temploma egy nagyon erős vár is volt egyben, mely minden oldalról védve volt, és a bajban menedékként szolgált, "a város promontorio előhegyének tetején és a nagy hegyek lábánál-síkon de mégis hegy alatt, és egyben hegytetőn állt"  Abban is biztosak lehetünk, hogy ott, "ubi etiam" azon a helyen, ahol a Felhévízen Szűz Mária Fehéregyháza Alba Ecclesia felépült Bana(természetes 

A város előhegyén Alba Beate Virginis Ecclesia

hévforrás) helyén-Krumhelt ferdeyénél, már jóval korábban, ősi forrásszentélyek és imahely létezett, hiszen az a meleg gyógyvíz, mely a Rókahegy gyomrából e hegyből előtört, évezredek óta gyógyította az embereket, és bizonyára a betegeket, sebesült katonákat is. Ezért épült oda később Calida Aqua-Felhévízre a keresztes lovagok Szentlélekről nevezett kórháza, és Szent János rendháza, és szállása ezekre a rókahegyi meleg-víz-forrásokra. Ugyanakkor kristálytiszta hideg-víz is fakadt e hegy gyomrából a hegyoldalban, melyet a sicambriai klarissza apácák kaptak meg javadalomként. Ma is csak kevesen tudják, hogy Magyarország egyik legnagyobb karsztvízbázisa a békásmegyeri-csillaghegyi Rókahegy! Érdemes volt tehát egy ilyen helyen lévő városért harcolni, és elfoglalni azt! A természetes "padlófűtésről" nem is beszélve, Sicambriában könnyű volt átvészelni a telet, és készülni egy esetleges újabb hadjáratra. 

OKLEVELES TÉNYEK-OKNYOMOZÁS 

Olyannyira kiemelt szerepe volt ezeknek a Felhévízen működő meleg vizű forrásoknak az egyház bejárata előtt, hogy a malom birtokjog és javadalmak miatt, és ezért a vízért pereskedések történtek, és erről helyrajzi oklevelek maradtak fenn számunkra, hogy teljesen biztos megállapításokat tehessünk.

Az oklevél konkrétan, és magyarul érthetően leírja, hogy Alba Ecclesia Beate Marie Virginis, az Óbudai Fehéregyháza, az bizony Felhévízen létezett, méghozzá Veteri Budán! 

Mondanom sem kell, kedves olvasóimnak, hogy soha-senki nem talált a Lukács fürdő környékén, semmilyen Szűz Mária egyházat, amit Fehéregyházának hívtak, a történészi fantázia Felhévízen! A totális káoszt, a mi félreképzett történészeinknél az okozta és okozza, hogy a valójában Óbudára-hegyen lévő és vonatkozó okleveles adatokat a Szentlélek tér környezetére nem tudták elhelyezni(mert ugyebár nincs ott hegy) és ezért, minden áron, a mai Budára akarják erőltetni az okleveles adatokat. Így került Felhévíz is a mai Budához, pedig az valójában Veteri Buda, azaz Óbuda külvárosa volt, a Fehér Szűz Mária anyaszentegyház prépostsági templomával együtt, mégpedig Sicambriában, a mai Rókahegyen! Történészeink, a nagy szolgalelkű igyekezetükben, ahogy egymás zagyvaságaira, és korábbi téveszméikre hivatkoznak, hogy feljebb másszanak a szamárlétrán, a dogmák 

Veteri Buda azaz Sicambria-Óbuda

ismételgetése során, ezeket az okleveleket, melyek a helyrajzi tények miatt nem illenek a tévképzeteikhez, egész egyszerűen hanyagolják. Az ezt az oklevelet megelőző, szintén hiteles, és perdöntő helyrajzi oklevél tartalmáról még 2019 évben írtam, hogy Felhévíz Óbudához tartozott, nem pedig a mai Budához! 

Csakhogy ezzel az oklevéllel sem tudnak mit kezdeni a félreképzett, és téveszmés történészek, mert Felhévíz települését olyan nagy nevek fantáziálták a mai Budánál létező település helyére, mint Jankovich és Fügedi vagy Kubinyi, és aztán Végh hivatkozott rájuk a mai Buda helyrajzi téveszméivel, és persze teszi ezt ma is a kártékony Spekner, és az őt is majmoló Kanyó.Végh Andrásnál(aki sajnos már nincs köztünk, pedig én tudtam volna annak örülni, ha kijavítja saját magát) pont a városalapítás alcímnél

 -Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)-  

a 29 oldalon láthatjuk azt a részt, ahol kiderülhet számunkra, hogy amiről ír, az valójában nem a mai Budára, hanem ténylegesen a hegyen lévő Óbuda város előhegyének síkjáról szól, és arról, hogy az ott valójában Felhévíz! Ez akkora nagy bukta, ami igazolja azt az állításomat, miszerint az Óbudára vonatkozó okleveles forrásokat, szépen áttolták a mai Budára, szabadjára engedték a félreképzett fantáziájukat, és maguknak is próbálták bemagyarázni a teljesen valótlan topográfiát. Végh sem került tisztába azzal, hogy Óbudán két komoly vár létezett a hegyoldalban! Persze, azzal sem került tisztába, hogy Óbuda városa valójában hegytetőn és hegyoldalban létezett.

Itt próbája az óbudai Felhévizen létező Szűz Mária Fehéregyházát a mai Buda Boldogasszony egyházával összemosni Végh András

Véleményem szerint, ez külön, önmagában is egy hatalmas botrány, hogy mind a mai napig, a hegyen lévő Óbuda városának, látképeken is jól látható épületeit, a mai Budára fantáziálva és erőltetve adják elő történészeink, és ugyanez az oltári nagy ökörség szerepel még a Budapesti Történeti Múzeum kiállításain is. BOTRÁNYOS! Végh saját maga leírja: "ám semmiféle ilyen maradvány nem került elő"... és túllép ezen a nem kicsi problémán, egészen elképesztő! 

Jól van az úgy.... ! Ne feledjük, Végh a Vármúzeum igazgatója, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Régészeti Tanszékének docense is volt. Ez a komoly. És nem, nem szolgálhat mentségül, hogy Óbudát is Budának hívták! 

Ugyanis a levéltári jelzeteknél szerepel a felhévizi Szűz Mária egyháznál, hogy Veteri Buda, tehát Óbuda! 

Az alap probléma az, hogy a feltörekvő történész nem áll neki kutatni, hanem átmásolja a tekintélyes nagy előd, alaptalan zagyvaságait. Ezt tette Végh is, Kubinyit másolva. Kubinyi pedig Rupp Jakab helyrajzi téveszméit, valótlan és teljesen alaptalan helyrajzi megállapításait másolta!

V mint Veteri Buda azaz Óbuda! 

És így mennek ezek a körbehivatkozások, az utánzás ugyanis a hízelgés legőszintébb formája. A fiatal történész, tulajdonképpen örökös talpnyalásból él, és ha jól műveli ezt a sportágat, akkor viheti valamire. Ugye Kanyó, és persze Bácsattyai, ti tudjátok ezt a műfajt igazán?! Napjaink két legnagyobb szolgalelkű-talpnyaló, elvakult bajnoka! És most még finoman fejeztem ki magam! Az is egy külön tanulmányt érdemelne egyébként, hogy a Lukács fürdő környékére fantáziált Felhévízzel, a vöröskeresztes lovagok Szentháromság mezővárosát egyszerűen kitörölték a történelmünkből! Egy netes kereséssel erről simán meg is győződhetünk, és csak erre fogunk rátalálni: 

•  

• Budapest Régiségei
 
• Budapest Régiségei 9. (1906)ÉRTESÍTŐÉber László: A budai felhévizi Szentháromság templom maradványai 209-211

amint a helyrajzi téveszmék egyik elindítójára hivatkozik Éber, arra a Rupra, aki átnevezte a mai Budát "Pestbudára". 

Volt, és nincs, így intézték el Szentháromság mezővárosát! Elmebeteg! Nem tudok rá jobbat és szebbet írni.

SZENTHÁROMSÁG ÉS SZENTLÉLEK -NEM UGYANAZ!

Ejnye, pedig ha valaki csak icipicit elkezdett volna gondolkodni történészként, és nem a betanított történész dogmákat ismétli, akkor rá kellett volna jönnie, hogy a latinul Oppidum Sancte Trinitatis-ként közölt név magyarul nem Felhévízt, hanem Szentháromság mezővárost jelent, és az ápoló keresztes vitézek csak azért lettek "felhéviziként" is megemlítve, mert az ottani alapításuk volt a korábbi, és jóval ismertebb. Calida Aqua pedig meleg vizet jelent!  Így tehát Villa de Calida Aqua-Superiores--Felhévíz telep a Szentlélek kórházzal, és Oppidum Sancte Trinitatis két külön néven és külön helyen működő telepük volt a betegeket gyógyító keresztes lovagoknak!  

"Alveum lapideum Civitatem Athilae regis"

Sicambriában-Veteri Budához, azaz Óbudához tartozott, és annak külvárosa volt Villa de Calida Aqua Felhévíz település a síkon, a mai Csillaghegyi Rókahegyen Pazandukon, ahogy az okleveleink írják, a Szent János kápolnával, szállással, meleg fürdővel, és Szentlélek kórházzal egybeépülve, szegények és betegek, vándorok ellátásával is foglalkozva és 

Oppidum Sancte Trinitatis-Szentháromság mezőváros a mai Margithíd budai lábánál létezett, a Lukács és Császár fürdőknél. A Szentháromság település prépostsági templomukat, Ecclesiam S Trinitatis de Calide Aqua, a Margit híd budai oldalán feltárták. Supka Géza beszámolója Szentháromság mezőváros-település templomáról szól, és nem Felhévíz településéről! Oltári nagy butaság volt idáig is történészeink részéről, hogy a két külön, helyrajzi területen található objektumokat összemosták! 

 

Röviden és tömören ennyi, a sok-száz éves dogma, a Felhévíz település-Szentlélek egyház és Szentháromság mezőváros helyrajzi probléma megoldva. 

Az óbudai Fehéregyháza bejárata előtt működő egyik malom emléke napjainkban Óbuda Felhévizen, mely Sicambria építésének idejéből való.  Lukaskew óbudai határjel 1355 évben. 

Történészeink,az Óbuda helyrajzi téveszméik miatt(hogy a mai Főtér volt Óbuda városa, miközben az ott valójában szigetként létezett) az óbudai Felhévíz települést, -mely Óbuda városának előhegyén, annak külvárosa volt Sicambriában, -nem tudták elhelyezni a Zichy Főtérhez,(hiszen nem ott volt Óbuda városa) és ezért inkább összemosták a keresztes lovagok, két különálló települését, a Szentháromság mezőváros, mint településnevet megszüntetve, és Felhévíz településnevet a mai második kerületbe fantáziálva. A dogma kialakulása 1880-as években, Némethy Lajos tollából született és már Rupp Jakab helyrajzi téveszméi alapján készült, a mai Budára képzelve a hegyen lévő Óbuda emlékeit, és így elhelyezve Felhévíz 

Felhévizen a Szentlélek egyház és kórház!

települését a területen. Így pedig aztán Felhévíz települését és a keresztesek Szentlélekről nevezett egyházát Óbudán már nem is kellett keresni, történészeinknek, majd örökre eltüntették azt, és nyugodtan hátradőlhettek. Rupp Jakab már 1868 évben téves helyrajzot adott elő, teljesen alaptalanul, Felhévíz településéről is! Éppen ezért, akik őt másolták-azaz mindenki-mind hibáztak, ebben is! Tehát napjainkban az összes térképünkön, a második kerületben látható Felhévíz megjelölés, alapjában téves, népbutító és hamis, és egyben a történészek helyrajzi téveszméit szolgálja, az embereket pedig félrevezeti. A helyes feliratnak Szentháromság mezővárosnak kellene lennie valójában!

Felhévíz óbudai települése nem itt létezett, hanem a Rókahegyen. Ez itt Szentháromság mezőváros! Demagóg a térképfelirat!

Folytatom...

KERESZTELÉS A SZENT FORRÁSBAN  

MEGTISZTULÁS A LÉLEKNEK ÉS EGYBEN A TESTNEK

AHOL PAZANDUK, OTT LÉTEZETT SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA !

Réges-régen, mikor nekifogtam az elvetemült kutatásomnak, és még állandóan a mai Buda várába jártam a Széchényi Könyvtárba kutakodni, a világ másik feléről, a pesti oldalról, (és annak is a legszéléről), egyvalamit azonnal le tudtam szögezni magamban, mint helyrajzi tényt Óbudával kapcsolatban. Mégpedig azt, hogy Sicambria-Óbuda városát ott fogom megtalálni, ugyanott létezett valójában, ahol Pazanduk létezett! Hozzá teszem azt is, hogy nekem totál tök egál lett volna, hogy merre volt ez a város. Najó, azt azért biztosan tudtam, hogy valahol közvetlen Meger révje közelében kell lennie! És még kész szerencse, hogy mi emberek nem egyformán gondolkodunk, mert én mai napig sem értem, hogy ez a történészeink számára miért nem egyértelmű? Illetve tudom én, a téves helyrajz, no de várjunk-csak, hiszen az sem lehet, mert történészeinknek a téves helyrajzukkal együtt, Pazandukot is sutba kell dobni, le kell húzni a retyón, vagy mit tudom én, el kell felejteniük, méghozzá olyan szinten, mintha sosem létezett volna! Tetszenek már érteni, hogy miért vagyok én ennyire kibukva azon, amit ma is művelnek Óbudával kapcsolatban a Laszlovszky, vagy a Kanyó a tudatlan tanárok TTE egyesületének támogatásával, vagy a Benyóné az Óbudai Múzeumban, Búzással és az éppen aktuális igazgatóval karöltve, ugyanazt a téveszméket és totális tévképzetet előadva?! Kiss polgármester-félreképzett szintén történelemtanárral avattak olyan márványtáblát a Főtéren, a gótikus Szűz Mária prépostsági templomnak, mely valójában sosem állt a Főtéren, hiszen az a terület a középkorban is szigetként létezett, a prépostsági Fehér-anya-szentegyház pedig mindig is a Rókahegy legmagasabb pontján állt! Tetszenek érteni, "nagyon tudományos" hölgyek-urak ott az MTA-ban is, és a Várostörténeti Atlaszos társaság A-tól Z-ig? A még mindig értetlen, tudatlan, elvakult és félreképzett, egyes ! (mert nem mindenki olyannyira korlátolt ám-tehát nem általánosítunk) történelemtanárok, történészek stb, számára írom ezt most. Nem azon kell csodálkozni, hogy én beolvasok az MTA kiválóságainak, igazgatóiknak, nagy tekintélyű történészeknek, -akik annyira fennhordják az orrukat, hogy beleesik az eső, és arra sem képesek, hogy ha az ember ír nekik egy levelet, akkor válaszoljanak, -hanem azon kell csodálkozni, hogy a nagyságos hölgyek-urak, hogyan és miért nem jöttek tisztába a ténnyel, hogy a Főtérnél sosem volt Pazanduk, tehát Óbuda városa sem volt ott soha!? Ez a nagy kérdés! Hogyan lehet ezt nem észrevenni? Elmesélem én a választ, a Történettudományi Intézet kiválóságai számára is. Úgy lehet ezt nem észrevenni, hogy a történész szamárcsapás és tévképzet, miszerint "Óbuda városa a Zichy Főtér környezetében Aquincum katonavárosi területén létezett" már olyan méreteket öltő dogma lett, hogy minden történész szépen belenyugodott az ellentmondások sokaságába, szőnyeg alá söpörték a kínos dolgokat, és hátradőltek, mint akik jól végezték a dolgukat. A helyrajzi kutatásaim ellenében Népessyék kiadták a Fikció és Valóság című füzetecskét, -hiszen piszkáltam őket e-mailban és a blogban, hogy még Óbuda látképeit is elhallgatják,- úgyhogy Orosz Diána fáradozott azon, hogy azokat a hadmérnöki rajzolókat sározza be, akik a Magyar királyság összes erődített várát és városát ábrázolták. Milyen furcsa, az Óbudai Múzeum munkatársa azt elfelejtette közölni, hogy ugyanazon rajzolónak a látképével Esztergomban is például fürdőépületeket tártak fel! Csak és kizárólag a középkori Óbuda város látképét nem lehet azzal a történészek által elképzelt területtel azonosítani, amit ma Főtérként ismerünk, és ma is Óbuda városának adnak elő, teljesen eszement módon, és alaptalanul! Általános tudatzavaros ámokfutás tehát amit idáig műveltek, történész őrület a köbön!  Ellentmondás annyi-volt és van, amivel Dunát lehet rekeszteni! Nézzünk azért párat! 

• A Korcan Óvára, amit pár hónappal ezelőtt is, még úgy adtak elő az Óbudai Múzeumban, hogy az a katonavárosi római körcirkuszban létezett. Aztán csináltam egy videót is erről a történész ferdítésről, és botrányos történelemhamisításról, és aztán leszedték a falról, most már nincs ott! Ma már csak a Várostörténeti Atlaszban virít Bácsattyai Dániel neve mellett, ez a hatalmas népbutítás és történelemhamisítás. Szerintem érdemes több darabot is beszerezni ebből az atlaszból, mármint a kilences számból, mert az eljövendő nemzedékek ezt a kiadványt még sokat fogja emlegetni, miközben a hátoldalon is mosolyogva fogják azok neveit olvasni, akiknek bármi közük volt a Várostörténeti Atlasz 9. Óbuda című kiadványához. Sajnos katasztrófa, elejétől a végéig, pedig tetszetős kiadvány. Milyen jó lenne, ha a valóságot tartalmazná Óbudával kapcsolatban! 

A szigeten látható Főtérnél lévő gótikus templom, Omnium Sanctorum-a Mindenszentek Tiszteletére rendelt szentegyház. Óbuda városa pedig jobbra látható Megyeren, a mai csillaghegyi Rókahegyen és hegyoldalban.

PAZANDUK SOSEM VOLT A FŐTÉRNÉL !

És meg sem próbálták a Főtér környezetéhez ferdíteni történészeink Pazanduk területét, hiszen ez lehetetlen. Ezért inkább a bevált módszerükkel operálnak. Ami nem illik a képbe, azt szépen elhallgatják, negligálják, és nem foglalkoznak vele, mintha soha nem is létezett volna. Azonban Pazanduk nagyon is létezett, és szerencsénkre, már énelőttem is írtak róla, mégpedig Sicambriával szoros összefüggésben. Tulajdonképpen Pazanduk Sicambria része, egészen pontosan a széle volt. Itt álljunk meg egy szóra! Pazanduk Sicambriában állt, és erről nem is egy fontos bizonyítékkal rendelkezünk, de előtte fontos tisztáznunk valamit! Sicambria városa az Óbuda városa!

ÓBUDA VÁROSÁT SICAMBRIÁNAK HÍVTÁK!

Ezt azért tudatosítani akartam, mielőtt továbbmegyünk!