AHOGY KEZDŐDÖTT- PEST-HEGY A MELEG VIZŰ ÁRPÁD STRANDFÜRDŐ ÉS AZ ÉN TÖRTÉNETEM

Frankl Pölchen-Plenkehl malom-tó, a legelső strandmedence. A fekete-fehér fotó utólag színezve

A PESTI STRANDRA MEGYÜNK, MIKOR A CSILLAGHEGYI ÁRPÁD STRANDRA MEGYÜNK! 

Amiről most itt szó lesz, azt talán senki nem tudja, mert már a történetírók, a helyrajzi téveszmék miatt, összekutyulták Óbuda hegyen lévő városát, a mai Budával, erre picit később visszatérünk. Elmesélem a történetemet Óbuda kutatásával kapcsolatban, miként talált rám ez a téma, és hogyan kapott el a gépszíj. A Sicambria kutatásom egészen korán indult, és több véletlen közrejátszásának köszönhető. Nagyapám maszekban kerítések kapuit készítette, én pedig segítettem festeni a vaskerítéseket, és a jutalmam az volt, hogy megyünk az Árpád strandra Csillaghegyre. Azt mondja, gyerünk, megyünk a "pesti strandra"...! Kontrázott azonnal nagymamám: "öreg, ne beszélj zöldségeket, mi 

Csillaghegyi Árpád strand a pestistrand

vagyunk most Pesten"(Újpesten)! Nem, mondja az "öreg", az a pesti strand, a csillaghegyi strand! Évtizedeknek kellett eltelnie, és ebből két évtizedet ezzel a témával kellett eltöltenem, hogy nyilvánvalóvá váljon számomra, hogy nagyapám ebben sem tévedett! Magát a Csillaghegyet hívták ugyanis Pest-hegynek -így egyben. És a "Pesthegyi Buda" az bizony magát Óbuda városát jelenti a Pest-hegyen, vagyis a mai csillaghegyi Rókahegyen és hegyoldalában. Ezért vannak olyan neveink a királynéi várról, hogy "Novi Montis Pestiensis castrum Buda" vagyis a Pest-hegyen lévő új-nagy Buda vár! A mai Buda várát pedig Nova Budának-Nev Ofennek hívták, és csak száz évvel később, Károly Róbert alapította az Interregnum miatt. A Pest-hegy nem a Gellért-hegy volt, és nem a mai Buda, hanem a mai Rókahegy, ahol a fejedelmi- királyi-királynéi várak léteztek, IV.Béla Budája a hegyen lévő Budavár-Ecelburg.

ÁRPÁD STRAND A KEDVENC HELYEM! 

Árpád fürdő Csillaghegy Pölchen malomtó amikor még felülről kapta a meleg vizét

Imádtam ezt a strandot!

Nagyapámmal Újpestről jártunk át bicajjal a vasúti összekötő hídon a Csillaghegyi Árpád Strandfürdőre, az én kedvenc strandomra, ahol, -mint később megtudtam,- a középkorban még a Pölchen-Plenkehl mühle, majd a Schwanfelder malom is működött, és ez volt a helymeghatározója annak az óbudai-felhévizí, Fehér Szűz Mária prépostságnak, Alba Ecclesiának, ahol Árpád fejedelmet eltemették . Ezért ismertem jól ezt a környéket, és vonzott a kíváncsiság hogy Árpád fejedelem merre lehet eltemetve a kedvenc strandom környékén?! Nagyon szerettem az Árpádról elnevezett strandon a kacskaringós ösvényeket, a díszes szobrokat és padokat, a sziklakerteket és vízcsobogókat. De volt olyan is amit nem szerettem, mégpedig azt, hogy majd belefagytam a vízbe, fél óra múlva már vacogtam és lila volt a szám, olyan hideg volt a vize! Éppen ezért volt meglepő számomra (is) nagyapám állítása, hogy ez a strand régebben még meleg vizű volt! (Honnan tudta ezt,máig rejtély?!) De nagy kár, hogy már nem meleg a vize! Senki nem hitt neki, és nekem sem, mikor ezt másoknak elmeséltem ott a strandon. Én viszont hittem a 

Warmes waser- Meleg víz Árpádstrand !

nagyapámnak, mert sosem csapott be engem, és tiszteltem a tudását és bölcsességét. Ma már, mint kutató, a kutatott terület és az Árpád-fürdő területéről szóló térképek digitális nagyításaiból tudom-tudjuk, hogy az eredeti malomtó, melyből a legelső strandmedence létrejött, bizony finom meleg vizű volt! Éppen ez miatt lett kedvelt hamarosan ez a strand. Igen ám, de akkor még nem fúrt kútjai voltak, hanem a csillaghegyi-árok felső szakaszából, a Rókahegyről kapta a meleg vizet, többek közt a Calide Aqua dupla forrásaiból, ahol a hegy keleti oldalában kettős forrás fakadt, és kővezetékben Attila városába vitték a vizét, és a Mogyorós-forrásból, mely a középkorban még határjáró pontként szolgált, az Antiqua Via Magna Strigoniensis, a Nagy Esztergomi út mellett.

A Rókahegy Magyarország legnagyobb karsztvízbázisa

Olyan karsztvízbőség volt itt az Árpád-korban és középkorban, hogy ma már el sem hinnénk! Én már a strandon sétálva úgy elmélkedtem magamban, hogy a meleg-víz felülről jött, és ott kell tüzetesen körbenézni. Árpád vezérünket közel az égiekhez, odafent magasan temethették el, mert az egész csak így nyer logikusan értelmet, Felhévíznek odafent kell lennie!. A történet úgy folytatódott, hogy gyermekkorom izomgyakorlata a papírgyűjtésben teljesedett ki, és az újságkötegekért kapott pénzből, az engem érdeklő könyveket, újságokat, vagy bármi mást, akár még Donald rágógumit vagy Pez cukorkát is vehettem. Általában átnéztem a szomszédoktól kapott újságkötegeket, hogy hátha akad az újságok közt 

olyasmi, ami engem érdekelhet. Így kerültek a kezembe ezek a folyóiratok, a Geodézia és kartográfia melyek a kedvenc strandom környékéről és az izgalmas témáról, az eltűnt Sicambria-Óbuda városáról, és egyben Árpád vezér sírjáról szóltak. Félnapokat olvastam a pincelejárat lépcsőjén ülve, és gyűjteni kezdtem ezeket az újságokat.

Kedvenc gyermekkori újságom!

Innét, az újságpapírgyűjtésből, a békásmegyeri-csillaghegyi strandbeli nyomozásom alapján, és persze az Árpád-kori kirándulószakkőrből tanult dolgok miatt jött nekem az, hogy az eltűnt Óbuda városát, melyet Sicambriának, Ecelburgnak avagy Attila várának, és Veteri, majd Vetus Budának hívtak, az én kedvenc strandom környékén fogom megtalálni. Leírom ide is azt a kiránduló szakkőrt, melyet Belitzky János tartott nekünk, mert ez egy nagyon fontos adalék Sicambria-Óbuda városának, és Árpád vezér sírhelyének kutatásában, és általam történt későbbi azonosításában. 

BELITZKY JÁNOS - ÁRPÁD KORI KIRÁNDULÓSZAKKŐR

Valamikor a 80-as évek elején, az újpesti Viola utcai iskolában Árpád-kori kiránduló szakkör indult. Én nem voltam egy stréber, és az egész nem is érdekelt.  A csali a hétvégi kiránduló-szakkörben való részvételre az volt, hogy töriből, magatartásból és magyarból fix 4-es osztályzatot kap, aki az Árpád-kori szakkörre beiratkozik. Be kell, hogy valljam férfiasan, számomra az adta a végső lökést, hogy 

Viola iskola Újpesten

beiratkozzam, hogy a másik osztályból egy szöszi lány is beiratkozott, aki nagyon tetszett nekem, gondoltam, kellemeset a hasznossal! Az sem volt utolsó szempont, hogy két tantárgyból sem kellett többé készülnöm, és többet mehettem focizni a lakótelep dühöngőjébe, vagy a Duna-cipő SK-ba. Nem én kerestem a témát, a téma talált meg engemet. Megsúgom azt is, hogy egyáltalán nem szerettem a történelmet, érdektelen volt számomra, és utáltam az évszámokat magolni! Aztán nemsokára minden megváltozott, mert beiratkoztam a szakkőrbe, és tetszettek a kirándulások is. Árpád-kori településeket fedeztünk fel sorban Pilis és Pest megyékben, Dunakeszi-Káposztásmegyer, Vác vár, Zebegény pálos templom, Szentendre castrum, Pomáz a Sashegyi sírja és a Holdvilág-árok, Aquincum és Óbudai Múzeum, Pilisszentkereszt és Szentlélek, Klastrompuszta, Pilisszántó pincéi, Békásmegyer-Ófalu Tárnokvölgy-Rókahegy- Üröm és Pilisborosjenő-Nagykevély-Monalovacz várhegy, álló falakat csodáltunk végig.  Békásmegyer-Ófalunál azt adta elő 

Korchan Óvára a Rókahegyen

számunkra Belitzky, hogy ez a hely, egész Magyarország legősibb királyi települése, ahol fejedelmi paloták álltak a nemzetségünk ősi szálláshelyén Megyeren.Számomra az volt a döbbenet, hogy az iskolában ennek pont az ellenkezőjét tanították! (Tehát Belitzky is történész és földrajz tudósként, csakúgy, mint Sashegyi és Noszlopi kutatók, tisztában volt azzal a ténnyel, hogy az Árpád-híd budai oldalán, nem Óbuda városa létezett. De nem tudta tudományosan elmagyarázni, mert nem jött rá a lényegre, a Duna-mederváltásra.)  Ezt páran nem értettük, számomra pedig keményen szöget ütött a fejemben ez a furcsa dolog. Tudtuk tanulóként is, hogy egy elnyomó rendszer tanulói vagyunk, és fentről van minden megszabva. Milyen érdekes, hogy most, amikor ezeket a sorokat írom, ugyanez a helyzet, pedig közben eltelt 40 év, semmi nem változott, illetve dehogynem, minden csak még rosszabb lett!  Később sikerült csak kinyomoznom, hogy akihez én antikváriumba bejártam az újpesti piacnál, a Templom utcában, az a Belitzky Jánosné volt, a szakkőr vezetőjének a felesége, és egyben az osztályfőnököm, 

Gabi néni legjobb barátnője. Így biztosították, így adták tovább a valós tudást, bízva abban, hogy valakinél megmarad, és lesz még folytatása ennek az ügynek. Belitzky a pomázi kutatóval, Sashegyi Sándorral is dolgozott együtt, a Magyar föld emlékei Pomáz című könyvben, de Óbuda helyrajzában nem értettek egyet.

SASHEGYI SÁNDOR TÉVESZMÉJE

Sashegyi tévesen feltételezte, hogy Pomáz lett volna Óbuda városa, éppen ezért, Belitzkyvel később elváltak útjaik. Végtelenül szomorúnak gondolom azt, hogy még ma is van pár olyan kretén, a túlcsorduló nagy helyi lokálpatriotizmusban, akik Pomázról zagyválnak, mikor Attila városa Sicambria-Óbuda kerül szóba. Pomáz a türk-bolgár Pomákokról, egy népcsoportról kapta a nevét, Pomázon Vetus Pomáz, és Chykó királyi kincstárnok vára létezett, és nem más! A 

Női sír az árokban

Holdvilág-árokban pedig az olvasott, és értelmes emberek számára, immár közhelynek számító, állat-marha áldozásos, rituális gyilkosság történt üvegkehellyel és méreggel, melyet Sashegyi meg is talált. Ennek a Pomák népcsoportnak egy idős női tagját áldozták ott fel, jobb időjárásért, terményért-takarmányért, utódokért, Isten áldását kérve, kevesebb, vagy talán több csapadékért, vagy bármi másért, mely a  népcsoportnak hasznos lehetett a közeljövőben. Sashegyi Sándor ebben is tévedett, nem egy sírt kellett keresni, hanem Óbuda előhegyén, annak prépostsági templomát, a vonatkozó helyrajzi adatok által, ahogy én tettem ezt. Árokba nem temetnek fejedelmet, pláne nem egy római bánya gödörbe. Árpád fejedelem sírjához a felhévizi Szűz Mária prépostságot, Alba Beate Marie Virginist kellett volna megtalálnia, Óbuda  városával, de erre Pomázon semmi esélye sem volt Sashegyinek. A Sashegyi hagyatékra két alkalommal kértem ki a kutatási engedélyt, és naponta úgy jártam be oda, mintha a munkahelyemre járnék. Beültem Repiszky Tamás irodai forgószékébe, és ott olvastam azt a Sashegyi hagyatékot, mely egy egész szobát töltött be, a plafonig épített nagy polcokon sorakozva. Bődületes munkát végzett Sashegyi Pomáz környékén, egyedülállóak és megismételhetetlenek a munkái. Kefír kutyámmal a múzeum délutáni zárása után mentünk, és lekövettük Sashegyit, azt, amit aznap elolvastam tőle. Nem tudok róla, hogy énelőttem, vagy utánam, bárki ugyanezt megtette volna. Addig jártam be a szentendrei castrumba, míg a kevéske pénzemből telt rá. A végén már a maradék fritőz olajat tankoltam az öreg dízel autómba, ment is vele 45 km/ óra sebességgel, csak nagyon sült-krumpli szag volt a kocsi körül. Sashegyi Sándor téveszméje, a hagyaték kutatása, 10 évet vett el az életemből, és egyben Sicambria kutatásából. 

TÖRTÉNÉSZ TÉVESZMÉK A RADL MALOMNÁL ÉS HAZUGSÁGOK NAPJAINKBAN

Valójában Fehér Szűz Mária királyi egyháza a kedvenc strandom felett, a Rókahegyen létezett, 

Buda Sacra

Sicambria-Óbuda városával együtt, pont úgy, ahogy én azt elképzeltem magamban a hegyoldalban fürdőzve, annak a malomnak a medencéjében, mely egy óbudai polgár elmondása alapján Árpád fejedelem sírhelyének meghatározására szolgált Schier Sixtus Buda Sacra című könyvében. Ezt a csillaghegyi, az Árpád fürdőnél lévő Pölchen-Schwandfelder malmot, a Radl-Frankel malommal mossák egybe történelemhamisító történészek, Kanyó Ferenc és az egész Várostörténeti Atlaszos HUN-REN MTA csoporttal együtt! Napjainkban is a Hármashatár-hegyi Táborhegyhez ferdítik a tudománytalan téveszméik érdekében. Ma már készakarva ferdítenek, hamisítanak, és elhallgatják a legújabb kutatások eredményeit. Kényszeresen és hivatalból hazudnak, hogy fenntartsák a saját helyrajzi téveszméiket.  Azt gondolják, hogy ha nem foglalkoznak az okleveles tényekkel, és a helyrajzi ellentmondásokkal, akkor majd marad minden ugyanúgy, és ők továbbra is tolhatják a történész dogmákat, amiből jól eléldegélnek manapság. 

Az Árpád strandfürdő "Pölchen-Plenkel" malma, mely Árpád fejedelem sírhelyének az óbudai Fehéregyházának a helymeghatározására szolgál.

Az óbudai prépostság, Alba Beate Marie Virginis, Korchan Ó-vára és a királynéi várcastrum a Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban. 

Több alkalommal kérdezték már tőlem, hogy miként találtam meg a helyszínt, Sicambria városát. Az előzmények, gyermekkorom történései igazából csak adalékként szolgáltak kutatásomban. A digitális műholdas képátfedés-módszertan hozta el számomra az átütő sikert a Google Earth 

alkalmazásban, egy felületen nézhetjük a digitális térképet, és én a középkori látképek háttéri azonosítását így végeztem el Vetus Buda és több várunk esetében is. A felülnézeti térképekkel ez még egyszerűbb feladat. Olyan vár környezetét is azonosítani tudom, ahol valójában még az életemben nem jártam. Ezzel a műholdas képátfedéssel, nem csak Sicambriát, azaz Óbuda várait és városát, hanem Insula Pest vagyis Boldogasszony szigetét, a Pestmegyei Szentlászlót, azaz Besseneu falvát, Révjenőt, Újbécset, Szenterzsébetet, Óbuda területén és mellett, Szentjakabot, az Árpád-kori Kovácsit -Vaczont is azonosítottam a Pilys egyház közvetlen közelében. Az oklevelek helyrajzi adatainak kutatása pedig Óbuda kutatásában, egy hosszadalmas de hálás feladat volt. Hálás azért, mert a kutatásom ezáltal kikezdhetetlenné és megcáfolhatatlanná vált. Mindent, miről beszélek, látképek és oklevelek igazolnak.

Árpád fejedelem sírhelye Óbuda város előhegyén, a Duna fölé magasodó Rókahegy fokán, a Fehér Boldogságos Szűz Mária egyháznál .

11 ÉVE NEM INDÍT FELTÁRÁST ÓBUDA VÁROSÁBAN -SICAMBRIÁBAN A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM !

Főtér az bizony sziget-a Margitsziget pedig víz alatt van

Szégyennek gondolom azt is, hogy ilyen szinten félreképezték történészeinket, hogy ők maguk, a "szakértők" mantrázzák azt, egymás ostobaságait másolva, hogy Óbuda városa-Sicambria nem létezett, pedig pont az ellenkezőjére vannak dokumentumaink. Valójában Attila városa -Veteri 

Sicambria városában!

Buda-ÓBUDA Vetus Buda volt maga Sicambria. Persze, téveszmés és tudománytalan, félreképzett történészeink még ma is azt képzelik, hogy a Szentlélek-térnél volt Óbuda városa, pedig minden oklevél és Óbuda látképünk hegytetőn, és hegyoldalban ábrázolja a várost. Mondanom sem kell, hogy a Főtéren sosem volt hegy, de történészeink számára ez nem olyan egyértelmű, ezek szerint. Történészeinktől az az állítás, hogy "Sicambria nem létezett" egyszerűen csak egy szemenszedett hazugság, amivel balfék történészeink a sikertelenségüket próbálják elkendőzni. 

A Müncheni Digitális Könyvtár internetes honlapján, 3200 könyv szól Sicambria városáról, tessék kérem IDE kattintva meggyőződni erről a tényről!

Kész ciki ez az egész, sokszor szoktam arra gondolni, hogy nekem kínos, hogy mennyire  igazam van! A katonavárosi római körcirkusz, az "Amfi" köríves emlékét is felfedeztem a középkori sziget ábrázolásán. Arra sem sikerült az eltelt 150 év alatt rájönniük a szakmai 

Amfi a szigeten

nagyságoknak, öntelt történészeinknek, hogy a Főtér területének környezete a középkorban még szigetként létezett, Insula Beate Marie Virginis néven, és ott Revjeneo és Újbech települések, korábban pedig Insula Pesth létezett. Legutóbb már a Főtéren feltárt gótikus szigeti kolostort is azonosítottam.  :)  A mai napig sem képesek a ténnyel szembenézni, hogy az Árpád-kori Pest városa nem a mai bal parton, hanem ott létezett, ahová ma a téveszmés történészek Óbuda városát fantáziálják, teljesen alaptalanul. Mégpediglen azért, mert a Duna főága a középkorban a nyugati hegyek oldalában a mai Mocsáros-dülőben volt, a Meleg Periódus és Kis-jégkorszak miatt. Tehát a túlpartot valójában a mai Főtér jelentette, ott működött a Jenei és egyben a Pesti rév! Ez az egész Blog erről szól, és arról a csodálatos Óbuda-

Óbuda=Rókahegy

Sicambria városáról, melyet 3400 évvel ezelőtt Trója királyai Paris és Franco alapított, és rengeteg viszontagság során, Attila városa, az Árpád-kor Budája, és Óbuda városa az 1595 év végéig ugyanott élt tovább, a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban. Történészeink azáltal, hogy Kognitív Disszonanciát élnek át napjainkban, a sikertelenségük és helyrajzi tévképzeteik miatt, teljesen valótlant adnak elő Óbuda történelméről, egyesek pedig a kommunista lelkületű taníttatás miatt, ugyanebben a szellemben, és ennek megfelelve, (Spekner, Laszlovszky, Buzás, Láng, Kanyó, Bácsattyai stb...) hamisítják, a sok ezer könyvtári forrás és az okleveleink adatai ellenében is igyekeznek elhazudni Óbuda sziklás hegyen található városát, melyet Sicambriának hívtak.

Aquincum környezete a római és középkorban

Közben pedig a Főtér környezetét, egyetlen látképpel, vagy oklevéllel sem lehetett idáig sem, Óbuda városának  azonosítani. Aquincum soha nem volt, sem Sicambria vagy Attila városa, sem Buda Vetus Óbuda városa, ott csak a Szűz Mária sziget romemlékei találhatóak. Aquincum valójában sziget volt, a Duna szabályozatlan árterének közepén, széles mocsárvilággal a római korban és a középkorban is. 

                                    Egyed Zoltán 

                  Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 

Megjegyzések: A Dr Schweitzer Ferenc környezetrekonstrukciói nem csak a római korról szólnak, hiszen a Duna árvízszintje csak nagyobb lett a középkor folyamán. A Dunát, a Dera, Barát, és Solymári-Aranyhegyi patakot pedig csak később szabályozták, csak jóval később változott drasztikusan a környezet, a szabályozások és feltöltések által. Így tehát az az állítása Láng Orsolyának, hogy az Ókori táj ókori város című könyv ábrái csak a római korra vonatkoznak, egy tudománytalan, nagyon ostoba, és teljesen valótlan állítás, Láng nem mond igazat. Ugyanez a kártékony történész, engem a kutatásaimért feljelentő Láng Orsolya az, aki a leghangosabban igyekszik soha nem létezőnek hamisítani a krónikáinkban, okleveleinkben és könyvek ezreiben szereplő Sicambria-Óbuda hegyoldali városát. A közösségi oldalon és csoportokban ferdíti el Óbuda történelmét és vezeti félre az embereket Láng. A középkorban Aquincum területe szigetként létezett, ezért szólnak ugyanerről Óbuda látképei mind, kivétel nélkül, még a középkorban, és pontosan ugyanezért hitelesek is.

Képek: Csillaghegy-Árpád fürdőtelep, a fürdőpark Árpád szobrával [Fénykép] / id. Weinwurm Antal 1845. év körül?

#sicambria  #szikambria  #obuda  #obudablog #sicanhegy  #történészdogmáknyomában  #nehazudjtörténész

VÁROSTÖRTÉNETI ATLASZ 4. BUDA TÖRTÉNÉSZ DOGMÁI PESTVÁR-FOSSATUM MAGNUM

Nagyon sokan nem tudják, még azok közül sem, akiket igazán érdekel a történelem, hogy Óbuda-város(nem terület) helyrajzával nagyon komoly probléma volt, és van napjainkban is. És ezt a problémát tekintélyes történészeink, -Laszlovszky, Buzás és persze a fő lektor Spekner Enikő, aki elképesztő butaságokat hordott össze Óbuda városról minden tekintetben, a TTE történelemtanárainak asszisztálásával -a szőnyeg alá akarják söpörni. Hajjaj, hányszor, de hányszor bántam én azt, hogy ezt a hatalmas feladatot, nem valaki más, mondjuk Noszlopi, Sashegyi vagy Vértessy írta már meg korábban, és így nekem kell elvégeznem azt, amit ők nem tettek meg, a Pest-Buda-Óbuda és Boldogasszony-sziget helyrajzi probléma megoldását, mellyel helyreáll a rend a főváros Budapest történelmében. De ennek is megvan az oka. Azokat a kutatási módszertanokat, amit én találtam ki, és fejlesztettem tökélyre Óbuda város, azaz Sicambria kutatásában, arra nekik a digitális technika hiányában, nem volt lehetőségük-és legfőképpen ezáltal idejük. Műholdas képátfedés, összetett netes kereső-pókok, több böngésző és esetenként több, mint száz nyitott kereső-ablakkal, egy brutál erős gamer laptoppal és makacs kitartással. Olyasmiket is megtaláltam ebben a témában, amit én előttem még senki sem talált meg, Óbuda-Fehéregyháza kutatásában. Ezért tudtam azonosítani Sicambria-Óbuda városát, és Alba Ecclesiát a csillaghegyi Rókahegyen és az elpusztított békásmegyeri hegyoldalban. De nem csak Óbuda város helyrajzával volt-van nagyon súlyos probléma!

A BUDA-PEST-VÁR HELYRAJZI PROBLÉMA

És mondom, úgy összességében inkább azzal van a nagy baj, hogy a fennálló problémákat nem is akarták idáig sem, és nem is akarják történészeink megoldani! Szegény Végh András is, sajnos már nincs köztünk, pedig igazán megérdemelte volna, hogy az Árpád-kori főváros helyrajza világossá váljon számára, és ezáltal kijavíthassa mindazt, mit téveszmés elődeitől(pl Kubinyitól és Gerevichtől) átvett és továbbvitt. Érdemes lenne abba a Buda, mármint a mai Buda problémába is belemennem, és szükség is lesz rá majd, hogy a mai Buda várát nem IV.Béla építette a tatárjárás után, hanem ekkor a királyi 

Pesthegy=Rókahegy

kiszolgálónépek számára Óbuda városa épült ki a Pesthegyen-azaz a mai Rókahegy oldalában. A jól tájékozott emberek, még emlékezhetnek Zolnay és Gerevich hatalmas vitájára kettőjük közt, és persze ezt is a magas beosztás, és tekintély döntötte el, Zolnay a könyveiben írta le véleményét. A nagy poén az, hogy egyikőjüknek sem volt igaza, hiszen olyasmit kerestek a mai Budán, ami valójában Óbudán létezett! A mindenáron Aquincumba erőszakolt Óbuda város történész téveszme és ideológia miatt, képtelenek voltak tisztába kerülni azzal, hogy Óbuda városa a Pest-hegyen létezett. Ezért van két korábbi elnevezésünk arra a helyre, amit ma Csillaghegynek- Rókahegynek, illetve a hegy oldalának hívnak. Mégpedig ezek a következők: Veteris Budensis, és aztán a hegyoldalban kialakult város, Novi Montis Pestiensis Castrum Buda-mely a Vetus Buda nevet kapta később, mikor már Nev Ofen, a mai Buda kiépült. Magyarra fordítva a Pest-hegyi Új Budavár a Buda Vetus, hiszen az ugyanott már korábban létező Eczelburg- Etel-Vízvár, királyi szálláshelyből és vallási központból fejlődött ki Veteri-tehát a középkorban is már régebbinek hívott Budavár, azaz az óbudai prépostság vára. Az oklevelek arról is tanúskodnak, ha valaki értelmesen tudja, a látképekkel és a környezettel, és látható terepviszonyokkal együtt kezelni ezeket, hogy az Óbuda város promontorio előhegyén létező Fehér Mária-Alba Ecclesia anya-szentegyházból lett a Boldogasszony prépostság -Alba Beate Marie Virginis -gótikus egyháza a prépostság várában, mégpedig a Felhévízi meleg vizű forrásoknál(31+ hőfok). És jöjjön az oklevél, tévképzetes történészeink számára, okulásképpen! Borbála királyné a Veteri azaz régi Budán, Fehéregyház melletti malmot adományoz Óbudán, melyek a Calida Aqua-Felhévíz vizeken működnek. Tisztán és világosan érthetjük meg ugyanazt, mi az 1355.évben készült határjárásban is olvasható latinul Alba (Ecclesia) Beate Marie Virginis. Felhévíz-Calida Aqua tehát Óbudán, mégpedig az óbudai prépostság várában Veteri Budán létezett, Fehéregyházánál, és nem pedig a mai Budánál, a Lukács fürdőnél! A ma térképeken olvasható helyneveink is tévesek, történészeink téveszméi miatt!

Fehéregyháza-Felhévíz-Óbuda-Veteris Budensis= Csillaghegy-Rókahegy!

Ez az oklevél az én olvasatomban arra is egyértelmű bizonyíték, hogy Árpád fejedelmet 907. év tavaszán, amikor idős kora miatt eltávozott az élők sorából, az óbudai Fehéregyházán temették el, ahogy Anonymus is írja. Ez a kőmeder és az ősi Anya-szentegyház Felhévízen létezett, Óbuda város előhegyén. Fehér Mária ajtaja előtt fakadtak a Calida Aqua dupla forrásai, és onnan 30 lépésre voltak a malmok a kőmeder mentén.  

Miller térképén a mai Budavár felirata Nova Buda, és Rupp Jakab előtt, senki nem hívta "Pesthegyinek" a mai Buda várát, ez csak Rupp tévedése volt elsőként! 

Így tehát nem a mai Buda várába-melyet Nev Ofennek vagy Új Budavárnak hívtak(Pesthegy megnevezés nélkül) -költöztették át Pest polgárait, ezért sem hívták-hívhatták a mai Budavárát "Pesthegyi Budának"

No de! Ha a mai Buda nem a "Pesthegyi Buda", akkor honnét vitték át a lakosokat hová? Ugye, hogy ez milyen jó kérdés? Hol volt az az Árpád-kori Pest-Pestvár, melyet "Novi Castri Pestiensisnek hívtak"? És a Pest helyrajzi probléma itt következik, most ugrik (a majom a szódavízbe) a történész a Dunába!

Végh András alapjában téves helynevei a térképen elhelyezve a Várostörténeti Atlasz Buda című kiadványban

És bizony ahogy mondani szokták, egy kép többet mond minden szónál. Ha e képre nézünk, azonnal dobunk egy hátast, én legalábbis így vagyok ezzel! Sorolom a dogmákat. mindazt, ami nem stimmel Végh térképén:

• A Csepel sziget, -a kép jobb alsó felében- nem a Nagy Sziget-nem az Insula Magna, ahol Árpád a lovait tartotta! Ezért nem is találták ott meg Chepel lovászmester Árpád-kori épületeit, pedig már keresztbe-kasul felásták az egészet. Nem is értem ezt az erőlködést, hiszen Megyer révje, ahol a Nagy-szigetre bevonultak, az Meger-Káposztás-Békás Megyer. Tehát az Insula Magna - azaz az eredeti, a valódi Csepel-sziget ma is ott van. Jó reggelt kívánok, azt sem értem, miért kell ezt magyaráznom, olyannyira nyilvánvaló. Kiss László polgármesternek is művelődnie kellett volna, történelemtanár létére, még mielőtt a Bivalyos Csárdát elkótyavetyéli féláron, visszaélve a helyzettel! Ahogy én-mi láttuk, ott lehettek Chepel 

  

  A Bivalyos elbontása után látható falszerkezet

  lovászmester épületei valójában. Persze, mi is várható egy olyan cölöpteknős óbudai polgármestertől, aki azt hajtogatja, hogy Óbuda városa nem is létezett!?

• Nyék azaz Noé hegye. Ez a jelölés is teljesen téves helyen van. A krónika Noé elnevezése, majd az ebből létrejövő Nyék helynév a rengeteg vízzel kapcsolatos és van összefüggésben, hol Sicambria létezett. Mégpedig Kézai szerint is a megyeri átkelést követően Árpád a Noé-Nyék hegyén ütötte fel sátrát elsőként, és ezért Szent István király a közelben építette ki Alba Regale városát, ősének tisztelete jeléül.

• Etzelburg-Attila vára-városa. Ez olyan nagyfokú történelemhamisítás történészeinktől, és e kiadvány alkotóitól, hogy miközben ezeket a szavakat gépelem, szinte a levegő is belém szorul! Ha csak a krónikáinkat olvasnák-ismernék, már akkor tudatosulnia kellene, hogy Etzelburg a Sican hegyen jött létre, Sicambriában tovább élve és ez a hely pedig Meger révje felett található, és napjainkban Rókahegynek hívják. Itt volt Attila vízvára, amiből Buda kifejlődött. És pontosan ezért látható a középkori látképeken is ugyanott, Megyer révje felett az óbudai prépostság és királynéi vár! Végh tehát valótlanul állítja e kiadványban, hogy a Zichy Főtéren lett volna Etzelburg, hiszen a kép jobb oldalán, hegytetőn és hegyoldalban lévő épületeket  Zichyék majorságánál nem tárták fel. Ott teljesen más épületeket találtak, mégpedig a Szűz Mária-Boldogasszony szigeten létező romemlékeket.

Óbuda préposti és királynéi várai jobb oldalt Megyeren a csillaghegyi Rókahegyen és hegyoldalban. A Zichy Főtér környezete pedig szigeten.

• Gercse, Guerche -balra fent, Végh térképén Hidegkút határain belül látható. Amit me Gercse kápolnájának fantáziálnak történészeink, az valójában Hidegkút leányegyháza. Guerche az óbudai prépostság földjén állt és egykor a Péterhegyen létező település szőlőföldjeinek széles kőfallal rakott kerítése napjainkban is látható, és megtekinthető.

•  Őrs azaz Óbuda-Őrs, balra fent a térképen. A rossz hír az, hogy ez így a térképre rakva, még csak nem is adható el tévedésnek, hanem sokkal inkább konkrét történelem hamisítás. És a jóérzésű emberek, akik a történelem után érdeklődnek, nem ezt várnák a történészektől. A Tóth Anikóhoz tartozó Csúcshegy-Harsánylejtő területen ugyanis sok mindent találtak, csak éppen Óbuda Őrs azaz Wrs települését, és Szent Miklós egyházát nem! Ez persze nem meglepő, hiszen a főváros, az Árpád-kori Buda topográfiájában Őrs az odavezető utakat őrizte. Mint tudjuk, Buda városa nem Aquincumban, nem a Főtérnél létezett. Ezért Óbuda-Wrs korai telepe, csak és kizárólag az

  

  Wrs. Óbuda Őrs Szent Miklós egyház

  Üröm-hegyen, a mai Péter-hegy nyugati oldalára lokalizálható! 2013-ban Óbudaőrs egyház alapfalait megtaláltuk Szabolcs és Kefír kutatótársaimmal.

• Fossatum Magnum és Pestvár

PESTVÁR HELYRAJZI PROBLÉMA

A Magyar Várostörténeti Atlasz 4. Buda I.kötet 1686-ig című kiadvány 2015-ben jelent meg. Azóta már majdnem 10 év telt el, és én csak most jutottam el odáig, hogy foglalkozzak a kötet téveszméivel, melyek mára szintén dogmákká lettek. Én ekkor még, nagyban a terep felfedezésével voltam elfoglalva a Rókahegyen, és szedtem a mások által felhordott szemetet. És ugyanakkor a korábbi tévképzetes történész elődöket cáfoltam nagy lelkesen, azt képzelve, hogy majd akkor a maiak nem fogják ugyanazokat a téves elképzeléseket előadni. Mint látjuk, nem így történt. Csak tolják, és tolják tovább a teljesen valótlan, és alapjában is hamvában holt ötleteket. És még ráadásul, azokat a téves elképzeléseket, amit a Buda című kiadvány népszerűsít, a régészet már meg is cáfolta! Most is egy ilyenbe mélyedünk bele a Pest-vár Novi Castri Pestiensis  kapcsán, mégpedig egy házaspár segítségével, akik felelőssé tehetők Budapest előzményének, Az Árpád-kori Pestnek és Budának a téves helyrajzáért és a történész szamárcsapás kialakulásáért.

Folytatom...

                             Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport