A következő címkéjű bejegyzések mutatása: BTM. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: BTM. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. augusztus 25., hétfő

MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ATLASZ 9. ÓBUDA A HAZAI TÖRTÉNELEMKUTATÁS LEGNAGYOBB SZÉGYENE

A hazai történelemkutatás legnagyobb szégyene, és egyben a világ legnagyobb téveszméje, a középkori Óbuda város topográfiájának a magyar történészek általi meghamisítása.


„Magyar Várostörténeti Atlasz 9. ÓBUDA”


Ez a tudománytalan kiadvány, a Magyar Várostörténeti Atlasz 9. ÓBUDA a hazai történelemkutatás legnagyobb szégyene, és egyben a világ legnagyobb bakija- ma már történelemhamisítása, -amit valaha történészek elkövettek.

Jól jegyezzük meg e kiadványban lévő neveket, azokat akik az első, és hátsó oldalon is szerepelnek, mert még sokat fogják őket emlegetni, persze csak negatív értelemben. Nem teljes a névsor, mert kivétel nélkül hozzá lehetne írni minden történészt, aki valaha Óbudával foglalkozott, hiszen mindannyiukat ugyanazokkal a helyrajzi azonosítás nélküli prekoncepciókkal és téveszmékkel képezték félre.

Már a borító, a kiadvány legelső oldala is demagóg, hiszen ezen a képen, a Várostörténeti Atlasz Óbudát ábrázoló képén nem a középkori Óbuda várost látjuk, hanem azt a területet, ahol a Zichy család a majorságát létrehozta a hosszanti nagy SZIGETEN, az Aquincumi katonaváros területén, ma az Árpád híd budai hídfőjének környezete, ami a római korban és a középkorban is szigetként létezett, és csak napjainkban nem sziget már. És ez egy 18.századi kép, és nem középkori Óbuda városát ábrázolja! Zichyék tehát nem ott építették ki központjukat, ahol a középkori Óbuda városa létezett. Óbuda városának azt a területet hívjuk, ahol Óbuda Felhévizí Szűz Mária-Alba Ecclesia prépostság vára promontorio Veteri Budán, és az óbudai királynéi vár létezett Vetus Budán, a prépostsághoz tartozó földön. 

Óbuda városa a csillaghegyi Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban látható!

Az Óbuda északról készült látképein a hegytetőn és hegyoldalban látható várakat, a csillaghegyi Rókaheggyel és a békásmegyeri hegy oldalával lehet azonosítani, teljesen biztosan és tudományosan, műholdas képátfedéssel, és a vonatkozó helyrajzi oklevelekkel. Ezeknek a váraknak az összefoglaló nevének az ókori elnevezését a Sicambria nevet is használták Veteri és Vetus Buda okleveleiben, ugyanerre a térségre, a Hun és Árpád-kori fővárosra vonatkoztatva, hiszen jól tudták, hogy Sicambriában vannak, mert annak minden 

Hegytetőn Óbuda városa, a nyílnál pedig a Főtér
emléke látható-tapintható volt számukra a mindennapokban is. Történészeink az eltelt 180 évben sem voltak képesek ezt a földrajzi területet beazonosítani. Inkább a félreképzésük alapján, a valójában hegyen lévő várost az egykori szigetre fantáziálják, és adják elő napjainkban is, erről szól az ő kiadványuk, ez a szégyenletes és kényszeres történelemhamisítás, melyet régészek-történészek és muzeológusok követnek el napjainkban is.




Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport


Oklevélben a hegyen lévő Óbuda város neve


#obuda #magyarvárostörténetiatlasz #nehazudjtörténész

#BTM

2024. július 1., hétfő

LEVÉL BUDAPEST VÁROSVEZETÉSÉHEZ SICAMBRIA-ÓBUDA FELTÁRÁSA ÜGYÉBEN


Lezajlottak a választások, és mivel a témánkban a bal és jobb szárny is ugyanahhoz a madárhoz tartozik, ezért csak most hozom nyilvánosságra a korábban írt levelem. Ezennel nyilvánosan közlöm Budapest vezetőségéhez, és tanácsadóihoz írt levelem, melyben az Óbuda helyrajzi problémáról írok, és egyben a Sican hegyen lévő sziklaváros, Sicambria-Ó-Buda feltárásának megindítására kérem őket. Több, mint egy évtizede ez ügyben nincs előrelépés. A labda jelenleg(ismét,még most is) a Budapesti Történeti Múzeum térfelén pattog. Ezek szerint az embereknek, a közvéleménynek kell elérnie, hogy a hegytetőn és békásmegyeri hegyoldalban létezett Óbuda városát feltárják végre!

Ismételten és nyomatékosan kérem a Budapesti Történeti Múzeum vezetőségét és szakembereit, hogy foglalkozzanak az Óbuda helyrajzi botránnyal, azzal a ténnyel, hogy a középkori Óbuda városát alapjában tévesen azonosították az egykori szigetre, a Főtérre és környezetére, és mihamarább induljanak el a feltárási munkálatok Sicambriában a békásmegyeri hegyoldalban!


Tisztelt Karácsony Gergely főpolgármester úr!

Tisztelt tanácsadó Hölgyek/Urak!

Egyed Zoltán vagyok, a Sicambria-Óbuda kutatócsoport vezető oklevél, és terep-kutatója, a műholdas képátfedés, kutatási módszertan megalkotója. Óbuda helyrajzi problémája ügyében kötelességem tájékoztatni pár nagyon fontos tényről, és a régóta húzódó ügyben, levelem végén, egy kéréssel fordulok önhöz. Igyekszem csak a legfontosabb lényeget leírni az ön-önök számára, de ez egy nagyon összetett és szerteágazó probléma, bocsi, picit hosszú lesz.
Van egy nagyon régi és híres ókori város a mai Budapest-Óbuda területén, melyet a trójai háborúból menekült túlélők, az Illyr-szikamber-kelta népek, a ma Rókahegynek hívott Szikan-hegyen, Sicambria néven építettek, megközelítőleg ie.1300-évben. 
sicambria alapítása.jpg

Tehát a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban, egy a római Aquincumnál jóval ősibb vár-város létezett már sokkal korábban. A rómaiak pontosan ezért települtek az Eravisc Civitas-Sicambria közelébe. És bizony a krónikáink szerint, Isten ostora Attila vára ugyanitt létezett Sicambriában, melyet a római korban Herculiának hívtak! A középkorból Borbála királynő Etzelburgban újította meg a királynéi vár tetőfedését, bécsi mesterek által, és okleveleink egyaránt, mind Sicambriáról szólnak! De kezdjük az elején...
1778.évtől, mikor a császári udvarnak dolgozó Stephan Schönwisner a mai Flórián térnél elkezdte a római Aquincum emlékeit feltárni, egy súlyos téveszme, történész szamárcsapás vette kezdetét. Ő ugyanis azt hitte, hogy a krónikáinkban megírt Sicambria-Óbuda városát találta meg. Azonban sem Hun, sem Árpád-kori palotákat nem talált, sem a trójai városépítés alapjait nem lelte. Erre kijelentette, hogy a krónikáink hamisak, és Sicambria, melyet a trójai király, Franco épített, és a középkori Óbuda városa is ott található, az nem is létezett. Schönvisner gondolati alaphibában volt, és a mai történészek azóta is ebben az alaphibában vannak. Ugyanis az, hogy a római Aquincumban nem találta Sicambria-Óbuda romemlékeit, az nem azt jelenti, hogy az nem létezett, hanem az azt jelenti, hogy helyileg nem ugyanott létezett, és ez igen jelentős különbség! Remélem tud,-tudnak követni. A 19. század történészei aztán átvették ezt a téveszmét, hogy Óbuda emlékeit csak a római Aquincum területén lehet keresni és megtalálni! (SIC) És évtizedeket vitatkoztak egymással a mai Árpád híd budai hídfőjénél meglelt romemlékek szerepén és nevén. És az győzött, akinek nagyobb tekintélye volt. Azzal ma sem foglalkozik, rajtam kívül senki sem, hogy az oklevelekkel és látképekkel nem egyezik a terület. Óbuda városát nem azonosították, nem tudták azonosítani hivatalosan! Így ránk maradt egy valótlan katyvasz Óbudával kapcsolatban, mely hallgatólagos megállapodásban született, mert a valós tényekre, a lényegre,(hogy a Duna medre a nyugati hegyek oldalában volt) a tudománytalan módszereikkel képtelenek voltak rájönni! Ma meg már a megszületett tévképzeteket tényként adják elő az összes fővárosi múzeumban. Az óbudai téveszmék mára már dogmákká váltak.
Immár 25 éve foglalkozom ezzel a kutatással, mely még gyerekkoromban, egy Árpád-korral foglalkozó szakkörön indult, Belitzky János földrajztudós-történész jóvoltából, akinek megfogadtam, hogy a dolog végére járok. Szeretek olvasni, úgyhogy ez nekem való volt.
2013.évben műholdas képátfedéssel azonosítottam Óbuda(Sicambria) városának, a préposti és királyi várnak a helyét a békásmegyeri Rókahegyen, és sziklás hegyoldalban. Két évvel később, 2015-ben rájöttem arra, hogy a ma Zichy Főtér-Szentlélek tér területe még a középkorban is szigetként létezett! Mégpedig azért, mert 286-ban a rómaiaknak el kellett hagyniuk a helytartói palotát, és egész Aquincum városát! És innentől fogva csak rövid időszakokra csökkent a vízszint, a középkori klímaoptimum után a Kisjégkorszak következett, mely szélsőséges, és nagyon csapadékos időjárással járt. A források hozama megsokszorozódott, olyan mértékűre, melyet ma már el sem tudnánk képzelni! A magas vízszint miatt a Duna és a Pilis belsejéből jövő 32 bővizű forrás azt a holocén belső Duna-medret táplálta, ami Szentendrétől-Újlakig tartott, és a középkorban a Duna főmedrét jelentette. 
Coriolis erő mely erőhatásnak köszönhetően a Föld nevű bolygó északi féltekéjén, az északról-délre tartó folyó(esetünkben a Duna) nyugatra térül el, gondoskodott arról, hogy ez a hatalmas víztömeg,( melyet elképzelni is nehéz nekünk manapság) a nyugati hegyek oldalában legyen. Tehát mindaddig, míg a Duna nem volt drasztikusan szabályozva, a nyugati partot pusztította, a keletit pedig építette! Ezért van az a földrajzi tény, hogy a római part és a történészi hamis Óbuda-Főtér  területe magasabban van, mint a Mocsáros- Pilisvörösvári(tévesen Bécsi) út alatti terület, mert ott van az a feltöltött terület, ahol a Duna volt még egészen a középkor végéig. A középkori Duna-medret ma Mocsárosnak hívjuk, aminek maradéka a Péter-hegy aljában még érzékelhető.
Chronicon obuda.jpg

Sicambria-Óbuda városa Megyer révje felett jött létre, a Magyar nemzetség szálláshelyén-Megyeren. Kutatásaim eredményeivel helyreáll a rend. A vonatkozó okleveleink adatai a helyükre kerülnek, és minden értelmet nyer!
Ott van a történelmünk java-része Megyeren, a békásmegyeri Rókahegyen, és hegyoldalban! Ne a római Aquincumra költsenek évente milliárdokat, mert maga Aquincum a magyar nép történelmében semmilyen szerepet nem töltött be! Négy generáció lett félreképezve a történész tévképzettel. Napjainkban a tanárok minden magyar iskolában valótlan dogmákat tanítanak, félreképzik a most tanuló diákokat, és a tanárnak készülő fiatalságot is. Valótlanságokat adnak elő Óbudáról a főváros múzeumaiban, fizetős eseményeken csapják be az embereket, egy teljesen téves és hamis óbudai történelemmel és helyrajzzal. A Wikipédia Óbudáról szóló oldalai hamisak, tévesek, történész téveszmékről szólnak, a téves helyrajz, hamis topográfia miatt!  Az utóbbi évtizedekben, az elmúlt 100 évben, tanulmányok és könyvek jelentek meg a történészi hamis Óbudáról (Zichy Főtér környéke), a "római Aquincumból kifejlődő Óbudáról" melyből semmi nem igaz! Kérem, segítsen ezt a történész ámokfutást megfékezni, mert olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, egy szélmalomharc az egész, a félreképzett történészekkel szemben. A történész téveszmékhez-dogmákhoz ragaszkodásnak immár személyes érdekeik fűződnek a mostani tekintélyelvű, öntelt hölgyeknek/uraknak. Most már odáig fajultak a dolgok, hogy az Aquincumi igazgatónő, Láng Orsolya, készakarva ferdíti el a földrajzi környezetet és egykori vízrajzot is, a közösségi csoportokban is butítva az embereket, a saját dogmáikhoz ragaszkodva. Az Aquincumi Múzeumban hamis vízrajzzal ábrázolják Aquincumot. Elhallgatják, hogy a Duna a középkorban a nyugati hegyek oldalában volt. Pedig a középkori Óbuda városáról csak olyan hiteles hadmérnöki látképeink vannak, ahol a préposti vár és királynéi vár a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban látható. A Zichy Főtér területe pedig szigeten látható ezeken az Óbuda látképeken. -De mivel a történetírók a mai földrajzi állapotokat vetítették vissza a múltba, azt képzelték, hogy a látképeken és oklevelekben szereplő sziget, az a ma Margitszigetnek hívott sziget. Valójában a Margitsziget ekkor a Duna vízszintje alatt volt!
Óbudakép-szerkesztett.png
Kutatásaimra a Magyar Tudományos akadémián elhangzott előadáson is hivatkoztak, Óbuda helyrajzának ügyében. Közösségi oldalam követi a Magyarság Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum, és a Történettudományi Intézet kutatócsoportja is, akik folyamatosan osztanak is a csoportjukban. Az értelmes szakmabeliek nekem-nekünk drukkolnak, elismerik a munkám. A bejegyzéseimmel alkalmanként, sok tízezer embert érek el. Blog oldalaim a világ minden szegletében olvassák, tehát a szenzáció szépen beszivárog a köztudatba. Az RTL Klub két alkalommal készített filmet velem Óbuda problémájával. Az M5 adó História című műsora pedig a műholdas képátfedésemmel-Esztergommal, és IV.Béla király sírhelyének azonosításával kapcsolatban is megszólaltatott. Most tervezem egy könyvsorozat kiadását Óbuda történelméről, és a hivatali téveszmékről, mely véleményem szerint bombasztikus, és világsikerű film is készülhetne belőle. Viszont engem nem érdekel az elismerés, sem semmilyen kitüntetés. Én csak arra vágyom, hogy amit az okleveleinkben elolvastam, azt a saját szemeimmel láthassam. Szeretném megélni, hogy ott legyek Sicambria-Óbuda feltárásán! Önnek lehetősége van tenni ez ügyben, Budapestért-az előzményéért,Attila városáért-az Árpád-kori Budáért.
Főpolgármester úr, egy történelmi cselekvésre kérem önt!
A kérésem-kérésünk az, hogy szíveskedjék a békásmegyeri hegyoldalban lévő Sicambria- valódi Óbuda városának a feltárását elindítani, és utasítani a Budapesti Történeti Múzeum vezetőségét és régészeit, hogy végezzék a kötelességüket, és tárják fel azt a sziklavárost, melyről a krónikáink és a vonatkozó okleveleink is szólnak! Mert maguktól erre nem hajlandóak, félreképezve és elvakulva. Ideje van most már Óbuda feltárásának, de nagyon. Véleményem szerint, ezzel a dologgal, országunk kilábalhat abból a válságból, melybe egyre inkább sodródik, az eszetlen kormányzás miatt. De legfőképpen Budapest főváros profitálhatna belőle, ha megindulnának a feltárások, és értelmes reklámokkal tudatnánk a világ számára, hogy milyen csoda van Budapest területén. Gondoljanak bele, ha csak a keleti népek, vagy csak a törökök,vagy a kínaiak megtudnák, hogy a világverő Attila vára, Etelvár előkerült, sorban állnának, hogy egy kis részletét láthassák, és a világ minden tájáról özönlenének a turisták, hogy ezt megnézzék! Azt pedig én garantálom, hogy most is van ott látnivaló!  
lépcső.jpg
Az Árpád-kori prépostsági vár sánc-árka, és a levezető lépcső a békásmegyeri Rókahegy oldalában, mely lelkes fiatalok által feltárásra került az előadások és helyszíni kutatásaim nyomán. Én azt tudom vállalni, hogy állandó segítséget, lelkes önkénteseket szervezek a feltárásokhoz, ezzel csökkentve a költségeket!
Továbbá tájékoztatom még:
  • A Táborhegyen nem az Óbudai Fehéregyháza, hanem Szentjakab nevű település létezett, melynek romemlékei egészen 1838-ig fennálltak, és ezt az 1355 évben készült határjárással és képátfedéssel is azonosítottam!
  • Az Óbudai Fehéregyházát, Óbuda város előhegyének tetején, A Rókahegyen azonosítottam, Árpád fejedelem hiteles sírhelyével együtt megközelítően, ahol a malmok és alveum lapideum, Anonymus kőmedrét is megleltem a lyukaskő határjellel együtt. letöltés.jpg A Pálos kolostor kerítőfalait beazonosítottam, és minden oldalon megleltem. A Budapesti Történeti Múzeumnak jelentettem, és tíz éve nem történik semmi sem, elég volt, elfogyott a türelmem!
  • Véleményem szerint, Attila és a kapitányok sírhelye is itt van a békásmegyeri hegyoldalban, a Tawarnokvölgyi csata ugyanis itt zajlott, és nem a mai Tárnoknál.
  • A Rókahegy keleti oldalát hívták Pazanduknak-Sicambria mezőnek, és a hévforrásoknál Calida Aqua-nak Felhévíznek. Következésképpen, a mai Lukács-fürdő környékét sosem hívták Felhévíznek! Térképeinken téves helynevek szerepelnek. Ideje van ezen is változtatni!
  • A IV. Béla korabeli Buda-Óbudát jelent-Novi Montis Pestiensis-azaz a Pesthegyi Buda a Békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban létezett!
  • A mai Budát, Nev Ofent-Nova Budát, Károly Róbert alapította 1304 év környékén az Interregnum miatt. Korábban ott király nem lakott. Ezért vannak ottani leleteink 97%-ban a 14.századból. 
  • Besenyő-Szentlászló települését a hajógyári sziget csücskén azonosítottan, melyre Eörszigetként is hivatkoztak. Feltárása megtörtént, hivatalból nem tudják a nevét, a téves helyrajz miatt.
  • Az Esztergomi érsek, Lodomér vára, Óbuda területének-szigetének legészakibb pontján állt, és ma teljesen tévesen "Kissing romtemplomnak hívjuk" Az Árpád-kori csodás várat és tornyot beépítették, a teniszpályák közé. A hozzátartozó középkori épületeket, az árvízvédelmi műtárgyba betonozták bele! Ki volt az a nemnormális, aki ezt engedélyezte, hogy lehet ilyet megtenni? Ez önmagában botrány!
  • Az Óbudai Szűz Mária prépostság tehát a Rókahegytetején létezett, melyet minden másnál korábban Pannóniában a magyarok megtérésekor, 803 évben a Boldogasszony tiszteletére építettek. Szinte egybeépülve létezett itt a királyi kápolnávak Korcan vára és tornya, valamint a Szentlélek egyház és kórház, Magyarország legnagyobb karsztbázisán a Rókahegyen. Sicambria folyó-Krimhilda fürdője és Kántor-foka patak néven is hívták ezeket a gyógyitó forró vizeket, a királyi kápolnát éppen ezért, Banai kápolnának is nevezték, ahol királyok imádkoztak, koronáztak és temetkeztek, és ezért javadalmakat adtak a káptalannak.
  • Az Óbudai királynéi vár, a Rókahegy oldalában van a Sicambriai klarissza kolostorral, a férfi ferences kolostorral szemben a várban. Szent László egyházával, és az Óbudai Egyetemmel együtt!
  • Az Árpád-híd budai hídfőjénél az a Szűzmária avagy Boldogasszony sziget-Insula Beate Marie virginis létezett, megy Lodomér érsek váránál,a mai Barát patak torkolatánál található, és egészen Újlakig, a Határig, a mai Nagyszombat utcáig tartott. 
  • Kálvin közben lévő várat hívták Pestvárnak,majd Újbécs várának, melyet a szigeti apácák kaptak meg, de eredetileg a premontreiek kolostora volt, a területet Antiqua Pestként hívták, a Duna akkori bal partján, a jobb oldali Budával-Rókaheggyel szemben.
  • A Főtéren valójában Révjenő szigeti települése létezett-hívták "Pestirévnek" is! És a szigeti prépostság hatalmas, Szent Mihály arkangyalról nevezett premontrei prépostsága nincs feltárva itt! Vajon miért? -FONTOS! Következésképpen, a mai Margitszigeten, Lux Kálmán által, 1934-ben újjáépített, kisméretű kápolna nem a premontreieké, hanem a ciszterciek Szűz Mária kápolnája, és Lux tévesen kreált belőle szigeti prépostságot! A ciszterciek szigeti kolostorának oklevelei elvesztek, de a Budai számadásjegyzékben utalnak erre a tényre, ott olvastam, és tisztán illik a kutatásaimba. Tegnapelőtt a Margitszigeten jártam, ott a kolostor a fák között, nincs feltárva, nem tudták hovarakni, adatolni.
  • A Mókus-Perc-Kiskorona utca áltak határolt kolostor, nem Óbuda város, hanem a Boldogasszony sziget klarissza kolostora! (a város a Rókahegyen van)
  • Az első budai káptalant, a Szent Péter prépostság a békásmegyeri kálváriadombon létezett az én kutatásom szerint, és látásmódommal.
  • Az Árpád-kori Kovácsi, mely az óbudai Fehérvár hátterében látható a látképeken, a mai(tévesen) Pilisszentkeresztnek hívott településen a Pilys apátság, Pilis-hegy hegyoldalában létezett.
  • Potentiana erős várát Andreas Hungarus beszámolója, és terepkutatásaim alapján a ma Monatovacz-Monalovacz nevű várheggyel azonosítottam
  • A királyi koronázó Fehérvár később ebből alakult ki, melyet Szent István épített naggyá.
  • Gyógh-a Turul-hegyi ókeresztény egyház pedig amit Szent Szabinának szenteltek, és Gellért püspök ott mondta el utolsó imáját, a Nagykevély öblében található, vélhetően a szentélyben egy kettős aknasír található, de csak találgatni tudok, hogy ki van benne. A ma Gellértnek hívott hegyünk is topográfiai tévedés, hiszen a Pesti Rév az Árpád hídnál volt, és a püspök a királyi központból indult a rév felé, mikor megtámadták és megölték. Gellért Püspököt a mai Péterhegynél támadták és ölték meg.
Azt hiszem mindent megírtam, persze egészen reggelig tudnám még folytatni. Nem vagyok sem kocka, sem nárcisztikus. Mindaz mit leírtam, több évtizedes helyrajzi kutatáson alapul, az oklevelek, látképek és beszámolók adatainak felhasználásával. Kérem szíves segítségüket, hogy az óbudai topográfia a helyére kerüljön, és Sicambria-Óbuda városának feltárása elinduljon.

 Köszönöm!

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

Folytatása következik...


Óbuda régészeti feltárása 

Beérkező levelek

Főpolgármester fopolgarmester@budapest.hu

2023. dec. 15., P 12:52
címzett: én

Tisztelt Egyed Zoltán!  

Köszönjük Óbuda-Sicambria régészeti feltárására irányuló megkeresését, amellyel kapcsolatban – főpolgármester úr kérésére – az alábbiakról tájékoztatom.

Az idén egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő főváros számára mindig is fontos volt múltjának kutatása és emlékeinek megőrzése, ennek érdekében jött létre és működik ma is Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) fenntartásában a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban: BTM/Múzeum). 

A BTM, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az őskortól napjainkig tartó időszakokból gyűjti és őrzi a fővárosi régészeti, történeti és művészeti emlékeket.

 

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján Budapesten, Budapest közigazgatási határán belül régészeti megelőző feltárás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás) ellátására a Budapesti Történeti Múzeum (továbbiakban BTM) az illetékes és jogosult intézmény.

 

A Múzeum kiváló felkészültségű munkatársai a régészeti, illetve történeti szempontból jelentős muzeális tárgyak, leletegyüttesek felkutatása, feltárása érdekében végzett régészeti kutatások (ásatások, leletmentések) végzése mellett gondoskodnak a leletek restaurálásáról, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és tudományos feldolgozásáról, kiállításokon való bemutatásáról.

 

A múzeum a jogszabályoknak megfelelően előre tervezetten, szakmai munkaterve alapján végzi fenti adatait.

Fentieket figyelembe véve, a régészeti feltárások szakmai elbírálására - így az Ön kérelmének mérlegelésére - a Fővárosi Önkormányzat nem jogosult.

Köszönjük ugyanakkor elhivatottságát, amellyel szívén viseli városunk ókori emlékeinek ügyét.

Üdvözlettel,

Ságvári Ádám


Folytatása következik...


Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport varosallam@gmail.com

Mellékletek2023. dec. 19. 13:42
címzett: SchwindtFőpolgármester
Tisztelt Karácsony Gergely Főpolgármester úr és Tisztelt Ságvári Ádám úr!

Igen, ez a 150 elmúlt év tévedésben telt Óbuda helyrajzát illetően. Jó lett volna megelőzni azt a botrányos kiadványt és népbutítást, mely ez alkalomból a történészi hamis Óbudáról az Aquincum területén lévő Zichyék telepéről, a középkori szigetről és annak történészi tévképzeteiről és rögeszméiről megjelent, Várostörténeti Atlasz-Óbuda címen! Erről az első három rész videó elkészült, jogos és hirtelen felháborodásomban, ajánlom tisztelt figyelmükbe, hogy érthető legyen önöknek ez a helyrajzi probléma! Belinkeltem a videókat.




Mert úgy látom, hogy vagy nem értik a probléma lényegét, vagy nem akarják érteni, és a hosszú levelemből semmi nem tudatosult. Nem csak egy ókorhoz tartozó, problémáról van szó, hanem maga Óbuda városa, sosem volt a Főtér környezetében, mert az a terület középkorban még szigetként létezett! Értelemszerűen tehát a romemlékek amit ott megleltek, és Óbuda városának emlékeinek erőltetnek elvakultan, azok valójában a szigeti telepek emlékei! A TELJES ÓBUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES ÉS HAMIS! Nem csak egy a Trója királyai által alapított, 3300 éves városállam található a hegyoldalban, hanem a Hun, majd az Árpád korabeli Buda is ennek a városállamnak a köveiből épült újjá ugyanott-ugyanazon a helyen, és bizony a középkori Buda-Óbuda is ugyanott létezett, a csillaghegyi Rókahegy oldalában!
A főváros vezetősége, -mint működtető, indíthat feltárást az adott helyszínen, éppen úgy, mint bármilyen település vezetősége, ezért fordultam önökhöz. És nem azért, mert tengernyi időm van leveleket írni. Sajnos a helyzet az, hogy Óbudán jelenleg egy olyan polgármester van, Kiss László, aki félreképzése okán, -mint történelemtanár,- alapjában tagadja Sicambria-Óbuda létét, és szintén a rómaiak Aquincum területére fantáziálja Óbuda városát, mert már neki is a Schönvisneres butaságot tanították, azzal képezték félre. Elmagyarázom érthetően. Ugyanez vonatkozik a teljes hazai szektorra, doktorra, bölcsésze, történelem tanárra és régész-történészre is Óbudával és Óbuda helyrajzával 
kapcsolatban. Félreképeztek négy generációt a téves topográfiával! A mai állapotokat-vízrajzi helyzetet vetítették vissza a múltba, a már kiszáradt és feltöltött Pomázi-békásmegyeri belső Duna-medret nem vették figyelembe, amit ma Mocsárosnak hívunk, és ami a mai Újlaknál folyt még a középkorban a mai Duna-ágba. Éppen ezért, tudománytalan módon erőltették a valójában a középkorban még szigeten lévő romemlékeket Óbuda város emlékeinek,-ezért vitatkoztak a történészek évtizedekig a romemlékek mibenlétéről! Közben pedig Sicambria-Óbuda préposti-királyi várai hegytetőn a Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban léteztek.
Ezért van az, hogy idáig sem tudta egyetlen történész sem Óbuda városát a Főtér környezetére azonosítani, sem az Óbudára vonatkozó látképekkel, sem oklevelekkel adataival összeegyeztetni nem tudták!
A Budapesti Történeti Múzeum, Népessy Noémi és Láng Orsolya, az óbudai történész szamárcsapással, a tudománytalan és alapjában téves óbudai helyrajzzal félreképzett vezetősége és munkatársai, idáig sem akarták belátni ezt a hatalmas hibát, és téves helyrajzi tévedést. A Budapesti Történeti Múzeum vezetősége, az eltelt tíz évben sem indították meg Óbuda városának, a préposti és királynéi várnak a feltárását. Sőt, az immár bebetonozott érdekeik miatt is mindannyian ellene vannak a valós óbudai helyrajznak és a történelmi igazságnak. Népessy Noémi korábban az Óbudai Múzeumban vezette félre az óbudai téves helyrajzzal a múzeum látogatóit, munkatársaival karöltve, és könyvekkel az olvasókat, Láng Orsolya pedig még plakátokon is meghamisította Aquincum környezetét és vízrajzát, a mai állapotokat(nem pedig a római korit) ábrázolva a római korra is, és tevőlegesen is gátolni igyekezte a kutatásaimat, nyilvánvaló hazugságoktól sem visszariadva. Mindkét múzeumban és könyvekben ma is ez a hamis vízrajz és téves helyrajz látható-olvasható. Óbuda városának holléte földrajzi-tudományos kérdés! Mellékelek egy Óbuda látképet, ahol felírtam, hogy mit látunk a képen. Küldjék el a FÖMI-nek térinformatikai azonosításra. De figyelem, nem a szigethez viszonyítunk, ugyanis az nem a Margitsziget a képen, mert az ebben a korszakban víz alatt van!


Budapest főváros vezetőségének most lehetősége van tenni Óbuda városának valós helyrajzáért. Szégyen amit a digitális térképek és modern alkalmazások világában tovább művelnek hivatalból! Botrány!
Amennyiben mégsem indulnak mihamarább feltárások a békásmegyeri hegyoldalban-Sicambria-Óbudán, kénytelen leszek a hazai sajtó és média után a nemzetközi médiához és sajtóhoz fordulni, és filmekben is előadni azt a tényt, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Történettudományi Intézet és a Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum is a tudománytalan rögeszmékhez és dogmákhoz ragaszkodva hamisítja a valójában hegyen lévő Óbuda városát a római Aquincum területére, valamint további Árpád-kori települések helyrajzát, és becsapja és félrevezeti a történelem iránt érdeklődő embereket. Budapest főváros vezetősége pedig nem partner a valós történelmünk, Budapest előzményének, a trójai alapítású Sicambria- Hun és Árpád-kori Buda azaz Óbuda feltárásának elősegítésében.
                                                                                  
                                                                       2023.12.19 Budapest
                                                    Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport Egyed Zoltán  


2022. szeptember 20., kedd

A NEVE-"NINCS" ÁRPÁD-KORI-KÖZÉPKORI BIRTOKKÖZPONT A HAJÓGYÁRI SZIGETEN

 

A FELTÁRÁS MŰHOLDAS KÉPE 2009 JÚLIUSÁBAN



Bármiben fogadni mernék, hogy ha megkérdeznénk az utca emberét, hogy milyen csodás régészeti leletről hallott, melyet a Hajógyári-szigeten találtak, akkor leginkább a római helytartói palotát mondanák a megkérdezett emberek. És arról, amiről most itt szó lesz, arról igen kevesen, vagy egyáltalán nem is hallottak! 

HADRIANUS PALOTÁJA A TÉRKÉPEN
Pedig ez a középkori birtokközpont a mi történelmünk fontos része. Ráadásul Óbuda középkori területén belül található! Ugyanakkor pedig kutatásomnak az egyik legfontosabb pontja, hiszen nem csak a Neve-nincs Birtokközpont nevét tudjuk meg a történelmi oknyomozásom során, hanem visszafejtve igazolom Révjenő-Újbécs települések helyrajzát, és magát Óbuda városáét is. Ha ugyanis ennek a településnek a valós helyét kezdjük kutatni, elolvassuk a történészeink által írott tanulmányokat, meghallgatjuk a vonatkozó feltárások és mai régészeink nyilatkozatát a témában, és azokat megpróbáljuk az írott forrásokkal egybevetni, akkor teljesen nagy ellentmondást kapunk! Régebben egyszer már rákattantam erre a témára, és el is jutottam a megoldáshoz, már vagy 4-5 évvel ezelőtt, de szokás szerint valami közbejött, hogy ebben az irányban haladjak tovább. Aztán a napokban, keresgélés közben találtam rá ismét. Korántsem meglepő módon, Révjenővel kapcsolatban jutottam el megint a témához. Györffy György írása térített vissza a település problémájához. Ez a helyrajzi probléma azért is mellbevágó, mert ez a település, Árpád-kori és középkori birtokközpont, ráadásul Óbuda középkori területén belül található!  Véleményem szerint, az már önmagában egy botrány, hogy most 2022. évet írunk, és az Óbuda középkori területén belül található településnek, 2009-óta nincs meg a neve! A hivatalos topográfiába pedig azért nem tud bekerülni, mert a település nevét jelenleg egy másik terület bitorolja! Mindezért pedig a történész téveszmék-dogmák tehetnek, és napjaink régészei, akik a történész prekoncepcióknak akarják megfeleltetni a feltárások területét is! De ne szaladjunk ennyire előre. Azt azért már most elárulom, hogy az én topográfiámba tökéletesen beleillik ez az ősi telep, egyezik a terület az oklevelekkel és vonatkozó forrásokkal, helyreáll a rend, és megszűnnek az ellentmondások. Picit bonyolult a téma, megpróbálom érthetően bemutatni és elmagyarázni a problémát. Így talán kedves olvasóim megértik, hogy a közösségi oldalon beharangozott írás, miért készült el ilyen lassan, és aprólékosan.Megpróbáltam minden fellelhető anyagot összegyűjteni az oknyomozásomhoz. Tessenek jól figyelni, észbontó a dolog. Jó elmélyülést kívánok e témában a kedves olvasóknak.

2009. ÉVBEN


HOGY KEZDŐDÖTT?

Természetesen "lómai lomokat" kerestek, ahogy Pontius Pilátus mondaná a Brian élete című filmben. Elindultak a római helytartói palotával kapcsolatos római emlékeket keresni a környéken, a Hajógyári szigeten,(mi mást?) és találtak egy Árpád-kori-középkori telepet, amit 2009-ben fel is tártak. Képzelem a meglepetésüket, pedig nem olyan bonyolult a téma, hogy az eltelt 13 év alatt se találják a település valódi nevét, és ennyi idő alatt okleveleket se találjanak hozzá! Pedig én már korábban is súgtam nekik, írtam levelet, többet is a Budapesti Történeti Múzeum régészének, Tóth Anikónak.

2017.ÉV KUTATÁSOK
Jó, mondjuk nem meglepő, hogy nem hallgatott rám, és nem az én általam megsúgott nevet adta a településnek, hiszen akkora kupi van a történészi idealizált Óbuda hivatalos helyrajzában, hogy ők az idők végezetéig sem tudtak volna önmaguktól rendet rakni a káoszban. Nem ő tehet róla személy szerint, hanem az elődei és tanárai, és az őket megelőző történészek tehetnek minderről. Ma meg már elég bonyolult az újraértelmezése a dolgoknak, ezt én tudom a legjobban. Semmi nincs a valós helyén, és pont az eltelt 13 év igazolja a téves óbudai topográfiát, hiszen a 2009-ben név nélküli településnek még most, 2022-ben sincs meg a neve! Ez azélt nem kicsit dulva, lökjétek a padlóla le...

NEVE-NINCS BIRTOKKÖZPONT A HAJÓGYÁRI SZIGETEN


NÉV NÉLKÜLI BIRTOKKÖZPONT ÓBUDA KÖZÉPKORI TERÜLETÉN?

Szóval, ez nálam már rég kiverte a biztosítékot, egészen pontosan már 2018-ban, tehát kilenc évvel a feltárások után. Írtam is gyorsan egy levelet, mert titkon abban reménykedtem magamban, hogy maguktól jó útra térnek.


De nem, még véletlenül sem, mert saját maguknak képeztek korlátokat, több évtizeden keresztül. Kilenc, azaz 9 év elteltével sem sikerült rátalálniuk a település- birtokközpont nevére! Emlékszem, ez számomra már akkor teljesen elképesztő volt, és most, amikor ezt írom, még inkább az.


Nincsenek okleveles adatok? Hát az meg, hogy a viharban lehetséges? Visszatekintve az is büszkeséggel tölt el, hogy én már akkor tudtam(2018-ban) ennek a településnek a valós nevét, amit Tóth Anikónak meg is írtam, 7 nappal a nekem írt válasza után. Én ugyanis addigra már tudtam a megoldást  :)


Az elmúlt 4 évben sem publikálhatták a település valós nevét, mert az borítaná a szamárcsapást Óbuda alapjában téves, történészi helyrajzát! Végigviszem kedves olvasóimat a nyomozásom menetén, megmutatom, hogy én miként jutottam el a megoldáshoz. Elkezdtem még akkor, a levélváltás idején okleveleket kutatni az adott területhez. Ne felejtsük el, hogy én ebben az időszakban, 2018-ban már öt éve tisztában voltam Óbuda városának a valós helyével, hiszen a műholdas képátfedés
által, a terepen is megleltem Veteri Buda széles várárkát ami körbeöleli a ma Rókahegynek hívott területet, Békásmegyer oldalában. Hosszú évek alatt barátaimmal végigjártuk módszeresen a városba bevezető utakat, annak legfontosabb folytatólagos nyomvonalát megleltem. Évről-évre értelmeztem át a környezetet, minden oldalról azonosítva Sicambria-Ecilburg-Veteri-Vetus Buda sziklavárosát. Én tehát a 2013. évben történt felismerésemnek köszönhetően, már a valós óbudai topográfiával tudtam értelmezni a vonatkozó oklevelek szövegét! De még mielőtt a nyílt közösségi oldalunkon behirdettem volna ezt a témát, ismét levelet írtam a terület régészének.
Nemsokára választ is kaptam...
Ezúton is köszönöm a megtisztelő választ! Hiszen ugyanaz a szenvedélyünk, ugyanazért dolgozunk. Nem rám kell haragudni, nem én hoztam létre ezt a káoszt, én csak rendet teszek. Én azonban még nem tekintem befejezettnek a témát. Aki idáig elolvasta az írásom, az most már megérdemli, hogy megtudja a Neve-nincs birtokközpont valós nevét, de a vége is tartogat ám meglepetést! ☺ Mutatom, amit találtam. Íme a Neve-nincs birtokközpontra és a területre vonatkozó oklevelek.

BESENEU-SZENTLÁSZLÓ-EÖRSZIGET A NEVE-NINCS BIRTOKKÖZPONT VALÓDI NEVE!

A budai pasa táborát felütötte a Dunán túl, a Szent László templom mellett, szemben Ó-Budával.
Hiteles forrásunk a régi Óbudával szemben lokalizálja Szent László települését, ahol a budai pasa a táborát felütötte. 
Egyébként ez sem véletlen, mert a Besenyők őrző szerepet töltöttek be. Vélhetően ezen a területen a fontos Jenői-Jenei révet, és az Árpád-kori fővárost, a Csillaghegyen lévő ősi Buda várát, és szakrális központot is védték egyben, hasonlóan a Kálizokhoz és Pomákokhoz.


Alország-bírói székhely és királyi bíróság, tehát fontos hely!

"Solt vármegyei település", melynek előzménye Pest és Pilis, ezt ne felejtsük el, mert fontos, a vármegye központi vára-várai tekintetében!

Forrásunk Buda környékén írja Besenyő települést-ez a tény már önmagában kizárja azt, hogy bárhol máshol, illetve a Duna túlpartján lehetne azonosítani ezt a települést! Ha az idealizált történész téveszmét, a Szentlélek tér környékét- a hamis Óbudát vesszük az 1214. évben írott forrásunk Óbudájának, még akkor is ott kell lenni mellette! Viszont ebben az esetben a "szemben, a Duna túlpartján"-az nagyon nem stimmelne!

A "magna insula"- a nagy sziget, maga a település helyrajzi leírása! Őrszigetnek is hívják a helyet, ahol Besenyő település létezett! Így tehát csak és kizárólag egy ilyen földrajzi környezetben lehet azonosítani a települést.
Nézzünk rá ismét a feltárás műholdas képére, és környezetére, valamint vizsgájuk meg, hogy kutatásaim által, a valós Sicambria-Óbuda tekintetében, maga a hely, mennyiben felel meg a tudomásunkra jutott adatoknak.

"A Duna túlpartján, a régi Budával szemben"- ez így teljesen rendben van, hiszen a ma Csillaghegynek hívott hegy aljában, az óholocén Duna medret a felső területről érkező források és patakok, a középkori klímaoptimum  által megnövekedett csapadék, és a Duna áradásai is sorozatosan feltöltötték vízzel. Mutatom ugyanezt a vízrekonstrukciós térképpel átfedve, hogy lássuk is ezt a vizet, amiről szó van.

Képátfedésem tehát igazolja, azt, hogy nem csak Óbudával szemben, a Duna túlpartján állt Besenyő-Szentlászló birtokközpontja, hanem azt is, hogy ez az ősi telep szigeten-Őrszigeten létezett még a középkorban, és Révjenő dunai átkelőjét őrizte!
Az a végtelenül ostoba gyakorlat pedig, amit a Budapesti Történeti Múzeum, az Óbudai Múzeum és Aquincumi Múzeum egyes szakemberei és igazgatói, a felső-vezetők művelnek, hogy a mai állapotok alapján(átalakult-kiszáradt környezet, más vízrajzi helyzet) adják elő az óbudai topográfiát, az vérlázító és csúnyán elbukott! Áltudományos módon tévesztik meg a látogatóikat,(hiszen a tudományt nem használják, a téveszméket- dogmákat erőltetik) a rendezvényeiken résztvevő embereket, és még pénzt is kérnek mindezért! 

A BOLDOGASSZONY SZIGET NEM A MARGITSZIGET!

Ez egy nagyon régi probléma, és a gond idáig is az volt, hogy Óbuda környezetét, és a régészeti feltárások összességét, én előttem még senki sem kutatta át kellő alapossággal. Erről a sziget dologról pedig a nyulak tehetnek, vagyis inkább a történészeink, akik még napjainkban is "nyulazzák" a szigeteket, amiket valójában Ékességes Szigeteknek hívtak, és nem nyúlnak! Hiszen Insula Leporum nem nyúlszigetet jelent, hanem Ékességes Szigetet!

FŐTÉR=SZIGET
A Fő tér környékén és a Margitszigeten sem találtak ezrével nyúltetemeket. Úgyhogy igazán örvendetes lenne, ha az internetes újságírók sem hordanának össze erről ökörségeket, másolva és tetézve a történetíróink ostobaságát. Pontosan ez a történész téveszme (is) a felelős azért, hogy a mai Szentlélek tér környékét tévesen, Óbuda városának erőltetik hivatalból! A korábbi Insula Magna-királyi nagy-sziget név, ami ugyanezt a szigetet jelenti, már önmagában hordozza, hogy a csodás királyi épületekről, szigeti prépostság és kolostor, palota miatt hívták a szigeteket Becses-Ékességes Szigetnek, és semmi köze a szigetekhez, sem a nyulaknak, sem a leprásoknak. Tehát így, hogy ez a nagyon ostoba történész téveszme-tévképzet megszületett, a szigetek nyúlozása, így mosták egybe a két különböző szigetet, a ma általunk ismert Margitszigetet, és azt a Boldogasszony szigetet, ami a mai Szentlélek tér és tágabb környezete! A történészeink által még ma is Óbuda városának erőltetett terület, a Zichy Főtér és környéke, a középkorban még szigetként létezett és működött! Egyébként pont a kutatott településünk oklevele is lebuktatja a Nemzeti Levéltár munkatársát, aki a történész prekoncepció-tévképzet alapján írta a magyar regesztát az oklevélnek. 
Számtalan esetben írták az okleveleink 
Boldogságos Szűz Szigete
regesztájában a Boldogasszony szigeti apácákat, a Margit szigeti apácáknak! Erre a hatalmas hibára is felhívtam a Nemzeti Levéltár osztályvezetőjének a figyelmét, és ez lesz a következő, amit újra kell majd írniuk, mert addig én nem nyugszom!
 Az Insula Magna egyenlő azzal a szigettel, amit Boldogasszony szigetnek hívtak, latinul Insula Beate Marie Virginis, még pediglen azért, mert a szigeti kolostor nevéről hívják ekkor már a szigetet is így! Ez a szigeti kolostor a mai Mókus-Perc-Kiskorona utca által határolt terület, és Újbécs középkori gazdag telepe a szigeten.



Ezekkel a tényekkel már 2013-ban tisztába kerültem. Kutatásaim szerint tehát a mai Árpád híd budai oldalától északra terült el a középkori Révjenő települése, délre pedig Újbécs települése. Ezek nagyon fontos megállapítások, hiszen okleveleink közlik, hogy ezek a települések egymás szomszédai voltak. Az én véleményem szerint szigeten, ott amit ma hivatalból még mindig Óbuda városának ferdítenek a másoló történészek. Az oklevelek is erről szólnak, például a szigeti premontrei prépostság, Szent Mihály arkangyal főegyházának oklevelei.

NEM A MARGITSZIGET!

Tessék figyelmesen elolvasni ezt az oklevelet, sárgával és pirossal kiemeltem a lényeget! 1225! Tehát nem a mai Buda váráról,(még hivatalból sem létezett ekkor) és annak szigetéről van szó! Így tehát az Insula Leporum-Insula Budensi, nem is a Margitsziget neve! Azzal a történetírói tudománytalan téveszmével,( amit ma is tovább művelnek hivatalból) hogy azt képzelték, hogy pár száz évvel korábban nem létezett másként az óbudai terület és vízrajz, idealizálták a Boldogságos Szűz Szigetét, Óbuda városának, ugyanakkor pedig az oklevelekben ott létező épületeket, a mai Margitszigetre fantáziálták! 

Most ugrik a történész, szódavíz helyett a Dunába...!


NÉVBITORLÁS MIATT NINCS NEVE A BIRTOKKÖZPONTNAK!

 HAMIS SZENTLÁSZLÓFALVA A BAL PARTON


BESENYŐ-SZENTLÁSZLÓFALVA A BALPARTON?


A történész téveszmék, és alapjában hibás óbudai topográfia, a vizsgált időszak vízrajzi állapotának nemtudása miatt, nem csak Révjenő és Újbécs gazdag középkori telepét fantáziálták a Duna bal-partjára történészeink, hanem Szentlászló birtokközpontját is! 

A poén az, hogy 2009-ben zajlott egy másik feltárás is, a Duna bal partján! És ezt a települést képzelik történészeink Besenyőnek, a Pilis-Pest-megyei Szentlászlónak. Azonban a balparti Pest sosem volt Pest vármegye központi vára! Ez egy elég súlyos probléma.

Római erőd és középkori falu

Tessék figyelmesen meghallgatni az ezen az oldalon lévő felvételt! Benda Judit elmondja a hangfelvételen, hogy a Pesti oldalon, ahol Contra Aquincum létezett, egy középkori település feltárásán, a középkori réteget megbontották, az általuk feltételezett templomot nem találták meg! A település-mármint a valódi Beseneu-Szentlászlófalva-az Óbudai prépostsághoz tartozik. De a Budapesti Történeti Múzeum régész-történészét nem hatják meg az oklevelek. Tájékoztatást kértem a BTM régészétől, Benda Judittól a blogbejegyzésem megírása előtt, de választ nem kaptam. Bizonyára kényes kérdéseket kapott, melyekre nem akart válaszolni. Pedig rám ugyanúgy tartozik ez a dolog, mint a többi érdeklődőre is tartozik, és véleményem szerint a BTM-nek kutya kötelessége lenne tájékoztatást adni!


 
A levelezésemet átnézve jöttem rá, hogy egy korábbi levelemre sem válaszolt a régész hölgy. 


A magyarok őshelyeinek kinyomozása 248.oldal

Ha csak egy kicsit is utánaolvasnának a vonatkozó okleveleknek, akkor világossá válhatna számukra, hogy Besenyő-Szentlászló-ŐRSZIGET azon a Magna Insula szigetén létezett, mely az ősi Pest-hegyi Budához(Pesthez) tartozott, mely napjainkban a Csillaghegy békásmegyeri oldalát jelenti. A jól bevált, tipikus történész módszert folytatják, azokkal a forrásokkal nem törődnek, melyek ellentmondanak az elképzeléseikkel.

HAMIS SZENTLÁSZLÓ ÉS IGAZI SZENTLÁSZLÓ

Érdemes megfigyelni(ezért készült ez a kép), hogy szinte majd ugyanott, csak épp a Duna túlpartján képzelik el a települést a BTM-ben, mert nem veszik figyelembe az ebben az időszakban vízzel teli, nyugati-belső Duna medret!


ZICHYÉK FOLYTATÓLAGOSAN HAMISÍTOTTAK!

Korábban is írtam már arról a tényről, hogy Zichyék elferdítették, meghamisították Óbuda környezetét, olyasmiket tüntettek fel a térképen, a saját érdekükben, ami egyáltalán, alapjában sem volt igaz. És írtam erről az óbudai határjárásokkal kapcsolatban is! Olyannyira káoszt okoztak ezzel, hogy történészeink butábbik nagy része, még most is ezt a hamis topográfiát ismétli napjainkban is. Ez a ténymegállapítás már önmagában vészcsengőként arra figyelmeztet bennünket, oknyomozó kutatókat, hogy a Zichy perekhez készült térképek hamisítványok! Míg magát a területet valósan ábrázolták, a térképre valótlan adatokat tüntetett fel a térképet készítő, aki vélhetően busás jutalomért dolgozott a megrendelőnek, és mindent elkövetett azért, hogy a Zichy család megnyerje a pereket a szigeti apácák ellen. Itt jön a képbe az én kutatásom és megállapításaim, hogy Újbécs- Révjenő az a mai Szentlélek tér környéke, és Besenyő Szentlászló is a budai, jobb parton létezett, és nem a pedig a bal parton! Mondanom sem kell kedves olvasóimnak, ha nekem nem lenne igazam, akkor sem az ellentmondások nem lennének, sem pedig a szigeti apácák nem indítottak volna pereket a jogos örökségükért. A szigeti apácák ugyanis visszatértek, és követelték jogos tulajdonukat, Révjenőt és Újbécset a Zichyéktől. Éppen ezért, most a másik megtévesztő térképpel is foglalkozom, a Matthey kapitány által készített ferdítéssel.


https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/52/?list=eyJxdWVyeSI6ICJNYXR0aGV5In0

Ez a térkép képezi ugyanis szintén, a mai történészi tévhitek alapját. Matthey a meghallgatások anyagát ábrázolta térképén, mely arról szól, hogy a szigeti apácák földjeire-possesione-területére jártak át naponta dolgozni a jobbágyok! Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy Újbécs és Révjenő is ott található, ez csak azt jelenti, hogy a birtokaik, melyeken zöldséget és takarmányt, miegymást termesztenek, azok a balparton vannak. A módszerem szerint készítettem egy képet, mely kép el is mondja a lényeget, szavak nélkül is!

MI VOLT TRANSAQUINCUMNÁL?

NEM SZENTLÁSZLÓ HANEM JENŐ!


A Benda Judit által feltárt területre, ha a műholdas képre ráillesztem a Matthey képét, akkor a térképen Jenőnek írt romok kerülnek a Dagály utcához, és ez olyannyira biztos, hogy teljesen vitán felül álló! Így tehát teljesen bizonyos, hogy Benda Judit tévesen határozta meg a középkori település nevét Szentlászló-falvának!  

Csak annak a tájékozott embernek nem ellentmondás ez, aki tisztában van azzal, hogy Révjenő település, a szigeti apácák középkori telepével szemközt, a bal parton is állt egy Jenő. Azonban ezt a Jenő nevű telepet a Duna bal-partján, méreténél és jelentőségénél fogva is Kis-Jenőnek hívták! Ez a tény már önmagában bizonyítja, hogy a Jenői rév itt létezett az Árpád híd pesti oldalán, és nem a Margit hídnál, ahogy a tévképzetes történészek fantáziálják a Budapesti Történeti Múzeumban! A bal parti Kisjenő nem egyenlő azzal a Jenővel, mely okleveleinkben Insula Leporum szigetén, Villa Jenőként szerepel, és napjainkban a Zichy Főtér területét jelenti! És bizony erről is vannak okleveleink, hiteles forrásaink. Így tehát a Zichy-kontra- szigeti apácák perben felvázolt Matthey féle térkép hamis információkat közöl, hiszen a bal-parti Pestnél nem Nagy-Jenő-Révjenő található, hanem Kisjenő! Tehát a Matthey térképén, a bal parton feltüntetett Werner palotája is hamis és egyben valótlan! És ennél a résznél az a poén jutott eszembe, mikor a volt PMMI igazgató, aki hálából büntetést küldött nekem, miután a talajradar vizsgálataimat átadtam a PMMI igazgatóságán, a Kálnoki-Gyöngyösy Márton erőlködött a közösségi oldalamon, hogy a pesti balparton, Werner comes várát már feltárták. ☺ És olyat írt a hozzászólásában, amit valószínűleg az én oldalamon olvasott elsőként, a kásáról és Bécsről.  
Remélem már azóta az aljas módszerrel igazgatóként dolgozó Kálnoki meglelte a pesti oldalon a Bécsi utat. Nem tudhatjuk, mert ezen hozzászólásom után törölte a hozzászólásait sajnos. Pedig még Pető Zsuzsa Eszter(aki "tájrégészként" az utak nyomvonalát sem akarja látni, inkább szervilis módon a korábbi téves elképzeléseket másolja) is azonnal piros szívecskékkel lájkolta azokat, a Nemzeti Múzeumtól. Így megy ez a szolgalelkűség, felfelé nyalás, a történész megfelelési kényszer, ezt a magatartás formát szenvedi a főváros történelme. Ezért ferdítik a középkori szigetre Óbuda sziklás hegyen lévő városát még ma is.


De térjünk vissza a 
témához. Következésképpen tehát a Boldogságos Szűz Szigeti apácák jogosan követelték az örökségüket Zichyéktől, a mai budai oldal, az Árpád híd környékét. Remélem mindenki tudott követni... Egyébként Jenő-illetve Kisjenő feltüntetése a balparton, Matthey térképén, már önmagában cáfolja napjaink történészeinek megjelent zagyva és valótlan írásait a harmadik kerületi kulturális magazinban, az Óbudai Anzikszban. Ez a kulturális magazin a történész téveszmék szócsöve. Rossz példaként kiemelhetjük Spekner Enikő alapjában téves Óbuda topográfiáját, melyben ilyeneket ír egy 2021-ben megjelent írásában: "Az Árpád-korban a Duna pesti oldalán Óbudával szemben egy Besenyőnek nevezett kisebb település alakult ki, amely nagyjából az Árpád-híd pesti hídfőjénél feküdt. Később, a 14. századtól a település neve temploma után a Szentlászló nevet kapta. Pontos kiterjedése sajnos nem állapítható meg, délen a nagy kiterjedésű Jenővel volt határos, de hogy valójában hol húzódott ez a határ, nem tudjuk."  Ezért nem tudják a kollégák a birtokközpont valós nevét meghatározni, mert többek közt, Spekner még most is az elődei téves topográfiáját hajtja. Összemossa Kisjenő települését Besenyő-Szentlászlóval!  Benyóné Dr Mojzsis Dóra tévképzetes írásai pedig önmagukban is valótlanok teljes mértékben Óbuda helyrajzával, és egykori épületeivel kapcsolatban. Katasztrófa és kifejezetten káros amit teljesen tudománytalanul hivatalból összehordanak.És ez most történik. Jól eltolták az Óbuda topográfiát! Nem kicsit, nagyon!  ☺

Kisjenő a Duna bal partján a "nyulakszigeti" apácák tulajdona, mely a Rákos fluvius mellett található, és ez teljesen egyértelmű.

Az oklevél latin szövege pedig azt is tudomásunkra hozza(még ha a magyar regesztát készítő, csak simán "nyúlszigetezik, ezúttal is), hogy ez az Insula Leporum a Boldogságos Szűz Szigete, ahol a szigeti klarissza kolostor áll. 

A BOLDOGSÁGOS SZŰZ APÁCÁINAK ÉKESSÉGES SZIGETE

Az oklevél önmagában igazolja, hogy Óbuda városa nem a ma Szentlélek térnek hívott helyen létezett, hiszen az sziget volt, tessék elolvasni a sárgával jelölt részt! Ez a mai Kiskorona -Perc és Mókus utca által határolt szigeti kolostor, Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola azon a területen, melyet téveszmés történészeink Óbuda városának erőltetnek, még napjainkban is.



Így áll össze a teljes topográfia az oklevelek szerint, mindhárom település- délről északra haladva- Újbécs-Révjenő-Szentlászló is szigeten létezett, méghozzá ugyanazon a szigeten, melyet Magna Insulának és Ékességes(Leporum), valamint Boldogasszony-Szűz Mária Szigetnek is hívtak! 

MAGNA INSULA BESENYŐ-ŐRSZIGET-SZENT LÁSZLÓ BIRTOKKÖZPONT


A KÖZÉPKORI VÍZRAJZ ISMERETÉNEK HIÁNYA


Györffy György jól írta az oklevelek vonatkozó adatait, ám a középkori vízrajz ismeretének hiányában, teljesen és alapjában téves topográfiát hozott létre. Ugyanez megállapítható Kubinyi András tanulmányaira vonatkozóan is, a középkori vízrajzi helyzet nem ismerete okozta téves helyrajzi azonosítások. A belső, nyugati Duna ág miatt, a jobb parton lévő településeket a bal parttal mosták egybe. Éppen ezért mindazon utánuk következő történészek írásai is valótlanok, melyekben rájuk(a téves topográfiára) hivatkoznak. A valójában a Pest-hegyi Buda várához(Békásmegyer - Ó-Buda vára- Novi Montis Pestiensis castrum Buda) tartozó területeket, Magna Insula: Besseneu-Szentlászló- Révjenő-Újbécs, egyszerűen a mai Pesthez toldotta. Tette ezt azért, mert a Pest-hegyen élő budai polgárokat a mai Pest lakosainak vélte. És ez is nagy részben a történész szamárcsapásnak köszönhető, hiszen őelőtte, Rupp Jakab mosta össze a mai Pest polgárait a mai Buda várával, így lett a végén az a csúfság, hogy ma is a mai Buda várát mondják a Pest-hegyi Budának, vagy Pest-Budának, pedig ez egyáltalán nem igaz, alapjában valótlan! Ez a tény egyben arra is választ ad, hogy napjainkban a régészeink, miért nem tudnak nevet adni a gyereknek, mármint a feltárt birtokközpontnak.

Feltevésekre építettek feltevéseket-így félreértelmezve az írott forrásokat és okleveles anyagot-konkrétan ugyebár Györffy György a történettudományok kandidátusa, és aztán a területet feltáró régész, ezeknek a téveszméknek próbál megfelelni, és az előzetes elképzelések érdekében félreértelmezi a feltárás területét. 

OKLEVELES ANYAG ISMERETÉNEK HIÁNYA

Nem lehet tovább azt művelni, ahogy idáig csinálták! Elég legyen a tekintély elvű, hamis történelem gyártásból, elég a történész szamárcsapásból! Nem lehet figyelmen kívül hagyni, a történész prekoncepcióknak nem megfelelő forrásanyagot! Ne az előzetes elképzeléseknek akarjanak a régészek megfelelni, és a szerint a történész szamárcsapás szerint dolgozni! Paragigmaváltásra van szükség Óbuda valós történelméhez!

Nincs egyetlen térképünk vagy oklevelünk sem arról, hogy Beseneu-Szentlászló-falva a bal-parton létezett volna! Okleveleink azt igazolják, hogy ez a birtokközpont a mai Hajógyári-szigetnek hívott terület, kis-sziget keleti partja, mely a középkorban Magna Insulán található és az Őrsziget nevet is viselte.

Hiába képzeli azt a Budapesti Történeti Múzeum és az Óbudai Múzeum vezetősége, és megfelelési kényszeres, szamárlétrán felfelé törekvő munkatársaik, hogy egy újabb, téveszmés könyv kiadásával tovább vezethetik félre az Óbuda történelme iránt érdeklődő embereket, ez az idő már elmúlt. Ez a hajó már elúszott a Dunán... Lejárt lemez, a magyarellenes Schönvisneres népbutítás, hogy "Sicambria nem létezett", és a szocialista narratíva és történelem oktatás, hogy a "magyar főváros  Attila Városa-Ecilburg a római Aquincum volt, és a magyar főváros és kultúra a rómaiból fejlődött ki". Felesleges hivatalból tovább erőlködniük, az ókori Sicambria és későbbi Ecilburg-Buda Veteri-Vetus-Óbuda Árpád-kori-középkori sziklavárosa ma is Megyer révjére tekint, egykori épületeinek romjai pedig mindenki számára tisztán láthatóak, és a digitális műholdas képek által kiválóan értelmezhetőek.

                                                     Egyed Zoltán

                                      Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport