A TÁRNOK- VÖLGYI-MEZEI NAGY CSATA
Ezúttal a Tawan vagy Tárnokvölgyi nagy csata pontos földrajzi helyét vizsgálom, a Királyi Székes Fehérvár és Sicambria-Buda Vetus területének összefüggéseivel. A történetírói téveszméket ezúttal is cáfolom és felhívom a figyelmet a tarthatatlanságukra. Szükséges elmagyaráznom a földrajzi terület szerepét, ami a forrásaink ismeretében igazolja nem csak Sicambria-Óbuda valós helyrajzát, hanem azt is, hogy Alba Regale az valójában Óbuda királyi váraként létezett! Olyan földrajzi helyek szerepelnek krónikáinkban, és a másik Anonymus tájleírásában, melyek cáfolják történészeink dogmáit. A valós táj és környezet pedig a terepen is igen jól látható nyomait mutatja a történéseknek, a térképeken is végigkövethető az egybetartozó helyszínekkel. Persze mondanom sem kell, hogy a csata helyszínét teljesen máshová fantáziálták történészeink! És mivelhogy Sicambria városát ma is divat soha nem létezőnek kamuzni a dilettáns dogmákat másoló történészek és a Budapesti Történeti Múzeum egyes "szakértőinek" köreiben, így talán az idők végezetéig se jöttek volna maguktól rá régész-történészeink, hogy ez a hatalmas nagy csata, pontosan merre is zajlott valójában. Megpróbálom úgy elmagyarázni ezt a témát is, hogy mindenki megértse. A végére az is világossá válik majd, hogy egy olyan római erődítmény pontos helyrajzát is beazonosítottuk, melyet ezidáig senki sem tudott hitelesen azonosítani. Hiszen a területet napjainkban is ugyanoda képzeli sajnos a Magyarságkutató Intézet is, ahová a tudománytalan történetírók fantáziálták a területet, minden alap nélkül.
KÉZAI LEÍRÁSA A CSATÁRÓL
 |
| MACRINUS RÓMAI CSÁSZÁR REKONSTRUÁLT ARCKÉPE https://www.worldhistory.org/image/13005/macrinus-facial-reconstruction/ |
4. §. A tárnokvölgyi, és zeiselmaueri ütközetekről.
Míg hát Ditrik és Macrinus ebben a tanakodásban veszteglettek, a húnok csendes éjszaka a Dunán Sicambriánál tömlőkön átkelének, és Macrinus és Ditrik seregét, melly Potenciánába nem fért s kint a mezőn sátrakban tanyázott kegyetlenűl öldöklék. Melly támadáson Ditrik elkeseredvén, a maga és Macrinus embereinek igen nagy romlásával és veszedelmével ütközetet állván a húnokkal, a Tárnokvölgy mezejére kivonula; e helyt azonban, úgy mondják, hogy a húnokat hatalmasan meggyőzte. A húnok maradványa pedig megfutamodva sátraiba vonult vissza. Mert ebben az ütközetben a húnok közzűl százhuszonötezer ember veszett el, Köve kapitány is ugyanott elesvén. Ditrik és Macrinus katonaságából pedig azokon kivűl, kiket az említett város alatt sátraikban öldököltek volt le, kétszáztizezeren vesztek el. Látván tehát Ditrik, hogy embereiben illy nagy öldöklés esett, más nap hogy az ütközetet vívta, Macrinussal Tulna város felé vonúla. A húnok osztán észrevévén, hogy Macrinus és Ditrik a viadal helyéről táborukat visszavonták, a viadal helyére visszatérve, bajtársaik tetemeit, mellyeket megtalálhattak, és Köve kapitányt az országút mellett, hol a kőbálvány van felállítva, scytha módon ünnepélyesen eltemették s azon táj környékét ezért Köveházá-nak nevezték. Megismervén tehát a húnok, mennyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki bátorodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czézönmaurnál szembe szálla, s reggeltől délestig olly hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva és Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszavivén az említett bálványkőhöz, többi bajtársaik mellé temették. Elesett azon nap Macrinus is a római seregből s minél több német fejedelem, Ditrik homlokán nyillal halálosan megsebesittetvén és csak nem az egész nyugoti sereg fogságba jutván és megszalasztván.
5. §. Ethele és Buda uralkodásáról.
Miután a sereg elszéledt, a húnok római módra Ethelét teszik magok fölé királylyá; ki is testvérét Budát a Tiszától a Don vizéig különféle idegen nemzetek fejedelmévé és birájává tette. Maga pedig alattvalóival magát húnok királyának, világ félelmének, isten ostorának neveztette.
TÖRTÉNETÍRÓ-TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁS-TÉVESZME-DOGMA
Már Réső Ensel Sándor(nagy-hatalmú Pest-megyei ügyész) 1864-ben félreértelmezte krónikáink helyszíneit a Tárnokvölgyi ütközettel kapcsolatosan! Száz-halmot Battával, míg Tárnokvölgyét a mai Tárnokkal azonosítja Érd határában. Aztán az irodalomtörténész Eckhardt Sándor adja elő ugyanezt a történetírói butaságot átvéve Résőtől, pár évtizeddel később. Ez egyébként ugyanazon illető, aki szerint Sicambria városa csak egy középkori mondai város, és az ott élők csak beképzelték maguknak, hogy Sicambriában élnek. Ma is ezt az óriási marhaságot akarják történészeink B Szabó, Spekner, Laszlovszky, Kanyó stb... bemagyarázni Óbudával kapcsolatban a történelem iránt érdeklődőknek. Miközben számtalan egykorú tudósítás és ostromnapló, oklevél szól Sicambria létéről! Persze a sziklás hegyen lévő Sicambriát még Kanyó sem tudta Laszlovszkyval közösben a Zichy Főtérre hamisítani, pedig igyekeztek ám rendesen. Azóta meg kiderült a kutatásaim által, hogy az Árpád híd budai hídfőjének környéke a középkorban még sziget volt, és az ott megtalált objektumok azok Révjenő és Újbécs területének romemlékei! És bizony a sziklaváros Sicambria-Óbuda város pontos helye már korábban beazonosításra került. Így tehát az ellentmondások feloldásával megnyílt a lehetősége, hogy teljesen biztosan beazonosítsuk és rekonstruáljuk a hunok győzedelmes csatájának színhelyét. De hátra van még valami súlyos probléma. Szokták nekem írni a nyílt oldalon, hogy miért nem fordulok a Magyarságkutató Intézethez a helyrajzi problémákkal? Nos, megmutatom, hogy miért nem. Itt olvasható Novotnik Ádám írása az MI oldalán, ahol is szépen lemásolja és előadja a korábbi tudománytalan zagyvaságokat. Mert ők is ugyanazokat a korábbi ökörségeket adják elő, amit a történetírókról másolnak, mert ehhez értenek. Nem kutatnak, nincs egyéni teljesítményük, csak másolnak! Novotnik szamárságokat ír, másolja a korábbi téveszméket! A területről és várból Macrinus Detre és a római sereg takarodott el, miközben a hunok Sicambria hegye alatt megpihentek. És bizony a hunok állítottak egy nagy márványkövet, amire a győzelmüket felvésték, -és nem a rómaiak, úgyhogy a csatát a hunok nyerték, és nem a rómaiak! A hunok mentek az összevont longobárd-római sereg után, és megsemisítették- szétkergették a sereget! A magyarellenes történetírói-történészi hatások a mai napig tartanak, és a Magyarságtudományi Intézet történészei is ezt tanulták, ugyanazok az elvárások. Hiába a "nagymagyarkodás" ! LÁSD a krónikák leírását: "Megismervén tehát a húnok, mennyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki bátorodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czézönmaurnál szembe szálla, s reggeltől délestig olly hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva és Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszavivén az említett bálványkőhöz, többi bajtársaik mellé temették. Elesett azon nap Macrinus is a római seregből s minél több német fejedelem, Ditrik homlokán nyillal halálosan megsebesittetvén és csak nem az egész nyugoti sereg fogságba jutván és megszalasztván". Értelmezzük tehát továbbra is krónikáinkat értelmesen, és ne higgyük el amit a történészek összehordanak!
A NEMZETI MÚZEUM IS A SZAMÁRCSAPÁST TOLJA TOVÁBB!
Egészen elképesztő amire találtam! "A hazai forrásokban konkrét helyszínként visszatér, hogy az uralkodót a korábban szereplő, és a rómaiak ellen hősi halált halt vezérek keveházi sírjánál helyezték végső nyugalomra, a kapitányok földi maradványainak „ünnepélyes kőemléket emeltek”. Keveházát a Fejér megyei Kajászó településsel lehet azonosítani, a kőemlék pedig nem más, mint a baracska-kajászói Iuppiter-oltárkő, ami Kézai korában – sőt később – is látható volt. Erre utal a 14. század elején keletkezett Descriptio Europae Orientalis egyik passzusa: „előjöttek a magyarok Szkítia tartományából és óriási országából, [...] azon a tágas mezőn, amely Sicambria [Óbuda] és Székesfehérvár között fekszik, csatát vívtak az említett tíz királlyal [ti. a pannonokéval] és leverték őket; s ott a győzelem örök jeléül egy hatalmas márványkövet állítottak fel, amelyre az említett győzelem fel van jegyezve, és ez ott áll mind a mai napig”. Juhász József még egy 1934-es tanulmányában vetette fel, hogy az itt említett kő valóban létezett, sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy Kézai nem véletlenül helyezte Székesfehérvár környékére a vezéri sírokat, mivel feltételezése szerint a krónikás a Bicske melletti Ginzapusztán (Kinzapuszta) láthatta meg a napvilágot. Ez alapján komoly lokálpatriotizmus érhető tetten… Szende László írása rengeteg zagyvaságot hord össze. Ugyanis nem Kézai hibája az, hogy Keve-völgyét, Juhász József egy Jupiter oltárkővel és Kajászóval mosta össze! Valójában azért kellett nekik arrafelé kutakodniuk, mert azt képzelték, hogy Andreas Hungarus írása a mai Székesfehérvárról szól! És persze a csak szerintük a "mondában és képzeletekben létező" Sicambriát nem vehették számításba a korlátolt történészeink, mert a saját maguk által szabott korlátokat nem léphették át! Sem Sicambriát, sem Óbuda Fehér várát nem hajlandók elismerni, mert ezek léte, borít minden eddigit és alapjában írja át Óbuda és Fehérvár történelmét! Elszomorító, hogy még Veszprémy László is a történész téveszméket vette át! Ez ügyben szintén másolta a "finnugristák szerint sosem létező" ám de Gyárfás István által megírt, szintén téves elképzelést az elveszettnek hitt városról Obrusánszky Borbála is.
Ha ugyanúgy gondolkozunk, mint a történetíróink és a mai napig őket majmoló történészeink, akkor rögtön ellentmondásba kerülünk a földrajzi tájjal! Tegyük fel, hogy a mai Főtér Sicambria,(nem az, de tegyük fel) és a mai Székesfehérvár között zajlott a csata, így oda esik útközben Érd és Batta és a Tárnok helységnév. De van egy hatalmas probléma, és ez pont a távolság. A 15 órás gyalogút e kettő között! És ez bizony ez nem egy mezőt(tárnokmezeje) jelent a két város között! És ha Óbudánál(Sicambriánál) átkelnének, akkor nem is Battához, a történészi hamis Potentiához jutnának, az ugyanis jóval lejjebb található! Ezek az ellentmondások is azért keletkeztek történészeinknél, mert Sicambriát nem létezőnek hamisították, és Fehérvár helyébe a mai Székesfehérvárat próbálták ferdíteni. Viszont ahogy látjuk, az ellentmondások alapjában megcáfolják a történészek által képzelt helyét a csatának!
Történészeinket az sem zavarja a téveszmék másolásában, hogy egy egyszerű internetes kereséssel utána lehet nézni a százhalombattai halomsírok koravaskori (i.e 8-6sz.) eredetének! És az igazán durva tény az, hogy ezeket már 1847-ben megkutatták, tehát azóta tudjuk, hogy semmi köze nincs a hunok sírjaihoz!
A nagy hun csata, a Tárnokmezőn történt ütközet, nem választható külön Sicambria valós helyétől! Így érthető meg igazán, hogy miért kell még napjainkban is, egyes történészeknek, meghazudtolnia Sicambria sziklaváros -Óbuda létét! Én igyekeztem rendesen körüljárni a témát, mert elég jól ismerem az igazi helyszínt, ahol a csata zajlott. Meggyőződésem, hogy terepismerettel orvosolhatóak a hiányosságok! Így és ezáltal jutottam el tehát idáig.
„Küve kapitányt pedig amaz út mellett, ahol kőszobor van felállítva, szittya módon ünnepélyesen eltemették s e terület bizonyos részét róla Küve aszójának [Küve völgyének] hívták."10) A második egy idegen szerzetesnek 1308 körül készült keleteurópai leírása, amelyben ezt találjuk:,,... és a győzelem emlékére ott - se. inter Sicambriam et Albam Regálém egy óriási nagy márványkövet emeltek, amelyre felírták az említett győzelmet, s ez a mai napig megmaradt."
A MÁSIK ANONYMUS
1308.
"inter Sicambriam et Albam Regálém" "et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem marmoreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue persëuerat usque in hodiernum diem"
Van ám nekünk egy másik névtelen írónk, aki szintén nem névtelen, hiszen róla is tudjuk, hogy ki volt ő. A köztudatba azért nem kerülhetett be ANDREAS HUNGARUS tudósítása, mert történészeinknél nem népszerű, Sicambria-Óbuda és Alba Regale-Fehérvár valós helyével, a nagy ütközettel kapcsolatban! Pedig fontos helyrajzi információkat közöl!
DE KIK AZOK A TÁRNOKOK ÉS HOL ÉLTEK?
Fontosnak tartom tisztázni, hogy a Tárnokvölgyi ütközetet, vagyis magát a völgyet kiről-kikről nevezték el? Miért volt ott ez a völgy Sicambria-Óbuda oldalában, és miért létezhetett csak ott, és sehol máshol? Ezek a kérdések összefüggőek, magával a földrajzi területtel Sicambria-Óbudával, méghozzá szétválaszthatatlanul! Elmagyarázom. A tárnokok a királyi-királynéi udvar adószedői voltak, és teljesen természetes, hogy a királyi udvar közvetlen közelében éltek és dolgoztak. Ezért lehet a hun korszak tárnokvölgyét csak és kizárólag Sicambria-Alba Regale környezetében, Békásmegyer-Ófalu völgyével azonosítani, és sehol máshol! De a teljes kép tisztázásához kell tennünk egy emlékeztetőt azok számára, akik esetleg csak most olvasnának erről a témáról, és nem olvasták a kutatás folyamatát vagy a Blog oldalakat korábban, Óbuda helyrajzára vonatkozóan.
- Tudjuk, hogy a mai Fő tér környéke a középkorban még szigetként létezett.
- Tudjuk, hogy történészeink az ő hamis Óbudájukon- a Zichy Főtér környékén - amiről azt képzelték, hogy azok a városnak a romjai, igazából az Insula Budensi- Szűz Mária Ékességes(Leporum)Szigeten lévő középkori települések emlékeit tárták fel, és ezeket tévesen azonosították Óbuda város emlékeinek. Mégpedig azért, mert nem voltak tisztában az adott korszak vízrajzi állapotával ezen a területen. Ugyanez eredményezte egyébként a kapcsolódó oklevelek félreértelmezését is.
 |
| TÁRNOKVÖLGYI CSATA SZÍNHELYÉNEK HITELES AZONOSÍTÁSA |
- SICAMBRIA = MEGYER-CSILLAGHEGY
- KEVEHÁZA = KEVÉLY-HEGY
- TÁRNOKVÖLGY = BÉKÁSMEGYER-Ó-FALÚ
- TÁRNOKMEZEJE = Ó-FALÚ FELETTI MEZŐ
- POTENTIA = MONALOVACZ VÁRHEGY = FEHÉRVÁR
- SZÁZHALOM = EZÜSTKEVÉLY HEGYOLDALA
- KELEN-FÖLD = MEGYER RÉVJE CSILLAGHEGY-SICAMBRIA ALATT
 |
| SZÁZHALOM AZ EZÜST-KEVÉLYEN |
POTENTIA = FEHÉRVÁR
A DESCRÍPTIO EUROPAE ORIENTÁLIS, Andreas Hungarus írása rávilágít egy olyan fontos dologra, melyre én előttem senki sem gondolt. A krónikáinkban is megírt Potentia városát ugyanis a szerző Fehérvárnak írja! Mit is jelent ez? Véleményem szerint ez csakis azt jelentheti, hogy ugyanazt a várat, amit a hun korszakban Potentiának, a központi római erősségnek hívnak, azt 1308-ban amikor ő nálunk járt, már Fehérvárnak hívják! Ezért írja ő azt, hogy Sicambria és Fehérvár között vívják a csatát a mezőn! Ugyanez a mező krónikáinkban Tárnok mezeje néven szerepel.
Oszlop és féloszlop Potentia várában a napjainkban Monalovacznak hívott helyen.
Természetesen Fehérvár azonosítása már több oldalról is megtörtént.
 |
| TERÜLET NEVEK |
 |
| OSZLOPOK |
A HUN KAPITÁNYOK SÍRHELYE
"et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem marmoreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue persëuerat usque in hodiernum diem"
A Sicambria-Fehérvár közözött zajló csata tehát nem a Zichy Főtér és a mai Székesfehérvár között zajlott, hiszen e kettő között nem egy nagy mező található, hanem túlságosan is nagy távolság és települések sokasága! A Tárnokmezei csata színhelye az ősi Duna-rév feletti terület a királyi Fehér vár-Potentia római központi vár- mai nevén Monalovacz és szakrális vallási központi vár Sicambria-Ecelburg- Buda Vetus- ma Csillaghegy közötti terület, hiszen a kegyetlen harc pontosan a terület birtoklásáért, és ezek megszerzéséért folyt. A szomorú viszont az, hogy a modern térképi alkalmazások és digitális keresők világában, történészeinket és múzeumi szakembereinket nem zavarják a saját maguk által alkotott ellentmondások. Elvakult módon továbbra is a történetírói téveszméket és történész szamárcsapást adják elő számunkra, és nem tudnak túllépni a saját korlátaikon. Senki nem mer kilógni a sorból, a dogmák ismétlése a téveszmék másolása kifizetődő számukra napjainkban is.
Egyed Zoltán
Részletek, Arany János: Keveháza című költeményéből
