BUDA VÁRA ÉS KÖRNYÉKE MADÁRTÁVLATI KÉPE ÓBUDA FELŐL AZ 1684. ÉVI OSTROM IDEJÉN

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684. Buda ostroma északról. M. Wening rézmetszete L.N. Hallart rajza után

Régebben, még a kutatásom kezdetén is, és aztán visszatérően több alkalommal is sokat nézegettem ezt a látképet, sokszor fél éjszakán keresztül. De nem jutottam vele semmire. Valahogy nem akart összeilleni a többi látképpel, mindazokkal, melyek Buda-Vetust és Alt Ofent ábrázolják. És e kettőt azért írtam így, mert bár Óbuda területéhez tartozik mindkettő, mégis külön kell választani(úgy is volt) és külön is kell értelmezni őket. Erre picit később visszatérek...

ITT lehet a látképünket nagyítva is megtekinteni!

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684.

Frankfurt. 1691. Rézmetszet.
Méret: 28x40 cm.
Oldal: 34x42 cm.

Rózsa/97c.
Buda és Pest látképe észak felől.

• Azt tudtam, hogy a mai Buda várát Ofent látjuk rajta és vele szemben a török-korabeli Pestet.
• Az is teljesen egyértelmű volt, hogy a 13.számmal jelzett melegfürdő az ma a Szent Lukács Gyógyfürdő-Buda-Budai Irgalmasrendi Kórház környezete.
• A 12.számmal jelölt pedig a Gül Baba Türbe és ma rózsakert. 
• Budavár, Zsigmond király idejében készült városfalait is láthatjuk a képen. 

Google Maps kép, Budavár Zsigmond király idejében épült városfal a Margit körút 66.szám alatt.

Tehát mondhatjuk azt, hogy képben voltam, hiszen a Google Earth és Maps alkalmazásokkal pontosan tudtam, hogy mit látunk a képünkön. És egyben tudtam azt is, -hiszen gyakoroltam eleget, -hogy milyen szögből látjuk mindezt. Azonban számomra nem is ezzel volt a baj, hanem azzal a részlettel, ami Alt Ofen területét mutatta a látkép alján. 

A látképen az Óbudához tartozó terület Alt Ofen felirattal

Korábban megírtam már, hogy az Óbuda területéhez tartozó terület -sziget- határai délen a mai Nagyszombat utca-korábbi nevén Határ utcát jelentik. Olvassuk el a "KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA" című korábbi blog bejegyzését, hogy a továbbiak érthetőek legyenek! Tehát tudtam még azt is, már jóval korábban, hogy a Nagyszombat utcától északra lévő területet láthatjuk a látkép alján. És akkor most mutatom azt, hogy mit nem értettem én, sok-sok éven keresztül. 

Ezek a Dilich látképek és Hallart látképe, a nyitóképünk együtt, ami nem akart összejönni. Sehogy sem tudtam őket együtt értelmezni, megakadt a nyomozásom, és sokáig egy helyben toporogtam ezzel, mert a Hallart képen látottakat, mindenáron ott kerestem, és akartam volna megtalálni, a Dillich látképein, ahol a hegy alja van. 2013 év után, mikor már minden irányból azonosítottam a békásmegyeri Rókahegyen lévő Óbuda-Sicambria városát, akkor nyílt meg a lehetősége számomra, hogy a látképi ellentmondásokat tisztázhassam.

Aztán most nemrég a Facebook nyílt csoportunkban, ahol a kérdéseket szoktuk tisztázni, érkezett ugyanez a Hallart/Merian kép, és rengetegen nem értették e látképen látott, és az Alt Ofen felirat alatt jelölt épületek elhelyezkedését. Ekkor döbbentem rá, hogy nekem még ezt is meg kell írnom, hogy még jobban érthető és könnyebben feldolgozható legyen a terület változása azok számára, akik még most sem értik, vagy nem akarják megérteni a folyamatokat. Sokan persze, azt sem tudták, hogy ez még bonyolultabb. Ezért mutatom meg most a részleteket. Pedig már milliószor írtam arról, hogy a római-part teljes egésze sziget volt. Azonban, ahogy tapasztaltam, az emberek nagy-része nem tud elvonatkoztatni a mai állapotoktól, és csak a mai állapotokat tudja visszavetíteni a múltba, és ez alapján tudnak csak gondolkodni! Történészeink is ugyanezt az orbitális és tudománytalan szarvashibát követték el, és követik el ma is! Kutatásomban az egyik hiteles tény hozta maga után a következőt így volt ez a Sican-Róka-hegyen lévő Sicambria-Óbuda városa, és aztán a Pest-Boldogasszony sziget Insula Regis-Magna-Pest-Leporum-Beate Marie Virginis esetében is. Ezek az elnevezések nem a Margitszigetre vonatkoznak!

BOLDOGASSZONY SZIGETE

A római part hosszanti szigete a középkorban, ahol a mai Főtér és Szentlélek tér található a súrűn beépített részen

 Lodomér vára a Barátpataknál

Amikor a hosszanti nagy szigettel, a mai római parttal -Insula Magna-Beate Marie Virginis- elkezdtem foglalkozni, akkor egyértelmű volt, hogy a mai Barát patak torkolatánál álló, Bénárd kúriába beépített, tévesen "Puszta templom-Kissing romtemplom", -valójában a Lodomér esztergomi érsek vára -az, amivel kezdenem kell a Boldogasszony Sziget kutatását. Ez azért is fontos volt számomra, hogy a középkori, az 1355 évben készült határjárást meg tudjam fejteni. Gondoltam, ha az elejéről még nem megy, akkor hátulról, a határjárás befejező-pontjától, Lodomér esztergomi érsek várától majd menni fog! Ez a vár a Boldogasszony szigetén, Óbuda területének legészakibb pontján állt, a valós helyét a szigeten így tudtam azonosítani. Knauz félreértelmezése, és az őt másoló történészek tudománytalan tevékenysége során, ezért is keresték hiába a Margitszigeten az érseki várat, és Lodomér várát ezért fantáziálták "Kissing templomnak" a rögeszmés történészeink, és adják elő ma is ennek.

Főtér = Sziget!

Így is lett, a középkori határjárást, és egyben a szigeten lévő további épületek mibenlétét így sikerült meghatároznom a Műholdas Képátfedés módszertannal. A premontrei szigeti-férfi Szent Mihály arkangyal sziget prépostságot, és női Szűz Mária kolostort, és annak hosszanti mérműves ablakait, melyet a Zichy kastély bejáratánál megtaláltak, és feltártak-rekonstruáltak, ezáltal tudtam a szigeten azonosítani. 

Tehát teljesen biztos, hogy a Szentlélek tér-Főtér a középkorban is még szigeten létezett!  

A mai Főtér-Szentlélek tér a középkorban még szigeten létezett! 

Tulajdonképpen most már helyben vagyunk, megérkeztünk a kívánt területre, amit nyítóképünknél vizsgáltunk. Akinek jó szeme van, az már felfedezheti a Dillch látképen ugyanazt a látványt, amit Hallart rajza ábrázolt számunkra egy közelebbi nézőpontból. Dilich képén a békásmegyeri Kálvária-domb irányából nézünk a főtérre, Hallart pedig a Főtér utáni, sziget feletti nézőpontból mutatja számunkra Óbuda területének végét. A Dilich képen e képet figyelmesen vizsgáló ember, azt a tornyot is észreveheti, amit a Hallart képen is láttunk.

 

Nyitóképünk részlete, Hallart rajzán a szigeti Szent Mihály arkangyal prépostság tornya

Dilich hadmérnök rajzán ugyanaz a torony, sárgával kiemelve

Kirívóan magasra emelkedik az összes épület közül a szigeten. Egyetlen épület van a Főtéren, ami ilyen magas volt. Ez a Szent Mihály arkangyal szigeti prépostsági templom tornya, ami a Főtér betonja alatt várja a sorsa jobbra fordulását. Ez az a premontrei-szigeti prépostsági főtemplom, amit félreképzett régész-történészeink a Szent Péter óbudai főtemplomnak

Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvárián

fantáziálnak, és ferdítik annak, a helyrajzi tévedésük miatt. A látképek, egykorú beszámolók és oklevélrészletek alapján, az óbudai Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvária dombon állt, és nem a Főtéren, hiszen a római Aquincum polgári és katonavárosa, a Főtér teljes környezete a középkorban is még szigetként létezett! Eljutottunk tehát a nyomozásban és gondolatban a Főtérig e szigeten, és kinyomoztuk, hogy melyik épület lehet az, amit Dillich látképén kimagslóan láthatunk, ugyanakkor Hallart rajzának minket érdeklő Alt Ofen felirat alatt, a kép részletén látható. Tehát Hallart és Dilich rajzokon megtaláltuk ugyanazokat az épületeket. Az azonosítási nehézséget az okozta, hogy más perspektívából készültek a képek. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a két látkép között eltelt nyolcvan azaz 80 év, és a vízrajzi környezet átalakult. Láthatóan csökkent a nyugati-belső Duna-meder vízszintje, mert Hallart már nem ábrázolja a Mátyás-hegy alatt a medret, ami Újlaknál a Duna főmedrénébe visszatér.  Meg kellett találni még az azonosításunkhoz a digitálisan nagyítható képeket. Erre az eltelt tíz év pont elég volt. Ma már vannak szuper képeim, a digitális fejlődés jóvoltából. Ha bárki kételkedne, még maradt a végére ütőkártyám. Egyszer egy reggeli (déli) kávézásom közben láttam meg a lényeget, rögtön meg is írtam az AMFI A SZIGETEN című blogbejegyzést, ami az egyik legnagyobb sikerű írásom lett a Facebook közösségi oldalán a kutatócsoportomnak. Tekintsük meg tehát most AMFI A SZIGETEN romemlékeit Dilich hadmérnök, és Hallart rajzolók középkori látképein a katonavárosi amfiteátrum romemlékeit. Ma már eljutottam odáig a digitális képnagyításokkal, hogy Dilich látképén is felfedeztem az Amfi romjait!  ☺

Dilich hadmérnök rajzoló látképén az Amfi romemlékei szigeten

Hallart rajzán ugyanazok az Amfi romemlékek más nézőpontból láthatóak

Ez a látképi azonosításom, véleményem szerint, egy akkora szög a Történész Dogmák koporsójába, ami végképpen lezárja fedelét a tudománytalan történészeink tévképzeteinek és téveszméinek. Figyelmezteti remélhetőleg ez a súlyos hiba és kényszeres Történész-szamárcsapás az ifjú és gondolkodni tudó régészeket, a jövő történészeit arra, hogy egy terület kutatásakor a vizsgált korszakhoz, a korábbi vízrajz megismerése és rekonstrukciója elengedhetetlen 

Középkori Duna-meder a hegy aljában.

munkafolyamat. Tanuljatok elődeitek hatalmas hibájából! Befejezésül még egy dologra fel kell hívjam az értelmes figyelmet. Újlak területe és egyben a nyugati hegylábak környezete szélesen, és egyáltalán nem voltak beépítve. Ez pedig egyáltalán nem lehet véletlen! Ezt a Hallart képen így jelöltem, Újlak területénél kékkel, mint középkori Duna ágat.

A középkori csillaghegyi Duna-ág torkolat a Hallart képen jelölve Újlak területén

Sőt, mi több, én azt állítom, hogy e területen élő emberek tisztában voltak a súlyos árvizekkel, és annak a területen okozott kárainak súlyosságával. Tudták, hogy mely irányból érkezik az ár. 

Az MTA-CSFK képe is Újlaknál jelöli a nyugati belső, csillaghegyi Duna meder torkolatát 

Pontosan a hatalmas óbudai árvízveszély és a hegyek aljában lévő békásmegyeri-csillaghegyi Duna meder miatt építették házaikat, a Duna áradásra előre gondolva, a katonavárosi amfiteátrum tetejére! Annak az amfiteátrumnak a romjaira, amit a középkori látképeken a köríves romfalakat még szabadon láthattuk! 

Az Amfi házai a feltárások megkezdése előtti időben.

Óbuda térségében 1712-ben, 1775-ben, 1799-ben, 1808-ban, 1811-ben, 1829-ben és 1830-ban is kiöntött a Duna. Az emberekben élénken élhetett még az 1838-as Nagy Árvíz emléke, mikor Óbuda, illetve e sziget környezete, és 

1838 Ó-Buda

főleg a hegyoldali nyugati oldala totális károkat szenvedett. Mégpedig azért, mert a középkori Duna mederbe- az ártérbe építkeztek, ahol a víz az úr! A terület jellege okán, több irányból fenyegette az itt élőket az áradás. Bizony, az Amfit az árvizek miatt betöltötték, mindenféle a közelből összehordott törmelékkel, és épületdarabokkal, és földdel, és aztán a már árvizektől biztonságos magaslatra körívesen építkeztek.

Sem az Árpád-korban, sem pedig a középkorban, mint láthatjuk képeinken, a katonavárosi amfiteátrumra nem építkeztek. A 18-19 században azonban a középkorban még tisztán látható amfiteátrum romjait elföldelték, és annak tetejére építkeztek az Óbudához tartozó sziget végében az áradástól tartó emberek. 

Ennél konkrétabb bizonyítékra nincs is nekem szükségem. 

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

#amfiaszigeten  #insulamagnaregis #sicambria  #obuda  #altofen  #budavetus

NYÍLT LEVÉL A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA-TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET BÖLCSÉSZETI KUTATÓKÖZPONT SZÁMÁRA

Oven azaz Alt Ofen-Ó-Pest a mai Főtér a szigeten. Sicambria-Óbuda városa pedig a Rókahegyen!

Nyílt levél a Történettudományi Intézet - Bölcsészettudományi Kutatóközpont "tudományos"munkatársai számára, és kifejezetten Bácsatyai Dánielnek! 

Azért, hogy jobban megértsék és átlássák, hogy mekkora bődületes nagy hibát vétettek, és belássák a tudománytalan és népbutító tevékenységüket, amit az MTA-val takarózva műveltek Óbudával. Etzelburg azaz Attila városa azaz Sicambria azaz Óbuda préposti és királynéi vára-városa a bekeretezett területen található! Odamegyünk nemsokára, Május negyedikén kirándulni. Szerintem úgysem jártál még Sicambriában-Óbuda városában Bácsatyai, úgyhogy szeretettel várunk, nem csak téged, hanem az egész Várostörténeti Atlaszos csapatot, a tudós bölcsészeket, akik a középkori szigetre fantáziálják Óbuda városát. Gyertek el, bújjatok elő, mert ezt már eltoltátok, de nagyon! 

Óbuda városa sosem volt a Főtéren, mert az az Árpád-korban és a középkorban is sziget volt, mint képünkön látható! Ráadásul a tatárjárás előtt e területet OVENNEK-Ó-Pestnek hívták!

 

A Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában lévő gótikus egyház azonosítása, melyet dilettáns történészeink Óbuda város prépostsági templomának fantáziálnak. E templom neve valójában Ecclesia Omnium Sanctorum a Mindenszentek tiszteletére rendelt egyház, mely Jeneo területén, pontosabban Új-Jenő területén a szigeten létezett, mint a videóban is látható a helyrajzi azonosítás!

A Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum munkatársai számára is ingyenes továbbtanulási lehetőség!

Az idei Sicambria terepbejárást az óbudai Múzeumnál kezdjük, és meglátogatjuk a múzeum kiállítását, és történészi téveszmeterjesztését az egykori szigeten. A belépés ingyenes!

Ezúttal első alkalommal, megismerjük a történészi hamis Óbuda, a Főtér-Révjenő és Pest-Újbécs környezetét és valós történelmét is a helyszínen. A legújabb kutatási eredményeket, melyet hiteles oklevelek és látképek, műholdas képátfedések, és történelmi-vízrajzi rekonstrukciók igazolnak.

Találkozóhely 11.00 itt:

 https://maps.app.goo.gl/sT2tgoPxvkiis2KS8

Az Óbudai Múzeum igazgatója számára átadunk egy tájékoztató tanulmányt, helyrajzi azonosítással, és a petíciónkat, melyben arra kérjük őket, hogy ne vezessék félre a történelem iránt érdeklődő embereket a történész dogmákkal. Aztán a résztvevők megismerhetik a mai Főtér valós történelmét, a szigeten lévő révközpontot, melyet Révjenőnek hívtak, a tőle délre lévő Ó-Pest várával-Novi Castri Pestiensissel 

 https://maps.app.goo.gl/NBazGZobK7RwegWV8 

együtt a Kálvin közben, amit később az Óbuda-Sziget-Szűz Mária Szigeti Újbécs várának is hívtak. Révjenőn megtekintjük a szigeti Szent Mihály arkangyalról elnevezett premontrei prépostsági templom helyét és a közelében az Ecclesia Omnium Sanctorum a Mindenszentek tiszteletére rendelt gótikus egyház helyét, melyet Az Óbudai Boldogságos Szűz Mária szigete apácái igazgattak. És megnézzük a szigeti kolostorokat is, melyek történészi azonosításával is súlyos problémák vannak. Az Árpád-kori Pest domonkos kolostorát, és a Szűz Mária szigeti klarissza kolostort.

A békásmegyeri hegyoldalban lévő Óbuda városát-Sicambriát, sorozatosan az egykori szigetre, a Zichy Főtérre hamisítják történészeink. A szigeten lévő épületeket, a hegyoldali Sicambriában található épületeknek adják elő történészeink, és az Óbudai Múzeum vezetősége. Ez ellen a demagóg és tudománytalan rögeszme terjesztés miatt tiltakozunk az Óbudai Múzeum vezetőségénél.

A találkozóhely közelében parkoljon, aki kocsival érkezik, mert autóval megyünk tovább! A tömegközlekedéssel érkezőket elosztjuk a kocsikba a nap további programjaira menet.

További program:

Áttekintés Sicambriába, a hegyoldali Óbuda város területére.

Óbuda északról készült látképeinek, és a középkori Duna-meder megtekintése a békásmegyeri Kálvária Domb irányából, parkolás itt:

 https://maps.app.goo.gl/CJsFRhg95qbScazW6

Szikán-hegy Sicambria-Attila vára- Préposti vár-Sicambria mező Pazanduk-Szent János keresztes vitézek Szentlélek kórháza-Felhévíz Calida Aqua gyógyvizeken működő malmai-Krumhelt ferdeye-az óbudai Fehéregyháza és Árpád fejedelem sírhelye-Kántorfoka patak

Királynéi vár és sicambriai klarissza kolostor-Három-forrás. Hegyoldali véd-művek, 4 méter széles falak Békásmegyer oldalában.

Óbuda városának külső, északnyugati falai

Potentiana- azaz a Szent István által naggyá építtetett Alba Regale azaz Székesfehérvár látképe Sicambria közelében-oda megyünk legközelebb!

Várjuk a "szakértő" bölcsész-történészeket is, sok szeretettel! Bácsatyai Dániel, ez nektek szól, gyertek és a helyszínen magyarázzátok meg amit látunk ! Megtartjuk idén is a szokásos tavaszi terepbejárásunkat a Magna Trója mintájára épített Sicambriában, melyre nagyon várjuk az MTA Történettudományi Intézet - Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársait, legfőképpen azokat, akik az Óbuda Várostörténeti Atlasz 9. számú kiadványban közreműködtek! Várjuk a Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum tudományos történész munkatársait, valamint az Acheológia Altum Castrum, és a CEU régész-történészeit is.

Tessék szépen eljönni, és megtekinteni a hegyoldali Óbuda várait és városát Sicambriát.

Figyelem!

Ételről-italról mindenki gondoskodjon magának. Gyereket 12 éves kor felett, kutyát csak pórázzal és szájkosárral lehet hozni. A terep akadályokkal teli hegyoldal, és több esetben szakadék is található. Haladós tempó. Ebédszünetet Pazandukon tartunk. Csak saját felelősségre! A szervező semmilyen felelősséget nem vállal baleset bekövetkezése esetén! A rendezvényen résztvevők jelenlétükkel elfogadják a feltételeket.

Rendezvényünk ingyenes.

Kutatási támogatást és adományt a további munkálatokhoz és Sicambria-Óbuda városának feltárására szívesen fogadunk.

#insulabeatemarievirginis #insulamagnaregis #altofen #ópest #boldogasszonysziget #novicastripestiensi #ecclesiaomniumsanctorum #ecclesiainsulabeatevirginis 

A MARGITSZIGET VESZEDELME - "A ZÖLD VELENCZE"

 

A Margitsziget árvizeiről olvastam ma hajnalban, mikor erre az újságcikkre akadtam. El is határoztam, hogy ezt közreadom. Régies fogalmazása és írásmódja, tartalma is megtetszett, ezért változtatás nélkül közlöm kedves olvasóimmal. A Vasárnapi Újság érdekes cikke rávilágít arra, hogy nem csak az 1838. évben volt nagy árvíz, mely a Margitszigetet ellepte. Ez az újságcikk egy fontos adalék az Óbuda helyrajzi problémában. A Margitsziget átépítések előtti állapotát, a Duna áradásainak kiszolgáltatottságát kellőképpen igazolja, és rávilágít arra, hogy a középkorban még inkább, még súlyosabb ugyanilyen árvízgondokkal küszködhettek a margitszigeti apácák és jobbágyaik.

Vasárnapi Ujság – 18971897-08-22 / 34. szám / A Margitsziget veszedelme (képpel). Ábrányiné Katona Klementina 557. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

"Midőn e sorokat irom, olyanféle érzés behatása alatt állok, mint a kinek kedves halottja fekszik a ravatalon. Ilyen kedves halottam nekem ez idő szerint a Margitsziget. A pár nappal ezelőtt még viruló szépségre ma már szürke hullámszemfedő borúl. Ilyen féktelennek én még nem ismertem a Dunát. Apróbb rakonczátlanságainak, - mint oly régi hive a szigetnek, a ki most töltöttem ott férjemmel együtt a tizennegyedik nyarat, - már többször voltam tanuja, mert, fájdalom, alig van esztendő, hogy legalább egyszer, de néha többször is, rá ne törne a Dunaa Margitszigetre. Ott voltam az 1892-iki árviz alkalmával is. Ekkor neveztük el «Zöld Velenczé»-nek. Ugy csónakáztunk a bársonyos gyepszőnyeg felett, zöld fák alatt s diszes épületek közt, akár csak a velenczei lagunákon. Három napot töltöttem akkor az elöntött szigeten, megbámulni azt a sajátságos természeti tüneményt, midőn a rózsák és egyéb sugárnövésü virágoknak csak illatos fejei kandikáltak ki a hullámokból, mig a pompás terebélyes fák sudarainak egy része szintén víz alatt volt. Ugy nézett ki a sziget a verőfényes szeptemberi világításban s a felhőtlen éggel vetekedő kék szinű vízárban tükröződő szines virágok és buja zöld

lombokkal, mint valami bűvös mesevilág. Nem úgy van most! Azt mondják, a jelenlegi megközelíti az 1838-iki emlékezetes árvizet a Margitszigeten, melynek magas vízállását a főherczegi kastély falába alkalmazott kőlap jelöli a belevésett nyíllal. Mindent elborított most ez a szennyes-szürke vizár, ami szépet, kecseset a finom ízlésű műkertészet alkotott. Igazán siralmas látvány volt, mint nyeli el a féktelen elem, mint valami éhes szörnyeteg, sorra, a szebbnél szebb virágos ágyakat s a híres rózsatelepet! Pedig nem volt itt hiány se jóakaratban, se munkaerőben, s a sziget tulajdonosa, József főherczeg, táviratilag utasította a felügyelőséget, hogy semmi áldozatot sem kíméljen a sziget és a vendégek érdekében. A felügyelőség dicséretére legyen mondva, hogy az a legnagyobb buzgóságot fejtette ki. Hohlfeld inspektor, mintha csak megsokszorosította volna magát, mindenütt látható volt, ahol veszély fenyegetett. Hofhauser könyvvezetőt s Ledermayer ellenőrt is csak elismerés illetheti. De mindazok közt, akik leginkább szivükön hordják a Margitszigetsorsát, senkit sem sújtott érzékenyebben ez a veszedelem, mint a botanikus világban is szép hírnévnek örvendő főkertészt, Magyar Györgyöt, aki harmincz éve gondozza, fejleszti a szigetnek az ő kezei alatt európai hírnévre emelkedett növényzetét. Mint gyermekeiért remegő jó atya szorgoskodott a növényzet megmentése körül s valóságos kétségbeeséssel hagyta abba a harczot, midőn az már hiábavalónak bizonyult. Jellemző volt egy jelenet, melynek történetesen fültanúja voltam. — Az istenért mit csinálnak, jó emberek? Hát van maguknak lelkük, így bánni ezekkel a gyönyörű növényekkel ? — szólt oda egy ízben elkeseredésében majdnem siránkozó hangon, midőn a mentési munkálatok végett a szigetre rendelt utász-katonák egy csapatja nagy buzgósággal látott neki a pompás borostyánszőnyeg s annak szomszédságában álló ritka példányú tulipánfák gyökeréről felásni a földet a védgátakhoz. — Így bár inkább ide se jöttek volna! ha nem öntötte volna el az árvíz a szigetet, mint eddig, mert hiszen így kettős a kárunk! Igaza volt. Az árvíz, meg a katonák

ásócsákány rombolása sok volt egyszerre a szegény szigetnek. Mert a derék hadfiak, akik különben fáradságot nem kimélve, arczuk verejtékével dolgoztak éjjel-nappal, bizony igen össze turtákfurták a szépséges szigetet a védgátak s árkok kedvéért. Két nap s két éjjel visszhangzott a szép Margitszigetaz utászok vas szerszámainak csattogásától; két éjen át világította meg lobogó fáklyáik vörös fénye az izgalmas éji képet. Mintha nem is a rózsák és fülemilék édes otthonában lettünk volna többé, hanem valami ostromállapotban levő erőd környékén !Mindenfelé mély árkok és magas sánczok; gyorsan dolgozó legénység s tiszti vezényszó; késő este pedig apróbb szakaszonként a pázsitra, vagy a csupasz földre — ahogy jött! — telepedett katonák, a földbe szúrt fáklya világánál fogyasztva a magukkal vitt apró pléh bográcsokból, a margitszigetifelső vendéglős, Rheinprecht konyhájának paprikás gulyáshúsát. Borzalmasan érdekes jelenet volt még az is, midőn a rohamosan növekedő ár, a főút platáncsoportjánál zúgva áttörve a gátat, irtózatos gyorsasággal hömpölygette zavaros árját a fürdőépület előtt elterülő remek pázsitszőnyegen, fel, a sziget felső vége felé. A védgátak körül szorgoskodó katonák a menekülésre intő tiszti vezényszóra egyszerre mind futásnak eredtek, de bármily gyors lábúak voltak is, a bősz elem még gyorsabbnak bizonyult, mert utolérte a menekülőket, akik aztán derékig a vízben gázolva jutottak el a fürdőház előtti magaslatra s lépcsőfokokra, ahol már a fürdő vendégeinek, külső látogatóinak és személyzetének jókora csapatja talált menedéket. Ennek kellemes ellentéteként Piros Józsi bandája mintha még nagyobb jókedvvel húzta volna a ropogós, friss magyar nótákat, a zenekar emelvényét körülözönlő árvíz közepette. Hiszen csak vigasztalni kellett a felső vendéglő verandájára csónakon, sőt termetes vasladikon iparkodó étkező közönséget! (Akik közt én is ott voltam férjemmel együtt.) A vigasztalás alkalmából nem hagyhatom említés nélkül, hogy ebből a szerepből bőven kijutott dr. Bauer Antal főherczegi udvari orvosnak, ki egyszersmind a Margitszigetjeles főorvosa is, a kinek ugyancsak meggyűlt a baja a megrémült hölgypácziensek idegeskedésével. De volt neki ennél súlyosabb föladata is, mert pár ágyban fekvő betegét ugy a felső, mint az alsó szigeten — foglyul ejtette az ár. Ezek aztán igazán rászorultak a mediczinák mellett a törhetetlen humoru orvos szeretetreméltó biztatására, hogy hiszen nem történhetik ott baj, ahol három század katonaság őrzi az embert! Emberéletben, hála az Égnek! nem esett kár, de sajnos, a nagy erődítési munkálatok csak arra szolgáltak, hogy — mint a főkertész megjegyezte — komplikálják a helyzetet. Mert a magas védgátakon átcsapott a szennyes vízár, egy-két napra megakadt köztük, még mocskosabbá válva a sánczokról levált sártól. Midőn e sorokat irom — aug. 8-án, — a vízállás elérte tetőpontját. Az embermagasságú vas lámparudaknak csak az üvegje látszik ki a vízből; a fürdőházat környező magas töltés, a vendéglő verandája, sőt még a kis szálló földszinti szobái is mélyen víz alatt állanak. Aug. 10-én mi is az előszobába hajtott ladikon juthattunk el a hajókikötőig. Később meg kellett szüntetni a szigetre a gőzhajó közlekedést is, mert többé nem tudnak kikötni. Az öles magasságra fölebb emelt hajóhidat a kikötővel együtt elnyelte az ár! De ha a Margitszigetez idő alatt nem volt is egyéb szürke hullámszemfedő alatt szunnyadó halottnál: biztosra vehető, hogy ez a halál nem végleges s hogy néhány nap alatt új életre kel s újra felölti ékes virághimes köntösét mindnyájunk, a magyar székesfőváros, valamint az egész ország nagy örömére; mert csak az tudja, a ki, mint én is, már többször látta, mily gyorsasággal távolítják el ott a vízáradások nyomait, mintegy varázsütésre helyrehozva a kárt s a Margitsziget előbbi bájosképét." 

                                     Ábrányiné Katona Klementina. 

Szent-Margitsziget.

Az elmúlt öt év a fejlődés újabb folyamatát jelenti a Szent-Margitsziget történetében. Ebbe az időszakba esik a feltöltési és partbiztosítási munkálatok befejezése. A feltöltés eredményeként a sziget területe mintegy 60 holddal növekedett. A munka utolsó szakaszát az 1925. évben végeztük el. E befejező munka folyamán a Dunából kotrott 90.000 m3 anyaggal feltöltöttük a szigetnek mélyen fekvő részeit és 900 m. hosszban a partot (a budai oldal felőli legalsó szakasz) kőburkolattal láttuk el, az eredeti tervtől eltérően oly módosítással, hogy e partnak a Duna O pontja felett -j- 6 m. magasságon levő padka fölötti partot, eltérőleg a többi part kiképzéstől nem kővel burkoltuk, hanem gyepesítettük, ami a Dunáról nézve igen kellemes látképet nyújt.

A feltöltéssel kapcsolatban megindult a feltöltött területnek termőfölddel való borítása. Ez a művelet a keleti parton teljesen, a nyugáti parton pedig a szigetcsúcstól a strandfürdőig lett végrehajtva, a strandfürdőtől délre pedig a strandfürdő bővítésére szánt terület kihagyásával egy hatalmas gyepterület létesült, amely egyaránt alkalmas látványos felvonulások tartására és sport céljára. Ezzel a munkálattal egyidejűén a meglevő park is lényeges átalakításon ment keresztül, új kerti útak létesültek, amelyek összhangban vannak a feltöltött terület rendezésével. A régi park átalakításával egészen új és meglepő szépségek tárulnak a sziget látogatói elé. Ezzel egyidejűleg a sziget belső területén (mintegy 15.000 m2) a szintet is, árvízvédelmi szempontból 60.70 cm-rel magasbították. 

LÁSD: Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)X. Szent-Margitsziget

Következésképpen, az Óbuda látképeken, a kiemelkedően magas vízálláskor látott sziget, nem a Margitsziget! 

Főtér=Sziget

Immár teljesen biztosak lehetünk abban, hogy Óbuda hadmérnöki rajzain nem a Margitszigetet látjuk, mert az a középkori látképeken azért nem látható a helyén, mert a Kis-jégkorszak hatására, a Duna áradása teljesen elborította. Zichyék majorsági központja ezen a szigeten jött létre, amit Boldogasszony szigetnek hívtak, a középkori Révjenő-Újbécs területén. Történészeink hamis Óbudája valójában a szigeten lévő romemlékek, amit félreképezve és elvakultan, Óbuda város épületeinek fantáziálnak még napjainkban is csak azért, hogy a római Aquincum területére erőltessék, és a római városból kifejlődőnek ferdítsék Sicambria-Buda Vetus városát, ami valójában az árvizektől védetten, a csillaghegyi Rókahegyen és hegyoldalban létezett.   

                                       Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

AMIKOR A NETES KERESŐ LEBUKTATJA AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZEKET-DRUGETH PALOTA -ÚJBÉCS

PAZIRIK REKONSTRUKCIÓ-KERESZTES LOVAGVÁR A HAMIS KIRÁLYNÉI VÁR

A hamis királynéi várral foglalkoztam éppen, amit korábban is megírtam már, mikor beugrott, hogy a Drugethék is birtokolták azt a várat, amit téveszmés történészeink az "óbudai királynéi várnak" fantáziálnak. A várnak a romemlékei a Kálvin közben, a református parókia pincéjében lehet megtekinteni.              Ma is a tudománytalan téveszméket reklámozzák a múzeumokban, és nem akarnak szembesülni azzal a ténnyel, hogy amit ők Óbuda városának idealizálnak, az a nagy szigeten lévő középkori települések, Révjenő és Újbécs középkori telepei. A középkori vízrajzi helyzet nem ismerete okozta ezt a történészi téveszmét, mely rögeszmévé-dogmává fajult, és így még napjainkban is a pesti oldalra fantáziálják ezeket a településeket, pedig okleveleinkből köztudott, hogy az Árpád-kori Buda, a prépostság és Pest-hegyi(Csillaghegy) új vár tartozéka Révjenő, és a későbbi Újbécs, melyet a Pest-hegyi Buda(ÓBUDA!) polgárai kapnak meg,-ezért Pest(Pesthez, a pesthegyi Budához tartozó sziget) ! Ezt azért kell így leírnom, mert a középkori vízrajzi helyzettel tisztában nem lévő, és a történészi Óbuda elképzelése során, a mi tévképzetes történészeink a "Pesthegyi Budát"-Novi Montis Pestiensis castrum Budát megmagyarázni nem tudták, és ezért azt a mai Buda várával mosták egybe. Ezért van az, hogy a IV.Béla korabeli Buda emlékeit sosem találták a mai Buda várában, hiszen azt csak jóval később 1304. év környékén Károly Róbert építteti, méghozzá pont az interregnum miatt, mert Óbudára nem engedték bevonulni. A mai lapos Zichy Főtérrel nem tudták a Pesthegyi Budát összemosni, arra meg nem jöttek rá, pont az Újbécs várából(hamis királynéi vár) előkerült díszes épületrészek miatt, hogy Óbuda városa, jóval feljebb létezett. Összemosták tehát a Pesthegyi Buda nevet a mai Budával. Természetesen ezt a történész rögeszmét a dilettáns Wikipedia is átvette és hirdeti. És a kretén történész wikipédisták ez ügyben a másodlagos, a történész téveszmés forrásokból írják az alapjában valótlan, Óbudáról szóló oldalakat. A nekem a közösségi csoportokban beszólogató, sokszor fröcsögő és gyűlölködő hozzászólásokat írók vagy történelemtanárok, vagy óbudai elvakult lokálpatrióták, vagy mindkettő. És pont ezek a félreképzett emberek képzelik magukat nagy-tudásúnak.Sokszor gondolok arra, hogy ez a történészi elvakultság, mennyire kínos a digitális térképek és műholdas alkalmazások, a netes tudomány és oklevélt tárak világában. És csak olvasni kell tudni, másra nincs is szükség. A digitális világnak van egy olyan hozadéka, hogy az interneten keresett szavak, oldalankénti találatait sorrendbe rakja, és ezáltal a múzeumi régészek-történészek írásai rögtön meg is buknak az értelmes olvasó számára. Hiszen a témával kapcsolatos, a területre vonatkozó oklevelek is megjelennek a találati oldalon. Viszont azzal is tisztában vagyok, hogy ezeket a kutatási szó-kapcsolatokat ilyesformán, rajtam kívül, talán senki nem keresi. És így senki, vagy csak nagyon kevesek számára lesz egyértelmű, hogy a történészi hamis királynéi vár, az valójában az a Theutonic villa, mely Werner comes vára, melyet a szigeti apácák megkapnak és Drugeth palotájának is hívtak, és ez a keresztes lovagvár sosem volt az Óbuda városi királyi, és királynéi vár. Méghozzá azért, mert Óbuda városa hegytetőn és hegyoldalban létezett, nem pedig egy szigeten De haladjunk szépen sorjában...

KÁLVIN KÖZ REFORMÁTUS PARÓKIA DRUGETH PALOTA FÖLDRAJI HELYE

A KERESŐSZÓ

Azt írtam be a Google keresőjébe, hogy Drugeth palota Óbuda. Kíváncsi voltam, hogy így, milyen eredményt kapok. Hangosan felnevettem a találati listán, mikor beleolvastam, mert egyértelmű lett rögtön számomra, hogy történész bukta van. Tulajdonképpen saját magukat buktatják meg a téveszmés történészeink. No persze, azért én is kellettem hozzá, hogy előbányásszam a Drugeth palotáról szóló okleveleket. Hiszen ha ez nem lenne meg, akkor a kókler történészek továbbra is hamisíthatnák Óbuda történelmét kedvükre!

Nézzük a találati listát! 

PESTBUDA.HU  A TÉVESZMEGYÁROS

A második és harmadik helyen hozza a kereső, az én két blog írásomat a HAMIS ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁR címmel.

Kivágást készítettem a #pestbuda.hu oldalról, mert képesek arra is, hogy átírják a korábbi népbutító cikkeiket.

NYOMOKBAN IGAZSÁGOT TARTALMAZHAT !

Kutatásom kezdetekor is tisztában voltam azzal, hogy a történész téveszmék, Óbuda város azonosításának hiánya, történészeink önellentmondása, az adott terület  meghamisításával, tulajdonképpen önmagukat végzik ki. Ez a blogbejegyzés is ezért íródik. 

Benyó Gergely a cikk írója, az egyébként kormánypropaganda internetes oldalon, ahol történelmi téveszmékkel szokták bódítani az olvasókat.

BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM

A Benyó családban, úgy látszik hagyománnyá vált Óbuda történelmét elferdíteni. Hiszen Benyóné Mojzsis Dóra az, aki a történész dogmákat szokta előadni az óbudai séták alkalmával, mikor is az Óbudai Múzeum a történelem iránt érdeklődő embereket félrevezeti a dogmatikus rögeszmékkel, és hamis helyrajzzal. És nem akarnak észre térni, olyannyira félre lettek képezve az Óbudai Múzeum munkatársai. Tulajdonképpen, ezen téveszmékből élnek ők, a földrajzi környezet középkori vízrajzát is meghamisítva. De nézzük, mit is ír a félreképzett és téveszmés, feltörekvő munkatársa a Budapesti Történeti Múzeumnak! 

Benyó Gergely alapjában tévedésben van, mert a keresztes theuton lovagvárat, amit történészeink a "királynéi várnak" fantáziálnak, és a mai Kálvin közben található, azt azért adta Károly Róbert a hívének, Drugeth Vilmosnak, mert az új óbudai vár: Novi Montis Pestiensis ispánja, királyi vezetője volt. Azé az Óbudáé, ahová korábban az óbudai polgárok nem engedték be Károly Róbertet, mert nem ismerték el törvényes királynak, és ezért ő bosszúból felgyújtatta a Csillaghegy- Buda környékbeli szőlőket! Nev Ofen-Nova Buda az a vár, a mai Buda vára, ahová Károly Róbert beköltözött, és helyettesére, Drugethra bízta Óbudát, és egyben a Pest-hegyi Új Buda(Óbuda II. Békásmegyeri hegyoldal-Vetus Buda) tartozékának számító szigeten, a keresztes várat adományozta munkája és hivatali tisztsége elismeréseként. 

A BELSŐ UDVAR KELETI KAPUBÉLLETE- ÚJBÉCS VÁRA DRUGETH PALOTA

Az 1328-ban adományozott, a mai Kálvin közben, a református parókia pincéjében található vár földrajzi területének nevére akkor jöhetünk rá, ha az internetes keresések közt a második találati oldal írását a HAMIS TÖRTÉNÉSZI KIRÁLYNÉI VÁRAT és az ott látható oklevelet elolvassuk a Drugeth-korábban Werner - palotáról! Boros Jenő, nemzetségi Jenő névvel kapcsolatos. Insula Leporumnak ajándékozott Pest birtok, a Duna Szigete Drugeth Vilmos palotája Újbécs területén!

A DRUGETH PALOTA INSULA LEPORUM SZIGETÉN ÚJBÉCSEN TALÁLHATÓ A MAI KÁLVIN KÖZBEN, MELY SOSEM VOLT ÓBUDA VÁROSA !

A KIRÁLYNÉ ECZELBURGI PALOTÁJA-DUPLÁN BUKIK A TÖRTÉNÉSZ !

A Pestbuda.hu internetes oldal, Benyó Gergely cikke tehát hamis, és félrevezeti az olvasóit. De még durvább az, hogy azt állítja Benyó Gergely, hogy a Drugeth palota az az Óbuda városi királynéi vár, aminek felújításához, Zsigmond király neje, Borbála királyné, ó-budai - eczelburgi ! palotája építéséhez Holczer János, bécsi bírótól téglaégető mestereket kér.

Barbara, von gott's Gnaden Bomische, und zu Vngarn etc. Kuniginn. Erbar, und lieber getrewer. Wir lassen dich wisszen, dasz wir Zugriffen und angefangen haben unser geschlösser alhir ze Ungern, und nemlich unsern Sitz ze Eczelburg für sich gepauren, und darumb pitt wir dich mit flaisz, dasz du uns czwen maister der Czigelbrenner solst bestellen, und wie du uns die dingen magst noch der gewonheit, als sie die ze Wienn prennen. Was wir In von dem Tauseht geben sollen. Dachziegel, und ander Cziegel, Wann wir In zu Beraitschaft geben Hüctten und Holz, oder wie sust. Das ainen weg und fueg gehaben mag. Das lasz uns widerumb zest, und vorgeschriben wisszen. Daran beweist du uns ainnen sundern dinst und wolgefallen. Gegeben zum Tothaus an dem Eritag nach dem Suntag Oculi Anno Domini MCDXXV. Fejér Cod. dipl. X. VI. 730. 

Az oklevelet ITT lehet elolvasni! 

A HEGYTETŐN LÉVŐ KURSZÁN VÁRA, AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG FEHÉREGYHÁZA ÉS AZ ECZELBURGI KIRÁLYNÉI VÁR A BÉKÁSMEGYERI HEGYOLDALBAN!

No tehát, hogy mindenki számára érthető legyen. Benyó Gergely az írásában "elfelejtette" közölni, hogy az óbudai királynéi vár az bizony Eczelburgban- tehát Attila várában található, és nem a Kálvin közben! Egész egyszerűen azért, mert ott az életben nem volt sem Eczelburg, sem Attila vára, de Óbuda városa sem! A Pestbuda.hu népbutítást végez Óbuda ügyben! A Drugeth palota sosem volt a királynéi vár, senki sem azonosította Eczelburgot-Etelvárat a Kálvin köz környékére! Botrány amit művelnek a Budapesti Történeti Múzeum "szakértői" !   

 

SÁRKÁNYOK A KAPUBÉLLETEN-DRUGETH PALOTA-RÉVJENŐ-ÚJBÉCS VÁRA-PREMONTREI ANALÓGIA

ÖSSZEFOGLALÁS

Konkrétan leírja az okleveles vonatkozás a palota földrajzi helyzetét, és annak ÚJBÉCS nevét! Tehát Benyó Gergely azzal, hogy a Kálvin közben lévő palotát elismerte a Drugeth palotának, egyben azt is elismerte,(persze akarata ellenére) hogy az a vár nem Óbuda városában, hanem Óbuda Ékességes Szigetén-Insula Leporum- Újbécs területén lévő vár, mely egyben Werner comes és az óbudai apácák vára. És sosem volt az óbudai királynéi vár! Remélem minden kedves olvasóm és követőm számára érthető. Az Árpád híd budai, déli oldala valójában Insula Leporum szigete, és Újbécsnek hívott középkori gazdag telepe. A Kálvin közben, a református parókia pincéjében lévő palota maradványa Újbécs vára. Ez a vár volt korábban a Pest birtokon lévő Theuton villa, ide menekült IV.Béla a tatárjáráskor, és várta a felmentő csapatokat. Ez a Werner comes vára, akitől az óbudai apácák vették át a területet, és ez Drugeth ispán vára. Sosem volt az óbudai királynéi vár, mert Óbuda városa sem volt soha Aquincum területének katonavárosi részén, a Zichy Főtér környékén. Óbuda városa a csillaghegyi Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban létezett! Ez így önmagában egy világraszóló botrány! Viszont még ennél is nagyobb botrány az, ahogy a hivatalos oldal szemfényvesztő történészei regálnak a kutatásaimra. Illetve az, hogy a beosztásukkal visszaélve, minden eszközzel akadályozzák a kutatást és a feltárásokat. Bírságot próbálnak kiszabni, mondvacsinált indok alapján, és az okleveleink és műholdas térképek ellenében is hamisítanak. Mert ez ma már hazugság, hiszen egy telefonnal elérhetőek a vonatkozó oklevelek!  Ezzel az írásommal végkép igazoltnak látom, hogy a Kálvin közben a Werner és Drugeth palota állt, mely az Óbuda-szigeti apácák vára is volt, mint szigeti tartozék. Insula Magna-Insula Leporum és a szigeti kolostorról (a mai Kiskorona utcában), nevezve - Insula Beate Marie Virginis A Boldogságos Szűz Mária Szigetén Újbécsen. Úgyhogy az inkorrekt politikus, "tudós" Kálnoki Gyöngyössy Márton, (is) ezt csúnyán elbukta, nem tudja ő se tovább

erőltetni a tudománytalan téveszméit a közösségi oldalon, hogy Újbécs a Duna bal partján létezett. Ezt sem tudta, és sok minden mást sem tudott Óbudáról a "tudós úr" Jobban teszi, ha utánaolvas az okleveleknek, mielőtt legközelebb butaságot ír a közösségi oldalamra! És jó politikus módjára, természetesen nem mond igazat! Ugyanis Újbécs települését senki nem tudta a Duna bal partjára azonosítani, Sem Salamon, Sem Györffy, de még a kedvenc földrajztanárom, Belitzky János sem! A korabeli vízrajzi helyzet nem ismerete miatt fantáziálták történészeink Újbécs települését a Duna bal partjára! A szigeti apácák pere a Zichyék ellen, pont a valós területért indult, ahol Zichyék megtelepültek. És nagyon valószínű, hogy ez ügyben is hamisítottak. Tehát Matthey hamis adatokat tüntetett fel a Duna bal partján, amikor Újbécset odaírta. Az oklevél azonban világosan közli, hogy  Újbécstől északra Révjenő állott. A Duna bal partján azonban Révjenő helyett, Kisjenő létezett! Ez egyben a Rév helyét kitűnően igazolja, és cáfolja, hogy az a Margit hídnál lett volna, ahogy történészeink elképzelték. A téves budai topográfiával, a hamis Óbuda-Zichy Főtér miatt, mindent délebbre toltak  képzeletben a történészek. Persze mindehhez az is hozzájárult, hogy a Margitszigetet fantáziálták a Boldogasszony szigetének, és a Pest-hegyi Budát a mai Budának.  Aki nem olvasott sokat tőlem, vagy nem nézett sok videót, azoknak elárulom az előzményeket. Kálnoky volt az igazgató a PMMI-ben, akihez tíz évvel ezelőtt, bevittem a saját pénzemen, több százezer forintért elvégzett talajradar vizsgálat eredményét. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a Rókahegyen épület alapok és falak vannak a földben, másfél méter mélyen. Két nap múlva, a roncsolásmentes talajradar vizsgálatért, Kálnoky küldött nekem egy levelet, mely 25 ezer forintos büntetésről szólt! És volt olyan aljas az igazgató, hogy a helyettesével, a Kárpáti Zoltánnal íratta alá a nekem küldött levelet! Ezt személyesen a Kárpáti vallotta meg nekem, a Tamáska Péter által szervezett pilisborosjenői terepbejáráson, ahol is a valódi Bécsi utat, az Ulpius Trajánus Sicambriába vezető postai útját tekintettük meg.

REVJENEU-VYBEC-WERNER COMES VÁRA-ÓBUDA SZIGETI APÁCÁK-DRUGETH PALOTA-ÚJBÉCS VÁRA-KÁLVIN KÖZ PAPLAK

A TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS EGYENESEN A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBÓL ÉRKEZIK !

Szokták tőlem kérdezni, hogy mire vagyok büszke. Jó érzés tudni, hogy Sicambria-Óbuda városának, és az óbudai Fehéregyháza földrajzi helyét beazonosítottam. Ugyanakkor pedig azt is bizonyítani tudtam, hogy a Zichy Főtér területe valójában Révjenő, a Boldogságos Szűz Szigetének települése, a tőle délre lévő Újbéccsel együtt. Azonban arra is büszke vagyok, hogy a Facebook-Meta közösségi oldalon, a Budapesti Történeti Múzeum az Óbudai Múzeum és Aquincumi Múzeum is letiltottak az oldalaikról. Igazán vicces, és egyben szánalmas, azt képzelik, hogy ez majd megállítja a tudományt! Remélhetőleg ez is bekerül majd Sicambria-Óbuda kutatástörténetébe a régész-történész főkolomposok, hivatali gáncsoskodók és politikusok neveivel együtt, akik ellene tettek, vagy épp semmit nem tettek ez ügyben. A BTM igazgatónő Népessy Noémi, a korábbi igazgatója az Óbudai Múzeumnak, ő eszközölte az óbudai népbutító sétákat, melyen az érdeklődőket a történész téveszmékkel etetik. Ez ügyben személyesen is megkerestem a hivatalt is, de érdemben semmi nem változott. A Bal és a Jobb szárny ugyanahhoz a madárhoz tartozik! Sem az Óbudai Polgármesteri Hivatal, sem az Óbudai Múzeum hozzáállása az Óbuda Helyrajzi problémával, és botránnyal kapcsolatban nem változott, és ez még az előző ciklusban volt! Az Óbudai Múzeum munkatársai továbbra is a téveszméket reklámozzák, a BTM és kollégái ugyanezt teszik. A igazgatónő helyettese az a Láng Orsolya, (aki engem feljelentett, egy közösségi oldalon folytatott vitánk után) aki a valós Óbuda város területét, Veteri Buda, az óbudai prépostság várát, a kollégáival, Lassányi Gáborral és Négyesi Lajossal karöltve igyekezett meghamisítani és elferdíteni. Láng (Pompei) Orsolya a történetírói téveszméket reklámozza Óbudával kapcsolatban, meghamisítja Aquincum római kori környezetvízrajzát, elhallgatja a tényeket, valótlanságokat állít és becsapja az óbudai történelem iránt érdeklődő embereket! Szerinte a római szint feletti réteg-ahol a magyar leletek vannak- nyugodtan pusztulhat. Az óbudai képviselők és   Kiss László történelemtanár-polgármester sem hajlandóak tenni érdemben Óbuda város feltárásáért, és valós történelméért. Inkább a tudománytalan történész téveszméket erőltetik tovább, a római romokat ajnározzák, és arra költenek százmilliókat évente. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai nem akarják feltárni a Csillaghegyen, a békásmegyeri hegyoldalban létezett igazi Sicambria-Óbuda városát, félrebeszélnek, lódítanak, kifogásokat keresnek. Itt tartunk most, az Óbuda helyrajzi problémával a 2023. évben. Szégyen ez az egész!

                                                          Egyed Zoltán

                                        Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

MILYEN NAGYMÉRETŰ TEMPLOM TALÁLHATÓ A ZICHY FŐTÉR BETONJA ALATT?

 A CSILLAGHEGGYEL SZEMBEN INSULA BUDENSI-A BOLDOGSÁGOS SZŰZ SZIGETE-ÓBUDA ÉKESSÉGE

Korábbi írásaimban rávilágítottam, hogy az Árpád híd budai hídfőjénél található Zichy tér környéke, sosem volt a középkori Óbuda városa. Lásd az Újbécsre és a Nagy Árokra vonatkozó írásaim! Zichyék telepe nem a Pesthegyi-Óbudára, hanem annak birtokára, Révjenő területére települt rá. És erről okleveleink is vannak, mármint a területről. Révjenő és Újbécs középkori telepét két helyre is azonosították történetíróink, amit aztán a történészek átvettek, és magukévá tettek, de egyik helyen sem sikerült az Insula Beate Virginis (Insula Leporum)-on lévő Reujeneo és Wiubech hatalmas telepét feltárni! Véleményem szerint azonban már feltárták ezt a területet a Zichy Fő tér környékén, de hivatalból negligálták az okleveleket idáig is, és szemet hunytak mindvégig az ellentmondások tengernyi problémája felett. Az oklevelek adataival és történészeink hamis Óbudájának hiányosságaival- pl. Kurszánvár, Egyetem,stb...reggelig lehetne folytatni- és a feltárások hiányosságaival tisztában lévők idáig is tudták, hogy nagyon nagy gondok vannak ezen a történészi hamis Óbudán, a Zichy Fő tér környékén! Ez a jegyzetem is arra szolgál, hogy a hiányosságok megszűnjenek, és minden a helyére kerüljön Óbuda topográfiájában.

SZENT PÉTER ÉS SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG VAGY VALAMI EGÉSZEN MÁS?

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZIGETI PRÉPOSTSÁG, AMIT BERTALANNÉ ÓBUDA PRÉPOSTSÁGI TEMPLOMÁNAK KÉPZELT

Történészeink manapság is azt erőltetik, hogy a Zichy Fő tér alatt az óbudai prépostság templomai találhatóak. :) Tényleg vicc, főtámogató a TTE. Elsőként azt kell megtekintenünk a műholdas képátfedéssel, hogy mely területen található ez a romemlékünk.

Insula Leporum(ékességes sziget-gyűjtőnév) -Insula Budensi-Insula Beate Marie Virginis szigetén található a középkorban Révjenő gazdag telepe, mely napjainkban az Árpád-híd budai oldalának északi részét, a Fő tér területét jelenti

A Fő tér szigeten található, ezt a szigetet hívták Insula Leporumnak, Insula Budensinek, majd a szigeti klarissza kolostor megépülte után Insula Beate Marie Virginisnek azaz a Boldogságos Szűz Szigetének ! Míg a mai Margitsziget neve, nem meglepő módon, Margitsziget volt. Gyengébb történészek kedvéért: a Mőkus utcai iskola udvarán lévő kolostor a szigeti kolostor, melyet a Boldogságos Szűz Máriáról neveztek el. És pontosan ezért nincs a Margitszigeten női ferencesrendi kolostor! Tehát 1355-ben innét, a mai Perc és Mókus utca sarkától indult az óbudai határjárás, és még véletlenül sem a Margitszigetről! Remélem mindenki számára világos e dolog.

A SZIGETI KLARISSZA KOLOSTOR ÚJBÉCS TERÜLETÉN LÉTEZETT!

CSÁNKY FERDÍTETT, AZ OKLEVÉLBEN EREDETILEG NEM MARGITSZIGET VAN ÍRVA!

Lásd: https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/10214/?list=eyJxdWVyeSI6ICIxMjgxLTA5LTIxIn0

A területre vonatkozó oklevelek azonban szintén tartalmazzák a valóságot. Újbécs-Révjenő helyrajzi okleveleiben ugyanis ott van a prépostsági főtemplom neve is. A főtér betonja alatt valójában is egy prépostsági templom található! Ennél a pontnál még azt is gondolhatnánk, hogy ezt állítják történészeink is. Azonban van egy nagyon komoly probléma, ez a főtemplom, nem Óbuda prépostsági temploma, hanem a Boldogságos Szűz Sziget-Insula Leporum, tehát a sziget prépostsági főtemploma! Teljes nevén a Szent Mihály Arkangyalról nevezett, a Boldogságos Szűz Szigetén lévő prépostság.-Insula Budensi- Leporum-Óbuda Ékességes Szigete. A félretanított történészek, akik nagyon okosnak képzelik magukat, és nem olvasgatnak okleveleket bizonyára ilyenkor sikítanak fel, “de-hát az ott van a Margitszigeten”.... Nem, nincs ott, mert Révjenő és Újbécs sincs ott a Margitszigeten! Egy prépostsági főtemplom pedig nem kis méretű kápolna! Tehát a szigeti prépostsági főtemplom miért lett volna kicsi, Óbuda Ékességes Szigetén? Különben ezen kérdésre elegendő egy Google képkeresést elindítani és rögtön kiviláglik, hogy a prépostsági templomok kifejezetten nagyok: https://www.google.com/search?q=pr%C3%A9posts%C3%A1gi+templom&client=firefox-b-d&sxsrf=ALeKk02Ya0qqsdfpborKvozscSN7alrg4g:1584743444935&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwimvOGwjaroAhWDmIsKHZiXCOUQ_AUoAnoECA0QBA&biw=1024&bih=503 A Margitszigetre pedig igazán nagy prépostsági templomot a talajszerkezet miatt sem tudtak volna építeni.Tehát sem Révjenő, sem Újbécs, sem a Szentmihály arkangyal-szigeti prépostsági templom sem volt sosem a Margitszigeten! És ez bizony tény, ahogy az is tény, hogy a vonatkozó oklevelek pontosan Révjenő területén írják a Szent Mihály arkangyal prépostság templomát. A nagy kérdésem pedig még az, hogy Lux Kálmán, a középkori vízrajzi helyzetet nem ismerve, miért erőszakolt a domonkos apácák Szűz Mária kápolnájából, saját kénye-kedvére, Szent Mihály Arkangyal szigeti prépostsági templomot, azt újból felépítve?!

A RÉVJENŐN-A MAI FŐTÉREN ÁLLÓ SZIGETI PRÉPOSTSÁG OKLEVELE

VILLA JENEO-REUJENEO = ZICHY FŐTÉR-Insula Budensi-Szigeti Szent Mihály Arkangyal prépostsági templom!

Ez a prépostsági templom a Kartal-Óbuda-PESTH-hegyi prépostsági- birtokon, a szigeten, már az 1225-évben létezett, tehát a feltáráskor tapasztalt falrészletek is ezt igazolják, és nem pedig azt a történész téveszmét és Bertalanné erőlködését, hogy azon a helyen, a város prépostság templomai találhatóak.

BERTALANNÉ ALAPJÁBAN HIBÁS ÉS TÉVES ÓBUDA AZONOSÍTÁSI KÍSÉRLETE

Ne feledjük el, hogy Bertalanné Dilich hadmérnök látképét is tévesen próbálta a Zichyék majorságához erőltetni, éppen ezért a látképekkel sem tudták azonosítani a Zichy főteret. Ez egy világraszóló botrány, sem oklevelekkel, sem látképekkel nem tudták azonosítani hivatalból Óbuda városát, ám majd egy évszázada azt erőltetik és tanítják, hogy a Zichyék főterén Óbuda városa található! A Szűz Mária prépostság, ami a határjáráskor Fehérnek hívtak az írásokban, minden vonatkozó oklevél szerint Hegyen, méghozzá Óbuda város előhegyének tetején létezett, és a korábbi Szent Péter prépostság köveit használták fel az új prépostsági főtemplom gótikus támpilléréihez, mert közvetlen mellette volt megtalálható, és nem pedig alatta! Nem a korábbi-Szent Péter- prépostsági templomot foglalták bele az újba, hanem Alba Ecclesia királyi monostorát, Fehéregyházát, ahol Árpád fejedelem sírjának ápolására kis-káptalan létesült, ezért hívják a prépostsági templomot az óbudai határjárásban és okleveleinkben is Alba Beate Marie Virginisnek! Korántsem meglepő módon, a hadmérnöki látképeink is csak erről szólnak, ezt ábrázolják! Most jutottunk ismét el egy nagyon komoly fegyvertényhez, amit olvasóim már ismernek. A Zichy főtéren nincs, és soha nem is volt hegy! Egyetlen hadmérnöki rajz sem ábrázolja Óbuda városának a Zichy főtér környékét, az összes rajz és oklevél hegytetőről és hegyoldalról szól! Ezt a hegyet napjainkban Csillaghegynek hívják.

ALBA BEATE MARIE VIRGINIS-A BOLDOGSÁGOS SZŰZ ÓBUDA PRÉPOSTSÁGI TEMPLOMA A CSILLAGHEGYEN

A Fő téren részlegesen feltárt, nagy méretű prépostsági templom tehát Insula Leporum-Óbuda Ékességes Szigetének, Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostsági temploma. Ezt a tényt a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont fúráselemzései által készült vízrekonstrukciós térképei és a területre vonatkozó oklevelek is megerősítik. A középkori magas vízállást pedig tanulmányok és régészeti feltárások igazolják. Így tehát az Óbuda városát északról ábrázoló hadmérnöki rajzok igazak, és teljes értékűen hű képet nyújtanak számunkra az adott korszakból.

Egyed Zoltán

LÁSD: Megjelent Schweitzer Ferenc: Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia és a Marskutatás területéről c. kötete