BUDA VÁRA ÉS KÖRNYÉKE MADÁRTÁVLATI KÉPE ÓBUDA FELŐL AZ 1684. ÉVI OSTROM IDEJÉN

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684. Buda ostroma északról. M. Wening rézmetszete L.N. Hallart rajza után

Régebben, még a kutatásom kezdetén is, és aztán visszatérően több alkalommal is sokat nézegettem ezt a látképet, sokszor fél éjszakán keresztül. De nem jutottam vele semmire. Valahogy nem akart összeilleni a többi látképpel, mindazokkal, melyek Buda-Vetust és Alt Ofent ábrázolják. És e kettőt azért írtam így, mert bár Óbuda területéhez tartozik mindkettő, mégis külön kell választani(úgy is volt) és külön is kell értelmezni őket. Erre picit később visszatérek...

ITT lehet a látképünket nagyítva is megtekinteni!

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684.

Frankfurt. 1691. Rézmetszet.
Méret: 28x40 cm.
Oldal: 34x42 cm.

Rózsa/97c.
Buda és Pest látképe észak felől.

• Azt tudtam, hogy a mai Buda várát Ofent látjuk rajta és vele szemben a török-korabeli Pestet.
• Az is teljesen egyértelmű volt, hogy a 13.számmal jelzett melegfürdő az ma a Szent Lukács Gyógyfürdő-Buda-Budai Irgalmasrendi Kórház környezete.
• A 12.számmal jelölt pedig a Gül Baba Türbe és ma rózsakert. 
• Budavár, Zsigmond király idejében készült városfalait is láthatjuk a képen. 

Google Maps kép, Budavár Zsigmond király idejében épült városfal a Margit körút 66.szám alatt.

Tehát mondhatjuk azt, hogy képben voltam, hiszen a Google Earth és Maps alkalmazásokkal pontosan tudtam, hogy mit látunk a képünkön. És egyben tudtam azt is, -hiszen gyakoroltam eleget, -hogy milyen szögből látjuk mindezt. Azonban számomra nem is ezzel volt a baj, hanem azzal a részlettel, ami Alt Ofen területét mutatta a látkép alján. 

A látképen az Óbudához tartozó terület Alt Ofen felirattal

Korábban megírtam már, hogy az Óbuda területéhez tartozó terület -sziget- határai délen a mai Nagyszombat utca-korábbi nevén Határ utcát jelentik. Olvassuk el a "KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA" című korábbi blog bejegyzését, hogy a továbbiak érthetőek legyenek! Tehát tudtam még azt is, már jóval korábban, hogy a Nagyszombat utcától északra lévő területet láthatjuk a látkép alján. És akkor most mutatom azt, hogy mit nem értettem én, sok-sok éven keresztül. 

Ezek a Dilich látképek és Hallart látképe, a nyitóképünk együtt, ami nem akart összejönni. Sehogy sem tudtam őket együtt értelmezni, megakadt a nyomozásom, és sokáig egy helyben toporogtam ezzel, mert a Hallart képen látottakat, mindenáron ott kerestem, és akartam volna megtalálni, a Dillich látképein, ahol a hegy alja van. 2013 év után, mikor már minden irányból azonosítottam a békásmegyeri Rókahegyen lévő Óbuda-Sicambria városát, akkor nyílt meg a lehetősége számomra, hogy a látképi ellentmondásokat tisztázhassam.

Aztán most nemrég a Facebook nyílt csoportunkban, ahol a kérdéseket szoktuk tisztázni, érkezett ugyanez a Hallart/Merian kép, és rengetegen nem értették e látképen látott, és az Alt Ofen felirat alatt jelölt épületek elhelyezkedését. Ekkor döbbentem rá, hogy nekem még ezt is meg kell írnom, hogy még jobban érthető és könnyebben feldolgozható legyen a terület változása azok számára, akik még most sem értik, vagy nem akarják megérteni a folyamatokat. Sokan persze, azt sem tudták, hogy ez még bonyolultabb. Ezért mutatom meg most a részleteket. Pedig már milliószor írtam arról, hogy a római-part teljes egésze sziget volt. Azonban, ahogy tapasztaltam, az emberek nagy-része nem tud elvonatkoztatni a mai állapotoktól, és csak a mai állapotokat tudja visszavetíteni a múltba, és ez alapján tudnak csak gondolkodni! Történészeink is ugyanezt az orbitális és tudománytalan szarvashibát követték el, és követik el ma is! Kutatásomban az egyik hiteles tény hozta maga után a következőt így volt ez a Sican-Róka-hegyen lévő Sicambria-Óbuda városa, és aztán a Pest-Boldogasszony sziget Insula Regis-Magna-Pest-Leporum-Beate Marie Virginis esetében is. Ezek az elnevezések nem a Margitszigetre vonatkoznak!

BOLDOGASSZONY SZIGETE

A római part hosszanti szigete a középkorban, ahol a mai Főtér és Szentlélek tér található a súrűn beépített részen

 Lodomér vára a Barátpataknál

Amikor a hosszanti nagy szigettel, a mai római parttal -Insula Magna-Beate Marie Virginis- elkezdtem foglalkozni, akkor egyértelmű volt, hogy a mai Barát patak torkolatánál álló, Bénárd kúriába beépített, tévesen "Puszta templom-Kissing romtemplom", -valójában a Lodomér esztergomi érsek vára -az, amivel kezdenem kell a Boldogasszony Sziget kutatását. Ez azért is fontos volt számomra, hogy a középkori, az 1355 évben készült határjárást meg tudjam fejteni. Gondoltam, ha az elejéről még nem megy, akkor hátulról, a határjárás befejező-pontjától, Lodomér esztergomi érsek várától majd menni fog! Ez a vár a Boldogasszony szigetén, Óbuda területének legészakibb pontján állt, a valós helyét a szigeten így tudtam azonosítani. Knauz félreértelmezése, és az őt másoló történészek tudománytalan tevékenysége során, ezért is keresték hiába a Margitszigeten az érseki várat, és Lodomér várát ezért fantáziálták "Kissing templomnak" a rögeszmés történészeink, és adják elő ma is ennek.

Főtér = Sziget!

Így is lett, a középkori határjárást, és egyben a szigeten lévő további épületek mibenlétét így sikerült meghatároznom a Műholdas Képátfedés módszertannal. A premontrei szigeti-férfi Szent Mihály arkangyal sziget prépostságot, és női Szűz Mária kolostort, és annak hosszanti mérműves ablakait, melyet a Zichy kastély bejáratánál megtaláltak, és feltártak-rekonstruáltak, ezáltal tudtam a szigeten azonosítani. 

Tehát teljesen biztos, hogy a Szentlélek tér-Főtér a középkorban is még szigeten létezett!  

A mai Főtér-Szentlélek tér a középkorban még szigeten létezett! 

Tulajdonképpen most már helyben vagyunk, megérkeztünk a kívánt területre, amit nyítóképünknél vizsgáltunk. Akinek jó szeme van, az már felfedezheti a Dillch látképen ugyanazt a látványt, amit Hallart rajza ábrázolt számunkra egy közelebbi nézőpontból. Dilich képén a békásmegyeri Kálvária-domb irányából nézünk a főtérre, Hallart pedig a Főtér utáni, sziget feletti nézőpontból mutatja számunkra Óbuda területének végét. A Dilich képen e képet figyelmesen vizsgáló ember, azt a tornyot is észreveheti, amit a Hallart képen is láttunk.

 

Nyitóképünk részlete, Hallart rajzán a szigeti Szent Mihály arkangyal prépostság tornya

Dilich hadmérnök rajzán ugyanaz a torony, sárgával kiemelve

Kirívóan magasra emelkedik az összes épület közül a szigeten. Egyetlen épület van a Főtéren, ami ilyen magas volt. Ez a Szent Mihály arkangyal szigeti prépostsági templom tornya, ami a Főtér betonja alatt várja a sorsa jobbra fordulását. Ez az a premontrei-szigeti prépostsági főtemplom, amit félreképzett régész-történészeink a Szent Péter óbudai főtemplomnak

Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvárián

fantáziálnak, és ferdítik annak, a helyrajzi tévedésük miatt. A látképek, egykorú beszámolók és oklevélrészletek alapján, az óbudai Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvária dombon állt, és nem a Főtéren, hiszen a római Aquincum polgári és katonavárosa, a Főtér teljes környezete a középkorban is még szigetként létezett! Eljutottunk tehát a nyomozásban és gondolatban a Főtérig e szigeten, és kinyomoztuk, hogy melyik épület lehet az, amit Dillich látképén kimagslóan láthatunk, ugyanakkor Hallart rajzának minket érdeklő Alt Ofen felirat alatt, a kép részletén látható. Tehát Hallart és Dilich rajzokon megtaláltuk ugyanazokat az épületeket. Az azonosítási nehézséget az okozta, hogy más perspektívából készültek a képek. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a két látkép között eltelt nyolcvan azaz 80 év, és a vízrajzi környezet átalakult. Láthatóan csökkent a nyugati-belső Duna-meder vízszintje, mert Hallart már nem ábrázolja a Mátyás-hegy alatt a medret, ami Újlaknál a Duna főmedrénébe visszatér.  Meg kellett találni még az azonosításunkhoz a digitálisan nagyítható képeket. Erre az eltelt tíz év pont elég volt. Ma már vannak szuper képeim, a digitális fejlődés jóvoltából. Ha bárki kételkedne, még maradt a végére ütőkártyám. Egyszer egy reggeli (déli) kávézásom közben láttam meg a lényeget, rögtön meg is írtam az AMFI A SZIGETEN című blogbejegyzést, ami az egyik legnagyobb sikerű írásom lett a Facebook közösségi oldalán a kutatócsoportomnak. Tekintsük meg tehát most AMFI A SZIGETEN romemlékeit Dilich hadmérnök, és Hallart rajzolók középkori látképein a katonavárosi amfiteátrum romemlékeit. Ma már eljutottam odáig a digitális képnagyításokkal, hogy Dilich látképén is felfedeztem az Amfi romjait!  ☺

Dilich hadmérnök rajzoló látképén az Amfi romemlékei szigeten

Hallart rajzán ugyanazok az Amfi romemlékek más nézőpontból láthatóak

Ez a látképi azonosításom, véleményem szerint, egy akkora szög a Történész Dogmák koporsójába, ami végképpen lezárja fedelét a tudománytalan történészeink tévképzeteinek és téveszméinek. Figyelmezteti remélhetőleg ez a súlyos hiba és kényszeres Történész-szamárcsapás az ifjú és gondolkodni tudó régészeket, a jövő történészeit arra, hogy egy terület kutatásakor a vizsgált korszakhoz, a korábbi vízrajz megismerése és rekonstrukciója elengedhetetlen 

Középkori Duna-meder a hegy aljában.

munkafolyamat. Tanuljatok elődeitek hatalmas hibájából! Befejezésül még egy dologra fel kell hívjam az értelmes figyelmet. Újlak területe és egyben a nyugati hegylábak környezete szélesen, és egyáltalán nem voltak beépítve. Ez pedig egyáltalán nem lehet véletlen! Ezt a Hallart képen így jelöltem, Újlak területénél kékkel, mint középkori Duna ágat.

A középkori csillaghegyi Duna-ág torkolat a Hallart képen jelölve Újlak területén

Sőt, mi több, én azt állítom, hogy e területen élő emberek tisztában voltak a súlyos árvizekkel, és annak a területen okozott kárainak súlyosságával. Tudták, hogy mely irányból érkezik az ár. 

Az MTA-CSFK képe is Újlaknál jelöli a nyugati belső, csillaghegyi Duna meder torkolatát 

Pontosan a hatalmas óbudai árvízveszély és a hegyek aljában lévő békásmegyeri-csillaghegyi Duna meder miatt építették házaikat, a Duna áradásra előre gondolva, a katonavárosi amfiteátrum tetejére! Annak az amfiteátrumnak a romjaira, amit a középkori látképeken a köríves romfalakat még szabadon láthattuk! 

Az Amfi házai a feltárások megkezdése előtti időben.

Óbuda térségében 1712-ben, 1775-ben, 1799-ben, 1808-ban, 1811-ben, 1829-ben és 1830-ban is kiöntött a Duna. Az emberekben élénken élhetett még az 1838-as Nagy Árvíz emléke, mikor Óbuda, illetve e sziget környezete, és 

1838 Ó-Buda

főleg a hegyoldali nyugati oldala totális károkat szenvedett. Mégpedig azért, mert a középkori Duna mederbe- az ártérbe építkeztek, ahol a víz az úr! A terület jellege okán, több irányból fenyegette az itt élőket az áradás. Bizony, az Amfit az árvizek miatt betöltötték, mindenféle a közelből összehordott törmelékkel, és épületdarabokkal, és földdel, és aztán a már árvizektől biztonságos magaslatra körívesen építkeztek.

Sem az Árpád-korban, sem pedig a középkorban, mint láthatjuk képeinken, a katonavárosi amfiteátrumra nem építkeztek. A 18-19 században azonban a középkorban még tisztán látható amfiteátrum romjait elföldelték, és annak tetejére építkeztek az Óbudához tartozó sziget végében az áradástól tartó emberek. 

Ennél konkrétabb bizonyítékra nincs is nekem szükségem. 

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

#amfiaszigeten  #insulamagnaregis #sicambria  #obuda  #altofen  #budavetus

AMIKOR A NETES KERESŐ LEBUKTATJA AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZEKET-DRUGETH PALOTA -ÚJBÉCS

PAZIRIK REKONSTRUKCIÓ-KERESZTES LOVAGVÁR A HAMIS KIRÁLYNÉI VÁR

A hamis királynéi várral foglalkoztam éppen, amit korábban is megírtam már, mikor beugrott, hogy a Drugethék is birtokolták azt a várat, amit téveszmés történészeink az "óbudai királynéi várnak" fantáziálnak. A várnak a romemlékei a Kálvin közben, a református parókia pincéjében lehet megtekinteni.              Ma is a tudománytalan téveszméket reklámozzák a múzeumokban, és nem akarnak szembesülni azzal a ténnyel, hogy amit ők Óbuda városának idealizálnak, az a nagy szigeten lévő középkori települések, Révjenő és Újbécs középkori telepei. A középkori vízrajzi helyzet nem ismerete okozta ezt a történészi téveszmét, mely rögeszmévé-dogmává fajult, és így még napjainkban is a pesti oldalra fantáziálják ezeket a településeket, pedig okleveleinkből köztudott, hogy az Árpád-kori Buda, a prépostság és Pest-hegyi(Csillaghegy) új vár tartozéka Révjenő, és a későbbi Újbécs, melyet a Pest-hegyi Buda(ÓBUDA!) polgárai kapnak meg,-ezért Pest(Pesthez, a pesthegyi Budához tartozó sziget) ! Ezt azért kell így leírnom, mert a középkori vízrajzi helyzettel tisztában nem lévő, és a történészi Óbuda elképzelése során, a mi tévképzetes történészeink a "Pesthegyi Budát"-Novi Montis Pestiensis castrum Budát megmagyarázni nem tudták, és ezért azt a mai Buda várával mosták egybe. Ezért van az, hogy a IV.Béla korabeli Buda emlékeit sosem találták a mai Buda várában, hiszen azt csak jóval később 1304. év környékén Károly Róbert építteti, méghozzá pont az interregnum miatt, mert Óbudára nem engedték bevonulni. A mai lapos Zichy Főtérrel nem tudták a Pesthegyi Budát összemosni, arra meg nem jöttek rá, pont az Újbécs várából(hamis királynéi vár) előkerült díszes épületrészek miatt, hogy Óbuda városa, jóval feljebb létezett. Összemosták tehát a Pesthegyi Buda nevet a mai Budával. Természetesen ezt a történész rögeszmét a dilettáns Wikipedia is átvette és hirdeti. És a kretén történész wikipédisták ez ügyben a másodlagos, a történész téveszmés forrásokból írják az alapjában valótlan, Óbudáról szóló oldalakat. A nekem a közösségi csoportokban beszólogató, sokszor fröcsögő és gyűlölködő hozzászólásokat írók vagy történelemtanárok, vagy óbudai elvakult lokálpatrióták, vagy mindkettő. És pont ezek a félreképzett emberek képzelik magukat nagy-tudásúnak.Sokszor gondolok arra, hogy ez a történészi elvakultság, mennyire kínos a digitális térképek és műholdas alkalmazások, a netes tudomány és oklevélt tárak világában. És csak olvasni kell tudni, másra nincs is szükség. A digitális világnak van egy olyan hozadéka, hogy az interneten keresett szavak, oldalankénti találatait sorrendbe rakja, és ezáltal a múzeumi régészek-történészek írásai rögtön meg is buknak az értelmes olvasó számára. Hiszen a témával kapcsolatos, a területre vonatkozó oklevelek is megjelennek a találati oldalon. Viszont azzal is tisztában vagyok, hogy ezeket a kutatási szó-kapcsolatokat ilyesformán, rajtam kívül, talán senki nem keresi. És így senki, vagy csak nagyon kevesek számára lesz egyértelmű, hogy a történészi hamis királynéi vár, az valójában az a Theutonic villa, mely Werner comes vára, melyet a szigeti apácák megkapnak és Drugeth palotájának is hívtak, és ez a keresztes lovagvár sosem volt az Óbuda városi királyi, és királynéi vár. Méghozzá azért, mert Óbuda városa hegytetőn és hegyoldalban létezett, nem pedig egy szigeten De haladjunk szépen sorjában...

KÁLVIN KÖZ REFORMÁTUS PARÓKIA DRUGETH PALOTA FÖLDRAJI HELYE

A KERESŐSZÓ

Azt írtam be a Google keresőjébe, hogy Drugeth palota Óbuda. Kíváncsi voltam, hogy így, milyen eredményt kapok. Hangosan felnevettem a találati listán, mikor beleolvastam, mert egyértelmű lett rögtön számomra, hogy történész bukta van. Tulajdonképpen saját magukat buktatják meg a téveszmés történészeink. No persze, azért én is kellettem hozzá, hogy előbányásszam a Drugeth palotáról szóló okleveleket. Hiszen ha ez nem lenne meg, akkor a kókler történészek továbbra is hamisíthatnák Óbuda történelmét kedvükre!

Nézzük a találati listát! 

PESTBUDA.HU  A TÉVESZMEGYÁROS

A második és harmadik helyen hozza a kereső, az én két blog írásomat a HAMIS ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁR címmel.

Kivágást készítettem a #pestbuda.hu oldalról, mert képesek arra is, hogy átírják a korábbi népbutító cikkeiket.

NYOMOKBAN IGAZSÁGOT TARTALMAZHAT !

Kutatásom kezdetekor is tisztában voltam azzal, hogy a történész téveszmék, Óbuda város azonosításának hiánya, történészeink önellentmondása, az adott terület  meghamisításával, tulajdonképpen önmagukat végzik ki. Ez a blogbejegyzés is ezért íródik. 

Benyó Gergely a cikk írója, az egyébként kormánypropaganda internetes oldalon, ahol történelmi téveszmékkel szokták bódítani az olvasókat.

BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM

A Benyó családban, úgy látszik hagyománnyá vált Óbuda történelmét elferdíteni. Hiszen Benyóné Mojzsis Dóra az, aki a történész dogmákat szokta előadni az óbudai séták alkalmával, mikor is az Óbudai Múzeum a történelem iránt érdeklődő embereket félrevezeti a dogmatikus rögeszmékkel, és hamis helyrajzzal. És nem akarnak észre térni, olyannyira félre lettek képezve az Óbudai Múzeum munkatársai. Tulajdonképpen, ezen téveszmékből élnek ők, a földrajzi környezet középkori vízrajzát is meghamisítva. De nézzük, mit is ír a félreképzett és téveszmés, feltörekvő munkatársa a Budapesti Történeti Múzeumnak! 

Benyó Gergely alapjában tévedésben van, mert a keresztes theuton lovagvárat, amit történészeink a "királynéi várnak" fantáziálnak, és a mai Kálvin közben található, azt azért adta Károly Róbert a hívének, Drugeth Vilmosnak, mert az új óbudai vár: Novi Montis Pestiensis ispánja, királyi vezetője volt. Azé az Óbudáé, ahová korábban az óbudai polgárok nem engedték be Károly Róbertet, mert nem ismerték el törvényes királynak, és ezért ő bosszúból felgyújtatta a Csillaghegy- Buda környékbeli szőlőket! Nev Ofen-Nova Buda az a vár, a mai Buda vára, ahová Károly Róbert beköltözött, és helyettesére, Drugethra bízta Óbudát, és egyben a Pest-hegyi Új Buda(Óbuda II. Békásmegyeri hegyoldal-Vetus Buda) tartozékának számító szigeten, a keresztes várat adományozta munkája és hivatali tisztsége elismeréseként. 

A BELSŐ UDVAR KELETI KAPUBÉLLETE- ÚJBÉCS VÁRA DRUGETH PALOTA

Az 1328-ban adományozott, a mai Kálvin közben, a református parókia pincéjében található vár földrajzi területének nevére akkor jöhetünk rá, ha az internetes keresések közt a második találati oldal írását a HAMIS TÖRTÉNÉSZI KIRÁLYNÉI VÁRAT és az ott látható oklevelet elolvassuk a Drugeth-korábban Werner - palotáról! Boros Jenő, nemzetségi Jenő névvel kapcsolatos. Insula Leporumnak ajándékozott Pest birtok, a Duna Szigete Drugeth Vilmos palotája Újbécs területén!

A DRUGETH PALOTA INSULA LEPORUM SZIGETÉN ÚJBÉCSEN TALÁLHATÓ A MAI KÁLVIN KÖZBEN, MELY SOSEM VOLT ÓBUDA VÁROSA !

A KIRÁLYNÉ ECZELBURGI PALOTÁJA-DUPLÁN BUKIK A TÖRTÉNÉSZ !

A Pestbuda.hu internetes oldal, Benyó Gergely cikke tehát hamis, és félrevezeti az olvasóit. De még durvább az, hogy azt állítja Benyó Gergely, hogy a Drugeth palota az az Óbuda városi királynéi vár, aminek felújításához, Zsigmond király neje, Borbála királyné, ó-budai - eczelburgi ! palotája építéséhez Holczer János, bécsi bírótól téglaégető mestereket kér.

Barbara, von gott's Gnaden Bomische, und zu Vngarn etc. Kuniginn. Erbar, und lieber getrewer. Wir lassen dich wisszen, dasz wir Zugriffen und angefangen haben unser geschlösser alhir ze Ungern, und nemlich unsern Sitz ze Eczelburg für sich gepauren, und darumb pitt wir dich mit flaisz, dasz du uns czwen maister der Czigelbrenner solst bestellen, und wie du uns die dingen magst noch der gewonheit, als sie die ze Wienn prennen. Was wir In von dem Tauseht geben sollen. Dachziegel, und ander Cziegel, Wann wir In zu Beraitschaft geben Hüctten und Holz, oder wie sust. Das ainen weg und fueg gehaben mag. Das lasz uns widerumb zest, und vorgeschriben wisszen. Daran beweist du uns ainnen sundern dinst und wolgefallen. Gegeben zum Tothaus an dem Eritag nach dem Suntag Oculi Anno Domini MCDXXV. Fejér Cod. dipl. X. VI. 730. 

Az oklevelet ITT lehet elolvasni! 

A HEGYTETŐN LÉVŐ KURSZÁN VÁRA, AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG FEHÉREGYHÁZA ÉS AZ ECZELBURGI KIRÁLYNÉI VÁR A BÉKÁSMEGYERI HEGYOLDALBAN!

No tehát, hogy mindenki számára érthető legyen. Benyó Gergely az írásában "elfelejtette" közölni, hogy az óbudai királynéi vár az bizony Eczelburgban- tehát Attila várában található, és nem a Kálvin közben! Egész egyszerűen azért, mert ott az életben nem volt sem Eczelburg, sem Attila vára, de Óbuda városa sem! A Pestbuda.hu népbutítást végez Óbuda ügyben! A Drugeth palota sosem volt a királynéi vár, senki sem azonosította Eczelburgot-Etelvárat a Kálvin köz környékére! Botrány amit művelnek a Budapesti Történeti Múzeum "szakértői" !   

 

SÁRKÁNYOK A KAPUBÉLLETEN-DRUGETH PALOTA-RÉVJENŐ-ÚJBÉCS VÁRA-PREMONTREI ANALÓGIA

ÖSSZEFOGLALÁS

Konkrétan leírja az okleveles vonatkozás a palota földrajzi helyzetét, és annak ÚJBÉCS nevét! Tehát Benyó Gergely azzal, hogy a Kálvin közben lévő palotát elismerte a Drugeth palotának, egyben azt is elismerte,(persze akarata ellenére) hogy az a vár nem Óbuda városában, hanem Óbuda Ékességes Szigetén-Insula Leporum- Újbécs területén lévő vár, mely egyben Werner comes és az óbudai apácák vára. És sosem volt az óbudai királynéi vár! Remélem minden kedves olvasóm és követőm számára érthető. Az Árpád híd budai, déli oldala valójában Insula Leporum szigete, és Újbécsnek hívott középkori gazdag telepe. A Kálvin közben, a református parókia pincéjében lévő palota maradványa Újbécs vára. Ez a vár volt korábban a Pest birtokon lévő Theuton villa, ide menekült IV.Béla a tatárjáráskor, és várta a felmentő csapatokat. Ez a Werner comes vára, akitől az óbudai apácák vették át a területet, és ez Drugeth ispán vára. Sosem volt az óbudai királynéi vár, mert Óbuda városa sem volt soha Aquincum területének katonavárosi részén, a Zichy Főtér környékén. Óbuda városa a csillaghegyi Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban létezett! Ez így önmagában egy világraszóló botrány! Viszont még ennél is nagyobb botrány az, ahogy a hivatalos oldal szemfényvesztő történészei regálnak a kutatásaimra. Illetve az, hogy a beosztásukkal visszaélve, minden eszközzel akadályozzák a kutatást és a feltárásokat. Bírságot próbálnak kiszabni, mondvacsinált indok alapján, és az okleveleink és műholdas térképek ellenében is hamisítanak. Mert ez ma már hazugság, hiszen egy telefonnal elérhetőek a vonatkozó oklevelek!  Ezzel az írásommal végkép igazoltnak látom, hogy a Kálvin közben a Werner és Drugeth palota állt, mely az Óbuda-szigeti apácák vára is volt, mint szigeti tartozék. Insula Magna-Insula Leporum és a szigeti kolostorról (a mai Kiskorona utcában), nevezve - Insula Beate Marie Virginis A Boldogságos Szűz Mária Szigetén Újbécsen. Úgyhogy az inkorrekt politikus, "tudós" Kálnoki Gyöngyössy Márton, (is) ezt csúnyán elbukta, nem tudja ő se tovább

erőltetni a tudománytalan téveszméit a közösségi oldalon, hogy Újbécs a Duna bal partján létezett. Ezt sem tudta, és sok minden mást sem tudott Óbudáról a "tudós úr" Jobban teszi, ha utánaolvas az okleveleknek, mielőtt legközelebb butaságot ír a közösségi oldalamra! És jó politikus módjára, természetesen nem mond igazat! Ugyanis Újbécs települését senki nem tudta a Duna bal partjára azonosítani, Sem Salamon, Sem Györffy, de még a kedvenc földrajztanárom, Belitzky János sem! A korabeli vízrajzi helyzet nem ismerete miatt fantáziálták történészeink Újbécs települését a Duna bal partjára! A szigeti apácák pere a Zichyék ellen, pont a valós területért indult, ahol Zichyék megtelepültek. És nagyon valószínű, hogy ez ügyben is hamisítottak. Tehát Matthey hamis adatokat tüntetett fel a Duna bal partján, amikor Újbécset odaírta. Az oklevél azonban világosan közli, hogy  Újbécstől északra Révjenő állott. A Duna bal partján azonban Révjenő helyett, Kisjenő létezett! Ez egyben a Rév helyét kitűnően igazolja, és cáfolja, hogy az a Margit hídnál lett volna, ahogy történészeink elképzelték. A téves budai topográfiával, a hamis Óbuda-Zichy Főtér miatt, mindent délebbre toltak  képzeletben a történészek. Persze mindehhez az is hozzájárult, hogy a Margitszigetet fantáziálták a Boldogasszony szigetének, és a Pest-hegyi Budát a mai Budának.  Aki nem olvasott sokat tőlem, vagy nem nézett sok videót, azoknak elárulom az előzményeket. Kálnoky volt az igazgató a PMMI-ben, akihez tíz évvel ezelőtt, bevittem a saját pénzemen, több százezer forintért elvégzett talajradar vizsgálat eredményét. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a Rókahegyen épület alapok és falak vannak a földben, másfél méter mélyen. Két nap múlva, a roncsolásmentes talajradar vizsgálatért, Kálnoky küldött nekem egy levelet, mely 25 ezer forintos büntetésről szólt! És volt olyan aljas az igazgató, hogy a helyettesével, a Kárpáti Zoltánnal íratta alá a nekem küldött levelet! Ezt személyesen a Kárpáti vallotta meg nekem, a Tamáska Péter által szervezett pilisborosjenői terepbejáráson, ahol is a valódi Bécsi utat, az Ulpius Trajánus Sicambriába vezető postai útját tekintettük meg.

REVJENEU-VYBEC-WERNER COMES VÁRA-ÓBUDA SZIGETI APÁCÁK-DRUGETH PALOTA-ÚJBÉCS VÁRA-KÁLVIN KÖZ PAPLAK

A TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS EGYENESEN A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBÓL ÉRKEZIK !

Szokták tőlem kérdezni, hogy mire vagyok büszke. Jó érzés tudni, hogy Sicambria-Óbuda városának, és az óbudai Fehéregyháza földrajzi helyét beazonosítottam. Ugyanakkor pedig azt is bizonyítani tudtam, hogy a Zichy Főtér területe valójában Révjenő, a Boldogságos Szűz Szigetének települése, a tőle délre lévő Újbéccsel együtt. Azonban arra is büszke vagyok, hogy a Facebook-Meta közösségi oldalon, a Budapesti Történeti Múzeum az Óbudai Múzeum és Aquincumi Múzeum is letiltottak az oldalaikról. Igazán vicces, és egyben szánalmas, azt képzelik, hogy ez majd megállítja a tudományt! Remélhetőleg ez is bekerül majd Sicambria-Óbuda kutatástörténetébe a régész-történész főkolomposok, hivatali gáncsoskodók és politikusok neveivel együtt, akik ellene tettek, vagy épp semmit nem tettek ez ügyben. A BTM igazgatónő Népessy Noémi, a korábbi igazgatója az Óbudai Múzeumnak, ő eszközölte az óbudai népbutító sétákat, melyen az érdeklődőket a történész téveszmékkel etetik. Ez ügyben személyesen is megkerestem a hivatalt is, de érdemben semmi nem változott. A Bal és a Jobb szárny ugyanahhoz a madárhoz tartozik! Sem az Óbudai Polgármesteri Hivatal, sem az Óbudai Múzeum hozzáállása az Óbuda Helyrajzi problémával, és botránnyal kapcsolatban nem változott, és ez még az előző ciklusban volt! Az Óbudai Múzeum munkatársai továbbra is a téveszméket reklámozzák, a BTM és kollégái ugyanezt teszik. A igazgatónő helyettese az a Láng Orsolya, (aki engem feljelentett, egy közösségi oldalon folytatott vitánk után) aki a valós Óbuda város területét, Veteri Buda, az óbudai prépostság várát, a kollégáival, Lassányi Gáborral és Négyesi Lajossal karöltve igyekezett meghamisítani és elferdíteni. Láng (Pompei) Orsolya a történetírói téveszméket reklámozza Óbudával kapcsolatban, meghamisítja Aquincum római kori környezetvízrajzát, elhallgatja a tényeket, valótlanságokat állít és becsapja az óbudai történelem iránt érdeklődő embereket! Szerinte a római szint feletti réteg-ahol a magyar leletek vannak- nyugodtan pusztulhat. Az óbudai képviselők és   Kiss László történelemtanár-polgármester sem hajlandóak tenni érdemben Óbuda város feltárásáért, és valós történelméért. Inkább a tudománytalan történész téveszméket erőltetik tovább, a római romokat ajnározzák, és arra költenek százmilliókat évente. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai nem akarják feltárni a Csillaghegyen, a békásmegyeri hegyoldalban létezett igazi Sicambria-Óbuda városát, félrebeszélnek, lódítanak, kifogásokat keresnek. Itt tartunk most, az Óbuda helyrajzi problémával a 2023. évben. Szégyen ez az egész!

                                                          Egyed Zoltán

                                        Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport