BUDA VÁRA ÉS KÖRNYÉKE MADÁRTÁVLATI KÉPE ÓBUDA FELŐL AZ 1684. ÉVI OSTROM IDEJÉN

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684. Buda ostroma északról. M. Wening rézmetszete L.N. Hallart rajza után

Régebben, még a kutatásom kezdetén is, és aztán visszatérően több alkalommal is sokat nézegettem ezt a látképet, sokszor fél éjszakán keresztül. De nem jutottam vele semmire. Valahogy nem akart összeilleni a többi látképpel, mindazokkal, melyek Buda-Vetust és Alt Ofent ábrázolják. És e kettőt azért írtam így, mert bár Óbuda területéhez tartozik mindkettő, mégis külön kell választani(úgy is volt) és külön is kell értelmezni őket. Erre picit később visszatérek...

ITT lehet a látképünket nagyítva is megtekinteni!

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684.

Frankfurt. 1691. Rézmetszet.
Méret: 28x40 cm.
Oldal: 34x42 cm.

Rózsa/97c.
Buda és Pest látképe észak felől.

• Azt tudtam, hogy a mai Buda várát Ofent látjuk rajta és vele szemben a török-korabeli Pestet.
• Az is teljesen egyértelmű volt, hogy a 13.számmal jelzett melegfürdő az ma a Szent Lukács Gyógyfürdő-Buda-Budai Irgalmasrendi Kórház környezete.
• A 12.számmal jelölt pedig a Gül Baba Türbe és ma rózsakert. 
• Budavár, Zsigmond király idejében készült városfalait is láthatjuk a képen. 

Google Maps kép, Budavár Zsigmond király idejében épült városfal a Margit körút 66.szám alatt.

Tehát mondhatjuk azt, hogy képben voltam, hiszen a Google Earth és Maps alkalmazásokkal pontosan tudtam, hogy mit látunk a képünkön. És egyben tudtam azt is, -hiszen gyakoroltam eleget, -hogy milyen szögből látjuk mindezt. Azonban számomra nem is ezzel volt a baj, hanem azzal a részlettel, ami Alt Ofen területét mutatta a látkép alján. 

A látképen az Óbudához tartozó terület Alt Ofen felirattal

Korábban megírtam már, hogy az Óbuda területéhez tartozó terület -sziget- határai délen a mai Nagyszombat utca-korábbi nevén Határ utcát jelentik. Olvassuk el a "KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA" című korábbi blog bejegyzését, hogy a továbbiak érthetőek legyenek! Tehát tudtam még azt is, már jóval korábban, hogy a Nagyszombat utcától északra lévő területet láthatjuk a látkép alján. És akkor most mutatom azt, hogy mit nem értettem én, sok-sok éven keresztül. 

Ezek a Dilich látképek és Hallart látképe, a nyitóképünk együtt, ami nem akart összejönni. Sehogy sem tudtam őket együtt értelmezni, megakadt a nyomozásom, és sokáig egy helyben toporogtam ezzel, mert a Hallart képen látottakat, mindenáron ott kerestem, és akartam volna megtalálni, a Dillich látképein, ahol a hegy alja van. 2013 év után, mikor már minden irányból azonosítottam a békásmegyeri Rókahegyen lévő Óbuda-Sicambria városát, akkor nyílt meg a lehetősége számomra, hogy a látképi ellentmondásokat tisztázhassam.

Aztán most nemrég a Facebook nyílt csoportunkban, ahol a kérdéseket szoktuk tisztázni, érkezett ugyanez a Hallart/Merian kép, és rengetegen nem értették e látképen látott, és az Alt Ofen felirat alatt jelölt épületek elhelyezkedését. Ekkor döbbentem rá, hogy nekem még ezt is meg kell írnom, hogy még jobban érthető és könnyebben feldolgozható legyen a terület változása azok számára, akik még most sem értik, vagy nem akarják megérteni a folyamatokat. Sokan persze, azt sem tudták, hogy ez még bonyolultabb. Ezért mutatom meg most a részleteket. Pedig már milliószor írtam arról, hogy a római-part teljes egésze sziget volt. Azonban, ahogy tapasztaltam, az emberek nagy-része nem tud elvonatkoztatni a mai állapotoktól, és csak a mai állapotokat tudja visszavetíteni a múltba, és ez alapján tudnak csak gondolkodni! Történészeink is ugyanezt az orbitális és tudománytalan szarvashibát követték el, és követik el ma is! Kutatásomban az egyik hiteles tény hozta maga után a következőt így volt ez a Sican-Róka-hegyen lévő Sicambria-Óbuda városa, és aztán a Pest-Boldogasszony sziget Insula Regis-Magna-Pest-Leporum-Beate Marie Virginis esetében is. Ezek az elnevezések nem a Margitszigetre vonatkoznak!

BOLDOGASSZONY SZIGETE

A római part hosszanti szigete a középkorban, ahol a mai Főtér és Szentlélek tér található a súrűn beépített részen

 Lodomér vára a Barátpataknál

Amikor a hosszanti nagy szigettel, a mai római parttal -Insula Magna-Beate Marie Virginis- elkezdtem foglalkozni, akkor egyértelmű volt, hogy a mai Barát patak torkolatánál álló, Bénárd kúriába beépített, tévesen "Puszta templom-Kissing romtemplom", -valójában a Lodomér esztergomi érsek vára -az, amivel kezdenem kell a Boldogasszony Sziget kutatását. Ez azért is fontos volt számomra, hogy a középkori, az 1355 évben készült határjárást meg tudjam fejteni. Gondoltam, ha az elejéről még nem megy, akkor hátulról, a határjárás befejező-pontjától, Lodomér esztergomi érsek várától majd menni fog! Ez a vár a Boldogasszony szigetén, Óbuda területének legészakibb pontján állt, a valós helyét a szigeten így tudtam azonosítani. Knauz félreértelmezése, és az őt másoló történészek tudománytalan tevékenysége során, ezért is keresték hiába a Margitszigeten az érseki várat, és Lodomér várát ezért fantáziálták "Kissing templomnak" a rögeszmés történészeink, és adják elő ma is ennek.

Főtér = Sziget!

Így is lett, a középkori határjárást, és egyben a szigeten lévő további épületek mibenlétét így sikerült meghatároznom a Műholdas Képátfedés módszertannal. A premontrei szigeti-férfi Szent Mihály arkangyal sziget prépostságot, és női Szűz Mária kolostort, és annak hosszanti mérműves ablakait, melyet a Zichy kastély bejáratánál megtaláltak, és feltártak-rekonstruáltak, ezáltal tudtam a szigeten azonosítani. 

Tehát teljesen biztos, hogy a Szentlélek tér-Főtér a középkorban is még szigeten létezett!  

A mai Főtér-Szentlélek tér a középkorban még szigeten létezett! 

Tulajdonképpen most már helyben vagyunk, megérkeztünk a kívánt területre, amit nyítóképünknél vizsgáltunk. Akinek jó szeme van, az már felfedezheti a Dillch látképen ugyanazt a látványt, amit Hallart rajza ábrázolt számunkra egy közelebbi nézőpontból. Dilich képén a békásmegyeri Kálvária-domb irányából nézünk a főtérre, Hallart pedig a Főtér utáni, sziget feletti nézőpontból mutatja számunkra Óbuda területének végét. A Dilich képen e képet figyelmesen vizsgáló ember, azt a tornyot is észreveheti, amit a Hallart képen is láttunk.

 

Nyitóképünk részlete, Hallart rajzán a szigeti Szent Mihály arkangyal prépostság tornya

Dilich hadmérnök rajzán ugyanaz a torony, sárgával kiemelve

Kirívóan magasra emelkedik az összes épület közül a szigeten. Egyetlen épület van a Főtéren, ami ilyen magas volt. Ez a Szent Mihály arkangyal szigeti prépostsági templom tornya, ami a Főtér betonja alatt várja a sorsa jobbra fordulását. Ez az a premontrei-szigeti prépostsági főtemplom, amit félreképzett régész-történészeink a Szent Péter óbudai főtemplomnak

Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvárián

fantáziálnak, és ferdítik annak, a helyrajzi tévedésük miatt. A látképek, egykorú beszámolók és oklevélrészletek alapján, az óbudai Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvária dombon állt, és nem a Főtéren, hiszen a római Aquincum polgári és katonavárosa, a Főtér teljes környezete a középkorban is még szigetként létezett! Eljutottunk tehát a nyomozásban és gondolatban a Főtérig e szigeten, és kinyomoztuk, hogy melyik épület lehet az, amit Dillich látképén kimagslóan láthatunk, ugyanakkor Hallart rajzának minket érdeklő Alt Ofen felirat alatt, a kép részletén látható. Tehát Hallart és Dilich rajzokon megtaláltuk ugyanazokat az épületeket. Az azonosítási nehézséget az okozta, hogy más perspektívából készültek a képek. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a két látkép között eltelt nyolcvan azaz 80 év, és a vízrajzi környezet átalakult. Láthatóan csökkent a nyugati-belső Duna-meder vízszintje, mert Hallart már nem ábrázolja a Mátyás-hegy alatt a medret, ami Újlaknál a Duna főmedrénébe visszatér.  Meg kellett találni még az azonosításunkhoz a digitálisan nagyítható képeket. Erre az eltelt tíz év pont elég volt. Ma már vannak szuper képeim, a digitális fejlődés jóvoltából. Ha bárki kételkedne, még maradt a végére ütőkártyám. Egyszer egy reggeli (déli) kávézásom közben láttam meg a lényeget, rögtön meg is írtam az AMFI A SZIGETEN című blogbejegyzést, ami az egyik legnagyobb sikerű írásom lett a Facebook közösségi oldalán a kutatócsoportomnak. Tekintsük meg tehát most AMFI A SZIGETEN romemlékeit Dilich hadmérnök, és Hallart rajzolók középkori látképein a katonavárosi amfiteátrum romemlékeit. Ma már eljutottam odáig a digitális képnagyításokkal, hogy Dilich látképén is felfedeztem az Amfi romjait!  ☺

Dilich hadmérnök rajzoló látképén az Amfi romemlékei szigeten

Hallart rajzán ugyanazok az Amfi romemlékek más nézőpontból láthatóak

Ez a látképi azonosításom, véleményem szerint, egy akkora szög a Történész Dogmák koporsójába, ami végképpen lezárja fedelét a tudománytalan történészeink tévképzeteinek és téveszméinek. Figyelmezteti remélhetőleg ez a súlyos hiba és kényszeres Történész-szamárcsapás az ifjú és gondolkodni tudó régészeket, a jövő történészeit arra, hogy egy terület kutatásakor a vizsgált korszakhoz, a korábbi vízrajz megismerése és rekonstrukciója elengedhetetlen 

Középkori Duna-meder a hegy aljában.

munkafolyamat. Tanuljatok elődeitek hatalmas hibájából! Befejezésül még egy dologra fel kell hívjam az értelmes figyelmet. Újlak területe és egyben a nyugati hegylábak környezete szélesen, és egyáltalán nem voltak beépítve. Ez pedig egyáltalán nem lehet véletlen! Ezt a Hallart képen így jelöltem, Újlak területénél kékkel, mint középkori Duna ágat.

A középkori csillaghegyi Duna-ág torkolat a Hallart képen jelölve Újlak területén

Sőt, mi több, én azt állítom, hogy e területen élő emberek tisztában voltak a súlyos árvizekkel, és annak a területen okozott kárainak súlyosságával. Tudták, hogy mely irányból érkezik az ár. 

Az MTA-CSFK képe is Újlaknál jelöli a nyugati belső, csillaghegyi Duna meder torkolatát 

Pontosan a hatalmas óbudai árvízveszély és a hegyek aljában lévő békásmegyeri-csillaghegyi Duna meder miatt építették házaikat, a Duna áradásra előre gondolva, a katonavárosi amfiteátrum tetejére! Annak az amfiteátrumnak a romjaira, amit a középkori látképeken a köríves romfalakat még szabadon láthattuk! 

Az Amfi házai a feltárások megkezdése előtti időben.

Óbuda térségében 1712-ben, 1775-ben, 1799-ben, 1808-ban, 1811-ben, 1829-ben és 1830-ban is kiöntött a Duna. Az emberekben élénken élhetett még az 1838-as Nagy Árvíz emléke, mikor Óbuda, illetve e sziget környezete, és 

1838 Ó-Buda

főleg a hegyoldali nyugati oldala totális károkat szenvedett. Mégpedig azért, mert a középkori Duna mederbe- az ártérbe építkeztek, ahol a víz az úr! A terület jellege okán, több irányból fenyegette az itt élőket az áradás. Bizony, az Amfit az árvizek miatt betöltötték, mindenféle a közelből összehordott törmelékkel, és épületdarabokkal, és földdel, és aztán a már árvizektől biztonságos magaslatra körívesen építkeztek.

Sem az Árpád-korban, sem pedig a középkorban, mint láthatjuk képeinken, a katonavárosi amfiteátrumra nem építkeztek. A 18-19 században azonban a középkorban még tisztán látható amfiteátrum romjait elföldelték, és annak tetejére építkeztek az Óbudához tartozó sziget végében az áradástól tartó emberek. 

Ennél konkrétabb bizonyítékra nincs is nekem szükségem. 

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

#amfiaszigeten  #insulamagnaregis #sicambria  #obuda  #altofen  #budavetus

A DUNAI SZIGETEK BLOG NEM ÉRTI, HOGY HOVÁ TŰNT A MARGITSZIGET!

Szávoszt az 1686-os látképet posztolta a Dunai Szigetek oldalán, mely a Főtér területét ábrázolja, ezen a látképen már látható a Margitsziget

Tulajdonképpen minden hibbant és félreképzett történésszel és bukott történelemtanárral, és azok ostobaságaival nem is kéne foglalkozni. Azonban Szávoszt Vass Dániellel és a Dunai Szigetek Blog hamis állításaival azért kell foglalkoznunk, mert történelemtanárként és "geográfusként" is egyszerűen a földrajzi-vízrajzi környezetet is igyekszik meghamisítani a történészdogmák érdekében, és ő volt az a félreképzett alak, aki az engem feljelentő Láng Orsolyával együtt, a leghangosabban ajvékolt, és ostobaságokat hordott össze a kutatásaim ellenében! Én pedig nem szoktam adósa maradni senkinek sem, mert gyűlölöm a hazugságokat, és még-inkább gyűlölöm, ha egy történész vagy történelemtanár, a saját(?) nemzete ellenében hazudozik! Egészen mulatságos, mikor az óbudai történész téveszméket, a téves óbudai helyrajzot hirdető szolgalelkű történelemtanár, magát geográfusnak előadó  "Duna szakértő" a saját írását és megállapításait sem képes figyelembe venni, és azok ellenében posztol, és tolja a valótlanságokat a szintén elvakult és elbutított követőinek. És teszi ezt a tudománytalan óbudai téves topográfia, a történész tévképzetek érdekében! Jól tessék a részletekre figyelni, tabudöntögető írás következik, egy nagyobb munkámat előkészítendően, hogy a maradi és dogmatikus történészek is megértsék és feldolgozzák végre a földrajzi és vízrajzi  valóságot Óbuda térségében. 

              Egyed Zoltán. Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport   2024.

NEM AKARJÁK ÉSZREVENNI AZ ORDÍTÓ KÜLÖNBSÉGET !

Megpróbálom most is úgy elmagyarázni a problémát, hogy mindenki megértse. Ezt a látképet posztolta Láng üdvüskéje, Szávoszt: L’accampamento delle genti dell’Elettore piantato a di 17 di giugno. [1686.]

Főcím A bajor választófejedelem csapatainak táborhelye Óbudával szemben madártávlatban 1686. június 17-én. 

Buda Vecchia feliratnál a Főtér területét látjuk 1686-ban. Egy kisméretű templommal, és kb 20 épülettel, melyek ekkor már romosak, és tető nélküliek. A terület elhagyottnak és lakatlannak tűnik. Azonban ezek a romok nem az egykori szigeten lévő középkori épületek,

Pálffy Miklós

hanem vélhetően az 1595 évi jobbágy-szöktetés után, tizen-egynéhány év után visszatértek telepe, akik a sanyarú sorsuk miatt visszaköltöztek Esztergom mellől, Óbudára, de nem a hegyen lévő városba, mert az ekkorra már Pálffy Miklós beütései miatt romokban állt, a török pedig a Nagy-Kevély hegy oldalában lévő  Alba Regale várába volt beköltözve, és ezért nem a Rókahegy oldalába települtek vissza, hanem kissé távolabb, 1607-1608 körüli években. Tehát a területen nem a középkori romemlékeket látjuk, és ez már önmagában figyelemfelhívó kéne legyen, minden értelmes ember számára! 1604 és 1686 között ez a terület, Óbuda területe drasztikusan megváltozott és átalakult. És erre a változásra, az ilyen szintű tájátalakításra, sziget építésre csak a rengeteg víz, a Duna folyam képes.

Szávoszt még rá is írta a szigetek mai nevét a látképre

Alapjában véve, több probléma is van. Legfőképpen az, hogy a magukat szakértőnek előadó, "szakértő" (ám valójában dilettáns) történészeink sem akarják észrevenni azt, hogy ez a terület nem Óbuda városát jelenti! Hiszen mint ahogy számtalanszor megírtam már, és igazoltam, Óbuda-Sicambria városa a békásmegyeri hegyoldalban létezett! Legutóbb pedig azt is bizonyítottam, Buzás Gergely, az Óbudai Múzeum és a Pazirik Kft által készített 3D-s rekonstrukcióval, hogy a ma Főtérnek hívott terület és környezete, a középkorban még szigetként létezett! És a magukat nagy szakmai nagyságnak előadók, nem akarják látni a hegyen lévő várost, annyira elvakítják őket a saját tévképzeteik!

Óbuda városa hegytetőn!

Szávosztnak ugyanez a hibája, a kommunista taníttatása, félreképezték, és eminens módon elvakultan felmondja a leckét. 

De geográfus-történészünk másik hibája is a félreképzéséből fakad, idézem: "Dunai szigetek 1686. nyarán, Buda ostroma idején. A madártávlati képen katonák táboroznak a Rákos-patak torkolatánál, miközben hajóhíd köti össze a két partot, a Margit-szigeten keresztül. Megfigyelhető, hogy a szigetek képe és a Duna medre egészen a folyószabályozásig és a hajógyár felépüléséig viszonylag állandó volt. Azóta egyesítették a Hajógyárit az Óbudai-szigettel, a Festő-szigetet a Margit-szigettel, a parthoz kapcsolták a Népszigetet, valamint elkotorták a Fürdő-szigetet. Az egyetlen furcsaság a képen a Hajógyári- és az Óbudai-szigetek viszonya." Írja Szávoszt a bejegyzésében, azonban a "nagy Duna szakértő" ismét valótlant állít !

Bemásoltam a poszt képének mentését is, mert Szávoszt arra is képes, hogy korábbi saját magát, írását is meghazudtolja, ez korábbi vitáink során már kiderült számomra. És meg is fogtuk a történelemtanárt, hogy valótlanságokat erőltet, aláhúztam, és vastagon kiemeltem a lényeget. Ugyanis azt állítja Szávoszt, azt akarja az 1686-os látképpel igazolni, hogy a terület mit sem változott az idők folyamán-napjainkig. Azonban egy 1686-ban készült látképpel, azt nem lehet igazolni, hogy ez a terület korábban, nem változott meg teljes mértékben! Így tehát a valóság azonban egészen más, és a poszthoz hozzászóló követőjének feltöltött képe, mely Óbuda városát, a szigetet és Óbuda területét ábrázolja 1604.évben, ezt gyönyörűen szemlélteti, és Szávoszt hatalmas maflást kapott, hiszen szembejött a látképi bizonyíték. ☺  Mutatom!

Szávoszt követője is azt képzeli, hogy a képen látható sziget a Margitsziget, de mégis bebuktatja a Dunai Szigetek blog oldal történész téveszméit, Dilich 1604-ben készült Óbuda látképével, mert Szávoszt rájön, hogy a Margitszigetnek "lejjebb kéne lennie"

És a hatalmas ellentmondás, hogy "a Margitszigetnek lejjebb kéne lennie" Szávosztnak is feltűnik, de tudománytalan történelemtanárunk nem tudja felfogni, hogy azért nem látható ezen az 1604-ben készült látképen, mert a 108-110... méteres vízállás alatt van a Margitsziget 102,5 méteres középkori szintje!  

A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME ÉS HIBÁS LÁTÁSMÓD

Ugyanezt a térlátás nélküli, alapjában hibás látásmódot, mint a Dunai Szigetek posztjához hozzászólónál és tudománytalan téveszmét találjuk meg történészeinknél, nem is kell sokat keresgélni hozzá. Gál Éva történészként másolta az elődjét az Alt Ofen látképpel kapcsolatban is, Lux Kálmán tévedését tette magáévá, és mosta össze a képen nem látható Margitszigetet azzal a szigettel, ami valójában a mai Főtér területét és tágabb környezetét ábrázolja! Egészen elképesztő ez a történész téveszmesorozat! Nézzük... !

Gál Éva Margitsziget című könyvének 18. oldalán jut arra a tudománytalan és súlyosan téves következtetésre, hogy e látképen a Margitszigetet láthatjuk. 

Gál Éva még a látkép készítésének idejében is tévedett, mert a kép nem a XVII. század végén, hanem a legelején készült, és már akkor, 1606-ban meg is jelent! De így persze könnyebb volt eladni a téveszmét, és azt állítani, hogy ugyanez volt mindig is a vízrajzi helyzet. Történészeink nem tudtak tisztába kerülni a tudományos tényekkel. Téveszméik miatt, nem is keresték a megoldásokat.

Lux Kálmán végzetes tévedését másolta Bertalan Vilmosné, Gál Éva is, és mindenki más, félreképzett történész is!

A Kisjégkorszak hatására az Alpokban visszahúzódó jéghatár miatt megolvadt hó és jég, a rengeteg víz, a Kárpát-medencében megjelenve hatalmas áradást okozott, hosszú időn keresztül, és az 1600-as években, az Óbuda látképek készítésének idején a Duna a Pomázi-Békásmegyeri(csillaghegyi) mederben folyt szélesen, a Coriolis fizikai erőhatás által, mely a föld

északi féltekéjén, északról-délre tartó folyót, a szabályozatlan Dunát nyugatra téríti el, és ezért a Duna magas vízálláskor abban a holocén mederben folyt dél felé, amelyet napjainkban Mocsárosnak hívunk! Értelmes ember számára, az extra magas középkori vízállás, már önmagában választ kéne adjon a felmerülő kérdésekre. Tehát a folyó magas vízálláskor, mint amit a Dilich, Zimermann és Tollius/Henin által készített középkori Óbuda látképeken is tisztán láthatunk, bizony a csillaghegyi Rókahegy lábát a Duna mosta. Következésképpen a Dunai Szigetek Blog oldal írója valótlant állít, mikor ennek az ellenkezőjét adja elő a Láng Orsolya imádata miatt! Ezek szerint azonban tudománytalan történelemtanár-geográfusunk, akit hivatalból ajnároznak, ezekkel a tudományos tényekkel nincs tisztában, és a haverjairól az MTA CSFK-ban, ugyanez mondható el. Szávoszt Vass Dániel, történelemtanár-geográfus nem csak a vízrajzot és földrajzot, hanem a történelmet is igyekszik meghamisítani Óbuda térségében, mikor a tudománytalan téveszméket adja elő az írásaiban a békásmegyeri Duna-mederrel kapcsolatban. Sőt, korábban ő maga, még videóban is elmeséli a terület vízrajzát, most pedig már korábbi önmagát is igyekszik meghazudtolni.

Ma is uram-bátyám alapon, szervilis, történész áltudós haveri társaságok, áltudományos módon akarják elferdíteni történelmünket, ők a nemzet belső ellenségei! A Dunai szigetek blog írójának, Szávoszt Vass Dánielnek az elszólása, önmagában árulja el történészeink orbitális baklövését, hiszen Szávoszt is hirtelen tisztába került azzal a ténnyel, hogy a középkori Óbuda terület ábrázolásokon látott sziget, a W Dilich látképen, 1600.évben, az bizony nem a Margitsziget, hanem a Zichy Főtér területe és környezete! Ez a képszerkesztésem, illetve helyrajzi azonosításom, mely a Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában lévő gótikus templomról szól-a szigeten azonosítva- a napnál világosabban, a holdról is jól láthatóan árulja el azt, hogy téveszmés történészeink világraszóló hibát követtek el, mikor azt képzelték, hogy a középkori Óbuda látképeken látott sziget a Margitsziget! Ez a "hirtelen" környezetátalakulás, történészi tévhit okozta azt a hibasorozatot, hogy az okleveleinkben a Szűz Mária szigeten lévő Árpád-kori épületeket, melyek valójában a középkorban még a ma Főtérnek hívott környéken léteztek, a 18.század tudománytalan történészei a mai Margitszigetre fantáziálták, ott keresve azokat, és a romemlékekbe belemagyarázva mindazt, ami valójában sosem volt ott, és nem ott létezett. Nem meglepő módon, soha nem is találták a Margitszigeten azokat az épületeket, amit Dilich Óbuda látképén a szigeten láthatunk. Sem az esztergomi érsek palotáját, sem a többi épületet. Hiszen a sziget északi végében lévő érseki palota napjainkban a Barát patak torkolatánál áll, a sűrűn beépített terület pedig a mai Főtér és környéke. Ezért tudtam a Zichy kastély főtérre nyíló kapujában lévő gótikus egyházat azonosítani, mint látható, bizony szigeten.  ☺

A Főtér és ott lévő gótikus egyház látható a szigeten, míg az attól dél-keletebbre lévő (ezen a képen nem látható) Margitsziget valójában a Duna mélyén pihen a magas vízállás miatt! Óbuda préposti és királynéi várai pedig a csillaghegyi Rókahegyen és a hegyoldalban láthatóak.

Látképes azonosításom azt is azonnal bizonyítja, hogy Laszlovky Józseftől és Buzás Gergelytől - Benyóné Mojzsis Dóráig és Bácsattyai Dánielig, az Óbudai Múzeumtól a Budapesti Történeti Múzeumig mindenki valótlant állít, aki a Főtérnél a SZIGETEN lévő gótikus egyházat a Szűz Mária prépostsági templomnak ferdíti, és adja elő! Persze ugyanígy és alapjában téves az is, hogy a királynéi vár állt a Kálvin utcában, és, hogy Óbuda vára szigeten létezett! Értelmes olvasóim, akik a közösségi oldalamat követik, már tisztában vannak azzal, amire történészeink önmaguktól soha nem jöttek volna rá, hiszen napjainkban, 2024-ben is a téveszméket adják elő a főváros múzeumaiban. Pedig korábban már azt is megírtam, hogy a déli, katonavárosi amfiteátrum a római, és a középkorban is szigeten állt, és a középkorból erről látképünk is van. Láng Orsolya persze ezt is rögtön megpróbálta meghazudtolni, az oldalon látható-olvasható! Elárulom a lényeget. Az a hatalmas vízözön, ami a Kisjégkorszak hatásai miatt, hosszú időn keresztül állandósult a középkorban, ami az 1595-1604 Óbuda látképeken látható és jól megfigyelhető extrém magas vízállást mutat, az a 1686-os évre már eltűnik és normalizálódik a helyzet egy időre, egészen a következő hatalmas áradásig. Erre mutatnak ugyanezek korszak látképei, pl Esztergomban is extrém magas volt a Duna vízszintje. De ezt a lényegi kérdést, hogy -Hová Tűnt a Margitsziget?!- meghagyjuk a következő blogbejegyzés fontos témájának.

#sicambria #veteribuda #szűzmáriasziget #óbuda #budavetus #főtér #margitsziget  #dunaiszigetekblog #szávosztvassdániel #hazugtörténész

Egyed Zoltán. Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport   2024.

AKIK ELSŐKÉNT MOSTÁK ÖSSZE OKLEVÉL-FORDÍTÁSBAN A BOLDOGASSZONY-SZIGETET A MARGITSZIGETTEL!

KNAUZ TÉVEDÉSE HELYEZTE AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRÁT A MARGITSZIGETRE!

Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történetíró, választott katolikus püspök, az MTA tagja.

Idáig is láthatták a Sicambria-Óbuda Csoport követői, hogy nem csak műholdas képátfedésekkel foglalkozom az Óbudát ábrázoló hadmérnöki rajzokkal közösen, hanem oklevelek helyrajzi adatait is azonosítom sorban. Egészen elképesztő, hogy a félreképzett történészeink által félreinformált és becsapott-csalódott emberek, akik idáig abban a tudatban élték az életüket, hogy a Főtér az Óbuda városa volt, páran még most is próbálnak nekem okoskodni, és mindenféle zagyvaságot összehordani. Tévképzetes történészeink és bamba követőik, a Margitszigetnek fantáziálják napjainkban is azt a szigetet, ami az Óbuda városát a hegytetőn és hegyoldalban ábrázoló látképeken szerepel! Az utóbbi időben már olyannyira a szőnyeg alá akarták söpörni az Óbuda helyrajzi problémát történészeink, hogy a Boldogasszony sziget problémáról nem is tudtak, sem ezt, sem azt, még csak vizsgálni sem akarták! Ez azért lehet, mert nagy-részük a föld felett jár, és az eső is beleesik az orrukba, annyira el vannak telve magukkal. Istenségnek képzelik magukat, mert voltak olyan ügyesek, hogy elődeik és tanáraik téveszméit átfogalmazva le tudták írni ugyanazt a helyrajzi tévképzetet.A leginkább felháborító az, hogy nagy ívben tesznek az egészre, pedig a hibákért ők maguk a felelősek! Benkő Elek volt a komoly történészek közül az egyetlen, aki kijött velem a terepre, miután a CEU-n beolvastam nekik, hogy a téveszméket görgetik tovább Óbudával kapcsolatban. Emlékszem, a cél felé, Sicambriába tartottunk éppen és útközben beszélgettünk. Az derült ki, hogy ő sem tudott a Boldogasszony-sziget problémáról az Óbuda helyrajzi botránnyal összefüggésben. Tudtam, hogy ezt a dogmát, sorozatos ellentmondásokat is nekem kell feloldanom, mert ha én nem teszem meg, akkor talán már soha-senki. Mindvégig úgy érzem, hogy az utolsó órában kaptam el az igazság fonalát. 

LODOMÉR ESZTERGOMI ÉRSEK BOLDOGASSZONY SZIGETI VÁRÁNAK A MARGITSZIGETRE HAMISÍTÁSA

Régóta megtaláltam ezt az orbitális hibát, amelyben elsőként, -talán mindenkinél előbb -mosta össze Knauz Nándor a Szűz Mária - Boldogasszony szigetet a délebre lévő Margitszigettel. A budakalászi Ezüstheggyel egy vonalban kezdődő Insula Beate Marie Virginis azaz Insula Regis vagy Magna, Óbuda Boldogasszony szigetének legészakibb pontján állt az esztergomi érsek vára Óbudán, melyet latinul így említettek: Prepositura S Joannis Baptistae de Rév prope Budam. Turris et Castelli existencium In Capite Insule Beate Virginis Marie iuxta veterem Budám. Így találhatunk rá Knauz nyomtatásban megjelent írására a Magyar Sion című egyháztörténelmi folyóiratban, mely 1863-ban jelent meg. Érdekes a cím, és ez az évszám is. Minden téveszme és tévképzet ekkor indult, mintha egyenesen a Bach korszakból nőtt volna ki az a bűnöző polip, melynek csápjai ma aratnak csak igazán. Pusztítják ami magyar, a töröknél és labancnál is nagyobb károkat okoznak azzal, hogy immár a krónikáinkat, okleveleinket és a földrajzi tényeket is meghazudtolják a kommunista szellemű oktatást kapott szervilis gazemberek, és nem csak történészekről van ám szó. Uram-bátyám módon hamisítják a történelmet, az

Óbuda északi határán áll Lodomér érseki vára!

Óbuda helyrajzi probléma csak a jéghegy csúcsa! Miként Knauz tévedett, őt aztán másolták, ma pedig már tényként tálalják, az egymást másoló szervilis alakok, hogy a Boldogasszony sziget az egyenlő a Margitszigettel! Persze a kretén Wikipédia ez esetben is a történész téveszmét tartalmazza, ahogy az interneten is számtalan oldalon ugyanezt a valótlanságot adják elő az eminensek nyaloncok! Másodlagos forrásokra hivatkoznak, az elsődleges forrás a magyar Wikipédián állítólag nem elfogadott. Szerintem ezek nem normálisak, de majd ennek is utánajárok!

Knauz művében a 854. oldalon ezt látjuk.

A nagy kérdés az, hogy miért gondolta Knauz azt, hogy az Insula Beate Virginis aminél egyébként a szigeti klarissza kolostor (ma a Mókus-Perc-Kiskorona utca által határoltan) megépülte után ott a Mária szó-jelző is, az egyenlő a Margitszigettel? Nem kell latin nyelvtudás sem ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy Szűz Mária az nem Margit, és Margitot sem hívták (bármennyire is szüzességi fogadalmat tett) Máriának! Teljesen érthetetlen, hogy miért mosta egybe a két különböző nevet, és a két különböző szigetet!? Itt még a Leporum jelző nem jelent meg. Mindkét szigetet hívták gyűjtőnéven később Leporumnak, ami nem nyulakat, de nem is leprásokat, hanem szépséget-ékességet-becsességet és bájat jelent. Azt is ki fogom deríteni, hogy ki kezdte elsőként bután "nyulazni" a szigeteket, mert roppant idegesítő, hogy a sok dilettáns ma is nyulakról zagyvál, ha a Margitszigetről írnia kell valamit. De térjünk vissza Knauz bődületes tévedésére-félrefordítására! Az esztergomi érsek vára és tornyának másik oklevelét is elferdítette és félreértelmezte Knauz. Nézzük! 

A kilenc évvel későbbi oklevelet is félrefordítja Knauz! Sárgával jelöltem a sziget valódi nevét, és most is pirossal aláhúztam, amit Knauz elferdített. Érthetetlen, hogy miért tette ezt! Egyedüli érvként azt lehetne felhozni Knauz mentségére, hogy a Margitszigeten, nyilván ismerte a romokat, és azt hitte, azt képzelte, hogy arról van szó. Viszont a még ekkor is 

Barát patak torkolatánál

szabályozatlan Duna, állandóan visszatérő jelleggel elöntötte a ma tévesen Óbudának hívott Zichy majorság nyugati felét, hiszen ott volt a középkori Duna-meder, és az ilyen komoly áradások eltüntették időszakosan, és elárasztották a Margitszigetet is. Itt írtam erről, A MARGITSZIGET VESZEDELME címmel. Tehát ha Óbudán jó helyismerettel rendelkezett volna, akkor feltűnhetett volna neki, hogy az Insula Magna Regis-Beate Virginis, az nem a Margitszigetet jelenti, hanem a Rókahegyen lévő Óbuda városával szemben található Boldogasszony-szigetet! Knauz, mint a többi történész is később, nem végzett táj és vízrajzi rekonstrukciót. Az általa tapasztalt környezetet vetítette vissza a múltba, és ezért képzelte azt, alapjában tévesen, hogy csak a Margitszigetről lehet szó az oklevelekben. Knauzról kijelenthető, hogy nem jól ismerte Óbuda környezetét, és ezért is mosta egybe, a valójában két elkülönülő szigetet. 

III.András király az oklevél kiadója

Megkerestem az eredeti oklevél szövegét is, hogy teljesen biztos legyen a dolog, nehogy valami félreértés történjen. 1294.7.22. ÉS ITT LEHET EREDETIBEN MEGTEKINTENI AZ OKLEVELET! Teljesen nyilvánvalóan, az oklevélben a B.M.V szerepel, amit csak Beate Marie Virginis-nek azaz a Boldogságos Szűz Mária Szigetének lehet magyar nyelvre fordítani, és semmi esetben sem Margitszigetnek! Az eredeti oklevélre kb 3-azaz három percembe került rátalálni és kimásolni...! Turris et Castellum Insula Beate Marie Virginis ad Veteri Budam. A kérdésem még az, hogy erre az Óbudával foglalkozó történészek, miért nem képesek? Ez persze csak költői kérdés. Tehát nem Margitsziget! Az esztergomi érsek vára az Óbudai Boldogságos Szűz Mária szigetén található, napjainkban a Barát patak torkolatánál ITT, és nem a Margitszigeten!

Arányi Lajos felvétele Lodomér esztergomi érsek tornyáról és váráról

Az esztergomi érsek vára a Boldogasszony-sziget északi csücskében, ma a Barát patak torkolatánál található!

A romokkal a XIX. században  először Rómer Flóris  foglalkozott, aki 1869. augusztus 18-án felmérte.  A szentély boltozata  ekkor még állt, oldalfalán falfestmény maradványokkal. A szentély felett emelkedett toronyból-ami a Kárpát-medencében egyedülálló- még egy 11,5 m-es darab volt látható. Leírás: keletelt,  egyhajós templom, egyenes záródású szentéllyel. Hajója 6,5 m széles,  11,5 m hosszú. Az oklevelek szerint királyi kápolna volt.

Arányi professzor rajza az esztergomi érsek tornyáról és váráról

1355. ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS

 A HATÁRJÁRÁS VÉGCÉLJA AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA

“ venit vsque in ripam Danubii inter domos magistri Altaris B. Virginis, et Nicolai Sclaui (sitam) ex alia parte: et abinde transit Danubium ad insulam leporum iam praedictam, iuxla superiorem partem castri diruti, et ibi terminatur.”

“elmegy a határ egészen a Duna partjáig, Boldogasszony oltármesterének háza között, másik oldalon Rabszolga Miklós házánál. És innen átmegyen a Dunán a már említett Nyulak szigetére, a lerombolt vár felső részéig és ott bevégződik. Érvényben maradván a templom, prépost és káptalan mindazon joga, melyekkel állításuk szerint a Duna folyamnak mind a felső, mind az alsó szakaszán a már jelzett határok között rendelkeznek”. Ezek után immár teljesen egyértelmű számunkra, tényként kell kezelni, hogy Duna folyamként az oklevél a békásmegyeri-csillaghegyi öbölben lévő Duna-mederről tudósít számunkra, amit most Mocsárosnak hívnak!  

Mit gondoltok kedves olvasóim, rájönnek a bölcsész-történészek maguktól, hogy mit jelent az, hogy az esztergomi érsek Boldogasszony szigeti vára a mai Barát patak torkolatánál áll? Bizony, ez azt jelenti az értelmesen gondolkodó emberek számára, hogy a Főtér nem Óbuda városa! És ha már ugyebár a Margitszigetről és a középkori határjárásról van szó, akkor rá kell világítanom még valamire! Az 1355.évben készült határjárásban, szó sem esik a Margitszigetről! Tessék nézni a latin szöveget: Méta 1. “Prima meta incipit a parte orientali tatra partem Danobi ab angulo claustri Sancte Clare de "Insula leporum”

Az első határmezsgye kelet felől kezdődik a Duna-szakasz fölött a "Nyulak"-szigeti Szent Klára kolostor szegletének...

Tehát nem írnak az oklevél szövegében Margitszigetet, ugyanis Insula Leporum az Óbuda ékességes szigetét jelenti! Most írtam a lényeget, 1355-ben Óbuda határa dél felé, a mai Perc utcánál kezdődött, mert ekkor onnét indult a határjárás. Háromszáz év múltán pedig a mai Nagyszombat utca volt a határ, amit ugyebár éppen ez okból hívtak Határ utcának. Állandóan meglepődöm magamon, hogy korábban is már mennyit tudtam, most meg jó az érzés, hogy nem hibáztam korábban. Itt írtam erről: 

       A KÖR BEZÁRUL ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA

KNAUZ TÉVEDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE: CSÁNKY DEZSŐ ÉS GÁRDONYI ALBERT FOLYTATTA KNAUZ TÉVESZMÉJÉT-AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA UTÁN, A PREMONTREI ÉPÜLETEKET IS ÍGY FANTÁZIÁLTÁK ÁT A MARGITSZIGETRE!

Méghozzá úgy, hogy Knauz téveszméje alapján-miszerint a Boldogasszony sziget a Margitsziget volt- az oklevelekben B.M.V.-nek jelzett szigeten lévő premontrei épületeket a Margitszigetre adták elő az írásaikban! Szerény véleményem szerint, ez világraszóló botrány, ugyanis ez játszott hozzá ahhoz, hogy a Zichyék majorsági központját, amit ma Főtérnek hívunk, történészeink még napjainkban is Óbuda városának adják elő, és az ott lévő premontrei épületeket azt Óbuda városának fantáziálják!

Csánkyt és Gárdonyit is, aztán minden szervilis és feltörekvő történész, másolta szépen tovább, és bizony napjainkban is ez folytatódik. Ezért képzelik azt ma, 2024-ben az elbutított és félreképzett történészeink, hogy a Zichy Főtér környezetében található romemlékek Óbuda városát jelentik. És ugyanezért van az a blamázs, hogy helyrajzilag egyetlen történész sem tudta Óbuda városát a Főtér környezetére azonosítani, sem a látképek, sem az oklevelek alapján. Ámde mégis tanulmányok születtek arról, hogy a Főtéren létezett Óbuda városa, méghozzá a "legnagyobb" történészektől! Hihetetlen ez a fajta tudománytalan, buta együgyűség, amit még könyvekben is előadnak és le mernek írni a Budapesti Történeti Múzeum, Óbudai Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia és Történettudományi Intézet történészei! Mintha mindannyian kollektív tudatzavarban szenvednének a félreképzésük által.

1874 évben, széles vízfelület látható a Főtértől északra a békásmegyeri öbölben Ófalunál! 

TÖRTÉNÉSZ MÍTOSZ ÉS A VALÓSÁG !

Varga Gábor Római kori őrtornyok Budapesten-Mítosz és Valóság is ír arról a tényről, hogy a Barát-patak torkolatánál, a teniszpályák közt álló romemlék, amit "Pusztatemplomnak" vagy "Kissing templomnak" hívnak, teljesen tévesen, az valójában egy Árpád-kori vár!

EZÉRT NEM IS TUDTÁK FELTÁRNI A MARGITSZIGETEN AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRÁT!

TOVÁBBI KÖVETKEZMÉNY:A TOVÁBBI OKLEVELEKET IS FÉLREFORDÍTOTTÁK ÉS EZEK MA ÍGY SZEREPELNEK A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁRBAN! 

SAKK ÉS MATT A TUDOMÁNYTALAN TÖRTÉNÉSZEKNEK !

 CSILLAGHEGYI DUNA-MEDER

Települési stratégiai dokumentumok
Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer.

Kedves olvasóimnak, és persze az elvakult- elvakított és teljesen tudománytalan, szemellenzős történészeknek kiemeltem a lényeget! A Békásmegyeri-Csillaghegyi Duna-meder, természetes Duna-ág megléte, egészen a középkor végéig, rávilágít arra a tényre, hogy a Zichy Főtér és környezete szigetként létezett! És az ott megtalált középkori épületek így tehát nem Óbuda város, hanem A Boldogságos Szűz szigetének, Révjenő nevű településének romemlékei. Az in situ premontrei analógiák ugyanott, a kutatásom eredményét bizonyítják. Így tehát a Dunai-szigetek blog, kibukott történelemtanár hamisítója is megtéveszti az embereket, amikor, többek közt, Láng Orsolya téveszméit terjeszti:hogy ez a belső meder "csak a római korban volt vízzel telve", -mint egy buta papagáj. Szávoszt-Vass Dániel a "nagy Duna szakértő", érdekes módon, csak Óbuda-Békásmegyer környezetében nem érti és nem ismeri a Duna medertörténetét. A hivatalosék által, előszeretettel propagált blogjával, átveri a téma iránt érdeklődő embereket, és igyekszik meghamisítani Óbuda város helyrajzát.

A BÉKÁSMEGYERI DUNAÁGAT A TUDOMÁNYTALAN TÖRTÉNÉSZEK NEM VETTÉK SZÁMÍTÁSBA A KÖZÉPKORI HELYRAJZHOZ. EZÉRT, NAPJAINKBAN MÁR IGYEKEZNEK ELHAZUDNI AZT! 

Kanyó Ferenc, és a többi, tekintélyelvű szakmai nagysággal, pl Spekner Enikő, B Szabó János, Buzás Gergely, Laszlovszky József, Benyóné Mojzsis Dóra, Népessy Noémi, stb... karöltve hamisítják tovább Óbuda városának történelmét. Pedig nem kell felsőfokú iskola ahhoz, hogy rájöjjünk, sok csapadék és magas vízállás esetén a Duna, egészen a nyugati hegyek oldaláig áradt, mert a Pilisből jövő források is ezt a belső medret táplálták. Az Óbuda városát a csillaghegyi Rókahegy tetején, és a békásmegyeri hegyoldalban ábrázoló látképeken, ezt a belső Duna-medret láthatjuk. Botránynak tartom, hogy a mai fejlett, digitális térképek világában, ezek a szamárlétrát megjárt történészek tovább ferdítenek, és tovább építhetik a légváraikat a Zichyék Főterére.

A BÉKÁSMEGYERI DUNA-ÁG ÉS ÓBUDA VÁROSA A HEGYOLDALBAN

                                                             Egyed Zoltán

Lásd: Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)4. szám / Scheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

#langorsolya #BTM #varmuzeum #obudaimuzeum #dunaiszigetek #szavosztvassdaniel #hazugtorteneszek