A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Óbudai prépostság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Óbudai prépostság. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. május 16., csütörtök

ÓBUDA VÁROSÁNAK TÉVES AZONOSÍTÁSA A ZICHY FŐTÉR KÖRNYEZETÉRE A KÖZÉPKORI SZIGETRE

Buzás Gergely-Pazirik Kft-Óbudai Múzeum a Főtéren feltárt gótikus templom rekonstrukciója

A FŐTÉR KÖRNYÉKE NEM ÓBUDA VÁROSA! 

Még mielőtt a gótikus templommal elkezdenénk foglalkozni, van egy nagyon fontos teendőnk. Meg kell vizsgálnunk Bertalan Vilmosné azonosítási kísérletét Óbudán. Vagyis azt, hogy magát a területet, a Főtér környékét, miként tudta Óbuda városának azonosítani?! Tanulságos és döbbenetes írás lesz, a félreképzett történészeknek mindenképpen! Tessék jó erősen kapaszkodni, mert most cáfolom a történészi hamis Óbuda helyrajzát.

ÓBUDA VÁROS TÉVES AZONOSÍTÁSA

Bertalan Vilmosné téves azonosítása Óbuda helyrajzáról: https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099

Nézzük részletesen, és jól figyeljünk az értelmezésben, mert Óbuda helyrajzának tekintetében ez most nagyon fontos!

  • Az "előtérben ábrázolt monumentális templomrom a XIVsz-i prépostsági templom maradványa"- állítja Bertalanné, pedig ez a romokban lévő épület valójában hegyoldalban látható ténylegesen is, ám Bertalanné mégis rögtön a Főtérre azonosítja, és összemossa a gótikus templommal. Pedig a romépületen román kori ablakokat és íveket láthatunk, tehát ez az épület nem gótikus templom. 

Szent Péter prépostsági templom a békásmegyeri kálváriadombon az Ezüsthegy oldalában
Mutatom e templom valós földrajzi helyét a műholdas programmal, az óbudai látképek nézőpontjából. Amit Bertalanné a Főtérre fantáziált, az valójában az Ezüsthegy keleti oldala, a békásmegyeri kálváriadomb. Ott állt a "monumentális" épület, mely vélhetően az első prépostsági templom, a Szent Péter bazilika romjai, melyet a bekeretezett részen látunk.

Az Óbuda északi nézetű látképein "az előtérben ábrázolt monumentális templomrom" valós helye


Egészen elképesztő, amit Bertalan Vilmosné összehozott! Az egész várost, mely ma is a Rókahegyen és a hegyoldalban látható, és az Ezüsthegy oldalában található egykori romemléket-Szent Péter prépostsági templomot is, -ő egyszerűen ráerőltette a Főtér területére! Még-pediglen azért, mert a mai állapotokat vetítette vissza a múltba, és nem volt tisztában azzal, hogy a Duna főága a középkorban még a nyugati hegyek oldalában volt, a Kis-jégkorszak magas vízállása miatt!

De haladjunk tovább, nézzük Bertalanné további azonosítását, hogy mennyire felel meg a képi-műholdas látvány, az általa elképzelt területre!
  • "A háttérben lévő lemetszett dombszerű kiemelkedés a római amphiteátrummal, a későbbi Kurszán várral azonosítható" - írja Bertalanné a tanulmányában.

Hogy könnyebben értelmezni tudjuk, ezúttal is bekereteztem Bertalanné mondandójának látképi területét. Tehát azt képzelte Bertalanné, hogy a képünkön látható hegy, az a római katonavárosi körcirkusz. Pedig valójában ez a csillaghegyi Rókahegy, és legmagasabb pontján Alba Beate Marie Virginis, vagyis a Szűz Mária prépostsági templom, ismertebb nevén az óbudai Fehéregyháza! Nézzük hozzá a műholdas azonosítást!


Bertalanné az Óbuda látképen látható csillaghegyi Rókahegyet, és az ott létező Szűz Mária prépostságot fantáziálta a római körcirkusznak, és Kurszán várának, hozzá kell tennem, hogy teljesen hiteltelen és tudománytalan módon! A még nagyobb döbbenet az, hogy ma is ezt akarják bemesélni az embereknek, az alapjában téves azonosítási kísérletet ma már tényként adják elő a Történettudományi Intézet munkatársai, a bölcsészek és történészek, a BTM és Óbudai Múzeum munkatársai is! Ezért készítettem videót is erről.

KURSZÁN-VÁRA NEM A RÓMAI KÖRCIRKUSZ !

És egyetlen történész sem írt arról, hogy álljunk már meg egy röpke pillanatra, mert ezen azonosítás alapjában téves! NEM FELTŰNŐ, HOGY EZ NEM A FŐTÉR TERÜLETE!? Annyira meg akartak felelni a kommunista taníttatásnak, miszerint "Óbuda városa a rómaiból fejlődött ki", hogy ez alapjában téves azonosítási kísérlet után, NEM IS KERESTÉK A LÁTKÉPNEK MEGFELELŐ FÖLDRAJZI TÁJAT ÉS A HEGYTETŐN ÉS HEGYOLDALBAN LÁTHATÓ ÓBUDA VÁROSÁT, ÉS ELKEZDTÉK INKÁBB A LÁTKÉPEKET HITELTELENÍTENI! Egészen döbbenetes! Nagyon régen, még próbáltam volna személyesen, jobb belátásra bírni a történészeket. Emlékszem, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén adta elő, tizenvalahány évvel ezelőtt,- az akkor Régész Szövetség Elnök Lassányi, hogy ezek a hadmérnöki látképek "idealizáltak"! Én meg elképedve gondoltam magamban a "szakértőről", hogy te magad vagy az idealizált! Mi is történt? A látképek nem feleltek meg a történészi elképzeléseiknek- ezért szerintük a látképek a hibásak-így megy ez a magyar történészeknél. Nem normális, és az sem normális, ami ma is folyik az Óbudai Múzeumban és a rendezvényeiken! 

Rókahegy = Szűz Mária prépostság


Bertalanné saját maga is leírja, hogy északról készültek a látképek, és még hivatkozik is Rózsa Györgyre! Eszement, és térlátás nélküli totális elvakultságot jelez, hogy Bertalanné a csillaghegyi Rókahegyet fantáziálja a katonavárosi körcirkusz romjának, a békásmegyeri-ófalui területet és völgyet pedig Zichyék Főterének! Tehát nem a látképek földrajzi megfelelőjét kezdték keresni, hanem a látképen látható épületeket akarta Bertalanné a Főtér területére erőszakolni! És várjál kedves olvasó, mert ma meg már tényként adják elő régóta ezt a téves azonosítást! De, hogy nem vette észre, hogy az ott egy hegy, és miért nem hívta fel egyetlen munkatársa sem a figyelmét a tévedésére? TEKINTÉLYELV! Az előtérben látható romemléket sem lehet a Főtérre tenni, mert nincs meg a hegyoldal! Biztos vagyok benne, hogy Bertalanné egyáltalán nem ismerte Óbuda bővebb környékét, és sosem járt az Ezüst-hegyen, ahonnét ezek a látképek készültek. Ha ugyanis vette volna a fáradtságot, hogy végigjárja Óbuda határát, akkor nem akarta volna Óbuda városát a Főtérre fantáziálni! Még én magam is, még most is teljesen elhűlve olvasom Bertalanné tanulmányát, amiben felvázolja az elképzelését, aztán pedig a 110. oldalon, elkezdi az elképzeléséhez, a teljesen más, és alapjában téves területre erőszakolni Dilich hadmérnök látképén lévő romemlékeket! Itt lehet elolvasni:

https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099


ELTELT AZÓTA 50. AZAZ ÖTVEN ÉV, ÉS SENKI NEM VETTE ÉSZRE, HOGY EZ TELJESEN TÉVES AZONOSÍTÁS! 

Ez egészen elképesztő! Bertalanné és követői, azt sem akarták észrevenni, hogy Óbuda város kiterjedése az okleveleinkben leírt előhegytől-kelet-északnyugat, és nem észak-dél, ahogy a Főtér földrajzi környezete látható. Sok év elteltével tudtam én magam is rájönni arra, hogy Bertalannénak esélye sem volt rájönnie a hatalmas tévedésére, mert a budai oldal történész téveszméi, a Duna túlpartján is jelen voltak azzal, hogy a férjura, Bertalan Vilmos volt az, aki Contra Aquincum romjaiba képzelte bele azt a Pestvárat, ami alapján Újbécset és Révjenőt a mai pesti oldalra fantáziálják, még napjainkban is a félreképzett történészeink a Budapesti Történeti Múzeumban is. 

A Bertalan házaspárnak, Vilmosnak és Vilmosnének  köszönhetjük azt a hatalmas tévedést, ami alapján ma is az egykori Szűz Mária sziget területet fantáziálják történészeink Óbuda városának!

ÉS A HELYRAJZI TÉVESZME MIATT A KOLOSTORT IS TÉVESEN AZONOSÍTOTTÁK!

A Mókus utcai kolostort is teljesen tévesen azonosították a Perc és Kiskorona utca sarkán! Mivel a terület az Árpád-kori Pestet jelenti helyrajzilag, és nem a hegyoldalban lévő Óbuda városát, ezért csak a pesti-illetve Szűz Mária Szigeti-Vybech területén lévő domonkos kolostorként  azonosítható ez a kolostor épület. Az Óbuda városában lévő klarissza kolostor-Claustro Beate Virginis de Veteri Buda- a hegyoldalban lévő királynéi várral volt ténylegesen egybeépítve a kör alakú castrumban, és a ferences férfikolostor ezzel szemben állott a vonatkozó oklevél szerint is, mégpedig ott, ahol az alapítás megtörtént. Vagyis Sicambriában, a békásmegyeri hegyoldalban, Óbuda városában! 

   ÖNTELT-ELVAKULT-NAGYKÉPŰ = BÖLCSÉSZ ÉS TÖRTÉNÉSZ! 

És amikor a hibák tömegére próbáltam figyelmüket felhívni, akkor a nagyságos és tekintélyes urak az Altum Castrum Archeológiától, az öntelt történészek, a közösségi oldalukon törölték a fontos hozzászólásaim, és "Ősbuda hívőnek" bélyegeztek. Természetesen, jóval korábban Buzás Gergelyt is felhívtam telefonon is, hogy ráébresszem arra az egyszerű tényre, hogy Esztergom és Visegrád is hegytetőn található, és bizony a mi krónikáink mind hegyről írnak, Sican hegyéről, mikor Sicambria-Buda Vetusról van szó, és az oklevelek és látképek is ugyanezt állítják! Miért lenne pont Óbuda kivétel, a hegyen lévő királyi várak sorában, melyek az anyasziklába építve készültek? Miért lenne az az Óbuda a védhetetlen lapos területen, amelyik pont a legnagyobb védelmet igényelte, mint királyi központ? Egy király letekint várából az általa uralt országra! A Főtérről hová tud letekinteni egy király, hogyan lehet egyáltalán onnét uralkodni, ezen az egyszerű ténykérdésen sem gondolkodtak még el a történészek? Próbáltam észérveket felhozni Óbuda helyrajzi problémájában. Éppen ezért, megkerestem a túlságosan nagyra értékelt urakat. Buzás Gergely, szinte üvöltözve próbált engem a telefonban kioktatni, hogy ezt a "szakmát tanulni kell, és menjek el, végezzek egyetemet", és aztán majd megtanulom én... stb... stb.." Legszívesebben akkor és ott, elküldtem volna melegebb éghajlatra, a kioktató és lekezelő stílusa miatt, és meg is érdemelte volna. De én inkább magamban nyugtáztam, hogy ez a nagyképű faszi teljesen el van varázsolva magától a félreképzése okán. Ez is csak olaj, vagyis inkább kerozin volt a tűzre, ahhoz ami bennem dolgozott. Aztán eltelt tíz év, és én találtam rá, én 

Fehéregyháza=ABMV=Calida Aqua
azonosítottam be Óbuda-azaz Sicambria városának területét, az óbudai Fehéregyházát, vele együtt Árpád fejedelem hiteles sírhely területét, és az Árpád-kori Felhévízt, Pazanduk mezőt. És aztán arra is sikerült rádöbbennem, hogy a Főtér az valójában sosem volt Óbuda városa, ott csak Jenő-Újbécs, a központi Révhely volt a Boldogasszony szigetén, korábban pedig az Árpád-kori Pest, azaz Ó-Pest létezett a Kálvin utcában. Én vagyok az, aki átírja Óbuda, és egyben a főváros történelmét. Leiskoláztam a történészeket, az összeset, köztük Buzás Gergelyt és Laszlovszky Józsefet is. Úgyhogy ez a történet számukra és az összes hasonló történésznek is egy örök tanulságul szolgál. Az emberi elszántság és akarat nem ismer lehetetlent, ha elég kitartó és elszánt valaki egy adott témában! Kovács Olivérnek pedig az a plusz tanulság, és egyben egy hatalmas szégyen, hogy én vendéglátósként, szenvedélyből hozom helyre azt, amit ők százötven év alatt történészként elrontottak egymást másolva. (Kovács Olivér az esztergomi kutatásommal, műholdas képátfedésemmel kapcsolatos írásában a vendéglátós szakmámmal próbált poénkodni) Minderre azért jöttem rá gasztronómiai szakemberként, mert szeretem a krónikáinkat és hiszek benne, ugyanígy hiszek a hiteles középkori látképekben és oklevelekben, és szenvedélyesen szeretem Sicambria-Óbudát, mert az volt a főváros, egészen az 1595. évben történt jobbágyszöktetésig! Belitzky János földrajztudósnak tett ígéretem pedig megtartottam, amit az Árpád-kori kirándulószakkörön ígértem neki. Választ találtam a miértekre, a földrajzi-vízrajzi kérdésekre.Persze, ez azért nem ment olyan simán, mint ahogy itt most leírtam. A nagy képátlójú tévémen néztem a Google Earth Pro verzióját, olvastam hozzá az okleveleket, és az összes Óbuda és Fehérvár látképet kinyomtattam nagy méretben. Sokszor a székben ébredtem hajnalban, a számítógépem előtt, melyet a leterheltség miatt folyamatosan erőgéppé kellett fejlesztenem. Ma is úgy kutatok, hogy több böngésző, több száz ablaka van nyitva egyszerre, így rakom össze az okleveles információkat. Tulajdonképpen a digitális forradalmat állítottam szolgálatunkba az ügy érdekében, mert az internetes keresőpókok mindenre rátalálnak. Csak azt kell tudni, hogy mit és hogyan kérdezzünk. Közben pedig megismertem a terepet, tíz évet jártam a Nagy Kevély környékét és a Pilist a barátaimmal, míg egyértelmű nem lett számomra, hogy az ókori, a Trója királyai által épített Sicambria és az ugyanott továbbélő Attila városa Buda azaz Óbuda városa a békásmegyeri hegyoldalban található. Az óbudai kókler történészeknek ajánlom az oklevelek átolvasását, és ezúttal is csak azt tudom tanácsolni, hogy mélyen szégyelljék magukat, a helyrajzi téveszméik miatt! Történelmünk legfontosabb helyszínét is teljesen téves helyre azonosították! Alba Ecclesia a 803-ban alapított ősi Szűz Mária prépostsági szentély, az Illyr városállamok mintájára a város legmagasabb pontján, az Akropoliszban állt, ott, ahol a forrásszentélyek tiszteletére Mars és Jupiter istenségek szobrai ezen időszakban lerontattak..

Statutio sanctimonialium de Veteri Buda in dominium molendini ante fores Albae ecclesiae in Promontorio civitatis Budensis situati

 "Albam Ecclesiam ejusdem Beate Marie Virginis in rivulo Calida Aqua situm, er decurrens claustro Beate Marie Virginis er sororabus monialibus"

Nem csak az Archeológia-Altum Castrum, hanem a Budapesti Történeti Múzeum és az Óbudai Múzeum is letiltott a közösségi oldaláról. Pedig csak a helyrajzi problémákra hívtam fel a figyelmet. Nem baj, én erre is büszke lehetek!

HAMIS ÓBUDA-HAMIS SZŰZ MÁRIA ÉS  SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁG A FŐTÉR BETONJA ALATT!

A téves helyrajzi azonosításból egyenesen következik, hogy alapjában téves a Főtéren feltárt mindkét nagyméretű templom azonosítása! Erről itt írtam már korábban: 

HOL ÁLLOTT A SZENT PÉTERRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA ÓBUDÁN?

A két tornyú és három hajós templom nem a Szent Péter prépostság, hanem valójában a szigeti Szent Mihályról nevezett premontrei prépostság. Ugyanis a Szűz Mária sziget nem a 

Premontrei analógia a Kálvin utcában
Margitsziget! Nem a Margitszigeten létezett a premontrei központ, hanem a Főtéren, amit valójában Boldogasszony szigetnek hívtak, és csak ott van meg a premontrei analógia is! Történészeinknél egyik téveszméből következett a másik téveszme, és ezek további félreértelmezéseket okoztak, nem csak Óbuda, hanem Budapest történelmi topográfiájában is. 

Nézzük a Pazirik videóját! És megkérem kedves olvasóimat, hogy kezeljék helyén a Pazirik Kft történész téveszmeterjesztését! Ez a templom nem Óbuda város Szűz Mária prépostsági temploma!


Az Óbuda helyrajzi problémában egyébként téveszmeterjesztő Pazirik Kft-nek - Buzás Gergelynek és az Óbudai Múzeumnak, tulajdonképpen köszönetet kell mondanunk. Köszönjük, mert ezen rekonstrukció nélkül, kétlem, hogy tudtam volna én ezt a gótikus templomot azonosítani helyrajzilag a látképeken a szigeten, -melyet a Főtéren tártak fel. No-lám, mégiscsak tettek valami jót is az ügyünk érdekében.
Főtér = Sziget !
De persze ezt is azért tették, mert ezzel akarták a tévképzeteiket erősíteni.
Nézzük végre a látképes azonosítást! De azért el kell hozzá magyaráznom, hogy én miként gondolkodtam. Mivel a várost a jobb oldalon látjuk a távlati és közeli Dilich látképeken is, én a szigetre összpontosítottam a kutatásom, hiszen a hegyen lévő város azonosításom kikezdhetetlenné vált Veteris Budensis, a Sican- Rókahegyen lévő Óbuda 
Révjenő-Újbécs-Pest
prépostsági várárok azonosításával, és részleges feltárásával.  Egyértelmű volt számomra, hogy a Főtér környezete a középkorban még szigeten létezett. És lám, bizony ott van ez a szép gótikus templom.

A Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában a járószint alatt lévő gótikus templom az északi nézetű Óbuda hadmérnöki rajzokon a szigeten azonosítható hitelesen

E templom helyrajzilag a SZIGETEN és Jeneo, pontosabban Új-Jenő területén áll. És bizony erről oklevéllel is rendelkezünk, mely elárulja számunkra, hogy ezen gótikus egyház neve: Ecclesia Omnium Sanctorum, a Mindenszentek tiszteletére rendelt egyház, a Szűz Mária Szigeti apácák gondozásában! 

Sicambria-Óbuda városa a Csillaghegyi Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban. Veteri és Vetus Buda

Nem Óbuda város prépostsági temploma, hanem Ecclesia Omnium Sanctorum e díszes gótikus templom valódi neve, és Új-Jenő területén állott. Nagyon ürülök neki, hogy sikerült megtalálnom a nevét, három hónap kutatás után. 😉

2024 ÉVBEN IS A HELYRAJZI TÉVEDÉST ERŐLTETIK AZ ÓBUDAI MÚZEUMBAN

Az Óbudai Múzeum új igazgatóját Népessy Noémi emberét, Gálfi Ágnest, sem zavarják a látható tények. 2024 év április 4.napján is még a téves Óbuda helyrajzot népszerűsíti, és adja elő a magát Erzsébet királynőnek képzelő Benyóné Mojzsis Dóra, hogy a Főtér és környezete volt Óbuda városa, és hamisítják a Mókus utcánál lévő kolostort annak a valójában Sicambriában lévő épületnek, mely 

Helyrajz hamisítás Kiss,Gálfi,Benyóné
sziklakolostorként létezett a békásmegyeri hegyoldalban. Ez már nem hiba, hanem szándékos ferdítés és történelemhamisítás. Rögeszmés ragaszkodás a téves helyrajzhoz, népbutítás, téveszmeterjesztés. Az Óbudai Múzeum a történész téveszméket és dogmákat tényként tálalja az érdeklődők számára, és ezért még márványtáblát is avattak, hogy erősítsék a téves elképzeléseiket.




ÖSSZEFOGLALÁS

Bertalan Vilmosné ott követte el a legnagyobb hibát, hogy az északról készült Óbuda látképek nézőpontját nem kereste meg, nem azonosította! És éppen ezért, fogalma nem lehetett a valós óbudai topográfiáról, az egykori épületek hiteles helyéről. Vízrajzi és környezeti rekonstrukció nem készült. Óbuda városának földrajzi helye a mai napig sem lett azonosítva a Főtér környezetére, sem oklevelekkel, sem látképekkel. És ez nem meglepő, hiszen a képeken is jól láthatjuk, hogy bizony az a terület a középkor végén is szigetként létezett. A tájrégészet történészeinknél ma sem működik Óbudával kapcsolatban! Az idegenlelkű és történelemhamisító Schönwisner, és az őt másoló szervilis történészek, pl Salamon után, Bertalanné joggal hihette, hogy a római Aquincum területén Óbuda városának épületeit találták meg. Azonban neki saját magának, és a többi régész-történésznek is illő lett volna észrevennie, hogy az északi nézetű Óbuda látképeken hegyeket és völgyeket láthatunk. A prépostsági főtemplom a város, promontorio Veteris Budensis előhegyének tetején, a csillaghegyi Rókahegyen látható. A város maga, a királynéi castrummal pedig a békásmegyeri hegyoldalban, szintén az anyasziklába építve találjuk meg.

Óbuda városa Sicambria a Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban, háttérben az Ürömhegyen Óbuda Őrs ősi telepe látható a Péterhegy nyugati végében


#sicambria  #óbuda  #sycambria  #obuda  #szikambria  #történészdogmáknyomában

Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 2024.V.   Egyed Zoltán

2015. november 12., csütörtök

HOGY KERÜLT AZ ÓBUDAI FELHÉVÍZ ÚJBUDÁHOZ?

HOL NEM VOLT !


FELHÉVÍZ

358 találat (0,416s)

Ezt látja az ember, ha a Felhévíz szóra keres a közgyűjteményi portálon. És ebből a találatból az összes valótlan-hamis-téves-buta-dogma, mármint az a része amit a történészeink hordtak össze. A kedves olvasóimnak, hogy ne kelljen tanulmányok tucatjait elolvasnia, elárulom a lényeget. Történészeink az AL-Fel-hévizeket, az alsó, és felső hévizeket úgy képzelték, hogy azok biztosan a Duna folyásával megegyezően-párhuzamosan vannak jelölve a mai Buda vára környékén. Azonban a mai Buda vára, az nem a 13. századi Óbudavár! Döbbenet, hogy még attól sem riadtak vissza-a már korábbi téveszmék miatt, - hogy ilyen beteges téveszmét gyártsanak. 
A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME

Az oklevelek értelmezését, és Felhévíz földrajzi helyét, valamint még Gézavásár helyét is a korábbi dogmához igazították. Még kész szerencse, hogy Megyer rév helyét-a név miatt- nem tudták szintén délebbre erőszakolni. Így inkább próbálták a török-kori margitszigeti átkelővel összemosni, csak, hogy mindenáron igazolni tudják a topográfiát. A Pest-Újhegyi Óbuda várának Új-Buda várába erőltetése miatt, az óbudai Felhévíz létezését a Lukács és Császár fürdők környékére képzelték a túlzott fantáziával megáldott "szakértőink". Az óriási bibi azonban az, hogy ott sosem volt Óbuda városa, hiszen a fürdők fölött semmilyen, -az oklevelekben szereplő,- Óbuda-városi épületet nem tártak fel soha. A valójában Megyeren található épületeket, kolostorokat is a mai Buda várába erőszakolták, és még a feltárást is a dogma alapján végezte Altmann Júlia. Történészeink Óbudával-Budával kapcsolatban teljesen elvesztették hitelességüket, sajnos még napjainkban is készülnek a történész szamárcsapás írások, immár blog formájában is. Persze ezek a szemellenzős, dogmatikus történészi írások is mellőzik az oklevelek tartalmát, csak azért jönnek létre, hogy még inkább becsapják az érdeklődőket. Vagy az is lehet, hogy ezek a művek már a legbelül érzett szégyen miatt készülnek. Sokaknak végtelenül kínos, hogy egész életük szakmai tevékenysége során csak egy légvárat építettek, egymást másolva.
A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME



A JELENLEGI HIVATALOS TÖRTÉNÉSZ DOGMA
17.számmal a "felhévízi királyi kúria"
A MAI BUDA VÁRÁNÁL TÉVESEN !



PIROS NYÍLLAL JELÖLVE A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME 

Nézzük meg tehát az oklevelek leírását, hiszen 
csak az okleveleknek hihetünk !

ÓBUDA VÁROSA NEM ÚJBUDA VÁRÁBAN VOLT, ÉS NEM IS A MAI FŐTÉRNÉL !

Ismét azzal az oklevéllel kezdek, amely a többi hasonlóval együtt bizonyítja, hogy Óbuda városa Békásmegyer területén belül állott! Aztán ezzel a tudattal értelmezzük szépen az óbudai Al-Fel-Hévíz földrajzi helyzetét az oklevelek által!

BUDA VÁROSNAK A PEST-HEGYEN BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ ÚJ VÁRAT HÍVJÁK !



Jelzet: V Buda, tehát Óbuda városa, ami nem a mai budai Mátyás-hegy oldalában volt! Theutos mester királyi ajtónálló ember, aki a királynéi városban, a Békásmegyeren lévő Óbudán lakott!
VETERI BUDA-FELHÉVÍZ!

ÓBUDAI !

VETERI BUDA A VÁROS, VAGYIS CALIDA AQUE !

Figyelmesen olvassuk az okleveleket, minden szónak külön-valós értelme van, amit igazán csak a terepen értünk meg! (Persze én könnyen beszélek, szinte hazajártam oda, hosszú-hosszú évekig)


HÉVÍZ ugyanis Óbuda alsó várát jelenti, vagyis Buda Civitast, az alsó hévizeket ! Emlékszünk még, hogy mit írt az óbudai felső várban élő Anonymus a Gesta Hungarorumban?


A MAGYAR-RÉV



"Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják -s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."


Vigyázat! A krónikánkban szereplő sarkusar-sarok-sár, az nem a ma Soroksárnak hívott környék. Ez a remek példa, hogy a szamárcsapás még a fordításba is beleszólt! 
KRÓNIKÁINK TUDÓSÍTÁSAI AZ OKLEVELEK ÉS A HADMÉRNÖKI RAJZOK IS KÉT ÓBUDAI VÁRRÓL-VÁROSRÓL AL-FEL HÉVÍZRŐLSZÓLNAK BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN !

Magyer révje, és a rév helye alapjában határozza meg Attila városának, vagyis Sicambria-Óbuda városának helyét ! Ha a megyeri réven átkelnek, és ott letáboroznak a FELHÉVÍZEKIG,-( gyengébb történészek számára: MEGYEREN a magasan lévő meleg vizekig), -akkor csak egyetlen helyre tudnak bevonulni, és az nem a mai Óbuda városának a területe ! Hiszen ahová bevonulnak az az oklevelekben is olvasható HÉVÍZ, és "fölötte csodálták mindazt a kő épületet" ! Figyelem, most jön a nagyon nehéz kérdés a pöttyös labdáért! Ha a meleg vizeknél vannak, és FELETTE még épületeket csodálnak, akkor azt ott hogy hívhatták? Segítek a szakértő történészeinknek, az ott fent az oklevelekben is írt Óbuda felső városi meleg vizek, vagyis FELHÉVÍZ !
AZ EREDETI FELHÉVÍZ MA IS JÓL LÁTHATÓ NYOMAI
A Meleg vizek által vájt gömbfülkék pontosan ugyanazon a területen vannak, amiről a krónikáink és az óbudai metszetek is szólnak, az oklevelek pedig mind megerősítenek!
A valódi Felhévíz területét, még jóval később is malomhegynek hívták, az ott lévő prépostsághoz tartozott a malom, majd az apácák kapták felerészben, aztán később még a pálosokkal pereskedtek érte sokáig.
Ó-MALOMHEGY-FÉLHÉVÍZI PRÉPOSTSÁG ÉS A VÁROSBA TARTÓ KŐMEDER

A terepre egyébként több alkalommal vittem régészeket. Volt aki azt mondta, hogy ez addig jó, amíg föld alatt van, mármint gondolom nekik addig jó... Azonban a jól bevált régi gyakorlat szerint, a római koros régész-némber l.o.feljelentése alapján engem próbáltak hivatalos úton pénzbírsággal meghurcolni, és leállítani, a kutatásaim miatt. A közösségi oldalán még büszke is volt magára a buta és ronda nőszemély, aki az idegen kultúrát népszerűsíti minden Óbudával kapcsolatos csoportban. Igazából az fájhat nekik ennyire, hogy a római Aquincumnak semmi köze nincs, a jóval korábban kiépült ősi Sicambria, és a romjain tovább élő Óbuda magyar fővárosához!
SICAMBRIA ÉS AQUINCUM ORTELIUS TÉRKÉPÉN


Aztán a helyszíni szemle alapján az MRSZ elnöke, Dr Lassányi Gábor és Dr Négyesi Lajos egyetemi adjunktus azt állapította meg, hogy ami a terepen látható az "első világháborús lőtér"


:) 


Tehát nézzünk pár "lőtér" képet, aztán ez a téma még a szamárcsapás blog oldalon bővebben olvasható lesz majd. Innét is üzenem az idegenlelkűeknek: köszi, ettől csak erősödtem!


EGYET LEHET TALÁLNI!
A FÉLHÉVÍZI VÁR HATÁRKÖVE, VAGY A "LŐTÉR" CÉLTÁBLÁJA? 



KŐMEDRET FARAGTAK LÖVÉSZÁROK HELYETT?

VÁRFALAT RAKTAK A "LŐTÉRNEK" ?

A HÉVVÍZEN MŰKÖDŐ MALOMHELY, VAGY FORGÓ CÉLTÁBLA VOLT ?

 VÁRFAL A HEGYOLDALBAN, VAGY EZZEL EDZETTEK A KATONÁK?

MALOMÁROK, VAGY LÖVÉSZÁROK?
Rendesen bohócot csináltak saját magukból! Az derült ki, hogy fogalmuk sincs a főváros határjárásai, és vonatkozó okleveleinek tartalmáról. Nem ismerik a vizsgált terepet, nem vették észre a határköveket, és a romemlékeket. Nem véletlenül nem találkoztam "szakértőinkkel" a Földtani Intézet könyvtárában.Ha kicsit is utánanéztek volna, annak amiről szakvéleményt adtak, akkor talán rájöhettek volna, hogy ezen a területen a forró-gyógyító hévvizek kettős forrásból fakadtak, percenként 4-9 ezer liter hozammal ! Ezért írják az oklevelek, hogy: a hegy keleti oldalából kettős forrás fakad, ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez, onnét 30 lépés távolságban már malmot hajt meg, és tovább folyva ellátja a vár meleg vizes fürdőit is. Ezek a patakmalmok úgymond ipari létesítmények voltak, télen-nyáron működtek a meleg vizekkel hajtott alulcsapó malomkerekekkel, amiknek hatásfoka a 98! százalékot is elérhette. Ezek a malmok a Békásmegyeri Pazandukon működtek, a Félhévízi Óbuda prépostság területén! 
PAZANDUK=FELHÉVÍZ
Ezért nincs a mai főtéren az óbudai felhévízi prépostság, hiszen ott nincs hegy, és ezért sincs Felhévíz a második kerület környékén!


A VÁROS PECSÉTJE

Így tudósít Óbudáról és a hévvízekről Tollius Jacob ultrechti egyetemi tanár:

ÓBUDA ROMOKBAN 1687 ! Van Viannen-Tollius Jacobius 1700 Amsterdam Hennin


lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám,
bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.

Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt. Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket

Igen érdekesnek találom, hogy Szamota István nem közli a szó szerinti fordítást, az Óbudára vonatkozó részt teljes egészében kihagyja! Lehet, hogy ő sem tudott mit kezdeni az Óbudánál lévő ALBA REGALI Székesfehérvárral?
 
IGAZ OKLEVELEK !

A BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ FELHÉVÍZ !



ANONYMUS MÉG EGYSZER ÍR A VÁROSBA FOLYÓ VIZEKRŐL


Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.


AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZ KOLOSTORA MOST IS AZON A TERÜLETEN TALÁLHATÓ, AHOL A FOTÓIM KÉSZÜLTEK ÉS A  "DOKTORADJUNKTUS SZAKÉRTŐK" LŐTERET FANTÁZIÁLTAK!

FORRÁS: MOL ARCANUM 

AZ EREDETI OKLEVÉL.


Összefoglalva tehát az alsó óbudai vár hévíz, azaz Óbuda város, a prépostsági Óbuda vára pedig Felhévíz, és mindez Békásmegyer területén !


A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA IS HIBÁS!


Nem csak Felhévízt, Pest-Budát, és a préposti vár helyét erőltették rossz helyre. A "sorozatos-véletlen tévedés" miatt a mai Margit szigetet is igyekeztek összemosni a Boldogságos Szűz Szigetével.Még napjainkban is ügyködnek ezen egyes történészek, mintha ez a csoportos történész tudatzavar immár állandósult volna. A krónikáinkban emlegetett "nagy"
A KÖZÉPKORI DUNA MEDER
szigetet, (ahová bevonultak MEGYERNÉL !), ami Árpád fejedelem lovászmesterének nevéről a Chepel nevet is kapta,(persze csak a nagy sziget nyugati kikötőjét hívták így, de erről majd később) szintén tévesen a mai Csepel nevű szigettel fantáziálták össze. Azóta is vadul keresik ott a királyi épületeket, persze reménytelenül. A ma Gellért-hegynek hívott terület sem volt soha Pest - Alhévíz, és a püspököt sem ott lökték le a Duna partjára! A mai második kerület pedig sosem volt Felhévíz. Természetesen ezekről a történész téveszmékről sincs egy darab helymeghatározó oklevél sem. Hogy honnan szedték mindezt össze, csak akkor tudjuk meg, ha a legelső téveszmegyártók írására rátalálunk. Az internetes kereső kiválóan hozza ugyanazon szó találatokat, erről is a történész szamárcsapás oldalon tájékozódhatunk bővebben. 
Ahogy az Óbuda-me(a)gyeri királyi várat a mai Budára erőszakolták, úgy erőszakoltak mindent dél felé, hogy a saját téveszméiknek megfelelő topográfiát gyártsanak, ráadásul minden valós alap nélkül.Úgyhogy az Óbuda témát józan ésszel kutató ember, sokszor csak pislog, mint hal a szatyorban, a sok történészi zagyvaságot olvasva. Tehát az óbudai történész dogma téma bőségesen biztosítva van a bejegyzésekhez, a jövőbeli további csodálkozás is garantált. 



FORRÁS: MOL ARCANUM
HUNGARICANA

Igazán örvendetes lenne, ha történészeink is elkezdenék használni a HUNGARICANA  oldalát, a helymeghatározó oklevelek tartalmát, Óbuda várainak-városának, és valós földrajzi területének értelmezéséhez. Tessék bátran használni a közgyűjteményi portált, kitűnően működik és ingyenes!

A GOOGLE kereső is csodákra képes, ha valaki értelmesen használja!

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ
2015. NOVEMBER