A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megyer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megyer. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. augusztus 3., csütörtök

A RÓMAI FÜRDŐ TERÜLETE NEMRÉG MÉG SZIGET VOLT !

Úgy éreztem, hogy külön is meg kell írnom azt, hogy nem is olyan rég, a római fürdő területe bizony sziget volt. Mégpedig azért írom most ezeket a sorokat, mert a blog oldal bejegyzésének címében szereplő tényt, egyszerűen nem találtam meg a neten! Senki-sehol nem ír róla, csak a digitális könyvtárban akadtam rá. És ez baj, mert ez a valós adat, földrajzi és hidrológiai tény, nem kap elég figyelmet! Az adat ugyanis, amire rátaláltam, alapjában igazolja kutatásomnak a megállapítását, miszerint az Óbudát északról ábrázoló hadmérnöki rajzok látképein, a Duna Békásmegyeri ága látható, mely a középkor magas vízállása folyamán végig használatban volt! És ebből az következik, hogy az óbudai hadmérnöki rajzok teljesen valósak és hitelesek, ahogy korábban már sok esetben megállapítottam! Óbuda Árpád-kori városa pedig a békásmegyeri hegyoldalban található, a Zichy Főtér pedig a római fürdő területével alkotott egy nagy szigetet, amit vezéri szigetnek, Insula Magnának és a Boldogságos Szűz Szigetének is hívtak, Insula Beate Marie Virginis. Tehát régész történészeink, az ezen a szigeten található romemlékeket fantáziálták Óbuda város emlékeinek. Szeretném megélni azt a napot, hogy ezt minden hírcsatorna leközölje. Azt is kötelező megjegyeznem sajnos, hogy e témában az Aquincumi igazgatónő, és Budapesti Történeti Múzeum igazgatóhelyettese, Láng Orsolya, és követője, a #dunaiszigetek blog írója, Szávoszt Vass Dániel sem mondanak igazat, amikor a közösségi oldalakon és csoportokban, azt próbálják elhitetni az érdeklődő emberekkel, hogy ez a vízállás csak a római korszak végére érvényes. Lehet, hogy az igazgatónő és a magát Duna szakértőnek aposztrofáló történelemtanár, sem Horusitzkyt, sem az Óbuda-Békásmegyer, a III.kerület település stratégiai dokumentumait még nem olvasták, és ezért vannak még mindig téveszmében?

LÁSD ITT az 1.18.2.1 bekezdésnél- 

                        ÁRVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK ! 

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

Horusitzky Henrik, már 1932-ben megírta, hogy ez a békásmegyeri Dunaág létezett! Az miként lehetséges, hogy régész-történészeink ezt az adatot nem vették figyelembe az óbudai topográfia, és Óbuda város helyrajzának megállapításánál?! Ugyanis ezen adat alapján, teljesen világossá válik, még annak is, akinek rossz a látása, vagy egyáltalán nincs térlátása, hogy az Óbuda átnézeti látképeken a csillaghegyi-békásmegyeri Duna-medret látjuk. A nagy sziget pedig a mai római part!

A RÓMAI PART ÉS ZICHY FŐTÉR A SZIGETEN


PORTU MOGER

MEGYERI RÉV ÉS SAROKSÁR P MAGISTER GESTA HUNGARORUM


A világért sem akarom összezavarni a kedves olvasóimat, de itt magamnak is meg kell jegyeznem pár dolgot, hogy később még visszatérhessünk rá. A közösségi oldal nyílt oldalán már utaltam rá, hogy Árpád vezér biztosan nem volt olyannyira ostoba, hogy az Óbudától gyalog, majd 4 órányi távolságra található szigeten tartsa a lovait! Éppen ezért nem is meglepő, az a szintén ténymegállapítás, hogy a ma Csepelnek hívott szigetet, keresztbe-kasul felásták, ám a Sepel(Chepel-Csepel) lovászmester épületeit, a csodás Árpád-kori palotákat nem találták! Minden más korszakból, és sok egyebet találtak, csak pont azt nem, ami azt igazolhatná, hogy a ma Csepelnek hívott szigeten tartotta Árpád vezér a lovait. Azért van ez így, mert teljesen tévesen hívjuk napjainkban Csepelnek azt a szigetet. Sepel lovászmester épületeit, az Árpád kori palotákat a Csillaghegyi Rókaheggyel szemben, az Árpád-korban még szigetként létező területen lehet és szabad csak keresni. Az ott létező vezéri sziget nyugati kikötőjét hívták Chepelnek az okleveles forrásokban, és ez teljesen biztosan Árpád vezér lovászmesterének épületeire vezethető vissza! Teljesen biztos vagyok benne, hogy egyszer majd, a kutatásaim alapján, egy remélhetően okosabb nemzedék lelkes, magyar lelkületű régészei, ott fognak majd az épületek alapjaira rátalálni. Az én óbudai kutatásaim ténymegállapításaival, Horusitzky Henrik közlésével együtt, helyreáll a rend, az ősi krónikáink adatai a helyükre kerülnek, az óbudai topográfiai problémák megoldódnak.

Ja, és még valami! Az a Soroksár település, amit ma így hívunk, nem egyenlő azzal a hellyel, amiről P Magister, azaz Anonymus ír a Gesta Hungarorumban! Az Árpád korabeli Surcusar helyszín valójában a megyeri révnél található hely, és igazából a békásmegyeri mocsárterületet jelenti. Az olvasókban is felmerülhet a kérdés, hogy akkor miként tolódtak el ezek az elnevezések? A mai helynevek térképeinken, az elmúlt 200 év eredménye, és történetírói tévedéseken alapulnak. Ők ugyanis azt képzelték, hogy Árpádék ott keltek át a Dunán, a "nagy szigetnél". És hiába írta a Gesta, öles betűkkel, hogy Megyeri Rév, a történészi tekintély elv mindent felül írt! Anonymus közlése Saroksár-ként értelmezve, utal az egykori vízrajzi helyzetre, a hét-magyar átkelésének helyszínére a mai Csillaghegy-Megyer térségében

                                                        Egyed Zoltán

#portumoger #chepel #csillaghegy #bekasmegyer #megyerirev #dunaiszigetek #gestahungarorum

2019. november 19., kedd

FELHÉVÍZ = ÓBUDA !

DL-DF 14735.
ELÉG EGYETLEN OKLEVÉL !

Ha csak egyetlen oklevelet akarunk elolvasni, akkor ez legyen az. Ugyanis ezen oklevél önmagában borítja az évszázados történetírói dogmákat, Budával és egyben Felhévíz földrajzi helyével kapcsolatban is! 



Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.



Elmagyarázom, az oklevél lényegét, hogy aki nem teljesen nyakig van ebben a témában, az is értse, hogy miről ír. Tulajdonképpen az oklevél azt igazolja, amiről régóta beszélek, hogy Óbuda városa, ahol az óbudai Fehéregyháza van, ugyanott van Felhévíz is!
Az oklevél egyben igazolja számunkra a Pest-hegyen lévő  Óbuda városának és Felhévíz királyi várainak azonosságát. 1453-ban még mindig budainak írja az oklevél a Felhévizeket, miközben Óbudáról van szó, teljes bizonyossággal! Tetszenek érteni történészkéim? NEM A MARGIT-HÍDNÁL! Tessék szépen elolvasni, hogy a régi jelzethez VBuda azaz Vetus Buda-Óbuda van írva! Ez a tény is azt erősíti meg, hogy a mai Budánál, azaz Nev Ofennél- Újbudánál(mai Buda), sosem volt semmilyen Felhévíz-Calida Aqua! Minden helymeghatározó oklevelünk szerint:
Tria quoque molendina ad Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam.” A vizimalmok a ma Csillagnak hívott hegy oldalában működtek. Eredeti neve: Pest hegy... ! Valamint azt is igazolja az oklevél, hogy Fehéregyházát miért is hívják óbudainak. Mert Óbuda városában található! Tehát tanácstalan történészeink hármashatárhegyi Fehéregyházának ferdített kolostora a Viktória téglagyár bányagödrében is csak egy ön és közámítás!
Értelmesen belegondolva az Óbuda látképeket is igazolja és hitelesíti ez az oklevél is, hiszen arról szól, amit látunk a képeken! Az óbudai Fehéregyházának hívták azt a prépostsági főtemplomot, amit Óbuda látképein csodálhatunk, a promontorio hegyfokon-a mai Csillaghegyen. Ott működtek a patakmalmok a meleg-vizű forrásokon, ezért volt érdemes annyit pereskedni értük. Ezek a malmok és mindenféle középkori vízi szerkezetek az alulcsapó kerekekkel a hegyoldalban hatalmas teljesítményre voltak képesek, és ne felejtsünk el valamit: ezen források nyáron és télen egyaránt működtek. 
A prépostság ajtaja előtt fakadt a kettős forrás, aminek lefelé futó árkai a mai napig megvannak kikövezve in situ. Ez rossz hír a teóriákat hasra-ütésre gyártó történészek számára, akik a terepen még a határoló falakat sem látták meg, a sok romemlék között, úgyhogy a Lassányi Gábor-Négyesi Lajos páros "lépcsőről-hegyre tüzelés gyakorlása első világháborús lőtér" tévképzete, negatív rekordként, a történelmi feljegyzésekben a Varju Elemér Visegrád királyi palotájának eltagadása mellé kerül majd egy jövőbeni szégyenfalra. Az is lehet, hogy azért sikerült ez is így, mert a Pompeji Láng Orsolya intézte ezt a bulit is, a feljelentése után. Na, úgyhogy így járnak majd, akik most nem olvasnak okleveleket, vagy elferdítik azokat. Van egy olyan érzésem, hogy elég nagy szégyenfalra lesz majd szükség, hisz az összes óbudai történész is velük együtt megy a lecsóba! Jujj de sok ez a "véletlen tévedés", évtizedeken-évszázadokon keresztül, emberöltőkön át! Ugye-ugye? A hivatali megmondótörténészek számára még pluszba az a rossz hírem, hogy a baklövésekre fognak csak igazán emlékezni a jövőben!
Miközben ezeket a sorokat gépeltem, az járt a fejemben, amit a CEU előadói termében elhangzott előadás, (Régészeti rejtélyek a Pilisben: Titkos történetek vagy rejtőzködő kincsek a föld alatt?) után mondott nekem egy értelmes szakmabeli: "nagyon jól csináljátok amit csináltok, de vegyétek észre, hogy nyitott kapukat döngettek." De mikor fogják egyaránt kimondani, hogy hibáztak? Közben pedig egyesek tovább gyártják a dogmákkal teli, elferdített könyveket, és az ifjú szakmabelieket továbbra is félreképzik, a tudománytalan és alapjaiban hibás budai topográfiával. Valahogy olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, az idők végezetéig hozhatnám az okleveleket és írhatom a blog oldalakat...  De azért van még pár dolog a tarsolyomban, biztosan örülnek majd neki... !



                                                                  Egyed Zoltán Pajzsvivő

2015. október 24., szombat

BÉKÁSMEGYER A MAI BUDA VÁRÁBAN?

HOL LÉTEZETT AZ ÓBUDAI SZENT JÁNOS KOLOSTOR?

Ezúton is köszönöm a levéltár munkatársainak a segítségét!

MOL Arcanum

HOGY KERÜL AZ ÓBUDAI FERENCES KOLOSTOR ÚJBUDA VÁRÁBA?




Gerevich László írt még régebben, 1975-ben erről a kolostorról, és ő már a mai Buda várába helyezte: 






Természetesen az utána következők kritika nélkül vették át a tévedést, amit később már kész tényként kezeltek. Talán lusták voltak okleveleket kutatni, vagy eszükbe sem jutott, hogy a nagy elődök is tévedhettek. Az előtt pedig már a korábbi német történetírók hordtak össze valótlanságokat, és nem biztos, hogy a tudatlanság okán. Ezeket vették át már a 19. század második felében a magyar történet írók is.

Ezért azonosította Altmann Júlia is -mint látni fogjuk- tévesen Új-Buda várában a 13. századi ferences kolostort!


Ugyanezért írta tovább mindenki más is a kialakult szamárcsapást. 

LÁSD: Altmann Julianna: Az óbudai és budavári ferences kolostor kutatásai. In: Művészettörténet-Műemlékvédelem VII. Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon.
Bp. 1994. 137–152, Altmann Julianna: A budavári ferences kolostor. In: Műemlékvédelem 46 (2002) 6. szám, 345–350., Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török
korba. In: TBM 31 (2003). 241–261.
BENCZE ZOLTÁN: Későközépkori régészeti emlékekből.


Aztán legújabb szamárcsapásként Végh András: Buda város középkori helyrajza, ami szinte már törvényesíti az alapjában buta történész tévhiteket. Pedig van benne oklevél hivatkozás, mégis képtelen volt értelmezni. Kanyó Ferenc írásai pedig még egészen frissek, de ő sem tudott olyan oklevelet felmutatni amely Aquincumban lévőnek írná Óbuda városát. Ferenc viszont már eljutott odáig, hogy ezt az Óbuda várost Sicambriának írták, még a középkorban is. A királynéi város pontos földrajzi területének épületeire, várak-kolostorok-házak, vonatkozó okleveleket azonban nem közli a dolgozatában. Így viszi tovább a történész dogmát-szamárcsapást, hogy Óbuda városa az Árpád hídnál, a mai főtér környékén található.

ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN!


Miért kell a magyarok fővárosát, Óbuda várát-királynéi városát, a római Aquincumba erőltetni?

KLIKK A KÉPRE! HOGY KERÜL BÉKÁSMEGYER A MAI BUDA VÁRÁBA?

MIÉRT KELL A BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ ÓBUDA VÁRÁT A MAI BUDA VÁRÁBA ERŐLTETNI?

Az egyszerű történelmet kedvelő ember elhűlve csodálkozik. Híres szaktekintélyek tanulmányokat írnak, hogy ezt a Szent János kolostort a mai Buda várában feltárták, közben meg az oklevelek- kivétel nélkül -azt állítják, hogy Békásmegyer területén belül állt ez a kolostor, ráadásul a 13. századi Óbuda várával együtt! Ez miképpen fordulhat elő? Elég a tekintély elv, nem kell helymeghatározó oklevéllel igazolni egy adott épület-kolostor-vár pontos földrajzi helyét? 
Miféle mondvacsinált történelmet gyártottak nekünk régész-történész szakértőink? 

És gondoljon bele a kedves olvasó... "szakember" történészeink napjainkban is ezeket a történész téveszméket-dogmákat tanítják, és követelik meg a diákoktól az iskolákban !

DL 100032
Kelt: 1346-08-26


Kiadó: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Régi jelzet: Q 383 / MISC UGALI 3 2 102
Fennmaradási forma: Átírás 1347


Regeszta: Visegrád. S. p. Bartholomei ap. Erzsébet királyné Weluengus sógorának, Miklós harmincadosnak. Minthogy a Buda városban a Szent János kolostor közelében levő háztelket, amelyet eredetileg klarissza kolostor építése céljából vásároltatott, Vgal-i Iwanka fia Pálnak és fivérének, Miklósnak adományozza, iktassa be Thuteus királyi ajtónálló mester vagy embere jelenlétében õket Buda város szokása szerint a telek birtokába és gondoskodjon arról, hogy a telek vételérõl szóló oklevél is Pál birtokába kerüljön. Átírva I. Lajos király 1347. január 18-án kelt oklevelében. – Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi)


Ez az oklevél pedig azt is elárulja számunkra, hogy a Sicambria városában alapított klarissza kolostor pontosan hol létezett valójában, mert szakértőink immár mérget vehetnek arra, hogy a ma Óbudának hitt iskola udvarán bemutatott templom az nem Óbuda város ferences klarissza temploma!

Hiszen csak az 1326. április 18. DL 31,069 számú oklevelet kell megtekintenünk, és rögtön megértjük, hogy a Bekasmegyeren lévő Szent János kolostor melletti telket vette meg Erzsébet királyné a Boldogságos Szűz Sicambriai kolostorának 
Tehát az is Békásmegyer területén állt!
TALÁN EGY ŐSÖM


VÉLETLEN TÉVEDÉSEK SOROZATA?


Az óriási bibi az, hogy Budavárként nem a ma Óbudának gondolt területet hívták, viszont nem is a mai Buda várát !
Hiszen a mai Buda várat sohasem hívták Alt-Ofennek, sem Novi Montis Pestiensis-Castrum Budának, azaz Pest-Újhegyi várnak! A mai Buda várát Nev-Ofen azaz ÚjBuda várának nevezték. A figyelmes kutató hamar lerendezi magában, hogy Erzsébet királyné óbudai városa nem a mai Buda várát jelenti! A szemellenzős régész-történész, aki a saját magának felállított korlátai közé van szorítva, és a történész téveszméket tanulta már az iskolában is, az bizony értelmes gondolkodásra képtelen többé. Fel nem tudja fogni, hogy őt nagyon csúnyán átverték, valótlant-hiteltelen, és mondvacsinált történelmet tanult, a tévhitekből vizsgázott. Kiképezték, mint egy agy nélküli droidot. De az is lehet, hogy nem is jó számára az igazság megismerése. Inkább a szamárlétrán szeretne mihamarább előrébb jutni, és ezért bármire képes. Így megy ez ugyebár már régóta.


ERZSÉBET KIRÁLYNÉ A BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN LÉVŐ SZENT JÁNOS KOLOSTOR KÖRNYÉKÉT BUDA VÁROSÁNAK HÍVJA !
A magyar regeszta készítése itt még régebbi 1982!

Nagyon fontos még leírnom, hogy az általam közölt okleveleket, már 25 éve regesztázták! Tehát ezeknek az okleveleknek a tartalma minden szakember számára magyar nyelven is olvasható immár több, mint 25 éve! Még véletlenül sincs arról szó, hogy szakértőink félreérthették a középkori okleveleket!

A Pest-Újhegyi Buda vár ugyanis SICAMBRIA-ÓBUDA-MEGYEREN volt!

Persze korábban Gerevich is tudott a Megyeren lévő rengeteg különböző birtoklásról, ám agyban már nem jutott el odáig, hogy pl a veszprémi egyház Óbudán-MEGYEREN ! birtokolt, ezért pereskedtek az esztergomi egyházzal ugyanott.

Így magyarázza Megyer területét: 




Tehát ő azt hitte, hogy csak birtokoltak pl szőlőföldeket Megyer területén. (Egészen idáig még Kanyó is ebbe próbált volna kapaszkodni, eredménytelenül.) Gerevich azonban vagy nem tudott jól latinul, vagy nem talált rá azon oklevelekre, amik azt állítják, hogy maguk Óbuda város objektumai álltak monte Békasmeger hegyén, és ezért voltak ott birtokosok! 
Forrás MOL Arcanum

Ezért vannak látképeink ugyanarra a területre, amit az oklevél is állít, és ugyanezért ábrázolja a Képes Krónika is a várost ugyanazon a földrajzi területen! Tehát a hiteltelen történészek azon erőlködése is megbukott, hogy ezek a képek "képzelet szülte bulvár rajzok" ahogy Laszlovszky József  is fogalmazott. Az igazán nagy baj, hogy a professzor tanár úr bizonyára ezt is tanítja Óbuda témával kapcsolatban az iskolában is. Az iskolát elvégezni kívánó tanulóknak pedig így-hamisan- valótlanul muszáj megtanulniuk a történelmet. 
"Kicsi-szinte jelentéktelen volt az Árpád-kori Óbuda királyi városa, krónikáinkban hazudnak, az arról készült képek fantázia rajzok" állítják a szakértők. 
A tanulók is azt hiszik, hogy a tanár úr ezt bizonyára jól tudja, pedig nem.






Minden Óbuda városát ábrázoló látkép a Megyer hegyen mutatja a várost! Az oklevelek kivétel nélkül mindezt megerősítik!


Ezért vezet ugyanoda a Via Magna Strigoniensis az Esztergomi Nagy Út is, a királynéi vár árkával párhuzamosan, a Megyer rév felé.


A mai Buda várában pedig -hála az égnek- sosem volt Békásmegyer település, de a mai óbudai főtéren sem ! 

Ezt még Kanyó Ferenc sem tudja oda erőltetni. Hiába írta az Óbuda tanulmányában, hogy az Óbudát (ŐsBudát) kutatók a délibábos amatőr dilettánsok, a végére kiderül, hogy valójában a történész szakértők a hozzá nem értő dilettánsok, és a Történelem Tanárok Egylete is jól lejáratta saját magát Óbuda témával kapcsolatban. A fagyi visszanyalt, a digitális technika fejlődésének köszönhetően.Ki gondolta volna, mondjuk vagy húsz évvel ezelőtt, hogy majd bárki pillanatok alatt az oklevelek ezrei közt turkálhat kedvére?!          :)


SICAMBRIA ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN

Tehát a történész dogmák megdőltek Óbuda ügyben ismét! Arra azért igazán kíváncsi leszek, hogy az MTI mikor hozza le, hogy Óbuda városa nem a főtéren volt ? A BTM pedig mikor kezdeményez majd ásatást az igazi Óbuda városban?


A Sybille ház Szent János klastrom Buda erőddel-várossal Békásmegyer határain belül állnak ! Tehát szakértőinknek ideje lenne végre elgondolkodni, hogy igazából mit tártak fel a mai Buda várában? A 13. századi Óbuda várát az épületeivel biztosan NEM ! Novi Montis Pest(h)iensis Castro-Civitas Budensi a Szent János kolostorral ugyanis Békásmegyer hegyén vannak napjainkban is! 

MOL Arcanum

Mindez pedig azt jelenti, hogy Buda vára-Óbuda királynéi városa és a korábbi fejedelmi központ Buda Vetus- Sicambria BÉKÁS-MEGYER területén létezett, és a korábbi, majd a késöbbi Óbuda város is ugyanott volt, egészen a török kor végéig !


VÁLASZOKAT KERESÜNK

Létezik az, hogy mindez pusztán véletlenül történt? Lehetséges ennyi, sorozatos hibát elkövetni több évtizeden át, pusztán tévedésből? Érdekében állt valakiknek, hogy az ősi Sicambria-Óbuda eltűnjön a föld színéről, és a  város valódi területére luxus lakópark épüljön? Érdekében állt-áll egyes történészeknek az Árpád-kori-középkori Budát kicsinek és jelentéktelennek bemutatni? Kiknek áll érdekében a római Aquincumot a magyarság fővárosának Óbudának beállítani, és így a római kultúrát a magyar értékek fölé emelni? Véletlen, hogy a téveszmék gyártásával pont ezt a sok ezer éves fővárost, Sicambria-Óbudát, és vele együtt a krónikáink tudósításait is elhazudták egyes történészek? Előfordulhatna szeretett országunkban 2015-ben, hogy ha én régész-történész lennék, akkor holnap már nem kéne bemennem a munkahelyemre dolgozni, mert kirúgnának ezért a blog oldalért? A hivatalos oldal képviselői újrakezdik írni Óbuda város és a mai Budavár, tehát a főváros topográfiáját, beismerve a 165 éves szamárcsapást, vagy egyszerűen továbbra is megpróbálják a szőnyeg alá söpörni a fennálló problémákat és majd igyekeznek az okleveleket is félremagyarázni?


ÜZENET A SZAKEMBEREKNEK

Tehát azon is tessék gondolkodni szakértő hölgyek-urak, hogy milyen épületeket találtak meg a mai Buda várában(Nev Ofen-Új Buda) és a ma még Óbudának hitt főtér környékén. Hogy hívják nemzetségi nevén azt a területet,(a főtér környékét) és melyek a vonatkozó oklevelek? Ne nyugtassák magukat, hogy ez az oldal csak egy blog, bővített kiadásban minden írásom megjelenik könyv formájában is.
Nagyon ideje lenne már szakértő történészeinknek a tükörbe nézni, és eldobni a hamisat-valótlant, kijavítani az eddigi hibáikat, és nem erőltetni tovább az ostobaságokat.

 Ne mérgezzék tovább a fiatalságot a téves történelem oktatásával!

Egyed Zoltán Pajzsvivő 2015.október

Forrás: MOL Arcanum