SZENTJAKAB -VILLA SANCTI JACOBI APOSTOLI - ZENTHYACAPFALUA VILLA
 |
| Árvíz Óbudán 1838-ban. |
Több apró részlet, mely megragadt az agyamban, összeállt egy egésszé, és azt eredményezte, hogy megint majd leestem a székről meglepetésemben. Szentjakab romjai a 19.század elején még álltak, de ne szaladjunk ennyire előre! Mindent csak szép sorjában, nehogy legyen még a jövőben olyan idegenlelkületű, magyar történelem ellenes félreképzett történész, aki ezt megkérdőjelezni akarja. Jó szokásomhoz hűen, a munkahelyi ártalmakat levezetve, régi újságcikkeket olvastam tegnap éjjel is, egészen ma hajnalig.(Túl későn kávéztam délután) És úgy összességében, hogy érthető legyen a gondolatmenetem, meg kell mutatnom, hogy miként döbbentem rá ismét egy izgalmas tényre. A dolog egyáltalán nem előzmények nélküli, hiszen teljesen biztos vagyok abban, hogy az 1355. évben készült óbudai határjárás valós kiindulópontját beazonosítottam. Ez a szigeti klarissza kolostor napjainkban a Mókus-Perc és Kiskorona utca által határolt területen áll. A kolostor romjait a helyszínen csak kerítésen kívülről lehet megtekinteni. És a közelben, a Kálvin közben, a református parókia pincéjében található Pest-Újbécs-szigeti apácák várának(történészi hamis királynéi vár a hamis Óbudán) az emlékeit sem lehet csak úgy megnézni, ha éppen kedvünk tartja. Ez a tény is önmagában egyébként egy botrány! Közben meg a római Aquincumra évente költenek milliárdokat. De minek? Sicambria-Óbuda városa-ahol a káptalan erődtemploma és a királynéi vár állt, a préposti területen, sosem volt Aquincumban és a Főtér környékén!
 |
| Szigeti klarissza kolostor a Kálvin-Perc-Mókus utca által határolt területen |
A középkori határjárás első állomásától, a Mókus utcától a szigeti klarissza kolostortól elindulva, és a Dunán átkelve, Szent Jakab apostol falú határához érkezik a küldöttség. Milyen tény következik mindebből? Számomra alapjában az, hogy Óbuda városa sosem volt a (Zichy) Főtér környékén sem! Hiszen Óbuda városa nem szigeten létezett, ezt mindannyian tudjuk, és tudtuk idáig is!
A DUNA TÁJFORMÁLÓ TULAJDONSÁGA
Csak éppen történészeink nem ismerték fel, hogy a Duna medre a középkorban még a nyugati hegyek oldalában haladt. Egyrészt a Coriolis fizikai erőhatás miatt, a Föld nevű bolygó északi féltekéjén, az északról-délre tartó Duna nyugatra térült el. Tehát a nyugati partot pusztította, a keletit pedig építette. Éspedig a 286-ban megemelkedő, és bizony folyamatosan emelkedő vízszintről van szó. Tehát a magas vízszint azt eredményezte, hogy a Duna megtalálta a közvetlen a nyugati hegyek aljában haladó holocén medrét, melyet Szentendrei-Pomázi-Békásmegyeri-
 |
| Csillaghegyi Dunameder-ma Mocsáros |
 |
| Viktória téglagyár épülete |
MIT ERŐLTETNEK HIVATALBÓL?
Azt tudni kell a témánkhoz, hogy az Óbudai Fehéregyházát a történészi hivatalos oldal a Viktória téglagyárban eltűntként kezeli, Árpád sírjával együtt! Még régebben láttam a tévében egy történészt, (sajnos a nevére már nem emlékszem, de az is egy zavarodott muksi volt), aki azt nyilatkozta, hogy Árpád fejedelem sírja az Árpád húsbolt alatt található, az óbudai lakótelepen! Esküszöm, azt hittem hirtelen kiesek a fotelból! Meg is jegyeztem az akkor ott jelenlévőknek a riportban lévő történészre utalva, hogy ez a faszi nem normális! A riport után hetekig nem tértem magamhoz. Hivatalosan pedig a középkori óbudai határjárást a Margitszigetről, a Domonkos kolostortól kiindulva fantáziálják napjainkban is a megzavarodott és kókler történészek, Zichyék hamisított látképei szerint! De van ám egy hatalmas bökkenő! A középkori óbudai határjárás a Boldogasszony-szigetről(Insula Beate Marie Virginis) a szigeti klarissza kolostortól indult! Az alap-problémával sem törődtek, mégpedig azzal, hogy a Margitszigeten egyáltalán nincs és nem is volt klarissza apácakolostor! Az 1355-ben készült határjárás viszont ténylegesen a szigeti klarissza kolostortól indult! Lásd:
Méta 1. “Prima meta incipit a parte orientali tatra partem Danobi ab angulo claustri Sancte Clare de Insula leporum”
Ez a tény önmagában rávilágít arra, hogy a Margitsziget nem egyenlő a Boldogasszony (Insula Beate Marie Virginis- Boldogságos Szűz Mária) szigettel! De ez az "apróság" egyáltalán nem zavarta őket. Óbuda Ékességes(Leporum=Báj-Ékesség!) Szigete nem a Margitsziget! Ma pedig már a Budapesti Történeti Múzeum fizetős eseményein a Margitszigeten tájékoztatják félre a tájékozatlan résztvevőket az előadók azt állítva, hogy a Boldogasszony sziget okleveles romemlékei a Margitszigeten léteztek, megmutatni azonban nem tudnak belőle egy kődarabkát sem! A BTM két munkatársa, Takács Ágoston és Benyó Gergely, semmilyen igazolást nem tud arra felmutatni, hogy a Margitsziget és a Boldogasszony sziget, egy és ugyanaz a sziget lenne! Így tehát azzal, hogy a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a mai állapotokat vetítik vissza a múltba, a földrajztudományt mellőzve, tulajdonképpen folyamatosan történelmet hamisítanak. És a napjainkban zajló eszetlen ámokfutásért a múzeumi igazgatók, beleértve az aligazgatókat is, tehetők leginkább felelősé, a szervilis munkatársakkal együtt. Tehát a lényeg az, hogy a mai Gobuda Mall helyén működő Viktória téglagyár területén megtalált romemlékeket, az Óbudai Fehéregyházának fantáziáltak, a téves Óbuda helyrajzuk miatt és érdekében. E blogbejegyzés végére azonban olyan tényt közlök ez ügyben, melyre a bizonyítékot a sejtésemhez csak nemrég sikerült meglelnem. Most nézzük meg, hogy a téveszmék fenntartásában érdekelt történész által kezelt Wikipédia mit ír erről!
HAZUG WIKIPÉDIA ÉS ALJAS TÖRTÉNÉSZEK
Az Óbudára vonatkozó minden témában, az urambátyám rendszert használó történész nyaloncok és szervilis követőik uralják a Wikipédiát! Minden más, a hivatalos történész téveszméket cáfoló kutatót tiltanak a szerkesztéstől, támadják, majd azonnal kizárják. Arra hivatkozik ez a mocskos bagázs, hogy a Wikipédián az elsődleges forrás, egy adott témában, nem elfogadott. Tehát szerintük csak úgy lehet megírni egy adott témát Óbudáról, ha egy történész már írt az oklevélről. Én viszont kétlem, hogy ez így lenne, ha meg tényleg így van, akkor jó nagy baromság az egész, és alapjában téves a szabályrendszer! Szépen ellenőrzik egymás írásait, a lényeg, hogy az aktuális történész téveszme szerepeljen, bevédik egymás valagát. Óbudai pálos kolostor Wikipédia oldalán, és az összes kapcsolódó oldalon ugyanezt művelik! A Hármashatár-hegy oldalában talált romemlékeket igyekeznek az óbudai Fehéregyházával összemosni. Leginkább az a szintén talpnyaló-másoló történész műveli ezt, a korábbi történetírói, magyarellenes munkákat másolva és népszerűsítve, aki abból írt diplomamunkát, hogy Óbuda nem is létezett. Különböző szélsőbaloldali, tudományosnak álcázott szervezetek pedig nyíltan támogatják.
 |
| WIKIPÉDIA- Óbudai pálos kolostor szerkesztése Qedrák-Kanyó Ferenc |
 |
| Vagyis a történész téveszmékből diplomázott Kanyó Ferenc, aki szerint Óbuda-Sicambria városa nem is létezett! |
Régóta jól ismert a kóser módszer, ahogy ezt egyesek művelik, ha félre akarják vezetni a közvéleményt!
 |
| Kanyó megszerkeszti az óbudai páloskolostorról szóló oldalt, és forrásoknak beírja a saját írásait! Gyomorforgatóan aljas eljárás ez, mert így az ő írásai kerülnek előtérbe. Így tudja tovább butítani az érdeklődőket, és elferdíteni-meghamisítani az óbudai történelmet! |
Óbuda helyrajzi problémájának ügyében nyíltan, tévéműsorban és rádióinterjúban valótlanságokat állító, szamárlétrát mászó történész átszerkeszti a Wikipédia Óbudai pálos kolostor-Fehéregyháza-Ősbuda oldalait, a Forrásokhoz beírja a saját irományait, mégpedig úgy, hogy mások írásait a témára vonatkozóan "kifelejti" véletlenül. Egy szervilis, szintén történész wikipédista járőr cimborája ellenőrzi, mindent rendben talál, nincs itt semmi látnivaló, nincs is más olvasnivaló, csak is a Kanyó...! Fehéregyháza innentől eltűntként van kezelve, Árpád fejedelem sírjával együtt, a Viktória téglagyár bányagödrében, Kanyó Ferenc által, hogy az érdeklődők elhiggyék, hogy a történészek tévedhetetlenek, és tovább tudják folytatni a százéves dogmáikat. És legfőképpen azért hamisítják ezt, hogy a magyarok megtérése idején, 803.évben Pannóniában legelsőként Szűz Mária tiszteletére megépült Boldogasszony prépostsági Székesegyházat, -melyet Banai kápolnának is hívtak, majd Alba Beate Marie Virginisnek,- ne is keresse most már senki! Tipikusan aljas módszer ez! Kanyó belerejti az írásaiba a történész téveszmét(hiszen az ő érdeke is az, hogy ez maradjon, ne legyen változás). Mutatom: "Az óbudai lakótelep építését megelőző nagyszabású feltárások a felszínre hozták Óbuda valamennyi középkori egyházi épületét, így kizárásos alapon csakis a pálos kolostor kerülhetett elő a 19. században a Victoria-téglagyár telkén." Ez alapjában egy ocsmány és hatalmas hazugság Kanyótól! Hiszen Óbuda városát történészeink semmivel nem tudták a Zichy Főtér környezetére azonosítani, és nem, hogy valamennyi, hanem a város egyetlen épületét sem tudták sem a látképeknek, sem az oklevelek adatainak megfeleltetni! Sőt, bárki számára nyilvánvaló, hogy Óbuda városának hegyen látható látképei, nem a Zichyék területéről, a mai Főtér területéről szólnak!
 |
| Óbuda városa hegyoldalban |
MALOM AZONOSÍTÁS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYÉNEK IGAZOLÁSÁRA
Érdemes elolvasni pár művet ez ügyben.De vigyázzunk ám, mert nagyon alattomos módon tudnak a történészek "tévedni", tényeket hagynak figyelmen kívül a téveszméik érdekében !
-Az önmagát is félrevezető Vértessy György Gondolatok Árpád fejedelem sírjáról
-Az alapjában tévedésben lévő Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50
-Az építészektől az a Z Tóth Csaba írt erről a témáról, aki sokáig próbált engem arról győzködni, hogy a hadmérnöki rajzok valótlanok, aztán több esetben kiderült, hogy az ő látásmódja a hibás, és térlátás képessége nincs neki! ☺ A Simontornya Fikció, aztán nem sokkal később a történész tévképzetet másoló másik gyöngyszem, a Szentendre Fikció látkép megfejtéseim után feladta, és azóta csönd van. Talán rájött, hogy tévedett, mikor hitt a történészeknek, és másolta a téveszméiket. Még kész szerencse, hogy a tervei alapján, mégsem építették újra az óbudai Fehéregyházát a Viktória téglagyár bányagödrébe, ugyanis az ott valójában sosem volt! De azért olvassuk el, hogy mit írt: Fehéregyháza
A lényeg az, minden esetben, hogy a dolgokat a helyén tudjuk kezelni! Nem szabad mindent elhinni, több oldali ellenőrzés és azonosság szükségeltetik.
A KORABELI ÚJSÁGCIKKEK
Én tehát igazából sosem hittem el, hogy az óbudai Fehéregyházát találták volna meg a Viktória téglagyár bányagödrében. Az újraolvasás sokszor meglepő új eredményt tud nálam okozni. A 19. század "szakértői" is vitatkoztak rajta rengeteget, hogy hol lehetett Fehéregyháza. És önmagában az, hogy nincs teljes egyetértés a romemlék mibenlétéről, már alapjában gyanúra adhatott volna okot, Óbuda téves helyrajzát illetően! Nézzünk is meg pár korabeli újságcikket erről, mert igazán érdekes és tanulságos! Címsorral együtt mentettem le az írást, hogy aki akar, az utána tudjon nézni.
Korábban megírtam már, Schier Xistus az ott lévő Árpád fürdőnél lévő Pölchen(Plenkel)/Schwanfelder malom alapján írta le Árpád fejedelem sírjának és egyben az óbudai Fehéregyházának a pontos helyét. És ezt a tényt pont azok a kommunista oktatást kapott történészek igyekeznek meghazudtolni közösen, akik abban érdekeltek, hogy a magyarellenes óbudai történelmet és történelemoktatást fenntartsák, lásd: Történelemtanárok Egylete és Kanyó Ferenc együttes ügyködése. Ma viszont már TÉNYLEG csak a teljesen műveletleneknek tudja bemagyarázni ez a gitt egylet, hogy Sicambria csak a krónikáinkban létezett, hiszen okleveleink vannak arról, hogy a trójai királyok által alapított város megegyezik az Árpád-kori Budával, azaz Óbudával!
 |
| A LÉNYEG SÁRGÁVAL KIEMELVE AZ ÚJSÁGCIKKBEN! |
Elérkeztünk az újságcikk legfontosabb részletéhez, mely kutatásomban döntő fontosságú, és csak azért tudtam egy másik adattal összepárosítani, mert beakadt az agyamba, ugyanis a számítógépemmel úgy kutatok, hogy esetenként tíz böngésző több száz oldala van egyfolytában nyitva. És így onnét tudom a szenvedélyemet tovább folytatni, ahol abbahagytam azt. Tehát erre az adatra visszatérünk, és párosítjuk, kicsit később egy másik adattal, és így együtt, remélem a kedves olvasóimnak is megdöbbentő bizonyíték lesz ez majd.
 |
| Vértessy Györgynek azért akadtak jó gondolatai is! |
A MÁSIK TÉVESZME-SZENTJAKAB ÚJLAKON
 |
| WIKIPÉDIA-KAMUPÉDIA |
Ha az ember elkezd kutakodni Szentjakab falva helyrajzát illetően, akkor azonnal belebotlik az alapjában buta történészi téveszmébe, mondván, hogy Szentjakab középkori települése az a mai Újlakon létezett. A WIKIPÉDIA oldalai ez ügyben is oltári nagy ökörséget írnak, és szégyen, hogy a tudományos térképek világában még mindig a tévképzeteket tolják! Én nem voltam rest, immár egy évtizeddel ezelőtt felkerestem az Újlaki Sarlós Boldogasszony plébánia templomát. A helyszínen lévő paptól megkérdeztem, hogy a mostani templom alatt lévő Szentjakab templomát meg tudnám-e tekinteni? Előre sejthető, ám mégis meglepő volt a válasz! Nincs ott semmi ilyesmi, és nem is volt, sem romok, sem emlékek, egyáltalán semmi, mondta a pap. A további kérdésemre, hogy akkor a történészeink miért írják, hogy ez alatt a templom alatt van Szentjakab temploma, a szentember csak a vállát vonogatta. A probléma okát, a téves helyrajzon kívül, még valami okozta, mégpedig a Zichyék kapzsisága.
NEM ODA ÓBUDA ! HAMIS TÉRKÉP A ZICHYÉK ÓBUDÁJÁRÓL. címmel írtam erről korábban.
Egyébként nemrég megint beszéltem vele, mert közöltem, hogy ő a Margitszigeten nem a Szent Mihály premontrei szigeti prépostsági templomban celebrál, mert Lux Kálmán azt csúnyán benézte, és az akkori tévhitüket építette újjá, és a Margitsziget nem Szűz Mária sziget, és valójában a szigeti premontrei prépostsági főtemplom napjainkban a Főtér betonja alatt várja, hogy jobb sorsra legyen érdemes. ☺ Mit ne mondjak, a telefonban hallottam, hogy nem volt őszinte a mosolya, majd felrobbant a szentfazék! 💣 Most előre megmondom, hogy ameddig a félreképzett történészeink Óbuda városát a római Aquincumból kifejlődnek fantáziálják a tudománytalan prekoncepcióik alapján, addig nem is fog helyreállni a rend, a hiteles óbudai topográfia, és a Főtéren lévő templomot mindvégig Szent Péter prépostságnak fogják hamisítani a tudománytalan-balfék történészek.
ÁRPÁD FEJEDELMET FEHÉREGYHÁZÁN-SICAMBRIÁBAN TEMETTÉK EL
A Viktória téglagyár bányagödrében előkerült romemlékről többen is megállapították, hogy nem lehetett Fehéregyháza, pl Henszlmann és Rómer, és az is nyilvánvalóvá vállt, hogy az építése 1180 és 1220 közé tehető. Így tehát a "megtérés idején épült" Fehéregyháza nem lehetett. Jól gondolták ezt a kételkedő történészeink, bár a teljes igazságra nem akadtak rá. Hiszen ők azt képzelték, abból az elgondolásból indultak ki, hogy a magyarokat biztos Szent István idejében térítették meg, és akkor "bizonyára István építtetett Fehéregyháza néven templomot oda, ahová Árpád fejedelmet eltemették". Azonban nem figyeltek Anonymus Gestájára. Árpád fejedelmet a kőmedrű forrás felett, ott temették el 907 évben, ahol a magyaroknak a legelső Szűz Mária kápolna épült Pannóniában a Magyarok megtérése után. És ha az után kezdünk kutakodni, hogy Óbudán mikor térítették meg a lakosságot, akkor a 801-802 évre találunk! 803. évben pedig a város végében, a megtért Magyarok számára megépült a Szűz Mária egyház . Ugyanis ekkor térítették meg az Óbudán élő embereket, akiket magyaroknak hívtak! És aki most ezen meglepődik, az nem olvasott eleget, és megfelelő műveket a témában! És ez a hely bizony Sicambria vagyis Etzelburg a Hun-Magyar város, Attila városa, és ezt közli is a névtelen író. A Tarihi Üngürüsz is írja, hogy e kettő ugyanaz, Attila udvara Sicambriában létezett, és Árpád fejedelem, mint jogos örökös ugyanoda költözött be! Tehát 104 évvel később, Árpád fejedelmet azért temetik a kisméretű Királyi-Fehér kápolnához, amit a forrásról nevezve Banai Kápolnának is hívtak, mert az a hely volt Óbuda városának, korábban-akkor- és később is a legfontosabb szakrális központja. 907-ben, egy keresztény helyre, a Szűz Mária kápolnához temették el Árpád fejedelmet Attila városának előhegyén Sicambriában! A fejedelmet pedig csak úgy temethették az egyház bejáratától jobbra, a kőmeder mellé, ha azok már korábban léteztek. Erre a témára külön blog oldalt is létrehoztam. Az okleveles adatokból és leírásokból pedig azzal is tisztában lehetünk, hogy a Sicambriában található fehéregyházi forráscsoportot Calida Aquanak-a helyet pedig, ÓBUDA (és nem a mai Buda) külvárosát Felhévíznek hívták. Az egyház ajtaja előtt összegyűlő meleg-gyógyvizet, amit a hegyoldali városba is bevezettek, Krumhelt ferdeyének-Krimhilda, Attila a Hun uralkodó feleségéről nevezték el. Én magam abban is biztos vagyok, hogy abban a kőmedencében, kisméretű tóban keresztelték a magyarokat a "szent vízzel", amit Krumhelt Ferdeyének hívtak, és a Szűz Mária kápolna, amiből később a Boldogasszony prépostsági templom lesz, amikor Erzsébet királyné belefoglalja azt, pontosan a keresztelésre is használt szent víz miatt épült oda, ahova. Azonban még valamiben biztos vagyok, mégpedig abban, hogy korábban is forrásszentély állt ott, és már a római kor előtt is a környék legfontosabb helye volt. Többek közt, ezért is épült oda a trójai király, Franco vára, amit Sicambriának hívtak. Véleményem szerint a római helytartói palota is onnét kapta a meleg vizet, míg a mai római fürdőnél csak a vízelosztó létezett, de ez megint egy külön tanulmány témája. A Sicambria csoport napjainkban tartó Óbuda helyrajzi kutatásait elhallgató történészek azt is "elfelejtik" közölni az olvasóikkal, hogy Árpád fejedelmet azért nem találták idáig történészeink, mert az óbudai helyrajz több, mint 150 éve téves és ezáltal hamis! A fejedelem sírhelye sosem volt a Viktória téglagyár bányagödörben, ahogy az óbudai Fehéregyháza sem volt ott soha, mert egy másik településünk létezett ott!
FELKIS TÉRKÉPE
 |
| Az óbudai Boldogasszony-Fehéregyháza a csillaghegyi Rókahegyen |
Ezt a témát is megírtam már korábban, ám mégis be kell tűznöm ide is.
ÓBUDA TÉVES HELYMEGHATÁROZÁSA
Egyrészt azért, mert Felkis térképe pont nem ábrázolja a Viktória téglagyár területét. Másrészt pedig azért, mert ahol az óbudai Fehéregyháza létezett valójában, és Felkis térképe pontosan mutatja, én ugyanoda azonosítottam északi nézetből a banai egyházat, a Boldogságos Szűz óbudai Fehéregyházát! Ez a hely pedig a hegy Békásmegyer felé eső széle. A Via Magna Strigoniensis-A Nagy Esztergomi Utat is teljesen hitelesen ábrázolta Felkis, meg is találtam a terepen, és azonosítottam! Felkis nem a Gestából csinálta a térképét, hanem helyrajzi-népi tudás birtokában volt, hiszen esztergomi földmérőként kiválóan ismerte a földrajzi területet. Munkatársaival az ábrázolt területet, a méta pontokat bejárták, és részletekbe menően ábrázolták. Barátaimmal lekövettük Felkis földmérő ábrázolt területének határpontjait, a blogbejegyzésem az alapján írtam.
A KULCSSZÓ OROSZLÁN
 |
| Szent Jakab hava |
 |
| Oroszlános tumba |
 |
| Gebauer Pál kézzel írt levelének részlete 1894 |
 |
| Történészi hamis Fehéregyháza a Viktória téglagyár telkén |
 |
| SICAMBRIA-Lyukaskew |
 |
| Három az oroszlán |
OROSZLÁN ANALÓGIA
 |
| Sibenik Szent Jakab templom bejárata |
 |
| Jáki templom főbejárata |
Szent Jakab apostol templomait oroszlánok őrzik! Jákon a kolostori templom Szent György tiszteletére lett szentelve, azonban a bejáratánál lévő oroszlánok nem egymásra tekintenek, mint ahogy Sibenik kapujában látjuk, hanem egyenesen a középkori Szent Jakab plébániatemplomot nézik, szinte úgy érezhetjük, hogy őrzik a plébánia templomot. És itt is hangsúlyosan jelen van az oroszlán motívum.
 |
| Szentjakab őrző |
KLETTE KÁROLY LÁTKÉPE
 |
| Mit látunk a háttérben? |
 |
| 1838-ban egy komoly romterületet látunk a későbbi Viktória téglagyár területén! |
Klette Károly egy csónakban ült, a mai Flórián tér környékén, és onnét készítette a rajzát. Az óbudai polgárok ekkor is kaptak egy nagyon komoly figyelmeztetést, hogy a Duna nemrég még a nyugati hegyek oldalában tartott dél felé. Ezzel magyarázható, hogy a hegyek felőli részt, a középkori Duna meder környékének területét, egészen a huszadik századig nem merték beépíteni. Az is beszédes képünkön, hogy a csónakokba a marhákat is mentették, de minket inkább a háttérben lévő romok érdekelnek.
 |
| A nézőpont |
 |
| Villa Sancti Jacobi -Szentjakabfalva romemlékei 1838 évben |
 |
| Nem Fehéregyháza, hanem Szentjakab! |
 |
| 1868-BAN MÁR KÉSZ VOLT A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME ! |
Nekem nem is kellett aláhúznom, mert a digitális kiadványban szereplő könyvben valaki már aláhúzta azt a részt, ami úgy ahogy van, ökörség az egész, és a hivatali ostobaságok fontos részét képezi napjainkban is már, mint történész dogma! Sárgával pedig azt jelöltem meg, amit jól írt Rupp, úgyhogy kettes alá, menj a helyedre fiam! ☺Végmegállapításom az, hogy a Szépvölgyi útnál, ahol ma a Sarlós Boldogasszony templom áll, nem Szentjakabfalva település, hanem Neustift-Újlak település létezett, és okleveles említéseinkben ezt a helyet Vylaknak hívták.
 |
| Zarándokút jele |
 |
| Santiago de Compostela katedrálisa |
Ez után az átrium után található Szent Jakab katedrálisának északi, avagy Francia kapuja Ezen két bejárat van a következő szépen kifaragott munkákkal: Minden egyes bejáraton kívülről hat oszlop látható, néhány márványból, mások kőből, három jobbról, három balról, azaz hat az egyik bejáraton és hat a másikon, összesen tehát tizenkét oszlop van. Azon az oszlopon, ami kívül, a fal mellett, a két bejárat között magasodik, ül fenséges trónuson az Úr, jobb kezével áldást osztva, baljában egy könyvet tartva. Trónja körül, mintegy megtartva azt, a négy evangelista áll; jobbja felől faragták ki a paradicsomot, benne ismét magát az Urat ábrázolják, amint Ádámot és Évát felelősségre vonja bűnéért; és balja felől, egy másik ábrázoláson, kiűzvén őket a paradicsomból. Ugyanitt, körös-körül rengeteg szent, vadállat, ember, angyal, asszony, virág és egyéb teremtmények képét faragták ki, amelyeknek lényegét és minőségét nagy számuk miatt nem tudjuk leírni. Mégis, ahogy belépünk a katedrálisba, a baloldali kapun, a timpanonba az Angyali Üdvözletet faragták ki. Itt beszél hozzá Gábriel angyal. Ugyanakkor az oldalajtótól balra az ajtó fölött domborműveken az év hónapjait és sok más szép allegóriát ábrázolnak. A falak külső oldalán jobbról és balról két szilaj, nagy oroszlán néz mindig a bejárat felé, mintha őrködnének. Fenn, az ajtófélfákon négy apostolt látni, mindegyiküket baljukban könyvvel, felemelt jobbjukkal áldást osztanak a templomba belépőknek: Péter a baloldali bejárat jobb, Pál a bal oldalánál áll, a jobboldalin jobbról Jánost, balról Szent Jakabot látni. A szemöldökgerendákból az apostolok fejei felett faragott ökörfejek emelkednek ki.
A déli kapuról
Ugyanezen a portikuszon négy oroszlán látható, egyik jobbra az egyik bejáratnál, a másikuk a másiktól balra. Az oszlop felső részén, a két bejárat között, farukkal egymásnak támaszkodva két újabb szilaj oroszlán áll. Ugyanezen a portikuson tizenegy oszlop van, azaz öt a jobboldali ajtónál jobbról, ugyanennyi a baloldali ajtónál balról és végül a tizenegyedik a két bejárat közt van, elválasztva a cibóriumokat.
 |
| Szent Jakab sírhelye a Santiago de Compostela katedrálisában |
A magyarországi Szent Jakab zarándokútból az Árpád kori Szentjakab udvarház és település viszont kimaradt, és ugyanez mondható el a "Pálos útvonalról" is, melyből az óbudai Fehéregyházát és Pálos kolostort egyszerűen kihagyták. És ezért a blamázsért szintén történészeink a felelősek a téveszméikkel együtt.
ÖSSZEFOGLALÁS
 |
| Szentjakabfalva területe műholdas képen napjainkban |
 |
| Híd a hegyoldalban |
 |
| Honéczy könyvének melléklete az akkor még látható középkori határkövekkel |
 |
| Alveum lapideum Atthile Regis |
 |
| Víz Szentjakabfalván |
