2020. november 30., hétfő

MALOM AZONOSÍTÁS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYÉNEK IGAZOLÁSÁRA

A FEHÉREGYHÁZI FORRÁSTÓ
  

DURVA TÖRTÉNÉSZ TÉVEDÉS ÉS SZAMÁRCSAPÁS

Szoktuk mondani manapság is, hogy a "fejétől bűzlik a hal". Nagy igazság ez az óbudai történész dogmákra, ahol a gombhoz csinálták a kabátot a történetíróink, aztán történészeink, és a félreképzett fiatalok most még ismétlik és hirdetik a neten, immár blogban is, a korábbi téveszméket. És igaz ez akkor is, ha ezt megfelelési kényszerben teszik, a tekintély elv, és elvárások szerint, a szamárlétra megmászása érdekében. Ezek a dogmák-téveszmék ugyanis főként az emberi természetnek, és a korábbi tudománytalan történészi elképzeléseknek köszönhetőek. Botránynak tartom, hogy a középkori főváros földrajzi területét a modern tudományos korban sem sikerült megtalálniuk! Manapság, miért nem használják a digitális tudományt, és térképeket, miért nem vizsgálják felül a tévhiteket? Ezt viszont már csak a megfelelni vágyással lehet csak magyarázni, a hízelgés legőszintébb formája ugyanis az utánzás. Nem mondom, hogy egyszerű kiigazodni, a történészek téveszméi közt, de ezúton is egyszerűen próbálom elmagyarázni a lényeget, a történész téveszmét-hibát, és egyben a megoldást is megmutatom. Kijavítom, amit ők félrevittek egy évszázad alatt. Őszintén megvallva, igazán nagy fájdalmam még az, hogy részletekbe menően, aprólékosan, én előttem még senki nem vizsgálta ezeket az Óbuda "tévedéseket", így tehát én senkire nem hivatkozhatok, nekem kell ez irányban utat törnöm. Jobb is ez így, nekem senkinek nem kell megfelelnem, semmi és senki nem befolyásolhat a való igazság megírásában.  No persze, hogy idáig eljussak, nekem is tisztába kellett jönnöm a ténnyel, hogy a Zichy Főtér és környéke, az nem a középkori(és korábbi) Óbuda városa, hanem a Boldogságos Szűz Szigete, Révjenő és Újbécs településekkel. Történészeinknek a Hamis Óbudájukhoz-Zichy Főtér környékének romterületéhez, még hozzá kellett erőltetni valahogy az okleveleink leírásait az óbudai patakmalmokról, és forrásokról. Így tehát azt csinálták, hogy a téveszméikhez ferdítették hozzá a tényeket! Most is egy ilyen rossz példát vizsgálunk meg, ahol a téveszméjük érdekében, a Vörösvári útnál lévő Radl malmot-a malmok nevét- mosták össze a Békásmegyernél lévő malommal. Tették ezt a téveszmék érdekében, hogy a helyrajzi azonosításhoz szükséges malom, és vele együtt Fehéregyháza, valamint Árpád sírja is, a Zichy Főtér, tehát a hamis történészi Óbuda számára közelebb kerüljön.

 

 
PLECHEL MÜHLE-AZAZ PÖLCHEN MALOM ÉS A FEHÉREGYHÁZI FORRÁSTÓ A CSILLAGHEGYEN!

 
  A PÖLCHEN-SVANFELDER MALOM ÉS ÁRPÁD SÍR KUTATÁSA MEGYEREN A MAI CSILLAGHEGYEN

Réső Ensel Sándor írásából közlök egy részt, a fontos lényeget, sárgával jelöltem. LÁSD: ÁRPÁD SÍRJA

 
 


Érdy Jánosék azért kutattak Békásmegyernél, mert úgy gondolták, hogy a melegvízforrás az, ami meghatározhatja Alba Ecclesia-Fehéregyháza és vele együtt Árpád sírja helyét is egyben. Tehát az Anonymus krónikájában leírt adatokat vették figyelembe. És nagyon közel jártak a megoldáshoz, mert a Pölchen malom helyrajza alapján pontosan meghatározható az a Fehér Templom, amit Alba Ecclesianak hívnak, és ahol Árpád fejedelem sírja található!

 

 MIT ÍRT ERRŐL A TÖRTÉNETÍRÓ-TÖRTÉNÉSZ A MÚLTBAN? 

Gömöri Havas Sándor 1889. Részlet.

http://epa.oszk.hu/02000/02007/00002/pdf/EPA02007_Budapest_regisegei_1890_003-050.pdf

A Bél Mátyás által leírt, északon található két nagy méretű "száz lépés körözettel bíró" forrástó, napjainkban is Békásmegyernél található, az egyik a Csillaghegyi, volt fürdőtó(Árpád strandfürdő), a másikat pedig napjainkban Gőtés tónak hívják.Tehát Gömöri nagylelkűen "megengedi"hogy a Pölchen malom, az a Radl malom legyen. Aztán utána már Gerevich 1959-ben tényként írja ezt, ráadásul Jankovichal takarózva. Így alakultak ki a történész dogmák! Én már nem vagyok annyira, nagylelkű, mint Gömöri, inkább a végére járok az igazságnak...

Jankovich Miklós(Gerevich) írásában leltem rá ismét a Pölchen malom említésére, és vele együtt a történész téveszmére. Nagyon kell figyelni, az olvasnivalóra! Lásd a teljes írást itt: http://epa.oszk.hu/02000/02007/00019/pdf/EPA2007_bp_regisegei_19_1959_057-098.pdf

Jankovich Miklós: BUDA-KÖRNYÉK PLÉBÁNIÁINAK KÖZÉPKORI KIALAKULÁSA ÉS A KIRÁLYI KÁPOLNÁK INTÉZMÉNYE

 

Elmagyarázom, hogy miért kell nagyon figyelni. A kutakodó embernek, súlyos hiányérzete támad! Miért? Hiányzik az adatolás, a Gerevich László, szerkesztésében -írásában Jankovich Miklós(?) nem igazolja, hogy a Pölchen malom, az valójában a Radl malom lenne! Önmagában már ez a tény, egy helyrajzilag ennyire fontos adatnál, azonnal gyanakodásra ad okot!

ÉS KÖZBEN HOPPÁ, EGY TÖRTÉNÉSZ PARADOXON...

Már-már kezdtem azt hinni, hogy megint megfelelési szamárcsapásra akadtam, aztán nagyon gyanús lett az egész, (korábban is olvastam ezt már) és utánanéztem a dátumoknak. Nézzük az írást...

Hogyan hivatkozhat Jankovich Miklós(1772-1846), írásában a Bártfai Szabó Lászlóra(1880-1964)?  SEHOGY!


 

1959-ben a Budapest Régiségei 19. kötetében, Gerevich László szerkesztésével jelenik meg. Méghozzá egy olyan műben, ahol Gerevich megpróbálta összemosni az okleveles forrásokat, a Zichy Főtér környékével. Ezért hivatkozik Gárdonyira, Bártfai Szabó Lászlóra, Kumorovitzra, Garádyra, ez a tény a jegyzetekben ténylegesen olvasható! Ugyebár, Jankovich nem hivatkozhatott a még meg nem született történészekre! És ez az a mű, amiben Szent Jakab templomát is végképp összezagyválták az Újlaki Sarlós Boldogasszony templomával. Pedig az csak egy Zichy hamisítvány! Így tehát csak kiderült, az egymásra hivatkozás-szamárcsapás-hízelgés és a nagy elődökre hivatkozás, csak éppen Gerevich tette ezt, a korabeli többi történészre hivatkozva, és vitte tovább az óbudai szamárcsapást és irányát.

MIT ÍRNAK ERRŐL NAPJAINKBAN?


Lásd Itt, a feltörekvő történész hiteltelen írását Qedrák néven: https://toriblog.blog.hu/2010/07/16/volt_egyszer_egy_feheregyhaza

Itt a rossz példa, ismét Kanyó Ferenctől, aki az OSZK-ban egy délután alatt megír pár korábbi, alapjában téves tanulmányból egy újabbat, úgy, hogy a tanulmányokban leírt adatoknak nem megy utána, nem kutatja a vonatkozó térképeket-okleveleket.(Összefutottunk párszor az OSZK-ban) Egyszerűen csak másol, átfogalmazva, a számára elérhető korábbi téveszméket, az internetre átírja a saját nevén. Nem tesz újat hozzá, csak ismétli a hibákat, azt a hamis látszatot keltve az olvasóknál, hogy Óbuda helyrajzi problémája nem is létezik. És bizony ez így nem más, mint a téma iránt érdeklődő emberek csúnya átverése. Erre a magatartás formára írom én azt, hogy a hízelgés legőszintébb formája az utánzás. Óbuda helyrajzi problémájában Ferenc egy "utánzó" történész, aki igyekszik továbbra is a délibábos történészek hamis Óbudáját, a Zichy Főtér környékét megfeleltetni az oklevelek helyrajzi adatainak. Ez az erőlködés azonban idáig sem működött, és ezután sem fog működni, akárhányan ismételhetik a hibáikat, újra és újra. El kell érkezni az időnek, mikor kénytelenek lesznek beismerni a hibáikat, és a helyére kerülhetnek végre a helyrajzi adatok. Látod, kedves Ferenc, nem véletlenül voltam mérges rád, már régen tudom, hogy te történészként hirdeted az óbudai valótlanságokat. Ezért ígértem meg neked, még évekkel ezelőtt, hogy  minden téveszmeterjesztésedre választ fogsz kapni tőlem. "Az idő igaz, s eldönti, ami nem az..." A történész szamárcsapás azonban olyannyira súlyos, hogy nem is csak egy munkájában téveszti meg olvasóit az ifjú történész, azzal, hogy másolja Gerevich téveszméjét. Kanyó a másik írásában, amit ezúttal saját névvel írt, is igyekszik a Pölchen malmot összemosni a Radl malommal.

KANYÓ FERENC HAMIS ÍRÁSA


"Az idő igaz, s eldönti, ami nem az..."

MELEG VIZŰ MALOM A CSILLAGHEGYEN

MIÉRT NAGYON FONTOS A PÖLCHEN MALOM?

 

1702-ben a veszprémi püspök pert indít az esztergomi érsek ellen a budai tizedek ügyében, a per során készített és a tizedkerületekre vonatkozó összeírás többek között a következőket tartalmazza : 

„Templum beatae Mariae virginis ist unweith von des Frankl Pöckhen Mill, al wo rechter Hand auch ein Kloster gestanden hat gehaissen Teireghaz." Tehát a Pölchen malom földrajzi helyéhez viszonyítva határozták meg, egy óbudai polgár elmondása alapján, az Óbudai Fehéregyháza hollétét. A malomtól jobbra látható az a templom és kolostor, amit Fehéregyházának hívnak. Ezt a vallomást Schier, F. Xystus. Buda sacra sub priscis regibus művében írta le, mely Bécsben jelent meg nyomtatásban 1774-ben.
 

Ebből próbálunk most értelmesen gondolkodva eredményre jutni. Értelemszerűen a helymeghatározó nézőpont nyilván szemből, a Pölchen malomnál állva, a hegy aljából történt, ez így természetes. Tehát Alba Ecclesia-Fehéregyháza, és Sicambria- Vetus Buda onnét jobbra, a Csillaghegy keleti-északi oldalán található! Azzal is tisztában kell lennünk, hogy " Alba Beate Marie Virginis", az valójában az Óbudai Prépostság főtemplomának az elnevezése, míg a klarissza kolostort Sicambriában-Óbudán is a Boldogságos Szűzről nevezték. Így tehát a legóvatosabb becslések szerint is, mindkét objektumot a Csillaghegyen találjuk, mindazzal egyetemben, amiről még az okleveleink szólnak.


ÖSSZEFOGLALÁS

Ha a tények nem felelnek meg a történész elképzeléseknek, akkor annál rosszabb a tényeknek! Gömöri, majd Jankovich Miklós nevében Gerevich László mosta össze, teljesen alaptalanul, a Radl malmot, a Pölchen-Svanfelder malommal, ahol Érdy János, Nádasdy Ferencz, Thaly Kálmán, Vasvári Pál és sokan mások kutattak, Árpád fejedelem sírja után. A 19.

században, inkább csak kutattak, és megpróbáltak feltárásokat kezdeményezni, a különböző elképzelések, és a még fellelhető romemlékek szerint. A téves elgondolások szerinti Óbuda helyrajzot azonban csak a 20. században "szülték meg" valójában a történészeink úgy, hogy a helyrajzi vonatkozásoknak, az okleveleinkben megírt adatoknak azok alapjában sem felelnek meg. Véleményem szerint ez így önmagában is világraszóló botrány, amiből kitűnő filmet lehetne készíteni. Azért kellet történészeinknek a Radl malmot a Pölchen malomnak ferdíteni, hogy a Viktória téglagyárnál talált romokat, az Óbudai Fehéregyházának hamisíthassák! Napjainkban pedig, Gömöri-Gerevich után, Kanyó Ferenc hamisítja a Radl malmot a Pölchen malomnak, és erőlteti tovább a történész téveszmét, hogy Fehéregyháza elpusztult a Viktória téglagyár bányagödrében, és így sem azt, sem pedig Árpád fejedelem sírját, vele együtt nem is kell tovább keresni. Ez az egész történet, ami amúgy is
bicskanyitogató, akkor lesz végképp kiakasztó, ha megnézzük azt a tényt, hogy a hivatalos történész álláspont, napjainkban az óbudai Fehéregyházát, a Viktória téglagyár bányagödrében eltűntként kezeli. Mindez azt is jelenti egyébként, hogy "szakértő történészeinknek" halvány lila gőzük sincs az okleveleink, vonatkozó tartalmáról Fehéregyháza ügyben, az ugyanis azért neveztetik ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA néven, mert a városban létezett! Régiesen mondva, slendrián munkát végeznek, és ezt még másolják is.

PLECHEL-SVANFELDER MALOM-ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJÁNAK HELYMEGHATÁROZÓ MALMA

A mai Csillaghegy keleti oldalán, az Árpád strandfürdőnél létezett a Fehéregyháza forrástava, itt állt tehát az a Pölchen malom, aminek földrajzi helyéhez viszonyítva határozták meg  az Óbudai Fehéregyháza földrajzi helyét. És ez bizony a ma Csillaghegynek hívott hegy északkeletii területe, ahol Óbuda városa, és a hegyoldalban-hegyen, de mégis hegy alatt, a síkon, Fehéregyháza létezett! 1. Ugyanaz a terület, amiről az okleveleink szólnak, minden oldalról vizsgálva. 2. Ugyanaz a hely, amit Óbuda városának középkori látképei mutatnak északi nézetből

ÓBUDA VÁROS AZONOSÍTÁSA ÉSZAKRÓL

 3. Ugyanaz a terület, amiről Felkis Antoine, esztergomi földmérő térképe készűlt, déli nézetből 1778-ban Alba Ecclesiáról. Tehát akkor még tudták, hogy a Magyar nemzettség szálláshelye Megyeren található!(Hol is lehetne máshol?) Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ezzel az írásommal végkép igazoltnak látom, Óbuda városának és az Óbudai Fehéregyházának, a Csillaghegy északi oldalán való létezését. 4. Hiszen a Plechel-Pölchen malom hiteles helyrajzával, keleti irányból is bizonyítottam, azt amiről immár több. mint egy évtizede írok Blog oldalakat ebben a témában az internetre.

FELKIS ANTOINE TÉRKÉP-MŰHOLDAS AZONOSÍTÁS DÉLRŐL NÉZVE A CSILLAGHEGYRE

És a végén tekintsük meg ismét azokat a térképeket, melyek igazolják-bizonyítják mindazt, amiről írtam. Nyugodtan le is lehet követni, megadom a térképek linkjét. Tessék kinagyítva is megvizsgálni! Békásmegyer. 1802. A Csillaghegyi Árpád forrásfürdő egyik legkorábbi ábrázolása! https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3026/?list=eyJxdWVyeSI6ICJraXNzaW5nIn0

PLECHEL-PÖLCHEN MALOM

A biztonság kedvéért vizsgáljunk meg egy olyan térképet is aprólékosan, ahol a Radl malom-Frankel mühl és a Svanfelder malom-Plenkel(Pölchen) mühl néven jelölték!

 

A FRANKEL MALOM BALRA ALUL, A PLENKEL MALOM ÉS FEHÉREGYHÁZA FELÜL A CSILLAGHEGYEN!
Békásmegyer. 1804.  Szerző: [Sax, Johann - K. Baudirections Zeichner]

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2763/

Hogy az életben többé soha, egyetlen történész se zagyválja egybe ezt a helyrajzilag, is teljesen elkülönülő két malmot, és a neveiket, így nyomatékosítom ismét. Tehát a Radl malom a Frankel malom, és a Vörösvári útnál található. A Pölchen malom pedig valójában az a meleg vizes malom a Csillaghegyen, amit Svanfelder malomnak is hívtak, és az Óbudai Fehéregyháza valamint Árpád sírja

helymeghatározásához írt róla Schier Syxtus. Azt kell még hozzátennem, hogy a térképek készítésének ideje, pontosan azok az évek, amiről Réső Ensel Sándor értekezik, és így tehát, vitán felül álló az, hogy Dr. Érdy János igazat mondott, Réső pedig igazat írt az utókor számára, vagyis nekünk, a jelenkor kutatóinak. Hálásan kell emlékeznünk, mind rájuk, mind pedig társaikra, kik a feltárásban részt vettek. Már csak azért is, mert Réső finoman fogalmazott, de azt is tudnunk kell, hogy a csendőrök kardlappal kergették szét a feltáró munkásokat, már a dunai hajóállomásnál. Vasvári Pál történész-politikus neve, a műveltebb olvasóknál, ismerős lehet, mint forradalmár, a márciusi ifjak vezéralakja. Ebben a témában, az idők folyamán, nincs változás. Napjainkban "már csak" pénzbüntetéssel zaklatják a kutatókat, az Aquincumi igazgatónő, Láng Orsolya aljas feljelentése alapján.

 

A CSILLAGHEGYI ÁRPÁD FORRÁSTÓ, MAI NEVÉN ÁRPÁD STRANDFÜRDŐ LEGELSŐ ISMERT ÁBRÁZOLÁSA

Véleményem szerint hatalmas lépést tettünk, az Óbudai Fehéregyháza és vele együtt, Árpád fejedelem valós-hiteles sírhelyéhez biztosan közeledve, megcáfolhatatlan módon!  Kíváncsian várom, hogy ki lesz majd az a tökös történész, aki le meri majd utánam írni, hogy a Zichy Főtér, a történész hamis Óbuda az csak a Boldogságos Szűz Szigete, Révjenő és Vybech, a szigeti apácák, középkori nagy telepei, és nem pedig Óbuda városa. Hiszen Vetus Buda, minden vonatkozó forrásunk szerint, sziklás hegyen létezett, és krónikáinkban-okleveleinkben Sicambrianak írták ezt a várost. Szembe kell nézniük történészeinknek a hibáikkal, mert csak így lehet majd a valós Óbuda történelmét megírni a város igazi helyrajzára, a napjainkban Csillaghegynek hívott területre. A tekintélyelvű történelem gyártást pedig azonnal be kell szüntetni, és visszamenően száműzni kell Óbuda történelméből!

Egyed Zoltán Pajzsvivő