A KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA

 

 

Korábbi bejegyzéseimmel együtt ezen bejegyzés, bizonyosan legfontosabb a kutatásom szempontjából. Sikerült egy olyan igazolást találni Újbécs helyrajzi vonatkozásában, ami Pest uradalmi birtokon,Werner comes/apácák várával a Kálvin közben, és Szent Mihály arkangyal prépostsági templomával a Zichy Fő téren, döntő és egyben visszavonhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy amit ma történészeink a középkori Óbuda városának gondoltak mind ez idáig, az valójában Újbécs és Révjenő települése! Megtaláltuk ugyanis Újbécs határát, és az azt jelző szobrot, annak egykori földrajzi helyével egyetemben!

Persze ennek a hírnek sok-sok ember nem fog örülni, hiszen történészeink abba a tévhitbe ringatták őket, a Zichy Fő tér környékén élőket, hogy ők ott élnek, ahol egykor a középkori Óbuda is létezett. Az előttem lévő kutatók sem foglalkoztak komolyabban azzal, hogy feltárják azt, hogy valójában milyen település található a Zichyék majorságának környékén. Az okleveleinket jól ismerő kutatók is megelégedtek a gyenge magyarázattal, hogy ők a korábbi főváros területét keresik. Nem foglalkoztak a ténnyel, hogy Buda-azaz Óbuda, ugyanazon a helyen létezett-élt és működött, egészen 1595. évig. Egyszerűen ez idáig senki nem tudott fogást találni a területen, pedig Gál Éva is tisztában volt az ellentmondásokkal, és például azzal, hogy Zichiék a kapzsi nagybirtokosok, térképet és középkori határjárást hamisítottak, csak azért, hogy még több földre és bevételre tegyenek szert. És aztán ezt a meghamisított határjárást akarta Györffy György is összemosni a Szépvölgyi út vonalával, a hamis területtel, mikor az eredetinél sokkal délebbre tolta a határokat, mert ő is azt képzelte a gazdag romterületre, a mai Fő tér környékére, hogy azok a romok csak is Óbuda városát jelenthetik. Kishitűség és lekicsinylés jellemezte és jellemzi ma is történészeinket, és ennek isszuk a levét, ez keseríti meg napjainkban is Óbuda város valós történelmét. De térjünk a lényegre... 

                  KIJÁRÁSI TILALOM=RENGETEG SZABADIDŐ 

 

2020.márcus 25. van ma. A korona vírus miatt kijárási tilalom, és így a hirtelen kényszerszabadság miatt, sokkal több időt tudok a kutakodással tölteni. A reggeli kávém betoltam, aztán már a következőt kortyolgattam,(kipihenten ébredve, a dupla kávé kiváló ötleteket és energiát tud adni) miközben rákerestem a mesterem írásában a helyrajzi adatokra és utánakutattam. Nem értettem ugyanis a majd negyven évvel ezelötti kirándulószakkörön tanultak, és a tanulmányában leírt ellentmondások miértjét. Hol tévedett, Gerevich László és Csánky Dezső után, még Belitzky János is? Elkezdtem tehát sokadjára olvasni a tanulmányát. Pest birtok és Magno Fossato történész tévképzet ekkor már tiszta volt, és tiszta már az is, hogy a Fő tér betonja alatt a szigeti prépostság, a Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostság található! Arra voltam még kíváncsi, hogy miként próbálta alátámasztani és mivel a történész téveszmét, hogy Újbécs, amit minden vonatkozó oklevél szigeten ír, annak szerintük valahol a bal parti Pest környékén kéne lennie. Belemélyedtem tehát azon tanúvallomásokba, amit 1752.március elsején vettek fel, mutatom is azt a részletet, ami engem érdekelt, ugyanis Belitzky nem ment utána a részleteknek, megelégedett a zavaros elmondásokkal.

“Ez a határmegállapítás különben már csak azért is fontossággal bír, mert ez szolgált alapjául a klarissza-apácák 1686 utáni birtokpöreiben a Pest városával szemben kívánt határmódosításoknak, amikor is az apácák a város által elbirtokolt Ujbécs és Jenő pusztákat a maguk számára akarták megszerezni. Újbécs és a tőle északra fekvő Jenő helyének pontos meghatározá­sára nézve igen nagy­fontosságú az a tanu-vallatási jegyzőkönyv, amelyet 1752 március 1-én vettek fel a kla­rissza-apácák Pest vá­ros elleni perében. A tanuk zöme a pest­környéki falvak és Ó-buda magyar lakosai sorából került ki. A feltett kérdé­sek a következők vol­tak : Halotta-e a tanú és kitül Uj Bécsnek és Jeneönek valaha hirét és ha halottá, mely táján vannak és régenten kik birták? 2. Tudja-e avagy ha­lotta-e meddig lett vol­na régi üdőkben Vácz felé az pesti határ?« Ezekre a kérdésekre összesen harminchár­mán feleltek meg. Elsőnek Szőnyi Lőrinc péceli nótárius vallomását hallgassuk meg. Ő »gyermekségé­tül fogva mindétig hal­lotta azon helet, hol ... most a Sóház erányában Szent János Nepomucenus képe vagyon helheztetve, Kis-Bécsnek neveztetni és felőle való játék beszédet is számtalanszor hallotta, hogy t. i. pesti kaputul Bécsbe a kását forrón el lehet vinni, sőt a mostani Váczi-kaput is azelőtt Bécsi-kapunak nevezettnek lenni. Ezen kis kitérés után, ami azonban fényt vet a helyi hagyomá­nyok fennmaradásának lélektanára, lássuk a tanúvallomások alapján a pontosabb helymegjelöléseket. A nyolcvan esztendős Szűcs István, aki tehát 1670 táján született »gyermekségében tudakozta a török világban, hogy mért hinák (a mostan Váczi-kaput) Bécsi-kapunak. Mely kérdésre mondották az akkori öreg emberek s egyszersmind a fatensnek (mutatták) azon Só-ház erányában akkor puszta nagy ház épületet, melynek maradékján mostanság Szent János Nepomucenus képe és kút is vannak, azelőtt a helyet Bécsnek nevezettnek lenni«.78) Vallomását megerősíti Kovács György tanúskodása is, aki »az török világban is már circiter huszonkét esztendős lévén, akkor is örökkén azon tájékot hallotta, ahol most a kút és a Szent János képe látszottnak, Új Bécsnek lenni. Magok is a parasztok midőn a hídhoz (mely akkor annak a kőrakásnak erányában volt által a Dunán) fákat hordottak, ha valakitül kérdeztettek, hogy hová vinnék a fát, örökké úgy feleltek, hogy Új Bécshez és az reá szolgáló kaput is, mely most Váczi-kapunak hivattatik, Bécsi­kapunak hasonlóképpen nevezték.«

Természetesen ő is hallotta a Bécsből Budára való kásavitel szóllását. A tanuk vallomásából a továbbiak során egybehangzóan kiderül a pesti Só-ház közelében lévő »kőrakáson«, vagyis romokon, amelyek mellett, vagy között egy kút és egy Szent János-szobor állott, volt a török világ előtti Új becs, vagy »Kis-Bécs«, amit az egyik »Bécsi-vár«-nak is nevezett. Kitűnik továbbá az is, hogy a török időkben még egy jól felismerhető »puszta nagy ház épülete« állott a kérdéses helyen. A város visszafoglalása után az épületnek már csak romjai és használható kútja ismert és nem lehetetlen, hogy egy templom alapfalait felismerve, Szent János szobrát helyezték ide”.

Ezeket olvasva engem az érdekelt, hogy a megnevezett szobor, ami Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, arról van e esetleg valami információ, hogy hol található, és miért beszéltek mindannyian erről a szoborról? Természetesen tudtam, hogy hol van ez a szobor, hiszen sétáim alkalmával már láttam, és nézegettem, ma is megtekinthető a Szent Péter és Pál főplébánia előtt! Érdekes módon, pont azon a területen, ami véleményem szerint az egykori szigeten elválasztotta Újbécs és Révjenő területét.

A folyók, hidak, hajósok,vízimolnárok és halászok védőszentje. Van azonban valami, amit én sem tudtam ezen alkotással kapcsolatban, mégpedig az, hogy csak 1790-ben került át erre a helyre! Az előtt a Nagyszombat utca valamely részén volt megtalálható! És miként hívták ezt az utcát, egészen 1930-ig? Határ utca!

 

EREDETILEG ITT ÁLT A NEPOMUKI SZENT JÁNOST ÁBRÁZOLÓ SZOBOR!

Erre szoktam azt mondani, hogy ilyen véletlenek nincsenek! Ez ugyanis az a terület, ahol a nyugati hegyek alatti belső meder visszatért a Duna főmedrébe, és tulajdonképpen elválasztotta az észak-déli területet.

 

ÚJBÉCSEN A NAGYSZOMBAT UTCÁBAN-A SZIGET HATÁRÁN ÁLLT A SZENT JÁNOS SZOBOR!

Most, hogy ilyen közelről szemléljük ezt a földrészt és vízrajzi rekonstrukciót, el is lehet szépen gondolkodni a téveszmékben élő, nem csak történészeknek! Lehet, hogy egykor az északi rész, ami ma a hamis Óbuda, az egybetartozott a csak kissé arrébb lévő Margitszigettel? Az okleveleink ugyanis erről szólnak! Insula Leporum-Óbuda Ékességes Szigetéről, ahol többek közt Révjenő és Újbécs is megtalálható. Hiszen történészeink a vízrekonstrukciós térképek hiányában nem tudták a valós helyére azonosítani a várost, a mai digitális térképek világában, viszont már egyszerű. De van még valami. Mégpedig az a kérdés, hogy miért emlegette mindenki a tanúvallomásokban, 1752-ben ezt a szobrot? A köztérkép információján kívül, az “óbudai” Fogadalmi oltár, Szent Flórián szoborcsoportról szóló jegyzetek közt is megtaláltam a 10. számnál ezt az információt: A közhiedelemmel ellentétben nem ezt a Flórián szobrot helyezték át az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia-templom elé. A szintén Zichy Miklós és neje megrendelésére, Nepomuki Szent János szobrával együtt 1752-ben készült Bebo-alkotás 1790 óta áll jelenlegi helyén; akkor helyezték oda eredeti helyéről, a Határ utcából, ma: Nagyszombat utca. 

Emlékszünk még, hogy mikor történtek a tanúvallomások, melyben Újbécs és Révjenő területét keresték a klarissza apácák? Az évszám 1752! A tanúvallomást tévők az akkoriban közismert új alkotás, a Nepomuki Szent János szobor akkori helyére állították azt, hogy ott volt Újbécs, és ez az a hely, amit az okleveleink egyöntetűen leírnak, és az MTA vízrekonstrukciós térképe is ábrázol. Van még egy fontos adalék amiről korábban is írtam már az utakkal kapcsolatban.

BUDA BÉCSI KAPUJA ÉSZAKRA NYÍLIK-BECH-ÚJBÉCS TELEPÜLÉS FELÉ!

A tanúvallomások is szólnak a “Bécsi” kapuról, Csakhogy a mai Budát hívták akkoriban Pestnek is, mert Óbuda, Pest-hegyén lévő vár nevét-Alt Ofen- hagyományként átvitték a mai Budára-Nev Ofenre. És ennek az Új Buda(tévesen Pestbuda) várának, a “külső és belső Bécsi” úthoz, arrafelé néző kapuja is van, amit Bécsi kapunak hívnak!

A BÉCSI KAPU AMI BÉCS FELÉ VEZET

 

Véleményem szerint így van igazán értelme a kapu nevének, ha a mai Buda várából a Bécsi kapun keresztül, Béch várához, illetve Wybech azaz Újbécs földjére lehet eljutni. Arra a területre amit ma történészeink alapjában tévesen a középkori Óbuda városának feltételeztek. Ezzel a kör bezárult, beazonosítottuk Újbécs és egyben Révjenő középkori telepét, azt a területet, ahol Zichyék a központjukat felépítették. A mindezekből következő értelmes kérdés pedig a következő: Hol található a középkori Óbuda városa?

VETUS BUDA-ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN!

Az értelmes válasz pedig az, hogy pontosan ott, ahol a vonatkozó okleveleink helyrajzilag leírják, és a középkori hadmérnöki rajzok ábrázolják!

 

ÓBUDA PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN

                                                                               Egyed Zoltán.

ÓBUDA TOPOGRÁFIA-AZ ÓBUDAI LÁTKÉPEKEN ÁBRÁZOLT HÍD FÖLDRAJZI HELYE A VALÓSÁGBAN

ÓBUDA VÁROSA ÉS A SOLYMÁRI PATAKON ÁTVEZETŐ RÉGI HÍD

 

 

 

Annyira nyilvánvaló számomra, hogy folyamatosan tévedve és egymást másolva ferdítették el történészeink az óbudai topográfiát, hogy úgy éreztem, ezt a témát még inkább ki kell vesézni, van még a látképekben tudás és igazság.  A számítógépemen a háttérképnek beállított Óbuda látképet bambulva, és így ébredezve a kávéivás közben, hirtelen egy pontra kezdtem fókuszálni, és aztán már mosolyogva ittam tovább a kávét, a kávé megtette a magáét, rögtön az agyamba ment.  ☺

Van ugyanis a háttéri azonosítások közül, egy aránylag közeli fix támpontunk, és ezt a tényt hivatalos régészeti kutatás is alátámasztja! Persze, a háttéri, ábrázolt látvány magáért beszél, és minden a helyén van, a megfelelő nézőpontból szemlélve a terepet. Ám néhány vakegér-kuszaszem történész, és szervilis cimboráik igyekeznek még most is félremagyarázni Óbuda látképeit. Sajnos az Óbudai Múzeum "szakemberei" is azok, akik élen-járnak a népbutításban, és a digitális alkalmazások és térképek világában is még félrevezetik a múzeum látogatóit, képzelgésnek feltüntetve a hiteles és egykorú hadmérnöki rajzokat. Tehát ezen írásom, leginkább nekik szól, a félretanított, és szamárcsapást követő muzeológus régész-történészeknek, csak reménykedni lehet, hogy egyszer még észre térnek. 

Bekarikáztam Óbuda látképén vastagon a lényeget! Wilhelm Dilich Sháffer hadmérnök rajzán, Óbuda látképén olyan

ez a pont, a régi-római híd, ami bizony totális bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy egyrészt a művész valós tájat és látványt ábrázolt hitelesen, másrészt pedig arra, hogy a vizes terület képünkön a mai Mocsárosnak hívott földrajzi környezet. Ebből és ez által is következik az a tény, hogy Óbuda városa a Csillaghegyen található! 

 

 

Ez a híd ugyanis a későbbi Óbuda térképeken is megtalálható, TEHÁT TÁJÉKOZÓDÁSI PONTKÉNT SZOLGÁL! És ezért az Óbuda térképeken szereplő régi híd, igazolja egyben a hiteles metszeteket is, melyeket a hadmérnök rajzolók készítettek. Ezt egyébként még a katonaságnál, a sorkatonáknak is tanítják, hogy miként kell egy adott helyszínen tájékozódási pontokat keresni, én legalábbis tanultam még(tudom, ez múzeumi szakértőknél nem követelmény, sokkal inkább divat a szervilizmus manapság is).

Így a híd földrajzi helye tájékozódási és viszonyítási pont is egyben. A történész dogmák, és velük együtt, "szakértő történészeink-történelemtanáraink egylete" is tovább buknak, legalábbis ebben a témában biztosan.   ☺

Térképünk egyébként 1804-ben készült, és így az is megfigyelhető, hogy ebben az időszakban mennyire volt már feltöltődve az a terület, ahol a középkorban még hajózni lehetett! Itt lehet a képet megtalálni: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2763/

 

Gyengébbek kedvéért, itt a hídról a kép, északról készült, ám de ugyanazon a földrajzi helyen látható, mint a felülnézeti térképeken!

Ezért mondom én azt már egy jó ideje, hogy nem érdemes a tévedéseikben tobzódó régész történészeinknek tovább hajtani a dogmáikat, hiszen mai internetes világunkban már mindenki számára elérhető az, ami korábban soha. Digitálisan nagyítható látképek-térképek, oklevelek, vonatkozó egykorú leírások stb.... Az Óbuda történész dogmákat cáfolni lehet, igazolható, hogy áltudományos módon ferdítenek az Óbudai Múzeumban, Óbuda történelmével és látképeivel kapcsolatban.

Mit gondolnak kedves olvasóim, megtaláljuk még ezt a hidat más térképeken is, melyek ezen területre vonatkoznak?   ☺

Nézzünk egy korábbi térképet, az 1778. évből! Lásd itt: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2466/?list=eyJxdWVyeSI6ICJCXHUwMGU5a1x1MDBlMXNtZWd5ZXIifQ

Ezen a térképen is ugyanott szerepel a híd, melyen a Solymári patakon tudtak átkelni, északra-Óbuda irányában! 

Naná, hogy ott van, a többi térképen, hiába hamisítottak Zichyék is térképeket! A 26-évvel korábbi térképünkön az is megfigyelhető, hogy mennyivel hangsúlyosabban ott van a víz a mocsáros területén! Bukott tehát az állítás, miszerint a középkorban már egy feltöltődött terület a mocsáros. Példák mutatják, hogy a történelemtanár, Dunai Szigetek Blog írója lódít, mert félre lett tanítva, tájékozatlan, okleveleket nem olvas, és ma már a dogmákhoz fűződik az érdeke!

Most nézzünk egy másik hadmérnöki rajzot, mondjuk Zimermann, a császári csapattal utazó rajzművész Óbuda látképét! És igen, Zimermann Óbudát ábrázoló látképe is hiteles, írtam róla több alkalommal.

Ugyanazt látjuk rajta, kisebb ívben, mint a Dillich látképen, és lám a hidunk itt is megvan, méghozzá ugyanazon a földrajzi helyen és környezetben.Már csak alapjában ezért az egy dolog miatt is végtelenül ostoba az óbudai múzeum munkatársainak az erőlködése, hogy a metszetek "idealizáltak".

 

Nézzünk most egy másik térképet, mondjuk a hivatalból favorizált Habsburg Katonai Felmérési Térképeket! 

A változatosság kedvéért, most úgy mentettem le az Első Katonai Felmérés Térképének ide vonatkozó részletét, hogy átfedésbe raktam a mai műholdas látképpel. Tisztán látható, hogy a régi híd, a mai hídtól pár méterre nyugatra található valójában is!

Biztonság kedvéért nézzük meg a Második Katonai Felmérés Térképet is...

 

 

A híd természetesen ott van ezen a térképen is, ugyanazon a földrajzi helyen, ahol lennie kell!

És itt: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTervtar/10973/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcdTAwZDNidWRhIn0 azt is láthatjuk, hogy mikor készült a régi hídtól pár méterre az új híd!

Persze mások is kapiskálták, hogy korábban minden másként volt és így nem a mai Duna meder, tehát nem a mostani állapotokból kell kiindulni. De a téveszmék és történész nagyságok renoméja miatt ez nem nyert széles körben elismerést.

Ezt írja Zsidi Paula: A DUNA MEDRE A RÓMAI KORBAN AQUINCUM TÉRSÉGÉBEN című írásában, itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_BUDREG_41/?query=Nagy%20Tibor%20r%C3%B3mai%20h%C3%ADd&pg=61&layout=s

 

"Mind a geomorfológiai vizsgálatok, mind pedig a régészeti adatok egyértelműen utalnak arra, hogy a Duna vízjárása és a folyó által elfoglalt terület a római korban jelentősen eltért a maitól. Némi támpontot nyújtanak az egykori helyzet rekonstruálására a folyó 19. századi, szabályozás előtti állapotát mutató térképek valamint a Duna menti romokról szóló feljegyzések, melyek közelebb álltak a Duna egykori medréről, partvonaláról és szigeteiről alkotott elképzelésekhez mint a mai állapotok.

A római kori Dunamederről készült első, hidrológiai vizsgálatok nyomán megrajzolt, régészeti publikációkban is ismertté vált rekonstrukciós ábrázolások jól mutatják, hogy a meder a mainál szélesebb, partvonala tagoltabb, a meder szigetekkel tördeltebb volt. A folyó jobb partján fekvő dombvidékről, patakok vezettek a kiszélesedő folyóvölgybe. A budai hegyvidéken és a folyó mentén élénk forrásműködés volt, melyek vizét ugyancsak kis patakok szállították a folyóba. Ugyanakkor érzékelhető még a nagyobb mederágak nyoma is, melyek a jobb partot csak két-három nagyobb ággal, míg a bal partot sűrűbben tagolták. Már az Aquincum topográfiájáról készült egyik legkorábbi összeállítás is említi, tapasztalati adatokra hivatkozva, hogy a meder egykor sekélyebb volt,
s míg a jobb partot pusztította, „foglalta", a bal partot építette."

A teljes képet azonban még akkor sem tudták, a vízrekonstrukciós térképek, a fúráselemzések után, e területről, csak később érkeztek. És írja is a tanulmányában.

"Az elmúlt időszakban végzett számos új feltárás több ponton lehetővé tette a Duna partvonalának pontosítá

sát. A már említett Hajógyárszigeti feltárások mellett, az egykori Dunapart maitól eltérő helyét többek között az óbudai Gázgyár területén, az Óbudai-szigeten,
valamint a Zsigmond tér vonalában
sikerült megállapítani. Budaújlak térségében, a katonai amfiteátrumtól délre mesterségesen kiszélesített és tisztított, de természetes eredetű árok nyoma került elő, amelyet egy korábbi Duna-ággal lehetett azonosítani. A feltárások mellett a Duna közelében végzett számos régészeti feltárás és a rendelkezésre álló talajfúrási adatok ma már lehetőséget adnak újabb, a korábbinál pontosabb hidrológiai térkép összeállítására, melynek a római topográfiával egybevetett publikációja előkészületben van."
45

 

HOL HIBÁZTAK?

 

Megjelentek tanulmányok és aztán az MTA CSFK vízrekonstrukciós térképe, azonban még sem történt semmi. Történészeink még fejben sem tudták feldolgozni, egyszerűen nem értették meg, hogy annak immár vége van, amit ők idáig összehordtak Óbudáról, hiszen a vízrajzi térkép alapján kell újra értelmezni az okleveleket, és ezen térkép alapján kell és lehet csak értelmezni, az Óbuda városát ábrázoló látképeinket is. Persze a buta történészek azt harsogják, hogy "ez a térkép csak a római korra készült". Azonban Dr Schweitzer Ferenc professzor több alkalommal biztosított arról, hogy a mocsáros-belső régi Duna meder azt a képet mutatta a középkorban is, amit a rekonstrukciós térkép, és az Óbudát ábrázoló hadmérnöki rajzok is hitelesen ábrázolnak. A végére azért ismét elárulom azt is, hogy hol hibáztak és hibáznak ma is a történészek, nehogy az legyen, hogy csak kritizálom őket. Történészeink azt hitték és képzelték, hogy az Óbuda látképeken ábrázolt Duna meder, az egyenlő a mai Duna mederrel. Pedig egyáltalán nem, hiszen a képek mondanivalója, az maga Óbuda városa! Valójában a látképek a belső-nyugati medret, mai nevén Mocsáros területét mutatják! Nem végeztek történészeink alapos és átfogó környezet tanulmányt, vízrajzi rekonstrukciókat! 

A HADMÉRNÖKI RAJZON ÉS MŰHOLDAS LÁTKÉPEN UGYANAZT LÁTJUK.

Nem a kutatott korszak vízrajzi-földrajzi állapotából kiindulva vizsgálták a területeket, és így ezáltal bődületes hibákat halmoztak egymásra, félrevíve-elferdítve Óbuda múltját, egybemosva még a bal-parti Pest környékével is, ez az igazság. Csak a hibáik beismerése után, azokat leírva térhetnek vissza, egy hitelesen valós történelem íráshoz, Óbuda városához, egy nem túl távoli területre, melyet a magyarokról Megyernek hívnak. A napjainkban Csillaghegynek hívott terepen található a királyi Magor-Turul nemzetség ősi szálláshelye és Sicambria-Óbuda préposti-királynéi, középkori városa.

 

 

Megállapítható tehát, hogy a középkori Óbuda látképeken szereplő híd,szerepel a későbbi Óbuda térképeken is. Az is egyértelműen látható, hogy a vizsgált híd helyétől számítva, Óbuda prépostsági főtemploma és romvárosa is, északra-nyugatra hegytetőn és hegyoldalban létezett! Az is teljesen világosan megállapítható, hogy történészeink hamis és idealizált Óbudája, a Zichy Főtér környéke pedig pontosan az ellenkező irányban van, kissé délre-keletre! Korábban azt is megírtam, okleveles határjárással és oklevelekkel is bizonyítva, hogy a Zichy Főtéren Révjenő települését, míg attól kissé 

délre a Kálvin köznél Újbécs várát, és ismét délre, a szigeti klarissza kolostort tárták fel korábban. Tehát azon a területen, ami a középkorban még sziget volt, egyáltalán nem Óbuda városa található!

Igazoltuk tehát az óbudai látképen lévő, régi római(?) híd földrajzi helyét, ezáltal igazoltuk a hadmérnöki rajzok hitelességét, és egyben a hegytetőn és hegyoldalban lévő Óbuda városának földrajzi helyét. Hiszen az Óbuda látképeken és térképeken is egyaránt látható, azonosítási pontnak vett híd földrajzi helyétől számítva, Óbuda prépostsági Szűz Mária temploma a várossal együtt, teljes bizonyossággal északnyugatra létezett! Ugyanakkor az is értelemszerűen látható és tényként állapítható meg, hogy a város, a keleti-legmagasabb ponton lévő prépostsági templomtól-nyugati irányban terjedt, és ez a földrajzi hely pedig a napjainkban Csillaghegynek hívott terület!

 

                                                     Egyed Zoltán Pajzsvivő