2016. május 13., péntek

ÓBUDA TÉVES HELYMEGHATÁROZÁSA

ÜRÖM HATÁROS ÓBUDA ÖRS ÉS ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSÁVAL


A FELKIS TÉRKÉP HITELES HELYRAJZA AZ OKLEVELEKKEL KÖZÖSEN ÉRTELMEZVE

Óbuda-Sicambria város kutatásában a Villa Wrs vagyis Óbuda Örs településének valós helyszíne, az esztergomi nagy úttal közösen helyrajzilag elválaszthatatlanok, hiszen a régi Budára vonatkozó oklevelekben közösen szerepelnek. Mondhatnám úgy is, hogy Örs település beazonosítása Óbuda városába-Fehéregyházára vezetett és közelebb vitt Árpád fejedelem sírjához is.

TERRENUM ÜRÖMIENSE MELLETT ALBA ECCLESIA AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA Beate Marie Virginis !

FELKIS ANTAL HITELES FÖLDMÉRŐ TÉRKÉPÉN JÓL LÁTNI A KÖZÉPKORI HATÁROKAT

Planum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, duc... [S 11 No 1848]

Kiemelés helyeE 148 1853:27
Típushatártérkép
Méret75 x 53 cm
JelzetS 11 No 1848
CímPlanum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, ductumque utriusque partis referens
TárgyÓbuda és Hidegkút közötti vitás határterület térképe
Méretarány126 mm = 400 bécsi öl
Normalizált: 6000
DátumNormalizált: 1778
Hitelesítés éve: 1781
Keletkezés éve: 1778
KözreműködőHitelesítő: Brady - Oberlieut. ... Ing.; Freibeisz, Antonius - Pest, Pilis et Solth ... uniors Or. Judlium; Scheid, Wolffgangh - Pest, Pilis et Solth Cottus V. Judlium
Rajzoló: Norel
Szerző: Felkis, Antoine de; Balzer, Joh.
Technikai jellemzőkTárolási forma: hajtogatott
Tárolási mód: fektetett
Eredetiség: eredeti
Egyediség: kéziratos
Tárolóeszköz: fiók
Anyag: vászonra vont papír
Szelvényszám: 1
Tartalmi jellemzőkVízépítészeti létesítmény: gémeskút
Közlekedési létesítmény: megnevezett utak
Mellékszöveg: részletes magyarázat, hitelesítési záradék pecséttel
Településrajz: Hideg Kuth település templommal és néhány ház oldalnézeti rajzával ábrázolva
Színezés: színezett
Épület: templom, kápolna, Albae Ecclesiae-rom
Államigazgatási beosztás: helységhatár: Hidegkúth, Solmar (Solymár), V. Buda
Vízrajz: patak, forrás
Díszítés: tájkép
Tájolás: KÉK+irányrózsa
Hegyrajz: hegyrajz: Hoher-Berg - Nagy Görej
Műveési ág: szántó, rét, legelő, szőlő
Nyelv: latin
Adatbázis forrásMagyar Országos Levéltár • S – Térképtár • S 11 – Kamarai térképek

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!


Tulajdonképpen az oklevél miatt kezdtem el írni ezt a bejegyzést, azonban Antoine Felkis térképének igazsága, ami a Hungaricana oldalán is látható-olvasható további gondolatokat hozott a témával kapcsolatban. Ez az a térkép, ami az egykori Árpád-házi királyok fővárosának területét ábrázolja az óbudai Fehéregyházával és az esztergomi nagy úttal közösen.Térképünk Hidegkuth és Vetus Buda vagyis Óbuda határát mutatja a bejárt határpontok szerint, az Ofner-BUDA- Berg(mai Péter hegy) déli oldalán. A határjárás pedig azt is tisztázza számunkra, hogy Atilla vára-Sicambria-Vetus Buda városa a G határjáró állomástól északkeletre található.
Mutatja a térkép az ESZTERGOMI RÉGI NAGY UTAT is, gyengébb történészek kedvéért: Vestigia antiqua via Strigoniensis Magna olim dicta- és ábrázolja az új nagy utat is, ami a királynéi vár árkával (BMV klarissza) párhuzamosan halad az okleveleink szerint Kurszán fejedelem várának irányába. Lásd Kurszán-vár Blog.Az ÓBUDAI ! préposti területen kiépült Novi Montis Pest(h)iensis Castrum Budavár miatt kiépült új esztergomi nagy út a korábbi kiépítéssel párhuzamosan halad a Kevély-hegy déli oldalán, Pilisszántó-Klastrompuszta és Pilysi apátság Kovácsi-Vaczon(ma Pilisszentkeresztnek hívják tévesen)-Pilisszentlélek irányába. Berlász Jenő járt jó nyomon, Hrenkó Pál pedig hiába volt katonai térképész, ez esetben a tévedéseit a már kialakult szamárcsapás vezette. Ő volt az, aki hivatalból intézte el, hogy a Felkis térkép hiteltelen legyen, aztán a szamár történészeknek volt mire hivatkozni a csapáshoz. Persze, hogy az óbudai Fehéregyházát akarta a Csúcs-hegyi római villába erőszakolni. Én sem lennék gyalogos egy olyan seregben, ahol a térképész parancsnok elfelejt több párhuzamos utat és egy egész hegyet, csak azért, hogy a téveszméjét erőltesse. Pedig még a digitális-műholdas technikára sincs szükség ahhoz, hogy az ember észre vegye a hatalmas TERRENUM ÜRÖMIENSE feliratot, éppen csak ki nem veri a térképet bámuló szemeket! 
A Hungaricana nem pozicionálta térképünket, ám Scheffer Miklós barátom szerkesztésével-amit ezúton is köszönök- mi megtettük!
A MAPIRE NEM POZICIONÁLTA A FELKIS TÉRKÉPET KÖZREMŰKÖDIK A TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁSBAN !

Az Óbudai Fehéregyháza tehát maga Óbuda városa egészen északon látható, az soha nem volt a Viktória téglagyár bányagödrében, ahogy Óbuda városa- préposti és királynéi város- sem volt soha a római Aquincumban, ez is csak egy muszájból kitalált primitív történész téveszme, ezért nincs erről oklevél sem. Délről néz észak felé térképünk, és bizony a manapság történészek által Óbudának fantáziált római terület még véletlenül sincs rajta! A betokosodott történész téveszmék már itt olyan maflást kapnak, hogy az ürömi határjárás adja rögtön a másikat... 
:)

ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSA ŐRSSEL- ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!

Ewrym-Üröm:


1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisszák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő  
távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a
SZAKRÁLIS HAROMKUTH
Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz-Burusienew-Ewrym 
HÁRMAS-HATÁRKŐ
határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336 

Óbuda Örs telepe és Óbuda város is közvetlen szomszédos tehát Ürömmel, ahogy Pilisborosjenővel is! A dátum 1355, érdekes módon pont az az időpont, amikor Óbuda városának határjárása is megtörtént. A ma Óbudának csúfolt terület pedig igencsak messze van Ürömtől, a Zichyék Óbudája pedig még nem létezik. Ezért nem azon a területen történik a határjárás. Az Óbuda városáról készült határjárás is az Üröm-Óbuda Örs-Megyer közötti területet járja körbe! Az oklevél ír a nagy útról is, ami Budára vezet, ahogy a Felkis térkép is ugyanazt mutatja, tehát kölcsönösen megerősítik egymás hitelességét.


Bebizonyosodott tehát, hogy a Budapesti Történeti Múzeum történész munkatársai valótlant, egy történészi téveszmét erőltetnek tovább még napjainkban is!


A témában téveszméket hirdető phd-s CEU ELTE oktatónak pedig illene tudnia, hogy Kumorovitz Bártfaira hivatkozik, tehát bukott a dogma, a látképek és még az oklevelek szerint is! Ezt a hadmérnöki rajzot Zimmermantól szintén Bártfai feliratozta ! Sziklás hegytetőn van ÓBUDA VÁROSA !
Laszlovszy József az ELTE és CEU oktatója szerint a katonai rajzokat "bulvár képeknek" készítették az egykorú hadmérnöki rajzolók! Egy történelemtanár szájából különösen megdöbbentő ilyen óriási butaságot hallani.
A TERÜLET LÉTEZIK!
Szerintem meg a tisztelt egyetemi professzor úr gyárt ócska bulvár történelmet, amikor azt akarja bemesélni hallgatóságának és diákjainak, hogy ez a hegy a főtéren van!

MARHA MARHA MARHA !

Miért van olyan érzése az embernek, hogy a szakmai nagyságok próbálják menteni a menthetőt, és még nagyobb képtelenségeket akarnak bemagyarázni nekünk? Továbbra is a Schönvisneres ostobaság a példakép, hogy a római Aquincumba erőszakolják valahogy Óbuda-Sicambria városát, és az egykori környező településeket is a szamárcsapásuk alapján próbálják tovább erőszakolni. A rómainak kell lenni itt a kultúrának, azt sulykolják tovább, hogy Óbuda városa a római infrastruktúrára épült, a rómaiak útjait használták a magyarok, a rómaiból nőtt ki a magyar főváros. A fenéket, ebből egy szó nem igaz!

OKLEVELEK IGAZSÁGA

Ugye kedves olvasóim, milyen érdekes, hogy ÜRÖM HATÁROS ÓBUDÁVAL! És Pilisborosjenőn átvezető út ÜRÖM területén keresztül BUDÁRA visz és Vrs-tehát ÓBUDA ÖRS területére vezet, amely határos Ürömmel! Ejnye, ti a történész szamárcsapásban még napjainkban is tévelygők, áruljátok már el szépen; hogy miért erőszakoljátok Óbuda Örs települését a mai Harsány-lejtőre? Kedves Papp Adrienn, ideje lenne már felébredni, tessék átnézni az oklevelek tartalmát, és aztán szépen elfelejteni, hogy Óbuda Örs települése továbbra is a Csúcshegyhez legyen erőszakolva! 

 ÓBUDA ÖRS NEM A HÁRMASHATÁRHEGYNÉL VAN, HANEM ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS AZ ÜRÖMI VÖLGY TÚLOLDALÁN! 


Remélem mindenki felfogta a DL 4503 számú irat lényegét: az oklevél megerősíti Felkis térképét, és megerősíti a hadmérnöki metszeteket, amelyek ugyanoda tüntetik fel Óbuda várait északról ábrázolva a fővárost! A jelenlegi hivatalos történész-dogma szerinti "Óbuda" vár sehogy sem lehetett határos Ürömmel. 

Mit ír a település helyét meghatározó többi oklevél?

1324. március 29.
A budai káptalan jelenti Károly királynak, hogy Tisza királyi főajtonálló mester a neki adományozott ürömi volt királynéi birtokba és a vele szomszédos Kompolt fia Péter fiaitól vett borosjenői (Borusyenw) birtokba Nyéki Balázs kir. és Tamás jegyző, káptalani megbízottak bevezették, a birtok határait megjárták. Ez érinti az Üröm feletti három forrást, a Kalász felé levő hegyet, a völgyben álló szilfákat, a budai út melletti diófákat, ezen úton lemegy az óbudaőrsi (Wrs) határig”.



Óbuda Örs települése Solymár és Óbuda között létezett helyrajzilag, azonban Óbuda városa NEM a ma Óbudaként ismert területen létezett, hanem a sziklás oppidum-promontorio-szőlőhegyen. Így tehát Óbuda városával együtt Wrs települését is valótlan helyre erőltették. Mikor jön el az idő, mikor fogják elismerni a több évtizedes hibáikat?

Történészeink tehát eddig is mellőzték, a hiteles oklevelek adatait a szamárcsapásuk érdekében, és ez nagyon durva TÉNY, a világon egyedülálló mutatvány! 
ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZEK NAPJAINKBAN

XXI.SZÁZADI DIGITÁLIS KOR

Sokszor megírtam már, hogy azért teljesen felesleges és alapjában buta dolog a hivatalos szamárcsapást tovább erőszakolni,(Laszlovszky,Kanyó,Végh,Láng,Lassányi) mert az okleveleken kívül a modern technika is velünk van.Több adatot is megtudunk az oklevélből, amit földrajzi helyhez tudunk kötni. Ennek a ténynek a dilettáns dogmákat hirdető történészek láthatólag nagyon nem örülnek, mindennel próbálkoznak,
hogy keresztbe-tegyenek a kutatásoknak. Az átlagember számára is elérhető mai GPS digitális technikával pontosan tudjuk a műholdas térképen jelölni a terepkutatás során fellelt tereptárgyakat. Az oklevelekben részletesen jelzett határköveket a térképünkön rögzíteni tudjuk. A földrajzi okleveles és terepi azonosítás után a rögzített eredményekből további azonosítások következnek az oklevelek ismeretével Vetus Buda-Sicambria azaz Óbuda királynéi városára vonatkozóan. 

GPS ÉS MŰHOLDAS HELYMEGHATÁROZÁSOK

Történészeink úgy csinálnak, mintha a digitális technika napjainkban nem létezne, mintha még most is bármilyen mondvacsinált téveszméjüket Óbudával és Fehérvárral kapcsolatban le tudnák nyomni hivatalból a történelem iránt érdeklődő emberek torkán. Azt sem veszik észre a megtévedtek, hogy a téveszméikkel a teljes szakmájukat is lejáratják, és nevetségessé teszik saját magukat. A laikusok is tudják, hogy a Zichy főtéren nincs hegy, ÓBUDA VÁROSA MINDEN OKLEVÉL ÉS LÁTKÉP SZERINT IS SZIKLÁS SZŐLŐHEGYEN LÉTEZETT ÉS SICAMBRIÁNAK IS NEVEZTÉK !



FORRÁS: MOL ARCANUM

A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES !

Az oklevelet és térképet bárki megtekintheti a digitális tárban, ebben pont ez a szép. Persze ezzel még nincs vége a fővárossal kapcsolatban összezagyvált történetírói butaságoknak. Korábban is utaltam rá, hogy jelenkori elnevezéseink földrajzi helyei teljesen valótlanok. Óbuda város területének téves azonosítása azt eredményezte, hogy a mai Buda vár környékének történelmét is hosszú időre meghamisították a hivatalos téveszméikkel történészeink. Gerevich butasága a mai napig kísért, méltó utódai pedig napjainkban is azt  hirdetik hivatalosan, hogy Óbuda várai a mai Budán léteztek. A mai Buda vára(NEV OFEN) azonban sosem volt a Pest-hegyi Buda vár, és nem IV. Béla építette azt. A mai Óbudát ábrázoló 18. század végén készült Kneidinger-féle térképek pedig nem  tudják az eredeti óbudai birtokterület határait. Napjainkban is még a római Aquincumba erőltetik a magyar Óbuda városát, pedig az sosem volt ott! Arra lennék a leginkább kíváncsi, hogy van-e egyáltalán olyan valaki a hivatásos oldaltól, aki tisztában van azzal, hogy mi az amit feltártak a ma Óbudának hívott főtér környékén?


MINDEN JOG FENNTARTVA
2016.

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ