A KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA

 

 

Korábbi bejegyzéseimmel együtt ezen bejegyzés, bizonyosan legfontosabb a kutatásom szempontjából. Sikerült egy olyan igazolást találni Újbécs helyrajzi vonatkozásában, ami Pest uradalmi birtokon,Werner comes/apácák várával a Kálvin közben, és Szent Mihály arkangyal prépostsági templomával a Zichy Fő téren, döntő és egyben visszavonhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy amit ma történészeink a középkori Óbuda városának gondoltak mind ez idáig, az valójában Újbécs és Révjenő települése! Megtaláltuk ugyanis Újbécs határát, és az azt jelző szobrot, annak egykori földrajzi helyével egyetemben!

Persze ennek a hírnek sok-sok ember nem fog örülni, hiszen történészeink abba a tévhitbe ringatták őket, a Zichy Fő tér környékén élőket, hogy ők ott élnek, ahol egykor a középkori Óbuda is létezett. Az előttem lévő kutatók sem foglalkoztak komolyabban azzal, hogy feltárják azt, hogy valójában milyen település található a Zichyék majorságának környékén. Az okleveleinket jól ismerő kutatók is megelégedtek a gyenge magyarázattal, hogy ők a korábbi főváros területét keresik. Nem foglalkoztak a ténnyel, hogy Buda-azaz Óbuda, ugyanazon a helyen létezett-élt és működött, egészen 1595. évig. Egyszerűen ez idáig senki nem tudott fogást találni a területen, pedig Gál Éva is tisztában volt az ellentmondásokkal, és például azzal, hogy Zichiék a kapzsi nagybirtokosok, térképet és középkori határjárást hamisítottak, csak azért, hogy még több földre és bevételre tegyenek szert. És aztán ezt a meghamisított határjárást akarta Györffy György is összemosni a Szépvölgyi út vonalával, a hamis területtel, mikor az eredetinél sokkal délebbre tolta a határokat, mert ő is azt képzelte a gazdag romterületre, a mai Fő tér környékére, hogy azok a romok csak is Óbuda városát jelenthetik. Kishitűség és lekicsinylés jellemezte és jellemzi ma is történészeinket, és ennek isszuk a levét, ez keseríti meg napjainkban is Óbuda város valós történelmét. De térjünk a lényegre... 

                  KIJÁRÁSI TILALOM=RENGETEG SZABADIDŐ 

 

2020.márcus 25. van ma. A korona vírus miatt kijárási tilalom, és így a hirtelen kényszerszabadság miatt, sokkal több időt tudok a kutakodással tölteni. A reggeli kávém betoltam, aztán már a következőt kortyolgattam,(kipihenten ébredve, a dupla kávé kiváló ötleteket és energiát tud adni) miközben rákerestem a mesterem írásában a helyrajzi adatokra és utánakutattam. Nem értettem ugyanis a majd negyven évvel ezelötti kirándulószakkörön tanultak, és a tanulmányában leírt ellentmondások miértjét. Hol tévedett, Gerevich László és Csánky Dezső után, még Belitzky János is? Elkezdtem tehát sokadjára olvasni a tanulmányát. Pest birtok és Magno Fossato történész tévképzet ekkor már tiszta volt, és tiszta már az is, hogy a Fő tér betonja alatt a szigeti prépostság, a Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostság található! Arra voltam még kíváncsi, hogy miként próbálta alátámasztani és mivel a történész téveszmét, hogy Újbécs, amit minden vonatkozó oklevél szigeten ír, annak szerintük valahol a bal parti Pest környékén kéne lennie. Belemélyedtem tehát azon tanúvallomásokba, amit 1752.március elsején vettek fel, mutatom is azt a részletet, ami engem érdekelt, ugyanis Belitzky nem ment utána a részleteknek, megelégedett a zavaros elmondásokkal.

“Ez a határmegállapítás különben már csak azért is fontossággal bír, mert ez szolgált alapjául a klarissza-apácák 1686 utáni birtokpöreiben a Pest városával szemben kívánt határmódosításoknak, amikor is az apácák a város által elbirtokolt Ujbécs és Jenő pusztákat a maguk számára akarták megszerezni. Újbécs és a tőle északra fekvő Jenő helyének pontos meghatározá­sára nézve igen nagy­fontosságú az a tanu-vallatási jegyzőkönyv, amelyet 1752 március 1-én vettek fel a kla­rissza-apácák Pest vá­ros elleni perében. A tanuk zöme a pest­környéki falvak és Ó-buda magyar lakosai sorából került ki. A feltett kérdé­sek a következők vol­tak : Halotta-e a tanú és kitül Uj Bécsnek és Jeneönek valaha hirét és ha halottá, mely táján vannak és régenten kik birták? 2. Tudja-e avagy ha­lotta-e meddig lett vol­na régi üdőkben Vácz felé az pesti határ?« Ezekre a kérdésekre összesen harminchár­mán feleltek meg. Elsőnek Szőnyi Lőrinc péceli nótárius vallomását hallgassuk meg. Ő »gyermekségé­tül fogva mindétig hal­lotta azon helet, hol ... most a Sóház erányában Szent János Nepomucenus képe vagyon helheztetve, Kis-Bécsnek neveztetni és felőle való játék beszédet is számtalanszor hallotta, hogy t. i. pesti kaputul Bécsbe a kását forrón el lehet vinni, sőt a mostani Váczi-kaput is azelőtt Bécsi-kapunak nevezettnek lenni. Ezen kis kitérés után, ami azonban fényt vet a helyi hagyomá­nyok fennmaradásának lélektanára, lássuk a tanúvallomások alapján a pontosabb helymegjelöléseket. A nyolcvan esztendős Szűcs István, aki tehát 1670 táján született »gyermekségében tudakozta a török világban, hogy mért hinák (a mostan Váczi-kaput) Bécsi-kapunak. Mely kérdésre mondották az akkori öreg emberek s egyszersmind a fatensnek (mutatták) azon Só-ház erányában akkor puszta nagy ház épületet, melynek maradékján mostanság Szent János Nepomucenus képe és kút is vannak, azelőtt a helyet Bécsnek nevezettnek lenni«.78) Vallomását megerősíti Kovács György tanúskodása is, aki »az török világban is már circiter huszonkét esztendős lévén, akkor is örökkén azon tájékot hallotta, ahol most a kút és a Szent János képe látszottnak, Új Bécsnek lenni. Magok is a parasztok midőn a hídhoz (mely akkor annak a kőrakásnak erányában volt által a Dunán) fákat hordottak, ha valakitül kérdeztettek, hogy hová vinnék a fát, örökké úgy feleltek, hogy Új Bécshez és az reá szolgáló kaput is, mely most Váczi-kapunak hivattatik, Bécsi­kapunak hasonlóképpen nevezték.«

Természetesen ő is hallotta a Bécsből Budára való kásavitel szóllását. A tanuk vallomásából a továbbiak során egybehangzóan kiderül a pesti Só-ház közelében lévő »kőrakáson«, vagyis romokon, amelyek mellett, vagy között egy kút és egy Szent János-szobor állott, volt a török világ előtti Új becs, vagy »Kis-Bécs«, amit az egyik »Bécsi-vár«-nak is nevezett. Kitűnik továbbá az is, hogy a török időkben még egy jól felismerhető »puszta nagy ház épülete« állott a kérdéses helyen. A város visszafoglalása után az épületnek már csak romjai és használható kútja ismert és nem lehetetlen, hogy egy templom alapfalait felismerve, Szent János szobrát helyezték ide”.

Ezeket olvasva engem az érdekelt, hogy a megnevezett szobor, ami Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, arról van e esetleg valami információ, hogy hol található, és miért beszéltek mindannyian erről a szoborról? Természetesen tudtam, hogy hol van ez a szobor, hiszen sétáim alkalmával már láttam, és nézegettem, ma is megtekinthető a Szent Péter és Pál főplébánia előtt! Érdekes módon, pont azon a területen, ami véleményem szerint az egykori szigeten elválasztotta Újbécs és Révjenő területét.

A folyók, hidak, hajósok,vízimolnárok és halászok védőszentje. Van azonban valami, amit én sem tudtam ezen alkotással kapcsolatban, mégpedig az, hogy csak 1790-ben került át erre a helyre! Az előtt a Nagyszombat utca valamely részén volt megtalálható! És miként hívták ezt az utcát, egészen 1930-ig? Határ utca!

 

EREDETILEG ITT ÁLT A NEPOMUKI SZENT JÁNOST ÁBRÁZOLÓ SZOBOR!

Erre szoktam azt mondani, hogy ilyen véletlenek nincsenek! Ez ugyanis az a terület, ahol a nyugati hegyek alatti belső meder visszatért a Duna főmedrébe, és tulajdonképpen elválasztotta az észak-déli területet.

 

ÚJBÉCSEN A NAGYSZOMBAT UTCÁBAN-A SZIGET HATÁRÁN ÁLLT A SZENT JÁNOS SZOBOR!

Most, hogy ilyen közelről szemléljük ezt a földrészt és vízrajzi rekonstrukciót, el is lehet szépen gondolkodni a téveszmékben élő, nem csak történészeknek! Lehet, hogy egykor az északi rész, ami ma a hamis Óbuda, az egybetartozott a csak kissé arrébb lévő Margitszigettel? Az okleveleink ugyanis erről szólnak! Insula Leporum-Óbuda Ékességes Szigetéről, ahol többek közt Révjenő és Újbécs is megtalálható. Hiszen történészeink a vízrekonstrukciós térképek hiányában nem tudták a valós helyére azonosítani a várost, a mai digitális térképek világában, viszont már egyszerű. De van még valami. Mégpedig az a kérdés, hogy miért emlegette mindenki a tanúvallomásokban, 1752-ben ezt a szobrot? A köztérkép információján kívül, az “óbudai” Fogadalmi oltár, Szent Flórián szoborcsoportról szóló jegyzetek közt is megtaláltam a 10. számnál ezt az információt: A közhiedelemmel ellentétben nem ezt a Flórián szobrot helyezték át az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia-templom elé. A szintén Zichy Miklós és neje megrendelésére, Nepomuki Szent János szobrával együtt 1752-ben készült Bebo-alkotás 1790 óta áll jelenlegi helyén; akkor helyezték oda eredeti helyéről, a Határ utcából, ma: Nagyszombat utca. 

Emlékszünk még, hogy mikor történtek a tanúvallomások, melyben Újbécs és Révjenő területét keresték a klarissza apácák? Az évszám 1752! A tanúvallomást tévők az akkoriban közismert új alkotás, a Nepomuki Szent János szobor akkori helyére állították azt, hogy ott volt Újbécs, és ez az a hely, amit az okleveleink egyöntetűen leírnak, és az MTA vízrekonstrukciós térképe is ábrázol. Van még egy fontos adalék amiről korábban is írtam már az utakkal kapcsolatban.

BUDA BÉCSI KAPUJA ÉSZAKRA NYÍLIK-BECH-ÚJBÉCS TELEPÜLÉS FELÉ!

A tanúvallomások is szólnak a “Bécsi” kapuról, Csakhogy a mai Budát hívták akkoriban Pestnek is, mert Óbuda, Pest-hegyén lévő vár nevét-Alt Ofen- hagyományként átvitték a mai Budára-Nev Ofenre. És ennek az Új Buda(tévesen Pestbuda) várának, a “külső és belső Bécsi” úthoz, arrafelé néző kapuja is van, amit Bécsi kapunak hívnak!

A BÉCSI KAPU AMI BÉCS FELÉ VEZET

 

Véleményem szerint így van igazán értelme a kapu nevének, ha a mai Buda várából a Bécsi kapun keresztül, Béch várához, illetve Wybech azaz Újbécs földjére lehet eljutni. Arra a területre amit ma történészeink alapjában tévesen a középkori Óbuda városának feltételeztek. Ezzel a kör bezárult, beazonosítottuk Újbécs és egyben Révjenő középkori telepét, azt a területet, ahol Zichyék a központjukat felépítették. A mindezekből következő értelmes kérdés pedig a következő: Hol található a középkori Óbuda városa?

VETUS BUDA-ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN!

Az értelmes válasz pedig az, hogy pontosan ott, ahol a vonatkozó okleveleink helyrajzilag leírják, és a középkori hadmérnöki rajzok ábrázolják!

 

ÓBUDA PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN

                                                                               Egyed Zoltán.

ÚJBÉCS-ÓBUDA HELYRAJZI PROBLÉMÁJA

"Hiába akarunk a mai Óbudából nagy történeti tradíciós múltat kiépíteni, ha a bizonyító kézzelfogható emlékek attól jóval távolabb fekszenek! Tisztán kitűnik ezekből a várostörténeti monográfiákból Óbudára nézve, hogy valahol hiba van. Valaki hibát követett el, s ezen a hibán bukdácsolunk, vitatkozunk, költekezünk hiábavalóságokra, helytelen irodalmi munkákat alkotunk, amelyekből kiviláglik, hogy sántít valami. És ez mind addig fog menni, míg egy széleskörű helyrajztörténeti kutatást nem kezdünk el, és míg nem fordítjuk figyelmünket az újabb kutatások elért eredményei felé. Nem kell szégyellni azt, hogy hibákat követtünk el. Csakis a hibák végtelen során világosodik meg minden és érhetünk el eredményeket. Ha így lesz tisztán fog állani előttünk Óbuda középkori története és világosak lesznek előttünk az eddig bizonytalanságban lévő romemlékek."                                   
                                                Sashegyi Sándor

ÚJBÉCS VALÓS HELYRAJZA AZ ÓBUDA PROBLÉMA MEGOLDÁSA

Elérkeztünk egy olyan ponthoz az Óbuda kutatásban, ami valóban vízválasztó, és jelentőségét véleményem szerint csak mega-kolosszális jelzőkkel lehet illetni, én magamban legalábbis így éltem meg, amikor hosszú évek kutatása után ráleltem a lényegre és tudatosodott bennem, hogy miként hívták azt a földrészt, amit ma tévesen Óbuda városának nevezünk. De ennek megítélését és munkám fontosságát inkább az utókorra bízom. Igazán jól példázza a következő írás, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a kutatás-értelmezés során, hiszen igencsak összetett és szerteágazó problémáról van szó. A szerencsém az volt, hogy most már nagyrészt minden megtalálható az interneten digitálisan, mert könyvtárba járva esélyem sem lett volna ezt a hatalmas kutatást elvégezni. Google kereső, digitális levéltár és tudománytár örökké áldassék neved! A hivatalos dolgozatokban található hivatkozások hitelességét egyenként ellenőriztem le, számtalan átvirrasztott éjszaka során. A történészi végzetes hiba megtalálása megdöbbenést, meghatottságot és keserédes örömöt okozott, majd azt harag váltotta fel. Történetíróink hibát hibára halmoztak, de leginkább hibásak azok a történészek, akik napjainkban az előrejutás érdekében továbbra is a szamárcsapást erőltetik tovább, és bár a kötelességük lenne, és minden lehetőségük is megvan, de mégsem vizsgálták felül a hivatalos álláspont alapjául szolgáló tanulmányokat. Pedig minden értelmes szakmabeli idáig is tudott Óbuda város helyrajzi gondjairól. Az ÓBUDA BOTRÁNY témában az is jellemző a nagynevű szakmabeliekre, hogy nem a saját és elődeik hibáit próbálják még most sem kijavítani, hanem a magánkutatókat igyekeznek mindinkább megbélyegezni, a kutatások fontosságát megkérdőjelezni, vagy éppen vágyálmoknak minősíteni. Éppen ezért, nagyon remélem, hogy az ÓBUDAI TÉNYEK, és az írásom végére az ÓBUDA PROBLÉMA megoldása hozzájárul Óbuda város területének és nagy szigetének valós helyrajzához, és a szakmabeliek is végre önvizsgálatot tartanak. Én magam, talán a térlátásomnak, a kitartásomnak, vagy a kifejlődött fotómemóriámnak köszönhetem az eredményt, esetleg a témával eltöltött hosszú évek munkájának. A lényeg, hogy megtaláltam azt a végzetes tévedést, ami hivatalból, a történészek által okozta az igazi Óbuda városának sok évszázados halálát, ugyanakkor pedig majd örökre eltüntette azt a középkori településünket, amit ÚJBÉCSNEK hívnak! Próbálom ezt a problémát úgy megfogalmazni és elmagyarázni a térképek, oklevelek és műholdas felvételek segítségével, hogy mindenki számára érthető legyen.

Írásomat Noszlopi Németh Péter és Sashegyi Sándor emlékének ajánlom. 

Külön köszönetem fejezem ki az ARCANUMNAK Magyarország vezető tartalomszolgáltatójának, és minden munkatársának! 

„A kultúránk akkor fejlődhet, ha a múltunkat, közös tudásunkat és identitásunkat hordozó emlékeinkből minél többet tudunk eljuttatni a lehető legtöbb emberhez; s mindezt úgy, hogy a befogadókban a továbbgondolkozás igényét is elősegítjük.ˮ (Biszak Sándor, Alapító)

Kérem kedves olvasóimat kapaszkodjanak, tabudöntő írás következik...

TÉVES HELYRE AZONOSÍTOTT TELEPÜLÉSEK

A téves azonosításokat minden esetben abból az elképzelésekből indították történészeink, hogy a Zichyék főtere és környéke volt a középkori Óbuda városa. Tették ezt azért, mert hittek a történetírók írásainak, akik  Schönvisner tévedését vették alapul, mert ő azt feltételezte, hogy a római romokban Óbudát-Atilla városát lelte meg. A feltárások során azonban semmilyen magyar vonatkozású épületet vagy leletet sem találtak a római polgárvárosi részen, ami ma az Aquincumi Múzeum területe. Tehát az egész topográfiát egy történészi prekoncepcióra-elképzelésre építették, teljesen alaptalanul és valótlanul. Sem látképes azonosítást nem végeztek a középkori hadmérnökök látképeivel, sem okleveles adatokkal nem tudták napjainkig sem azonosítani a Zichyék területét Óbuda városával! A tanulmányok hivatkozásaiban állandóan feltűnik az egyik legrégibb irodalom ezzel kapcsolatban: Gárdonyi Albert(1874-1946): Középkori települések Pest határában.

Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940) - EPA
epa.oszk.hu/02100/02120/00008/pdf/BPTM_TBM_08_014-027.pdf

INSULA PEST ÉS AZ ELNEVEZÉSEK PROBLÉMÁJA

Sok esetben a sziget rövidített neve is megtévesztette a történetírókat. Ezt a szigetet hívták ugyanis a Boldogságos Szűz Mária Szigetének. A fő probléma azonban még az is volt, hogy a IV. Béla korabeli Buda Castrumot keverték össze a mai Buda várával, amit minden esetben Új-Buda várának hívtak, és nem pedig Pest-hegyi Budavárnak! De mivel mindenáron az Árpád-házi Budát akarták a mai Budával egybemosni, így sorra készültek a teljesen téves tanulmányok, és ugyanígy került Felhévíz települése is a mai Margit hídhoz Gárdonyi által. Aztán úgy írt ebből Kubinyi András is egy alapjában valótlan tanulmányt, hogy a korábbi tévhiteket próbálta továbbvinni, és saját írását még talán ő maga sem értette. KUBINYI ANDRÁS BUDAFELHÉVÍZ TOPOGRÁFIÁJA ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE

Kubinyi már alapjában mossa össze a mai Buda várával azt a területet és ősrégi telepet Felhévízt, ami valójában Óbuda városának része volt. Fikarcnyit sem törődött vele, hogy az óbudai prépost, Anonymus a Gesta Hungarorumban megírta a MEGYER révjén való átkelést, és ugyanott tudósított minket FELHÉVÍZ földrajzi helyéről is! A Magyar Rév és Felhévíz, ugyanakkor a nagy-szigeten található Révjenő és Újbécs valós helyrajza is akkor lesz érthető, ha a vízrajzi rekonstrukcióval vizsgáljuk a területet. Megyertől nem vihető délre Óbuda városa, ezt illett volna hivatalból is észre venni! Insula Pest(h) a sziget azonban nem a balparti Pestről kapta nevét, hanem az a valós, a Csillaghegyen egykor létező Pesthegyi Új Budavár városához tartozott. A balparti Pestet Antiqua Pestként hívták, az sosem viselte a Novi Montis Pest(h)iensis nevet. Ezért sem hívták a mai Budát Pesthegyinek, még azon történészi elképzelés szerint sem hívhatták így, hogy a tatárok elől Pestről-Budára menekített polgárok miatt kapta ezt a nevet. Ez a tévképzet amúgy is alapjában izzadság szagú és erőltetett volt. Köztudomású az oklevelek digitális világában ugyebár a Pesthegyi Buda az Alt Ofen-Óbuda városát jelenti, és az nem a mai Buda, ezt a hadmérnöki metszetek gyönyörűen ábrázolják!

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAG-HEGYEN

MI TÖRTÉNIK HIVATALBÓL?

Nem az ellentmondásokat igyekeznek feloldani a hibás helyrajzzal kapcsolatban a nagytudású történészeink, hanem egyszerűen ferdítenek egy hatalmasat, hogy a metszetkészítők fantázia és bulvár rajzokat készítettek!  Napjainkban is azt próbálják még az Óbudai Múzeumban is megetetni az érdeklődőkkel a  történészeink, hogy az a hadmérnöki rajzoló, katonai térképész, aki Visegrádnál hiteles rajzot készít, mire lehajózik Óbudához már elfelejt rajzolni. Teszik mindezt manapság, amikor a műholdas térképek csodálatosan igazolják az Óbuda városáról készült rajzok domborzat ábrázolását, és a pontos környezetet!
Csak reménykedhetünk, hogy mihamarább józan észre térnek régész-történészeink, többek közt Buzás Gergely és  Laszlovszky József a PMMI a BTM Dr Végh András és az Óbudai Múzeum munkatársai is!

A MAGYAR-RÉV

Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér.

ÚJBÉCS-BUDA PROBLÉMÁJA

A mai Buda vára és annak várhegye sosem viselte a "Pesti-hegy" elnevezést. A mai Buda vára az nem a Pesthegyi Buda! Novi Montis Pestiensis-castrum Buda az valójában Óbuda vára volt, az a Budavár, amit Alt Ofennek is hívtak és a Csillag-hegyre ábrázoltak a hadmérnöki rajzolók! Újbécs feltételezett helyét azonban elmondások alapján, és a túlparti Új Budavár alapján próbálták meghatározni. Azonban a ma ismert Új-Buda várát még soha senki nem tudta a Pesthegyi Buda várának azonosítani, és így nem csak Revjeno-Révjenő, hanem Vybech vagyis Újbécs helyének történészi azonosítása is helytelen és alapjában téves!

BUDA-ÚJBÉCS-PEST ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZ SZIGETÉNEK HELYRAJZI PROBLÉMÁI

TÉVES AZONOSÍTÁSOK Belitzky

Tulajdonképpen ugyanaz a történet, mint a Zichyék területénél, amit ma tévesen Óbuda városának erőltetnek, a történészi elképzelésekhez igazították a terepen talált romokat. A helyrajzot, Révjenő és Újbécs helyzetét hivatalból a "Pesthegyi Budavárhoz" igazították! Csakhogy a mai Buda várát Nev Ofennek hívták, és az sosem volt Pest-hegyi Buda! Pont ezzel a történészi húzással "tüntették el" hivatalból a Csillaghegyen lévő valós Óbuda városát, ugyanakkor pedig Újbécset fantáziálták Óbuda városnak történészeink. Az a tény meg senkit sem zavart, hogy Révjenő és Újbécs települése valójában szigeten létezett, a Boldogságos Szűz Szigetén! Ami ugyebár a balparti Pest sosem volt, azt sosem hívták Boldogságos Szűz Szigetének, mert hivatalosan a Margitszigetet hívták így, történészeink szerint, de erre még visszatérünk, mert összetett a probléma. Tehát itt már rögtön két nagyon súlyos ellentmondással találjuk szemben magunkat, és a történethez hozzájön még két súlyos tény.

1.  Az okleveleink Révjenőt és Újbécs ősi telepét a Boldogságos Szűz Szigetén, Insula Beate Virginis jelölik!
2. A Margitszigeten-ahol ezek után értelemszerűen keresni kéne-sosem keresték és találták persze, hiszen ezeket feltevésből a "Pesti szigetre" a mai pesti oldalra azonosították történészeink

A balparti Pest azonban nem a középkori Pesthegy, sem a hozzá tartozó sziget sem volt sosem! 

Remélem mindenki tud követni, elnézést kérek, hogy bonyolult, nem én tettem azzá.

HELYRAJZI NEVEK VISSZAMAGYAROSÍTÁSA

Ez is, hogy ez megtörtént, de mégsem foglalkoztak ezzel történészeink, az a budai topográfiára nézve önmagában egy katasztrófa. Senkinek sem esett le a tantusz, hogy ezért is hibás lehet a budai topográfia, és mind a mai napig senkinek sem sikerült felülvizsgálatot végeznie a hivatalos oldaltól.

TUDTA? 
HOGY A MAI ELNEVEZÉSEKET CSAK NEMRÉG ALKOTTÁK MEG?

KÁOSZ A TELJES BUDAI-PESTI TOPOGRÁFIA!

Ez a történet egészen elképesztő és szerteágazó probléma, mert a teljes budai topográfia alapjában téves! Nem is értem én a történészeinket, hogyan gondolták, hogy egy ilyen brutális bakisorozatot megúszhatnak botrány és jövőbeni következmények nélkül?! A Kelen-nek hívott hegy sem az, hiába az elnevezés, mert ott bizonyosan nem keltek át, hiszen Megyer révje Békásmegyernél van! Miért hívjuk még Kelen-nek akkor az ott lévő földet is? De van más is, ami még inkább zavarba ejtő. Mit keresett Gellért püspök ezen a tévesen Kelen-nek hívott hegyen? 1046-ban még hivatalból, a történészeink szerint sem létezett a mai Buda vára! Gellért viszont a királyi központból indult a király elé, az ősi rév(MEGYER) felé. Nem kelt át senki sem a Dunán a ma tévesen Gellértnek hívott hegynél, a veszélyes sodrás miatt. Pláne sántít a történet, hogy az Árpád-kori- Pest-hegyi Buda, az nem a mai Buda vára! Tehát nem csak a mai Buda vára, és annak történelme, hanem a Gellérthegy is áldozata lett a téves óbudai topográfiának. Gellért püspököt valójában a ma Péternek hívott hegy keleti oldalából taszíthatták valójában a Duna partjára! Ez a esemény és helyrajzi név is a történetírói elképzelések áldozata lett, mert a téveszme a régebbi korra is kihat. Blocksbergen(tévesen Gellérthegy) ugyanis sosem volt a "kelta" főváros. Hiába találtak ott edényégető kemencéket, a Civitas Eraviscorum nem ott létezett! Ez a megdöbbentő tény is fontos adalék az Óbuda problémához.