AZ EREDETI BÉCSI ÚT ÉSZAKRA VEZETETT A ZICHY FŐTÉR-ÚJBÉCS IRÁNYÁBÓL!

WEG NACH WIEN-ÉSZAKRA!

Gondban vagyok én ezzel az írással, mert amikor valamit végre elkezdenék megírni, vagy éppen befejeznék egy másikat, akkor rájövök, hogy inkább egy csatlakozó témát kell megírnom, hogy mások számára is átláthatóak legyenek az összefüggések. Leírtam én ezt a problémát másként is, a történészi hamis Óbuda-Zichy Főtér és terület vonatkozásában a HOL VOLT ÉS HOL NEM VOLT A BÉCSI ÚT? címen. Ahogy a szamárcsapás kényszerpályán az alapok nélküli feltevéseket erőltették egymáshoz hivatalból a megfelelni vágyásukban történészeink. Azonban véleményem szerint ez a térkép olyan jelentős kutatásomban, hogy érdemes külön blogbejegyzést létrehozni miatta. Hiszen egy ilyen térkép innentől fogva megkerülhetetlen, történelmet ír és súlyos nyomot fog hagyni Vetus Buda kutatásában és odaver a zagyvaságokat és tévképzeteket erőltető történészeknek. Nézzétek meg ezt a térképet! A hivatalos történész dogmák szerint ez nem is létezhetne, aszerint nem is lenne értelme az északra menő (fehéregyházi) útnak. Hacsak Óbuda nem ott volt valójában Megyer révje felett, ahogy oklevelek tucatjai és a krónikáink is állítják következetesen! Mindezt az ÓBUDAI TÉNYEK-ben részletesen megírtam már. Az útvonal korábban már feltárt részleteivel pedig egybefüggő egészt alkot az út, értelemmel tölti meg az egykori nagy sziget, BMV-Terra Vacua-környékét is. Ugyanakkor pedig nyílegyenesen vezet oda, arra a helyszínre ahol valójában az Esztergomi Nagy Út vagy Via Gregis- Csorda út haladt át a ma Csillagnak hívott hegyen. Ugyanis a "Csorda Út", ahogy kényszerből hivatalosan hívják, az valójában Óbuda városának valódi Bécsi Útja! 

A hatalmas ökröket Megyer révjén áthajtva "Géza vásáránál" a szigeten, majd a Pusztahegyen a királynéi várnál a "Delelőn" Pazandukon pihentették. Maga Sicambria-Óbuda királyi várai, többek közt ezért is épültek oda, ahová- és nem a Zichy Főtérre! De elsőként is nézzük a találat helyét: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/31013/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcdTAwZjNidWRhIn0&fbclid=IwAR0rc-9KC4bIEacY_BLsXL2ecLMHhef5gpADNAupU20aad0vtSMpmhFWGCQ

Figyelmesen átolvasva nekem rögtön feltűnt valami. Bár az is lehet, hogy csak én vagyok ilyen szőrszál hasogató. De azért nézze meg más is! A Tartalmi jellemzők között látja valaki a Weg nach Wien vagy magyarul a Bécsi út közlését? A levéltáros egyszerűen lehagyta, míg a mellette lévő római kori vízvezeték közlését, vagy akár Neustift (erre visszatérünk) közlését sem hagyta le. Pedig még a 3-as számmal is jelölve van az út. Lehetséges, hogy nem értette a levéltáros a német szavakat, vagy esetleg azt nem értette, hogy miért észak felé megy a Bécsi út, és ezért nem közölte?

És ez a levéltáros probléma nem egyedüli eset. Több alkalommal tapasztaltam, hogy elferdítenek oklevelek közléseit, vagy egyszerűen készakarva fordítják helytelenül, és bizony ezáltal már a magyar regeszta is hamis! Az meg már általános dolog, hogy a krónikáinkat nemes egyszerűséggel meghazudtolják történészeink, már kifejezetten így és erre képzik őket. Egyébként lehagyta a leírásban az 1.-es számot is, ami az ősi telepet a Csillaghegy keleti oldalát és vele együtt a hőforrásokat jelölhette.

És bizony van egy olyan rossz hírem az Óbuda történelmét elferdítő hivatalos oldal, régészek-történészek-múzeumi szakemberek számára, hogy ha nem lenne igazam, akkor ez a kéziratos térkép sem létezne, nem létezhetne! Éppen ezért ismét visszatértem a bevált módszeremhez, a műholdas képátfedéshez, hogy megtudjuk merre is ment az utunk.

Nem húztam rá teljesen a fedőképet, hogy pontosan láthassuk az út nyomvonalát, és azt is, hogy merre vezethet tovább.

Mit is mondok-állítok én már régóta, mi volt a fő szerepe Vrs-nek-Óbuda Őrsnek a napjainkban Péternek hívott hegyen? 

Az Óbudára bevezető utak ellenőrzése és felügyelete, igaz? A helyzet az, hogy ez az út, pontosan Óbuda Őrs területén halad keresztül! A hegyoldalban már oldalfalas utat épp legutóbb vizsgáltam és próbáltam értelmezni a szerepét.  

És most jön az a rész, hogy a Péterhegyre elérkezett utunkat, mint Bécsbe vezető utat, tehát a Bécsi Utat, szépen összekössük a "Hajcsár Úttal", ami egyébként ugyanúgy a Bécsi Utat jelenti. És a legszebb, hogy aki egy csöppet is ért az Óbuda témához, az pontosan tudja, hogy a Hajcsár út az az út és útvonal, ami Bécsbe vezet. 

De itt most megállunk egy kicsit, mert a térképen szereplő utunknak kutatási előzménye is van!

SÁRGA SÁV A ZÖLD VETÉSBEN

Volt egy olyan elfeledett római út Óbudán, amit a hegyekről lenézve mindenki láthatott, mert a zöld vetésben, sárga sávként mutatkozott. 1911-ben Hetényi Imre és Szombathelyi György feltárása a téglagyár területén egy utat eredményezett, mely északnyugatra haladt. "Segítségünkre volt az is, hogy éppen a Flórián-tér és a Bécsi-út közötti terület egy részén a nyolcvanas években még földművelés folyt, ház vagy más épület a helyszíni képet véglegesen még meg nem változtatta. E területen akkor nyaranta álló zöld vetésben éppen a Via magna irányának megfelelő, sárga sáv mutatkozott. Ezt a sárga sávot Óbuda egész lakossága ismerte s az öregebbje direkt ásás útján tudta is. hogy egy. a föld alatt fekvő nagy. kövezett utat jelez". Viszont abban is teljesen biztosak lehetünk, hogy ezt az utat csak alacsony vízállásnál tudták használni. Mégpedig Bártfai le is írja ezt számunkra:

 "Ennek az ásásnak azonban tenger akadálya támadt. Az első és legfőbb. szinte leküzdhetetlen az. hogy azon a helyen, ahol ásni kellene, ma már hatalmas gyárépületek tömege áll. A másik akadály, legalább a Bécsi út innenső oldalán, a nagy mélység. Az a hely. amelyen ma az újlaki téglagyárnak a Vörösvári-út és Bécsi-út közötti része épült, a hol az első kiásott útrészlethez a kontaktust meg kellett találnunk, árterület volt. Árterület, amelynek legmagasabb pontja éppen a kiásott rész helye s legmélyebb pontja szorosan a Bécsi-út mellett volt. Óbudán igen jól emlékszenek arra, hogy a nyolcvanas években e terület szántóföldjei a Bécsi-út mellett négy öt méterrel feküdtek mélyebben az úttestnél." Hetényi közléséből kiderült, hogy a ma Bécsi útnak hívott hegy oldala árterület volt, és ez a tény önmagában is megerősíti a kutatásaimat.

BÁRTFAI SZABÓ ÓBUDA.. 

Elképzelhető, hogy Hetényi Imre és Szombathelyi György tudtak erről a térképről, ami 1854-ben készült, talán mert valaki még emlékezett rá. És aztán 1911-ben ezért kezdtek a jó helyen az út feltárásába, miközben Fehéregyháza helyéhez akartak közelebb jutni. Mindez persze csak feltevés részemről. Az utat a termőterületek bővítése érdekében 1766-1768. között szántották el. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy azon a hídon vitt át az útvonal, amit ebben az írásomban taglaltam: RÉGI HÍD És egyvalamit ne felejtsünk el, a Felkis térkép, és még Vértessy szerint is Fehéregyháza Megyeren létezett azaz Óbudán, az utunk pedig pontosan arra visz minket, az Óbudai Fehéregyháza felé!

Vértessy György

BÉCSI ÚT ÉS A FELKIS TÉRKÉP

Sajnos a további részeket Hetényiék nem tárták fel. Folytatjuk tehát a Péterhegytől az útkeresést, ahová a térképünk alapján jutottunk. Az igazi Bécsi Út a Hajcsár Út ugyanakkor pedig megegyezik a Régi Esztergomba vezető Nagy Úttal, az Antiqua Via Magna Strigoniensis-szel ! És ezt a régi Bécsi-Esztergomi Nagy Utat a Felkis térkép ábrázolja a mai Csillaghegy oldalában. Így tehát ahogy mondani szokták, a hivatalos történész mutatvány sokszoros bukta. Mégpedig olyannyira, hogy néha már sajnálom a BTM-s és Óbudai Múzeumos szolgalelkű munkatársakat. 

AZ ÜRÖMI KÁLVÁRIA FELÉ HALAD

Tehát a Bécsbe vezető utunk találkozik az Esztergomi nagy úttal, aminek a végállomása Wien, mert oda hajtották az ökröket, sok-száz éven keresztül. 

A FELKIS TÉRKÉP AZONOSÍTÁSA

A Felkis térképen látott út, és valójában is a terepen beazonosított oldalfelfalazott útvonal, valamint az új térképünk kiegészítik és egyben igazolják egymást is. Az okleveleinkben és határjárásokban leírt földrajzi területre, Sicambria-Óbudára megérkeztünk. Ez az a környezet, ami minden tekintetben, bármilyen felvetésnek vagy kifogásnak messzemenőkig megfelel.

FÜLEMÜLE UTCA-RÉGI ESZTERGOMI ÚT NYOMVONALA

Míg a Rókahegy oldalában csak a kutató veszi észre a nyomvonalat, addig Pilisborosjenő központja után, már olyan nyilvánvaló a sok-méter széles út, hogy csodálkozásra ad bőven okot.

Ilyen nagy lapos mészkövekkel emelték meg a forgalmas útvonal két oldalát, hogy az ökrök és bivalyok ne tiporják el a királyi terület rejtett és éppen ezért értékes földjeit. Ezen a ponton ezt az utat el is ismerik történészeink. Eszmecsere is történt az úttal kapcsolatban Tamáska Péter ösztönzésére. Becsületére vált az itt megjelent szakmabelieknek, Péter rögzítette és nyilvánosságra hozta a videót is az útról. Érdemes megtekinteni, mert ez a felvétel kiváló e téma tekintetében! Azt is meg lehet ebben hallgatni, hogy miért nem volt soha-semmilyen Buda Pilismarót-Búbánat völgy környékén, és miben tévedett alapjában Noszlopi Németh Péter!

 

Az út további részét pedig Halász Gedeon hozta tudtunkra, és a régi malomnál kanyarodik le a Háziréti tó két ágának védelmében vezetett tovább Bécs-Esztergom irányában.

Halász Gedeon pedig még azt is tudta, hogy ezt az útvonalat emígyen hívták: Ulpius Traianus Sicambriába vezető postai úttya! Tehát útvonal is el van nevezve Sicambriáról, nem csak oklevelek és tájleírások és krónikáink. Történészeink mégis azt kamuzzák, hogy Sicambria nem létezett, mert Schönvisner nem találta ezt a várost Aquincumban. Hogy is találta volna? Aquincum sosem volt Óbuda városa! Óbuda Sicambria volt maga a Civitas Eraviscorum, az ősi Királyi Fehér!

A videóban látható az útvonal eldugott része az erdőben, amint bemélyülve a Háziréti tározó irányában halad a régi malomföldre.

VYLAK- NEUSTIFT

Térképünk még valamit állít, mégpedig azt, hogy Neustift található az "Alt Ofen"-ként jelölt területről délre a hegyoldalban. És ez így teljesen rendben van, mert ez magyarul Újlakot jelent. Ami nincs rendben ez ügyben az szintén a Wikipedia, mert Újlak helyén sosem volt Szentjakabfalva! Neustift-nek azaz Újhelynek megvan a középkori elnevezése okleveleinkben! Mégpedig úgy hívták Újlakot, hogy Vylak! És teljesen értelmesen következik dél felé haladva Vybech területe után Vylak! Korábban már írtam erről a határról a A KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA címen. Sem Szentjakab sem Felhévíz nem volt a mai Margithíd környékén, ezek csak történetírói dogmák. És pont a Zichyék meghamisított térképei bizonyítják ezt számunkra.

PÉTERHEGY-BUDA HEGYE

És még-valami van, ha-már a Péterhegy és Óbuda Őrs került szóba, visszatérünk még egy gondolat erejéig oda, ahová térképünk elvezetett. A kéziratos térképünk keletkezési éve: 1854.

Ezért megnézzük azt a Második Katonai Felmérési Térképet amire előszeretettel hivatkoznak történészeink.

Nem csak az utunkat, hanem még azt is láthatjuk, hogy a manapság Péternek hívott hegyet, korábban Ofner Berg-nek hívták. Ez pedig magyarra fordítva Buda hegyet jelent! Ugye, hogy ilyen véletlenek márpedig nincsenek, miként is hívhatnák másként azt a hegyet, ahol valójában a régi Buda azaz Óbuda található? Ezért van az a súlyos szégyen történészeink vállán, hogy a Zichy Főtéren lévő, feltételezésekkel és tévképzetekkel létrehozott hamis Óbudájukat nem tudták sem oklevelekkel, sem látképekkel igazolni, a mai napig sem.

                                                                         #Egyed Zoltán Pajzsvivő

#obuda #viamagnastrigoniensis #becsiut #nagyesztergomiut #budavetus

A NAGY ESZTERGOMI ÚT-VIA MAGNA STRIGONIENSIS

HOL VOLT ÉS HOL NEM VOLT A NAGY ESZTERGOMI ÚT

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN DÉLRŐL TEKINTVE

HIVATALI OSTOBASÁGOK

Természetesen a főcím Óbudára is vonatkoztatható, hiszen ahogy Óbuda városa, -a préposti és királynéi vár- sosem volt a római Aquincumban, vagy a Zichyék főterének területén, ugyanúgy a városon átvezető Nagy Esztergomi Út-Via Magna Strigoniensis sem haladt sohasem a mai Hármashatárhegy oldalában. Mielőtt még belemennénk az óbudai hivatali téveszmék apró részleteibe, az okleveleink szerinti legfontosabb utakat, a város főútjainak valós helyét kell megvizsgálnunk. Igazán tanulságos, hogy ezt a főutat miként próbálták a tévedéseikhez erőltetni történészeink, hogyan próbálták oda feltüntetni, ahol tulajdonképpen sosem volt. Szinte hihetetlen, hogy a "szakmai nagyságok" milyen szinten elvakultak, és csak süketen és vakon kántálják tovább az évszázados tévedéseiket a műholdas térképek világában. A kutató embernek valahogy olyan érzése van, hogy csak a történészek, és valamilyen rejtélyes oknál fogva csak ők rekedtek meg a digitális világ nélküli őskorban. Mintha tudatosan nem használnák történészeink a térképeket és okleveleket Óbuda város helyrajzával kapcsolatban. Most már készakarva lódítanak és butítják az embereket az Óbudai Múzeum szervezésében az "Óbudai Séták" programsorozattal is.
Megvizsgáljuk tehát a "Bécsi útnak" hívott utat ami a Zichy főtér területére vezet, és az igazi Esztergomi Nagy Út valós helyére vonatkozó látképi hiteles forrásokat, és így egyben azonosítjuk is a hiteles Óbuda városába vezető utakat, amit napjainkban is bárki-bármikor megtekinthet. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg ezt a híres "Bécsi utat" amit mostanában is még a hivatalos oldal a középkori Nagy Esztergomi útnak akar bemagyarázni nekünk, teljesen alaptalanul és valótlanul. A végére kiderül, hogy miért is hívják BÉCSI útnak a mai tízes utat.
Nagyon igaz, és egyben ismét tabu döntögető írás következik, tessenek kapaszkodni...

A HIVATALOS ESZTERGOMI NAGY ÚT-BÉCSI ÚT

A HIVATALOS ESZTERGOMI NAGY ÚT-BÉCSI ÚT

Régész-történészeink esztergomi útját, és annak hivatalos azonosítását akkor nevezhetnénk történészi tévedésnek, ha arról lenne bármilyen látképi, vagy akármilyen egyéb valós forrás, hogy a mai 10-es út volt egykor Óbuda város "BÉCSI" útja. Ilyen azonban nincs, és soha nem is volt! Hiába írják a dilettáns Wikipédia szerkesztők is, és hiába akarják a történészek tévképzete alapján ezt erőltetni. Jó példa erre a  Wikipédia BÉCSI ÚT írása(2018.03.03 napján). Az irodalomként ajánlott Garády Sándor tanulmánya, és a

NINCS TALÁLAT

forrásként feltüntetett Budapest lexikon sem azonosítja a Bécsi utat a középkori Óbuda város Nagy Esztergomi útjának, a tanulmányban a Via Magna Strigoniensis meg sem található! Nem akarok itt most arról értekezni, hogy mennyire nem hiteles a Wikipédia, és milyen szinten korlátoltak a szerkesztők. Erre a témára és az ostoba ferdítéseikre inkább külön létrehoztam egy Blog oldalt, ahol az aktuális butaságaikat cáfolom, mert engem azonnal kizártak mondvacsinált indokokkal a szerkesztők közül. Tehát a lényeg: Óbudával kapcsolatban a Wikipédia is valótlan és hiteltelen információkkal eteti az olvasóit, mert nem az elsődleges és hiteles információkat közlik, hanem a történetírók tévképzeteit erőltetik tovább! 

HITELTELEN

A HUNGARICANA oldalán keresgélve még Belitzky János írása a legértelmesebb, mert a végére el is jut a valós Óbuda város területére. Az óbudai határjárások alapján végzett azonosítási kísérletének kiinduló pontja azonban hibás, mert az a történészi prekoncepció-elképzelések alapján történt. Egyébként ő volt az a földrajztudós, aki ugyan közel járt a megoldáshoz, ám véleményét nem tudta, de nem is akarta nyíltan vállalni, és így inkább iskolás csoportok tanulmányi kirándulásán adta tovább a helyrajzi tudását. Elkövetett azonban egy hatalmas szamárcsapás hibát, Csánki Dezső nyomán, a folytatásban erről is szó lesz. A műholdas térképet nézve rögtön feltűnik valami nagyon furcsa, két "BÉCSI ÚT" van! A Zsigmond tér, a mai Buda vára felől vezető utat is így hívják, hiszen az valóban a postaút volt.  A tízes utat hívják azonban még

BÉCSI POSTAÚT

Vörösvári útnak is, mármint kifelé értelmezve, és így nézve ez bizony a valós középkori elnevezése, mert az utakat általában egy közeli településről-az oda vezető útról nevezték el. De ezt a vörösvári utat, ami az Árpád hídhoz a Zichyék egykori területére vezet, hívják bizony "Bécsi útnak is, és ez nem lehet véletlen! Lehetne ezt persze úgy magyarázni, hogy mindkét út a mai ausztriai területen lévő Bécs városába vezet, annak a posta-útja, és még lenne is értelme ennek, de csak úgy, ha a Zichyék területén állt volna Óbuda városa, azonban az sosem volt ott! Én viszont úgy gondolom, hogy megtaláltam a több évszázados Óbuda probléma megoldását, és egyben azt, hogy miért hívják mégis "Bécsi" útnak a főtér felé vezető utat, és ezt nemsokára el is árulom kedves olvasóimnak!          😉

OKLEVELEK ÉS HATÁRJÁRÁSOK

 Az oklevelek tudósításai gyönyörűen igazolják, hogy a történészeink szerinti Árpád híd környéke (a ma Óbudának ismert terület) nem egyenlő a középkori Óbuda területével. A középkori óbudai határjárások is ugyanezt erősítik meg, hiszen azok közül egyiket sem lehet a ma ismert óbudai területnek megfeleltetni. Sőt azzal, hogy a Zichyék hamis határjárását tették magukévá a történetírók és később a történészek, így ezáltal saját magukat cáfolták meg. A saját maguk által létrehozott tévképzetük, az 1355. évi téves nyomvonalú határjárásuk cáfolja pont Óbuda helyét a Hármashatárhegy környékére és a Zichyék területére! Mindez pedig csak azért lehetséges, mert Zichyék meghamisították a középkori óbudai határjárást. Ezt a tényt Gál Éva írta meg korábban és ITT lehet részleteiben elolvasni.  És, hogy miért nem igazak a hivatalosan elfogadott

határjárások a Zichyék főterére, a napjainkban tévesen Óbudának képzelt területre? Egyrészt a határjárások sziklás szőlő- hegyen lévő városról szólnak, az okleveleink pedig mindezt megerősítik. De van még egy sokkal egyszerűbb oka is, a Zichy főtér területe a középkorban még szigetként létezett! Ez alapján pedig az ott feltárt romemlékeinket az egykori nagy-sziget INSULA BEATE MARIE VIRGINIS objektumainak kell, és lehet csak azonosítani, semmi esetre sem Óbuda város épületeinek! 
És ezt kérem mindenki jól jegyezze meg, mert további írásaim erről fognak szólni, Óbuda városával kapcsolatban elérkeztünk a végjátékhoz. Oklevelekkel fogom igazolni, hogy a Zichyék főtere, amit ma tévesen Óbudának nevezünk, az valójában a Boldogságos Szűz Mária Szigete ! És van egy olyan középkori településünk, aminek a határjárását a Zichyék területének tudjuk megfeleltetni, ezt a középkori fontos területünket azonban történészeink teljesen tévesen azonosították teljesen máshová- egykori elmondások és feltevések alapján . 

A ZICHY FŐTÉR SZIGETEN!

ÚJBÉCSRE VEZET A BÉCSINEK ISMERT "BÉCSI ÚT"

Antal Váradi - 1921 - ‎Kivonat


ÚJ BECS. – A FŐVÁROS RÉGI TÖRTÉNETÉBŐL. Valamikor, régen, egy tréfás mondás járta Pesten. Hogy Bécsből Pestre, Budára a főtt kását úgy lehet elhozni, hogy Pesten, Budán még melegen ehessék. Persze, hogy találós mondás.

Történetíróink még ismerték ezt a mondást, és próbáltak is rá magyarázatot találni. Aztán a korábbi történetírói feltevésekből, Csánki nyomán, pont Györffy György és aztán Belitzky János alkotott szamárcsapást, hogy Újbécs a bal parton volt, és téves azonosításával senki sem foglalkozott. Elfogadták és elfogadják ma is, meg sem kérdőjelezik, mert egy szakmai nagyság írta azt. Én viszont megtaláltam az erre a középkori településünkre vonatkozó okleveleket, amik kivétel nélkül azt állítják, hogy Vybeech vagyis Újbécs települése az valójában a Boldogságos Szűz Mária Szigetén létezett! Persze mondanom sem kell, kedves olvasóimnak, hogy ezt a középkori telepünket, ahol mindvégig komoly építkezések történtek, és éppen ezért is rengeteg pereskedés tárgyává vált, sosem találták vagy azonosították a ma Margitszigetnek hívott szigetünkre. És akkor most tessenek kissé feljebb görgetni, és a vízrajzi térkép mellett elolvasni a pirossal kiemelt írást! Azért ez durva, nem? Szerintem egyedülálló a világon! Aztán majd most lehet megint a magánkutatókat délibábosnak titulálni a hivatalos oldal balfékjeinek. Történészeink megbuktak Óbuda város történelméből! A Boldogságos Szűz Szigete nem a római alapítású Antiqua Pest városa, és Óbuda azaz a Pest-hegyi Óbudavár Pest szigete sosem tartozott a balparti(régi) Pest városához! A történetírók szimplán összekutyulták Óbuda várát a mai Budával, ugyanakkor pedig a túlparti Pest városával is. A történészek pedig mindezt átvették és még tovább toldották azzal, hogy Újbécs romjait nyilvánították, és erőltetik még ma is Óbuda területének és városának, pedig az valójában a Boldogságos Szűz Szigete, és mindazon objektumok amiket sosem leltek a Margitszigeten, az valójában a ma Óbudának hívott területen, és még attól északra található! Az oklevelescáfolatokat külön közlöm, a következő bejegyzésben, de azért mutatok pár példát, hogy csak és kizárólag az okleveleink hiteles tudósításainak hihetünk, a történetírói ostobaságokat pedig a kukába kell dobnunk, ahová valók!


1268. április 13. után. IV. Béla király a margitszigeti apácáknak Újbécs s az ott lévő palota birtokába történt beiktatását jóváhagyván, a nevezett apácákat az említett helység birtokában megerősíti.

Újbécs települése azon a Boldogságos Szűz szigetén létezett, amit Óbuda ékességes szigetének- és nem nyulak szigetének !- is hívtak, és megegyezik a Zichyék területével, azzal a környékkel, amit napjainkban még Óbuda városának akarnak bemagyarázni nekünk az Óbudai Múzeum munkatársai is. Antiqua Pest, tehát a bal-parti Pest környékét sosem hívták a Boldogságos Szűz Szigetének, így tehát azon a területen biztosan nem létezett sosem Újbécs középkori települése! 
LÁSD: Vybech települése a szigeten 

BALPARTI PEST=ANTIQUA-RÓMAI- PEST

TÉRKÉP A VALÓDI NAGY ESZTERGOMI ÚTRÓL

Az oklevelek leírásai régi Buda földrajzi helyéről nem egyeztethetőek össze azzal a hellyel, amit ma történészeink Óbuda városának helyéül erőltetnek. Szintúgy nem lehet a városba vezető főutat, a Nagy Esztergomi utat egy másik útra ráfogni. Magna Via sokfelé volt szerte az országban, de Magna Via Strigoniensis csak ott volt, ahol régi Buda létezett! Ez volt az az út, amin Óbudáról Esztergomba a legrövidebb idő alatt lehetett eljutni. Az okleveleken kívül, a hiteles térképi ábrázolás az, ami utunk eredeti és valós helyét megmutatja. Fontos még megjegyeznem és

megértetnem kedves olvasóimmal, hogy a középkori Óbuda városának fő útja, a Nagy Esztergomi Út-Via Magna Strigoniensis párhuzamosan haladt az Antiqua Strigoniensis-a régebbi úttal, hiszen az új út, az a Pesthegyi királynéi vár megépítése miatt jött létre a megyeri rév felett és  Felhévíz királynéi várának területén vezet tovább, a legkeletibb vége pedig MEGYER RÉVJE! Nézzük az egyetlen térképet, amin beazonosítható az Antiqua Strigoniensis!

Felkis térképe teljes értékűen hiteles, megfelel és egyezik az összes óbudai határjárással, és oklevelek tudósításaival, ugyanakkor a valós tereppel is! Mindez azért lehetséges, mert az igazságot ábrázolja! Bárhogy próbálták hivatalból elferdíteni -pl Berlász Jenő tanulmánya, amit apránként szedek majd még darabokra- sehogy sem sikerült nekik, mert ma már a digitális technika mindenkinek a rendelkezésére áll, és  egy kis okleveles tudással összekapcsolva komoly eredményekre vezet a kutatás. A térképet nem pozicionálták, de mi

MEGYER

megtettük. Így néz ki a mai térképpel egybevetve és délről tekintve Felkis térképe. A műholdas képátfedés ugyanoda lokalizálta a térképen látható óbudai Fehéregyházát, ahová az északi nézetű óbudai látképek is lokalizálva lettek a kép nézőpontjából, hiszen a 3D már régóta működik a Föld programban. 

Scheffer Miklós szerkesztése.

DÉLI NÉZET. A VALÓS TERÜLET

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN !

Fontos! 

A délről készült Felkis térkép helyrajzi azonosítása teljesen megegyezik az északról ábrázolt Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki rajzokkal!

ÉSZAKI NÉZET

HÁTTÉRBEN A MAI BUDA VÁRA AZ ÓBUDAI FELHÉVIZI PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN !

A Google Earth rendszerével készítettem el Felkis térképének képátfedését

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN! 

Ezt a megállapítást igazolják: 

• domborzati azonosítás  
• műholdas képátfedés 
• az okleveleink 
• Óbuda város és prépostság határjárások. 1212. 1356
• Marsigli térképe
• hadmérnöki látképeink
• Duna meder rekonstrukciók
• Ortelius térképe 1597.
• műholdas térinformatika
• Müller Ignác térképe 1769.
• a terepen található romemlékeink, castrum, épületek, falak a várhegy külső és belső részén, hármas kút és kőmeder csatornák in situ (alveum lapideum)
• a bevezető utak, az igazi Bécsi út és a Nagy új és régi(Antiqua) Esztergomi út, valamint az óbudai királyi várba, a Fehérvárra vezető hadiút
• az Óbuda városát körbevevő kiszolgáló települések pl Ewrym a klarissza apácák tulajdona és a királyi-néi vár bortermelője-ezek is hiányoznak a Zichy területnél- és azok határjárásai
• Óbuda Őrs(Wrs) valós földrajzi területe a Buda hegyen(ma Péter-Üröm hegy)

A KÖZÉPKORI ÓBUDA VÁROSÁBA VEZETŐ UTAK

VIA GREGIS-HAJCSÁR ÚT-BÉCSI ÚT

A valós Óbuda város Bécsi útja és Nagy Esztergomi útja nem választható el Megyer révjétől! Ezt kérem mindenki jól jegyezze meg. Óbuda városának a valódi Bécsi útja sem a Zichyék területén visz keresztül, hiszen nem ott található az út, ami a megyeri révhez vezetett, amin biztonságosan át tudták a Dunán hajtani az állatokat sok-sok évszázadon keresztül.  Természetesen ugyanezért Óbuda városa sem ott található a ma tévesen Óbudának hívott főtér környékén. A Duna bal partján a római őrtorony eredeti helyén vezethetett a megyeri rév útvonala. Ez napjainkban Újpest-Megyeren, a Megyeri csárdától kissé délre, az 

Őrtorony helye

eredeti helyén, talán még a volt Tungsram strand büféjének oldalában látható. Én legalábbis gyerekként még láttam, és emlékszem rá.(Ez is tök véletlen, hogy odajártam úszótáborba, és egy traubi közben elmesélték és megmutatták ezt is nekem.) Ennél a pontnál átkelve, és a Duna-meder vízrajzi rekonstrukciós térképre nézve világossá válhat számunkra, hogy pont úgy van, ahogy a krónikáink írják. Árpádék serege a Dunán átkelve az egykori Nagy

Műholdas dupla képátfedés és azonosítás

Szigetre érkezett! Aztán később a lovászmester Chepelről kapta ez a sziget a nevét, DE csak a nyugati kikötője, és hivatalosan Insula Beate Marie Virginisnek hívták! A szigetről kivonulva valóban át kellett még kelni a Duna nyugati oldalán, hogy aztán Noé hegyén-azaz a mai Csillaghegyen-FELHÉVÍZEN letáborozzanak. Ez az a hely, ahonnan Árpád fejedelem valóban szemlélhette az ősi réven átkelő büszke seregét!  A megyeri  útvonal, amin sok évszázadon keresztül a marhákat a bécsi vásárra hajtották  a saját lábukon, az a Csillaghegyre vezeti a figyelmes kutatót. A Képes Krónikában így ábrázolták a királyi központot.

Olyannyira fontos volt ez az útvonal, hogy a Képes Krónika ábrázolásában, a hegytetőn és hegyoldalban látható királyi várak mellett a marha hajcsárok útvonalát is megörökítették számunkra. A Duna partján pedig ahol az átkelés után megpihentek, és már rögtön az állatokkal kereskedtek, azt a területet úgy hívták, hogy Géza vására! Ennek emlékét

BIVALYOS ÉS GÉZA-VÁSÁR TERÜLETE A SZIGETEN

napjainkban a "Bivalyos vendéglő" elnevezése őrizte meg számunkra, szinte egyedüliként a rév pontos helyére utalva. A hivatalos tanulmányokban teljesen elfelejtették a megyeri révet és úgy általában véve a rév fontosságát, a helyét és későbbi elnevezését is. Ez pedig azért van így szégyenszemre, mert a megyeri rév pontos földrajzi helye, alapjában cáfolja a Zichy terület, mint középkori Óbuda-város létét! A teljes óbudai topográfiánál ezt még tárgyaljuk majd a Felhévíz-Réwjenő fejezetnél, hiszen ez is nagyon fontos. 

A MEGYERI RÉV KELETRŐL TEKINTVE A NAGY ESZTERGOMI ÉS BÉCSI ÚT NYOMVONALA

Bejelöltem műholdas képen az útvonalon meglelt tereptárgyakat, ezeket szintén bármikor-bárki megtekintheti.

A MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS ÉS TEREPKUTATÁS DIADALA

A műholdas képátfedés lényege, hogy az adott terepet bejárva, a földrajzi környezetet megismerve, a tereptárgyakat-ez esetben az utakat megtalálva készüljön el az átfedés. Aki kételkedik az írásomat olvasva, az nyugodtan kimehet erre a terepre, és mindent, amit itt leírok, azt azon a szent helyen megtalál, ezt garantálom. Ott van mindkét római út, és a középkori új Esztergomi Nagyút is, ami a Pest-hegyi Buda castrum miatt került megépítésre. A megyeri révtől a Csillaghegyre felérve az állatok terelése miatt az egykori út ketté ágazik, és a személyforgalom a mostani Fülemüle út vonalán haladhatott. A betonozott utca folytatásánál a teraszos

FÜLEMÜLE UTCA TERASZOS FELFALAZOTT ÚT

oldalfelfalazásról és magáról az út létéről könnyen meggyőződhetünk. Történész-régészeink "elfelejtették" megkeresni-és ezért persze meg sem találhatták ezeknek az utaknak a folytatását, úgy a római útét, mint a középkoriét. Egész egyszerűen azt gondolták,, hogy ezek az utak a mai Üröm főterénél elkanyarodtak délre-mert az ő szamárcsapásuk szerint arra volt Óbuda(Aquincum) és ezért csak arra mehettek az utak, pedig ezek az utak keletre vezetnek tovább, és ez a tény ma sem érdekli őket! Senki, egyikük sem megy ki erre a terepre, hogy meggyőződjön a látható valóságról. Hivatalból nem tudják azt sem megmagyarázni, hogy miért kellett a vörösvári völgy ezen oldalán vezetni az utakat, a Hosszúhegy és a Nagy-Kevély déli oldalán, hiszen akár Pilisszántónál is átmehettek volna ezek az utak a Hármashatárhegy oldalába. Tehát a Via Magna Antiqua és az új út megtalálása szintén borítja a sok évszázados történész dogmákat. 

            A FELKIS TÉRKÉP RÉSZLETE ÉS AZ UTAK MŰHOLDAS AZONOSÍTÁSA                                             

A KÚT ÉS MARHAITATÓ

Természetesen az útvonalon, az Ürömi úton is fellelhető a nyoma annak, amiről beszélek, hiszen pár évszázaddal korábban megszokott látvány volt, ahogy hatalmas csordákban hajtják a vásárba szánt állatokat. Éppen ezért ott megtalálható az ősrégi kút a Fehéregyházi és Rókahegyi út elágazása előtt. 

PUSZTA-DELELŐ

A marhacsordák delelője pedig három évszázaddal később is ugyanott található, az Óbuda városa melletti Pazanduk mezőn, amit sokat-mondóan Puszta-mezőnek hívnak. Természetesen a marhadelelő területén lévő ősrégi, mára már betemetett kutak pontos helyével is tisztában vagyok. Az egykori város területe a 19. században is ÓBUDAI korona uradalom!

KEFIR MUNKATÁRSAM AZ ANTIQUA STRIGONIENSIS ÚTJELZŐKÖVÉN PÓZOL

Természetesen az útvonalon ma is ott vannak az árulkodó "nyomok" Fagyizás közben például egy marhaitatót is megszemlélhetünk, és onnét még a nagy római oszlopot is látjuk, ugyanakkor pedig még egy központi kút

létezéséről gondolkodhatunk Üröm központjában. Az út pedig, ahol ezeket a bivalyokat és ökröket végighajtották a "Hajcsár út" nevet viseli Pilisborosjenő végében!

OLDALFAL A MARHACSORDÁK TERELÉSE MIATT

Most érkeztünk el ahhoz a részhez, hogy tisztázzuk, hogy a Pilisborosjenő határában vezető több, mint tíz méter széles utat valójában hogyan hívták, és 

milyen szerepet töltött be, a Csillaghegyen lévő  Felhévizi valódi Óbuda-város létében. A figyelmesebbek már korábban olvashatták ebben az írásban is, hogy mi az út valós neve, mert írtam, hogy hová vezet. A mi furfangos történészeink azért adták ezt a "Hajcsár út" elnevezést ennek a napjainkban is megcsodálható széles útnak, mert nem akartak szembesülni a valós nevével és egyben szerepével! Hová hajtották a magyar marhákat, melyik híres nagy vásárba? BÉCSBE! Mármint a mai ausztriai Bécs városának vásárába eladni. Még régebben olvastam valahol ebben a témában, hogy a hajtók sok esetben a hatalmas komondor kutyáikat is eladták a vásárban, mert nagy volt rá a kereslet, és ők maguk  be sem mehettek, mert állandóan megbicskázták az ottaniakat. Az utunkat több alkalommal is látták történészeink, legutóbb

azért, mert valaki egyszerűen átvágta ezt az ősrégi utat. Nem tudok róla, hogy azóta hivatalból vizsgálódtak volna, ez nem számít nekik. Tamáska Péter több alkalommal próbálta felhívni a vezető régészek figyelmét ennek az útnak a jelentőségére. Azonban valójában csak lerázták őt is, érdemben senki nem foglalkozik ezzel az úttal, mert akkor kénytelenek lennének elismerni, hogy valójában ez a régi esztergomi út és útvonal, ugyanakkor pedig Óbuda város Bécsi Útja! Az út két oldalsó felfalazása pontosan azért történt, hogy terelés közben az állatok ne széledjenek szét, ezen a felső területen lévő megművelt és értékes földeken ne tegyék tönkre a vetést.

MINDKÉT OLDALI FELFALAZÁS

Tehát a középkori két oldali felfalazás az állatok miatt történt, mert addigra már kiépült a Kevély hegy déli oldalán, teraszosan kialakított párhuzamos Új Esztergomi út és útvonal, ami a királyi központokat kötötte össze szálláshelyekkel, víznyerő lehetőséggel és lóváltó-helyekkel. De hogyan hívhatták ezt az utat korábban, és milyen szerepet játszott még az új út kiépítése előtt? Erre a kérdésre a hiteles esztergomi földmérő Halász Gedeon adja meg számunkra a választ, aki nem csak megrajzolta, hanem az út funkcióját és építtetőjének nevét is elárulja.

ULPIUS TRAIANUS SICAMBRIÁBA VEZETŐ RÉGI POSTAI UTTYA

Az út a vörösvári völgyből az egykori malom területét átszelve kanyarodik fel a Pilisborosjenői határba, és SICAMBRIÁBA-Óbuda városába vezet a Csillaghegyre! 

AZ ÚJ ESZTERGOMI ÚT-VIA MAGNA STRIGONIENSIS


Teljesen érthető, hogy a királyi központok összeköttetésére utakat kellett kiépíteni. Ennek az úthálózatnak a legfontosabb része az az út, ami Óbudát kötötte össze Esztergom városával.  Ha megjelöljük a műholdas térképen a Pilisi Apátságot a Szentkereszt első Pálos monostort, a Pilisszentlélek kolostort, és Esztergom várát, akkor rögtön világossá válik a kiépített középkori utak értelemszerű földrajzi elhelyezkedése. 

A Via Magna Strigoniensis(új) Üröm területéről tart a Nagykevély-hegy déli oldalán halad a Hosszú-hegy irányában. Pontosabban, hivatalosan csak Ürömig azonosították hivatalból, hiszen ha képzeletben meghosszabbítják, és körülnéznek a túloldalon, akkor talán megtalálhatták volna ennek a teraszos útnak a folytatását! Persze, hogy nem tették ezt, mert az borította volna az évszázados hivatali ostoba szamárcsapást! Hozzá kell tennem, hogy manapság azok sem különbek szakmailag, akik beülnek a könyvtárba és úgy írnak erről az útról, hogy közben a számítógép előtt elmélkednek csak, hogy ezek középkori vagy római utak? Tessék kimenni a terepre! Mutatok valami igazán érdekeset. Nagy-tudású régész-

IDÁIG AZONOSÍTHATÓ

történészeink idáig azonosították az Esztergomi utat. Aztán ettől a ponttól szépen levitték délre. A túloldalon pedig folytatódik az útvonal, és ezt a tényt, egy szélesen kirajzolódó növénysáv hozza tudomásunkra, tehát szemmel látható az Esztergomi Nagy Út folytatása, ami az okleveles ürömi határjárás adatok szerint is bizonyosan a régi Budára vezet, bizonyára ezért ismerték el csak idáig az utat! Azonban az Árpád-kori Ewrym  egy diófaligetben állt!

Ewrym-Üröm:
1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klariszszák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, !!! majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy uton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két uj földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281.Bártfai Szabó 336

Több leágazás is van az útról, hiszen az óbudai apácák jobbágyai ezen a területen éltek, és például a hegy oldalában kocsi gyártó műhelyek működtek. A Nagy Esztergomi útról egy ugyanolyan kiépített többrétegű út ágazik le a Kerekes-hegy oldalába és a hegytetőre is

ELFELEDETT UTAK

kiépített út vezet, ahol Árpád-kori sáncokat láthatunk. Ez még a műholdas képen is kitűnően kirajzolódik, és a helyszínen olyan érzésem volt, hogy egy nagy méretű udvarház állhatott azon a helyen, talán szálló és lóváltóhely is volt egyben. A Kerekes-hegy a Fehér-heggyel összeköttetésben bizonyosan védelmi funkciót töltött be a felső területen lévő értékes, és a völgyből teljesen láthatatlan termőföldek és a királyi központ vonatkozásában is!  Ezt a szakaszt napjainkban is megcsodálhatjuk, ezért készítettem az ottani részletről egy bővebb videót is. 

A VIA MAGNA STRIGONIENSIS

Az Esztergomi út az északi oldalon továbbhaladva az út mentén a Szentkút forrása adott az utazóknak vízvételi lehetőséget, a lovak a völgyben egykor létezett tóban frissülhettek fel a további út folytatása előtt. Aztán az út a Pilisi Apátsághoz vezet, ahol szállás, forrás, étkezés, és lóváltóhely is volt egyben.  Ezt az ősi nagy telepünket hívták valójában Kovácsinak, és Alba Regale, az óbudai királyi várról készült metszeteken a háttérben, a Pilis hegy oldalában a holland rajzoló VACZON néven jelezte ezt számunkra. Innét az út ott is oldalfelfalazással teraszosan vezet tovább Pilisszentlélek, a királyi vadászkastélyból kiépült kolostor irányába.

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROS BEVEZETŐ ÚTJAI

Kék színnel jelöltem Óbuda város igazi Bécsi útjának nyomvonalát, ahol a marhacsordákat a bécsi vásárba hajtották, amely a völgyben Pilisszántó alatt Dorog irányában halad. Sárgával az új Esztergomi út nyomvonala, ami a Pilisi Apátsághoz vezet. Pirossal pedig az első Pálos kolostor felé Szentkereszthez, a mai Klastrompuszta irányában haladt tovább az útvonal.

AZ IGAZSÁG RAGASZKODIK A TÉNYEKHEZ

Hiába próbálják hivatalból a mai Bécsi úttal egybe erőszakolni az Esztergomi Nagy Utat, ez idáig sem sikerült, és ezután sem fog sikerülni senkinek sem. Ugyanis az igazság amolyan makacs dolog, igencsak ragaszkodik a tényekhez. Az igazság az tehát, hogy a mai Bécsi út az nem az Esztergomi Nagy Út, de még-csak az nem is Óbuda város Bécsi útja ! A megoldás egyébként végtelenül egyszerű,a Zichyék területe sosem volt Óbuda városa, és ezt jól vésse be minden kedves olvasom még az utódai fejébe is. A dolgok jelenlegi állása szerint, a hivatalos oldal még a csillagos eget is képes elhazudni annak érdekében, hogy az eddigi dogmáiknak valahogy további érvényt szerezzenek, így folytatva a dilettáns történész szamárcsapásukat. A történész elképzelések szerinti szamárcsapásirány alapján akarták Óbuda városát a Zichy főtérre azonosítani mindenáron. A nagy történészek pedig bűnt követtek el idáig is Óbuda ellenében, és bűnöket követnek el még most is, ahogy ostobán tovább erőltetik az alaptalant és valótlant, tovább építve téveszmékre a feltevéseket. Herta néni életműve egyben élete legnagyobb hibáinak sorozata is egyben, és ezt sajnos sokat fogom még emlegetni Óbuda érdekében, mert kénytelen vagyok a tényekhez ragaszkodni. Bertalan Vilmosné is a történetírói tévképzetek áldozatául esett, ahogy Györffy vagy éppen Zolnay és Belitzky is, és szinte egészen idáig mindenki, még Noszlopi és Sashegyi is.  A Zichyék főtere azonban sziget volt, és egy másik településünk található azon a helyen, amit ma Óbudaként adnak elő hivatalból, úgy hívták ÚJBÉCS! Tehát régész történészeink egy másik középkori település romjaira erőltették rá azt, hogy azok Óbuda városának a romjai! Tetszenek érteni, hogy ez mekkora baklövés? És még ma sem képesek hibáikat elismeri! Helyette inkább tovább akarják erőltetni a valótlanságaikat, és a kutatókat "délibábos képzelgőnek" és "vágyálmokat kergetőnek" titulálják, ennyire futja manapság a híres régész-történészektől. Mindez pedig azért történt és történik napjainkban is így, mert idáig is és még most is értelmetlen és alaptalan elképzeléseket akarnak Óbuda történelmével kapcsolatban hivatalból előadni. Szomorú egy történet ez, a hivatalos oldalnak pedig egy örök tanulság.

                                                Egyed Zoltán Pajzsvivő 2018.