A FELKIS TÉRKÉP ILLESZTŐ PONTJAI A GEOREFERÁLÁSHOZ-SAXUM PERFORATUM ÉS AZ 1355. ÉVI ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS KAPCSOLATA

SAXUM PERFORATUM A VIZSGÁLT TERÜLET

Megfelelési kényszeres, a történész téveszméket kiszolgáló emberek írtak a szocialista elvtársiasság jegyében a Felkis térképről, és próbálták annak helyrajzát elferdíteni, a történészi hamis Óbuda-Zichy Főtér érdekében. A szervilista berögződés miatt, a felfelé nyalonc történészek és történelemtanárok ma is megpróbálják a térkép helyrajzát meghazudtolni, immár a digitális térképek világában és azok ellenében is. Nagyon is van tehát oka, hogy foglalkozzunk a térképpel, hogy azt soha többé ne tudják elferdíteni a téveszmék érdekében! Azonban ez sem működik a fotelból, úgy kell ismernünk a terepet, mint a tenyerünket! Akik tévútra jutottak Felkis térképével, azok lusták voltak sziklákat mászni, megismerni ezt az izgalmas terepet Sok év után visszatértem az Óbuda határjárás problémájához. És immár negyedjére mentem el ugyanarra a terepre, most ősszel. Alkalmanként mindig más és más emberekkel mentem, akiket kedvelek, és akik megmaradtak a barátaimnak a gyomorforgató és egymásnak uszító, gyűlöletkeltő pártállami propaganda közepette is. Aki elferdült az utóbbi időben, az olyan is volt, nem kár érte, sosem volt a barátom.

MÓDSZERTAN-VADÁSZKUTYÁRA A KONTRAFÉK

Kell az ellensúly, és én ezt szinte a legelejétől fogva használom a kutatásomban. Kell a más-vélemény ahhoz, hogy a tökéletesen biztos tudást megszerezze az ember, és biztos végeredményt tudjon előadni. Viszont a kutatásban résztvevő embereknek értelmeseknek kell lennie, építőknek, és nem rombolóknak. Így biztos az előrejutás. De ugyanakkor a tényleges valóságot is be kell ismerni, még akkor is, ha egy korábbi elgondolás- megoldás esetleg tetszetősebb vagy színesebb lett volna. Több szemre, több látásmódra van szükség, hogy kiválaszthassuk az igazi megoldást. Ez ügyben is ez volt a helyzet. Mert műholdról sem lehetett eldönteni, hogy melyik a helyes megoldás, kellett hozzá a többszöri bejárás.

A TERÜLET

Célunk a ma Hármas-határhegynek hívott terület volt, Óbuda-(Pest) Hidegkút határvitájának részlete. Az északi terület már egy évtizede vizsgálatban van, úgyhogy az teljesen biztos, azt majd később írom meg a térképpel összefüggésben. Mi a legelsőként meglepő a Felkis térképben? És ezt mindenhová odafogom írni ám, a történészi téveszméket terjesztők számára, örüljenek csak!  😁  Elárulom! A meglepő az, hogy amit ma Óbudának adnak nekünk elő a történészek és szolgalelkű másolóik a szamárcsapás által, az a terület rajta sincs a térképen! Tetszenek érteni? Tehát a történészi hamis Óbuda, a Zichy Főtér és környéke nincs rajta a határvita térképen, mely Óbuda és Hidegkút között zajlott! Mi ez, ha nem bizonyíték? Sőt, mondok még valamit! A történészi hamis Fehéregyháza helye, a Viktória téglagyár környéke, és a Radl malom területe sincs rajta Felkis térképén! Mindenki érti, hogy ez mekkora történész bukta?

Itt írtam a Dűlőkeresztelő okán kialakult történész téveszmékről: 

AZ ÓBUDAI DŰLŐKERESZTELŐ ÉS A TÖRTÉNÉSZI HAMIS FEHÉREGYHÁZA KAPCSOLATA

A nagy botrány még az, az én szerény véleményem szerint, hogy a fenti tényeket én előttem még senki nem írta le! Sem Berlász Jenő, sem Hrenkó Pál, sem pedig Gál Éva.

Itt lehet a térképünket megtekinteni: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3460/

A LÉNYEG-FEHÉREGYHÁZA !

FEHÉREGYHÁZA ROMJAI

Viszont rajta van a Felkis térképen az Óbudai Fehéregyháza romjai, a területét határoló falakkal együtt! Mely az okleveles források szerint Buda Vetus promontorio- a város szőlőtőkékkel beültetett, előhegyének tetején létezett! Ezért hívják az Óbudai Fehéregyházának, mely terület magát a Felhévizi prépostságot jelentette-egyébként Megyeren és napjainkban Csillag-hegynek hívjuk. Olvassunk el csak egy oklevelet, íme!

FEHÉREGYHÁZA= FELHÉVÍZ-BUDA VETUS ELŐHEGYÉN

Az 1355. évben történt határjáráskor pedig Alba Beate Virginis majd "ecclesiam albam Beate  Virginis"szerepel, mint Óbuda anya-szentegyháza, maga az Óbuda prépostság! Mondanom sem kell, hogy persze, hogy a Zichy Főtér-mint kamu Óbuda város nincs rajta a Felkis térképen, annak ugyanis nincs előhegye! A határjáráskor is csak, mint sziget szerepel a szigeti klarissza kolostornál kezdődő határjárás kiindulópontjaként.

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG FEHÉREGYHÁZA A VÁROS ELŐHEGYÉNEK TETEJÉN!

Az északról készült hadmérnöki rajzokon ugyanaz látható, mint amiről az okleveleink szólnak és amit Felkis is ábrázolt déli nézetből a térképén!

SAXUM PERFORATUM ÉS AZ ODAVEZETŐ ÚT

B HATÁRJEL= SAXUM PERFORATUM

Konkrétan a B határjelért mentünk oda legutóbb, és útközben azért több érdekes dolgot is láttunk. A felső parkolóból indultunk, és a kéktúra útvonalán érkeztünk le a Guckler sétányra. A térképet értelmezve itt már azonnal egy illesztési pontot kapunk, a római IV. számmal megjelöltet, melyet bekarikáztam.

A kis kápolna, Hidegkút filiáléja és földrajzi helye, teljesen biztos illesztési pontot szolgáltat a georeferálás számára. A bekarikázott rész pedig a Virágos Nyereg, és ebben vita sem lehet. Onnét indul a kanyargós ösvény, ami maga a Guckler sétány-a peremút, ami a középkori határjárásban a "crepido vallis".

A Virágos-nyeregnél meredeken lefelé futó út, a Hidegkút-Vetus Buda útvonal, a helyszínen meg is állapítottuk, hogy szépen kikövezett, Bejelöltem a Guckler sétány útvonalát is, ahogy kanyarog, a római számok nagyjából ezt az útvonalat követik. Az is értelmesen adja magát, hogy a Guckler sétányon található bányaudvarból fejtették az ott lévő út építőköveit. 

A VII. résznél kaptárfülkékbe botlottunk, amit érzésem szerint először csak én láttam annak, mert több részen is letöredezett. Aztán megmutattam, hogy a többi fülke a sziklában hol létezhetett. Egy jó ideig én magam is azt hittem, hogy ez a kaptárfülkés szikla a B határjel, de később a térképet tüzetesen átnézve és felnagyítva, teljesen egyértelmű lett, hogy a Táborhegyi barlang a Saxum Perforatum! Róbert véleménye igazolódott, számomra is.

A TÖBB KAPTÁRFÜLKÉS ÓBUDAI KŐSZIKLA

Ugyanis a X. számtól lefelé-majd észak-nyugatra visz oda az út, szinte visszafordul és így a B. pont az már jóval alacsonyabban van, mint a felette lévő peremút! Ez a helyszíni megfigyelés adta a térkép ezen részének a megoldását! És ez egyben azt is megmagyarázza, hogy miért csalóka annak ez a térkép, aki a környéket nem ismervén, még az életben nem járt ezen a területen.

A TÉRLÁTÁST NEHEZÍTI A TÖRTÉNÉSZ ELVAKULTSÁG

Több alkalommal bejárva kell megismerni a vizsgált területet! Tehát csak az interneten okoskodó, és a terepet nem is ismerő nárcisztikus geográfus, véleménye kutyagumit sem ér! Pláne ha a történész 

téveszméket buta módon másolva, erőszakosan hajtja ugyanazokat a hibákat, mint elődei. Eleve, ugye a fő probléma az, hogy azt sem tudja a terepen ismeretlen illető, hogy merre van fejjel előre! A mélységeket vonalkákkal jelölte a szerző, és rövidebben ábrázolta a térképen. És ez teljesen természetes, ha egy adott felületen akarunk ábrázolni valamit. Antoine Felkis tűpontos és tökéletes felvételi rajzot készített 1778. évben!  A térlátás képességének kifejlődéséhez meg egyébként az is szükséges, hogy ne legyen ingerszegény és sivár a gyermekkora az illetőnek. Mert ha ez történik, akkor hiába koptatja valaki az iskolapadot és lesz belőle eminens geográfus, hiába kényeztetik el később, az életben nem fogja látni a mélységeket és magasságokat egy térképen, az életben nem lesz térlátása! Úgy fog csak látni, mint egy tyúk, csak a részleteket, a feje két oldalán lévő szemekkel. Aztán majd kapkodhatja a fejét, és próbálhat okoskodni, vaksi tyúk létére, sosem fogja átlátni az egészet. A többi térben jól látó ember pedig nem érti, hogy mi van ezzel a lökött és vaksi tyúkkal! Ez a nagy helyzet tudománytalan történészkéim.

EZ A B. HATÁRJEL FELKIS TÉRKÉPÉN A SAXUM PERFORATUM

Ha rajtam múlna, én csak azt engedném térképésznek is tanulni, akinek térlátása van. Mert abban is biztosak lehetünk, hogy Hrenkó Pál nem látott térben, térképész létére. De az is lehet, hogy az ő látását is a történészek vették el a Felkis térképpel kapcsolatban, mert Berlász Jenőhöz és Vértessy Györgyhöz hasonlóan hatalmas hibákat vétett ő is, és teljesen tévútra vitte írásával a térkép helyrajzát. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy terepkutatást sem végzett. Inkább csak a történészeknek megfelelni vágyás, a szakmai jövője vezethette a tollat fogó kezét. Terepbejárásunkból és térképi  azonosításunkból több tény is kiderült. Az Esztergomi Nagy Út Via Magna Strigoniensis, sosem volt a Harsány lejtőn.És Felkis nem a római villát ábrázolta Fehéregyháza romjaként, hiszen Üröm területénél halad a Via Magna Strigoniensis- a mai 

VIA MAGNA STRIGONIENSIS

Fülemüle utca vonalában. És ugyanott látható, még attól feljebb Megyeren- a mai Csillaghegyen Fehéregyháza romterülete! Nagy betűkkel láthatjuk az Üröm Földterülete feliratot, a térkép felső részén, melyet csak az elvakult történészek és elvakított történelemtanárok nem látnak! Így tehát hatalmas ostobaság mindezt a Harsány lejtőhöz, vagy bárhova máshová fantáziálni a történész téveszmék érdekében, pláne ha ezt egy geográfus műveli a szervilista térképész után a digitális világban.

ÜRÖM FÖLDJE ÉS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA

Nem bántam meg, hogy lementem a barlanghoz, csak azt nehezményeztem, hogy onnét lentről, a barlang alól, még ismét vissza kellett mászni a nagy sziklához. 

 VIII. PONT A FELKIS TÉRKÉPÉN

Ahová a barlangtól felmásztunk egy mai ösvényen, azt hittem a tüdőmet kiköpöm a 80 méteres hirtelen szintkülönbségtől. A barlangnál vízkifolyás egykori helyére figyeltem fel, már második alkalommal. A középkori vízrajzi helyzetben a Tábor-hegyi-barlang onthatta magából az édesvizet, és ez egyáltalán nem meglepő. Ugyanez volt a helyzet a Csillaghegyen működő forrásokkal is, melyek ma már csak alig, a felsők pedig egyáltalán nem működnek már a Felhévíz-Óbuda prépostság területén. Ezért is volt nehéz rálelnem Fehéregyháza romterületére. A végére maradt még egy mászás a szikla vonalában, hogy a parkolóhoz vissza tudjunk jutni. 

ÉS EGY KIS RÁADÁS 

Ha már Óbuda, akkor a történelméhez egy kis adalék még, ráadásként. Tehát a Tábor-hegyi barlang alól másztunk fel, szinte a házaktól, egészen a jelölt pontig, a Nagyszikla(VIII.pont Felkis térkép) mentén, ahol én magam és a többiek is csodálkoztunk, mert "olyan fura ez a hely". A műholdas térképen-felülről nézve, egy fehér körforgalom világít. Amikor hazaértem, akkor döbbentem rá, hogy itt, az úton arrébb volt, odalent, a vadászoszlop, a Hármas-határnál, amit még plusszban kerestünk, csak a végére már fáradtak voltunk a keresgéléshez. 

HÁRMASHATÁRHELY-

Jagdsäule

Ezen a helyen, nem is olyan régen még, egy vadász- emlékoszlop létezett. És mutatom ugyanezt a helyet, az úgynevezett azonosítótérképünkön.

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3386/?list=eyJxdWVyeSI6ICJuYXZpZ2F0aW9ucyBpbmdlbmlldXIgXHUwMGQzYnVkYSJ9

A VADÁSZ EMLÉKOSZLOP HELYE

Talán odafent gyűltek össze a vadászok, és indultak ezen a tájon, kétszáz évvel ez előtt a nagy vadászatokra. Azért írtam hozzá ezt a kiegészítést, mert a neten erről semmit nem találtam. Bár nem olyan régi emlék, mint amit kutatunk, ám mégis  a kutatás nyomvonalába esik, és Óbuda történelmét gazdagítja. 
Jó volt a túra, és van még dolgunk bőven, tavasszal folytatjuk a terepkutatást.

TANULSÁG

A KILYUKASZTOTT-KIVÁJT KŐSZIKLA-SAXUM PERFORATUM

A kirándulás egészében érezhető volt, hogy régi úton haladunk, a határjárók nyomvonalán. Abban is biztosak voltunk, hogy ez a hegyoldalban vezetett, úgynevezett oldalfelfalazással készült peremút, sok-száz éve használatban van. A térkép alapján a középkori, 1355, évben készült határjárás a crepido vallis-a peremúton haladt, ezt az útvonalat ma Guckler sétánynak és Feketesalak útnak  hívják. 

GUCKLER SZIKLA

HIDEGKÚT-ÓBUDA

Nem teljesen biztos, illetve a további kutatás tárgya az, hogy hol tért felfelé az útvonal, de az már most teljesen biztos, hogy nem a mai Szépvölgyi úton. A feljáratnak a crepido vallisra, erre a határjáró peremútra, a Perényi út-Perényi köznél kell lennie, minden bizonnyal. Hiszen az 1355. évben készített határjárás a Mókus utca-perc utca-Kiskorona utca által határolt szigeti klarissza kolostor keleti sarkától indult! És mielőtt a téveszmés tanulatlanok felhördülnének megsúgom: nincs női klarissza kolostor a Margitszigeten, mert nem az a sziget a Boldogságos Szűz szigete!  Egyelőre az sem biztos, hogy a középkori határjárásban említett lyukas-kő az egyezik a Táborhegyi barlanggal, a Felkis térkép B határjelével, előzetes véleményem az, hogy nem, de ez még a későbbiekben változhat. A barlang egyébként szolgálhat analógiaként, és van is tudomásom olyan barlangról, ami korábban létezett, de mára már nyoma sem maradt a Csillaghegyen, több ilyen is volt régebben. 

A TÉRKÉPEN A HEGYOLDALBAN VIVŐ PEREMÚT

Viszont a Felkis térképen látható B határjelet, a Saxum perforatumot megleltük, és teljes bizonyossággal a Táborhegyi-barlanggal azonosítottunk! Így tehát ez is immár egy illesztési térképpont, mely a Felkis térképének georeferálási pontjaként szolgál.  

Ezáltal is már teljesen biztosan állíthatjuk, hogy a térkép felső szegletében látható, Vestigia Ruderorum Alba Ecclesia- tehát az óbudai Fehéregyháza romjai, Békásmegyer hegyoldalában, a mai Csillaghegyen találhatóak, és sosem voltak a Harsány lejtő területén, ahogy ezt Hrenkó Pál erőltetni próbálta! Minden más okleveles helyrajzi forrás is ezt a tényt támasztja alá. Ez az az ősi kápolna, a Veteri Buda Fehéregyháza, amit elsőként neveztek el Pannóniában a Boldogasszonyról, a megtérés idejében a IX. században épült 803-ban, és később ott temették el Árpád fejedelmet 907-ben a kettős forrás felett,! A hegy keleti oldalában, a kőmeder mellett, az egyház ajtajától jobbra. Erzsébet királyné az ősi Alba Ecclesia-Banai kápolnát foglaltatta bele, az képezte a magját a gótikus, általa építtetett FELHÉVIZI Szűz Mária prépostsági főtemplom szentélyének, a Szent Péter,(ennek a valós helyéről nemsokára olvashattok) korábbi, a közelben lévő, és romokban akkor még létező prépostsági templom támpillérjeit is felhasználva. 

LYUKAS KŐSZIKLA

Egyöntetűen az volt a véleményünk, a határjárás lekövetése közben, hogy Felkis megmászta ugyanazokat a sziklákat, melyeket le is rajzolt számunkra, én magam ebben teljesen biztos vagyok, mert még a szikla jelölések-formák is egyeznek, darabra is természetesen. Viccesnek és egyben szánalmasnak találom azokat a kókler történészeket, akik azt kommunikálják a hiszékeny szekértáboruknak, hogy a középkori határjárás nem lekövethető. Konkrétan, az Óbuda témában már megbukott Kanyó Ferencre, és tudománytalan írótársaira gondolok, akik azt képzelték, hogy majd megmaradnak a téveszméik, és nyugodtan hirdethetik ugyanazt a népbutítást, amit eddig is műveltek Óbuda történelmével kapcsolatban. A szakmában öntelt, nagy neveket meg inkább had ne soroljam. Úgy ahogy vannak, szégyelljék magukat! Napjainkban már kevesebb az olyan tényező, amit nem ismerünk, nem tudunk helyhez kötni, és sokkal de sokkal több már az, amivel teljesen tisztában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kutatni való is lassacskán fogytán van. Megsúgom, ma van csak igazán, minden korábbinál nagyobb esélyünk, a digitális alkalmazások világában, a középkori határjárások megfejtésére! A Felkis térkép készítésében közreműködők, és hitelesítők is minden bizonnyal végigjárták ezt a határjárást. Ez ugyanis így működik, a földmérő a terepen dolgozik, és azáltal rajzolja meg a térképét, hogy a határkijelölések megtörténtek az adott pontoknál. A kutatók ugyanezt teszik, a terepen kutatnak, ott azonosítják, amit az okleveles forrásokban elolvastak már korábban a kutatott területtel kapcsolatosan. És nem csak beülnek a könyvtárba, lemásolni-átfogalmazni a korábbi 

Durchlöcherter felsen

történetírói téveszméket, és aztán felrakni azt az internetre a saját nevükkel, ahogy teszik ezt manapság a szolgalelkű történész másolók. Ugye Kanyó Fecó?! Ebben ugyanis nem csak kutatás, de egyéni teljesítmény sincs egyes régész-történészeink részéről. És ehhez kapcsolódik még az olvasatlanság, ezáltal a csak felszínes ismeretanyag, és a terület egyáltalán nem ismerése, a kutatás hiánya. Ebből következik a hozzá nem értés, tudománytalanság és teljes történészi dilettantizmus Óbuda történelmével kapcsolatban.

                                                             Egyed Zoltán Pajzsvivő 

#felkisterkep  #saxumperforatum  #obudaihatarjaras  #taborhegyibarlang  #peremút  #1355  #lyukaskohatarjel  #viamagnastrigoniensis

Köszönet a kutatásban résztvevő barátaimnak, Erika, Szabolcs, Róbert, Tibor, és persze Májki! Az évekkel korábbi terepbejárásnál pedig Ilona Zsolti és László társaságát köszönöm utólag is, és persze Kefir kutyámét, aki már sajnos nincs köztünk!

Előkészületben a további illesztőpontok a Felkis térképen. :-)

ÓBUDA TOPOGRÁFIA-AZ ÓBUDAI LÁTKÉPEKEN ÁBRÁZOLT HÍD FÖLDRAJZI HELYE A VALÓSÁGBAN

ÓBUDA VÁROSA ÉS A SOLYMÁRI PATAKON ÁTVEZETŐ RÉGI HÍD

 

 

 

Annyira nyilvánvaló számomra, hogy folyamatosan tévedve és egymást másolva ferdítették el történészeink az óbudai topográfiát, hogy úgy éreztem, ezt a témát még inkább ki kell vesézni, van még a látképekben tudás és igazság.  A számítógépemen a háttérképnek beállított Óbuda látképet bambulva, és így ébredezve a kávéivás közben, hirtelen egy pontra kezdtem fókuszálni, és aztán már mosolyogva ittam tovább a kávét, a kávé megtette a magáét, rögtön az agyamba ment.  ☺

Van ugyanis a háttéri azonosítások közül, egy aránylag közeli fix támpontunk, és ezt a tényt hivatalos régészeti kutatás is alátámasztja! Persze, a háttéri, ábrázolt látvány magáért beszél, és minden a helyén van, a megfelelő nézőpontból szemlélve a terepet. Ám néhány vakegér-kuszaszem történész, és szervilis cimboráik igyekeznek még most is félremagyarázni Óbuda látképeit. Sajnos az Óbudai Múzeum "szakemberei" is azok, akik élen-járnak a népbutításban, és a digitális alkalmazások és térképek világában is még félrevezetik a múzeum látogatóit, képzelgésnek feltüntetve a hiteles és egykorú hadmérnöki rajzokat. Tehát ezen írásom, leginkább nekik szól, a félretanított, és szamárcsapást követő muzeológus régész-történészeknek, csak reménykedni lehet, hogy egyszer még észre térnek. 

Bekarikáztam Óbuda látképén vastagon a lényeget! Wilhelm Dilich Sháffer hadmérnök rajzán, Óbuda látképén olyan

ez a pont, a régi-római híd, ami bizony totális bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy egyrészt a művész valós tájat és látványt ábrázolt hitelesen, másrészt pedig arra, hogy a vizes terület képünkön a mai Mocsárosnak hívott földrajzi környezet. Ebből és ez által is következik az a tény, hogy Óbuda városa a Csillaghegyen található! 

 

 

Ez a híd ugyanis a későbbi Óbuda térképeken is megtalálható, TEHÁT TÁJÉKOZÓDÁSI PONTKÉNT SZOLGÁL! És ezért az Óbuda térképeken szereplő régi híd, igazolja egyben a hiteles metszeteket is, melyeket a hadmérnök rajzolók készítettek. Ezt egyébként még a katonaságnál, a sorkatonáknak is tanítják, hogy miként kell egy adott helyszínen tájékozódási pontokat keresni, én legalábbis tanultam még(tudom, ez múzeumi szakértőknél nem követelmény, sokkal inkább divat a szervilizmus manapság is).

Így a híd földrajzi helye tájékozódási és viszonyítási pont is egyben. A történész dogmák, és velük együtt, "szakértő történészeink-történelemtanáraink egylete" is tovább buknak, legalábbis ebben a témában biztosan.   ☺

Térképünk egyébként 1804-ben készült, és így az is megfigyelhető, hogy ebben az időszakban mennyire volt már feltöltődve az a terület, ahol a középkorban még hajózni lehetett! Itt lehet a képet megtalálni: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2763/

 

Gyengébbek kedvéért, itt a hídról a kép, északról készült, ám de ugyanazon a földrajzi helyen látható, mint a felülnézeti térképeken!

Ezért mondom én azt már egy jó ideje, hogy nem érdemes a tévedéseikben tobzódó régész történészeinknek tovább hajtani a dogmáikat, hiszen mai internetes világunkban már mindenki számára elérhető az, ami korábban soha. Digitálisan nagyítható látképek-térképek, oklevelek, vonatkozó egykorú leírások stb.... Az Óbuda történész dogmákat cáfolni lehet, igazolható, hogy áltudományos módon ferdítenek az Óbudai Múzeumban, Óbuda történelmével és látképeivel kapcsolatban.

Mit gondolnak kedves olvasóim, megtaláljuk még ezt a hidat más térképeken is, melyek ezen területre vonatkoznak?   ☺

Nézzünk egy korábbi térképet, az 1778. évből! Lásd itt: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2466/?list=eyJxdWVyeSI6ICJCXHUwMGU5a1x1MDBlMXNtZWd5ZXIifQ

Ezen a térképen is ugyanott szerepel a híd, melyen a Solymári patakon tudtak átkelni, északra-Óbuda irányában! 

Naná, hogy ott van, a többi térképen, hiába hamisítottak Zichyék is térképeket! A 26-évvel korábbi térképünkön az is megfigyelhető, hogy mennyivel hangsúlyosabban ott van a víz a mocsáros területén! Bukott tehát az állítás, miszerint a középkorban már egy feltöltődött terület a mocsáros. Példák mutatják, hogy a történelemtanár, Dunai Szigetek Blog írója lódít, mert félre lett tanítva, tájékozatlan, okleveleket nem olvas, és ma már a dogmákhoz fűződik az érdeke!

Most nézzünk egy másik hadmérnöki rajzot, mondjuk Zimermann, a császári csapattal utazó rajzművész Óbuda látképét! És igen, Zimermann Óbudát ábrázoló látképe is hiteles, írtam róla több alkalommal.

Ugyanazt látjuk rajta, kisebb ívben, mint a Dillich látképen, és lám a hidunk itt is megvan, méghozzá ugyanazon a földrajzi helyen és környezetben.Már csak alapjában ezért az egy dolog miatt is végtelenül ostoba az óbudai múzeum munkatársainak az erőlködése, hogy a metszetek "idealizáltak".

 

Nézzünk most egy másik térképet, mondjuk a hivatalból favorizált Habsburg Katonai Felmérési Térképeket! 

A változatosság kedvéért, most úgy mentettem le az Első Katonai Felmérés Térképének ide vonatkozó részletét, hogy átfedésbe raktam a mai műholdas látképpel. Tisztán látható, hogy a régi híd, a mai hídtól pár méterre nyugatra található valójában is!

Biztonság kedvéért nézzük meg a Második Katonai Felmérés Térképet is...

 

 

A híd természetesen ott van ezen a térképen is, ugyanazon a földrajzi helyen, ahol lennie kell!

És itt: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTervtar/10973/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcdTAwZDNidWRhIn0 azt is láthatjuk, hogy mikor készült a régi hídtól pár méterre az új híd!

Persze mások is kapiskálták, hogy korábban minden másként volt és így nem a mai Duna meder, tehát nem a mostani állapotokból kell kiindulni. De a téveszmék és történész nagyságok renoméja miatt ez nem nyert széles körben elismerést.

Ezt írja Zsidi Paula: A DUNA MEDRE A RÓMAI KORBAN AQUINCUM TÉRSÉGÉBEN című írásában, itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_BUDREG_41/?query=Nagy%20Tibor%20r%C3%B3mai%20h%C3%ADd&pg=61&layout=s

 

"Mind a geomorfológiai vizsgálatok, mind pedig a régészeti adatok egyértelműen utalnak arra, hogy a Duna vízjárása és a folyó által elfoglalt terület a római korban jelentősen eltért a maitól. Némi támpontot nyújtanak az egykori helyzet rekonstruálására a folyó 19. századi, szabályozás előtti állapotát mutató térképek valamint a Duna menti romokról szóló feljegyzések, melyek közelebb álltak a Duna egykori medréről, partvonaláról és szigeteiről alkotott elképzelésekhez mint a mai állapotok.

A római kori Dunamederről készült első, hidrológiai vizsgálatok nyomán megrajzolt, régészeti publikációkban is ismertté vált rekonstrukciós ábrázolások jól mutatják, hogy a meder a mainál szélesebb, partvonala tagoltabb, a meder szigetekkel tördeltebb volt. A folyó jobb partján fekvő dombvidékről, patakok vezettek a kiszélesedő folyóvölgybe. A budai hegyvidéken és a folyó mentén élénk forrásműködés volt, melyek vizét ugyancsak kis patakok szállították a folyóba. Ugyanakkor érzékelhető még a nagyobb mederágak nyoma is, melyek a jobb partot csak két-három nagyobb ággal, míg a bal partot sűrűbben tagolták. Már az Aquincum topográfiájáról készült egyik legkorábbi összeállítás is említi, tapasztalati adatokra hivatkozva, hogy a meder egykor sekélyebb volt,
s míg a jobb partot pusztította, „foglalta", a bal partot építette."

A teljes képet azonban még akkor sem tudták, a vízrekonstrukciós térképek, a fúráselemzések után, e területről, csak később érkeztek. És írja is a tanulmányában.

"Az elmúlt időszakban végzett számos új feltárás több ponton lehetővé tette a Duna partvonalának pontosítá

sát. A már említett Hajógyárszigeti feltárások mellett, az egykori Dunapart maitól eltérő helyét többek között az óbudai Gázgyár területén, az Óbudai-szigeten,
valamint a Zsigmond tér vonalában
sikerült megállapítani. Budaújlak térségében, a katonai amfiteátrumtól délre mesterségesen kiszélesített és tisztított, de természetes eredetű árok nyoma került elő, amelyet egy korábbi Duna-ággal lehetett azonosítani. A feltárások mellett a Duna közelében végzett számos régészeti feltárás és a rendelkezésre álló talajfúrási adatok ma már lehetőséget adnak újabb, a korábbinál pontosabb hidrológiai térkép összeállítására, melynek a római topográfiával egybevetett publikációja előkészületben van."
45

 

HOL HIBÁZTAK?

 

Megjelentek tanulmányok és aztán az MTA CSFK vízrekonstrukciós térképe, azonban még sem történt semmi. Történészeink még fejben sem tudták feldolgozni, egyszerűen nem értették meg, hogy annak immár vége van, amit ők idáig összehordtak Óbudáról, hiszen a vízrajzi térkép alapján kell újra értelmezni az okleveleket, és ezen térkép alapján kell és lehet csak értelmezni, az Óbuda városát ábrázoló látképeinket is. Persze a buta történészek azt harsogják, hogy "ez a térkép csak a római korra készült". Azonban Dr Schweitzer Ferenc professzor több alkalommal biztosított arról, hogy a mocsáros-belső régi Duna meder azt a képet mutatta a középkorban is, amit a rekonstrukciós térkép, és az Óbudát ábrázoló hadmérnöki rajzok is hitelesen ábrázolnak. A végére azért ismét elárulom azt is, hogy hol hibáztak és hibáznak ma is a történészek, nehogy az legyen, hogy csak kritizálom őket. Történészeink azt hitték és képzelték, hogy az Óbuda látképeken ábrázolt Duna meder, az egyenlő a mai Duna mederrel. Pedig egyáltalán nem, hiszen a képek mondanivalója, az maga Óbuda városa! Valójában a látképek a belső-nyugati medret, mai nevén Mocsáros területét mutatják! Nem végeztek történészeink alapos és átfogó környezet tanulmányt, vízrajzi rekonstrukciókat! 

A HADMÉRNÖKI RAJZON ÉS MŰHOLDAS LÁTKÉPEN UGYANAZT LÁTJUK.

Nem a kutatott korszak vízrajzi-földrajzi állapotából kiindulva vizsgálták a területeket, és így ezáltal bődületes hibákat halmoztak egymásra, félrevíve-elferdítve Óbuda múltját, egybemosva még a bal-parti Pest környékével is, ez az igazság. Csak a hibáik beismerése után, azokat leírva térhetnek vissza, egy hitelesen valós történelem íráshoz, Óbuda városához, egy nem túl távoli területre, melyet a magyarokról Megyernek hívnak. A napjainkban Csillaghegynek hívott terepen található a királyi Magor-Turul nemzetség ősi szálláshelye és Sicambria-Óbuda préposti-királynéi, középkori városa.

 

 

Megállapítható tehát, hogy a középkori Óbuda látképeken szereplő híd,szerepel a későbbi Óbuda térképeken is. Az is egyértelműen látható, hogy a vizsgált híd helyétől számítva, Óbuda prépostsági főtemploma és romvárosa is, északra-nyugatra hegytetőn és hegyoldalban létezett! Az is teljesen világosan megállapítható, hogy történészeink hamis és idealizált Óbudája, a Zichy Főtér környéke pedig pontosan az ellenkező irányban van, kissé délre-keletre! Korábban azt is megírtam, okleveles határjárással és oklevelekkel is bizonyítva, hogy a Zichy Főtéren Révjenő települését, míg attól kissé 

délre a Kálvin köznél Újbécs várát, és ismét délre, a szigeti klarissza kolostort tárták fel korábban. Tehát azon a területen, ami a középkorban még sziget volt, egyáltalán nem Óbuda városa található!

Igazoltuk tehát az óbudai látképen lévő, régi római(?) híd földrajzi helyét, ezáltal igazoltuk a hadmérnöki rajzok hitelességét, és egyben a hegytetőn és hegyoldalban lévő Óbuda városának földrajzi helyét. Hiszen az Óbuda látképeken és térképeken is egyaránt látható, azonosítási pontnak vett híd földrajzi helyétől számítva, Óbuda prépostsági Szűz Mária temploma a várossal együtt, teljes bizonyossággal északnyugatra létezett! Ugyanakkor az is értelemszerűen látható és tényként állapítható meg, hogy a város, a keleti-legmagasabb ponton lévő prépostsági templomtól-nyugati irányban terjedt, és ez a földrajzi hely pedig a napjainkban Csillaghegynek hívott terület!

 

                                                     Egyed Zoltán Pajzsvivő

 

FELHÉVÍZ = ÓBUDA !

DL-DF 14735.

ELÉG EGYETLEN OKLEVÉL !

Ha csak egyetlen oklevelet akarunk elolvasni, akkor ez legyen az. Ugyanis ezen oklevél önmagában borítja az évszázados történetírói dogmákat, Budával és egyben Felhévíz földrajzi helyével kapcsolatban is! 

Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.

Elmagyarázom, az oklevél lényegét, hogy aki nem teljesen nyakig van ebben a témában, az is értse, hogy miről ír. Tulajdonképpen az oklevél azt igazolja, amiről régóta beszélek, hogy Óbuda városa, ahol az óbudai Fehéregyháza van, ugyanott van Felhévíz is!
Az oklevél egyben igazolja számunkra a Pest-hegyen lévő  Óbuda városának és Felhévíz királyi várainak azonosságát. 1453-ban még mindig budainak írja az oklevél a Felhévizeket, miközben Óbudáról van szó, teljes bizonyossággal! Tetszenek érteni történészkéim? NEM A MARGIT-HÍDNÁL! Tessék szépen elolvasni, hogy a régi jelzethez VBuda azaz Vetus Buda-Óbuda van írva! Ez a tény is azt erősíti meg, hogy a mai Budánál, azaz Nev Ofennél- Újbudánál(mai Buda), sosem volt semmilyen Felhévíz-Calida Aqua! Minden helymeghatározó oklevelünk szerint:
Tria quoque molendina ad Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam.” A vizimalmok a ma Csillagnak hívott hegy oldalában működtek. Eredeti neve: Pest hegy... ! Valamint azt is igazolja az oklevél, hogy Fehéregyházát miért is hívják óbudainak. Mert Óbuda városában található! Tehát tanácstalan történészeink hármashatárhegyi Fehéregyházának ferdített kolostora a Viktória téglagyár bányagödrében is csak egy ön és közámítás!

Értelmesen belegondolva az Óbuda látképeket is igazolja és hitelesíti ez az oklevél is, hiszen arról szól, amit látunk a képeken! Az óbudai Fehéregyházának hívták azt a prépostsági főtemplomot, amit Óbuda látképein csodálhatunk, a promontorio hegyfokon-a mai Csillaghegyen. Ott működtek a patakmalmok a meleg-vizű forrásokon, ezért volt érdemes annyit pereskedni értük. Ezek a malmok és mindenféle középkori vízi szerkezetek az alulcsapó kerekekkel a hegyoldalban hatalmas teljesítményre voltak képesek, és ne felejtsünk el valamit: ezen források nyáron és télen egyaránt működtek. 

A prépostság ajtaja előtt fakadt a kettős forrás, aminek lefelé futó árkai a mai napig megvannak kikövezve in situ. Ez rossz hír a teóriákat hasra-ütésre gyártó történészek számára, akik a terepen még a határoló falakat sem látták meg, a sok romemlék között, úgyhogy a Lassányi Gábor-Négyesi Lajos páros "lépcsőről-hegyre tüzelés gyakorlása első világháborús lőtér" tévképzete, negatív rekordként, a történelmi feljegyzésekben a Varju Elemér Visegrád királyi palotájának eltagadása mellé kerül majd egy jövőbeni szégyenfalra. Az is lehet, hogy azért sikerült ez is így, mert a Pompeji Láng Orsolya intézte ezt a bulit is, a feljelentése után. Na, úgyhogy így járnak majd, akik most nem olvasnak okleveleket, vagy elferdítik azokat. Van egy olyan érzésem, hogy elég nagy szégyenfalra lesz majd szükség, hisz az összes óbudai történész is velük együtt megy a lecsóba! Jujj de sok ez a "véletlen tévedés", évtizedeken-évszázadokon keresztül, emberöltőkön át! Ugye-ugye? A hivatali megmondótörténészek számára még pluszba az a rossz hírem, hogy a baklövésekre fognak csak igazán emlékezni a jövőben!

Miközben ezeket a sorokat gépeltem, az járt a fejemben, amit a CEU előadói termében elhangzott előadás, (Régészeti rejtélyek a Pilisben: Titkos történetek vagy rejtőzködő kincsek a föld alatt?) után mondott nekem egy értelmes szakmabeli: "nagyon jól csináljátok amit csináltok, de vegyétek észre, hogy nyitott kapukat döngettek." De mikor fogják egyaránt kimondani, hogy hibáztak? Közben pedig egyesek tovább gyártják a dogmákkal teli, elferdített könyveket, és az ifjú szakmabelieket továbbra is félreképzik, a tudománytalan és alapjaiban hibás budai topográfiával. Valahogy olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, az idők végezetéig hozhatnám az okleveleket és írhatom a blog oldalakat...  De azért van még pár dolog a tarsolyomban, biztosan örülnek majd neki... !

                                                                  Egyed Zoltán Pajzsvivő

HOGY KERÜLT AZ ÓBUDAI FELHÉVÍZ ÚJBUDÁHOZ?

HOL NEM VOLT !

FELHÉVÍZ

358 találat (0,416s)

Ezt látja az ember, ha a Felhévíz szóra keres a közgyűjteményi portálon. És ebből a találatból az összes valótlan-hamis-téves-buta-dogma, mármint az a része amit a történészeink hordtak össze. A kedves olvasóimnak, hogy ne kelljen tanulmányok tucatjait elolvasnia, elárulom a lényeget. Történészeink az AL-Fel-hévizeket, az alsó, és felső hévizeket úgy képzelték, hogy azok biztosan a Duna folyásával megegyezően-párhuzamosan vannak jelölve a mai Buda vára környékén. Azonban a mai Buda vára, az nem a 13. századi Óbudavár! Döbbenet, hogy még attól sem riadtak vissza-a már korábbi téveszmék miatt, - hogy ilyen beteges téveszmét gyártsanak. 

A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME

Az oklevelek értelmezését, és Felhévíz földrajzi helyét, valamint még Gézavásár helyét is a korábbi dogmához igazították. Még kész szerencse, hogy Megyer rév helyét-a név miatt- nem tudták szintén délebbre erőszakolni. Így inkább próbálták a török-kori margitszigeti átkelővel összemosni, csak, hogy mindenáron igazolni tudják a topográfiát. A Pest-Újhegyi Óbuda várának Új-Buda várába erőltetése miatt, az óbudai Felhévíz létezését a Lukács és Császár fürdők környékére képzelték a túlzott fantáziával megáldott "szakértőink". Az óriási bibi azonban az, hogy ott sosem volt Óbuda városa, hiszen a fürdők fölött semmilyen, -az oklevelekben szereplő,- Óbuda-városi épületet nem tártak fel soha. A valójában Megyeren található épületeket, kolostorokat is a mai Buda várába erőszakolták, és még a feltárást is a dogma alapján végezte Altmann Júlia. Történészeink Óbudával-Budával kapcsolatban teljesen elvesztették hitelességüket, sajnos még napjainkban is készülnek a történész szamárcsapás írások, immár blog formájában is. Persze ezek a szemellenzős, dogmatikus történészi írások is mellőzik az oklevelek tartalmát, csak azért jönnek létre, hogy még inkább becsapják az érdeklődőket. Vagy az is lehet, hogy ezek a művek már a legbelül érzett szégyen miatt készülnek. Sokaknak végtelenül kínos, hogy egész életük szakmai tevékenysége során csak egy légvárat építettek, egymást másolva.

A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME

A JELENLEGI HIVATALOS TÖRTÉNÉSZ DOGMA
17.számmal a "felhévízi királyi kúria"

A MAI BUDA VÁRÁNÁL TÉVESEN !

PIROS NYÍLLAL JELÖLVE A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME 

Nézzük meg tehát az oklevelek leírását, hiszen 
csak az okleveleknek hihetünk !

ÓBUDA VÁROSA NEM ÚJBUDA VÁRÁBAN VOLT, ÉS NEM IS A MAI FŐTÉRNÉL !

Ismét azzal az oklevéllel kezdek, amely a többi hasonlóval együtt bizonyítja, hogy Óbuda városa Békásmegyer területén belül állott! Aztán ezzel a tudattal értelmezzük szépen az óbudai Al-Fel-Hévíz földrajzi helyzetét az oklevelek által!

BUDA VÁROSNAK A PEST-HEGYEN BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ ÚJ VÁRAT HÍVJÁK !

Jelzet: V Buda, tehát Óbuda városa, ami nem a mai budai Mátyás-hegy oldalában volt! Theutos mester királyi ajtónálló ember, aki a királynéi városban, a Békásmegyeren lévő Óbudán lakott!

VETERI BUDA-FELHÉVÍZ!

ÓBUDAI !

VETERI BUDA A VÁROS, VAGYIS CALIDA AQUE !

Figyelmesen olvassuk az okleveleket, minden szónak külön-valós értelme van, amit igazán csak a terepen értünk meg! (Persze én könnyen beszélek, szinte hazajártam oda, hosszú-hosszú évekig)

HÉVÍZ ugyanis Óbuda alsó várát jelenti, vagyis Buda Civitast, az alsó hévizeket ! Emlékszünk még, hogy mit írt az óbudai felső várban élő Anonymus a Gesta Hungarorumban?

A MAGYAR-RÉV

"Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják -s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."

Vigyázat! A krónikánkban szereplő sarkusar-sarok-sár, az nem a ma Soroksárnak hívott környék. Ez a remek példa, hogy a szamárcsapás még a fordításba is beleszólt! 

KRÓNIKÁINK TUDÓSÍTÁSAI AZ OKLEVELEK ÉS A HADMÉRNÖKI RAJZOK IS KÉT ÓBUDAI VÁRRÓL-VÁROSRÓL AL-FEL HÉVÍZRŐLSZÓLNAK BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN !

Magyer révje, és a rév helye alapjában határozza meg Attila városának, vagyis Sicambria-Óbuda városának helyét ! Ha a megyeri réven átkelnek, és ott letáboroznak a FELHÉVÍZEKIG,-( gyengébb történészek számára: MEGYEREN a magasan lévő meleg vizekig), -akkor csak egyetlen helyre tudnak bevonulni, és az nem a mai Óbuda városának a területe ! Hiszen ahová bevonulnak az az oklevelekben is olvasható HÉVÍZ, és "fölötte csodálták mindazt a kő épületet" ! Figyelem, most jön a nagyon nehéz kérdés a pöttyös labdáért! Ha a meleg vizeknél vannak, és FELETTE még épületeket csodálnak, akkor azt ott hogy hívhatták? Segítek a szakértő történészeinknek, az ott fent az oklevelekben is írt Óbuda felső városi meleg vizek, vagyis FELHÉVÍZ !

AZ EREDETI FELHÉVÍZ MA IS JÓL LÁTHATÓ NYOMAI

A Meleg vizek által vájt gömbfülkék pontosan ugyanazon a területen vannak, amiről a krónikáink és az óbudai metszetek is szólnak, az oklevelek pedig mind megerősítenek!

A valódi Felhévíz területét, még jóval később is malomhegynek hívták, az ott lévő prépostsághoz tartozott a malom, majd az apácák kapták felerészben, aztán később még a pálosokkal pereskedtek érte sokáig.

Ó-MALOMHEGY-FÉLHÉVÍZI PRÉPOSTSÁG ÉS A VÁROSBA TARTÓ KŐMEDER

A terepre egyébként több alkalommal vittem régészeket. Volt aki azt mondta, hogy ez addig jó, amíg föld alatt van, mármint gondolom nekik addig jó... Azonban a jól bevált régi gyakorlat szerint, a római koros régész-némber l.o.feljelentése alapján engem próbáltak hivatalos úton pénzbírsággal meghurcolni, és leállítani, a kutatásaim miatt. A közösségi oldalán még büszke is volt magára a buta és ronda nőszemély, aki az idegen kultúrát népszerűsíti minden Óbudával kapcsolatos csoportban. Igazából az fájhat nekik ennyire, hogy a római Aquincumnak semmi köze nincs, a jóval korábban kiépült ősi Sicambria, és a romjain tovább élő Óbuda magyar fővárosához!

SICAMBRIA ÉS AQUINCUM ORTELIUS TÉRKÉPÉN

Aztán a helyszíni szemle alapján az MRSZ elnöke, Dr Lassányi Gábor és Dr Négyesi Lajos egyetemi adjunktus azt állapította meg, hogy ami a terepen látható az "első világháborús lőtér"

:) 

Tehát nézzünk pár "lőtér" képet, aztán ez a téma még a szamárcsapás blog oldalon bővebben olvasható lesz majd. Innét is üzenem az idegenlelkűeknek: köszi, ettől csak erősödtem!

EGYET LEHET TALÁLNI!

A FÉLHÉVÍZI VÁR HATÁRKÖVE, VAGY A "LŐTÉR" CÉLTÁBLÁJA? 

KŐMEDRET FARAGTAK LÖVÉSZÁROK HELYETT?

VÁRFALAT RAKTAK A "LŐTÉRNEK" ?

A HÉVVÍZEN MŰKÖDŐ MALOMHELY, VAGY FORGÓ CÉLTÁBLA VOLT ?

 VÁRFAL A HEGYOLDALBAN, VAGY EZZEL EDZETTEK A KATONÁK?

MALOMÁROK, VAGY LÖVÉSZÁROK?

Rendesen bohócot csináltak saját magukból! Az derült ki, hogy fogalmuk sincs a főváros határjárásai, és vonatkozó okleveleinek tartalmáról. Nem ismerik a vizsgált terepet, nem vették észre a határköveket, és a romemlékeket. Nem véletlenül nem találkoztam "szakértőinkkel" a Földtani Intézet könyvtárában.Ha kicsit is utánanéztek volna, annak amiről szakvéleményt adtak, akkor talán rájöhettek volna, hogy ezen a területen a forró-gyógyító hévvizek kettős forrásból fakadtak, percenként 4-9 ezer liter hozammal ! Ezért írják az oklevelek, hogy: a hegy keleti oldalából kettős forrás fakad, ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez, onnét 30 lépés távolságban már malmot hajt meg, és tovább folyva ellátja a vár meleg vizes fürdőit is. Ezek a patakmalmok úgymond ipari létesítmények voltak, télen-nyáron működtek a meleg vizekkel hajtott alulcsapó malomkerekekkel, amiknek hatásfoka a 98! százalékot is elérhette. Ezek a malmok a Békásmegyeri Pazandukon működtek, a Félhévízi Óbuda prépostság területén! 

PAZANDUK=FELHÉVÍZ

Ezért nincs a mai főtéren az óbudai felhévízi prépostság, hiszen ott nincs hegy, és ezért sincs Felhévíz a második kerület környékén!

A VÁROS PECSÉTJE

Így tudósít Óbudáról és a hévvízekről Tollius Jacob ultrechti egyetemi tanár:

ÓBUDA ROMOKBAN 1687 ! Van Viannen-Tollius Jacobius 1700 Amsterdam Hennin

lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám,

bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.

Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt. Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket

Igen érdekesnek találom, hogy Szamota István nem közli a szó szerinti fordítást, az Óbudára vonatkozó részt teljes egészében kihagyja! Lehet, hogy ő sem tudott mit kezdeni az Óbudánál lévő ALBA REGALI Székesfehérvárral?
 
IGAZ OKLEVELEK !

A BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ FELHÉVÍZ !

ANONYMUS MÉG EGYSZER ÍR A VÁROSBA FOLYÓ VIZEKRŐL

Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.

AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZ KOLOSTORA MOST IS AZON A TERÜLETEN TALÁLHATÓ, AHOL A FOTÓIM KÉSZÜLTEK ÉS A  "DOKTORADJUNKTUS SZAKÉRTŐK" LŐTERET FANTÁZIÁLTAK!

FORRÁS: MOL ARCANUM 

AZ EREDETI OKLEVÉL.

Összefoglalva tehát az alsó óbudai vár hévíz, azaz Óbuda város, a prépostsági Óbuda vára pedig Felhévíz, és mindez Békásmegyer területén !

A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA IS HIBÁS!

Nem csak Felhévízt, Pest-Budát, és a préposti vár helyét erőltették rossz helyre. A "sorozatos-véletlen tévedés" miatt a mai Margit szigetet is igyekeztek összemosni a Boldogságos Szűz Szigetével.Még napjainkban is ügyködnek ezen egyes történészek, mintha ez a csoportos történész tudatzavar immár állandósult volna. A krónikáinkban emlegetett "nagy"

A KÖZÉPKORI DUNA MEDER

szigetet, (ahová bevonultak MEGYERNÉL !), ami Árpád fejedelem lovászmesterének nevéről a Chepel nevet is kapta,(persze csak a nagy sziget nyugati kikötőjét hívták így, de erről majd később) szintén tévesen a mai Csepel nevű szigettel fantáziálták össze. Azóta is vadul keresik ott a királyi épületeket, persze reménytelenül. A ma Gellért-hegynek hívott terület sem volt soha Pest - Alhévíz, és a püspököt sem ott lökték le a Duna partjára! A mai második kerület pedig sosem volt Felhévíz. Természetesen ezekről a történész téveszmékről sincs egy darab helymeghatározó oklevél sem. Hogy honnan szedték mindezt össze, csak akkor tudjuk meg, ha a legelső téveszmegyártók írására rátalálunk. Az internetes kereső kiválóan hozza ugyanazon szó találatokat, erről is a történész szamárcsapás oldalon tájékozódhatunk bővebben. Ahogy az Óbuda-me(a)gyeri királyi várat a mai Budára erőszakolták, úgy erőszakoltak mindent dél felé, hogy a saját téveszméiknek megfelelő topográfiát gyártsanak, ráadásul minden valós alap nélkül.Úgyhogy az Óbuda témát józan ésszel kutató ember, sokszor csak pislog, mint hal a szatyorban, a sok történészi zagyvaságot olvasva. Tehát az óbudai történész dogma téma bőségesen biztosítva van a bejegyzésekhez, a jövőbeli további csodálkozás is garantált. 

FORRÁS: MOL ARCANUM

HUNGARICANA

Igazán örvendetes lenne, ha történészeink is elkezdenék használni a HUNGARICANA  oldalát, a helymeghatározó oklevelek tartalmát, Óbuda várainak-városának, és valós földrajzi területének értelmezéséhez. Tessék bátran használni a közgyűjteményi portált, kitűnően működik és ingyenes!

A GOOGLE kereső is csodákra képes, ha valaki értelmesen használja!

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ

2015. NOVEMBER