"Hiába akarunk a mai Óbudából nagy történeti tradíciós múltat kiépíteni, ha a bizonyító kézzelfogható emlékek attól jóval távolabb fekszenek! Tisztán kitűnik ezekből a várostörténeti monográfiákból Óbudára nézve, hogy valahol hiba van. Valaki hibát követett el, s ezen a hibán bukdácsolunk, vitatkozunk, költekezünk hiábavalóságokra, helytelen irodalmi munkákat alkotunk, amelyekből kiviláglik, hogy sántít valami. És ez mind addig fog menni, míg egy széleskörű helyrajztörténeti kutatást nem kezdünk el, és míg nem fordítjuk figyelmünket az újabb kutatások elért eredményei felé. Nem kell szégyellni azt, hogy hibákat követtünk el. Csakis a hibák végtelen során világosodik meg minden és érhetünk el eredményeket. Ha így lesz tisztán fog állani előttünk Óbuda középkori története és világosak lesznek előttünk az eddig bizonytalanságban lévő romemlékek."
Sashegyi Sándor
ÚJBÉCS VALÓS HELYRAJZA AZ ÓBUDA PROBLÉMA MEGOLDÁSA
Elérkeztünk egy olyan ponthoz az Óbuda kutatásban, ami valóban vízválasztó, és jelentőségét véleményem szerint csak mega-kolosszális jelzőkkel lehet illetni, én magamban legalábbis így éltem meg, amikor hosszú évek kutatása után ráleltem a lényegre és tudatosodott bennem, hogy miként hívták azt a földrészt, amit ma tévesen Óbuda városának nevezünk. De ennek megítélését és munkám fontosságát inkább az utókorra bízom. Igazán jól példázza a következő írás, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a kutatás-értelmezés során, hiszen igencsak összetett és szerteágazó problémáról van szó. A szerencsém az volt, hogy most már nagyrészt minden megtalálható az interneten digitálisan, mert könyvtárba járva esélyem sem lett volna ezt a hatalmas kutatást elvégezni. Google kereső, digitális levéltár és tudománytár örökké áldassék neved! A hivatalos dolgozatokban található hivatkozások hitelességét egyenként ellenőriztem le, számtalan átvirrasztott éjszaka során. A történészi végzetes hiba megtalálása megdöbbenést, meghatottságot és keserédes örömöt okozott, majd azt harag váltotta fel. Történetíróink hibát hibára halmoztak, de leginkább hibásak azok a történészek, akik napjainkban az előrejutás érdekében továbbra is a szamárcsapást erőltetik tovább, és bár a kötelességük lenne, és minden lehetőségük is megvan, de mégsem vizsgálták felül a hivatalos álláspont alapjául szolgáló tanulmányokat. Pedig minden értelmes szakmabeli idáig is tudott Óbuda város helyrajzi gondjairól. Az ÓBUDA BOTRÁNY témában az is jellemző a nagynevű szakmabeliekre, hogy nem a saját és elődeik hibáit próbálják még most sem kijavítani, hanem a magánkutatókat igyekeznek mindinkább megbélyegezni, a kutatások fontosságát megkérdőjelezni, vagy éppen vágyálmoknak minősíteni. Éppen ezért, nagyon remélem, hogy az ÓBUDAI TÉNYEK, és az írásom végére az ÓBUDA PROBLÉMA megoldása hozzájárul Óbuda város területének és nagy szigetének valós helyrajzához, és a szakmabeliek is végre önvizsgálatot tartanak. Én magam, talán a térlátásomnak, a kitartásomnak, vagy a kifejlődött fotómemóriámnak köszönhetem az eredményt, esetleg a témával eltöltött hosszú évek munkájának. A lényeg, hogy megtaláltam azt a végzetes tévedést, ami hivatalból, a történészek által okozta az igazi Óbuda városának sok évszázados halálát, ugyanakkor pedig majd örökre eltüntette azt a középkori településünket, amit ÚJBÉCSNEK hívnak! Próbálom ezt a problémát úgy megfogalmazni és elmagyarázni a térképek, oklevelek és műholdas felvételek segítségével, hogy mindenki számára érthető legyen.
Írásomat Noszlopi Németh Péter és Sashegyi Sándor emlékének ajánlom.
Külön köszönetem fejezem ki az ARCANUMNAK Magyarország vezető tartalomszolgáltatójának, és minden munkatársának!
„A kultúránk akkor fejlődhet, ha a múltunkat, közös tudásunkat és identitásunkat hordozó emlékeinkből minél többet tudunk eljuttatni a lehető legtöbb emberhez; s mindezt úgy, hogy a befogadókban a továbbgondolkozás igényét is elősegítjük.ˮ (Biszak Sándor, Alapító)
Kérem kedves olvasóimat kapaszkodjanak, tabudöntő írás következik...
TÉVES HELYRE AZONOSÍTOTT TELEPÜLÉSEK
A téves azonosításokat minden esetben abból az elképzelésekből indították történészeink, hogy a Zichyék főtere és környéke volt a középkori Óbuda városa. Tették ezt azért, mert hittek a történetírók írásainak, akik Schönvisner tévedését vették alapul, mert ő azt feltételezte, hogy a római romokban Óbudát-Atilla városát lelte meg. A feltárások során azonban semmilyen magyar vonatkozású épületet vagy leletet sem találtak a római polgárvárosi részen, ami ma az Aquincumi Múzeum területe. Tehát az egész topográfiát egy történészi prekoncepcióra-elképzelésre építették, teljesen alaptalanul és valótlanul. Sem látképes azonosítást nem végeztek a középkori hadmérnökök látképeivel, sem okleveles adatokkal nem tudták napjainkig sem azonosítani a Zichyék területét Óbuda városával! A tanulmányok hivatkozásaiban állandóan feltűnik az egyik legrégibb irodalom ezzel kapcsolatban: Gárdonyi Albert(1874-1946): Középkori települések Pest határában.
Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940) - EPA
epa.oszk.hu/02100/02120/00008/pdf/BPTM_TBM_08_014-027.pdf
INSULA PEST ÉS AZ ELNEVEZÉSEK PROBLÉMÁJA
Sok esetben a sziget rövidített neve is megtévesztette a történetírókat. Ezt a szigetet hívták ugyanis a Boldogságos Szűz Mária Szigetének. A fő probléma azonban még az is volt, hogy a IV. Béla korabeli Buda Castrumot keverték össze a mai Buda várával, amit minden esetben Új-Buda várának hívtak, és nem pedig Pest-hegyi Budavárnak! De mivel mindenáron az Árpád-házi Budát akarták a mai Budával egybemosni, így sorra készültek a teljesen téves tanulmányok, és ugyanígy került Felhévíz települése is a mai Margit hídhoz Gárdonyi által. Aztán úgy írt ebből Kubinyi András is egy alapjában valótlan tanulmányt, hogy a korábbi tévhiteket próbálta továbbvinni, és saját írását még talán ő maga sem értette. KUBINYI ANDRÁS BUDAFELHÉVÍZ TOPOGRÁFIÁJA ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE
Kubinyi már alapjában mossa össze a mai Buda várával azt a területet és ősrégi telepet Felhévízt, ami valójában Óbuda városának része volt. Fikarcnyit sem törődött vele, hogy az óbudai prépost, Anonymus a Gesta Hungarorumban megírta a MEGYER révjén való átkelést, és ugyanott tudósított minket FELHÉVÍZ földrajzi helyéről is! A Magyar Rév és Felhévíz, ugyanakkor a nagy-szigeten található Révjenő és Újbécs valós helyrajza is akkor lesz érthető, ha a vízrajzi rekonstrukcióval vizsgáljuk a területet. Megyertől nem vihető délre Óbuda városa, ezt illett volna hivatalból is észre venni! Insula Pest(h) a sziget azonban nem a balparti Pestről kapta nevét, hanem az a valós, a Csillaghegyen egykor létező Pesthegyi Új Budavár városához tartozott. A balparti Pestet Antiqua Pestként hívták, az sosem viselte a Novi Montis Pest(h)iensis nevet. Ezért sem hívták a mai Budát Pesthegyinek, még azon történészi elképzelés szerint sem hívhatták így, hogy a tatárok elől Pestről-Budára menekített polgárok miatt kapta ezt a nevet. Ez a tévképzet amúgy is alapjában izzadság szagú és erőltetett volt. Köztudomású az oklevelek digitális világában ugyebár a Pesthegyi Buda az Alt Ofen-Óbuda városát jelenti, és az nem a mai Buda, ezt a hadmérnöki metszetek gyönyörűen ábrázolják!
 |
| ÓBUDA VÁROSA A CSILLAG-HEGYEN |
MI TÖRTÉNIK HIVATALBÓL?
Nem az ellentmondásokat igyekeznek feloldani a hibás helyrajzzal kapcsolatban a nagytudású történészeink, hanem egyszerűen ferdítenek egy hatalmasat, hogy a metszetkészítők fantázia és bulvár rajzokat készítettek! Napjainkban is azt próbálják még az Óbudai Múzeumban is megetetni az érdeklődőkkel a történészeink, hogy az a hadmérnöki rajzoló, katonai térképész, aki Visegrádnál hiteles rajzot készít, mire lehajózik Óbudához már elfelejt rajzolni. Teszik mindezt manapság, amikor a műholdas térképek csodálatosan igazolják az Óbuda városáról készült rajzok domborzat ábrázolását, és a pontos környezetet!
Csak reménykedhetünk, hogy mihamarább józan észre térnek régész-történészeink, többek közt Buzás Gergely és Laszlovszky József a PMMI a BTM Dr Végh András és az Óbudai Múzeum munkatársai is!
A MAGYAR-RÉV
Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér.
ÚJBÉCS-BUDA PROBLÉMÁJA
A mai Buda vára és annak várhegye sosem viselte a "Pesti-hegy" elnevezést. A mai Buda vára az nem a Pesthegyi Buda! Novi Montis Pestiensis-castrum Buda az valójában Óbuda vára volt, az a Budavár, amit Alt Ofennek is hívtak és a Csillag-hegyre ábrázoltak a hadmérnöki rajzolók! Újbécs feltételezett helyét azonban elmondások alapján, és a túlparti Új Budavár alapján próbálták meghatározni. Azonban a ma ismert Új-Buda várát még soha senki nem tudta a Pesthegyi Buda várának azonosítani, és így nem csak Revjeno-Révjenő, hanem Vybech vagyis Újbécs helyének történészi azonosítása is helytelen és alapjában téves!
BUDA-ÚJBÉCS-PEST ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZ SZIGETÉNEK HELYRAJZI PROBLÉMÁI
 |
| TÉVES AZONOSÍTÁSOK Belitzky |
Tulajdonképpen ugyanaz a történet, mint a Zichyék területénél, amit ma tévesen Óbuda városának erőltetnek, a történészi elképzelésekhez igazították a terepen talált romokat. A helyrajzot, Révjenő és Újbécs helyzetét hivatalból a "Pesthegyi Budavárhoz" igazították! Csakhogy a mai Buda várát Nev Ofennek hívták, és az sosem volt Pest-hegyi Buda! Pont ezzel a történészi húzással "tüntették el" hivatalból a Csillaghegyen lévő valós Óbuda városát, ugyanakkor pedig Újbécset fantáziálták Óbuda városnak történészeink. Az a tény meg senkit sem zavart, hogy Révjenő és Újbécs települése valójában szigeten létezett, a Boldogságos Szűz Szigetén! Ami ugyebár a balparti Pest sosem volt, azt sosem hívták Boldogságos Szűz Szigetének, mert hivatalosan a Margitszigetet hívták így, történészeink szerint, de erre még visszatérünk, mert összetett a probléma. Tehát itt már rögtön két nagyon súlyos ellentmondással találjuk szemben magunkat, és a történethez hozzájön még két súlyos tény.
- Az okleveleink Révjenőt és Újbécs ősi telepét a Boldogságos Szűz Szigetén, Insula Beate Virginis jelölik!
- A Margitszigeten-ahol ezek után értelemszerűen keresni kéne-sosem keresték és találták persze, hiszen ezeket feltevésből a "Pesti szigetre" a mai pesti oldalra azonosították történészeink
A balparti Pest azonban nem a középkori Pesthegy, sem a hozzá tartozó sziget sem volt sosem!
Remélem mindenki tud követni, elnézést kérek, hogy bonyolult, nem én tettem azzá.
HELYRAJZI NEVEK VISSZAMAGYAROSÍTÁSA
Ez is, hogy ez megtörtént, de mégsem foglalkoztak ezzel történészeink, az a budai topográfiára nézve önmagában egy katasztrófa. Senkinek sem esett le a tantusz, hogy ezért is hibás lehet a budai topográfia, és mind a mai napig senkinek sem sikerült felülvizsgálatot végeznie a hivatalos oldaltól.
TUDTA?
HOGY A MAI ELNEVEZÉSEKET CSAK NEMRÉG ALKOTTÁK MEG?
KÁOSZ A TELJES BUDAI-PESTI TOPOGRÁFIA!
Ez a történet egészen elképesztő és szerteágazó probléma, mert a teljes budai topográfia alapjában téves! Nem is értem én a történészeinket, hogyan gondolták, hogy egy ilyen brutális bakisorozatot megúszhatnak botrány és jövőbeni következmények nélkül?! A Kelen-nek hívott hegy sem az, hiába az elnevezés, mert ott bizonyosan nem keltek át, hiszen Megyer révje Békásmegyernél van! Miért hívjuk még Kelen-nek akkor az ott lévő földet is? De van más is, ami még inkább zavarba ejtő. Mit keresett Gellért püspök ezen a tévesen Kelen-nek hívott hegyen? 1046-ban még hivatalból, a történészeink szerint sem létezett a mai Buda vára! Gellért viszont a királyi központból indult a király elé, az ősi rév(MEGYER) felé. Nem kelt át senki sem a Dunán a ma tévesen Gellértnek hívott hegynél, a veszélyes sodrás miatt. Pláne sántít a történet, hogy az Árpád-kori- Pest-hegyi Buda, az nem a mai Buda vára! Tehát nem csak a mai Buda vára, és annak történelme, hanem a Gellérthegy is áldozata lett a téves óbudai topográfiának. Gellért püspököt valójában a ma Péternek hívott hegy keleti oldalából taszíthatták valójában a Duna partjára! Ez a esemény és helyrajzi név is a történetírói elképzelések áldozata lett, mert a téveszme a régebbi korra is kihat. Blocksbergen(tévesen Gellérthegy) ugyanis sosem volt a "kelta" főváros. Hiába találtak ott edényégető kemencéket, a Civitas Eraviscorum nem ott létezett! Ez a megdöbbentő tény is fontos adalék az Óbuda problémához.
