A BÉKÁSMEGYEREN LÉTEZŐ BÉCS TELEPÜLÉSE !

ÓBUDA PRÉPOSTI ÉS KIRÁLYNÉI VÁRA-ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN!

A TÖMEGES TÖRTÉNÉSZ TUDATZAVAR OKAI

Korábban is írtam már róla, hogy teljes káosz a budai és pesti oldal topográfiája. Az óbudai települések jelenlegi, hivatalos történészi téveszméitől egy oklevelekben jártas kutató rögtön agyérgörcsöt kap, ha olvassa a "tanulmányokat". Tanulságos visszatekinteni miként hajszolták a megfelelési kényszerrel egyre inkább tévútra egymást, és egyben történelmünket is azok, akiknek mind a mai napig fennálló hamis történelmet köszönhetjük az Árpád-kori Buda, majd a középkori települések vonatkozásában.

AZ ÓBUDAI MÚZEUM  MUNKATÁRSAINAK GYAKORLATA

Egy ilyen egykori ősi településünk az /ÓBUDAI területen/ Bech(Bécs) és Vybech(Újbécs) is. Értelemszerűen Bech földrajzi helye már önmagában határozza meg Vybech elhelyezkedését is a térképen, hiszen a föld nevű bolygón egy adott település, valamilyen irányban növekszik-terjed, ha kedvező feltételek mellett nő a település lélekszáma. A települések pontos földrajzi helyzetét pedig az oklevelek árulják el számunkra, nem pedig a zavaros történészi feltételezések és délibábos képzelgések. Csak így utólag érthető(bár számomra semmiképpen sem), hogy azért tudták hibák tömkelegét sorozatosan elkövetni történészeink, mert vízrajzi és geomorfológiai rekonstrukciók nélkül ! gyártották az alapjában téves elméleteket, magáról Óbuda városról és a környező településekről egyaránt. Tehát pont azt a környezeti -vízrajzi és földrajzi tudást zárták így ki Óbudával kapcsolatban, aminek alapvetőnek kéne lennie egy város azonosításában! Így fordult elő az, hogy Vybech-Újbécs(Wiubech) települését a baloldali Pesthez fantáziálta az a Belitzky János, aki a valós tudását még írásban sem merte továbbadni a legsötétebb szocializmus időszakában, inkább kisiskolás csoportokat vitt Békásmegyer környékére és "bogarat tett a fülükbe" így próbálva továbbadni földrajzi tudását. Hosszú évtizedek alatt, pedig senki sem tisztázta Óbuda helyrajzi problémáit. Ne legyenek kétségeink, hiszen semmi sem változott jó irányba, napjainkban egy még sokkal sötétebb korszakot élünk ezen ügyben is! Ha a mi történészeinken múlna csak az ÓBUDA PROBLÉMA, akkor a valós óbudai terület és Árpád-kori királyi várak sosem kerülnének még elméletileg sem feltárásra, hiszen már a félretanított fiatalok is süketen és vakon, robotként hajtják tovább a történész szamárcsapást. Nagy kár, hogy a fiatal "tehetségek" is ennyire képesek csak. Már önmagában tévképzet ez a hamis megfelelni vágyás részükről, miközben az oklevéltárba egy okos-telefonnal bárki beléphet pillanatok alatt, és így egy kis utánajárással azonnal buknak a történész dogmák,-akár egy előadás közben is rögtön számon kérhető a valótlanságokat előadó történész, vagy megcáfolható a téveszméket hirdető tanár. 

BÉCS-BECH

A BÉKÁSMEGYERI DUNA PARTON BECH TELEPE

"András királyi ember beiktatta Erzsébet királynét bizonyos Bekasmeger-i birtokrészek birtokába" Ami számunkra az oklevélből érdekes, az már alapjában igazolja az Óbudát ábrázoló hadmérnöki látképeket. 

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN "MEGER SUPRA VETEREM BUDAM"

BÉKÁSMEGERI BIRTOKRÉSZ! LÁSD: 4hold a király, és a budai Szent János kolostor ! apácáinak földje között fekvő föld; 7hold az óbudai klarissza apácák ! és Nemze-i Miklós földje közt fekvő föld,
Az oklevél tehát ezúton is tájékoztat arról, hogy a Budai-ÓBUDAI-várban lévő Szent János kolostor Békásmegyer területén található, az óbudai klarissza apácák birtokaival együtt! 
Nézzük tovább az oklevél tartalmát... "Bech területén fekvő föld, két hold a Duna partján"
Tehát bizonyságot nyertünk arról, hogy a békásmegyeri Duna parton létezett a középkori Bécs települése!
Erzsébet királyné a Megyer területén lévő Óbuda város birtokbavétele után, a környező földterületeket is megkapja. Az oklevél itt is világosan fogalmaz, az óbudai Bécs települése Békásmegyer területén található! Így válik világossá a valós  középkori településszerkezet, és érthető meg Révjenő és Újbécs szerepe az okleveleink által.

Minden Óbuda városára vonatkozó oklevelet újból le kell fordítani, és ezúttal a történész szamárcsapást el kell felejteni. Csak így tudjuk tisztázni a helyrajzi ellentmondásokat Óbuda történetében, mert sok esetben már a történész téveszmék alapján fordították az okleveleket is. Így fordulhatott elő az, hogy az oklevelek kritikai tanulmányát maga a történész téveszme hozta létre. Ugyanis nem az óbudai oklevelekkel volt-van a probléma, hanem a korlátolt történész gondolkodásmóddal. Már a történetírók megszabták a korlátokat, és szakembereink nem tudnak, de nem is akarnak kitörni ebből, inkább továbbra is a történész téveszméket erőltetik tovább, és immár készakarva lódítanak és ferdítenek hivatalból az Óbudai Múzeum munkatársai is, sajnos.

Tehát csak az eredeti oklevél-tartalomnak hihetünk, illetve ellenőrizni kell a regeszta tartalmát és hitelességét, minden esetben.

Szeretném felhívni az Óbudai Múzeum munkatársainak is a figyelmét egy fontos gondolatra: 

„Három dolgot nem lehet hosszasan rejtegetni: a Napot, a Holdat, és az igazságot.”       Buddha

Ez érvényes Óbuda történelmére is, úgyhogy a Történész Szamárcsapás oldalon ezzel folytatjuk legközelebb...



                                                              Egyed Zoltán Pajzsvivő