A RÓMAI KATONAVÁROSI AMFITEÁTRUM AZONOSÍTÁSA A KÖZÉPKORI SZIGETEN - ÓBUDA LÁTKÉPÉN

Óbuda középkori látképe északról és a katonavárosi amfiteátrum

A dupla kávét már betoltam és megint elmélyülve nézegettem a középkori látképeket Óbudáról. Ám ezúttal a különbségeket kerestem a képek közt, a középkori Óbuda város és sziget ábrázolásokon. És valami olyasmin akadt meg a szemem, ami megint-csak egy jó-nagy maflás a félreképzett, "nagy-tudású" MTA-s bölcsész, sokdiplomás-doktor-adjunktus-professzor  történészeinknek! Bekereteztem a lényeget, amin megakadt a szemem, ugyanis azt vettem észre, hogy a római korból maradt egy látványos romemlék, melyet a középkor idején élt emberek még láthattak. A Boldogságos Szűz Mária-Insula Beate Marie Virginis avagy Boldogasszony szigetének déli felén ott az AMFI azaz az óbudai Amfiteátrum SZIGETEN! Felnagyítottam digitálisan a képet, hogy még jobban lássuk, és lementettem. Nézzük!

Katonavárosi amfiteátrum

Akkor tudatosul a látvány és az épület mibenléte, -annak az embernek, aki nem nézelődik a Google Earth programmal,-ha megnézzük a római körcirkusz rekonstrukcióját. Így nyer értelmet az ábrázolás. A nagyméretű kapu-nyílások, szinte ordít a forma a képről! 

Ugyanezeket a nagy kapuforma ábrázolásokat látjuk a képen.

 

A kép készítője, még a befelé húzódó egyik bejáratot is kiemelten ábrázolta, hogy biztosan tudjuk, miről is van szó! Nézzük...

A nyílban a két aquaeductus lábazat

Ugyanakkor pedig felfigyeltem még valamire! Nem egy tanulmányban azt olvastam, hogy az Aquaductus egészen a katonavárosi körcirkuszig húzódott -mint látjuk- a SZIGETEN ! Képünkön bejelöltem a római aquaductus alapjait-lábazatait, melyek a katonavárosi amfiteátrum irányába húzódnak! Az MTA CSFK vízrekonstrukciós térképén, Schweitzer Ferencnél pedig azt látjuk, hogy a katonavárosi amfiteátrum a vízfolyam szélén áll, ami a Hármashatár-hegy oldalában halad dél felé.

Szigeten az Amfi

Elkészítettem a műholdas képátfedés látképét a vízrajz rekonstrukcióval az Óbuda látkép nézőpontjából is.

Középkori Óbuda látkép nézőpontjából a katonavárosi amfiteátrum a szigeten

A különbség csak annyi, hogy a belső meder sokkal, de sokkal szélesebb volt, ezt látjuk a középkori hadmérnöki rajzokon. És ez azért van, mert a területi vízrekonstrukciós képeknél normál vízállással számoltak, és nem a Kis-jégkorszak árvízmennyiségével!  Az MTA CSFK, Schweitzer Ferenc vízrekonstrukciós képét kiegészítettem a sziget északi területével. Pontosan tudom, hogy Lodomér esztergomi érsek vára-mely ma 1039 Magyarország Királyok útja 323.szám alatt áll tudtak behajózni a nyugati hegyek oldalába a Rókahegyhez, a város feljáratához. 

Itt hajóztak be a hegyen lévő Óbuda város kikötőjébe, a Rókahegy aljába!

A Duna szélesebb medre a nyugati hegyek oldalában haladt. A középkori hadmérnöki látképek azt árulják el számunkra, hogy a békásmegyeri-csillaghegyi Duna-meder volt a szélesebb, mert azt a Pilis-hegység harminc-egynéhány vízfolyása táplálta, a középkori felfokozott forrástevékenységgel!  A mai Főtér és környezete a Nagy-szigeten létezett még a középkorban. Tulajdonképpen az volt a hegyen lévő Óbuda városából nézve a Duna túlpartja, AZ ÁRPÁD-KORI PEST-Novi Castri Pest, a mai Kálvin utcában, az okleveleket ez alapján kell újraértelmezni! 

Katonavárosi körcirkusz-amfiteátrum a római-középkori szigeten!

HIVATALBÓL TÖRTÉNELEMHAMISÍTÓ TÖRTÉNÉSZEK

Láng Orsolyának, aki folyamatosan és sorozatosan, hamisítja Aquincum környezetét és vízrajzát, ez az azonosítás, bizonyára ismét egy nagyon rossz hír. Az aquincumi múzeumi igazgatónő, miért állít valótlanságokat, és miért téveszti meg készakarva az embereket az Óbuda közösségi csoportokban, a történész tévképzeteket erőltetve?

Láng Orsolya valótlant állít, és becsapja a közösségi csoportokban az embereket!

Aquincum ugyanis szigeten létezett, a római korban és a középkorban is, bármennyire is fáj ez egyeseknek! A római kor végén a vízár megemelkedett, és ezt a rómaiak nem látták előre. Javaslom a másokat feljelentgető Láng Orsolyának, hogy szíveskedjék elolvasni a helytartói palota ásatásának dokumentumait! Ott ugyanis leírják, hogy a padlószintet kétszer is próbálták megemelni, a 283.évtől folyamatosan emelkedő Duna árvízszint emelkedése miatt, de aztán kénytelenek voltak elköltözni máshová. De persze, ezt a "máshová" helyet sem tudják történészeink, mert ők a krónikáinkat is mellőzik, és hiteltelenítik, a helyrajzi tévképzeteik miatt. Ez okozta azt a külön botrányt, hogy azzal sem kerültek tisztába, hogy a helytartói palotából a magyarok krónikáiban is főszerepet játszó Potentiana erődjébe cuccoltak át a rómaiak. Aquincum végét, és egyben a római uralom végét Pannóniában, valójában a Duna okozta! Kisebb megszakításokkal a középkorban is ugyanez volt a vízrajzi helyzet, a meleg-korszak periódusa, és azután a Kis-jégkorszak területi hatásai miatt. Véleményem szerint, Buda visszavívásának időpontjára is hatással volt a vízrajzi helyzet magassága.  A Dunát pedig csak jóval később kezdték drasztikusan szabályozni a 19. században. Kutatott területünkön a folyókkal és patakokkal, a ma már szinte alig, vagy egyáltalán nem is létező vízfolyásokkal ugyanez a helyzet. Csak a 19.században és később szabályozták őket! Elég csak a drasztikusan sok vizet szállító Barát-patakra gondolni! Egészen a 19. század elejéig a rengeteg vize a belső, békásmegyeri holocén, teknő alakú medret táplálta. Terepbejárásaimon arra figyeltem fel, hogy a Barát-patak vízgyűjtő területe hatalmas, sokkal nagyobb, mint amit bárki-bármikor írt róla! A Kevély-hegyen a középkorban bővizű források ömlöttek végig a hegyen. A 18.században is még a Nagy-Kevély oldalában gátakkal fogták fel a töméntelen vizet, és hasznosították a nagy-méretű mészkő kemencék működtetéséhez. Aztán ott van még az Aranyhegyi patak, ami szintén déli irányban folyt magas vízállás esetén, mert a Föld fizikai forgásiránya erre kényszerítette, lásd Coriolis erő ! A római fürdő forrásai, a Rókahegy azaz Felhévíz Calida Aqua bővizű forrásai,-egyenként és óránként 8-9 ezer liter karsztvíz, a csillaghegyi Árpád forráscsoport-Alhévíz meleg vizű forrásai, az Üröm-hegyi források

MIT IGAZOL AZ AMFITEÁTRUM AZONOSÍTÁSA A SZIGETEN?

Nyitó-képünk, Óbuda északról készült látképe, és a szigeten lévő katonavárosi amfiteátrum szigeten látható látványa igazolja, hogy a Főtér szigeten létezett, és egyben igazolja azt is, hogy ott sosem létezett Óbuda városa! Ezáltal igazolja azt is, hogy Sicambria-Veteri és Vetus- a Hun és Árpád-kori-középkori Buda, azaz Óbuda nem a római Aquincum területén létezett. A hegytetőn látható Óbuda városa, sosem volt a Főtéren, mert ott a sziget romemlékei találhatóak, mindaz, mit a Margitszigeten nem találtak, és nem is fognak soha megtalálni. A premontrei rend Szent Mihály arkangyalról nevezett szigeti prépostsági főtemploma nem a Margitszigeten létezett, hanem a Zichyék Főterén! Ma is a Főtér betonja alatt várja sorsa jobbra-fordulását! Lux Kálmán a Margitszigeten, a klastrom mellett, egy kis méretű Szűz Mária kápolnát nevezett ki a premontrei rend Szent Mihály prépostságának. Tette ezt azért, mert ő is azt képzelte, mint a többi,-nagyon rossz látásmóddal rendelkező, elvakított, térlátás nélküli történész, hogy az Óbuda látképeken a Margitszigetet látjuk. Nos, a végére eljutottunk a csattanóhoz! Hiszen látképünkön a sziget végén ott a katonavárosi amfiteátrum a Nagyszombat utcánál. A Margitszigeten viszont nincs, és nem is volt soha amfiteátrum. A helyrajzi azonosítás tehát legfőképpen azt igazolja számunkra, hogy az Óbuda látképeken, -a nagyon magas középkori vízálláskor,- nem a Margitsziget látjuk! Képünkön az a Nagy-sziget-Insula Leporum-Insula Magna szerepel, amit a Kiskorona utcában lévő szigeti klarissza kolostorról elnevezve(annak létrejötte után), hívtak Szűz Mária avagy Boldogasszony szigetként is! Insula Beate MarieVirginis néven.  Következésképpen a Zichy Főtér-amit ma rögeszmés történészeink Óbuda városának fantáziálnak, és adnak elő, -az valójában szigeten létezett, és ott volt a sziget központja, Pestnek-Alt Ofennek- (Rév)Jenőnek és a Kálvin utcát már Újbécsnek hívták a középkor folyamán, az ott lévő Vybech várától nevezve, melyet alapításakor Novi Castri Pestnek hívtak.

Lodomér esztergami érsek vára-Reujeneo-Vybech és katonavárosi körcirkusz a szigeten. Az óbudai prépostság Fehéregyháza-ez időben pálos kolostor -a Rókahegyen!

És utoljára ismét leírom, ha valaki nem olvasott volna figyelmesen, és hiányérzete lenne képünket látva. Ezeken a középkori Óbuda látképeken azért nem látható a Margitsziget, mert az ebben a magas vízállásban a Duna vízszintje alatt van, átmenetileg megszűnt létezni. A látképen több fontos dolog van még számunkra, amiről érdemes beszélni, mindezekre legközelebb visszatérünk!

 

Mit üzenek ezúttal is a dilettáns történészeknek, akik napjainkban a tudományos világban, a digitális térképek és alkalmazások világában is egymás téveszméit másolják, elferdítik és hivatalból hamisítják Óbuda helyrajzát, környezetét és vízrajzát?! 

Tévedni emberi dolog, a tévedésben megmaradni azonban ostobaság! A tudományos fejlődés ellen küzdeni, a történész téveszméket tovább sulykolni, Óbuda helyrajzát és történelmét hamisítani gazemberség!  

                                         Egyed Zoltán 

                                           Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport