 |
| A rajz és a földraji hely megjelölések, és a kép nézőpontjából látható mai kép tisztán mutatja, hogy Óbuda városa a Péter - Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban létezett! |
 |
| A műholdas képátfedés rekonstruálja és megmutatja a kutató számára a földrajzi környezet változásait, melyek a Duna árvizei miatt történtek. A képen az Óbuda szigetek láthatóak, egészen az Ezüsthegy vonalától, a legdélibb kisméretű sziget a Margitsziget! |
Ezt hívjuk úgy általánosan, hogy a Duna tájformáló szerepe. A műholdas képátfedéshez a fedőképet a Hallart-Wenning 1684. látkép Alt Ofenre vonatkozó részként vágtam ki, mert a teljes képet nem lehet a műholdas képre vetíteni 3D-ben, hiszen nem felső nézetű térképet látunk, hanem egy bizonyos nézőpontból készült látképről van szó.
 |
| Prospect Ofen. M. Wening metszete L. N. d'Hallart rajzáról. 1684 |
Fontos megállapítások Ludwig Nicoalust Von Hallart látképe alapján, Óbuda város helyrajzára vonatkozóan.
M. Wening metszete L. N. d'Hallart rajzáról. 1684
A déli nézetű képrészlet a mai Buda irányából, a Gellérthegy feletti, átnézeti képen azt látjuk, hogy a magas Hármas-határhegy utáni hegyvidéki területen, a mai Péter-hegy-Ürüm-hegy, és a legsűrűbb részen a Rókahegyen, a mai Csillaghegyen, az Árpád-fürdő feletti területen létezett Óbuda városa. Legmagasabb részén, az északi nézetű hadmérnöki rajzokkal megegyezően áll Fehér Mária Alba Ecclesia, az óbudai prépostság anya-szentegyháza. Megállapítható az is, hogy a rókahegyi kőfejtő területén, a mai kőfejtő katlan helyén is komoly épületek álltak. Még a békásmegyeri hegyoldalban a Dunáig lefutó falat is látjuk, ebből az irányból is. A Duna pedig a Rókahegy lábát mossa, bent van az ófalui belső öbölben, a békásmegyeri-pomázi Duna-ágban !
A kép legalján a kis-méretű sziget a Margitsziget, és ezt a W. jellel látható Császárfürdő helyzetéből tudjuk biztosan megállapítani. Onnét fogva, attól kezdve-északra, a Duna a Hármas-határhegy után kiszélesedik, és egészen a Péter-hegy-Rókahegy aljáig, Békásmegyer-Ófalunál kiöblösödik. Az attól északabbra látható sziget ami Újlaknál kezdődik, a Boldogasszony-Insula Beate Marie Virginis-Szűz Mária sziget. A legnagyobb sziget pedig Insula Magna, azaz Chepel szigete, ahol Árpád fejedelem a lovait tartotta az ma Csillaghegy keleti területe, és Chepel lovászmester Árpád-kori épületei a sziget nyugati oldalában a Rókahegy irányában álltak, és ez a sziget körülbelül a mai Barát patak dunai torkolatánál, egészen Budakalász területéig húzódik, ahol Lodomér esztergami érsek palotája áll, és a középkorban az óbudai határjárás végződik. A jó megfigyelő azt is észreveheti, hogy Ludwig Nicoalust Von Hallart képén a monumentális romemlékeket a mai Árpád híd környékén-szigeten látjuk,-míg Óbuda városa magasan a csillaghegyi Rókahegyen látható! A Margitszigeten nem látható romoknak pedig az az egyszerű magyarázata, hogy a Duna hordaléka alá kerültek a 16.század végén azok a romemlékek, melyeket 19-20. századi feltárásuk után ma már láthatunk.
