2016. május 13., péntek

ÓBUDA TÉVES HELYMEGHATÁROZÁSA

ÜRÖM HATÁROS ÓBUDA ÖRS ÉS ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSÁVAL


A FELKIS TÉRKÉP HITELES HELYRAJZA AZ OKLEVELEKKEL KÖZÖSEN ÉRTELMEZVE

Óbuda-Sicambria város kutatásában a Villa Wrs vagyis Óbuda Örs településének valós helyszíne, az esztergomi nagy úttal közösen helyrajzilag elválaszthatatlanok, hiszen a régi Budára vonatkozó oklevelekben közösen szerepelnek. Mondhatnám úgy is, hogy Örs település beazonosítása Óbuda városába-Fehéregyházára vezetett és közelebb vitt Árpád fejedelem sírjához is.

TERRENUM ÜRÖMIENSE MELLETT ALBA ECCLESIA AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA Beate Marie Virginis !

FELKIS ANTAL HITELES FÖLDMÉRŐ TÉRKÉPÉN JÓL LÁTNI A KÖZÉPKORI HATÁROKAT

Planum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, duc... [S 11 No 1848]

Kiemelés helyeE 148 1853:27
Típushatártérkép
Méret75 x 53 cm
JelzetS 11 No 1848
CímPlanum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, ductumque utriusque partis referens
TárgyÓbuda és Hidegkút közötti vitás határterület térképe
Méretarány126 mm = 400 bécsi öl
Normalizált: 6000
DátumNormalizált: 1778
Hitelesítés éve: 1781
Keletkezés éve: 1778
KözreműködőHitelesítő: Brady - Oberlieut. ... Ing.; Freibeisz, Antonius - Pest, Pilis et Solth ... uniors Or. Judlium; Scheid, Wolffgangh - Pest, Pilis et Solth Cottus V. Judlium
Rajzoló: Norel
Szerző: Felkis, Antoine de; Balzer, Joh.
Technikai jellemzőkTárolási forma: hajtogatott
Tárolási mód: fektetett
Eredetiség: eredeti
Egyediség: kéziratos
Tárolóeszköz: fiók
Anyag: vászonra vont papír
Szelvényszám: 1
Tartalmi jellemzőkVízépítészeti létesítmény: gémeskút
Közlekedési létesítmény: megnevezett utak
Mellékszöveg: részletes magyarázat, hitelesítési záradék pecséttel
Településrajz: Hideg Kuth település templommal és néhány ház oldalnézeti rajzával ábrázolva
Színezés: színezett
Épület: templom, kápolna, Albae Ecclesiae-rom
Államigazgatási beosztás: helységhatár: Hidegkúth, Solmar (Solymár), V. Buda
Vízrajz: patak, forrás
Díszítés: tájkép
Tájolás: KÉK+irányrózsa
Hegyrajz: hegyrajz: Hoher-Berg - Nagy Görej
Műveési ág: szántó, rét, legelő, szőlő
Nyelv: latin
Adatbázis forrásMagyar Országos Levéltár • S – Térképtár • S 11 – Kamarai térképek

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!


Tulajdonképpen az oklevél miatt kezdtem el írni ezt a bejegyzést, azonban Antoine Felkis térképének igazsága, ami a Hungaricana oldalán is látható-olvasható további gondolatokat hozott a témával kapcsolatban. Ez az a térkép, ami az egykori Árpád-házi királyok fővárosának területét ábrázolja az óbudai Fehéregyházával és az esztergomi nagy úttal közösen.Térképünk Hidegkuth és Vetus Buda vagyis Óbuda határát mutatja a bejárt határpontok szerint, az Ofner-BUDA- Berg(mai Péter hegy) déli oldalán. A határjárás pedig azt is tisztázza számunkra, hogy Atilla vára-Sicambria-Vetus Buda városa a G határjáró állomástól északkeletre található.
Mutatja a térkép az ESZTERGOMI RÉGI NAGY UTAT is, gyengébb történészek kedvéért: Vestigia antiqua via Strigoniensis Magna olim dicta- és ábrázolja az új nagy utat is, ami a királynéi vár árkával (BMV klarissza) párhuzamosan halad az okleveleink szerint Kurszán fejedelem várának irányába. Lásd Kurszán-vár Blog.Az ÓBUDAI ! préposti területen kiépült Novi Montis Pest(h)iensis Castrum Budavár miatt kiépült új esztergomi nagy út a korábbi kiépítéssel párhuzamosan halad a Kevély-hegy déli oldalán, Pilisszántó-Klastrompuszta és Pilysi apátság Kovácsi-Vaczon(ma Pilisszentkeresztnek hívják tévesen)-Pilisszentlélek irányába. Berlász Jenő járt jó nyomon, Hrenkó Pál pedig hiába volt katonai térképész, ez esetben a tévedéseit a már kialakult szamárcsapás vezette. Ő volt az, aki hivatalból intézte el, hogy a Felkis térkép hiteltelen legyen, aztán a szamár történészeknek volt mire hivatkozni a csapáshoz. Persze, hogy az óbudai Fehéregyházát akarta a Csúcs-hegyi római villába erőszakolni. Én sem lennék gyalogos egy olyan seregben, ahol a térképész parancsnok elfelejt több párhuzamos utat és egy egész hegyet, csak azért, hogy a téveszméjét erőltesse. Pedig még a digitális-műholdas technikára sincs szükség ahhoz, hogy az ember észre vegye a hatalmas TERRENUM ÜRÖMIENSE feliratot, éppen csak ki nem veri a térképet bámuló szemeket! 
A Hungaricana nem pozicionálta térképünket, ám Scheffer Miklós barátom szerkesztésével-amit ezúton is köszönök- mi megtettük!
A MAPIRE NEM POZICIONÁLTA A FELKIS TÉRKÉPET KÖZREMŰKÖDIK A TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁSBAN !

Az Óbudai Fehéregyháza tehát maga Óbuda városa egészen északon látható, az soha nem volt a Viktória téglagyár bányagödrében, ahogy Óbuda városa- préposti és királynéi város- sem volt soha a római Aquincumban, ez is csak egy muszájból kitalált primitív történész téveszme, ezért nincs erről oklevél sem. Délről néz észak felé térképünk, és bizony a manapság történészek által Óbudának fantáziált római terület még véletlenül sincs rajta! A betokosodott történész téveszmék már itt olyan maflást kapnak, hogy az ürömi határjárás adja rögtön a másikat... 
:)

ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSA ŐRSSEL- ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!

Ewrym-Üröm:


1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisszák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő  
távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a
SZAKRÁLIS HAROMKUTH
Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz-Burusienew-Ewrym 
HÁRMAS-HATÁRKŐ
határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336 

Óbuda Örs telepe és Óbuda város is közvetlen szomszédos tehát Ürömmel, ahogy Pilisborosjenővel is! A dátum 1355, érdekes módon pont az az időpont, amikor Óbuda városának határjárása is megtörtént. A ma Óbudának csúfolt terület pedig igencsak messze van Ürömtől, a Zichyék Óbudája pedig még nem létezik. Ezért nem azon a területen történik a határjárás. Az Óbuda városáról készült határjárás is az Üröm-Óbuda Örs-Megyer közötti területet járja körbe! Az oklevél ír a nagy útról is, ami Budára vezet, ahogy a Felkis térkép is ugyanazt mutatja, tehát kölcsönösen megerősítik egymás hitelességét.


Bebizonyosodott tehát, hogy a Budapesti Történeti Múzeum történész munkatársai valótlant, egy történészi téveszmét erőltetnek tovább még napjainkban is!


A témában téveszméket hirdető phd-s CEU ELTE oktatónak pedig illene tudnia, hogy Kumorovitz Bártfaira hivatkozik, tehát bukott a dogma, a látképek és még az oklevelek szerint is! Ezt a hadmérnöki rajzot Zimmermantól szintén Bártfai feliratozta ! Sziklás hegytetőn van ÓBUDA VÁROSA !
Laszlovszy József az ELTE és CEU oktatója szerint a katonai rajzokat "bulvár képeknek" készítették az egykorú hadmérnöki rajzolók! Egy történelemtanár szájából különösen megdöbbentő ilyen óriási butaságot hallani.
A TERÜLET LÉTEZIK!
Szerintem meg a tisztelt egyetemi professzor úr gyárt ócska bulvár történelmet, amikor azt akarja bemesélni hallgatóságának és diákjainak, hogy ez a hegy a főtéren van!

MARHA MARHA MARHA !

Miért van olyan érzése az embernek, hogy a szakmai nagyságok próbálják menteni a menthetőt, és még nagyobb képtelenségeket akarnak bemagyarázni nekünk? Továbbra is a Schönvisneres ostobaság a példakép, hogy a római Aquincumba erőszakolják valahogy Óbuda-Sicambria városát, és az egykori környező településeket is a szamárcsapásuk alapján próbálják tovább erőszakolni. A rómainak kell lenni itt a kultúrának, azt sulykolják tovább, hogy Óbuda városa a római infrastruktúrára épült, a rómaiak útjait használták a magyarok, a rómaiból nőtt ki a magyar főváros. A fenéket, ebből egy szó nem igaz!

OKLEVELEK IGAZSÁGA

Ugye kedves olvasóim, milyen érdekes, hogy ÜRÖM HATÁROS ÓBUDÁVAL! És Pilisborosjenőn átvezető út ÜRÖM területén keresztül BUDÁRA visz és Vrs-tehát ÓBUDA ÖRS területére vezet, amely határos Ürömmel! Ejnye, ti a történész szamárcsapásban még napjainkban is tévelygők, áruljátok már el szépen; hogy miért erőszakoljátok Óbuda Örs települését a mai Harsány-lejtőre? Kedves Papp Adrienn, ideje lenne már felébredni, tessék átnézni az oklevelek tartalmát, és aztán szépen elfelejteni, hogy Óbuda Örs települése továbbra is a Csúcshegyhez legyen erőszakolva! 

 ÓBUDA ÖRS NEM A HÁRMASHATÁRHEGYNÉL VAN, HANEM ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS AZ ÜRÖMI VÖLGY TÚLOLDALÁN! 


Remélem mindenki felfogta a DL 4503 számú irat lényegét: az oklevél megerősíti Felkis térképét, és megerősíti a hadmérnöki metszeteket, amelyek ugyanoda tüntetik fel Óbuda várait északról ábrázolva a fővárost! A jelenlegi hivatalos történész-dogma szerinti "Óbuda" vár sehogy sem lehetett határos Ürömmel. 

Mit ír a település helyét meghatározó többi oklevél?

1324. március 29.
A budai káptalan jelenti Károly királynak, hogy Tisza királyi főajtonálló mester a neki adományozott ürömi volt királynéi birtokba és a vele szomszédos Kompolt fia Péter fiaitól vett borosjenői (Borusyenw) birtokba Nyéki Balázs kir. és Tamás jegyző, káptalani megbízottak bevezették, a birtok határait megjárták. Ez érinti az Üröm feletti három forrást, a Kalász felé levő hegyet, a völgyben álló szilfákat, a budai út melletti diófákat, ezen úton lemegy az óbudaőrsi (Wrs) határig”.



Óbuda Örs települése Solymár és Óbuda között létezett helyrajzilag, azonban Óbuda városa NEM a ma Óbudaként ismert területen létezett, hanem a sziklás oppidum-promontorio-szőlőhegyen. Így tehát Óbuda városával együtt Wrs települését is valótlan helyre erőltették. Mikor jön el az idő, mikor fogják elismerni a több évtizedes hibáikat?

Történészeink tehát eddig is mellőzték, a hiteles oklevelek adatait a szamárcsapásuk érdekében, és ez nagyon durva TÉNY, a világon egyedülálló mutatvány! 
ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZEK NAPJAINKBAN

XXI.SZÁZADI DIGITÁLIS KOR

Sokszor megírtam már, hogy azért teljesen felesleges és alapjában buta dolog a hivatalos szamárcsapást tovább erőszakolni,(Laszlovszky,Kanyó,Végh,Láng,Lassányi) mert az okleveleken kívül a modern technika is velünk van.Több adatot is megtudunk az oklevélből, amit földrajzi helyhez tudunk kötni. Ennek a ténynek a dilettáns dogmákat hirdető történészek láthatólag nagyon nem örülnek, mindennel próbálkoznak,
hogy keresztbe-tegyenek a kutatásoknak. Az átlagember számára is elérhető mai GPS digitális technikával pontosan tudjuk a műholdas térképen jelölni a terepkutatás során fellelt tereptárgyakat. Az oklevelekben részletesen jelzett határköveket a térképünkön rögzíteni tudjuk. A földrajzi okleveles és terepi azonosítás után a rögzített eredményekből további azonosítások következnek az oklevelek ismeretével Vetus Buda-Sicambria azaz Óbuda királynéi városára vonatkozóan. 

GPS ÉS MŰHOLDAS HELYMEGHATÁROZÁSOK

Történészeink úgy csinálnak, mintha a digitális technika napjainkban nem létezne, mintha még most is bármilyen mondvacsinált téveszméjüket Óbudával és Fehérvárral kapcsolatban le tudnák nyomni hivatalból a történelem iránt érdeklődő emberek torkán. Azt sem veszik észre a megtévedtek, hogy a téveszméikkel a teljes szakmájukat is lejáratják, és nevetségessé teszik saját magukat. A laikusok is tudják, hogy a Zichy főtéren nincs hegy, ÓBUDA VÁROSA MINDEN OKLEVÉL ÉS LÁTKÉP SZERINT IS SZIKLÁS SZŐLŐHEGYEN LÉTEZETT ÉS SICAMBRIÁNAK IS NEVEZTÉK !



FORRÁS: MOL ARCANUM

A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES !

Az oklevelet és térképet bárki megtekintheti a digitális tárban, ebben pont ez a szép. Persze ezzel még nincs vége a fővárossal kapcsolatban összezagyvált történetírói butaságoknak. Korábban is utaltam rá, hogy jelenkori elnevezéseink földrajzi helyei teljesen valótlanok. Óbuda város területének téves azonosítása azt eredményezte, hogy a mai Buda vár környékének történelmét is hosszú időre meghamisították a hivatalos téveszméikkel történészeink. Gerevich butasága a mai napig kísért, méltó utódai pedig napjainkban is azt  hirdetik hivatalosan, hogy Óbuda várai a mai Budán léteztek. A mai Buda vára(NEV OFEN) azonban sosem volt a Pest-hegyi Buda vár, és nem IV. Béla építette azt. A mai Óbudát ábrázoló 18. század végén készült Kneidinger-féle térképek pedig nem  tudják az eredeti óbudai birtokterület határait. Napjainkban is még a római Aquincumba erőltetik a magyar Óbuda városát, pedig az sosem volt ott! Arra lennék a leginkább kíváncsi, hogy van-e egyáltalán olyan valaki a hivatásos oldaltól, aki tisztában van azzal, hogy mi az amit feltártak a ma Óbudának hívott főtér környékén?


MINDEN JOG FENNTARTVA
2016.

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ 

2015. november 12., csütörtök

HOGY KERÜLT AZ ÓBUDAI FELHÉVÍZ ÚJBUDÁHOZ?

HOL NEM VOLT !


FELHÉVÍZ

358 találat (0,416s)

Ezt látja az ember, ha a Felhévíz szóra keres a közgyűjteményi portálon. És ebből a találatból az összes valótlan-hamis-téves-buta-dogma, mármint az a része amit a történészeink hordtak össze. A kedves olvasóimnak, hogy ne kelljen tanulmányok tucatjait elolvasnia, elárulom a lényeget. Történészeink az AL-Fel-hévizeket, az alsó, és felső hévizeket úgy képzelték, hogy azok biztosan a Duna folyásával megegyezően-párhuzamosan vannak jelölve a mai Buda vára környékén. Azonban a mai Buda vára, az nem a 13. századi Óbudavár! Döbbenet, hogy még attól sem riadtak vissza-a már korábbi téveszmék miatt, - hogy ilyen beteges téveszmét gyártsanak. 
A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME

Az oklevelek értelmezését, és Felhévíz földrajzi helyét, valamint még Gézavásár helyét is a korábbi dogmához igazították. Még kész szerencse, hogy Megyer rév helyét-a név miatt- nem tudták szintén délebbre erőszakolni. Így inkább próbálták a török-kori margitszigeti átkelővel összemosni, csak, hogy mindenáron igazolni tudják a topográfiát. A Pest-Újhegyi Óbuda várának Új-Buda várába erőltetése miatt, az óbudai Felhévíz létezését a Lukács és Császár fürdők környékére képzelték a túlzott fantáziával megáldott "szakértőink". Az óriási bibi azonban az, hogy ott sosem volt Óbuda városa, hiszen a fürdők fölött semmilyen, -az oklevelekben szereplő,- Óbuda-városi épületet nem tártak fel soha. A valójában Megyeren található épületeket, kolostorokat is a mai Buda várába erőszakolták, és még a feltárást is a dogma alapján végezte Altmann Júlia. Történészeink Óbudával-Budával kapcsolatban teljesen elvesztették hitelességüket, sajnos még napjainkban is készülnek a történész szamárcsapás írások, immár blog formájában is. Persze ezek a szemellenzős, dogmatikus történészi írások is mellőzik az oklevelek tartalmát, csak azért jönnek létre, hogy még inkább becsapják az érdeklődőket. Vagy az is lehet, hogy ezek a művek már a legbelül érzett szégyen miatt készülnek. Sokaknak végtelenül kínos, hogy egész életük szakmai tevékenysége során csak egy légvárat építettek, egymást másolva.
A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME



A JELENLEGI HIVATALOS TÖRTÉNÉSZ DOGMA
17.számmal a "felhévízi királyi kúria"
A MAI BUDA VÁRÁNÁL TÉVESEN !



PIROS NYÍLLAL JELÖLVE A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME 

Nézzük meg tehát az oklevelek leírását, hiszen 
csak az okleveleknek hihetünk !

ÓBUDA VÁROSA NEM ÚJBUDA VÁRÁBAN VOLT, ÉS NEM IS A MAI FŐTÉRNÉL !

Ismét azzal az oklevéllel kezdek, amely a többi hasonlóval együtt bizonyítja, hogy Óbuda városa Békásmegyer területén belül állott! Aztán ezzel a tudattal értelmezzük szépen az óbudai Al-Fel-Hévíz földrajzi helyzetét az oklevelek által!

BUDA VÁROSNAK A PEST-HEGYEN BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ ÚJ VÁRAT HÍVJÁK !



Jelzet: V Buda, tehát Óbuda városa, ami nem a mai budai Mátyás-hegy oldalában volt! Theutos mester királyi ajtónálló ember, aki a királynéi városban, a Békásmegyeren lévő Óbudán lakott!
VETERI BUDA-FELHÉVÍZ!

ÓBUDAI !

VETERI BUDA A VÁROS, VAGYIS CALIDA AQUE !

Figyelmesen olvassuk az okleveleket, minden szónak külön-valós értelme van, amit igazán csak a terepen értünk meg! (Persze én könnyen beszélek, szinte hazajártam oda, hosszú-hosszú évekig)


HÉVÍZ ugyanis Óbuda alsó várát jelenti, vagyis Buda Civitast, az alsó hévizeket ! Emlékszünk még, hogy mit írt az óbudai felső várban élő Anonymus a Gesta Hungarorumban?


A MAGYAR-RÉV



"Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják -s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."


Vigyázat! A krónikánkban szereplő sarkusar-sarok-sár, az nem a ma Soroksárnak hívott környék. Ez a remek példa, hogy a szamárcsapás még a fordításba is beleszólt! 
KRÓNIKÁINK TUDÓSÍTÁSAI AZ OKLEVELEK ÉS A HADMÉRNÖKI RAJZOK IS KÉT ÓBUDAI VÁRRÓL-VÁROSRÓL AL-FEL HÉVÍZRŐLSZÓLNAK BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN !

Magyer révje, és a rév helye alapjában határozza meg Attila városának, vagyis Sicambria-Óbuda városának helyét ! Ha a megyeri réven átkelnek, és ott letáboroznak a FELHÉVÍZEKIG,-( gyengébb történészek számára: MEGYEREN a magasan lévő meleg vizekig), -akkor csak egyetlen helyre tudnak bevonulni, és az nem a mai Óbuda városának a területe ! Hiszen ahová bevonulnak az az oklevelekben is olvasható HÉVÍZ, és "fölötte csodálták mindazt a kő épületet" ! Figyelem, most jön a nagyon nehéz kérdés a pöttyös labdáért! Ha a meleg vizeknél vannak, és FELETTE még épületeket csodálnak, akkor azt ott hogy hívhatták? Segítek a szakértő történészeinknek, az ott fent az oklevelekben is írt Óbuda felső városi meleg vizek, vagyis FELHÉVÍZ !
AZ EREDETI FELHÉVÍZ MA IS JÓL LÁTHATÓ NYOMAI
A Meleg vizek által vájt gömbfülkék pontosan ugyanazon a területen vannak, amiről a krónikáink és az óbudai metszetek is szólnak, az oklevelek pedig mind megerősítenek!
A valódi Felhévíz területét, még jóval később is malomhegynek hívták, az ott lévő prépostsághoz tartozott a malom, majd az apácák kapták felerészben, aztán később még a pálosokkal pereskedtek érte sokáig.
Ó-MALOMHEGY-FÉLHÉVÍZI PRÉPOSTSÁG ÉS A VÁROSBA TARTÓ KŐMEDER

A terepre egyébként több alkalommal vittem régészeket. Volt aki azt mondta, hogy ez addig jó, amíg föld alatt van, mármint gondolom nekik addig jó... Azonban a jól bevált régi gyakorlat szerint, a római koros régész-némber l.o.feljelentése alapján engem próbáltak hivatalos úton pénzbírsággal meghurcolni, és leállítani, a kutatásaim miatt. A közösségi oldalán még büszke is volt magára a buta és ronda nőszemély, aki az idegen kultúrát népszerűsíti minden Óbudával kapcsolatos csoportban. Igazából az fájhat nekik ennyire, hogy a római Aquincumnak semmi köze nincs, a jóval korábban kiépült ősi Sicambria, és a romjain tovább élő Óbuda magyar fővárosához!
SICAMBRIA ÉS AQUINCUM ORTELIUS TÉRKÉPÉN


Aztán a helyszíni szemle alapján az MRSZ elnöke, Dr Lassányi Gábor és Dr Négyesi Lajos egyetemi adjunktus azt állapította meg, hogy ami a terepen látható az "első világháborús lőtér"


:) 


Tehát nézzünk pár "lőtér" képet, aztán ez a téma még a szamárcsapás blog oldalon bővebben olvasható lesz majd. Innét is üzenem az idegenlelkűeknek: köszi, ettől csak erősödtem!


EGYET LEHET TALÁLNI!
A FÉLHÉVÍZI VÁR HATÁRKÖVE, VAGY A "LŐTÉR" CÉLTÁBLÁJA? 



KŐMEDRET FARAGTAK LÖVÉSZÁROK HELYETT?

VÁRFALAT RAKTAK A "LŐTÉRNEK" ?

A HÉVVÍZEN MŰKÖDŐ MALOMHELY, VAGY FORGÓ CÉLTÁBLA VOLT ?

 VÁRFAL A HEGYOLDALBAN, VAGY EZZEL EDZETTEK A KATONÁK?

MALOMÁROK, VAGY LÖVÉSZÁROK?
Rendesen bohócot csináltak saját magukból! Az derült ki, hogy fogalmuk sincs a főváros határjárásai, és vonatkozó okleveleinek tartalmáról. Nem ismerik a vizsgált terepet, nem vették észre a határköveket, és a romemlékeket. Nem véletlenül nem találkoztam "szakértőinkkel" a Földtani Intézet könyvtárában.Ha kicsit is utánanéztek volna, annak amiről szakvéleményt adtak, akkor talán rájöhettek volna, hogy ezen a területen a forró-gyógyító hévvizek kettős forrásból fakadtak, percenként 4-9 ezer liter hozammal ! Ezért írják az oklevelek, hogy: a hegy keleti oldalából kettős forrás fakad, ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez, onnét 30 lépés távolságban már malmot hajt meg, és tovább folyva ellátja a vár meleg vizes fürdőit is. Ezek a patakmalmok úgymond ipari létesítmények voltak, télen-nyáron működtek a meleg vizekkel hajtott alulcsapó malomkerekekkel, amiknek hatásfoka a 98! százalékot is elérhette. Ezek a malmok a Békásmegyeri Pazandukon működtek, a Félhévízi Óbuda prépostság területén! 
PAZANDUK=FELHÉVÍZ
Ezért nincs a mai főtéren az óbudai felhévízi prépostság, hiszen ott nincs hegy, és ezért sincs Felhévíz a második kerület környékén!


A VÁROS PECSÉTJE

Így tudósít Óbudáról és a hévvízekről Tollius Jacob ultrechti egyetemi tanár:

ÓBUDA ROMOKBAN 1687 ! Van Viannen-Tollius Jacobius 1700 Amsterdam Hennin


lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám,
bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.

Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt. Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket

Igen érdekesnek találom, hogy Szamota István nem közli a szó szerinti fordítást, az Óbudára vonatkozó részt teljes egészében kihagyja! Lehet, hogy ő sem tudott mit kezdeni az Óbudánál lévő ALBA REGALI Székesfehérvárral?
 
IGAZ OKLEVELEK !

A BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ FELHÉVÍZ !



ANONYMUS MÉG EGYSZER ÍR A VÁROSBA FOLYÓ VIZEKRŐL


Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.


AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZ KOLOSTORA MOST IS AZON A TERÜLETEN TALÁLHATÓ, AHOL A FOTÓIM KÉSZÜLTEK ÉS A  "DOKTORADJUNKTUS SZAKÉRTŐK" LŐTERET FANTÁZIÁLTAK!

FORRÁS: MOL ARCANUM 

AZ EREDETI OKLEVÉL.


Összefoglalva tehát az alsó óbudai vár hévíz, azaz Óbuda város, a prépostsági Óbuda vára pedig Felhévíz, és mindez Békásmegyer területén !


A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA IS HIBÁS!


Nem csak Felhévízt, Pest-Budát, és a préposti vár helyét erőltették rossz helyre. A "sorozatos-véletlen tévedés" miatt a mai Margit szigetet is igyekeztek összemosni a Boldogságos Szűz Szigetével.Még napjainkban is ügyködnek ezen egyes történészek, mintha ez a csoportos történész tudatzavar immár állandósult volna. A krónikáinkban emlegetett "nagy"
A KÖZÉPKORI DUNA MEDER
szigetet, (ahová bevonultak MEGYERNÉL !), ami Árpád fejedelem lovászmesterének nevéről a Chepel nevet is kapta,(persze csak a nagy sziget nyugati kikötőjét hívták így, de erről majd később) szintén tévesen a mai Csepel nevű szigettel fantáziálták össze. Azóta is vadul keresik ott a királyi épületeket, persze reménytelenül. A ma Gellért-hegynek hívott terület sem volt soha Pest - Alhévíz, és a püspököt sem ott lökték le a Duna partjára! A mai második kerület pedig sosem volt Felhévíz. Természetesen ezekről a történész téveszmékről sincs egy darab helymeghatározó oklevél sem. Hogy honnan szedték mindezt össze, csak akkor tudjuk meg, ha a legelső téveszmegyártók írására rátalálunk. Az internetes kereső kiválóan hozza ugyanazon szó találatokat, erről is a történész szamárcsapás oldalon tájékozódhatunk bővebben. 
Ahogy az Óbuda-me(a)gyeri királyi várat a mai Budára erőszakolták, úgy erőszakoltak mindent dél felé, hogy a saját téveszméiknek megfelelő topográfiát gyártsanak, ráadásul minden valós alap nélkül.Úgyhogy az Óbuda témát józan ésszel kutató ember, sokszor csak pislog, mint hal a szatyorban, a sok történészi zagyvaságot olvasva. Tehát az óbudai történész dogma téma bőségesen biztosítva van a bejegyzésekhez, a jövőbeli további csodálkozás is garantált. 



FORRÁS: MOL ARCANUM
HUNGARICANA

Igazán örvendetes lenne, ha történészeink is elkezdenék használni a HUNGARICANA  oldalát, a helymeghatározó oklevelek tartalmát, Óbuda várainak-városának, és valós földrajzi területének értelmezéséhez. Tessék bátran használni a közgyűjteményi portált, kitűnően működik és ingyenes!

A GOOGLE kereső is csodákra képes, ha valaki értelmesen használja!

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ
2015. NOVEMBER