"LEFŰZŐDÖTT HATEZER ÉVE" LÁNG ORSOLYA ÉS SZÁVOSZT-VASS DÁNIEL TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁSA

Óbuda Stratégiai Koncepció 227 oldal LÁSD: "a terület egészen a késő középkorig a Duna egyik természetesen lefűződő mellékágaként funkcionált". Tehát Láng és Szávoszt a környezet vízrajzát is hamisítják!

Mocsáros-Dunameder

Ha valaki veszi a fáradtságot, és elolvassa ezt az Óbuda tanulmányt, akkor rögtön nyílvánvaló lehet számára, hogy Láng Orsolya és Szávoszt-Vass Dániel, kényszeresen hamisítják Óbuda történelmét a római Aquincum javára, és közösen igyekeznek a földrajzi tényeket is elferdíteni, a történész téveszmék alapján. Tulajdonképpen ugyanazt a végletekig ostoba gyakorlatot művelik tovább, mint elődeik. A mai állapotokat vetítik vissza a múltba, így és ezáltal még a
vízrajzi környezetet is hamisítják, teljesen tudománytalan módon . Nekik, mint római imádóknak az az érdekük, hogy ne is változzon semmi. Az ám, de kevesek ők ehhez, az összes történészi téveszménél is erősebb dolog a tudomány, és a tudományos tények. 

Lásd itt a 227 oldalon: https://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2018/08/its_osszes.pdf  E tanulmány készítői, nyílván tanultabbak, és okosabbak, a Dunai Szigetek blog szerkesztőjénél!

"Lefűződőtt 6 ezer éve - Nem volt sziget- stb..."

Ezeket a buta és demagóg hazugságokat szokta ismételgetni Láng Orsolya régész-művésznő, és legnagyobb rajongója, Szávoszt-Vass Dániel "történelemtanár-geográfus" a Dunai Szigetek blog szerkesztője, mikor a Mocsárosról esik szó. A közösségi oldalakon is igyekeznek butítani az embereket a tévképzetükkel.

Szávoszt még a Rókahegy látképét, a korszak hiteles vízrajzát is próbálja tagadni! 

És nem, nem a csillaghegyi-árok a lényeg!  :) Hamisít...!

Szávoszt Óbuda csoportokban is próbál hamisítani!

Közös jellemzőjük a magyar történelem ellenes, és teljesen tudománytalan gondolkodásmód, ugyanakkor pedig a római emlékek túlzott imádata, és a magyar épített örökségünk elé-fölé helyezése. 

Láng még a tényeket és okleveleinket is igyekszik meghazudtolni! 

Láng művésznő még az MTA-CSFK Ókori Táj-Ókori Város című könyvét is igyekszik tagadni...

Az ostoba történész hazugságok után, vizsgáljuk meg a környezeti valóságot! A mai Mocsáros dülő valójában még a középkorban is a Duna szélesebb medrét jelentette a nyugati hegyek aljában. A békásmegyeri Rókahegy lábát a Duna mosta, egészen a középkor végéig. 

Nézzünk pár tudományos tényt erre a megállapításra! 

Horusitzky Henrik(1939) írásában közli, hogy a római fürdő források területe -értsd Római-part- egy dunai szigetnek tekinthető, mert környezetéből kiemelkedik, és körülötte még a 19.sz-ban is aktív  dunai mellékágak voltak, Lásd 1. Csillaghegynél! 

1. A római korban, 283 évben, elkezdett emelkedni fokozatosan a Duna vízszintje, mégpedig olyannyira, hogy a rómaiaknak el kellett költözniük a helytartói palotából, és Aquincum városából is. Erről a tényről régészeti feltárások tanúskodnak. Ám Láng ezt is igyekszik elhallgatni, illetve a tudománytalan gondolatmenete miatt azzal sincs tisztában, hogy a rómaiak hová költöztek. Mégpedig azért, mert nem ismeri a Magyarok Krónikáit!

Scheuer Gyula

2. A Dunát csak a 18-19 században szabályozták drasztikusan, és még napjainkban is a csillaghegyi öblözet árvízvédelme van porondon! Ezt látjuk napjainkban a Barát.patak árvízvédelmi műtárgynál, és az Aranyhegyi patak betonfalas kiépítésével.

Horusitzky 1938.

3. A Coriolis-erő a Dunát nyugatra térití el, ami így esetünkben már Szentendre magas része után, a pomázi széles részeken a hegyek aljáig szétterülve tartott dél felé, a nyugati hegyek aljában, és így volt összeköttetése a békásmegyeren tovább folytatódó ággal. Ez azt jelenti, hogy Szethe-Mágocs Árpád-kori telepe is szigetként létezett az Árpád és középkorban. Tehát nem a csillaghegyi-árok az, ahol kapcsolata volt a Dunával elsődlegesen a nyugati Duna-ágnak! Magas vízállás esetén, ez az erőhatás, még inkább kifejtette hatását, a Pilisből érkező 32 patak és forrás, és a hegyoldali csapadékvizeket is magával sodorva úgy tartott dél felé, hogy közben nyugatra térült el.

4. A patakokat is csak jóval később szabályozták, pl a Barát patak, csak 1869-ben lett a mai Duna-ágba bevezetve. Egészen eddig az időpontig a belső, teknő alakú medret töltötte bőséges vízhozamával! 

Kékkel jelöltem a Barát-patak vizének útját a békásmegyeri Duna-ágban! 1819-69.

5. A Duna és a pilisi patakok és folyók víztömege, a Mocsáros Duna-mederben a forrásszintet feljebb tolta. Így és ezáltal érthető meg az a folyamat, hogy az Árpád-korban és középkorban, a Sicambriában-Óbuda városában, miért és hegyan tudtak a legjelentősen források a Rókahegyen-

Felhévíz-Alba Ecclesia a Rókahegyen Sicambriában

Etelburgban-Veteri Budán- azaz a Felhévizí Alba Ecclesián feltörni dupla forrásból, 4-9 ezer liter/perc hozammal. Ezek a tények, oda-vissza igazolják egymást, az okleveleink által is! Ugyanakkor pedig ez magyarázza meg azt is, hogy miként létezhetett Felhévíz telep Veteri Budán a Rókahegyen, Vetus Buda elővárosaként, és ugyanott Pazandukon a forró gyógyvizeken működő keresztes johannita vitézek Sancte Spiritus-Szentlélek ispotálya és Szent János rendháza.

6. Meleg periódus és Kis-jégkorszak klimatikus hatásai gondoskodtak arról, hogy a Mocsáros továbbra is, az Árpád-korban és a közép-korban is a Duna szélesebb medre legyen. Ha csak ezt a tényt vizsgálnánk, e korszakok extra magas vízállását, már csupán ebből is teljesen nyílvánvaló, hogy Láng és Szávoszt készakarva és kényszeresen hazudnak arról, hogy a római-part nem szigetként létezett!

7. Szávoszt-Vass Dániel valótlant állít, mikor azt írja, hogy a "Mocsáros 6 ezer évvel ezelőtt lefűződött". A mai állapotokat vetíti vissza a múltba, és így ismét egy szarvashibát követ el, másokat is bolondítva ezzel a téveszméjével. Hiszen 6 ezer évvel ezelőtt nem fűződött le a pomázi - békásmegyeri Duna meder, mert akkor még senki nem szabályozta a Duna főmedrét, és senki nem vezette a vízfolyásokat a föld alá, mint ahogy napjainkban van már. Plussz még ott a klimatikus Meleg-periódus és Kis-jégkorszak korabeli extra magas vízállás, a felfokozott forrástevékenység és bőséges csapadék, no meg a Coriolis erő, mely hatezer év után is ugyanolyan hatással volt továbbra is a földön, az északról-délre tartó folyóra a Dunára, és továbbra is nyugatra térítette el a vizét !  :)  Ez a folyamat nem szűnt meg hatezer évvel ezelőtt! Szávoszt valótlant állít, és történelmet próbál hamisítani. A nyugati ág és széles Duna-meder, a mai Mocsáros a 19 században is még aktív dunai mellékágak voltak.

Scheuer Gyula, 2006-ban megjelent írásában Horusitzky Henrik 1939-ben megjelent megállapítására hivatkozik. Tehát amit Láng és Szávoszt próbálkoznak napjainkban ferdíteni, azt már 86 évvel ezelőtt a tudósok megcáfolták! 

Horusitzky Henrik(1939) írásában közli, hogy a római fürdő források területe -értsd Római-part- egy dunai szigetnek tekinthető, mert környezetéből kiemelkedik, és körülötte még a 19.sz-ban is aktív  dunai mellékágak voltak!

LÁSD AZ 1 ÁBRÁT FELJEBB! 

A Duna szabályozatlanul folyt még a középkorban, és korábban, az Árpád-korban is. Minden magas vízállás azt eredményezte, hogy a Mocsárosban a Duna szélesebb, nyugati medre volt. Legjobb tudásunk szerint, az ismert régészeti adatok alapján, 283 évtől emelkedett a Duna vízállása drasztikus módon. Mégpedig olyannyira, hogy a Hunok átkelésekor a Dunán, krónikáink nem is említik Aquincum romjait, mert azt addigra már a századforduló idejében a Duna árvize lepte és tűntette el, borította be hordalékával. 

A HUNOK NEM IS LÁTHATTÁK AQUINCUM ROMJAIT !

Minden krónikánk a Rókahegyen található Sicambriáról szól, mint Attila városáról, ahová beköltöztek a Hun kapitányok, miután a Rókahegy- Sicambria-Óbuda és Manatovacz- Potentiana-Székesfehérvár közt zajló öldöklő csatában

Sicambria Megyeren

győzedelmeskedve elfoglalták a trójai városállamot Sican-Bahr, a mai Rókahegy Székes-Bérces akropoliszát. Később, Árpád vezér és emberei, ugyanazon a Sicambria-Megyer réven kelnek át, és a kisebb vízállást az igazolja, hogy a Megyernél létező sziget nyugati oldalát Chepel lovászmesterről nevezték el. Ez ma a Római-partszakasznak a Rókahegy felé eső területe. Tehát Chepel lovászmester épületei ma Csillaghegyen rejtőznek! Remélem mindenki érti, a ma Csepelnek hívott szigetünk egy teljesen alaptalan és téves-hamis név, melyet szintén az értetlen és tudománytalan történészeknek köszönhetünk. Hasonlóan a mai Soroksárhoz, ami igazából és valójában a mai Káposztásmegyernél Sarcusar-Sarok-sár, és még hosszan lehetne sorolni a helyrajzi tévedéseket! Árpád fejedelem pedig a Békásmegyer-Rókahegyen található Sicambriába-azaz Attila városába költözik be értelemszerűen, és nem Aquincumba. A magyar Wikipédia legnagyobb aljas történészi hazugsága az, hogy a krónikásaink, Aquincum romjaira írták, hogy az volt Attila városa! Aquincum szigeten létezett, míg Sicambria-Attila városa-Veteri Buda-Vetus pedig a békásmegyeri Rókahegyen. A római Aquincum szigetén, sosem volt Buda azaz Óbuda városa! Hiszen az egész római part, a Főtér- Szentlélektér is, a középkor végéig, egy hosszanti nagy szigetet jelentett, a Határ, ma Nagyszombat utcáig! 

Dr Schweitzer Ferenc Ókori Táj - Ókori Város Római és Középkori vízállás alaphelyzet(klimatikus hatások-árvíz nélkül)

A római kor vízrajzi helyzete pedig az időjárás miatt a 3.század végére megváltozott, és az idő teltével pedig még több árvizet okozott, még magasabb vízállással.Mindez pedig azt jelenti, hogy a Római-part-Aquincum szigeten létezett. És bizony az Árpád-korban és a középkorban is sziget volt ez a terület, a Zichy Főtér-Szentlélek-tér területe is. Ezt a nagy szigetet hívták Insula-Magnának- Pestnek, és a premontrei megtelepedés, a női rend után a Boldogságos Szűz Mária, azaz a Boldogasszony szigetének is. 

Békásmegyeri-csillaghegyi belső Duna-meder klimatikus árvíz nélkül a Mocsárosban.

Lángnak és Szávosztnak tehát ezúton is azt ajánlom, hogy amit a magasiskoláikban nem tanítottak meg nekik, azt a hidrológiai tananyagot igyekezzenek elsajátítani, műveljék hozzá magukat. És az embereket pedig ne próbálják a közösségi oldalakon és csoportokban tovább butítani, az évszázados téveszméikkel, az alaptalan és tudománytalan állításaikkal! 

Sicambria-Óbuda városa a békásmegyeri Rókahegyen.

A középkori hadmérnöki látképek tehát mindezekért igazak, és hitelesek, a valós környezetben, valós vízrajzi állapotokat bemutatva, a békásmegyeri Rókahegyen-Sicambriában, a Magor nemzetség szálláshelyén Megyeren ábrázolják Sicambria-Óbuda préposti várát és királynéi castrumát-várát, a sicambria klarissza kolostorral. Érthető, hogy ezen tények nagyon fájdalmasak Lángnak és félreképzett kollégáinak, akik ezáltal hatalmas presztízsveszteséget szenvedtek el és a történelemtanár Szávosztnak, aki a Dunai Szigetek blogban is igyekszik félrevezetni az olvasóit. De a magyar embereket közösségi oldalakon és csoportokban, még sem ildomos tudománytalan történész rögeszmékkel szántszándékkal becsapni. Az pedig nem érv, sem Lángtól, sem pedig Szávoszttól, hogy az én egyik szakmám a vendéglátás, és "csak egy szakács vagyok" ☺Ezek alapján ezek az alakok, semmivel sem különbek, mint a pomázi vagy szamárhegyi félnótás történelemhamisítók, akiknek ugyanígy nagyon fáj az igazság. Az is teljesen érthetetlen, hogy a hidrológiai tudományos tanulmányokat nem ismerő, és a földrajzi környezetet és korszakos vízrajzi környezetet, a főváros történelmét hamisító Láng művésznő, miképpen lehetett az Aquincumi Múzeum igazgatója, és egyben a Budapesti Történeti Múzeum igazgató helyettese? 

"CSAK EGY SZAKÁCS"

☺

Nos, ezek a semmirekellő történészek igazán szégyelhetnék magukat, hiszen "a csak szakács" azonosított három ókori várost,Sicambria Trójai királyai által alapított  akropoliszát, a római Herculia valós helyrajzát, Potentiána erős várának igazi földrajzi helyét, ahol később Alba Regale épült ki a megyeri rév felett. A valós óbudai topográfia hiteles helyre kerülése pedig magával hozta azt, hogy a főváros környezetében található Árpád-kori telepeket Felhévízt, Vaczont, Besseneu-Szentlászlót és így Kisjenőt,Újbécset, Novi Castri Pestiensist, Révjenőt, a Boldogasszony szigetet, az Antiqua és az új Via Magna Strigoniensist a Sicambriába vezető igazi Bécsi Utat, Lodomér esztergomi érsek várát, Guerche-t, Szentjakabot és Óbuda Wrs katonai telepét és az Árpád-kori Pestet is hitelesen azonosítani tudtam. Ez eredményezte továbbá azt, hogy a Hun korszak helyrajzi neveivel is tisztába kerültem, és kizárásos alapon Zazhalom, Zerethnek, Gyogh és ott Szent Szabina temploma, Keveazoa is azonosításra került. Következő bejegyzésemben éppen ezért, "Csak egy szakács" címen írok ismét egy összefoglalást a Budapest területén és Sicambria közelében található Turul nemzetséghez tartozó Árpád-kori településekről.. 

Frissítés! 

Pardon, Sancte Trinitatis-Szentháromság mezővárosa kimaradt. Hiszen valójában azt is én azonosítottam. Erre a megállapításra pedig az a leginkább hiteles bizonyíték, hogy az összes nyomtatott és online térképen a mai második kerület teljesen tévesen, "Felhévíz" néven szerepel, miközben Superiores Calida Aqua azaz Felhévíz, igazából Veteri Budán, Vetus Buda előhegyének promontorio előhegyén, a békásmegyeri Rókahegy tetején, keleti oldalán, Pazandukon létezett.

  2025. Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport