HOL NEM VOLT !
FELHÉVÍZ
358 találat (0,416s)
Ezt látja az ember, ha a Felhévíz szóra keres a közgyűjteményi portálon. És ebből a találatból az összes valótlan-hamis-téves-buta-dogma, mármint az a része amit a történészeink hordtak össze. A kedves olvasóimnak, hogy ne kelljen tanulmányok tucatjait elolvasnia, elárulom a lényeget. Történészeink az AL-Fel-hévizeket, az alsó, és felső hévizeket úgy képzelték, hogy azok biztosan a Duna folyásával megegyezően-párhuzamosan vannak jelölve a mai Buda vára környékén. Azonban a mai Buda vára, az nem a 13. századi Óbudavár! Döbbenet, hogy még attól sem riadtak vissza-a már korábbi téveszmék miatt, - hogy ilyen beteges téveszmét gyártsanak.
Az oklevelek értelmezését, és Felhévíz földrajzi helyét, valamint még Gézavásár helyét is a korábbi dogmához igazították. Még kész szerencse, hogy Megyer rév helyét-a név miatt- nem tudták szintén délebbre erőszakolni. Így inkább próbálták a török-kori margitszigeti átkelővel összemosni, csak, hogy mindenáron igazolni tudják a topográfiát. A Pest-Újhegyi Óbuda várának Új-Buda várába erőltetése miatt, az óbudai Felhévíz létezését a Lukács és Császár fürdők környékére képzelték a túlzott fantáziával megáldott "szakértőink". Az óriási bibi azonban az, hogy ott sosem volt Óbuda városa, hiszen a fürdők fölött semmilyen, -az oklevelekben szereplő,- Óbuda-városi épületet nem tártak fel soha. A valójában Megyeren található épületeket, kolostorokat is a mai Buda várába erőszakolták, és még a feltárást is a dogma alapján végezte Altmann Júlia. Történészeink Óbudával-Budával kapcsolatban teljesen elvesztették hitelességüket, sajnos még napjainkban is készülnek a történész szamárcsapás írások, immár blog formájában is. Persze ezek a szemellenzős, dogmatikus történészi írások is mellőzik az oklevelek tartalmát, csak azért jönnek létre, hogy még inkább becsapják az érdeklődőket. Vagy az is lehet, hogy ezek a művek már a legbelül érzett szégyen miatt készülnek. Sokaknak végtelenül kínos, hogy egész életük szakmai tevékenysége során csak egy légvárat építettek, egymást másolva.
 |
| A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME |
Az oklevelek értelmezését, és Felhévíz földrajzi helyét, valamint még Gézavásár helyét is a korábbi dogmához igazították. Még kész szerencse, hogy Megyer rév helyét-a név miatt- nem tudták szintén délebbre erőszakolni. Így inkább próbálták a török-kori margitszigeti átkelővel összemosni, csak, hogy mindenáron igazolni tudják a topográfiát. A Pest-Újhegyi Óbuda várának Új-Buda várába erőltetése miatt, az óbudai Felhévíz létezését a Lukács és Császár fürdők környékére képzelték a túlzott fantáziával megáldott "szakértőink". Az óriási bibi azonban az, hogy ott sosem volt Óbuda városa, hiszen a fürdők fölött semmilyen, -az oklevelekben szereplő,- Óbuda-városi épületet nem tártak fel soha. A valójában Megyeren található épületeket, kolostorokat is a mai Buda várába erőszakolták, és még a feltárást is a dogma alapján végezte Altmann Júlia. Történészeink Óbudával-Budával kapcsolatban teljesen elvesztették hitelességüket, sajnos még napjainkban is készülnek a történész szamárcsapás írások, immár blog formájában is. Persze ezek a szemellenzős, dogmatikus történészi írások is mellőzik az oklevelek tartalmát, csak azért jönnek létre, hogy még inkább becsapják az érdeklődőket. Vagy az is lehet, hogy ezek a művek már a legbelül érzett szégyen miatt készülnek. Sokaknak végtelenül kínos, hogy egész életük szakmai tevékenysége során csak egy légvárat építettek, egymást másolva.
A NAPJAINKBAN MINDEN TÉRKÉPEN LÁTOTT TÉVESZME
A JELENLEGI HIVATALOS TÖRTÉNÉSZ DOGMA
17.számmal a "felhévízi királyi kúria"
A MAI BUDA VÁRÁNÁL TÉVESEN !
PIROS NYÍLLAL JELÖLVE A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME
Nézzük meg tehát az oklevelek leírását, hiszen
csak az okleveleknek hihetünk !
Nézzük meg tehát az oklevelek leírását, hiszen
csak az okleveleknek hihetünk !
ÓBUDA VÁROSA NEM ÚJBUDA VÁRÁBAN VOLT, ÉS NEM IS A MAI FŐTÉRNÉL !
Ismét azzal az oklevéllel kezdek, amely a többi hasonlóval együtt bizonyítja, hogy Óbuda városa Békásmegyer területén belül állott! Aztán ezzel a tudattal értelmezzük szépen az óbudai Al-Fel-Hévíz földrajzi helyzetét az oklevelek által!
 |
| BUDA VÁROSNAK A PEST-HEGYEN BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ ÚJ VÁRAT HÍVJÁK ! |
Jelzet: V Buda, tehát Óbuda városa, ami nem a mai budai Mátyás-hegy oldalában volt! Theutos mester királyi ajtónálló ember, aki a királynéi városban, a Békásmegyeren lévő Óbudán lakott!
VETERI BUDA-FELHÉVÍZ!
ÓBUDAI !
VETERI BUDA A VÁROS, VAGYIS CALIDA AQUE !
Figyelmesen olvassuk az okleveleket, minden szónak külön-valós értelme van, amit igazán csak a terepen értünk meg! (Persze én könnyen beszélek, szinte hazajártam oda, hosszú-hosszú évekig)
HÉVÍZ ugyanis Óbuda alsó várát jelenti, vagyis Buda Civitast, az alsó hévizeket ! Emlékszünk még, hogy mit írt az óbudai felső várban élő Anonymus a Gesta Hungarorumban?
A MAGYAR-RÉV
"Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják -s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."
Vigyázat! A krónikánkban szereplő sarkusar-sarok-sár, az nem a ma Soroksárnak hívott környék. Ez a remek példa, hogy a szamárcsapás még a fordításba is beleszólt!
 |
| KRÓNIKÁINK TUDÓSÍTÁSAI AZ OKLEVELEK ÉS A HADMÉRNÖKI RAJZOK IS KÉT ÓBUDAI VÁRRÓL-VÁROSRÓL AL-FEL HÉVÍZRŐLSZÓLNAK BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN ! |
Magyer révje, és a rév helye alapjában határozza meg Attila városának, vagyis Sicambria-Óbuda városának helyét ! Ha a megyeri réven átkelnek, és ott letáboroznak a FELHÉVÍZEKIG,-( gyengébb történészek számára: MEGYEREN a magasan lévő meleg vizekig), -akkor csak egyetlen helyre tudnak bevonulni, és az nem a mai Óbuda városának a területe ! Hiszen ahová bevonulnak az az oklevelekben is olvasható HÉVÍZ, és "fölötte csodálták mindazt a kő épületet" ! Figyelem, most jön a nagyon nehéz kérdés a pöttyös labdáért! Ha a meleg vizeknél vannak, és FELETTE még épületeket csodálnak, akkor azt ott hogy hívhatták? Segítek a szakértő történészeinknek, az ott fent az oklevelekben is írt Óbuda felső városi meleg vizek, vagyis FELHÉVÍZ !
 |
| AZ EREDETI FELHÉVÍZ MA IS JÓL LÁTHATÓ NYOMAI |
A Meleg vizek által vájt gömbfülkék pontosan ugyanazon a területen vannak, amiről a krónikáink és az óbudai metszetek is szólnak, az oklevelek pedig mind megerősítenek!
A valódi Felhévíz területét, még jóval később is malomhegynek hívták, az ott lévő prépostsághoz tartozott a malom, majd az apácák kapták felerészben, aztán később még a pálosokkal pereskedtek érte sokáig.
 |
| Ó-MALOMHEGY-FÉLHÉVÍZI PRÉPOSTSÁG ÉS A VÁROSBA TARTÓ KŐMEDER |
A terepre egyébként több alkalommal vittem régészeket. Volt aki azt mondta, hogy ez addig jó, amíg föld alatt van, mármint gondolom nekik addig jó... Azonban a jól bevált régi gyakorlat szerint, a római koros régész-némber l.o.feljelentése alapján engem próbáltak hivatalos úton pénzbírsággal meghurcolni, és leállítani, a kutatásaim miatt. A közösségi oldalán még büszke is volt magára a buta és ronda nőszemély, aki az idegen kultúrát népszerűsíti minden Óbudával kapcsolatos csoportban. Igazából az fájhat nekik ennyire, hogy a római Aquincumnak semmi köze nincs, a jóval korábban kiépült ősi Sicambria, és a romjain tovább élő Óbuda magyar fővárosához!
 |
| SICAMBRIA ÉS AQUINCUM ORTELIUS TÉRKÉPÉN |
Aztán a helyszíni szemle alapján az MRSZ elnöke, Dr Lassányi Gábor és Dr Négyesi Lajos egyetemi adjunktus azt állapította meg, hogy ami a terepen látható az "első világháborús lőtér"
:)
Tehát nézzünk pár "lőtér" képet, aztán ez a téma még a szamárcsapás blog oldalon bővebben olvasható lesz majd. Innét is üzenem az idegenlelkűeknek: köszi, ettől csak erősödtem!
EGYET LEHET TALÁLNI!
 |
| A FÉLHÉVÍZI VÁR HATÁRKÖVE, VAGY A "LŐTÉR" CÉLTÁBLÁJA? |
 |
| KŐMEDRET FARAGTAK LÖVÉSZÁROK HELYETT? |
 |
| VÁRFALAT RAKTAK A "LŐTÉRNEK" ? |
 |
| A HÉVVÍZEN MŰKÖDŐ MALOMHELY, VAGY FORGÓ CÉLTÁBLA VOLT ? |
 |
| VÁRFAL A HEGYOLDALBAN, VAGY EZZEL EDZETTEK A KATONÁK? |
 |
| MALOMÁROK, VAGY LÖVÉSZÁROK? |
Rendesen bohócot csináltak saját magukból! Az derült ki, hogy fogalmuk sincs a főváros határjárásai, és vonatkozó okleveleinek tartalmáról. Nem ismerik a vizsgált terepet, nem vették észre a határköveket, és a romemlékeket. Nem véletlenül nem találkoztam "szakértőinkkel" a Földtani Intézet könyvtárában.Ha kicsit is utánanéztek volna, annak amiről szakvéleményt adtak, akkor talán rájöhettek volna, hogy ezen a területen a forró-gyógyító hévvizek kettős forrásból fakadtak, percenként 4-9 ezer liter hozammal ! Ezért írják az oklevelek, hogy: a hegy keleti oldalából kettős forrás fakad, ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez, onnét 30 lépés távolságban már malmot hajt meg, és tovább folyva ellátja a vár meleg vizes fürdőit is. Ezek a patakmalmok úgymond ipari létesítmények voltak, télen-nyáron működtek a meleg vizekkel hajtott alulcsapó malomkerekekkel, amiknek hatásfoka a 98! százalékot is elérhette. Ezek a malmok a Békásmegyeri Pazandukon működtek, a Félhévízi Óbuda prépostság területén!
Ezért nincs a mai főtéren az óbudai felhévízi prépostság, hiszen ott nincs hegy, és ezért sincs Felhévíz a második kerület környékén!
 |
| PAZANDUK=FELHÉVÍZ |
 |
| A VÁROS PECSÉTJE |
Így tudósít Óbudáról és a hévvízekről Tollius Jacob ultrechti egyetemi tanár:
 |
| ÓBUDA ROMOKBAN 1687 ! Van Viannen-Tollius Jacobius 1700 Amsterdam Hennin |
lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám,
bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.
Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt. Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket
Igen érdekesnek találom, hogy Szamota István nem közli a szó szerinti fordítást, az Óbudára vonatkozó részt teljes egészében kihagyja! Lehet, hogy ő sem tudott mit kezdeni az Óbudánál lévő ALBA REGALI Székesfehérvárral?
IGAZ OKLEVELEK !
ANONYMUS MÉG EGYSZER ÍR A VÁROSBA FOLYÓ VIZEKRŐL
Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.
FORRÁS: MOL ARCANUM
AZ EREDETI OKLEVÉL.
Összefoglalva tehát az alsó óbudai vár hévíz, azaz Óbuda város, a prépostsági Óbuda vára pedig Felhévíz, és mindez Békásmegyer területén !
A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA IS HIBÁS!
Nem csak Felhévízt, Pest-Budát, és a préposti vár helyét erőltették rossz helyre. A "sorozatos-véletlen tévedés" miatt a mai Margit szigetet is igyekeztek összemosni a Boldogságos Szűz Szigetével.Még napjainkban is ügyködnek ezen egyes történészek, mintha ez a csoportos történész tudatzavar immár állandósult volna. A krónikáinkban emlegetett "nagy"
szigetet, (ahová bevonultak MEGYERNÉL !), ami Árpád fejedelem lovászmesterének nevéről a Chepel nevet is kapta,(persze csak a nagy sziget nyugati kikötőjét hívták így, de erről majd később) szintén tévesen a mai Csepel nevű szigettel fantáziálták össze. Azóta is vadul keresik ott a királyi épületeket, persze reménytelenül. A ma Gellért-hegynek hívott terület sem volt soha Pest - Alhévíz, és a püspököt sem ott lökték le a Duna partjára! A mai második kerület pedig sosem volt Felhévíz. Természetesen ezekről a történész téveszmékről sincs egy darab helymeghatározó oklevél sem. Hogy honnan szedték mindezt össze, csak akkor tudjuk meg, ha a legelső téveszmegyártók írására rátalálunk. Az internetes kereső kiválóan hozza ugyanazon szó találatokat, erről is a történész szamárcsapás oldalon tájékozódhatunk bővebben. Ahogy az Óbuda-me(a)gyeri királyi várat a mai Budára erőszakolták, úgy erőszakoltak mindent dél felé, hogy a saját téveszméiknek megfelelő topográfiát gyártsanak, ráadásul minden valós alap nélkül.Úgyhogy az Óbuda témát józan ésszel kutató ember, sokszor csak pislog, mint hal a szatyorban, a sok történészi zagyvaságot olvasva. Tehát az óbudai történész dogma téma bőségesen biztosítva van a bejegyzésekhez, a jövőbeli további csodálkozás is garantált.
 |
| A KÖZÉPKORI DUNA MEDER |
FORRÁS: MOL ARCANUM
HUNGARICANA
Igazán örvendetes lenne, ha történészeink is elkezdenék használni a HUNGARICANA oldalát, a helymeghatározó oklevelek tartalmát, Óbuda várainak-városának, és valós földrajzi területének értelmezéséhez. Tessék bátran használni a közgyűjteményi portált, kitűnően működik és ingyenes!
A GOOGLE kereső is csodákra képes, ha valaki értelmesen használja!
EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ
2015. NOVEMBER
