2016. szeptember 26., hétfő

ZICHYÉK ÉS A HAMIS ÓBUDAI HATÁRJÁRÁSOK

ZICHYÉK KAPZSISÁGA OKOZTA TÖRTÉNÉSZEINK TÉVESZMÉIT

ZICHYÉK HAMIS HATÁRJÁRÁSAI A TERÜLETSZERZÉS ÉRDEKÉBEN

Nem lehet úgy Óbuda témáról írni, hogy az óbudai határjárásokba ne ütköznénk bele. Aztán, hogy ezek a napjainkban is hivatalosan hirdetett, és elfogadott óbudai határjárások mennyire hitelesek, azt a következőkben látni fogjuk, és még sokat fogunk róluk értekezni. Mindig is sejtettem, hogy a napjainkban agyon ajnározott Zichy család háza táján nagyon nincs rendben több minden. Beszélgettünk is róla a kutatói csoportban több alkalommal, más irányból is találtam a feltevéseimről igazolást, és ezt a bejegyzéseimben szintén a széles nyilvánosság elé tárom majd. Amit azonban most osztok meg kedves olvasóimmal, az nagyon komolyan igazolja azt, hogy a Zichy család a saját érdekükben hamisított térképeket. és hamisította meg Óbuda városának a határait. Úgy próbálták az uradalmuk határait feltüntetni, mintha az egyezne az 1355-ben kiadott óbudai határjárással. A mi történészeink pedig egyszerűen bedőltek a meséjüknek. A legszomorúbb azonban az, hogy az ostobák még napjainkban is ezt a hatalmas átverést erőltetik tovább a hivatalos oldaltól...





A tárgyleírásban ezt olvashatjuk:


A királyi fiscus által a Zichy-család ellen 1759-ben az óbudai uradalomért indított perhez a Zichyek által készíttetett térkép, amellyel a saját jogi érvényeiket akarták alátámasztani. Ezért Buda és Óbuda 18. századi vázlatos térképére az 1355. évi óbudai határjárási oklevél adatait úgy vetítették rá, mintha a középkori Óbuda királynéi városrésze a 18. századi Újlakkal, a középkori káptalani városrész pedig az egész 18. századi Óbudával lett volna azonos. A Buda-Óbuda közti középkori határ hamis bejelölésétől eltekintve a térkép a 18. század közepi állapotot mutatja. Hegyábrázolás csíkozással. A szőlőterület és a temetők térképjellel ábrázolva. A pesti oldalon a régi Duna-ág, a budai oldalon


A MAI ÓBUDAI TERÜLET NEM ÓBUDA VÁROSA !

Ugyanis Zichiék átverték a fiscus-t a királyi kincstárt. Ezáltal egy olyan területet is magukénak tudhattak, ami valójában nem volt az övék, és nem a korábbi Óbuda városának határait jelentette. Nem tudom, hogy másoknak mennyire érthetőek ezek a tények, ezért bővebben is elmagyarázom. A mai Óbuda városának hitt terület-tehát a mai Árpád híd környéke-az nem az a terület, ahol valójában még a középkorban is a főváros létezett. A krónikáink, a beszámolók, a tájleírások és az okleveleink is egy másik területről szólnak, és nem a Zichyék főterének környékéről. Így tehát történészeink idáig is valótlant erőltettek! Újlaknak köze nincs a valódi Óbuda város területéhez, ahogy a Zichyék főtere és környéke sem az, így tehát az e területről készült térképek sem a középkori és korábbi fővárost mutatják, és ahogy ez a térkép hamis, ugyanúgy hamisak a Kneidinger térképek is, mert azok a középkori főváros helyett, csak a Zichyék Óbudáját ábrázolják!




Az 1777-től  a Zichyék területéről készült Kneidinger térképek a földrajzi valóságnak megfelelnek, de ugyanakkor azok NEM Óbuda városáról szólnak! Éppen ezért Bártfai Szabó László is hatalmas hibát vétett, amikor a korábbi hadmérnöki rajzokon azonosított épületeket a Kneidinger térképeken próbálta beazonosítani, olyan térképeken, amelyek nem a középkori Óbuda városának valós területét ábrázolták. Bártfai munkáit is szépen átvették az utánakövetkezők, így Kumorovitz is, aztán persze Bertalanné is, aki a város épületeit akarta ugyanígy azonosítani, persze teljesen sikertelenül. Napjainkban pedig Kumorovitzra hivatkozva erőlteti Laszlovszky ugyanezt az ostoba tévképzetet tovább, amit a szamárcsapás oldalon még bővebben elemezni fogunk.

BÁRTFAI ÉPÜLET AZONOSÍTÁSAI


2016.

MAGYARORSZÁG FŐVÁROSÁNAK PRÉPOSTI-KIRÁLYI VÁRAI 
ÉS ÓBUDA VÁROSA NINCS FELTÁRVA

Nem tárták fel a királynéi várat, a sicambriai klarissza kolostor, sem a Margit kápolnát, vagy Szent László egyházát. Nem találták meg Óbuda városát, ezért nem sikerült feltárni az Árpád és középkor legfontosabb szakrális központját sem, magát a királyi monostort, amit Alba Ecclesiának, az óbudai Fehéregyházának hívtak. Később már átépítve Fehéregyháza a Beate Marie Virginis nevet is viselte, és az óbudai Szent Péter egyház köveiből épült újjá, ami közvetlen mellette található, ezért így azt sem találták és tárták fel soha, ahogy Kurszán várát sem, és még sorolhatnánk tovább... 
Többek közt ezért nincs meg Árpád fejedelem sírhelye, Bonfinié és Erzsébet királyné sírja sem. Semmi sincs meg Óbudából és mindez nagyon durva TÉNY!


Továbbra is ugyanazok a kérdések kattognak a fejemben; 

  • Miért mennek kiváló fiatal régészeink más országokba, miért nem inkább Óbuda-Sicambria feltárásán dolgoznak együttesen államilag finanszírozva? 
  • Miért erőltetik hivatalból tovább az eddigi történész téveszméket?
  • Miért csapják be a főváros történelme iránt érdeklődő embereket?
  • Miért felesleges és hiába való dolgokra költik a pénzt?
  • Miért a római a fontos, miért nem a magyar?
  • Miért nem akarják hivatali kötelességből feltárni Óbuda-Sicambria város területét?

MIÉRT-MIÉRT-MIÉRT ?

Persze tudom én jól minderre a választ...

A térképet és a tárgyleírást a Budapesti Történeti Múzeum adta ki, azonban történészeink mégsem tudtak érdemben foglalkozni a problémával, és inkább tovább erőltetik az eddigi tévedéseket. Vagy az is lehet, hogy átérzik a probléma súlyosságát és így kényelmesebb nekik; nem kell a dogmákkal szembemenni, nem kell mindent átírni. Túl nagy feladat ez egy szakmabelinek, senki nem meri vállalni a kockázatot. Idáig is elzavarták vidékre, aki szembehelyezkedett a hivatali állásponttal. Ezért foglalkoznak ezzel a témával magánemberek napjainkban is.



Buda és Óbuda beltelkeinek vázlatos történeti határtérképe [Budapest térképeinek katalógusa 107]



Kiemelés helyeBTM 4436; BTM 17046; OSZK TK 316
Méret52,5×37 (50×34)
JelzetBudapest térképeinek katalógusa 107
FőcímBuda és Óbuda beltelkeinek vázlatos történeti határtérképe
DátumKeletkezés éve: 1760 k
Technikai jellemzőkszínes, kéziratos
Tartalmi jellemzőkPesti városfalak. Királyi Palota, Gül Baba türbe, újlaki és kiscelli templom, kálvária, Margit-szigeti romok, Zichy-kastély; háztömbök; utcahálózat; temetők; hajóhidak az Óbudai-szigetre; hegyrajz; Ördög-árok, Rákos-árok; szőlők. Hamisított középkori határvonalak. A 3. példány: OSZK TK. 316; irat MOL P 707 Zichy levéltár 221 cs.; BTM 17046: szőlők, türbe és temetők nélkül.
Adatbázis forrásBudapest Főváros Levéltára • Budapest térképeinek katalógusa • Az 1873 előtti időszakra vonatkozó térképek leírása • Pest-Buda–Óbuda




























A MÚLTBAN ELKÖVETETT HIBA A JÖVŐ BÖLCSESSÉGE !

Remélem,hogy a szamárcsapáson tévelygő régész-történészek talán észbe kapnak végre, és megérem még, hogy a valódi Óbuda-Sicambria városát legalább részleteiben feltárják, és elismerjék végre hivatalosan az oklevelek, tudósítások és hadmérnöki metszetek igazát, Óbuda városának nagyságát, ugyanakkor pedig krónikáink hitelességét is egyben. Azonban az eddigi tévképzeteiket is el kell ismerniük, hiszen a múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége, de csak akkor, ha belátják a hibáikat... 

                                 2016. Földanya hava  Egyed Zoltán Pajzsvivő

2016. szeptember 16., péntek

A KAMU BONFINI SÍR A HAMIS ÓBUDÁN




HATÁRTALAN EMBERI BUTASÁG

Alcímnek azt is írhatnánk, hogy a WIKIPEDIA is egyszerűen hazudik majd minden részletében Óbudával kapcsolatban. A megtévedt szerkesztők, még kicsit sem veszik a fáradtságot, hogy a megírt témának utánanézzenek. Hiába hívja fel az ember a figyelmüket a vitalapon a hiányosságokra, ezek is csak a hivatalos téveszméket hajtják süketen tovább. Mit lehet tenni az emberi butasággal? Blogot és könyvet lehet írni róla Óbudával közösen, és reménykedni egy bölcsebb kor eljövetelében.Ebben a bejegyzésben Bonfini sírjával foglalkozunk, ugyanis Mátyás király krónikásának is Óbudán van a sírja. Természetesen Sicambria-Óbudán, ami nem a mai Óbudának téveszmézett területen létezett. Ott ugyanis Aquincum volt, és a kétszáz éves kutatás azt is megerősítette, hogy Sicambria városa nem a római város volt. Ez az egész történet orvosilag kifejezve olyan, mintha a régész történészek és persze a TTE egy csoportja hosszan-tartó-tömeges tudatzavarral lenne  gyógyíthatatlan beteg. Tessék már elmesélni professzorCEUPHDadjunktus csúcsszakértőkéim, hogy mi a fenéért akarjátok mindenáron a római Aquincumban megtalálni, azokat az épületeket amik valójában SICAMBRIÁBAN léteztek, azaz Óbudán, ugyanis Sicambria volt Óbuda városa. Remélem világos, mint a vakablak. Szegény Bonfini, a magyar Óbuda-Sicambria helyett, a római Aquincumban kapott emlékművet, biztos forog a sírjában. Így ír a fővárosról, ahol valójában van a sírja; A pilisi megye pedig a Dunára rúg ki, hegyes-dombos terület, egészében szőlőtermő, a hévizek miatt kéntartalmú bort terem, mely gyorsan részegít. Itt van Új-Buda és Óbuda, mindkettőt a Duna hullámai mossák, és a budinokról, a szkíták legősibb népéről nevezték el, mely Attilával, a hunok királyával szállt alá a Pannóniákba.  A hunok Ázsiából kiözönölvén átkeltek a Donon, behatoltak az európai Szkítia közepébe, és sokáig együtt éltek a budinokkal, mielőtt a két Pannóniát elfoglalták volna. (365) Óbuda fölött a Duna ugyanazon partján most egy ősrégi város nyomai láthatók, és hatalmas kerületű falak tárulnak fel. A maiak Sicambriának nevezik a sicamberekről, Germánia távoli népéről, mert maga e város egykor a germániai sicamber kisegítő légióról kapta a nevét. (Itt, Óbudán, Mátyás király idejében kiástak egy követ, amikor Beatrix királyné templomának az alapjait megvetették, ezzel a felirattal: A sicamberek ide őrségül helyezett légiója építette e várost, amelyet a saját nevéről Sicambriának nevezett el.)


Emlékeztetőül, nehogy a Kanyó azt akarja elhitetni a TTE-vel karöltve, hogy Aquincum volt Óbuda. Ahogy mondani szoktam; akkor egyet lehet találni, hogy a Margit kápolna valójában hol létezett!? 


1497 végén – jobbulása után – vissza akart térni szülőföldjére, amire azonban nem került sor. 1502 tavaszán megint nekirugaszkodott, de az utazás megint elmaradt. Ezúttal alighanem a halál hiúsította meg, talán éppen a készülődés izgalma által kiváltott újabb szívroham. Öccse, Máté, 1502 közepén már halott bátyjára emlékezik.
Végrendeletének megfelelően Óbudán temették el a mai Szent Péter és Pál Plébániatemplom helyén állott Szent Margit kápolnában, és sírjára ezeket a sorokat vésték:
Bonfini nyugszik e sírban alant, Picenónak a sarja,
Tisztesség, tudomány, szép szó volt az övé.
Csontjai fekszenek itt, de az ő történeti műve
Már a magyar földé, s ennél semmi se több.

Ez a szerkesztő azt hiszi, hogy másnál nem működik a Google kereső?

Itt ezt olvashatjuk:


48. fejezet - Antonio Bonfini és műve

1497 végén – nyilván jobbulása után – vissza akart térni szülőföldjére, amire azonban nem került sor. 1502 tavaszán megint nekirugaszkodott, de az utazás megint elmaradt. Ezúttal alighanem a halál hiúsította meg, talán éppen a készülődés izgalma által kiváltott újabb attak. Öccse, Máté, 1502 közepén már halott bátyjára emlékezik. Óbudán temették el Szent Margit templomában, és sírjára ezeket a sorokat vésték:

Bonfini nyugszik e sírban alant, Picenónak a sarja,
      Tisztesség, tudomány, szép szó volt az övé.
Csontjai fekszenek itt, de az ő történeti műve
      Már a magyar földé, s ennél semmi se több.
Tehát olyasmit állít az oldalon, amiből egy szó nem igaz, a Szent Margit templom ugyanis a Pest-hegyi királynéi várban-városban létezett valójában, és nem a mai plébániatemplom alatt található.(A Pest-hegyi vár, az nem a mai Buda vára!) Az is jellemző erre a történész elmebajra, hogy olyan szinten megkeverték és összemosták hivatalosan a tanulmányaikban a területet, hogy ha egy mostani régész hallgató nem ismeri az okleveleket, és nem elég figyelmes, akkor simán megvezetik. Nincs arról okleveles igazolás, hogy a Margit kápolna ott volt,ahová ma hivatalosan teszik, sőt arról sincs, hogy ott volt Óbuda. Milliószor elmondtam; az oklevelek sziklás-hegyen lévő városról szólnak!
Bonfini sírját nem találták meg!
A feltárások során semmilyen sírt sem találtak, amire azt lehetne állítani, hogy az Bonfinié volt! A fentebb leírt verssorok egyetlen darabkáját sem találták meg az említett helyen! Ezért készült sírfedlapra emlékeztető emlékmű neki a plébániatemplomnál, ahol persze a Margit kápolnát sem tárták fel soha, mert nem ott volt a királynéi vár, azaz Óbuda városa. Ezt a tényt még több bejegyzésben fogjuk apró részleteiben elemezni a feltárások hatalmas ellentmondásaival közösen. Szomorú tény az is, hogy ahogy korábban sem ismerték alaposan az Óbudára vonatkozó okleveleket, úgy most sem ismerik. Ha ugyanis ismernék, akkor már tudni kéne hivatalból, hogy milyen romokra akartak, egy teljesen más területen egykor létezett épületek elnevezését ráerőltetni ostobán. Rosszul vagyok ettől az álszent képmutatástól, ami napjainkban történik mindezzel kapcsolatban. A jelenlegi helyzetet látva, tartok attól, hogy még inkább tovább akarják erőszakolni az eddigi történész rögeszméket
Vétkesek közt cinkos, aki néma
                                                                                               
                                                                                                    2016. Egyed Zoltán Pajzsvivő

2016. május 13., péntek

ÓBUDA TÉVES HELYMEGHATÁROZÁSA

ÜRÖM HATÁROS ÓBUDA ÖRS ÉS ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSÁVAL


A FELKIS TÉRKÉP HITELES HELYRAJZA AZ OKLEVELEKKEL KÖZÖSEN ÉRTELMEZVE

Óbuda-Sicambria város kutatásában a Villa Wrs vagyis Óbuda Örs településének valós helyszíne, az esztergomi nagy úttal közösen helyrajzilag elválaszthatatlanok, hiszen a régi Budára vonatkozó oklevelekben közösen szerepelnek. Mondhatnám úgy is, hogy Örs település beazonosítása Óbuda városába-Fehéregyházára vezetett és közelebb vitt Árpád fejedelem sírjához is.

TERRENUM ÜRÖMIENSE MELLETT ALBA ECCLESIA AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA Beate Marie Virginis !

FELKIS ANTAL HITELES FÖLDMÉRŐ TÉRKÉPÉN JÓL LÁTNI A KÖZÉPKORI HATÁROKAT

Planum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, duc... [S 11 No 1848]

Kiemelés helyeE 148 1853:27
Típushatártérkép
Méret75 x 53 cm
JelzetS 11 No 1848
CímPlanum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, ductumque utriusque partis referens
TárgyÓbuda és Hidegkút közötti vitás határterület térképe
Méretarány126 mm = 400 bécsi öl
Normalizált: 6000
DátumNormalizált: 1778
Hitelesítés éve: 1781
Keletkezés éve: 1778
KözreműködőHitelesítő: Brady - Oberlieut. ... Ing.; Freibeisz, Antonius - Pest, Pilis et Solth ... uniors Or. Judlium; Scheid, Wolffgangh - Pest, Pilis et Solth Cottus V. Judlium
Rajzoló: Norel
Szerző: Felkis, Antoine de; Balzer, Joh.
Technikai jellemzőkTárolási forma: hajtogatott
Tárolási mód: fektetett
Eredetiség: eredeti
Egyediség: kéziratos
Tárolóeszköz: fiók
Anyag: vászonra vont papír
Szelvényszám: 1
Tartalmi jellemzőkVízépítészeti létesítmény: gémeskút
Közlekedési létesítmény: megnevezett utak
Mellékszöveg: részletes magyarázat, hitelesítési záradék pecséttel
Településrajz: Hideg Kuth település templommal és néhány ház oldalnézeti rajzával ábrázolva
Színezés: színezett
Épület: templom, kápolna, Albae Ecclesiae-rom
Államigazgatási beosztás: helységhatár: Hidegkúth, Solmar (Solymár), V. Buda
Vízrajz: patak, forrás
Díszítés: tájkép
Tájolás: KÉK+irányrózsa
Hegyrajz: hegyrajz: Hoher-Berg - Nagy Görej
Műveési ág: szántó, rét, legelő, szőlő
Nyelv: latin
Adatbázis forrásMagyar Országos Levéltár • S – Térképtár • S 11 – Kamarai térképek

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!


Tulajdonképpen az oklevél miatt kezdtem el írni ezt a bejegyzést, azonban Antoine Felkis térképének igazsága, ami a Hungaricana oldalán is látható-olvasható további gondolatokat hozott a témával kapcsolatban. Ez az a térkép, ami az egykori Árpád-házi királyok fővárosának területét ábrázolja az óbudai Fehéregyházával és az esztergomi nagy úttal közösen.Térképünk Hidegkuth és Vetus Buda vagyis Óbuda határát mutatja a bejárt határpontok szerint, az Ofner-BUDA- Berg(mai Péter hegy) déli oldalán. A határjárás pedig azt is tisztázza számunkra, hogy Atilla vára-Sicambria-Vetus Buda városa a G határjáró állomástól északkeletre található.
Mutatja a térkép az ESZTERGOMI RÉGI NAGY UTAT is, gyengébb történészek kedvéért: Vestigia antiqua via Strigoniensis Magna olim dicta- és ábrázolja az új nagy utat is, ami a királynéi vár árkával (BMV klarissza) párhuzamosan halad az okleveleink szerint Kurszán fejedelem várának irányába. Lásd Kurszán-vár Blog.Az ÓBUDAI ! préposti területen kiépült Novi Montis Pest(h)iensis Castrum Budavár miatt kiépült új esztergomi nagy út a korábbi kiépítéssel párhuzamosan halad a Kevély-hegy déli oldalán, Pilisszántó-Klastrompuszta és Pilysi apátság Kovácsi-Vaczon(ma Pilisszentkeresztnek hívják tévesen)-Pilisszentlélek irányába. Berlász Jenő járt jó nyomon, Hrenkó Pál pedig hiába volt katonai térképész, ez esetben a tévedéseit a már kialakult szamárcsapás vezette. Ő volt az, aki hivatalból intézte el, hogy a Felkis térkép hiteltelen legyen, aztán a szamár történészeknek volt mire hivatkozni a csapáshoz. Persze, hogy az óbudai Fehéregyházát akarta a Csúcs-hegyi római villába erőszakolni. Én sem lennék gyalogos egy olyan seregben, ahol a térképész parancsnok elfelejt több párhuzamos utat és egy egész hegyet, csak azért, hogy a téveszméjét erőltesse. Pedig még a digitális-műholdas technikára sincs szükség ahhoz, hogy az ember észre vegye a hatalmas TERRENUM ÜRÖMIENSE feliratot, éppen csak ki nem veri a térképet bámuló szemeket! 
A Hungaricana nem pozicionálta térképünket, ám Scheffer Miklós barátom szerkesztésével-amit ezúton is köszönök- mi megtettük!
A MAPIRE NEM POZICIONÁLTA A FELKIS TÉRKÉPET KÖZREMŰKÖDIK A TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁSBAN !

Az Óbudai Fehéregyháza tehát maga Óbuda városa egészen északon látható, az soha nem volt a Viktória téglagyár bányagödrében, ahogy Óbuda városa- préposti és királynéi város- sem volt soha a római Aquincumban, ez is csak egy muszájból kitalált primitív történész téveszme, ezért nincs erről oklevél sem. Délről néz észak felé térképünk, és bizony a manapság történészek által Óbudának fantáziált római terület még véletlenül sincs rajta! A betokosodott történész téveszmék már itt olyan maflást kapnak, hogy az ürömi határjárás adja rögtön a másikat... 
:)

ÓBUDA-SICAMBRIA VÁROSA ŐRSSEL- ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS!

Ewrym-Üröm:


1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisszák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő  
távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a
SZAKRÁLIS HAROMKUTH
Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz-Burusienew-Ewrym 
HÁRMAS-HATÁRKŐ
határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336 

Óbuda Örs telepe és Óbuda város is közvetlen szomszédos tehát Ürömmel, ahogy Pilisborosjenővel is! A dátum 1355, érdekes módon pont az az időpont, amikor Óbuda városának határjárása is megtörtént. A ma Óbudának csúfolt terület pedig igencsak messze van Ürömtől, a Zichyék Óbudája pedig még nem létezik. Ezért nem azon a területen történik a határjárás. Az Óbuda városáról készült határjárás is az Üröm-Óbuda Örs-Megyer közötti területet járja körbe! Az oklevél ír a nagy útról is, ami Budára vezet, ahogy a Felkis térkép is ugyanazt mutatja, tehát kölcsönösen megerősítik egymás hitelességét.


Bebizonyosodott tehát, hogy a Budapesti Történeti Múzeum történész munkatársai valótlant, egy történészi téveszmét erőltetnek tovább még napjainkban is!


A témában téveszméket hirdető phd-s CEU ELTE oktatónak pedig illene tudnia, hogy Kumorovitz Bártfaira hivatkozik, tehát bukott a dogma, a látképek és még az oklevelek szerint is! Ezt a hadmérnöki rajzot Zimmermantól szintén Bártfai feliratozta ! Sziklás hegytetőn van ÓBUDA VÁROSA !
Laszlovszy József az ELTE és CEU oktatója szerint a katonai rajzokat "bulvár képeknek" készítették az egykorú hadmérnöki rajzolók! Egy történelemtanár szájából különösen megdöbbentő ilyen óriási butaságot hallani.
A TERÜLET LÉTEZIK!
Szerintem meg a tisztelt egyetemi professzor úr gyárt ócska bulvár történelmet, amikor azt akarja bemesélni hallgatóságának és diákjainak, hogy ez a hegy a főtéren van!

MARHA MARHA MARHA !

Miért van olyan érzése az embernek, hogy a szakmai nagyságok próbálják menteni a menthetőt, és még nagyobb képtelenségeket akarnak bemagyarázni nekünk? Továbbra is a Schönvisneres ostobaság a példakép, hogy a római Aquincumba erőszakolják valahogy Óbuda-Sicambria városát, és az egykori környező településeket is a szamárcsapásuk alapján próbálják tovább erőszakolni. A rómainak kell lenni itt a kultúrának, azt sulykolják tovább, hogy Óbuda városa a római infrastruktúrára épült, a rómaiak útjait használták a magyarok, a rómaiból nőtt ki a magyar főváros. A fenéket, ebből egy szó nem igaz!

OKLEVELEK IGAZSÁGA

Ugye kedves olvasóim, milyen érdekes, hogy ÜRÖM HATÁROS ÓBUDÁVAL! És Pilisborosjenőn átvezető út ÜRÖM területén keresztül BUDÁRA visz és Vrs-tehát ÓBUDA ÖRS területére vezet, amely határos Ürömmel! Ejnye, ti a történész szamárcsapásban még napjainkban is tévelygők, áruljátok már el szépen; hogy miért erőszakoljátok Óbuda Örs települését a mai Harsány-lejtőre? Kedves Papp Adrienn, ideje lenne már felébredni, tessék átnézni az oklevelek tartalmát, és aztán szépen elfelejteni, hogy Óbuda Örs települése továbbra is a Csúcshegyhez legyen erőszakolva! 

 ÓBUDA ÖRS NEM A HÁRMASHATÁRHEGYNÉL VAN, HANEM ÜRÖMMEL SZOMSZÉDOS AZ ÜRÖMI VÖLGY TÚLOLDALÁN! 


Remélem mindenki felfogta a DL 4503 számú irat lényegét: az oklevél megerősíti Felkis térképét, és megerősíti a hadmérnöki metszeteket, amelyek ugyanoda tüntetik fel Óbuda várait északról ábrázolva a fővárost! A jelenlegi hivatalos történész-dogma szerinti "Óbuda" vár sehogy sem lehetett határos Ürömmel. 

Mit ír a település helyét meghatározó többi oklevél?

1324. március 29.
A budai káptalan jelenti Károly királynak, hogy Tisza királyi főajtonálló mester a neki adományozott ürömi volt királynéi birtokba és a vele szomszédos Kompolt fia Péter fiaitól vett borosjenői (Borusyenw) birtokba Nyéki Balázs kir. és Tamás jegyző, káptalani megbízottak bevezették, a birtok határait megjárták. Ez érinti az Üröm feletti három forrást, a Kalász felé levő hegyet, a völgyben álló szilfákat, a budai út melletti diófákat, ezen úton lemegy az óbudaőrsi (Wrs) határig”.



Óbuda Örs települése Solymár és Óbuda között létezett helyrajzilag, azonban Óbuda városa NEM a ma Óbudaként ismert területen létezett, hanem a sziklás oppidum-promontorio-szőlőhegyen. Így tehát Óbuda városával együtt Wrs települését is valótlan helyre erőltették. Mikor jön el az idő, mikor fogják elismerni a több évtizedes hibáikat?

Történészeink tehát eddig is mellőzték, a hiteles oklevelek adatait a szamárcsapásuk érdekében, és ez nagyon durva TÉNY, a világon egyedülálló mutatvány! 
ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZEK NAPJAINKBAN

XXI.SZÁZADI DIGITÁLIS KOR

Sokszor megírtam már, hogy azért teljesen felesleges és alapjában buta dolog a hivatalos szamárcsapást tovább erőszakolni,(Laszlovszky,Kanyó,Végh,Láng,Lassányi) mert az okleveleken kívül a modern technika is velünk van.Több adatot is megtudunk az oklevélből, amit földrajzi helyhez tudunk kötni. Ennek a ténynek a dilettáns dogmákat hirdető történészek láthatólag nagyon nem örülnek, mindennel próbálkoznak,
hogy keresztbe-tegyenek a kutatásoknak. Az átlagember számára is elérhető mai GPS digitális technikával pontosan tudjuk a műholdas térképen jelölni a terepkutatás során fellelt tereptárgyakat. Az oklevelekben részletesen jelzett határköveket a térképünkön rögzíteni tudjuk. A földrajzi okleveles és terepi azonosítás után a rögzített eredményekből további azonosítások következnek az oklevelek ismeretével Vetus Buda-Sicambria azaz Óbuda királynéi városára vonatkozóan. 

GPS ÉS MŰHOLDAS HELYMEGHATÁROZÁSOK

Történészeink úgy csinálnak, mintha a digitális technika napjainkban nem létezne, mintha még most is bármilyen mondvacsinált téveszméjüket Óbudával és Fehérvárral kapcsolatban le tudnák nyomni hivatalból a történelem iránt érdeklődő emberek torkán. Azt sem veszik észre a megtévedtek, hogy a téveszméikkel a teljes szakmájukat is lejáratják, és nevetségessé teszik saját magukat. A laikusok is tudják, hogy a Zichy főtéren nincs hegy, ÓBUDA VÁROSA MINDEN OKLEVÉL ÉS LÁTKÉP SZERINT IS SZIKLÁS SZŐLŐHEGYEN LÉTEZETT ÉS SICAMBRIÁNAK IS NEVEZTÉK !



FORRÁS: MOL ARCANUM

A TELJES BUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES !

Az oklevelet és térképet bárki megtekintheti a digitális tárban, ebben pont ez a szép. Persze ezzel még nincs vége a fővárossal kapcsolatban összezagyvált történetírói butaságoknak. Korábban is utaltam rá, hogy jelenkori elnevezéseink földrajzi helyei teljesen valótlanok. Óbuda város területének téves azonosítása azt eredményezte, hogy a mai Buda vár környékének történelmét is hosszú időre meghamisították a hivatalos téveszméikkel történészeink. Gerevich butasága a mai napig kísért, méltó utódai pedig napjainkban is azt  hirdetik hivatalosan, hogy Óbuda várai a mai Budán léteztek. A mai Buda vára(NEV OFEN) azonban sosem volt a Pest-hegyi Buda vár, és nem IV. Béla építette azt. A mai Óbudát ábrázoló 18. század végén készült Kneidinger-féle térképek pedig nem  tudják az eredeti óbudai birtokterület határait. Napjainkban is még a római Aquincumba erőltetik a magyar Óbuda városát, pedig az sosem volt ott! Arra lennék a leginkább kíváncsi, hogy van-e egyáltalán olyan valaki a hivatásos oldaltól, aki tisztában van azzal, hogy mi az amit feltártak a ma Óbudának hívott főtér környékén?


MINDEN JOG FENNTARTVA
2016.

EGYED ZOLTÁN PAJZSVIVŐ