A KAMU BONFINI SÍR A HAMIS ÓBUDÁN

HATÁRTALAN EMBERI BUTASÁG

Alcímnek azt is írhatnánk, hogy a WIKIPEDIA is egyszerűen hazudik majd minden részletében Óbudával kapcsolatban. A megtévedt szerkesztők, még kicsit sem veszik a fáradtságot, hogy a megírt témának utánanézzenek. Hiába hívja fel az ember a figyelmüket a vitalapon a hiányosságokra, ezek is csak a hivatalos téveszméket hajtják süketen tovább. Mit lehet tenni az emberi butasággal? Blogot és könyvet lehet írni róla Óbudával közösen, és reménykedni egy bölcsebb kor eljövetelében.Ebben a bejegyzésben Bonfini sírjával foglalkozunk, ugyanis Mátyás király krónikásának is Óbudán van a sírja. Természetesen Sicambria-Óbudán, ami nem a mai Óbudának téveszmézett területen létezett. Ott ugyanis Aquincum volt, és a kétszáz éves kutatás azt is megerősítette, hogy Sicambria városa nem a római város volt. Ez az egész történet orvosilag kifejezve olyan, mintha a régész történészek és persze a TTE egy csoportja hosszan-tartó-tömeges tudatzavarral lenne  gyógyíthatatlan beteg. Tessék már elmesélni professzorCEUPHDadjunktus csúcsszakértőkéim, hogy mi a fenéért akarjátok mindenáron a római Aquincumban megtalálni, azokat az épületeket amik valójában SICAMBRIÁBAN léteztek, azaz Óbudán, ugyanis Sicambria volt Óbuda városa. Remélem világos, mint a vakablak. Szegény Bonfini, a magyar Óbuda-Sicambria helyett, a római Aquincumban kapott emlékművet, biztos forog a sírjában. Így ír a fővárosról, ahol valójában van a sírja; A pilisi megye pedig a Dunára rúg ki, hegyes-dombos terület, egészében szőlőtermő, a hévizek miatt kéntartalmú bort terem, mely gyorsan részegít. Itt van Új-Buda és Óbuda, mindkettőt a Duna hullámai mossák, és a budinokról, a szkíták legősibb népéről nevezték el, mely Attilával, a hunok királyával szállt alá a Pannóniákba.  A hunok Ázsiából kiözönölvén átkeltek a Donon, behatoltak az európai Szkítia közepébe, és sokáig együtt éltek a budinokkal, mielőtt a két Pannóniát elfoglalták volna. (365) Óbuda fölött a Duna ugyanazon partján most egy ősrégi város nyomai láthatók, és hatalmas kerületű falak tárulnak fel. A maiak Sicambriának nevezik a sicamberekről, Germánia távoli népéről, mert maga e város egykor a germániai sicamber kisegítő légióról kapta a nevét. (Itt, Óbudán, Mátyás király idejében kiástak egy követ, amikor Beatrix királyné templomának az alapjait megvetették, ezzel a felirattal: A sicamberek ide őrségül helyezett légiója építette e várost, amelyet a saját nevéről Sicambriának nevezett el.)

Emlékeztetőül, nehogy a Kanyó azt akarja elhitetni a TTE-vel karöltve, hogy Aquincum volt Óbuda. Ahogy mondani szoktam; akkor egyet lehet találni, hogy a Margit kápolna valójában hol létezett!? 

A WIKIPEDIA téveszmeterjesztése

1497 végén – jobbulása után – vissza akart térni szülőföldjére, amire azonban nem került sor. 1502 tavaszán megint nekirugaszkodott, de az utazás megint elmaradt. Ezúttal alighanem a halál hiúsította meg, talán éppen a készülődés izgalma által kiváltott újabb szívroham. Öccse, Máté, 1502 közepén már halott bátyjára emlékezik.

Végrendeletének megfelelően Óbudán temették el a mai Szent Péter és Pál Plébániatemplom helyén állott Szent Margit kápolnában, és sírjára ezeket a sorokat vésték:

Bonfini nyugszik e sírban alant, Picenónak a sarja,
Tisztesség, tudomány, szép szó volt az övé.
Csontjai fekszenek itt, de az ő történeti műve
Már a magyar földé, s ennél semmi se több.

Ez a szerkesztő azt hiszi, hogy másnál nem működik a Google kereső?

Itt ezt olvashatjuk:

48. fejezet - Antonio Bonfini és műve

1497 végén – nyilván jobbulása után – vissza akart térni szülőföldjére, amire azonban nem került sor. 1502 tavaszán megint nekirugaszkodott, de az utazás megint elmaradt. Ezúttal alighanem a halál hiúsította meg, talán éppen a készülődés izgalma által kiváltott újabb attak. Öccse, Máté, 1502 közepén már halott bátyjára emlékezik. Óbudán temették el Szent Margit templomában, és sírjára ezeket a sorokat vésték:

Bonfini nyugszik e sírban alant, Picenónak a sarja,
      Tisztesség, tudomány, szép szó volt az övé.
Csontjai fekszenek itt, de az ő történeti műve
      Már a magyar földé, s ennél semmi se több.

Tehát olyasmit állít az oldalon, amiből egy szó nem igaz, a Szent Margit templom ugyanis a Pest-hegyi királynéi várban-városban létezett valójában, és nem a mai plébániatemplom alatt található.(A Pest-hegyi vár, az nem a mai Buda vára!) Az is jellemző erre a történész elmebajra, hogy olyan szinten megkeverték és összemosták hivatalosan a tanulmányaikban a területet, hogy ha egy mostani régész hallgató nem ismeri az okleveleket, és nem elég figyelmes, akkor simán megvezetik. Nincs arról okleveles igazolás, hogy a Margit kápolna ott volt,ahová ma hivatalosan teszik, sőt arról sincs, hogy ott volt Óbuda. Milliószor elmondtam; az oklevelek sziklás-hegyen lévő városról szólnak!

Bonfini sírját nem találták meg!

A feltárások során semmilyen sírt sem találtak, amire azt lehetne állítani, hogy az Bonfinié volt! A fentebb leírt verssorok egyetlen darabkáját sem találták meg az említett helyen! Ezért készült sírfedlapra emlékeztető emlékmű neki a plébániatemplomnál, ahol persze a Margit kápolnát sem tárták fel soha, mert nem ott volt a királynéi vár, azaz Óbuda városa. Ezt a tényt még több bejegyzésben fogjuk apró részleteiben elemezni a feltárások hatalmas ellentmondásaival közösen. Szomorú tény az is, hogy ahogy korábban sem ismerték alaposan az Óbudára vonatkozó okleveleket, úgy most sem ismerik. Ha ugyanis ismernék, akkor már tudni kéne hivatalból, hogy milyen romokra akartak, egy teljesen más területen egykor létezett épületek elnevezését ráerőltetni ostobán. Rosszul vagyok ettől az álszent képmutatástól, ami napjainkban történik mindezzel kapcsolatban. A jelenlegi helyzetet látva, tartok attól, hogy még inkább tovább akarják erőszakolni az eddigi történész rögeszméket

Vétkesek közt cinkos, aki néma

                                                                                               

                                                                                                    2016. Egyed Zoltán Pajzsvivő