ZICHYÉK ÉS A HAMIS ÓBUDAI HATÁRJÁRÁSOK

ZICHYÉK KAPZSISÁGA OKOZTA TÖRTÉNÉSZEINK TÉVESZMÉIT

ZICHYÉK HAMIS HATÁRJÁRÁSAI A TERÜLETSZERZÉS ÉRDEKÉBEN

Nem lehet úgy Óbuda témáról írni, hogy az óbudai határjárásokba ne ütköznénk bele. Aztán, hogy ezek a napjainkban is hivatalosan hirdetett, és elfogadott óbudai határjárások mennyire hitelesek, azt a következőkben látni fogjuk, és még sokat fogunk róluk értekezni. Mindig is sejtettem, hogy a napjainkban agyon ajnározott Zichy család háza táján nagyon nincs rendben több minden. Beszélgettünk is róla a kutatói csoportban több alkalommal, más irányból is találtam a feltevéseimről igazolást, és ezt a bejegyzéseimben szintén a széles nyilvánosság elé tárom majd. Amit azonban most osztok meg kedves olvasóimmal, az nagyon komolyan igazolja azt, hogy a Zichy család a saját érdekükben hamisított térképeket. és hamisította meg Óbuda városának a határait. Úgy próbálták az uradalmuk határait feltüntetni, mintha az egyezne az 1355-ben kiadott óbudai határjárással. A mi történészeink pedig egyszerűen bedőltek a meséjüknek. A legszomorúbb azonban az, hogy az ostobák még napjainkban is ezt a hatalmas átverést erőltetik tovább a hivatalos oldaltól...

A tárgyleírásban ezt olvashatjuk:

A királyi fiscus által a Zichy-család ellen 1759-ben az óbudai uradalomért indított perhez a Zichyek által készíttetett térkép, amellyel a saját jogi érvényeiket akarták alátámasztani. Ezért Buda és Óbuda 18. századi vázlatos térképére az 1355. évi óbudai határjárási oklevél adatait úgy vetítették rá, mintha a középkori Óbuda királynéi városrésze a 18. századi Újlakkal, a középkori káptalani városrész pedig az egész 18. századi Óbudával lett volna azonos. A Buda-Óbuda közti középkori határ hamis bejelölésétől eltekintve a térkép a 18. század közepi állapotot mutatja. Hegyábrázolás csíkozással. A szőlőterület és a temetők térképjellel ábrázolva. A pesti oldalon a régi Duna-ág, a budai oldalon

A MAI ÓBUDAI TERÜLET NEM ÓBUDA VÁROSA !

Ugyanis Zichiék átverték a fiscus-t a királyi kincstárt. Ezáltal egy olyan területet is magukénak tudhattak, ami valójában nem volt az övék, és nem a korábbi Óbuda városának határait jelentette. Nem tudom, hogy másoknak mennyire érthetőek ezek a tények, ezért bővebben is elmagyarázom. A mai Óbuda városának hitt terület-tehát a mai Árpád híd környéke-az nem az a terület, ahol valójában még a középkorban is a főváros létezett. A krónikáink, a beszámolók, a tájleírások és az okleveleink is egy másik területről szólnak, és nem a Zichyék főterének környékéről. Így tehát történészeink idáig is valótlant erőltettek! Újlaknak köze nincs a valódi Óbuda város területéhez, ahogy a Zichyék főtere és környéke sem az, így tehát az e területről készült térképek sem a középkori és korábbi fővárost mutatják, és ahogy ez a térkép hamis, ugyanúgy hamisak a Kneidinger térképek is, mert azok a középkori főváros helyett, csak a Zichyék Óbudáját ábrázolják!

A KNEIDINGER TÉRKÉPEK SEM A KÖZÉPKORI ÓBUDA HATÁRAIT ÁBRÁZOLJÁK !

Az 1777-től  a Zichyék területéről készült Kneidinger térképek a földrajzi valóságnak megfelelnek, de ugyanakkor azok NEM Óbuda városáról szólnak! Éppen ezért Bártfai Szabó László is hatalmas hibát vétett, amikor a korábbi hadmérnöki rajzokon azonosított épületeket a Kneidinger térképeken próbálta beazonosítani, olyan térképeken, amelyek nem a középkori Óbuda városának valós területét ábrázolták. Bártfai munkáit is szépen átvették az utánakövetkezők, így Kumorovitz is, aztán persze Bertalanné is, aki a város épületeit akarta ugyanígy azonosítani, persze teljesen sikertelenül. Napjainkban pedig Kumorovitzra hivatkozva erőlteti Laszlovszky ugyanezt az ostoba tévképzetet tovább, amit a szamárcsapás oldalon még bővebben elemezni fogunk.

BÁRTFAI ÉPÜLET AZONOSÍTÁSAI

2016.

MAGYARORSZÁG FŐVÁROSÁNAK PRÉPOSTI-KIRÁLYI VÁRAI 

ÉS ÓBUDA VÁROSA NINCS FELTÁRVA

Nem tárták fel a királynéi várat, a sicambriai klarissza kolostor, sem a Margit kápolnát, vagy Szent László egyházát. Nem találták meg Óbuda városát, ezért nem sikerült feltárni az Árpád és középkor legfontosabb szakrális központját sem, magát a királyi monostort, amit Alba Ecclesiának, az óbudai Fehéregyházának hívtak. Később már átépítve Fehéregyháza a Beate Marie Virginis nevet is viselte, és az óbudai Szent Péter egyház köveiből épült újjá, ami közvetlen mellette található, ezért így azt sem találták és tárták fel soha, ahogy Kurszán várát sem, és még sorolhatnánk tovább... 

Többek közt ezért nincs meg Árpád fejedelem sírhelye, Bonfinié és Erzsébet királyné sírja sem. Semmi sincs meg Óbudából és mindez nagyon durva TÉNY!

Továbbra is ugyanazok a kérdések kattognak a fejemben; 

• Miért mennek kiváló fiatal régészeink más országokba, miért nem inkább Óbuda-Sicambria feltárásán dolgoznak együttesen államilag finanszírozva? 

• Miért erőltetik hivatalból tovább az eddigi történész téveszméket?

• Miért csapják be a főváros történelme iránt érdeklődő embereket?

• Miért felesleges és hiába való dolgokra költik a pénzt?

• Miért a római a fontos, miért nem a magyar?

• Miért nem akarják hivatali kötelességből feltárni Óbuda-Sicambria város területét?

MIÉRT-MIÉRT-MIÉRT ?

Persze tudom én jól minderre a választ...

A térképet és a tárgyleírást a Budapesti Történeti Múzeum adta ki, azonban történészeink mégsem tudtak érdemben foglalkozni a problémával, és inkább tovább erőltetik az eddigi tévedéseket. Vagy az is lehet, hogy átérzik a probléma súlyosságát és így kényelmesebb nekik; nem kell a dogmákkal szembemenni, nem kell mindent átírni. Túl nagy feladat ez egy szakmabelinek, senki nem meri vállalni a kockázatot. Idáig is elzavarták vidékre, aki szembehelyezkedett a hivatali állásponttal. Ezért foglalkoznak ezzel a témával magánemberek napjainkban is.

Buda és Óbuda beltelkeinek vázlatos történeti határtérképe [Budapest térképeinek katalógusa 107]

Kiemelés helye	BTM 4436; BTM 17046; OSZK TK 316
Méret	52,5×37 (50×34)
Jelzet	Budapest térképeinek katalógusa 107
Főcím	Buda és Óbuda beltelkeinek vázlatos történeti határtérképe
Dátum	Keletkezés éve: 1760 k
Technikai jellemzők	színes, kéziratos
Tartalmi jellemzők	Pesti városfalak. Királyi Palota, Gül Baba türbe, újlaki és kiscelli templom, kálvária, Margit-szigeti romok, Zichy-kastély; háztömbök; utcahálózat; temetők; hajóhidak az Óbudai-szigetre; hegyrajz; Ördög-árok, Rákos-árok; szőlők. Hamisított középkori határvonalak. A 3. példány: OSZK TK. 316; irat MOL P 707 Zichy levéltár 221 cs.; BTM 17046: szőlők, türbe és temetők nélkül.
Adatbázis forrás	Budapest Főváros Levéltára • Budapest térképeinek katalógusa • Az 1873 előtti időszakra vonatkozó térképek leírása • Pest-Buda–Óbuda

A MÚLTBAN ELKÖVETETT HIBA A JÖVŐ BÖLCSESSÉGE !

Remélem,hogy a szamárcsapáson tévelygő régész-történészek talán észbe kapnak végre, és megérem még, hogy a valódi Óbuda-Sicambria városát legalább részleteiben feltárják, és elismerjék végre hivatalosan az oklevelek, tudósítások és hadmérnöki metszetek igazát, Óbuda városának nagyságát, ugyanakkor pedig krónikáink hitelességét is egyben. Azonban az eddigi tévképzeteiket is el kell ismerniük, hiszen a múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége, de csak akkor, ha belátják a hibáikat... 

                                 2016. Földanya hava  Egyed Zoltán Pajzsvivő

A KAMU BONFINI SÍR A HAMIS ÓBUDÁN

HATÁRTALAN EMBERI BUTASÁG

Alcímnek azt is írhatnánk, hogy a WIKIPEDIA is egyszerűen hazudik majd minden részletében Óbudával kapcsolatban. A megtévedt szerkesztők, még kicsit sem veszik a fáradtságot, hogy a megírt témának utánanézzenek. Hiába hívja fel az ember a figyelmüket a vitalapon a hiányosságokra, ezek is csak a hivatalos téveszméket hajtják süketen tovább. Mit lehet tenni az emberi butasággal? Blogot és könyvet lehet írni róla Óbudával közösen, és reménykedni egy bölcsebb kor eljövetelében.Ebben a bejegyzésben Bonfini sírjával foglalkozunk, ugyanis Mátyás király krónikásának is Óbudán van a sírja. Természetesen Sicambria-Óbudán, ami nem a mai Óbudának téveszmézett területen létezett. Ott ugyanis Aquincum volt, és a kétszáz éves kutatás azt is megerősítette, hogy Sicambria városa nem a római város volt. Ez az egész történet orvosilag kifejezve olyan, mintha a régész történészek és persze a TTE egy csoportja hosszan-tartó-tömeges tudatzavarral lenne  gyógyíthatatlan beteg. Tessék már elmesélni professzorCEUPHDadjunktus csúcsszakértőkéim, hogy mi a fenéért akarjátok mindenáron a római Aquincumban megtalálni, azokat az épületeket amik valójában SICAMBRIÁBAN léteztek, azaz Óbudán, ugyanis Sicambria volt Óbuda városa. Remélem világos, mint a vakablak. Szegény Bonfini, a magyar Óbuda-Sicambria helyett, a római Aquincumban kapott emlékművet, biztos forog a sírjában. Így ír a fővárosról, ahol valójában van a sírja; A pilisi megye pedig a Dunára rúg ki, hegyes-dombos terület, egészében szőlőtermő, a hévizek miatt kéntartalmú bort terem, mely gyorsan részegít. Itt van Új-Buda és Óbuda, mindkettőt a Duna hullámai mossák, és a budinokról, a szkíták legősibb népéről nevezték el, mely Attilával, a hunok királyával szállt alá a Pannóniákba.  A hunok Ázsiából kiözönölvén átkeltek a Donon, behatoltak az európai Szkítia közepébe, és sokáig együtt éltek a budinokkal, mielőtt a két Pannóniát elfoglalták volna. (365) Óbuda fölött a Duna ugyanazon partján most egy ősrégi város nyomai láthatók, és hatalmas kerületű falak tárulnak fel. A maiak Sicambriának nevezik a sicamberekről, Germánia távoli népéről, mert maga e város egykor a germániai sicamber kisegítő légióról kapta a nevét. (Itt, Óbudán, Mátyás király idejében kiástak egy követ, amikor Beatrix királyné templomának az alapjait megvetették, ezzel a felirattal: A sicamberek ide őrségül helyezett légiója építette e várost, amelyet a saját nevéről Sicambriának nevezett el.)

Emlékeztetőül, nehogy a Kanyó azt akarja elhitetni a TTE-vel karöltve, hogy Aquincum volt Óbuda. Ahogy mondani szoktam; akkor egyet lehet találni, hogy a Margit kápolna valójában hol létezett!? 

A WIKIPEDIA téveszmeterjesztése

1497 végén – jobbulása után – vissza akart térni szülőföldjére, amire azonban nem került sor. 1502 tavaszán megint nekirugaszkodott, de az utazás megint elmaradt. Ezúttal alighanem a halál hiúsította meg, talán éppen a készülődés izgalma által kiváltott újabb szívroham. Öccse, Máté, 1502 közepén már halott bátyjára emlékezik.

Végrendeletének megfelelően Óbudán temették el a mai Szent Péter és Pál Plébániatemplom helyén állott Szent Margit kápolnában, és sírjára ezeket a sorokat vésték:

Bonfini nyugszik e sírban alant, Picenónak a sarja,
Tisztesség, tudomány, szép szó volt az övé.
Csontjai fekszenek itt, de az ő történeti műve
Már a magyar földé, s ennél semmi se több.

Ez a szerkesztő azt hiszi, hogy másnál nem működik a Google kereső?

Itt ezt olvashatjuk:

48. fejezet - Antonio Bonfini és műve

1497 végén – nyilván jobbulása után – vissza akart térni szülőföldjére, amire azonban nem került sor. 1502 tavaszán megint nekirugaszkodott, de az utazás megint elmaradt. Ezúttal alighanem a halál hiúsította meg, talán éppen a készülődés izgalma által kiváltott újabb attak. Öccse, Máté, 1502 közepén már halott bátyjára emlékezik. Óbudán temették el Szent Margit templomában, és sírjára ezeket a sorokat vésték:

Bonfini nyugszik e sírban alant, Picenónak a sarja,
      Tisztesség, tudomány, szép szó volt az övé.
Csontjai fekszenek itt, de az ő történeti műve
      Már a magyar földé, s ennél semmi se több.

Tehát olyasmit állít az oldalon, amiből egy szó nem igaz, a Szent Margit templom ugyanis a Pest-hegyi királynéi várban-városban létezett valójában, és nem a mai plébániatemplom alatt található.(A Pest-hegyi vár, az nem a mai Buda vára!) Az is jellemző erre a történész elmebajra, hogy olyan szinten megkeverték és összemosták hivatalosan a tanulmányaikban a területet, hogy ha egy mostani régész hallgató nem ismeri az okleveleket, és nem elég figyelmes, akkor simán megvezetik. Nincs arról okleveles igazolás, hogy a Margit kápolna ott volt,ahová ma hivatalosan teszik, sőt arról sincs, hogy ott volt Óbuda. Milliószor elmondtam; az oklevelek sziklás-hegyen lévő városról szólnak!

Bonfini sírját nem találták meg!

A feltárások során semmilyen sírt sem találtak, amire azt lehetne állítani, hogy az Bonfinié volt! A fentebb leírt verssorok egyetlen darabkáját sem találták meg az említett helyen! Ezért készült sírfedlapra emlékeztető emlékmű neki a plébániatemplomnál, ahol persze a Margit kápolnát sem tárták fel soha, mert nem ott volt a királynéi vár, azaz Óbuda városa. Ezt a tényt még több bejegyzésben fogjuk apró részleteiben elemezni a feltárások hatalmas ellentmondásaival közösen. Szomorú tény az is, hogy ahogy korábban sem ismerték alaposan az Óbudára vonatkozó okleveleket, úgy most sem ismerik. Ha ugyanis ismernék, akkor már tudni kéne hivatalból, hogy milyen romokra akartak, egy teljesen más területen egykor létezett épületek elnevezését ráerőltetni ostobán. Rosszul vagyok ettől az álszent képmutatástól, ami napjainkban történik mindezzel kapcsolatban. A jelenlegi helyzetet látva, tartok attól, hogy még inkább tovább akarják erőszakolni az eddigi történész rögeszméket

Vétkesek közt cinkos, aki néma

                                                                                               

                                                                                                    2016. Egyed Zoltán Pajzsvivő