A NEVE-"NINCS" ÁRPÁD-KORI-KÖZÉPKORI BIRTOKKÖZPONT A HAJÓGYÁRI SZIGETEN

 

A FELTÁRÁS MŰHOLDAS KÉPE 2009 JÚLIUSÁBAN

Bármiben fogadni mernék, hogy ha megkérdeznénk az utca emberét, hogy milyen csodás régészeti leletről hallott, melyet a Hajógyári-szigeten találtak, akkor leginkább a római helytartói palotát mondanák a megkérdezett emberek. És arról, amiről most itt szó lesz, arról igen kevesen, vagy egyáltalán nem is hallottak! 

HADRIANUS PALOTÁJA A TÉRKÉPEN

Pedig ez a középkori birtokközpont a mi történelmünk fontos része. Ráadásul Óbuda középkori területén belül található! Ugyanakkor pedig kutatásomnak az egyik legfontosabb pontja, hiszen nem csak a Neve-nincs Birtokközpont nevét tudjuk meg a történelmi oknyomozásom során, hanem visszafejtve igazolom Révjenő-Újbécs települések helyrajzát, és magát Óbuda városáét is. Ha ugyanis ennek a településnek a valós helyét kezdjük kutatni, elolvassuk a történészeink által írott tanulmányokat, meghallgatjuk a vonatkozó feltárások és mai régészeink nyilatkozatát a témában, és azokat megpróbáljuk az írott forrásokkal egybevetni, akkor teljesen nagy ellentmondást kapunk! Régebben egyszer már rákattantam erre a témára, és el is jutottam a megoldáshoz, már vagy 4-5 évvel ezelőtt, de szokás szerint valami közbejött, hogy ebben az irányban haladjak tovább. Aztán a napokban, keresgélés közben találtam rá ismét. Korántsem meglepő módon, Révjenővel kapcsolatban jutottam el megint a témához. Györffy György írása térített vissza a település problémájához. Ez a helyrajzi probléma azért is mellbevágó, mert ez a település, Árpád-kori és középkori birtokközpont, ráadásul Óbuda középkori területén belül található!  Véleményem szerint, az már önmagában egy botrány, hogy most 2022. évet írunk, és az Óbuda középkori területén belül található településnek, 2009-óta nincs meg a neve! A hivatalos topográfiába pedig azért nem tud bekerülni, mert a település nevét jelenleg egy másik terület bitorolja! Mindezért pedig a történész téveszmék-dogmák tehetnek, és napjaink régészei, akik a történész prekoncepcióknak akarják megfeleltetni a feltárások területét is! De ne szaladjunk ennyire előre. Azt azért már most elárulom, hogy az én topográfiámba tökéletesen beleillik ez az ősi telep, egyezik a terület az oklevelekkel és vonatkozó forrásokkal, helyreáll a rend, és megszűnnek az ellentmondások. Picit bonyolult a téma, megpróbálom érthetően bemutatni és elmagyarázni a problémát. Így talán kedves olvasóim megértik, hogy a közösségi oldalon beharangozott írás, miért készült el ilyen lassan, és aprólékosan.Megpróbáltam minden fellelhető anyagot összegyűjteni az oknyomozásomhoz. Tessenek jól figyelni, észbontó a dolog. Jó elmélyülést kívánok e témában a kedves olvasóknak.

2009. ÉVBEN

HOGY KEZDŐDÖTT?

Természetesen "lómai lomokat" kerestek, ahogy Pontius Pilátus mondaná a Brian élete című filmben. Elindultak a római helytartói palotával kapcsolatos római emlékeket keresni a környéken, a Hajógyári szigeten,(mi mást?) és találtak egy Árpád-kori-középkori telepet, amit 2009-ben fel is tártak. Képzelem a meglepetésüket, pedig nem olyan bonyolult a téma, hogy az eltelt 13 év alatt se találják a település valódi nevét, és ennyi idő alatt okleveleket se találjanak hozzá! Pedig én már korábban is súgtam nekik, írtam levelet, többet is a Budapesti Történeti Múzeum régészének, Tóth Anikónak.

2017.ÉV KUTATÁSOK

Jó, mondjuk nem meglepő, hogy nem hallgatott rám, és nem az én általam megsúgott nevet adta a településnek, hiszen akkora kupi van a történészi idealizált Óbuda hivatalos helyrajzában, hogy ők az idők végezetéig sem tudtak volna önmaguktól rendet rakni a káoszban. Nem ő tehet róla személy szerint, hanem az elődei és tanárai, és az őket megelőző történészek tehetnek minderről. Ma meg már elég bonyolult az újraértelmezése a dolgoknak, ezt én tudom a legjobban. Semmi nincs a valós helyén, és pont az eltelt 13 év igazolja a téves óbudai topográfiát, hiszen a 2009-ben név nélküli településnek még most, 2022-ben sincs meg a neve! Ez azélt nem kicsit dulva, lökjétek a padlóla le...

NEVE-NINCS BIRTOKKÖZPONT A HAJÓGYÁRI SZIGETEN

NÉV NÉLKÜLI BIRTOKKÖZPONT ÓBUDA KÖZÉPKORI TERÜLETÉN?

Szóval, ez nálam már rég kiverte a biztosítékot, egészen pontosan már 2018-ban, tehát kilenc évvel a feltárások után. Írtam is gyorsan egy levelet, mert titkon abban reménykedtem magamban, hogy maguktól jó útra térnek.

De nem, még véletlenül sem, mert saját maguknak képeztek korlátokat, több évtizeden keresztül. Kilenc, azaz 9 év elteltével sem sikerült rátalálniuk a település- birtokközpont nevére! Emlékszem, ez számomra már akkor teljesen elképesztő volt, és most, amikor ezt írom, még inkább az.

Nincsenek okleveles adatok? Hát az meg, hogy a viharban lehetséges? Visszatekintve az is büszkeséggel tölt el, hogy én már akkor tudtam(2018-ban) ennek a településnek a valós nevét, amit Tóth Anikónak meg is írtam, 7 nappal a nekem írt válasza után. Én ugyanis addigra már tudtam a megoldást  :)

Az elmúlt 4 évben sem publikálhatták a település valós nevét, mert az borítaná a szamárcsapást Óbuda alapjában téves, történészi helyrajzát! Végigviszem kedves olvasóimat a nyomozásom menetén, megmutatom, hogy én miként jutottam el a megoldáshoz. Elkezdtem még akkor, a levélváltás idején okleveleket kutatni az adott területhez. Ne felejtsük el, hogy én ebben az időszakban, 2018-ban már öt éve tisztában voltam Óbuda városának a valós helyével, hiszen a műholdas képátfedés

által, a terepen is megleltem Veteri Buda széles várárkát ami körbeöleli a ma Rókahegynek hívott területet, Békásmegyer oldalában. Hosszú évek alatt barátaimmal végigjártuk módszeresen a városba bevezető utakat, annak legfontosabb folytatólagos nyomvonalát megleltem. Évről-évre értelmeztem át a környezetet, minden oldalról azonosítva Sicambria-Ecilburg-Veteri-Vetus Buda sziklavárosát. Én tehát a 2013. évben történt felismerésemnek köszönhetően, már a valós óbudai topográfiával tudtam értelmezni a vonatkozó oklevelek szövegét! De még mielőtt a nyílt közösségi oldalunkon behirdettem volna ezt a témát, ismét levelet írtam a terület régészének.

Nemsokára választ is kaptam...

Ezúton is köszönöm a megtisztelő választ! Hiszen ugyanaz a szenvedélyünk, ugyanazért dolgozunk. Nem rám kell haragudni, nem én hoztam létre ezt a káoszt, én csak rendet teszek. Én azonban még nem tekintem befejezettnek a témát. Aki idáig elolvasta az írásom, az most már megérdemli, hogy megtudja a Neve-nincs birtokközpont valós nevét, de a vége is tartogat ám meglepetést! ☺ Mutatom, amit találtam. Íme a Neve-nincs birtokközpontra és a területre vonatkozó oklevelek.

BESENEU-SZENTLÁSZLÓ-EÖRSZIGET A NEVE-NINCS BIRTOKKÖZPONT VALÓDI NEVE!

A budai pasa táborát felütötte a Dunán túl, a Szent László templom mellett, szemben Ó-Budával.

Hiteles forrásunk a régi Óbudával szemben lokalizálja Szent László települését, ahol a budai pasa a táborát felütötte. 

Egyébként ez sem véletlen, mert a Besenyők őrző szerepet töltöttek be. Vélhetően ezen a területen a fontos Jenői-Jenei révet, és az Árpád-kori fővárost, a Csillaghegyen lévő ősi Buda várát, és szakrális központot is védték egyben, hasonlóan a Kálizokhoz és Pomákokhoz.

Alország-bírói székhely és királyi bíróság, tehát fontos hely!

"Solt vármegyei település", melynek előzménye Pest és Pilis, ezt ne felejtsük el, mert fontos, a vármegye központi vára-várai tekintetében!

Forrásunk Buda környékén írja Besenyő települést-ez a tény már önmagában kizárja azt, hogy bárhol máshol, illetve a Duna túlpartján lehetne azonosítani ezt a települést! Ha az idealizált történész téveszmét, a Szentlélek tér környékét- a hamis Óbudát vesszük az 1214. évben írott forrásunk Óbudájának, még akkor is ott kell lenni mellette! Viszont ebben az esetben a "szemben, a Duna túlpartján"-az nagyon nem stimmelne!

A "magna insula"- a nagy sziget, maga a település helyrajzi leírása! Őrszigetnek is hívják a helyet, ahol Besenyő település létezett! Így tehát csak és kizárólag egy ilyen földrajzi környezetben lehet azonosítani a települést.

Nézzünk rá ismét a feltárás műholdas képére, és környezetére, valamint vizsgájuk meg, hogy kutatásaim által, a valós Sicambria-Óbuda tekintetében, maga a hely, mennyiben felel meg a tudomásunkra jutott adatoknak.

"A Duna túlpartján, a régi Budával szemben"- ez így teljesen rendben van, hiszen a ma Csillaghegynek hívott hegy aljában, az óholocén Duna medret a felső területről érkező források és patakok, a középkori klímaoptimum  által megnövekedett csapadék, és a Duna áradásai is sorozatosan feltöltötték vízzel. Mutatom ugyanezt a vízrekonstrukciós térképpel átfedve, hogy lássuk is ezt a vizet, amiről szó van.

Képátfedésem tehát igazolja, azt, hogy nem csak Óbudával szemben, a Duna túlpartján állt Besenyő-Szentlászló birtokközpontja, hanem azt is, hogy ez az ősi telep szigeten-Őrszigeten létezett még a középkorban, és Révjenő dunai átkelőjét őrizte!

Az a végtelenül ostoba gyakorlat pedig, amit a Budapesti Történeti Múzeum, az Óbudai Múzeum és Aquincumi Múzeum egyes szakemberei és igazgatói, a felső-vezetők művelnek, hogy a mai állapotok alapján(átalakult-kiszáradt környezet, más vízrajzi helyzet) adják elő az óbudai topográfiát, az vérlázító és csúnyán elbukott! Áltudományos módon tévesztik meg a látogatóikat,(hiszen a tudományt nem használják, a téveszméket- dogmákat erőltetik) a rendezvényeiken résztvevő embereket, és még pénzt is kérnek mindezért! 

A BOLDOGASSZONY SZIGET NEM A MARGITSZIGET!

Ez egy nagyon régi probléma, és a gond idáig is az volt, hogy Óbuda környezetét, és a régészeti feltárások összességét, én előttem még senki sem kutatta át kellő alapossággal. Erről a sziget dologról pedig a nyulak tehetnek, vagyis inkább a történészeink, akik még napjainkban is "nyulazzák" a szigeteket, amiket valójában Ékességes Szigeteknek hívtak, és nem nyúlnak! Hiszen Insula Leporum nem nyúlszigetet jelent, hanem Ékességes Szigetet!

FŐTÉR=SZIGET

A Fő tér környékén és a Margitszigeten sem találtak ezrével nyúltetemeket. Úgyhogy igazán örvendetes lenne, ha az internetes újságírók sem hordanának össze erről ökörségeket, másolva és tetézve a történetíróink ostobaságát. Pontosan ez a történész téveszme (is) a felelős azért, hogy a mai Szentlélek tér környékét tévesen, Óbuda városának erőltetik hivatalból! A korábbi Insula Magna-királyi nagy-sziget név, ami ugyanezt a szigetet jelenti, már önmagában hordozza, hogy a csodás királyi épületekről, szigeti prépostság és kolostor, palota miatt hívták a szigeteket Becses-Ékességes Szigetnek, és semmi köze a szigetekhez, sem a nyulaknak, sem a leprásoknak. Tehát így, hogy ez a nagyon ostoba történész téveszme-tévképzet megszületett, a szigetek nyúlozása, így mosták egybe a két különböző szigetet, a ma általunk ismert Margitszigetet, és azt a Boldogasszony szigetet, ami a mai Szentlélek tér és tágabb környezete! A történészeink által még ma is Óbuda városának erőltetett terület, a Zichy Főtér és környéke, a középkorban még szigetként létezett és működött! Egyébként pont a kutatott településünk oklevele is lebuktatja a Nemzeti Levéltár munkatársát, aki a történész prekoncepció-tévképzet alapján írta a magyar regesztát az oklevélnek. 

Számtalan esetben írták az okleveleink 

Boldogságos Szűz Szigete

regesztájában a Boldogasszony szigeti apácákat, a Margit szigeti apácáknak! Erre a hatalmas hibára is felhívtam a Nemzeti Levéltár osztályvezetőjének a figyelmét, és ez lesz a következő, amit újra kell majd írniuk, mert addig én nem nyugszom! Az Insula Magna egyenlő azzal a szigettel, amit Boldogasszony szigetnek hívtak, latinul Insula Beate Marie Virginis, még pediglen azért, mert a szigeti kolostor nevéről hívják ekkor már a szigetet is így! Ez a szigeti kolostor a mai Mókus-Perc-Kiskorona utca által határolt terület, és Újbécs középkori gazdag telepe a szigeten.

Ezekkel a tényekkel már 2013-ban tisztába kerültem. Kutatásaim szerint tehát a mai Árpád híd budai oldalától északra terült el a középkori Révjenő települése, délre pedig Újbécs települése. Ezek nagyon fontos megállapítások, hiszen okleveleink közlik, hogy ezek a települések egymás szomszédai voltak. Az én véleményem szerint szigeten, ott amit ma hivatalból még mindig Óbuda városának ferdítenek a másoló történészek. Az oklevelek is erről szólnak, például a szigeti premontrei prépostság, Szent Mihály arkangyal főegyházának oklevelei.

NEM A MARGITSZIGET!

Tessék figyelmesen elolvasni ezt az oklevelet, sárgával és pirossal kiemeltem a lényeget! 1225! Tehát nem a mai Buda váráról,(még hivatalból sem létezett ekkor) és annak szigetéről van szó! Így tehát az Insula Leporum-Insula Budensi, nem is a Margitsziget neve! Azzal a történetírói tudománytalan téveszmével,( amit ma is tovább művelnek hivatalból) hogy azt képzelték, hogy pár száz évvel korábban nem létezett másként az óbudai terület és vízrajz, idealizálták a Boldogságos Szűz Szigetét, Óbuda városának, ugyanakkor pedig az oklevelekben ott létező épületeket, a mai Margitszigetre fantáziálták! 

Most ugrik a történész, szódavíz helyett a Dunába...!

NÉVBITORLÁS MIATT NINCS NEVE A BIRTOKKÖZPONTNAK!

 HAMIS SZENTLÁSZLÓFALVA A BAL PARTON

BESENYŐ-SZENTLÁSZLÓFALVA A BALPARTON?

A történész téveszmék, és alapjában hibás óbudai topográfia, a vizsgált időszak vízrajzi állapotának nemtudása miatt, nem csak Révjenő és Újbécs gazdag középkori telepét fantáziálták a Duna bal-partjára történészeink, hanem Szentlászló birtokközpontját is! 

A poén az, hogy 2009-ben zajlott egy másik feltárás is, a Duna bal partján! És ezt a települést képzelik történészeink Besenyőnek, a Pilis-Pest-megyei Szentlászlónak. Azonban a balparti Pest sosem volt Pest vármegye központi vára! Ez egy elég súlyos probléma.

Római erőd és középkori falu

Tessék figyelmesen meghallgatni az ezen az oldalon lévő felvételt! Benda Judit elmondja a hangfelvételen, hogy a Pesti oldalon, ahol Contra Aquincum létezett, egy középkori település feltárásán, a középkori réteget megbontották, az általuk feltételezett templomot nem találták meg! A település-mármint a valódi Beseneu-Szentlászlófalva-az Óbudai prépostsághoz tartozik. De a Budapesti Történeti Múzeum régész-történészét nem hatják meg az oklevelek. Tájékoztatást kértem a BTM régészétől, Benda Judittól a blogbejegyzésem megírása előtt, de választ nem kaptam. Bizonyára kényes kérdéseket kapott, melyekre nem akart válaszolni. Pedig rám ugyanúgy tartozik ez a dolog, mint a többi érdeklődőre is tartozik, és véleményem szerint a BTM-nek kutya kötelessége lenne tájékoztatást adni!

 A levelezésemet átnézve jöttem rá, hogy egy korábbi levelemre sem válaszolt a régész hölgy. 

A magyarok őshelyeinek kinyomozása 248.oldal

Ha csak egy kicsit is utánaolvasnának a vonatkozó okleveleknek, akkor világossá válhatna számukra, hogy Besenyő-Szentlászló-ŐRSZIGET azon a Magna Insula szigetén létezett, mely az ősi Pest-hegyi Budához(Pesthez) tartozott, mely napjainkban a Csillaghegy békásmegyeri oldalát jelenti. A jól bevált, tipikus történész módszert folytatják, azokkal a forrásokkal nem törődnek, melyek ellentmondanak az elképzeléseikkel.

HAMIS SZENTLÁSZLÓ ÉS IGAZI SZENTLÁSZLÓ

Érdemes megfigyelni(ezért készült ez a kép), hogy szinte majd ugyanott, csak épp a Duna túlpartján képzelik el a települést a BTM-ben, mert nem veszik figyelembe az ebben az időszakban vízzel teli, nyugati-belső Duna medret!

ZICHYÉK FOLYTATÓLAGOSAN HAMISÍTOTTAK!

Korábban is írtam már arról a tényről, hogy Zichyék elferdítették, meghamisították Óbuda környezetét, olyasmiket tüntettek fel a térképen, a saját érdekükben, ami egyáltalán, alapjában sem volt igaz. És írtam erről az óbudai határjárásokkal kapcsolatban is! Olyannyira káoszt okoztak ezzel, hogy történészeink butábbik nagy része, még most is ezt a hamis topográfiát ismétli napjainkban is. Ez a ténymegállapítás már önmagában vészcsengőként arra figyelmeztet bennünket, oknyomozó kutatókat, hogy a Zichy perekhez készült térképek hamisítványok! Míg magát a területet valósan ábrázolták, a térképre valótlan adatokat tüntetett fel a térképet készítő, aki vélhetően busás jutalomért dolgozott a megrendelőnek, és mindent elkövetett azért, hogy a Zichy család megnyerje a pereket a szigeti apácák ellen. Itt jön a képbe az én kutatásom és megállapításaim, hogy Újbécs- Révjenő az a mai Szentlélek tér környéke, és Besenyő Szentlászló is a budai, jobb parton létezett, és nem a pedig a bal parton! Mondanom sem kell kedves olvasóimnak, ha nekem nem lenne igazam, akkor sem az ellentmondások nem lennének, sem pedig a szigeti apácák nem indítottak volna pereket a jogos örökségükért. A szigeti apácák ugyanis visszatértek, és követelték jogos tulajdonukat, Révjenőt és Újbécset a Zichyéktől. Éppen ezért, most a másik megtévesztő térképpel is foglalkozom, a Matthey kapitány által készített ferdítéssel.

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/52/?list=eyJxdWVyeSI6ICJNYXR0aGV5In0

Ez a térkép képezi ugyanis szintén, a mai történészi tévhitek alapját. Matthey a meghallgatások anyagát ábrázolta térképén, mely arról szól, hogy a szigeti apácák földjeire-possesione-területére jártak át naponta dolgozni a jobbágyok! Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy Újbécs és Révjenő is ott található, ez csak azt jelenti, hogy a birtokaik, melyeken zöldséget és takarmányt, miegymást termesztenek, azok a balparton vannak. A módszerem szerint készítettem egy képet, mely kép el is mondja a lényeget, szavak nélkül is!

MI VOLT TRANSAQUINCUMNÁL?

NEM SZENTLÁSZLÓ HANEM JENŐ!

A Benda Judit által feltárt területre, ha a műholdas képre ráillesztem a Matthey képét, akkor a térképen Jenőnek írt romok kerülnek a Dagály utcához, és ez olyannyira biztos, hogy teljesen vitán felül álló! Így tehát teljesen bizonyos, hogy Benda Judit tévesen határozta meg a középkori település nevét Szentlászló-falvának!  

Csak annak a tájékozott embernek nem ellentmondás ez, aki tisztában van azzal, hogy Révjenő település, a szigeti apácák középkori telepével szemközt, a bal parton is állt egy Jenő. Azonban ezt a Jenő nevű telepet a Duna bal-partján, méreténél és jelentőségénél fogva is Kis-Jenőnek hívták! Ez a tény már önmagában bizonyítja, hogy a Jenői rév itt létezett az Árpád híd pesti oldalán, és nem a Margit hídnál, ahogy a tévképzetes történészek fantáziálják a Budapesti Történeti Múzeumban! A bal parti Kisjenő nem egyenlő azzal a Jenővel, mely okleveleinkben Insula Leporum szigetén, Villa Jenőként szerepel, és napjainkban a Zichy Főtér területét jelenti! És bizony erről is vannak okleveleink, hiteles forrásaink. Így tehát a Zichy-kontra- szigeti apácák perben felvázolt Matthey féle térkép hamis információkat közöl, hiszen a bal-parti Pestnél nem Nagy-Jenő-Révjenő található, hanem Kisjenő! Tehát a Matthey térképén, a bal parton feltüntetett Werner palotája is hamis és egyben valótlan! És ennél a résznél az a poén jutott eszembe, mikor a volt PMMI igazgató, aki hálából büntetést küldött nekem, miután a talajradar vizsgálataimat átadtam a PMMI igazgatóságán, a Kálnoki-Gyöngyösy Márton erőlködött a közösségi oldalamon, hogy a pesti balparton, Werner comes várát már feltárták. ☺ És olyat írt a hozzászólásában, amit valószínűleg az én oldalamon olvasott elsőként, a kásáról és Bécsről.  

Remélem már azóta az aljas módszerrel igazgatóként dolgozó Kálnoki meglelte a pesti oldalon a Bécsi utat. Nem tudhatjuk, mert ezen hozzászólásom után törölte a hozzászólásait sajnos. Pedig még Pető Zsuzsa Eszter(aki "tájrégészként" az utak nyomvonalát sem akarja látni, inkább szervilis módon a korábbi téves elképzeléseket másolja) is azonnal piros szívecskékkel lájkolta azokat, a Nemzeti Múzeumtól. Így megy ez a szolgalelkűség, felfelé nyalás, a történész megfelelési kényszer, ezt a magatartás formát szenvedi a főváros történelme. Ezért ferdítik a középkori szigetre Óbuda sziklás hegyen lévő városát még ma is.

De térjünk vissza a témához. Következésképpen tehát a Boldogságos Szűz Szigeti apácák jogosan követelték az örökségüket Zichyéktől, a mai budai oldal, az Árpád híd környékét. Remélem mindenki tudott követni... Egyébként Jenő-illetve Kisjenő feltüntetése a balparton, Matthey térképén, már önmagában cáfolja napjaink történészeinek megjelent zagyva és valótlan írásait a harmadik kerületi kulturális magazinban, az Óbudai Anzikszban. Ez a kulturális magazin a történész téveszmék szócsöve. Rossz példaként kiemelhetjük Spekner Enikő alapjában téves Óbuda topográfiáját, melyben ilyeneket ír egy 2021-ben megjelent írásában: "Az Árpád-korban a Duna pesti oldalán Óbudával szemben egy Besenyőnek nevezett kisebb település alakult ki, amely nagyjából az Árpád-híd pesti hídfőjénél feküdt. Később, a 14. századtól a település neve temploma után a Szentlászló nevet kapta. Pontos kiterjedése sajnos nem állapítható meg, délen a nagy kiterjedésű Jenővel volt határos, de hogy valójában hol húzódott ez a határ, nem tudjuk."  Ezért nem tudják a kollégák a birtokközpont valós nevét meghatározni, mert többek közt, Spekner még most is az elődei téves topográfiáját hajtja. Összemossa Kisjenő települését Besenyő-Szentlászlóval!  Benyóné Dr Mojzsis Dóra tévképzetes írásai pedig önmagukban is valótlanok teljes mértékben Óbuda helyrajzával, és egykori épületeivel kapcsolatban. Katasztrófa és kifejezetten káros amit teljesen tudománytalanul hivatalból összehordanak.És ez most történik. Jól eltolták az Óbuda topográfiát! Nem kicsit, nagyon!  ☺

Kisjenő a Duna bal partján a "nyulakszigeti" apácák tulajdona, mely a Rákos fluvius mellett található, és ez teljesen egyértelmű.

Az oklevél latin szövege pedig azt is tudomásunkra hozza(még ha a magyar regesztát készítő, csak simán "nyúlszigetezik, ezúttal is), hogy ez az Insula Leporum a Boldogságos Szűz Szigete, ahol a szigeti klarissza kolostor áll. 

A BOLDOGSÁGOS SZŰZ APÁCÁINAK ÉKESSÉGES SZIGETE

Az oklevél önmagában igazolja, hogy Óbuda városa nem a ma Szentlélek térnek hívott helyen létezett, hiszen az sziget volt, tessék elolvasni a sárgával jelölt részt! Ez a mai Kiskorona -Perc és Mókus utca által határolt szigeti kolostor, Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola azon a területen, melyet téveszmés történészeink Óbuda városának erőltetnek, még napjainkban is.

Így áll össze a teljes topográfia az oklevelek szerint, mindhárom település- délről északra haladva- Újbécs-Révjenő-Szentlászló is szigeten létezett, méghozzá ugyanazon a szigeten, melyet Magna Insulának és Ékességes(Leporum), valamint Boldogasszony-Szűz Mária Szigetnek is hívtak! 

MAGNA INSULA BESENYŐ-ŐRSZIGET-SZENT LÁSZLÓ BIRTOKKÖZPONT

A KÖZÉPKORI VÍZRAJZ ISMERETÉNEK HIÁNYA

Györffy György jól írta az oklevelek vonatkozó adatait, ám a középkori vízrajz ismeretének hiányában, teljesen és alapjában téves topográfiát hozott létre. Ugyanez megállapítható Kubinyi András tanulmányaira vonatkozóan is, a középkori vízrajzi helyzet nem ismerete okozta téves helyrajzi azonosítások. A belső, nyugati Duna ág miatt, a jobb parton lévő településeket a bal parttal mosták egybe. Éppen ezért mindazon utánuk következő történészek írásai is valótlanok, melyekben rájuk(a téves topográfiára) hivatkoznak. A valójában a Pest-hegyi Buda várához(Békásmegyer - Ó-Buda vára- Novi Montis Pestiensis castrum Buda) tartozó területeket, Magna Insula: Besseneu-Szentlászló- Révjenő-Újbécs, egyszerűen a mai Pesthez toldotta. Tette ezt azért, mert a Pest-hegyen élő budai polgárokat a mai Pest lakosainak vélte. És ez is nagy részben a történész szamárcsapásnak köszönhető, hiszen őelőtte, Rupp Jakab mosta össze a mai Pest polgárait a mai Buda várával, így lett a végén az a csúfság, hogy ma is a mai Buda várát mondják a Pest-hegyi Budának, vagy Pest-Budának, pedig ez egyáltalán nem igaz, alapjában valótlan! Ez a tény egyben arra is választ ad, hogy napjainkban a régészeink, miért nem tudnak nevet adni a gyereknek, mármint a feltárt birtokközpontnak.

Feltevésekre építettek feltevéseket-így félreértelmezve az írott forrásokat és okleveles anyagot-konkrétan ugyebár Györffy György a történettudományok kandidátusa, és aztán a területet feltáró régész, ezeknek a téveszméknek próbál megfelelni, és az előzetes elképzelések érdekében félreértelmezi a feltárás területét. 

OKLEVELES ANYAG ISMERETÉNEK HIÁNYA

Nem lehet tovább azt művelni, ahogy idáig csinálták! Elég legyen a tekintély elvű, hamis történelem gyártásból, elég a történész szamárcsapásból! Nem lehet figyelmen kívül hagyni, a történész prekoncepcióknak nem megfelelő forrásanyagot! Ne az előzetes elképzeléseknek akarjanak a régészek megfelelni, és a szerint a történész szamárcsapás szerint dolgozni! Paragigmaváltásra van szükség Óbuda valós történelméhez!

Nincs egyetlen térképünk vagy oklevelünk sem arról, hogy Beseneu-Szentlászló-falva a bal-parton létezett volna! Okleveleink azt igazolják, hogy ez a birtokközpont a mai Hajógyári-szigetnek hívott terület, kis-sziget keleti partja, mely a középkorban Magna Insulán található és az Őrsziget nevet is viselte.

Hiába képzeli azt a Budapesti Történeti Múzeum és az Óbudai Múzeum vezetősége, és megfelelési kényszeres, szamárlétrán felfelé törekvő munkatársaik, hogy egy újabb, téveszmés könyv kiadásával tovább vezethetik félre az Óbuda történelme iránt érdeklődő embereket, ez az idő már elmúlt. Ez a hajó már elúszott a Dunán... Lejárt lemez, a magyarellenes Schönvisneres népbutítás, hogy "Sicambria nem létezett", és a szocialista narratíva és történelem oktatás, hogy a "magyar főváros  Attila Városa-Ecilburg a római Aquincum volt, és a magyar főváros és kultúra a rómaiból fejlődött ki". Felesleges hivatalból tovább erőlködniük, az ókori Sicambria és későbbi Ecilburg-Buda Veteri-Vetus-Óbuda Árpád-kori-középkori sziklavárosa ma is Megyer révjére tekint, egykori épületeinek romjai pedig mindenki számára tisztán láthatóak, és a digitális műholdas képek által kiválóan értelmezhetőek.

                                                     Egyed Zoltán

                                      Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport