A RÓMAI FÜRDŐ TERÜLETE NEMRÉG MÉG SZIGET VOLT !

Úgy éreztem, hogy külön is meg kell írnom azt, hogy nem is olyan rég, a római fürdő területe bizony sziget volt. Mégpedig azért írom most ezeket a sorokat, mert a blog oldal bejegyzésének címében szereplő tényt, egyszerűen nem találtam meg a neten! Senki-sehol nem ír róla, csak a digitális könyvtárban akadtam rá. És ez baj, mert ez a valós adat, földrajzi és hidrológiai tény, nem kap elég figyelmet! Az adat ugyanis, amire rátaláltam, alapjában igazolja kutatásomnak a megállapítását, miszerint az Óbudát északról ábrázoló hadmérnöki rajzok látképein, a Duna Békásmegyeri ága látható, mely a középkor magas vízállása folyamán végig használatban volt! És ebből az következik, hogy az óbudai hadmérnöki rajzok teljesen valósak és hitelesek, ahogy korábban már sok esetben megállapítottam! Óbuda Árpád-kori városa pedig a békásmegyeri hegyoldalban található, a Zichy Főtér pedig a római fürdő területével alkotott egy nagy szigetet, amit vezéri szigetnek, Insula Magnának és a Boldogságos Szűz Szigetének is hívtak, Insula Beate Marie Virginis. Tehát régész történészeink, az ezen a szigeten található romemlékeket fantáziálták Óbuda város emlékeinek. Szeretném megélni azt a napot, hogy ezt minden hírcsatorna leközölje. Azt is kötelező megjegyeznem sajnos, hogy e témában az Aquincumi igazgatónő, és Budapesti Történeti Múzeum igazgatóhelyettese, Láng Orsolya, és követője, a #dunaiszigetek blog írója, Szávoszt Vass Dániel sem mondanak igazat, amikor a közösségi oldalakon és csoportokban, azt próbálják elhitetni az érdeklődő emberekkel, hogy ez a vízállás csak a római korszak végére érvényes. Lehet, hogy az igazgatónő és a magát Duna szakértőnek aposztrofáló történelemtanár, sem Horusitzkyt, sem az Óbuda-Békásmegyer, a III.kerület település stratégiai dokumentumait még nem olvasták, és ezért vannak még mindig téveszmében?

LÁSD ITT az 1.18.2.1 bekezdésnél- 

                        ÁRVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK ! 

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

Horusitzky Henrik, már 1932-ben megírta, hogy ez a békásmegyeri Dunaág létezett! Az miként lehetséges, hogy régész-történészeink ezt az adatot nem vették figyelembe az óbudai topográfia, és Óbuda város helyrajzának megállapításánál?! Ugyanis ezen adat alapján, teljesen világossá válik, még annak is, akinek rossz a látása, vagy egyáltalán nincs térlátása, hogy az Óbuda átnézeti látképeken a csillaghegyi-békásmegyeri Duna-medret látjuk. A nagy sziget pedig a mai római part!

A RÓMAI PART ÉS ZICHY FŐTÉR A SZIGETEN

PORTU MOGER

MEGYERI RÉV ÉS SAROKSÁR P MAGISTER GESTA HUNGARORUM

A világért sem akarom összezavarni a kedves olvasóimat, de itt magamnak is meg kell jegyeznem pár dolgot, hogy később még visszatérhessünk rá. A közösségi oldal nyílt oldalán már utaltam rá, hogy Árpád vezér biztosan nem volt olyannyira ostoba, hogy az Óbudától gyalog, majd 4 órányi távolságra található szigeten tartsa a lovait! Éppen ezért nem is meglepő, az a szintén ténymegállapítás, hogy a ma Csepelnek hívott szigetet, keresztbe-kasul felásták, ám a Sepel(Chepel-Csepel) lovászmester épületeit, a csodás Árpád-kori palotákat nem találták! Minden más korszakból, és sok egyebet találtak, csak pont azt nem, ami azt igazolhatná, hogy a ma Csepelnek hívott szigeten tartotta Árpád vezér a lovait. Azért van ez így, mert teljesen tévesen hívjuk napjainkban Csepelnek azt a szigetet. Sepel lovászmester épületeit, az Árpád kori palotákat a Csillaghegyi Rókaheggyel szemben, az Árpád-korban még szigetként létező területen lehet és szabad csak keresni. Az ott létező vezéri sziget nyugati kikötőjét hívták Chepelnek az okleveles forrásokban, és ez teljesen biztosan Árpád vezér lovászmesterének épületeire vezethető vissza! Teljesen biztos vagyok benne, hogy egyszer majd, a kutatásaim alapján, egy remélhetően okosabb nemzedék lelkes, magyar lelkületű régészei, ott fognak majd az épületek alapjaira rátalálni. Az én óbudai kutatásaim ténymegállapításaival, Horusitzky Henrik közlésével együtt, helyreáll a rend, az ősi krónikáink adatai a helyükre kerülnek, az óbudai topográfiai problémák megoldódnak.

Ja, és még valami! Az a Soroksár település, amit ma így hívunk, nem egyenlő azzal a hellyel, amiről P Magister, azaz Anonymus ír a Gesta Hungarorumban! Az Árpád korabeli Surcusar helyszín valójában a megyeri révnél található hely, és igazából a békásmegyeri mocsárterületet jelenti. Az olvasókban is felmerülhet a kérdés, hogy akkor miként tolódtak el ezek az elnevezések? A mai helynevek térképeinken, az elmúlt 200 év eredménye, és történetírói tévedéseken alapulnak. Ők ugyanis azt képzelték, hogy Árpádék ott keltek át a Dunán, a "nagy szigetnél". És hiába írta a Gesta, öles betűkkel, hogy Megyeri Rév, a történészi tekintély elv mindent felül írt! Anonymus közlése Saroksár-ként értelmezve, utal az egykori vízrajzi helyzetre, a hét-magyar átkelésének helyszínére a mai Csillaghegy-Megyer térségében

                                                        Egyed Zoltán

#portumoger #chepel #csillaghegy #bekasmegyer #megyerirev #dunaiszigetek #gestahungarorum