SICAMBRIA-ÓBUDA MEZEJE-TÖRTÉNELMI ÉS HELYRAJZI JELENTŐSÉGE POTENTIANA-SZÉKESFEHÉRVÁR ELŐTERÉBEN

A SZKÍTA KINCSEK ELRABLÁSA

Sicambria-Tárnok-Mező napjainkban

Sicambria-mező, ahol a hun király, Attila fiai 15 napos öldöklő csatát vívtak, Sicambria városát is hadszíntérré téve. Ez is egy olyan hely a valódi Óbuda-Sicambria városfalai előtt, amivel nem tudnak elszámolni téveszmés történészeink a Zicy Főtér, mint az ő hamis Óbudájuk esetében. Éveket agyaltam azon, hogy hol lehetett ez a fontos csatatér. Egészen addig, míg a műholdas képátfedéseim és a terepkutatásaim során sikerült teljes bizonysággal azonosítanom Sicambria-Óbuda városának valós földrajzi helyét. Innentől fogva már nem volt kérdéses Sicambria azaz Tárnokok Mezeje holléte. 

Bél Mátyás történelem és földrajztudós

Bél Mátyás tudósítását olvasva   
megelevenedtek gondolataimban azok a harcok, melyeket évezredek alatt, ezért a fejedelmi városért és királyi központért folytattak, ezen okból adom most tovább kedves olvasóimnak, Bél Mátyás és Bonfini írását. Sicambria-Óbuda és Potentiana-Székes-Fehérvár egymástól elválaszthatatlanok. És e két központi vár és város kutatása során elsőként, most lehetünk igazán biztosak a dolgunkban és azonosíthatjuk azt a Sicambria mezőt, ahol Macrinus-Detre, Attila és kapitányai, majd Csaba és Aladár után Nagy Károly seregei is harcba szálltak Sicambria és Potentiana uralmáért és trónjáért. Ne feledjük, hogy a Sicambria-Óbuda városában otthon lévő Andreas Hungarus a 13.században, aki IV.Béla káplánja volt, Potentiana városát már Székesfehérvárnak írta, mikor a hunok öldöklő küzdelméről írt! Ez a tény számunkra azt jelenti, hogy ugyanazon helyet, hol Potentiana erődje létezett, építi ki a királyi koronázóvárosának Szent István, ezt a várat hívják Alba Regale várának és Alba Civitas városának! Ma pedig a budakalászi mészkőbányának hívják.

EGY DÉLKELET-EURÓPÁT BEMUTATÓ FÖLDRAJZI MUNKAA XIV. SZÁZAD ELEJÉRŐL. (DESCRÍPTIO EUROPAE ORIENTÁLIS.)

IV.Béla káplánjának, Andreas Hungarusnak a tudósítása Sicambria-Óbudából

A Sicambria-Óbuda és Potentiana-Székesfehérvár között fekvő mezőt hívják Tárnokmezőnek a krónikáinkban. A mező, ahol a hunok mindent elsöprő serege csatázott tíz király seregével, a Tárnokvölgy felett található, melyet a Békásmegyer-Ófalu völgyével lehet azonosítani. És az égvilágon, semmi köze nincs a mai Tárnok településhez! Krónikánk tudósításait a történészek igyekeztek teljesen máshová fantáziálni, és helyrajzi névhez kötni, Így vitték Tárnokmezőt a mai Tárnokhoz, a völgyet is odaképzelve, Százhalmot pedig Battához, vaskori halmokba fantáziálva a hun sírokat. Teljesen eszement történész ferdítések sorozata, és a legszebb, hogy ma is másolják tovább ugyanezeket a tévképzeteket! Se szeri, se száma az ez ügyben írt, színes fantáziálgatásoknak. Azonban Tárnokok völgye és mezeje valójában a Tárnokokról kapta nevét, akik Sicambriában-Óbudán éltek, és a királyi javak bevételezéséért voltak felelősek. Ők döntöttek arról, hogy a megyeri réven áthajtott bivalyok és ökrök közül melyik kerüljön a fejedelmi asztalra. Gondoskodtak a révhasználatért kirótt adók, és árucikkek, termények és takarmányok, ruhaneműk, és bármi más a réven áthaladó termék, adók szerinti százalékos behajtásáért. Tulajdonképpen ők voltak a kincstárnokok,-és itt a szóban benne is van a Tárnok szó! Ha csak ezen gondolatmeneten haladunk tovább, akkor a rögeszmés történészeink nem csak Tawarnokvolg- Tárnok Völgy és Mező, de Óbuda azaz Sicambria városának pontos földrajzi helyét is pontosan meg tudták volna határozni, az ősi megyeri rév felett! De, mint tudjuk nem ezt történt és nekem oktatóvideókat kell gyártanom, hogy az MTA-s és BTM-es nagyokosokat továbbképezzem Óbudából. Köztük azt a szintén félreképzett, és helyrajzilag félreinformált Bácsattyai Dánielt, aki saját maga írt arról, hogy "Kik voltak a tárnokok?" A Sicambria nevet és az Etzelburg nevet-ami Óbuda várát és városát jelenti- sem lehet a Főtérre erőltetni, több okból sem! Hiszen a megyeri rév nem a Főtéren van, hanem jóval északabbra, MEGYERNÉL a mai Rókahegynél! És a Duna a nyugati hegyek aljában volt, így a Főtér a hun korszakban és később is az Árpád-korban, még a középkorban is szigetként létezett. A téves helyrajz miatt történészeink nem csak Óbuda-Sicambria városát, hanem Potentiana-Székesfehérvárt a préposti és királyi terület közötti Tárnokok mezejét sem tudták azonosítani, amit Sicambria hatalmas falai előtt, Sicambria mezejének hívtak! Helyrajzi tudatlanságukban és dilettáns együgyűségükben pedig elkezdték történészeink a krónikáinkat szapulni és hitelteleníteni, és aztán az Óbudát ábrázoló hadmérnöki látképekkel ugyanezt művelik napjainkban is. De nézzük, mit ír Bél Mátyás arról az Óbuda városáról, melyet Sicambriának hívtak, és ami a félreképzett történészeink szerint nem létezett!

 Hunok megérkezése Pannóniába-azaz Sicambriába-Budára Kálti Márk-Képes Krónika

Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)Óbuda

Buda sorsa Attila halála után a testvér-háborúban.

"Mármost térjünk rá magára a városra. Nem könnyű megállapítani, hogy ATTILA halála és fiainak az uralomért vívott harca után hogyan is álltak Buda dolgai. Ha hitelt adunk a krónikáknak; mikor a hunok a testvérháborúban elemésztették egymást, azt kell hinnünk, Buda is elpusztult, — ha egyáltalán még létezett. Nincs itt mód arra, hogy a Csaba és Aladár közti viszály (y.) okait taglaljuk. Elég megemlítenünk a csatát, hogy megalapozzuk föltevésünket. ,,Az uralomvágytól föltüzelve’ , úja OLÁH (z.), ,.mindkét királyfi arra törekedett, hogy magának megszerezze a hun birodalmat. Mindkét részről nagy hadsereget gyűjtenek össze, és Sicambria mezején tábort ütnek. Miután összeütköztek, akkora öldöklést visznek végbe, hogy — mint mondják — a Duna vize Sicambriától Potentiana városáig vértől piroslott. Tizenöt napig tartott a harc, s csak akkor fejeződött be, mikor a kül- országi katonák nagy részét legyilkolták a hunok. Aladár is elesett ebben a csatában. Csaba győzött ugyan, de a veronai Detre cselszövése őt is legyőzte.’’ stb. Ha az elbeszélés igaz, iszonyú volt a csata, és ez az egyetlen csata szétrombolta a hunok roppant magasságokba emelkedett birodalmát. Sicambria mezején ment végbe, mint azt hallottuk, s Budát meg sem említik ennél a nevezetes fordulatnál, — hacsak Sicambria nevét akkoriban többre nem tartották Budáénál. Azt a következtetést azonban könnyen levonhatod, hogy nem maradt meg sértetlenül — akár Budának, akár Sicambriának hívjuk, sőt, amint az rendszerint megesik a városokkal, ahol csata zajlik le, hol a hunok, hol a németek fosztották ki, gyújtották föl, s végül rombadőlhetett. Véleményünk szerint ez lehetett a város sorsa. A rákövetkező időkben az egész Pannóniát széltében-hosszában elcsúfította a népek egymást öldöklő sok harca és a különböző népek benyomulása. Nem volt szerencsésebb Buda sem: romokban hevert. Kézenfekvő gondolni arra ugyanis, hogy a gótok, az a nép, mely még a hun névvel szemben is ellenséges volt, nem gondolt a város helyreállítására. A rúgok és a herulok pedig, akik 473 után Felső-Pannoniából ide, Alsó-Pannoniába törtek be, nem a városalapításokkal, mint inkább az ellenségek távoltartásával törődtek. A rúgok után következő langobardok alatt sem voltak békésebb viszonyok a Duna partján."

"Ez az a csata,melyet a hunok Krimhilda csatájának neveznek mind a mai napig." 

Közli számunkra az a Képes Krónika is, amelyben tíz alkalommal szerepel a Sicambria szó, és még tíz alkalommal a Sicambriá-tól vagy-ban szó! Ez az a Sicambria-Buda avagy Óbuda városa ami egyes rögeszmés és tudománytalan történészek szerint nem létezett. Aztán Bél Mátyás tovább folytatja az Óbudáról-Sicambria történelméről szóló tanulmányát, és olyan részletekkel a harci cselekmények leírását és Sicambria elfoglalását, majd végül kirablását, mely számunkra felbecsülhetetlen értékű információ!

Sicambria-Veteri-Vetus Buda-Óbuda préposti és királynéi vára-városa Békásmegyer hegyoldalában

A SZKÍTA KINCSEK ELRABLÁSA 

Nézzük, hogyan rabolták el a frankok a szkíta kincseket, miként fosztották ki Attila palotájának kincstárát egyetlen nap alatt !

I. RÉSZ. 

A PILISI JÁRÁSRÓL, KÜLÖNÖSEN ÓBUDÁRÓL.

-Nagy Károly megostromolja Budát.

-A város bevétele után kifosztja.

-A zsákmány nagysága.

-A szerző észrevétele.

"Ami az egész elbeszélésben nagyon tetszik, az megerősíti föltevésünket. így aztán az avarok — akiket még túl korán nevez itt magyaroknak — kettős vereségét elmondta, így ír: ,,Útnak indították a tábort s elérkeztek Óbudához, amit régebben Sicambriának neveztek, s ahol Csaba (helyesebben: a kagán), a magyarok királya székelt; mivel hadvezérei révén súlyos hadat viselt, rendkívüli kincsekkel rendelkezett, melyeket a sok rablásból, fosztogatásból s az ellenségektől zsákmányolt kincsekből halmozott össze; félt a frankok erejétől s KÁROLY szerencséjétől (mely bölcsességgel párosult), s azt remélte, hogy ebben a jól megerősített városban meg tudja magát védelmezni. Ám a dolog egyáltalán nem a reménye szerint ütött ki.” Leírja azután az igen kemény ostromot, de amelyben KÁROLY csodálatraméltó jóindulata is megnyilvánult, különösen mikor már bevették a várat. „A város lakói (ti. azokról az avarokról beszél, akik megadták magukat, s az életükért esdekeltek) miután már föladták a reményt, hogy védekezni tudnak, leteszik a fegyvert, s könyörögve kérik, hogy kíméljék meg az ő, a feleségeik és gyermekeik életét. A győzteseket erre szánalom fogta el, s bár a frankok közül a harcok során igen sokan elestek, mégis készséggel engedtek a könyörgők kérésének. Követelik azonban, hogy adják át nekik a város megerősített helyeit, — majd miután amazok átadták, őrséget raknak beléjük, a kapukhoz és a terekre és sok utcába szabály szerint őrállásokat helyeznek el, nehogy a magyarok részéről valami veszteség érje őket. KÁROLY bevonul a városba és azt követeli, hogy adják át neki a palotát. Csaba király valameddig ellene szegül, végül azonban a jól megerősített és oly sok ellenségtől szerzett régi 

Nagyszentmiklósi kincs

zsákmányokkal s rablott holmikkal megtöltött várat a palotával együtt átadja. Az arannyal-ezüsttel teletömött kincstárat rögvest kifosztja, a királyt bilincsbe veri, majd mikor az öngyilkos lesz, illő  tiszteletadással eltemeti. Mindezt a sok-sok év alatt mindenünnen összehordott aranyat, ezüstöt és szkíta zsákmányt, ami Sicambriában volt, a frankok egyetlen nap alatt elrabolták. A magánemberek vagyonát méltóság szerint sokaknak szétosztották. Az asszonyokat nem becstelenítették meg, senkivel szemben nem alkalmaztak erőszakot, az egész nép életét megkímélték, s adófizetőjükké tették őket." Ennyit ír BONFINI.

Szkíta arany Oroszországból

Gondoljunk bele, a beszámolók szerint, Sicambriát a frank seregek, több alkalommal pusztítják, és döntik épületeit romba. Pippin és Nagy Károly is több alkalommal visszatér ugyanoda , ölni és pusztítani. Ez az eseménysorozat, a királyi székhely több alkalommal történt lerombolása, Chaba, a magyar király halála és az ország különböző részein a Pippin általi öldöklés, a szkíta kincsek elrablása, az ősi Sicambria városának teljes kifosztása vezetett el ahhoz, hogy Árpádék felmentő hadseregét behívják az országba rendet rakni, és a népet felszabadítani. Ez az a történet, amit "Honfoglalásnak" adnak elő nekünk, miközben már a 802 évben magyar király uralkodott a Pannóniai magyar főváros, avar Hring- Sicambria trónján, és mérhetetlen sok szkíta kincsekkel, arannyal és ezüsttel volt teli Attila palotájának a kincstára! Árpád és kapitányaik pontosan tudták, hogy hova kell megérkezniük, és abban is biztos vagyok, hogy tudták, hogy mi történt Sicambriában, ahová megérkeztek, és miért van a város romokban. Erre utal az is, hogy a mai Békásmegyer-Csillaghegy magasabban lévő területéig, a valódi Felhévizekig, -ami helyszínt jóval később is Calida Aqua-nak azaz Felhévíznek hívnak az okleveleinkben és az életben is a középkor folyamán,- táboroznak le, és megvárják, hogy a hatalmas seregükkel körbeölelt Sicambria városából, a nyugati kapun az ellenség, a mai Üröm és Pilisborosjenő irányába kitakarodjon az országból, a nyugatra vezető Antiqua Via Magna-Ulpius Traianus hadi és kereskedelmi útján. És aztán csak másnap vonultak be abba a városba, amit Etzelburgnak-Attila városának hívtak, és a mai csillaghegyi Rókahegyen, és a hegy oldalában állt, az anyasziklába építve. Kiemelt helyen létezett Sicambria, rátekintve az akkor, és később is a városnak busás jövedelmet hozó révre, melyet megyeri révként de ugyanakkor Sicambria alatti révként is emlegetnek a források, hiszen a szabályozatlan Duna a csillaghegyi Rókahegy lábát mosta. És ez az Etzelburg, a hegyoldalak miatt, kiválóan jól védhető helyen állt, gyógyvizű meleg, és hideg-vizű forrásokkal is ellátva a területén élő embereket, erős és hatalmas falakkal védve az óbudai várnépek életét. Anonymus-Pósa András erről tudósít minket.

GESTA HUNGARORUM

"S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."

Kálti Márk Képes Krónikája Nyék hegyének nevezi azt a helyet, ahol Árpád elsőként tábort ütött. Anonymustól viszont tudjuk, hogy ez a hely Felhévíz volt, melyet a mai Békásmegyernél lévő Rókaheggyel lehet azonosítani, az okleveleinkben sokat emlegetett helyszín, amit Calida Aqua-nak hívtak. Felhévíz Óbudán létezett, és semmi köze a mai Budához és annak területéhez! Sok esetben promontorió szőlőhegy névvel hivatkoznak rá, mint Óbuda városának előhegye.Nyék-sövény jelentéssel pedig olyan értelmet kap ez a hegy, és maga Buda-Sicambria városa, hogy a középkorban közvetlen mellette létezett még egy központ, mégpedig az a Székesfehérvár, amit a Kálti Márk Képes Krónika lokalizál Nyék hegye mellé, a megyeri rév felett. 

A Képes Krónika közvetlen a Duna és Nyék hegye-Óbuda mellett határozza meg a Szent István által alapított Alba Regale hollétét!

A SZKÍTA KINCSEK SORSA

Nagy Károly hermája

Attila palotájának kincstárából elrabolt kincsek útjának és további sorsának is utána fogok még alaposabban járni, megígérem. De abban már most biztosak lehetünk, hogy Róma városát is gazdagította a Sicambriából elvitt kincsek nagy-része! Az Aachenben eltemetett Nagy Károly bőkezűen osztotta szét a Budáról elrabolt kincseket, és Rómán kívül, a Frank Birodalom központjában a saját székhelyét Aachent és palotáját gazdagította vele nagy mértékben. Az is valószínű, hogy még a Nagy Károly hermája, mely a csontjait őrzi, is abból az aranykészletből származik, amit Budáról elvittek. A nagy kérdés pedig az, hogy a Pippin által 796-ban, majd pár évvel később ismét kirabolt Sicambria-Budából, hogyan tudott 802-ben Nagy Károly ismét annyi szkíta aranyat és kincset rabolni, hogy alig tudták ezeket elszállítani? Legközelebb ennek fogok utánajárni, és persze annak, hogy hová került a rengeteg kincs, ami Sicambriából-Budáról, azaz Óbudáról származik...?!

                                                                                                    Egyed Zoltán 

                                                                      Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport