VÁROSTÖRTÉNETI ATLASZ 4. BUDA TÖRTÉNÉSZ DOGMÁI PESTVÁR-FOSSATUM MAGNUM

Nagyon sokan nem tudják, még azok közül sem, akiket igazán érdekel a történelem, hogy Óbuda-város(nem terület) helyrajzával nagyon komoly probléma volt, és van napjainkban is. És ezt a problémát tekintélyes történészeink, -Laszlovszky, Buzás és persze a fő lektor Spekner Enikő, aki elképesztő butaságokat hordott össze Óbuda városról minden tekintetben, a TTE történelemtanárainak asszisztálásával -a szőnyeg alá akarják söpörni. Hajjaj, hányszor, de hányszor bántam én azt, hogy ezt a hatalmas feladatot, nem valaki más, mondjuk Noszlopi, Sashegyi vagy Vértessy írta már meg korábban, és így nekem kell elvégeznem azt, amit ők nem tettek meg, a Pest-Buda-Óbuda és Boldogasszony-sziget helyrajzi probléma megoldását, mellyel helyreáll a rend a főváros Budapest történelmében. De ennek is megvan az oka. Azokat a kutatási módszertanokat, amit én találtam ki, és fejlesztettem tökélyre Óbuda város, azaz Sicambria kutatásában, arra nekik a digitális technika hiányában, nem volt lehetőségük-és legfőképpen ezáltal idejük. Műholdas képátfedés, összetett netes kereső-pókok, több böngésző és esetenként több, mint száz nyitott kereső-ablakkal, egy brutál erős gamer laptoppal és makacs kitartással. Olyasmiket is megtaláltam ebben a témában, amit én előttem még senki sem talált meg, Óbuda-Fehéregyháza kutatásában. Ezért tudtam azonosítani Sicambria-Óbuda városát, és Alba Ecclesiát a csillaghegyi Rókahegyen és az elpusztított békásmegyeri hegyoldalban. De nem csak Óbuda város helyrajzával volt-van nagyon súlyos probléma!

A BUDA-PEST-VÁR HELYRAJZI PROBLÉMA

És mondom, úgy összességében inkább azzal van a nagy baj, hogy a fennálló problémákat nem is akarták idáig sem, és nem is akarják történészeink megoldani! Szegény Végh András is, sajnos már nincs köztünk, pedig igazán megérdemelte volna, hogy az Árpád-kori főváros helyrajza világossá váljon számára, és ezáltal kijavíthassa mindazt, mit téveszmés elődeitől(pl Kubinyitól és Gerevichtől) átvett és továbbvitt. Érdemes lenne abba a Buda, mármint a mai Buda problémába is belemennem, és szükség is lesz rá majd, hogy a mai Buda várát nem IV.Béla építette a tatárjárás után, hanem ekkor a királyi 

Pesthegy=Rókahegy

kiszolgálónépek számára Óbuda városa épült ki a Pesthegyen-azaz a mai Rókahegy oldalában. A jól tájékozott emberek, még emlékezhetnek Zolnay és Gerevich hatalmas vitájára kettőjük közt, és persze ezt is a magas beosztás, és tekintély döntötte el, Zolnay a könyveiben írta le véleményét. A nagy poén az, hogy egyikőjüknek sem volt igaza, hiszen olyasmit kerestek a mai Budán, ami valójában Óbudán létezett! A mindenáron Aquincumba erőszakolt Óbuda város történész téveszme és ideológia miatt, képtelenek voltak tisztába kerülni azzal, hogy Óbuda városa a Pest-hegyen létezett. Ezért van két korábbi elnevezésünk arra a helyre, amit ma Csillaghegynek- Rókahegynek, illetve a hegy oldalának hívnak. Mégpedig ezek a következők: Veteris Budensis, és aztán a hegyoldalban kialakult város, Novi Montis Pestiensis Castrum Buda-mely a Vetus Buda nevet kapta később, mikor már Nev Ofen, a mai Buda kiépült. Magyarra fordítva a Pest-hegyi Új Budavár a Buda Vetus, hiszen az ugyanott már korábban létező Eczelburg- Etel-Vízvár, királyi szálláshelyből és vallási központból fejlődött ki Veteri-tehát a középkorban is már régebbinek hívott Budavár, azaz az óbudai prépostság vára. Az oklevelek arról is tanúskodnak, ha valaki értelmesen tudja, a látképekkel és a környezettel, és látható terepviszonyokkal együtt kezelni ezeket, hogy az Óbuda város promontorio előhegyén létező Fehér Mária-Alba Ecclesia anya-szentegyházból lett a Boldogasszony prépostság -Alba Beate Marie Virginis -gótikus egyháza a prépostság várában, mégpedig a Felhévízi meleg vizű forrásoknál(31+ hőfok). És jöjjön az oklevél, tévképzetes történészeink számára, okulásképpen! Borbála királyné a Veteri azaz régi Budán, Fehéregyház melletti malmot adományoz Óbudán, melyek a Calida Aqua-Felhévíz vizeken működnek. Tisztán és világosan érthetjük meg ugyanazt, mi az 1355.évben készült határjárásban is olvasható latinul Alba (Ecclesia) Beate Marie Virginis. Felhévíz-Calida Aqua tehát Óbudán, mégpedig az óbudai prépostság várában Veteri Budán létezett, Fehéregyházánál, és nem pedig a mai Budánál, a Lukács fürdőnél! A ma térképeken olvasható helyneveink is tévesek, történészeink téveszméi miatt!

Fehéregyháza-Felhévíz-Óbuda-Veteris Budensis= Csillaghegy-Rókahegy!

Ez az oklevél az én olvasatomban arra is egyértelmű bizonyíték, hogy Árpád fejedelmet 907. év tavaszán, amikor idős kora miatt eltávozott az élők sorából, az óbudai Fehéregyházán temették el, ahogy Anonymus is írja. Ez a kőmeder és az ősi Anya-szentegyház Felhévízen létezett, Óbuda város előhegyén. Fehér Mária ajtaja előtt fakadtak a Calida Aqua dupla forrásai, és onnan 30 lépésre voltak a malmok a kőmeder mentén.  

Miller térképén a mai Budavár felirata Nova Buda, és Rupp Jakab előtt, senki nem hívta "Pesthegyinek" a mai Buda várát, ez csak Rupp tévedése volt elsőként! 

Így tehát nem a mai Buda várába-melyet Nev Ofennek vagy Új Budavárnak hívtak(Pesthegy megnevezés nélkül) -költöztették át Pest polgárait, ezért sem hívták-hívhatták a mai Budavárát "Pesthegyi Budának"

No de! Ha a mai Buda nem a "Pesthegyi Buda", akkor honnét vitték át a lakosokat hová? Ugye, hogy ez milyen jó kérdés? Hol volt az az Árpád-kori Pest-Pestvár, melyet "Novi Castri Pestiensisnek hívtak"? És a Pest helyrajzi probléma itt következik, most ugrik (a majom a szódavízbe) a történész a Dunába!

Végh András alapjában téves helynevei a térképen elhelyezve a Várostörténeti Atlasz Buda című kiadványban

És bizony ahogy mondani szokták, egy kép többet mond minden szónál. Ha e képre nézünk, azonnal dobunk egy hátast, én legalábbis így vagyok ezzel! Sorolom a dogmákat. mindazt, ami nem stimmel Végh térképén:

• A Csepel sziget, -a kép jobb alsó felében- nem a Nagy Sziget-nem az Insula Magna, ahol Árpád a lovait tartotta! Ezért nem is találták ott meg Chepel lovászmester Árpád-kori épületeit, pedig már keresztbe-kasul felásták az egészet. Nem is értem ezt az erőlködést, hiszen Megyer révje, ahol a Nagy-szigetre bevonultak, az Meger-Káposztás-Békás Megyer. Tehát az Insula Magna - azaz az eredeti, a valódi Csepel-sziget ma is ott van. Jó reggelt kívánok, azt sem értem, miért kell ezt magyaráznom, olyannyira nyilvánvaló. Kiss László polgármesternek is művelődnie kellett volna, történelemtanár létére, még mielőtt a Bivalyos Csárdát elkótyavetyéli féláron, visszaélve a helyzettel! Ahogy én-mi láttuk, ott lehettek Chepel 

  

  A Bivalyos elbontása után látható falszerkezet

  lovászmester épületei valójában. Persze, mi is várható egy olyan cölöpteknős óbudai polgármestertől, aki azt hajtogatja, hogy Óbuda városa nem is létezett!?

• Nyék azaz Noé hegye. Ez a jelölés is teljesen téves helyen van. A krónika Noé elnevezése, majd az ebből létrejövő Nyék helynév a rengeteg vízzel kapcsolatos és van összefüggésben, hol Sicambria létezett. Mégpedig Kézai szerint is a megyeri átkelést követően Árpád a Noé-Nyék hegyén ütötte fel sátrát elsőként, és ezért Szent István király a közelben építette ki Alba Regale városát, ősének tisztelete jeléül.

• Etzelburg-Attila vára-városa. Ez olyan nagyfokú történelemhamisítás történészeinktől, és e kiadvány alkotóitól, hogy miközben ezeket a szavakat gépelem, szinte a levegő is belém szorul! Ha csak a krónikáinkat olvasnák-ismernék, már akkor tudatosulnia kellene, hogy Etzelburg a Sican hegyen jött létre, Sicambriában tovább élve és ez a hely pedig Meger révje felett található, és napjainkban Rókahegynek hívják. Itt volt Attila vízvára, amiből Buda kifejlődött. És pontosan ezért látható a középkori látképeken is ugyanott, Megyer révje felett az óbudai prépostság és királynéi vár! Végh tehát valótlanul állítja e kiadványban, hogy a Zichy Főtéren lett volna Etzelburg, hiszen a kép jobb oldalán, hegytetőn és hegyoldalban lévő épületeket  Zichyék majorságánál nem tárták fel. Ott teljesen más épületeket találtak, mégpedig a Szűz Mária-Boldogasszony szigeten létező romemlékeket.

Óbuda préposti és királynéi várai jobb oldalt Megyeren a csillaghegyi Rókahegyen és hegyoldalban. A Zichy Főtér környezete pedig szigeten.

• Gercse, Guerche -balra fent, Végh térképén Hidegkút határain belül látható. Amit me Gercse kápolnájának fantáziálnak történészeink, az valójában Hidegkút leányegyháza. Guerche az óbudai prépostság földjén állt és egykor a Péterhegyen létező település szőlőföldjeinek széles kőfallal rakott kerítése napjainkban is látható, és megtekinthető.

•  Őrs azaz Óbuda-Őrs, balra fent a térképen. A rossz hír az, hogy ez így a térképre rakva, még csak nem is adható el tévedésnek, hanem sokkal inkább konkrét történelem hamisítás. És a jóérzésű emberek, akik a történelem után érdeklődnek, nem ezt várnák a történészektől. A Tóth Anikóhoz tartozó Csúcshegy-Harsánylejtő területen ugyanis sok mindent találtak, csak éppen Óbuda Őrs azaz Wrs települését, és Szent Miklós egyházát nem! Ez persze nem meglepő, hiszen a főváros, az Árpád-kori Buda topográfiájában Őrs az odavezető utakat őrizte. Mint tudjuk, Buda városa nem Aquincumban, nem a Főtérnél létezett. Ezért Óbuda-Wrs korai telepe, csak és kizárólag az

  

  Wrs. Óbuda Őrs Szent Miklós egyház

  Üröm-hegyen, a mai Péter-hegy nyugati oldalára lokalizálható! 2013-ban Óbudaőrs egyház alapfalait megtaláltuk Szabolcs és Kefír kutatótársaimmal.

• Fossatum Magnum és Pestvár

PESTVÁR HELYRAJZI PROBLÉMA

A Magyar Várostörténeti Atlasz 4. Buda I.kötet 1686-ig című kiadvány 2015-ben jelent meg. Azóta már majdnem 10 év telt el, és én csak most jutottam el odáig, hogy foglalkozzak a kötet téveszméivel, melyek mára szintén dogmákká lettek. Én ekkor még, nagyban a terep felfedezésével voltam elfoglalva a Rókahegyen, és szedtem a mások által felhordott szemetet. És ugyanakkor a korábbi tévképzetes történész elődöket cáfoltam nagy lelkesen, azt képzelve, hogy majd akkor a maiak nem fogják ugyanazokat a téves elképzeléseket előadni. Mint látjuk, nem így történt. Csak tolják, és tolják tovább a teljesen valótlan, és alapjában is hamvában holt ötleteket. És még ráadásul, azokat a téves elképzeléseket, amit a Buda című kiadvány népszerűsít, a régészet már meg is cáfolta! Most is egy ilyenbe mélyedünk bele a Pest-vár Novi Castri Pestiensis  kapcsán, mégpedig egy házaspár segítségével, akik felelőssé tehetők Budapest előzményének, Az Árpád-kori Pestnek és Budának a téves helyrajzáért és a történész szamárcsapás kialakulásáért.

Folytatom...

                             Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport