2025. szeptember 22., hétfő

MIRŐL ÁRULKODIK A KÉSŐRÓMAI ERŐD A HARSÁNYLEJTŐN?

Láng Orsolya mániája az a tévképzet, hogy a római polgári lakosság a Duna áradása elől, a katonavárosba költözött. Azonban ez is csak egy nagyon korlátolt, és egyben tudománytalan és alapjában is hamvában holt elképzelés a színes fantáziavilággal megáldott Láng Orsolyától. És erre bizonyítékot is szolgáltat az a negyedik századi római erődített épület, amit a Harsánylejtőn tártak fel. Ez a későrómai erőd, az unos-untalan, a Láng által ismételgetett "Aquincum környéki villaépületeket" is átértelmezi. 

Láng Orsolya a nyílvánvaló tényeket hallgatja el. 
Ne feledjük, hogy nem csak az a hamisítás, ha valaki a tények ellenkezőjét állítja, hanem az is az, ha a tényeket elhallgatja! Nos, Láng Orsolya azért műveli ezt, hogy védje azt a jól felépített magyar történelem, és nemzetellenes hazugságukat, amivel a Magyarok Krónikáit elferdítették, és szándékosan félremagyarázták a római Aquincum érdekében. Régóta próbálom megfejteni, hogy a római koros történészek, miért magyar történelem ellenesek. És még lehetne ezt a kérdéskőrt bővíteni. Ők, (a nemzetellenes történészek, köztük Láng) ugyanis azt akarták mindenkivel megetetni, hogy a Magyarok Krónikáiban szereplő Sicambria-Attila városa, az a római Aquincum romjait jelenti. Aztán már nemrég a hamisító trió, Spekner-B Szabó-Kanyó, még rátettek ezen ostoba hazugságokra egy jó nagy lapáttal, mikor már nem csak Sicambriát, hanem Potentiánát is a római Aquincumnak adták elő, végtelenűl ostoba és aljas módon, a krónikáinkat és a krónikaírókat is degradálva. Ez a legegyszerűbb, semmi nem kell hozzá, kutatni sem kell, elég egy jó nagy hazugság, és kész. Valamelyik lángésznek kipattan a szikra az agyából, és már lehet is a szalonnát sütni, a magyarellenes táborban a tűz körül vidáman.
Azonban nagy hiba csúszott a számításba. Mégpedig a tudomány, a digitális térképek, no és persze én magam, aki nagyon szeret olyasmit olvasni, ami érdekli, az igazságért. Láng és bűnös társai, előszeretettel  hallgatják el, hogy a Duna vízszintje a 283-as évtől kezdve folyamatosan emelkedett. És nem csak a római helytartói palotából, hanem a római Aquincum polgárvárosából, és bizony a katonavárosból is el kellett költözniük a rómaiaknak  

A Duna áradásai Aquincum térségében — különösen a késő római és középkori időszakban — rendszeresen elérték vagy meghaladták a 104–105 méter tengerszint feletti magasságot (Balti alapszint szerint: 104–105 m B.f.), sőt, egyes extrém esetekben akár 106 m B.f. fölé is emelkedhettek !

A római part, vele Aquincum katonavárosi területe és polgárvárosi része is egy hosszanti sziget, melyet a holocén, a Mocsárosban lévő Duna-meder épített, ezért van a pomázi-békásmegyeri-csillaghegyi belső, nyugati Duna-medernél magasabban. Aquincum szigeten létezett. Azonban ez a hosszanti sziget, (mint a szigetek általában) árvízterület volt. És ezt az árvízterületet a nagyobb áradások ellephették, az extrém magas áradások pedig teljesen beboríthatták a Duna hordalékával, és bizony a nagy helyzet az, hogy Aquincummal pontosan ez történt. 

🌊 Miért fontos ez?

Nézzük a tényeket...
  • A római helytartói palota padlószintje kb. 101,5 m B.f., így az már a kisebb áradások során is víz alá kerülhetett.

  • A polgárváros kb. 102,5–103 m B.f. magasságban feküdt, tehát részben veszélyeztetett volt.

  • Csak a katonaváros (103–104 m B.f.) feküdt olyan magasan, hogy a legtöbb áradást túlélje, de a nagyobb vízszintek már ezt is elérhették.

  • Aquincum polgárvárosi és katonavárosi területén sem találtak Hun vagy Avar palotákat, pedig ha Buda ott létezett volna, akkor a IV.századtól folytonos Hun leletanyagot kellett volna találni ezrével, százezrével. Ilyen azonban nincs, és nem is volt Aquincumban. Viszont, hogy ott nincs Buda-Sicambria, az nem azt jelenti hogy az nem létezett, hanem ez a tény is azt igazolja, hogy Sicambria-Buda-Attila városa, nem egyenlő a római Aquincummal. Pláne most már, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy Aquincumot eltűntette szem elől a Duna áradása. Így tehát a biboldó történészek immár nem tudják a Hun korszakra, 375-re vonatkozóan Sicambriát összemosni a római Aquincummal, sem Potentiánával, mert Aquincum részleteiben sem volt ekkor látható, hiszen csak a 18-19-20 században tárják fel, a Duna hordaléka alól. És Árpád fejedelem második hazatérésekor is csak a sziget látszódott, amit rögtön vezéri szigetnek neveztek el, és Chepel lovászmester kapta meg, Budával-Sican Rókahegyével szemközt, Insula Magnának-Buda Szigetének, majd Pestnek-szigetnek hívva, és csak utána lett Szűz Mária-Boldogasszony sziget. Egyébként valamikor a Hunvár (Avar) korszakban is időnként kint volt az árból a sziget, mert Láng művésznő büszkén példálózott azzal, hogy az egyik fal melett találtak egy avar kemencét. Bravó, ez minden ott, ez alapján csak szerintük volt ott Buda. Kész röhej ez az egész, komolyan mondom.

  • 🧭 Következmény

    A Duna áradásai tehát nemcsak a római korban, hanem a későbbi évszázadokban is jelentős hatással voltak Aquincum emlékezetére és fennmaradására. A vízszintemelkedés hozzájárult ahhoz, hogy:

    • A római épületek elpusztultak vagy betemetődtek.

    • A város neve és emlékezete éppen ezért, be sem került a középkori krónikákba.

    • A terület csak a 18–19. században került újra a régészet látókörébe.

    És azért nézzünk egy történelmi példát erre...

    📜 Történelmi példa

    • A 1838-as nagy pesti árvíz idején a Duna vízszintje 1026 cm volt a budapesti vízmércén, ami kb. 105,5 m B.f.-nek felel meg — ez elárasztotta a mai Óbuda nagy részét, beleértve az egykori római területeket is. Mindkét római város területét, a polgári és katonai városét is, a belső békásmegyeri mederrel együtt. Így tehát a 375-ös évre nyugodtan gondolhatunk egy hasonlóan ugyanilyen nagy (ha nem mégnagyobb) árvizet.

    VISSZA A HARSÁNYLEJTŐRE

    Harsánylejtő későrómai erőd feltárása


    Mostmár visszatérhetünk a Harsánylejtőre, a későrómai erődhöz a IV.századból. Ezért vannak a hegytetőn a Rókahegyen, az őshonos lakosság városában Sicambriában, és Potentiana gyűszűnyi erődjében. Pontosan ez az, ami azt igazolja, hogy Aquincum teljes területét kénytelenek voltak elhagyni, és a hegyoldalba és hegytetőkre költözni, az ottani épületeket megerődíteni. Kovács Olivér szervilis írásainak legalább annyi haszna van, hogy én fel tudom ismerni az írásban az ellentmondásokat, és az utalásokat a történelmi tényekre.
     Nézzük! 

    "Az írásból az is kiderül, hogy Kr. u. IV. századra feltehetően elsősorban nem polgárok, hanem katonák vagy katonai védelmet fizetni tudó előkelők költöztek ki az egykori villaövezetbe. A korábbi épületek közül többet is megerődítettek, s mint a harsánylejtői épületegyüttes is bizonyítja, újat is építettek. Ennek a feltárása során elsősorban a katonasághoz köthető leletekre, tárgyakra bukkantak az elmúlt hetek során. Hogy a harsánylejtői villát meddig lakhatták, nem tudjuk, de feltehetően az V. század elején már senki sem élt a falai között, hiszen a népvándorlás újabb hullámai miatt egyre kevésbé volt biztonságos a hajdan virágzó provincia központja – derül ki a BTM régészeti portálján november 10-én közzétett beszámolóból."

    Badarság és ostobaság arra gondolni, hogy Aquincum ne lett volna biztonságos. Sokkal inkább a helyzet, az árvízhelyzet az ami változott az árterületen. Ez azt jelenti, hogy az árvíz elpusztította a római katonavárost is. Abban is biztosak lehetünk, hogy Kattar fővezér kémjei ezt ezt jelezték a Hun uralkodónak, és így a dolguk, Aquincum teljes pusztulásával, leegyszerüsődött. Ezért tudtak az úr 375-ik évében a Sicambria alatti réven simán átkelni -szigetről szó nincs, egyetlen alkalommal sem, így tehát Aquincum víz alatt van -és Macrinus vezér és a Veronai Ditrik hatalmas seregét legyőzni.

    Ezt a részt Kézai Simon meséli el nekünk.

    3. §. Macrinus és Veronai Ditrik hadi készületeiről.

    "S minthogy azon időben Pannoniát, Pamfiliát, Frigiát, Macedoniát és Dalmatiát a longobárd nemzetből Szabaria városából származott Macrinus hadfolytatásban tanult tetrárkha kormányozta, hallván hogy a húnok a Tisza mellé telepedtek s országát napról napra szaggatják, országa népével rájok támadni félvén, követeket külde a rómaiakhoz, hogy a húnok ellen hadi népet és segítséget kérjen, mert a rómaiak részéről parancsol vala az említett országokban. A rómaiak osztán Veronai Ditriket, alemann nemzetet, emelék önkényt akkor magok fölé királylyá, kit meg is kértek, hogy vígyen Macrinusnak segítséget. Ditrik tehát szives jó lélekkel rá állván, olasz és német sereggel s más nyugoti vegyes nemzetekkel megindulván Százhalomhoz juta, hol a longobárdok Potenciana város alá összegyülekeztek vala s tanácsot tarta Macrinussal, vajon a húnokat a Dunán átkelve tanyájokon vagy más alkalmas helyen kellene-é megtámadniok."

    Szerdahelyi Gábor: Celebriorum Hungariae urbium celebriora


    Az én olvasatomban a krónikáink is azt igazolják, hogy Aquincum ekkor már rég elpusztult. Nincs nyoma annak, hogy azt a Hun támadások pusztították el. Az öldöklő harc pedig Sicambria és Potentiana között zajlott, a mai Üröm-Rókahegy és Budakalász közötti térségben. Ugyanezt a nagy csatát, a Sicambriában az 1360-as években járt Andreas Hungarus úgy írja le, hogy Buda és Székesfehérvár között zajlott ez az ütközet. Ez azért van így, mert ez a korszak elnevezése volt ugyanazokra a várakra. Illett volna egy történésznek rájönnie ezen összefüggésekre, és minderre. Én szégyenlem, hogy ilyen kutyaütő, semmirekellő és haszontalan történészeink vannak, akik ráadásul túlontúl sokat képzelnek magukról.
    Persze ehhez a kutatáshoz magyar szívre és lélekre is nagy szükség van, no és persze az értelmes kérdésfeltevések és értelmezések is nagyon fontosak, és az oklevél és terepkutatás sem elhanyagolható.

                                                 Egyed Zoltán

    #aquincum  #sicambria  #potentiana #duna  #árvíz