Láng Orsolya mániája az a tévképzet, hogy a római polgári lakosság a Duna áradása elől, a katonavárosba költözött. Azonban ez is csak egy nagyon korlátolt, és egyben tudománytalan és alapjában is hamvában holt elképzelés a színes fantáziavilággal megáldott Láng Orsolyától. És erre bizonyítékot is szolgáltat az a negyedik századi római erődített épület, amit a Harsánylejtőn tártak fel. Ez a későrómai erőd, az unos-untalan, a Láng által ismételgetett "Aquincum környéki villaépületeket" is átértelmezi.
Láng Orsolya a nyílvánvaló tényeket hallgatja el.
Ne feledjük, hogy nem csak az a hamisítás, ha valaki a tények ellenkezőjét állítja, hanem az is az, ha a tényeket elhallgatja! Nos, Láng Orsolya azért műveli ezt, hogy védje azt a jól felépített magyar történelem, és nemzetellenes hazugságukat, amivel a Magyarok Krónikáit elferdítették, és szándékosan félremagyarázták a római Aquincum érdekében. Régóta próbálom megfejteni, hogy a római koros történészek, miért magyar történelem ellenesek. És még lehetne ezt a kérdéskőrt bővíteni. Ők, (a nemzetellenes történészek, köztük Láng) ugyanis azt akarták mindenkivel megetetni, hogy a Magyarok Krónikáiban szereplő Sicambria-Attila városa, az a római Aquincum romjait jelenti. Aztán már nemrég a hamisító trió, Spekner-B Szabó-Kanyó, még rátettek ezen ostoba hazugságokra egy jó nagy lapáttal, mikor már nem csak Sicambriát, hanem Potentiánát is a római Aquincumnak adták elő, végtelenűl ostoba és aljas módon, a krónikáinkat és a krónikaírókat is degradálva. Ez a legegyszerűbb, semmi nem kell hozzá, kutatni sem kell, elég egy jó nagy hazugság, és kész. Valamelyik lángésznek kipattan a szikra az agyából, és már lehet is a szalonnát sütni, a magyarellenes táborban a tűz körül vidáman.
Azonban nagy hiba csúszott a számításba. Mégpedig a tudomány, a digitális térképek, no és persze én magam, aki nagyon szeret olyasmit olvasni, ami érdekli, az igazságért. Láng és bűnös társai, előszeretettel hallgatják el, hogy a Duna vízszintje a 283-as évtől kezdve folyamatosan emelkedett. És nem csak a római helytartói palotából, hanem a római Aquincum polgárvárosából, és bizony a katonavárosból is el kellett költözniük a rómaiaknak
A Duna áradásai Aquincum térségében — különösen a késő római és középkori időszakban — rendszeresen elérték vagy meghaladták a 104–105 méter tengerszint feletti magasságot (Balti alapszint szerint: 104–105 m B.f.), sőt, egyes extrém esetekben akár 106 m B.f. fölé is emelkedhettek !
A római part, vele Aquincum katonavárosi területe és polgárvárosi része is egy hosszanti sziget, melyet a holocén, a Mocsárosban lévő Duna-meder épített, ezért van a pomázi-békásmegyeri-csillaghegyi belső, nyugati Duna-medernél magasabban. Aquincum szigeten létezett. Azonban ez a hosszanti sziget, (mint a szigetek általában) árvízterület volt, és ma is az. És ezt az árvízterületet a nagyobb áradások ellephették, az extrém magas áradások pedig teljesen beboríthatták a Duna hordalékával, és bizony a nagy helyzet az, hogy Aquincummal pontosan ez történt.
🌊 Miért fontos ez?
Nézzük a tényeket...
A római helytartói palota padlószintje kb. 101,5 m B.f., így az már a kisebb áradások során is víz alá kerülhetett.
A polgárváros kb. 102,5–103 m B.f. magasságban feküdt, tehát részben veszélyeztetett volt.
Csak a katonaváros (103–104 m B.f.) feküdt olyan magasan, hogy a legtöbb áradást túlélje, de a nagyobb vízszintek már ezt is elérhették.
Aquincum polgárvárosi és katonavárosi területén sem találtak Hun vagy Avar palotákat, pedig ha Buda ott létezett volna, akkor a IV.századtól folytonos Hun leletanyagot kellett volna találni ezrével, százezrével. Ilyen azonban nincs, és nem is volt Aquincumban. Viszont, hogy ott nincs Buda-Sicambria, az nem azt jelenti hogy az nem létezett, hanem ez a tény is azt igazolja, hogy Sicambria-Buda-Attila városa, nem egyenlő a római Aquincummal. Pláne most már, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy Aquincumot eltűntette szem elől a Duna áradása. Így tehát a biboldó történészek immár nem tudják a Hun korszakra, 375-re vonatkozóan Sicambriát összemosni a római Aquincummal, sem Potentiánával, mert Aquincum részleteiben sem volt ekkor látható, hiszen csak a 18-19-20 században tárják fel, a Duna hordaléka alól. És Árpád fejedelem második hazatérésekor is csak a sziget látszódott, amit rögtön vezéri szigetnek neveztek el, és Chepel lovászmester kapta meg, Budával-Sican Rókahegyével szemközt, Insula Magnának-Buda Szigetének, majd Pestnek-szigetnek hívva, és csak utána lett Szűz Mária-Boldogasszony sziget. Egyébként valamikor a Hunvár (Avar) korszakban is időnként kint volt az árból a sziget, mert Láng művésznő büszkén példálózott azzal, hogy az egyik fal melett találtak egy avar kemencét. Bravó, ez minden ott, ez alapján csak szerintük volt ott Buda. Kész röhej ez az egész, komolyan mondom.
🧭 Következmény
A Duna áradásai tehát nemcsak a római korban, hanem a későbbi évszázadokban is jelentős hatással voltak Aquincum emlékezetére és fennmaradására. A vízszintemelkedés hozzájárult ahhoz, hogy:
A római épületek elpusztultak vagy betemetődtek.
A város neve és emlékezete éppen ezért, be sem került a középkori krónikákba.
A terület csak a 18–19. században került újra a régészet látókörébe.
És azért nézzünk egy történelmi példát erre...📜 Történelmi példa
A 1838-as nagy pesti árvíz idején a Duna vízszintje 1026 cm volt a budapesti vízmércén, ami kb. 105,5 m B.f.-nek felel meg — ez elárasztotta a mai Óbuda nagy részét, beleértve az egykori római területeket is. Mindkét római város területét, a polgári és katonai városét is, a belső békásmegyeri mederrel együtt. Így tehát a 375-ös évre nyugodtan gondolhatunk egy hasonlóan ugyanilyen nagy (ha nem mégnagyobb) árvizet.
VISSZA A HARSÁNYLEJTŐRE
 |
| Harsánylejtő későrómai erőd feltárása |
Mostmár visszatérhetünk a Harsánylejtőre, a későrómai erődhöz a IV.századból. A Duna hatalmas árvize a ma Római partnak hívott területet, és Aquincum nagy szigetét, ezt az árvízterületet teljesen befedte, és Aquincum a Duna hullámsírjában pihent romjaiban. Ezért vannak a rómaiak ekkor már a IV. században hegytetőn a Rókahegyen, az őshonos lakosság városában Sicambriában, és Potentiana gyűszűnyi erődjében. Ezért erődítették meg a hegyoldali épületeket. Nyílván tudták, hogy egy mindent elsöprő támadás következik hamarosan a Hunok részéről. Pontosan ez az, ami azt igazolja, hogy Aquincum teljes területét kénytelenek voltak elhagyni, és a hegyoldalba és hegytetőkre költözni, az ottani épületeket megerődíteni. Kovács Olivér szervilis írásainak legalább annyi haszna van, hogy én fel tudom ismerni az írásban az ellentmondásokat, és az utalásokat a történelmi tényekre.
Én összefüggéseiben nézem a kutatott területem.
Nézzük!
Badarság és ostobaság arra gondolni, hogy Aquincum ne lett volna biztonságos. Sokkal inkább a helyzet, az árvízhelyzet az ami változott az árterületen. Ez azt jelenti, hogy az árvíz elpusztította a római katonavárost is. Abban is biztosak lehetünk, hogy Kattar fővezér kémjei ezt jelezték a Hun uralkodónak, és így a dolguk, Aquincum teljes pusztulásával, leegyszerüsődött. Ezért tudtak az úr 375-ik évében a Sicambria alatti réven, a később Megyernek hívott réven az éjszaka leple alatt simán átkelni -szigetről szó nincs, egyetlen alkalommal sem, így tehát Aquincum víz alatt van ekkor -és Macrinus vezér és a Veronai Ditrik hatalmas seregét legyőzni az embertelen harc során.
Ezt a részt Kézai Simon meséli el nekünk.
3. §. Macrinus és Veronai Ditrik hadi készületeiről.
"S minthogy azon időben Pannoniát, Pamfiliát, Frigiát, Macedoniát és Dalmatiát a longobárd nemzetből Szabaria városából származott Macrinus hadfolytatásban tanult tetrárkha kormányozta, hallván hogy a húnok a Tisza mellé telepedtek s országát napról napra szaggatják, országa népével rájok támadni félvén, követeket külde a rómaiakhoz, hogy a húnok ellen hadi népet és segítséget kérjen, mert a rómaiak részéről parancsol vala az említett országokban. A rómaiak osztán Veronai Ditriket, alemann nemzetet, emelék önkényt akkor magok fölé királylyá, kit meg is kértek, hogy vígyen Macrinusnak segítséget. Ditrik tehát szives jó lélekkel rá állván, olasz és német sereggel s más nyugoti vegyes nemzetekkel megindulván Százhalomhoz juta, hol a longobárdok Potenciana város alá összegyülekeztek vala s tanácsot tarta Macrinussal, vajon a húnokat a Dunán átkelve tanyájokon vagy más alkalmas helyen kellene-é megtámadniok."
 |
| Szerdahelyi Gábor: Celebriorum Hungariae urbium celebriora |
 |
| Hun halomsír III.István koronázása hátterében |
István koronázóvárosa Alba Regale, a kapitányok sírhalmai, és Árpád fejedelem sírjának közelében. Ezért szerepelnek ezek a hatalmas Hun halomsírok abban a Képes Krónikában, melyet Kálti Márk írt a 14.században Alba Regale városában. És akkor kap a fejéhez még inkább a kedves olvasó, ha rájön arra, hogy Kálti Márk a saját szemével látta azokat a hatalmas Hun sírhalmokat a Sicambria Necropolisban, melyeket a Képes Krónikában ábrázolt, hiszen ő ott élt, és írta ezt a csodálatos krónikát számunkra. Ez az oka annak, hogy a Hun halomsírokat látjuk a Képes Krónikában. Átfordítom ezt kedves olvasóimnak egy másik olvasatként értelmezve. Alba Regale-Székesfehérvár királyi koronázó és temetkező városa kizárólagosan csak ott létezhetett Sicambria, a későbbi Buda közelében, ahol korábban a Hunok nagy csatája zajlott, mikor Pannóniát elfoglalták 375 évben. Minden helyrajzi adat és nevezéktan ezt a tényt erősíti meg számunkra. Így talán az is jobban érthető mindenki számára, hogy a félreképzett régész-történészek közűl egyeseknek miért kell Sicambria-Buda városával együtt Potentiana városát is tagadni, ugyanakkor máshová hamisítani, és egyben nem létezőnek hazudni. Az ugyanott lévő igazi királyi, Szent István városát Székesfehérvár helyrajzát is még ma is Fejérmegyébe előadni, és összemosni a püspöki Könyves Kálmán által alapított várossal, Székesfejérvárral.
 |
| Kálti Márk Képes Krónika |
"Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról és…” 1358. május 15-én"
Kálti Márk a Szent István által a Sicambriában-Budán, a Sican-Noé-Rókahegy-Felhévízi Árpád sírhely közelében létező Alba Regale-Székesfehérvár királyi egyházának őrkanonokja volt !
Illett volna egy történésznek rájönnie ezen összefüggésekre, és úgy egészében minderre, az Óbuda-Székesfehérvár helyrajzi probléma kapcsán. Én szégyenlem, hogy ilyen kutyaütő, semmirekellő és haszontalan történészeink vannak, akik ráadásul még túlontúl sokat is képzelnek magukról.
Persze ehhez a kutatáshoz magyar szívre és lélekre is nagy szükség van, no és persze az értelmes kérdésfeltevések, értelmezések is nagyon fontosak, és az oklevél és terepkutatás sem elhanyagolható.
Egyed Zoltán
#aquincum #sicambria #potentiana #duna #árvíz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!