ÚJBÉCS-ÓBUDA HELYRAJZI PROBLÉMÁJA

"Hiába akarunk a mai Óbudából nagy történeti tradíciós múltat kiépíteni, ha a bizonyító kézzelfogható emlékek attól jóval távolabb fekszenek! Tisztán kitűnik ezekből a várostörténeti monográfiákból Óbudára nézve, hogy valahol hiba van. Valaki hibát követett el, s ezen a hibán bukdácsolunk, vitatkozunk, költekezünk hiábavalóságokra, helytelen irodalmi munkákat alkotunk, amelyekből kiviláglik, hogy sántít valami. És ez mind addig fog menni, míg egy széleskörű helyrajztörténeti kutatást nem kezdünk el, és míg nem fordítjuk figyelmünket az újabb kutatások elért eredményei felé. Nem kell szégyellni azt, hogy hibákat követtünk el. Csakis a hibák végtelen során világosodik meg minden és érhetünk el eredményeket. Ha így lesz tisztán fog állani előttünk Óbuda középkori története és világosak lesznek előttünk az eddig bizonytalanságban lévő romemlékek."                                   
                                                Sashegyi Sándor

ÚJBÉCS VALÓS HELYRAJZA AZ ÓBUDA PROBLÉMA MEGOLDÁSA

Elérkeztünk egy olyan ponthoz az Óbuda kutatásban, ami valóban vízválasztó, és jelentőségét véleményem szerint csak mega-kolosszális jelzőkkel lehet illetni, én magamban legalábbis így éltem meg, amikor hosszú évek kutatása után ráleltem a lényegre és tudatosodott bennem, hogy miként hívták azt a földrészt, amit ma tévesen Óbuda városának nevezünk. De ennek megítélését és munkám fontosságát inkább az utókorra bízom. Igazán jól példázza a következő írás, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a kutatás-értelmezés során, hiszen igencsak összetett és szerteágazó problémáról van szó. A szerencsém az volt, hogy most már nagyrészt minden megtalálható az interneten digitálisan, mert könyvtárba járva esélyem sem lett volna ezt a hatalmas kutatást elvégezni. Google kereső, digitális levéltár és tudománytár örökké áldassék neved! A hivatalos dolgozatokban található hivatkozások hitelességét egyenként ellenőriztem le, számtalan átvirrasztott éjszaka során. A történészi végzetes hiba megtalálása megdöbbenést, meghatottságot és keserédes örömöt okozott, majd azt harag váltotta fel. Történetíróink hibát hibára halmoztak, de leginkább hibásak azok a történészek, akik napjainkban az előrejutás érdekében továbbra is a szamárcsapást erőltetik tovább, és bár a kötelességük lenne, és minden lehetőségük is megvan, de mégsem vizsgálták felül a hivatalos álláspont alapjául szolgáló tanulmányokat. Pedig minden értelmes szakmabeli idáig is tudott Óbuda város helyrajzi gondjairól. Az ÓBUDA BOTRÁNY témában az is jellemző a nagynevű szakmabeliekre, hogy nem a saját és elődeik hibáit próbálják még most sem kijavítani, hanem a magánkutatókat igyekeznek mindinkább megbélyegezni, a kutatások fontosságát megkérdőjelezni, vagy éppen vágyálmoknak minősíteni. Éppen ezért, nagyon remélem, hogy az ÓBUDAI TÉNYEK, és az írásom végére az ÓBUDA PROBLÉMA megoldása hozzájárul Óbuda város területének és nagy szigetének valós helyrajzához, és a szakmabeliek is végre önvizsgálatot tartanak. Én magam, talán a térlátásomnak, a kitartásomnak, vagy a kifejlődött fotómemóriámnak köszönhetem az eredményt, esetleg a témával eltöltött hosszú évek munkájának. A lényeg, hogy megtaláltam azt a végzetes tévedést, ami hivatalból, a történészek által okozta az igazi Óbuda városának sok évszázados halálát, ugyanakkor pedig majd örökre eltüntette azt a középkori településünket, amit ÚJBÉCSNEK hívnak! Próbálom ezt a problémát úgy megfogalmazni és elmagyarázni a térképek, oklevelek és műholdas felvételek segítségével, hogy mindenki számára érthető legyen.

Írásomat Noszlopi Németh Péter és Sashegyi Sándor emlékének ajánlom. 

Külön köszönetem fejezem ki az ARCANUMNAK Magyarország vezető tartalomszolgáltatójának, és minden munkatársának! 

„A kultúránk akkor fejlődhet, ha a múltunkat, közös tudásunkat és identitásunkat hordozó emlékeinkből minél többet tudunk eljuttatni a lehető legtöbb emberhez; s mindezt úgy, hogy a befogadókban a továbbgondolkozás igényét is elősegítjük.ˮ (Biszak Sándor, Alapító)

Kérem kedves olvasóimat kapaszkodjanak, tabudöntő írás következik...

TÉVES HELYRE AZONOSÍTOTT TELEPÜLÉSEK

A téves azonosításokat minden esetben abból az elképzelésekből indították történészeink, hogy a Zichyék főtere és környéke volt a középkori Óbuda városa. Tették ezt azért, mert hittek a történetírók írásainak, akik  Schönvisner tévedését vették alapul, mert ő azt feltételezte, hogy a római romokban Óbudát-Atilla városát lelte meg. A feltárások során azonban semmilyen magyar vonatkozású épületet vagy leletet sem találtak a római polgárvárosi részen, ami ma az Aquincumi Múzeum területe. Tehát az egész topográfiát egy történészi prekoncepcióra-elképzelésre építették, teljesen alaptalanul és valótlanul. Sem látképes azonosítást nem végeztek a középkori hadmérnökök látképeivel, sem okleveles adatokkal nem tudták napjainkig sem azonosítani a Zichyék területét Óbuda városával! A tanulmányok hivatkozásaiban állandóan feltűnik az egyik legrégibb irodalom ezzel kapcsolatban: Gárdonyi Albert(1874-1946): Középkori települések Pest határában.

Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940) - EPA
epa.oszk.hu/02100/02120/00008/pdf/BPTM_TBM_08_014-027.pdf

INSULA PEST ÉS AZ ELNEVEZÉSEK PROBLÉMÁJA

Sok esetben a sziget rövidített neve is megtévesztette a történetírókat. Ezt a szigetet hívták ugyanis a Boldogságos Szűz Mária Szigetének. A fő probléma azonban még az is volt, hogy a IV. Béla korabeli Buda Castrumot keverték össze a mai Buda várával, amit minden esetben Új-Buda várának hívtak, és nem pedig Pest-hegyi Budavárnak! De mivel mindenáron az Árpád-házi Budát akarták a mai Budával egybemosni, így sorra készültek a teljesen téves tanulmányok, és ugyanígy került Felhévíz települése is a mai Margit hídhoz Gárdonyi által. Aztán úgy írt ebből Kubinyi András is egy alapjában valótlan tanulmányt, hogy a korábbi tévhiteket próbálta továbbvinni, és saját írását még talán ő maga sem értette. KUBINYI ANDRÁS BUDAFELHÉVÍZ TOPOGRÁFIÁJA ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE

Kubinyi már alapjában mossa össze a mai Buda várával azt a területet és ősrégi telepet Felhévízt, ami valójában Óbuda városának része volt. Fikarcnyit sem törődött vele, hogy az óbudai prépost, Anonymus a Gesta Hungarorumban megírta a MEGYER révjén való átkelést, és ugyanott tudósított minket FELHÉVÍZ földrajzi helyéről is! A Magyar Rév és Felhévíz, ugyanakkor a nagy-szigeten található Révjenő és Újbécs valós helyrajza is akkor lesz érthető, ha a vízrajzi rekonstrukcióval vizsgáljuk a területet. Megyertől nem vihető délre Óbuda városa, ezt illett volna hivatalból is észre venni! Insula Pest(h) a sziget azonban nem a balparti Pestről kapta nevét, hanem az a valós, a Csillaghegyen egykor létező Pesthegyi Új Budavár városához tartozott. A balparti Pestet Antiqua Pestként hívták, az sosem viselte a Novi Montis Pest(h)iensis nevet. Ezért sem hívták a mai Budát Pesthegyinek, még azon történészi elképzelés szerint sem hívhatták így, hogy a tatárok elől Pestről-Budára menekített polgárok miatt kapta ezt a nevet. Ez a tévképzet amúgy is alapjában izzadság szagú és erőltetett volt. Köztudomású az oklevelek digitális világában ugyebár a Pesthegyi Buda az Alt Ofen-Óbuda városát jelenti, és az nem a mai Buda, ezt a hadmérnöki metszetek gyönyörűen ábrázolják!

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAG-HEGYEN

MI TÖRTÉNIK HIVATALBÓL?

Nem az ellentmondásokat igyekeznek feloldani a hibás helyrajzzal kapcsolatban a nagytudású történészeink, hanem egyszerűen ferdítenek egy hatalmasat, hogy a metszetkészítők fantázia és bulvár rajzokat készítettek!  Napjainkban is azt próbálják még az Óbudai Múzeumban is megetetni az érdeklődőkkel a  történészeink, hogy az a hadmérnöki rajzoló, katonai térképész, aki Visegrádnál hiteles rajzot készít, mire lehajózik Óbudához már elfelejt rajzolni. Teszik mindezt manapság, amikor a műholdas térképek csodálatosan igazolják az Óbuda városáról készült rajzok domborzat ábrázolását, és a pontos környezetet!
Csak reménykedhetünk, hogy mihamarább józan észre térnek régész-történészeink, többek közt Buzás Gergely és  Laszlovszky József a PMMI a BTM Dr Végh András és az Óbudai Múzeum munkatársai is!

A MAGYAR-RÉV

Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér.

ÚJBÉCS-BUDA PROBLÉMÁJA

A mai Buda vára és annak várhegye sosem viselte a "Pesti-hegy" elnevezést. A mai Buda vára az nem a Pesthegyi Buda! Novi Montis Pestiensis-castrum Buda az valójában Óbuda vára volt, az a Budavár, amit Alt Ofennek is hívtak és a Csillag-hegyre ábrázoltak a hadmérnöki rajzolók! Újbécs feltételezett helyét azonban elmondások alapján, és a túlparti Új Budavár alapján próbálták meghatározni. Azonban a ma ismert Új-Buda várát még soha senki nem tudta a Pesthegyi Buda várának azonosítani, és így nem csak Revjeno-Révjenő, hanem Vybech vagyis Újbécs helyének történészi azonosítása is helytelen és alapjában téves!

BUDA-ÚJBÉCS-PEST ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZ SZIGETÉNEK HELYRAJZI PROBLÉMÁI

TÉVES AZONOSÍTÁSOK Belitzky

Tulajdonképpen ugyanaz a történet, mint a Zichyék területénél, amit ma tévesen Óbuda városának erőltetnek, a történészi elképzelésekhez igazították a terepen talált romokat. A helyrajzot, Révjenő és Újbécs helyzetét hivatalból a "Pesthegyi Budavárhoz" igazították! Csakhogy a mai Buda várát Nev Ofennek hívták, és az sosem volt Pest-hegyi Buda! Pont ezzel a történészi húzással "tüntették el" hivatalból a Csillaghegyen lévő valós Óbuda városát, ugyanakkor pedig Újbécset fantáziálták Óbuda városnak történészeink. Az a tény meg senkit sem zavart, hogy Révjenő és Újbécs települése valójában szigeten létezett, a Boldogságos Szűz Szigetén! Ami ugyebár a balparti Pest sosem volt, azt sosem hívták Boldogságos Szűz Szigetének, mert hivatalosan a Margitszigetet hívták így, történészeink szerint, de erre még visszatérünk, mert összetett a probléma. Tehát itt már rögtön két nagyon súlyos ellentmondással találjuk szemben magunkat, és a történethez hozzájön még két súlyos tény.

1.  Az okleveleink Révjenőt és Újbécs ősi telepét a Boldogságos Szűz Szigetén, Insula Beate Virginis jelölik!
2. A Margitszigeten-ahol ezek után értelemszerűen keresni kéne-sosem keresték és találták persze, hiszen ezeket feltevésből a "Pesti szigetre" a mai pesti oldalra azonosították történészeink

A balparti Pest azonban nem a középkori Pesthegy, sem a hozzá tartozó sziget sem volt sosem! 

Remélem mindenki tud követni, elnézést kérek, hogy bonyolult, nem én tettem azzá.

HELYRAJZI NEVEK VISSZAMAGYAROSÍTÁSA

Ez is, hogy ez megtörtént, de mégsem foglalkoztak ezzel történészeink, az a budai topográfiára nézve önmagában egy katasztrófa. Senkinek sem esett le a tantusz, hogy ezért is hibás lehet a budai topográfia, és mind a mai napig senkinek sem sikerült felülvizsgálatot végeznie a hivatalos oldaltól.

TUDTA? 
HOGY A MAI ELNEVEZÉSEKET CSAK NEMRÉG ALKOTTÁK MEG?

KÁOSZ A TELJES BUDAI-PESTI TOPOGRÁFIA!

Ez a történet egészen elképesztő és szerteágazó probléma, mert a teljes budai topográfia alapjában téves! Nem is értem én a történészeinket, hogyan gondolták, hogy egy ilyen brutális bakisorozatot megúszhatnak botrány és jövőbeni következmények nélkül?! A Kelen-nek hívott hegy sem az, hiába az elnevezés, mert ott bizonyosan nem keltek át, hiszen Megyer révje Békásmegyernél van! Miért hívjuk még Kelen-nek akkor az ott lévő földet is? De van más is, ami még inkább zavarba ejtő. Mit keresett Gellért püspök ezen a tévesen Kelen-nek hívott hegyen? 1046-ban még hivatalból, a történészeink szerint sem létezett a mai Buda vára! Gellért viszont a királyi központból indult a király elé, az ősi rév(MEGYER) felé. Nem kelt át senki sem a Dunán a ma tévesen Gellértnek hívott hegynél, a veszélyes sodrás miatt. Pláne sántít a történet, hogy az Árpád-kori- Pest-hegyi Buda, az nem a mai Buda vára! Tehát nem csak a mai Buda vára, és annak történelme, hanem a Gellérthegy is áldozata lett a téves óbudai topográfiának. Gellért püspököt valójában a ma Péternek hívott hegy keleti oldalából taszíthatták valójában a Duna partjára! Ez a esemény és helyrajzi név is a történetírói elképzelések áldozata lett, mert a téveszme a régebbi korra is kihat. Blocksbergen(tévesen Gellérthegy) ugyanis sosem volt a "kelta" főváros. Hiába találtak ott edényégető kemencéket, a Civitas Eraviscorum nem ott létezett! Ez a megdöbbentő tény is fontos adalék az Óbuda problémához.

HOL ÁLLOTT AZ ÓBUDAI EGYETEM?

HEGYOLDALBAN !

Az óbudai egyetem címere Ulrich Richental krónikájából, 1483.

Zsigmond király A Dürer festményén

A Zichy főtéren sétálva, az óbudai múzeummal szemben(ahol még most is a történész téveszméket hirdetik) egy érdekesen szép emlékművet vehet észre az arra-járó szemlélődő ember. 
AZ EGYKORI ÓBUDAI EGYETEM ALAPÍTÁSÁNAK EMLÉKÉRE-hirdeti a felirat. A bekeretezett részben írtakat sajnos a művész nem tudta rendesen szótagolni, de bárcsak ez lenne a legkisebb hiba! Korábban is megírtam az ÓBUDAI TÉNYEKET érdemes elolvasni.

A MŰVÉSZ NEM JÁRT EGYETEMRE

Ha valaki nem értené, akkor márványtáblán is elolvashatja, hogy a Magyar Főváros első Egyetemét Óbudán alapították

AZ ÓBUDAI GIMNÁZIUM FALÁN

Ezek a táblák azt sugallják az arra járóknak, hogy azon a helyen állt az óbudai egyetem. A valóság azonban az, hogy nemcsak, hogy az egyetem nem, de a középkori Óbuda városa sem volt soha a Zichyék főterén! Nézzük meg tehát, hogy a helymeghatározó oklevelek hová helyezik az óbudai egyetemet, ami valójában SICAMBRIÁBAN létezett, és nem a római Aquincum polgárvárosi részén, ami a középkorban is még sziget volt, és JENŐI RÉVNEK HÍVTÁK, a Kartal nemzettség területeként. Hogy mindenki számára végre érthető legyen, a Zichy főtér környékén REVJENO települése található! 

OKLEVELEK HELYMEGHATÁROZÓ ADATAI !

Ez ügyben is vannak oklevelek, és aljasan mocskos az egész, ahogy hivatalból elhallgatják, illetve nem közlik őket. Mérget lehet venni rá, hogy az óbudai múzeumban sincsenek feltüntetve a préposti királynéi és királyi városra vonatkozó helymeghatározó oklevelek! Pedig napjainkban már csak egy kis latin tudásra és kitartásra van szükség, és bárki számára kutatható a levéltárakban. Tulajdonképpen pontosan ezért bukott meg a hivatalos oldal Óbuda ügyben is.Bártfai önmaga több esetben is megírta nagyon helyesen, hogy a klarissza kolostor is Sicambriában épült meg, odáig azonban már nem jutott el ő sem, és azóta senki sem hivatalból, hogy akkor talán illő lenne megkeresni ezt a sok ezer éves várost, a krónikáinkban is megírt sziklás hegyen lévő Sicambria városát.   

ÓBUDA VÁROSA= SICAMBRIA

Ugye milyen "fura", hogy a hadmérnöki rajzok és az oklevelek is egyöntetűen hegyen mutatják Óbuda mindkét várát és városát! Na vajon miért nagyokosok?

BÁRTFAI ÓBUDA FELIRATAI A CSILLAGHEGYEN

Nézzük Bártfai okleveles gyűjteményét... 

AZ ÓBUDAI KÁPTALAN 800 ÉVES BOROSPINCÉIT NEMRÉG ROMBOLTÁK LE ÜRÖM HATÁRÁBAN

Az óbudai  káptalannak ürömi  szőlőművesei vannak! Az okleveleket kutatónak ilyenkor rögtön az ugrik be, hogy maga az egész város a szőlőhegy északi oldalában állott!

AZ ÓBUDAI KIRÁLYI VÁR FÖLDRAJZI HELYZETE

Óbuda fölött épített királyi várról szól az oklevél, amely nem a városban, hanem az felett, a hegyoldalban állott! 

És alapjában téves Bártfai elképzelése, ugyanis okleveleink vannak arról, hogy a várost kapja meg Erzsébet királyné, a területvásárlások és határbejárások pedig Megyeren, a ma Pusztának hívott hegyen

1315.05.14.Károly király

történtek. Ezért a királyi vár az felett, a mai Kevély hegy oldalában, a napjainkban Monalovacznak hívott várhegyen található, külön a (Csillag) Puszta-hegyen lévő királynéi várostól!

Tehát itt is tetten érhető Bártfainál saját könyvében a téves helyrajzi azonosítás, az oklevelekkel szembeni ellentmondás és a figyelmetlenség. Éppen ezért a Kiscell felvetése is halva született ötlet, teljes tévedésben volt  Óbuda földrajzi elhelyezkedésével kapcsolatban Bártfai Szabó László, neki sem lehet hinni.

Az óbudai királynéi vár is a sziklás Sicambriában létezett, mégpedig egybeépülve a klarisszák kolostorával a városban, és a prépostság területén. Ez az oklevél is a hadmérnöki látképeket igazolja! A hivatalos oldal ferdítői szégyellhetik magukat, hogy a szamárcsapásukat erőltetik tovább, minthogy inkább a városra vonatkozó okleveleket értelmeznék a látképekkel közösen.

HIVATALI LÓDÍTÁS ÉS ÁTVERÉS !

Tehát az óbudai főtéren sosem volt Óbuda városa, és sosem volt ott a középkori óbudai egyetem! Az emléktábla ugyanolyan valótlan, mint például Bonfini emlékköve, ami a sírját szimbolizálja! Elszomorító, kétségbeejtő és egyben bicskanyitogató, hogy az államilag fizetett régészek-történészek és közintézmények-Múzeumok, ugyanakkor Óbuda mindenkori vezetősége és önkormányzata, vele együtt polgármestere is hivatalban tevékenykedve tévesztik meg, és csapják be a magyar embereket. A sok évtizedes buta történész szamárcsapás eredménye az, hogy Óbuda-Örs vára-Wrs, Óbuda királynéi vára-Novi Montis Pestiensis castrum Buda, és préposti vára-Vetus Buda-káptalani központja, és különálló királyi vára-Alba Regale sincs feltárva, pedig nemsokára már 2018-as évet írunk. És ahogy elnézem az MRSZ vezetőségének a lódításait és ostobaságát nem is lesz változás a jövőben.

MEGINT LENNE PÁR KÉRDÉSEM...

• Az miképpen lehetséges, hogy történészeknek nem kötelező a tanulmányaikban az egykori épületek helyrajzához azokat az okleveleket csatolni,amelyek alapjában határozzák meg annak valós helyét?
• Nem szégyenlik magukat, a Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum munkatársai is, hogy hivatalból verik át az embereket és hamisítják a történelmet?
• Hogy merészelik ezt tenni évtizedeken keresztül és miért kell még tovább hazudniuk hivatalból, kiknek az érdeke ez? 

                                 Egyed Zoltán Pajzsvivő

ÓBUDA VÁROS TÉVES AZONOSÍTÁSA

HOGYAN LEHET AZONOSÍTANI EGY VÁROST?

Természetesen és értelemszerűen a városra vonatkozó látképek és oklevelek alapján. Ezt a kérdést, és választ, azért kellett megírnom, mert ez nem mindenki számára egyértelmű. Sajnos a régészeink azon részének sem egyértelmű ez a tény, akik történelmünk két legfontosabb városával foglalkoztak hivatalból. Mindkét város, Óbuda és a Szent István által építetett Alba Regale-Fehérvár "bűne" az, hogy mindkettőt téves, valótlan helyre fantáziálták a történészek, teljesen téves feltevésekkel, amit sosem igazoltak. Ezért magyarázom el úgy ezt a hihetetlen hivatalos téveszmét és világraszóló botrányt, hogy mindenki megértse. Mi most az előbbivel foglalkozunk tehát, az óbudai látképes azonosítások hivatalos sikertelenségével. 

TÉNYLEG TÉNYEK NAPJAINKBAN

Az egész történetnek az ad egyfajta krimi töltetet, hogy az elmúlt évtizedekben, és napjainkban is még a szakmai iskolákból kikerülő történelem tanárok is már a hamisat, az alapjában téveset tanulták, és tanítják tovább, még a gyerekeknek is az iskolákban. Tehát már a tanár is a rosszat tanulta, és adja tovább! Bizonyára csak így fordulhat elő az, (vagy mégsem így?) hogy a Történelem Tanárok Egyletében a "történész" főkolomposok, úgy csinálnak, mintha nem látnák a középkori Óbuda látképein a hegyen lévő várost, vagy egyszerűen nem értenék magyarul az oklevelek magyar regesztáit.    

De persze a mi régészeinknek egy része is ugyanebben a kép és tudatzavarban szenved,ők azok, akik Óbudával és Fehérvárral kapcsolatban ostobán a szamárcsapást erőltetik tovább. Megmondom őszintén, hogy én ezt a lódító és ferdítő társaságot egyszerűen nem is értem. Talán abban reménykednek, hogy az Óbuda város történelme iránt érdeklődők nem tudnak olvasni, vagy mégis miben? Hogyan gondolhatják azt, hogy a digitális korszakban tovább süketelhetnek és nyomhatják tovább ugyanúgy a sok évtizedes ostoba dogmáikat? A netes keresőmotorokkal, a Google pókjaival minden ferdítésük tíz percen belül, több oldalról megcáfolható! Átaludták talán a digitális forradalmat, és azért vannak lemaradva? Az nem lehetséges, hiszen az elődök ostoba majmolásából megírt tanulmányaik az interneten is megtalálhatóak, a megfelelő keresőszavak használatával. Ebben a műfajban is nagyon ideje lenne felébredni már, mert itt az égvilágon semmi nem változott, jó irányba meg végképpen nem. A Magyar Régész Szövetség vezetősége például a szövetség alapszabályai ellen működik napjainkban. Éppen ezért azzal is,foglalkoznunk kell, hogy miként másolják, miként hivatkoznak egymás téves  

tanulmányaira történészeink a megfelelési kényszerükben, hogy a szamárlétrán feljebb mászhassanak. A helyzet az, hogy ezeknek a szakmai nagyságoknak, egyszerűen nem érdekük Óbuda város valós múltjának, és egyben magának a városnak a feltárása sem, és ez egyenlő a nemzetünk ellen elkövetett főbenjáró bűnnel!  Meg is tesznek mindent, hogy a magánkutatókat akadályozzák. Féltik a tévhitekkel elért pozícióikat, munkájuk nagy része ugyanis egy fabatkát sem ér, buta tévedések egymásra építésével jutottak el oda, ahol most vannak. 

BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ TÉVEDÉSE

Korábban is írtam róla, hogy Óbuda városát a vonatkozó hadmérnöki látképek alapján nem tudták azonosítani a Zichyék területével, a mai (budai oldal) Árpád híd két oldalának területével. Elsőként Bártfai Szabó László próbálkozott az azonosításokkal a látképek alapján, teljesen sikertelenül. Bártfainál azért is érthetetlen a látkép téves azonosítása, mert ő az Óbudára vonatkozó okleveleket is gyűjtötte, ugyanakkor a város látképei is birtokában voltak. Mindkét esetben érthetetlen, hogy miért nem a földrajzi tájat azonosították elsőként?! Érhetetlen, hogy miért nem kereste meg Bártfai, a saját maga által is könyvbe gyűjtött oklevelek tucatjai által részletesen leírt Óbuda (PEST) hegyét, ahol maga az óbudai prépostság, és az óbudai királyi vár is létezett, többek közt az óbudai egyetemmel! Bártfai okleveles gyűjteményével, és kényszeres tévhitével még sokat fogunk foglalkozni a jövőben. 

BERTALAN VILMOSNÉ ALAPJÁBAN TÉVES AZONOSÍTÁSA

Ugyanezt a hibát aztán Bertalanné is elkövette, amikor próbálta megerőszakolni ugyanazt a területet,ahová Bártfai azonosítása alapján tévesen próbálta a látképet elhelyezni. Viccesen mondhatnánk azt, hogy Bárfainak és Hertának senki sem szólt, hogy ezek a hadmérnöki rajzok "bulvár ábrázolások" ? Csak mert Laszlovszky és Lassányi is ezt a primitív dogmát próbálják manapság hivatalból terjeszteni. Tehát Bertalannénak már adva volt a történész szamárcsapás, Bártfai azonosítási kísérlete, ezért próbálta elhelyezni ő is a várost, ismét a Dillich féle látkép alapján a Zichyék területére. Viszont egyértelműen tudhatta, hogy hibás Bártfai próbálkozása, hiszen az Óbudáról készült látképeken a város elhelyezkedése-kiterjedése kelet-nyugati irányú, és nem észak-dél, ahogy a Zichyék területén láthatjuk, a részleteiben feltárt egykori épületeket.Olyannyira megrögzötten akarta az általa feltárt épületekre ráerőltetni Óbuda látképét, hogy észre sem vette a saját történelem hamisítását, remélhetőleg csak ezért tévedett ilyen hatalmasat. Az igazság azonban az idő múlásával mindig napvilágra kerül. Óbudáról egyáltalán nincs olyan látkép, ami a Zichyék területén ábrázolná a préposti és királynéi várat! Az oklevelek a várost hegyoldalban, a préposti központot pedig a város előhegyén azonosítják földrajzilag, pontosan úgy, ahogy ez a középkori Óbudáról készült összes képen látható!  Mi vezethette még a "tévedésre" Bertalannét?Mondhatnánk azt is, hogy csak a panelprogram során talált romemlékek, és Bártfai kijelölt szamárcsapása, de ez csak így nem lenne teljesen igaz. Hiszen azt is meg kéne tudni mondanunk, hogy ha Bártfai annyira jól ismerte az okleveleket, és látképei is voltak, akkor mégis miért tévedett ekkorát? Ugye van aki már rájött erre kedves olvasóim?

Ostoba ferdítések sorozata olvasható napjainkban a lexikonban is.

HIVATALBÓL MOSTÁK ÖSSZE AZ ŐSI SICAMBRIÁT A RÓMAI AQUINCUMMAL

A szamárcsapást, már sokkal korábban kijelölték! És innét sorjában és időrendben írom a történéseket. Az egész agyrém a jezsuita könyvtáros Schönvisner hazugságától indult, mert ő azt hitette el mindenkivel, hogy Óbudát is megtalálta, és nem csak a rómaiak Aquincumát. Mert "ő tudományosan kimutatta, hogy Sicambria nevű város sosem létezett" Miért kellett ezt csinálnia? A válasz végtelenül egyszerű: mert a feltárások során Aquincum polgárvárosi területén, egy darab magyar középkori épületet sem találtak, de még avart vagy hunt sem, sőt, még egy magyar kabátgombot sem, mindezek tények! Ezért kellett neki azt erőszakolnia, hogy a valódi Óbuda vagyis Sicambria sosem létezett. És igen, vannak olyan retardált történészek és palánták, akik még ma is Schönvisnerre hivatkoznak ez ügyben. A római imádó MRSZ vezetőknek meg egyenesen az istenük, az a jezsuita Schönvisner, akinek a nevével fémjelezve ma érmeket osztogatnak egymásnak. Hogyan folytatódott a teljes kép és tudatzavar? 
Salamon meg is írta a Schönvisneres téveszmét, és hivatkozott is rá, így azután már Salamonra is hivatkoztak a továbbiakban ez ügyben, így kész is volt a szamárcsapás.
És értetlensége okán hamisnak minősítette a valós okleveleinket! Arról is írtam korában már, hogy Zichyék a területszerzés érdekében térképeket hamisítottak, aminek szépen bedőlt az "elit" társaság jelentős része.
A jó elvtárs vagy elvtársnő számára pedig tilos volt letérni a cocializmus- a hű vezetők- által kijelölt útról! 
Ne lepődj meg kedves olvasó, ma is tilos letérni a történész szamárcsapásról, ilyenkor tudok örülni, hogy nem lettem hivatalosan régész, mert tuti, hogy holnaptól már nem lenne munkám. Bertalanné azzal is tisztában volt, hogy oklevelekkel sem  tudja a Zichyék területére erőszakolni Óbuda városát, mindezt a saját tanulmányában le is írta. 

JÓ REGGELT KÍVÁNOK!

Bertalanné tehát elismeri, hogy a középkori oklevelekkel és hadmérnöki rajzokkal sem tudja azonosítani a kutatott területét, a mai Árpád híd környékét, és csak a Zichy korszak térképei ábrázolják azt a területet! Lefordítva ez azt jelenti, hogy Óbuda város azonosítása hivatalosan a mai napig sem történt meg, az oklevelek és középkori látképek által!
No mármost, a kérdésem akkor ezek után az, hogy miképpen lehet még napjainkban 2017-ben is azt erőltetni hivatalból, hogy a Zichyék főterén állt az óbudai prépostság, ami minden képen és oklevélben hegytetőn szerepel, és miként lehet egy keresztes lovagvárral azonosítani a királynéi várat és várost? Úgy kérem szépen, hogy Bertalanné képét    

VIANNEN-ÓBUDA VÁROSA

félbevágták, és már csak az alsó felét mutogatják azonosításképpen! Tetszenek ezt érteni? Napjainkban már tudatosan és készakarva tévesztik meg az embereket!
Az óbudai múzeumban egy darab kép nincs kirakva a hadmérnöki rajzokból, az Óbudát ábrázoló látképekből, nehogy valakinek koppanjon a húszfilléres, vagyis ötforintos, hogy Óbuda alól hová tűnt a hegy! Ez a tény önmagában is megdöbbentő és világraszóló botrány. Az óbudai múzeum a történészek téveszméit fedezi, a szakmai oldal alapjában téves azonosításait próbálja elfedni! Azonban az elrejtett részletek előtérbe kerülnek, az igazság idővel a felszínre tőr, összeáll a teljes kép. Értelmetlen és haszontalan tovább erőlködnie a hivatalos oldal nemzetrontó balfék történészeinek, a dogmáik mennek a kukába, ahová valók. 

Bártfai és Bertalanné esetében is érthetetlen, hogy miért nem a látképeken szereplő földrajzi tájat azonosították elsőként?!

Nézzünk tehát közelebbről meg azt a Dillich látképet, amit Bertalanné is használt a téves azonosításához. A digitális technika, komoly lehetőségeket kínál, hogy elmélyedjünk Óbuda látképében.Ha csak a felső képet néznénk, vagy ha csak Viannen Óbuda látképét ismernénk, akkor még esetleg elhihetnénk egyes történészek ordas nagy lódításait, hogy nem igaz, ami a látképeken látható, csakhogy az ÉSZAK-DÉL NÉZETŰ látképek( lásd Rózsa György Budapest Régi látképei) hátterében jól láthatóan ott a mai Buda vára a Gellért-hegy és Pest! Ez azt jelenti, hogy több azonosítási pontunk van, visszafelé haladva az ábrázolt hegyek pontosan azonosíthatóak a  Mátyás és Remete heggyel és a város hátterében lévő Hármashatárhegy vonulatával. Óbuda látképei azonosíthatóak a környező földrajzi tájjal és minden tekintetben megfelelnek annak. A látképek a budakalászi Ezüsthegyről, a mai Kálvária domb feletti területről készültek! Nézzük Dillich katonai hadmérnök-rajzoló képeit.

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN !

Óbuda városa tisztán láthatóan hegytetőn és hegyoldalban szerepel MINDEN LÁTKÉPEN! És bár a Boldogságos Szűz Mária Szigete a városhoz tartozik, ám az mégsem magát Óbuda városát jelenti. A város ugyanis ott volt, ahol a a préposti vár melletti királynéi vár állott. Ezek után ha bárkinek még kétsége lenne a látott képekkel kapcsolatban, akkor van még egy bizonyíték a tarsolyunkban. Nem csak a hivatalos oldal hibázott a látképekkel kapcsolatosan. Bradák és Pap is valótlant próbált erőltetni, amikor hitelteleníteni akarták Viannen metszetét, és próbálták megcáfolni, hogy Óbuda város hátterében a mai Buda látható. Dilich hadmérnök képe viszont ezt világosan igazolja. Persze ismerem én már a félretanított régész lódítókat is, az lenne a hibájuk, hogy "nincs oda írva, hogy az a háttérben a mai Buda". Ezért nézzük meg a szintén rajzoló kém Zimmermann ábrázolását, amit nyilván a saját két szép szemével látott, és megörökített számunkra.

Bártfai Szabó László feliratozta az épületeket. Azért tettem ide az ő képét, hogy ezzel is jelezzem a végletekig ostoba hamisítást, amit mind a mai napig elkövet a régész és történész társadalom egy jelentős része, Óbuda történelme, és azon keresztül a Magyar Nemzet ellen, mert cinkosok közt vétkes, aki néma! Tehát napjainkban már kollektív bűnösségről is szó van, mert idáig is tudta a szakmai oldal értelmesebbik része, hogy nagyon nagy bajok vannak Óbuda város, és épületei azonosításával, a digitális technika mára már mindezt igazolja. Zimmermann feliratozta a látképet, az Óbuda környékét nem ismerők számára. A hegyen ott láthatjuk Óbudát, a háttérben pedig a mai Buda várát-lásd B. Nev Ofen, vagyis a mai Buda vára- a hajók pedig a Csillaghegy-MEGYER -belső öbléből menekítik az óbudai lakosokat a visszafoglalt Esztergom városához! És itt most megállunk egy kicsit, mert az Óbuda városáról készült hadmérnöki látképek, a másik oldal téveszméit, a korábbi, és mára már szinte dogmává vált ostoba elképzeléseket is alapjában cáfolják. És ezekről beszélnünk kell, mert borzalmas kárt okoznak a hiteles kutatásoknak.

A MÁSIK OLDAL DOGMÁI IS HATALMAS KÁRT OKOZNAK !

Mert a hozzá nem értők ész nélkül terjesztik a bődületes ferdítéseket a közösségi oldalakon és az internet világában. Az adott témáról tájékozódó ember pedig egymásnak teljesen ellentmondó állításokkal találkozik, és nem mindenki képes rá, hogy kiszűrje az igazságot. A tekintély elv alapján pedig sokan bedőlnek a "nagy neveknek" és az állításokra semmilyen azonosítást vagy bizonyítékot nem kérnek.
Éppen ezért csináltam egy kis összefoglalót, mert itt is meg kell említenem, hogy mindenki tisztába kerüljön a PILISI TÉNYEKKEL. Ugyanezen látképi, és persze okleveles források szerint is, teljesen valótlan és alapjában hiteltelen Óbuda helyrajzával kapcsolatban a "Két Hollós csapat" -Noszlopi tévedései alapján; Sárosi,Aradi,(Dobogókő újság)Pap,Bradák(Fehér Vár-Fehér Folt függelék), Vetráb és a Pannon Egyesület értelmetlen állításai, most már Kozsdival is közösen,(internet-videómegosztó) hogy Óbuda városát a Búbánat völgyben, vagy az egész pilisi-visegrádi erdőben kellett volna, vagy kéne még megtalálni. Ne adj Isten, esetleg Dobogókőn, mint valami mag-héj téveszme alapján egy magot !-?-Pap Gábor. Az a fránya Pilisbiznisz ugye-ugye! Természetesen a Pomákok települése-Pomáz, mint Óbuda is csak Sashegyi tévedése volt, és azt bizonyára ma már csak tudatlanságból erőszakolja tovább az a Herceg Ferenc, aki még átverős videókat is gyártat a fene-nagy lokálpatriotizmus jegyében a videómegosztóra ebben a témában a Hungarian History2 néven tevékenykedő dilettáns irányításával. Úgy csinál, mint a hivatalos oldal egyes szakértői, úgy lódít, hogy tisztában van az állításai valótlanságával. Nemzet-tudat-építő-munkásnak állítja be saját magát, miközben a valós történelmünk ellen dolgozik, mert Óbudát Pomázra, Megyer révjét meg a pomázi Kőhegyhez fantáziálja, és nem tér észre, így bolondítva még másokat is! 
Az okleveles és látképi források alapján kutató ember sokszor zavarban van, hogy melyik oldal hiteltelen állításaival foglalkozzon, és mit írjon ki magából elsőként. A tény azonban az, hogy minderről a hivatalos oldal tehet leginkább!
Tehát térjünk vissza szépen Bertalanné látképi ferdítéséhez, mert az iskolákban most is ezt a rosszul sikerült viccet tanítják sajnos. 

FOLYTATJUK...

BERTALANNÉ NÉZŐPONTJA...

Most egy kis bemutató következik abból, amiről korábban írtam. Miközben emberek milliói használják naponta a GPS alkalmazásokat vagy navigációkat, csak kevesen használják kutatásra a Google Earth igen fejlett és többfunkciós rendszerét. Pedig a Föld alkalmazással még Bártfai és Bertalanné tévedése is azonnal látható, és rögtön megdönti az évszázados történész dogmákat. Nézzük együtt, hogy mennyire erőltetett és hiteltelen a hivatalos azonosítás! Az ábra szerint, a Dillich Óbudát ábrázoló nézőpont a Hajógyári szigeten, az Árpád hídtól kissé északra található, legalábbis ezt akarja velünk Bertalanné elhitetni...

Azért kellett ezt az irányt választania, hogy hozzávetőlegesen-az épületek láthatóság szerinti irányát kapja, hiszen Bártfai már korábban feliratozta a látható épületek feltételezhető nevét a Dillich képen. Ott azonban a klarisszák kolostora egybeépülve áll a királynéi várral, és az okleveleink ugyanezt állítják. Tehát már ez alapján is teljesen egyértelmű, hogy Bertalanné képén NEM ÓBUDA VÁROS épületeit láthatjuk. Azonkívül persze, hogy a hegy sincs ott, és a többi épület sincs sehol, amiről az oklevelek írnak! 

A képátfedéssel pontosan megkapjuk, hogy miként képzelte ezt a képtelenséget igazolni. Ám nézzük csak meg a nézőpontból!

És most akkor ismét tessék összehasonlítani a Dillich Óbuda látképével!

1. Nem egyezik a háttér, a nézőpontból nem egyezik Budavár látványa
2. Nem egyezik a látvány, téves a nézőpont és az irány
3. Nincs hegyen a város a Zichyék területén
4. A látott alaprajzok még részleteiben sem egyeznek a Dillich Óbuda látképén látott épületekkel
5. Nem egyezik a Duna vonulata sem
6. Bertalanné képén nem Óbuda városának épületei szerepelnek

ÉS ISMÉT A VÁROS VALÓS ELHELYEZKEDÉSE

HOL VAN HOL NINCS?

Hol van Szent László egyháza, hol van Kussal(Kurszán) vára,(NEM a római kőrcirkusz az!) hol a Sybille kolostor és ház, hol van Szent János egyháza és útja, hol a Kovács utca a klarissza kolostornál, hol van Óbuda város hatalmas külső városfala? Hol van Óbuda egyeteme, ami az oklevelek szerint szintén hegyoldalban állott, hol a banai plébánia leányegyháza, hol a FEHÉRVÁRI kapu? És persze hol a minden oklevél szerint ! sziklás hegyen létezett királynéi vár, ami SICAMBRIÁBAN TALÁLHATÓ egybeépülve a klarissza kolostorral és hol a hegyfokon lévő Fehéregyháza, az óbudai prépostság  Boldogságos Szűz Egyháza?!Ezek a kérdések tanulmányom írása során csak sokasodni fognak. 

A SZIKLÁS HEGYEN LÉVŐ VALÓSÁG

Óbuda királynéi Castrum, egy erődvár, aminek az alaprajza kör formájú-centrikusan helyezkednek el az objektumok benne a külső fal mentén, tipikus magyar sziklavárként, közepén a palotával egybeépült óbudai apácakolostorral. A Szent János útja a prépostság felől vezet be a főkapun, és a Fehéregyházára vezető út ágazik le róla, míg a Kovácsi-mert onnan jön, a mai Pilisszentkeresztről! - főút az Esztergomi Nagyútról a Sicambria mező felől vezet be a külvárosba, Óbuda Wrs felől! Mindezt elárulják az Óbuda városára vonatkozó helymeghatározó oklevelek, és ezt csak úgy fejből, a terep alapján és kapásból írtam. A részleteket majd úgyis szépen megtűzdelem az okleveles hivatkozásokkal.

De addig is...Tudom, hogy figyeltek és olvastok, mert sokan még talán most sem értitek, nem látjátok át az egészet. Ezért remélem nem bánjátok, ha adok nektek egy kis gondolkodásra ösztönző házi feladatot.

AKI NEM HISZI, JÁRJON MAGA UTÁNA!

TÉMA                                      VONATKOZÓ OKLEVELEK

BMV-FEHÉREGYHÁZA                                 Dl.4986

KOALCHULCHA                                                 Dl.4843
BEKASMEGER  KLARISSZA BIRTOK            1361.Dec 10  N.M

                                                                               1362 Juni 5   N.M

FOLYTATJUK...

NYILT LEVÉL AZ ÓBUDAI MÚZEUM MUNKATÁRSAINAK

Tisztelt Címzett!

Legyenek szívesek Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki rajzot-látképet-metszetet küldeni számunkra a középkorból, ami azt igazolja, hogy a középkori Óbuda városa a mai Árpád híd két oldalán helyezkedett el. Ugyanezt szeretném kérni helymeghatározó oklevélben is, ami helyrajzilag a mai főtér környékére azonosítja a várost.

Előre is köszönettel... Üdvözlettel Egyed Zoltán Pajzsvivő Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

REGGELRE MEGÉRKEZETT A VÁLASZ...

Tisztelt Egyed Zoltán!

Levelére válaszolva ezúton tájékoztatjuk, hogy helytörténeti múzeumunk semmilyen eredeti forrásanyaggal nem rendelkezik, sem hadmérnöki rajzokkal - látképekkel, sem metszetekkel, sem térképekkel, sem oklevelekkel, ezekhez gyűjtési jogkörrel sem rendelkezünk. Bármilyen korszakból származó hadmérnöki rajzok, látképek, metszetek, térképek, oklevelek az Országos Levéltár, a Széchenyi Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben találhatóak. Kérésével szíveskedjen ezeket az intézményeket felkeresni.

Üdvözlettel:

Benyóné Dr. Mojzsis Dóra muzeológus

A VISZONT VÁLASZ...

Tisztelt Benyóné Dr. Mojzsis Dóra muzeológus!

Kérem továbbítsa a levelem a megfelelő helyekre. Az óbudai múzeumban nincsenek kiállítva az Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki rajzok, hát ez hogyan lehetséges? Nem igazolják helymeghatározó oklevelekkel, hogy állításuk szerint, az "Árpád híd két oldalán állt Vetus Buda, azaz Óbuda városa? Miért nem? Minden vonatkozó látképes és okleveles forrás egybehangzó tudósítása szerint Óbuda-Sicambria városa hegyoldalban létezett! Akkor másképpen kérdezem... Ki napjainkban a felelős azért, hogy az óbudai múzeumban, több évtizedes történészi téveszmékkel etetik a történelem iránt érdeklődő embereket?Hol a hegy az óbudai főtéren? Önök miért nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy ahol ma a múzeum épülete található, az a terület valójában sziget volt a középkorban? Elküldöm Bertalanné alapjában téves helyrajzi azonosítását Óbuda városáról. Még a térképre sem kell nézni hozzá, hogy azonnal szemet szúrjon, hogy önök egy téveszmét hirdetnek, túl régóta már. Miért nem akarja belátni a hivatalos oldal, hogy hatalmasat hibázott Óbuda kutatása kapcsán, és legfőképpen,miért nem akarja feltárni Óbuda városát? Világraszóló Botrány! Fel tudják önök egyáltalán fogni, hogy mit tettek, és mit művelnek tovább napjainkban? Miért ferdítenek és lódítanak még mindig? Küldök még pár képet Óbuda városáról szegény múzeumunknak, köztük Bártfai Szabó László épület azonosításait.

Legyenek szívesek kiszögezni a múzeum falára, hogy minden kedves látogató megtekinthesse a saját szemével Óbuda városát a hegyoldalban, és prépostsági templomát a Csillaghegy tetején!

Továbbra is kérem az óbudai múzeum történész szakembereit, hogy helyrajzilag azonosítsák Óbuda városát, a napjainkban rendelkezésünkre álló régészeti segédtudományokkal, és helymeghatározó látképekkel és oklevelekkel!

Bárfai épület azonosításai hegytetőn

Bertalanné téves azonosításai

Óbuda városa hegytetőn 1595 Zimmerman

Óbuda városa a Csillaghegyen

Üdvözlettel

Egyed Zoltán Pajzsvivő

Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

A LEVÉL AZ ALÁBBI MUNKATÁRSAKNAK ÉS E-MAIL CÍMEKRE LETT ELKÜLDVE:

feladó:Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport <varosallam@gmail.com>címzett:"Mojzsis, Dóra" <mojzsis.dora@obudaimuzeum.hu>; elbermann.judit@obudaimuzeum.hu; galfi.agnes@obudaimuzeum.hu; szabo.tunde@obudaimuzeum.hu; orosz.diana@obudaimuzeum.hu; polgar.monika@obudaimuzeum.hu; Nándor Révész <revesz.nandor@obudaimuzeum.hu>; Antónia Perjéssy-Révész <revesz.antonia@obudaimuzeum.hu>; viszket.zoltan@obudaimuzeum.hu; horvath.peter@obudaimuzeum.hu; benyo.gergely@obudaimuzeum.hu; titkarsag@obudaimuzeum.hu

dátum:2017. szeptember 4. 13:55

tárgy:Re: Hadmérnöki rajzok, metszetek, oklevelek

küldő:gmail.com

http://www.obudaimuzeum.hu/article/...

Kíváncsian várjuk a viszontválaszt, hogy az óbudai múzeum szakemberei közt valójában mennyi becsületes és igaz magyar ember található. Vajon hányan ismerik el közülük, hogy Bertalanné hatalmasat hibázott Óbuda városának azonosítása során?

Egy kis ráadás, személyesen a feltáró régésztől, amikor őszinteségi rohamot kapott... Odáig már nem jutott el gondolatmenetében a régésznő, hogy ha nem tudja semmivel sem a terepre igazolni a várost, akkor egyszerűen az nem ott létezett valójában.

Bertalan Vilmosné Óbuda-Vetus Buda a régészeti kutatások alapján 1973-1981.