A HIVATALOSAN NEM LÉTEZŐ SICAMBRIA VÁROSÁNAK OKLEVELEI

A SICAMBRIA-ÓBUDA OKLEVÉL

Egyes "szakértő" régész-történész hivatalnokoknak egyre kínosabb az Óbuda botrány. Miközben ők azzal vannak elfoglalva, hogy továbbra is megpróbálják a szőnyeg alá söpörni az immár több mint 200 éve fennálló problémákat, és a minden alap nélküli történész dogmákat tovább erőltessék, addig egyre több teljes hitelű oklevél kerül elő  SICAMBRIA-ÓBUDA városáról. Páran, még napjainkban is megpróbálják valótlannak nyilvánítani Sicambria-Óbudát-Atilla király fővárosát.

EZ AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁS...

NÉZZÜK A "NEM LÉTEZŐ OKLEVELET"

Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függő (Pecsét tulajdonos: ferences generális. Vörös színű viasz, kb. 63 x 38 mm-es ovális, függő. Ábra: 3 szinten imádkozó szerzetesek. Felirata: S GENERALIS MINISTRI -----S FRATRVM MINORVM.

A SICAMBRIA-ÓBUDAI KLARISSZA KOLOSTOR OKLEVELÉNEK MINISZTERI PECSÉTJE

A "szakértők" szerint nem létező Sicambria városának, nem létező oklevelének nem létező pecsétje....

AZ OKLEVÉL TELJESEN VILÁGOSAN KÖZLI, SICAMBRIA AZ BIZONY ÓBUDA VÁROSA !

Igazán érdekes, hogy okleveleink és krónikáink Sicambriáról szólnak, és NEM a római Aquincumról !

Hol az oklevél, hogy Óbuda városa Aquincum volt?

NINCS, SOHA NEM IS VOLT, EZ ÍGY MÉG ÉRDEKESEBB...

Mégis akkor mi alapján állítják ezt hivatalosan?

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG SINCS A FŐTÉR BETONJA ALATT !

Miért kell a római romokat Óbuda városának állítani valótlanul?

KURSZÁN VÁRA SEM A RÓMAI CIRKUSZ !

AZ EREDETI OKLEVÉL

A SICAMBRIA-ÓBUDAI apácakolostor oklevele  

DL-DF: 3849
Keltezés: 1346-06-23
Kiadó: FORTANERIUS MINORITA GENERÁLIS
Régi jelzet: Q 332 / VBUDA 18 5
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (Q 332)
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függő (Pecsét tulajdonos: ferences generális. Vörös színű viasz, kb. 63 x 38 mm-es ovális, függő. Ábra: 3 szinten imádkozó szerzetesek. Felirata: S GENERALIS MINISTRI -----S FRATRVM MINORVM. Sérült: kb. 15 %-a hiányzik. (V8-1110.))

Regeszta: Padova. 23. d. Junii. Padue. Fortanerius minorita generalis Márton magyarországi provinciálishoz. Fortanerius minorita provinciális az 1346. június 4-én Velencében tartott ferences rendi gyűlés hozzájárulásával engedélyezi Márton magyarországi provinciálisnak, hogy apácákat helyezzen át az Erzsébet királyné által Sicambria városában alapított klarissza apácakolostorba, és novíciákat vegyen fel ugyanoda. Eredeti, hártya, lyukas, foltos, lila-zöld selyemzsinóron függőpecsét töredéke. Kiadva: Kiadva: AO. IV-612. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky)

HÁTOLDALA

Kézzel írt regeszta

ANJOU KORI OKMÁNY

 

A FERENCES MINISZTER PECSÉTJE

Mivel a valótlanul, jelenleg is hivatalosan Óbudának beállított főtér környékéről, vagyis a római Aquincum városának területéről nem ismerünk olyan leletet, vagy oklevelet, ami ugyanazt a területet Sicambria városának állítaná, így bátran kijelenthetjük, hogy 

ÓBUDA VÁROSA NEM A RÓMAI AQUINCUMBAN LÉTEZETT ! 

Óbuda városa az ősi Sicambriából fejlődött tovább!

 

TEHÁT A KLARISSZA KOLOSTOR NEM AQUINCUM TERÜLETÉN ÉPÜLT !

EZ A TÉNY EGYBEN AZT IS JELENTI, HOGY SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁT AZON A FÖLDRAJZI TERÜLETEN KELL KERESNI, AHOL AZ OKLEVELEK ÉS LÁTKÉPEK PONTOSAN MEGHATÁROZZÁK !

DILLICH HADMÉRNÖK KÉPEIN SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGY TETEJÉN

Az Akadémiai kiadó pedig 1982-ben ! adta ki a Levéltári Közleményekben, hogy Sicambria városa volt valójában Óbuda!

Egyes történészek azonban még napjainkban is azt a történetírói schönvisneres hamisítást erőltetik tovább, hogy Sicambria nem létezett, és ezért még fizetést is kapnak.

CSAK ÚGY SZÓLOK,

NAGYON VESZTÉSRE ÁLLNAK A TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK,  NAGY RÉSZÜK MÁR MEG IS BUKOTT !

:)

                                 

                                                                       Egyed Zoltán Pajzsvivő

GERCSEI TEMPLOM? TÉVES DOGMA!

TÉVES, MINT A HIVATALOS ÓBUDAI HATÁRJÁRÁSOK!

Reméljük mélyen alvó szakembereink szemét ezzel a bloggal is sikerül felnyitni, és hajlandók lesznek lerázni a történelmi tévedéseket okozó megfelelési kényszert, ami történelemkutatásunk legnagyobb szégyene. Az Árpád-kori-középkori magyar fővárost ugyanis szakembereink elfelejtették megkeresni-megtalálni!
És ebben az óbudai határjárások téves azonosítása játszott közre, így került Gercse települése Hidegkútra tévesen.            

                             Jó reggelt kívánok, ébresztő fel!   Egyed Zoltán Pajzsvivő

                      Gercse, Geche, Gerche, Gerse, Guerche, Guerchey alakban előforduló helységnév.

HIDEGKÚT TERÜLETE

Gercse első írásos említései

1212. II. András király megállapítva a budai káptalan birtokterületét, annak határát a következőképpen írja le: a határ Buda és Felhéviz között egy kerek kőnél kezdődik, onnan egy völgy elejére megy és az Vzashege (Wzahaz Hege) nevű helyre, majd a Mone-roshig (Morolhel) nevű hegyre. Innen a Cemarkeu (Chemarkw) nevű kőhöz ér, s innen két út között halad, Werhard szögletéhez jut s innen Guerche (Guerchey) szőleibe s itt földhatárjel van, majd a Guerche (Guerchey) falu végéhez, azután egy átfúrt kőhöz. Onnan a Hozest (Hyges) hegyre megy föl s itt van földhatárjel, majd egy úthoz és dombon át a Pelishig (Pilishegy)-re ér és onnan le az esztergomi nagy úthoz, majd a Tebevra (Tebewra) hegy közepére s innen három falu: Megér és a két Pucernic (Pazanduk) falukkal határosán a Dunához jut.

Eredetije DL 105991. Átírta IV. László király 1273. aug. 24. VemL 262. (Veszprémi
kápt.orsz.lt. Armales 22.) DF 230035. - János kalocsai érsek 1295. jan. 12. DL 106086.
Fejér III. 1. 121., Krit.jegyzék 272., Budapest 6., Bártfai Szabó
12., Tanulmányok Budapest múltjából XDC. 30.1.

A HIDEGKÚT TERÜLETÉN TÉVESEN AZONOSÍTOTT KÁPOLNA ROMJAI

A határjárás értelmezésénél azt kell tudnunk, hogy az 1212-ben készült tulajdonképpen az ÓBUDAI prépostság területét járja körbe,annak határát állapítja meg. Tehát már csak ezért sem lehet ez az óbudai káptalan a ma ismert főtéren, a határjárás hegyek-völgyek közt vonul, nem egy lapos területen- de ezt a történész dogmát több oldalon tárgyaljuk még. Számunkra jelenleg Guerche földrajzi elhelyezkedése a fontos, és ezt úgy kapjuk meg ha tudjuk merre találjuk MEGYERT és a két PAZANDUKOT!

Nézzük csak...

Károly Róbert király 1328 április 18-án kelt átíró okleveléből ismerjük.41) Bzt a szöveget, mivel helyesírása az 1328. évinek felel meg, II. számmal jelöljük. Az eredeti oklevélnek azonban nemcsak királyi, hanem egyházi átiratai is fennmaradtak. János kalocsai érsek, királyi kancellár 1295 január 12-én,42) az esztergomi káptalan pedig 1332. március 31-én43) írta át az 1212. évi eredeti iratot. Az 1295-ös átirat szövegét, mint legrégebbiét, l-es, az 1332-es átirat szövegét pedig III-as számmal jelöljük. A három szöveg eltérő helyneveit egymásmellé téve a következő eredményre jutunk.

Tehát Gercse települését úgy találhatjuk meg, ha az utolsó métáktól követjük vissza a határjárást. Így egyben a határjárások métáit is megtalálhatjuk, persze mindehhez nem árt a terepet is ismerni.

Mit ír erről Bártfai?

• Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

1212. II. Endre k. a főurak közbenjárására visszaadja és megjáratja a budai káptalannak Óbudán és közelében levő birtokának határait, átengedi neki a falu feletti bíráskodás, a vásárvám és szőlődézsma jogát. Az oklevél igen röviden és hiányosan jelöli meg a királyi birtok és az egyházi bir-tok elválasztó határait s e miatt évszázadokon át bizonytalan volt mindkét rész jogi helyzete. Megnehezítette az ügy végleges tisztázását az is, hogy az oklevél szövegébe 1244 előtt, amidőn IV. Béla Pest város kiváltságlevelét kiadta, négy tonna vám-só adományozását is betoldották, úgyhogy két oklevélcsoporttal van dolgunk, az egyik (Szentpétery 272. sz.) a hitelesnek tekintett, a másik (280. sz.) a hamisított. Mind-kettőből van példány a budai kpt. pozsonyi és veszprémi oklevelei között. Budapest okit. a két oklevél szövegét pár-huzamosan közli, de kimaradt belőle a veszprémi kpt., hiteles helyi levélt. B. 30. jelzetű, Theophil esztergomi érsek által 1332 március 31-én kiadott szöveggel való összehasonlítás, amely a helyneveknek fontos változatát adja. Az Országos levéltárban lévő Dl. 17, 18, 67. sz. bár újkori másolatok is figyelmet érdemelnek.

Óbuda körül ekkor Guerche = Gurche = Guerse, Meger kétségtelenül a mai Békásmegyer, Passanduk = Pazanduk, Poucernic (helytelenül olvasva Poucerme-nek) falvak terülnek el az oklevél szerint.

Ezen oklevélnél megtudhattuk még azt is, hogy Megyer az Békásmegyert jelent. Gercse település pedig kizárólag Békásmegyer közelében kereshető és található meg a terepen is, méghozzá a Kewe hegy közvetlen közelében

• Fejér, Georgius: Index codicis diplomatici Hungariae ecclesiastici ac civilis stirpis Árpádianae. (Budae, 1830)

Nicolaus, Iudex Curiae regiae, vna Comes de Guerche, alias Kewe. A. 1274.

Már Gárdonyi is aggódott!

Gárdonyi is már eleve téves helyről indult, mert Szűz Mária szigete az életben nem volt soha a mai Margit sziget. De a második méta helyét sem találta meg, Szentjakab-falva nem a mai Újlak ugyebár (remélem ezt talán páran idáig is tudták, mármint a történ-észek)  

• Budapest Régiségei 14. (1945) • ÉRTESÍTŐ • Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589

"Ha tehát a káptalani terület határkijelölésében kétségek merülhetnek fel, azok kizárólag a nyugati határvonalra korlátozandók, ahol a hegynevek nem azonosíthatók a ma is fennálló hegyekkel. Ezt a bizonytalanságot csupán Gercse község helyének pontos kijelölésével lehetne mérsékelni, mert az 1212. évi határleírásban ez a község fontos szerepet tölt be. Ez idő szerint a hidegkúti határban álló templomromot tartják Gercse középkori templomának s ha ez a feltevés helytálló lenne, akkor a középkori Gercse község e templomrom körül lenne keresendő. Ez a feltevés azonban nem áll biztos alapokon, mert a nevezett templomrom Hidegkút középkori temploma is lehetett"

Hozzátenném, hogy még Hidegkút templomának a filiáléja is lehetett (ez Gárdonyi fejében meg se fordult sajnos)                                      és aztán így folytatja: 

"Ezután is megoldatlan probléma marad azonban a Pilishegy, mely az 1212. évi határleírás szerint a Csúcshegy és az esztergomi út között állott, itt pedig olyan hegyet, melyre a Pilishegy elnevezés ráillenék, nem tudunk megjelölni."

Az 1212-es határjárás több métája-határjáró pontja sem egyezik, az ugyanis Óbuda városát hegyek tetején tünteti fel, kizárt, hogy a ma Hármas-határhegynek hívott hegyen vezetett.

Tehát Gercse-Guerchey település és szőlő nem Hidegkút  területén állott  és a vizsgált kápolna romok nem Gercse templomának emlékei. És ebben is a Zichyék a ludasak, ugyanis ők hamisították meg az óbudai határjárásokat, és a történetírók elhitték a hamisítást!

Jó reggelt kívánok.....                                    :)

VADASKERT FAL HELYETT - ERŐDRENDSZER !

ÁLLATKERT?

HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS A "VADKERÍTÉS FALÁRÓL"

Történészeink szerint az erdős területen "állatkert" található és a következő képek vadas park kerítés falát ábrázolják. Szerintem meg az az "állatkert" aki azt állítja, hogy ez vadaspark kerítése. Tulajdonképpen itt is ugyanazt a hibát követték el, hogy hittek a katonai felmérési képek feliratainak, és azt igyekeztek beépíteni a nagyon tudományos munkáikba. Aztán a soron következők ezt átvették szintén továbbírva dolgozataikban a téves megállapítást. Egyes "szakemberek" szerint minden igaz ami a habsburg (így) térképeken szerepel, és sohasem létezett amit azokon nem jelöltek. 

THIERGARTEN

     Garády Sándor mérte fel a "vadkerítés" falát.

 

Garády Sándor (1871 – 1944): kultúrmérnök, régész. Pályáját a MÁV-nál kezdte. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásáért 1920-ban kényszer-nyugdíjazták. Ezután régészettel foglalkozott. Első ásatásait 1931-ben kezdte, célja a középkori Nyék és Mátyás kir. vadaskertjének feltárása és meghatározása volt. Érdemeket szerzett a középkori Buda topográfiájának kutatásában. Bombatalálat áldozata lett. – F. m. Mátyás király budai vadaskertje (História, 1931, 1932); Mátyás király budanyéki kastélya (Tanulmányok Budapest múltjából. I. Bp., 1932); A Szt. Lőrincről elnevezett budamelléki páloskolostor (Tanulmányok Budapest múltjából, III. Bp., 1934)

A Garády szerinti vadaspark kerítést az elmúlt 82. azaz nyolcvankét évben senki nem vizsgálta felül. Régészként még azt sem vette észre, hogy ez nem egyszerű fal, hanem úgynevezett duplán felfalazott, futóárokkal ellátott felépítmény hatalmas rendszere. 

Mit írnak területünkről a tájékoztató szakmai oldalak jelenleg?

Érdemes elolvasni, hogy mit akarnak bemesélni nekünk hivatalosan a müemlékem.hu oldalán!
A helyszíni szemlén észre sem vették a területen található, jelenlegi kutatásaink szerinti hatos erődrendszert! Ha nem látnánk a képeket el sem hinnénk. Ezek állatoknak épített kifutók lennének?
Szarvas útvesztő, hogy a falak közt eltévedve könnyen levadászható legyen az elfáradt vadállat?  :)   De ne adjunk tippeket, mert a TTE "komoly szakemberei" még a végén magukévá teszik és Tényleg cáfolóst iratnak DSI Builder jó-tanulóval.

Ha a Google Föld alkalmazást nézzük rögtön szembetűnő a műholdas képen látható nagyon sok anomália, amit csak akkor tudunk megmagyarázni ha kimegyünk a terepre kutatni....

Nézzük a világon egyedülálló  vadkerítés képeket!

                                                          HATALMAS ERŐDÍTMÉNY!

                                                  DUPLA FUTÓÁROK ÉS FELFALAZÁS

                                                                TÁROLÓHELYISÉG

                                         A HATALMAS BÁSTYÁK EGYMÁS ALATT HELYEZKEDNEK EL

                                                      A FA OSZLOP HELYE MÉG  NAPJAINKBAN IS LÁTHATÓ

                                                                                      KVÁDERKÖVEKBŐL RAKOTT FAL

                                                                                                                    VÁRFAL ÉS FUTÓÁROK

                                                                                                                              VAN MIT FOTÓZNI

                                                                                                          SZEGÉLYKŐ A LEJÁRATNÁL

                                                                                                                                           KVÁDERKŐ

                                                                                                                               FAL ÉS FELJÁRAT

                                                                                          A VÁR KÜLSŐ VÉDELMI RENDSZERE

                                                                                                                       BEJÁRAT ÉS FALAZÁS

                                                                                                                                                   BÁSTYA

A KEVÉLY HEGYEN UGYANILYEN HELYEK TUCATJAIT TALÁLHATJUK SZINTÉN ÉPÍTETT FALAKKAL. NA UGYE, HOGY NEM KŐBÁNYA!

                                           GARÁDY SÁNDOR ÉS AZÓTA SENKI SEM VETTE EZT ÉSZRE?

                                                                         A FELSŐ FUTÓÁROK ÉS VÉDELMI RENDSZER

                                                                                    SZÉPEN CSISZOLT JÁRÓLAP?

                                                                                                            IMÁDJUK A LÉPCSŐKET...

                                                                                                                                            A LÉPCSŐ

                                                                                          NEM VADÁLLATOKRA SZABTÁK

                                                                                       A FELSŐ VÁRERŐD ÁROKRENDSZERE

                                                                                                            LEJÁRAT A FELSŐ VÁRBÓL

                                                                                                                                       A KÜLSŐ FAL

                                                                                                              A KÜLSŐ FAL 

                                                                                                                               VÁROS HATÁRKŐ

                                                                                                                A KÜLSŐ FAL FUTÓÁRKA

                                                                                   ŐRTORONY AZ OLDALSÓ ERŐDNÉL

ÚJ BUDA VÁRA VAGY PEST ÚJHEGYI VÁR?

Mert ez a kérdés sem mindegy!

Sőt, az alap "tévedések" egyik fő okozója...

A napjainkban is még divatos és berögzült dogmákat a magukat jó tanulóknak gondoló megtévedtek, szemellenzős foteltörténészek és műkedvelő rajongók harsogják süketen és vakon.

Tehát nézzünk a színfalak mögé, kutassuk fel és elemezzük a hivatkozott forrásokat!
Egyed Zoltán Pajzsvivő

Rupp Jakabnál a mai Buda vára "Pestújvár" néven szerepel

Rupp Jakab Új-Budavár(Pest-Újhegy?) Nézzük csak meg szépen, hogy mire hivatkozik

Rupp bevallja, hogy más történetíróknak az a véleménye, hogy a Pest-újhegyi vár Óbudán létezett. Aztán elköveti ugyanazt a hibát, mint az összes többi történetíró és utána következő történész: az adott kor-19. századi állapotából indul ki, tehát nem végez olyan kutatásokat amik már napjainkra különálló tudományágként léteznek. Csak pár példa: környezeti rekonstrukció, geomorfológia, hidrogeológia, táj és domborzat modellezés, műholdas térinformatika stb... Az alapok alapját is elfelejti, és ezt jól jegyezzük meg, mert még sokat fogom emlegetni, hiszen általános érvényű, örökké létező szabály: egy város jelenkori kiterjedése nem határozza, nem határozhatja meg a korábbi kiterjedését és területét! Ha igaz amit Rupp Jakab állít, akkor Millernél is Pest-újhegyi Budaként kellene a mai Buda várának szerepelnie. Tehát Millerre hivatkozik, nézzük meg ezután, hogy mit állít valójában erről a könyv..

Miller könyvében azonban Buda vár megjelölésében

 Nova Buda, tehát Új Buda szerepel!

Lásd a térkép tetején a feliratot.... NOVA BUDA!

Hogyan lett ebből a Nova Budából Ruppnál Pestújvár?

A biztonság kedvéért azért nézzünk még pár Buda látképet a feliratokkal együtt!

Zimmermann haditudósító Óbuda városábrázolása 1595. évből az óbudai lakosok menekítése

A. ALT OFEN=ÓBUDA, B.NEV OFEN= ÚJBUDA

Tehát 1595 évben is ÚJBUDA várának hívják a mai budai várat!

Feltételezés a kudarc szülőanyja!

Már most jogos a kérdés, hogy miért állítják még napjainkban is erőszakosan egyes megtévedt "történészek", hogy a mai Buda vár az a "Pestújhegyi vár"?!

Folytatjuk...

MERRE VOLT A PEST-ÚJHEGYI VÁR?

Óbudán volt és semmi mást nem kéne tenni, hogy ezt megtudjuk csak elolvasni a területre vonatkozó forrásokat!   

                        CASTRI NOVI MONTIS PESTIENSIS

Calidis Aquis azaz FELHÉVÍZ-Papmál-Előmál-Újmál-Székmál szőlők között áll, csakúgy mint ÓBUDA prépostsági temploma BMV vagyis FEHÉREGYHÁZA azon a helyen, amit minden okleveles forrásunk pontosan említ, ÓBUDA VÁROS ELŐHEGYÉN A CSILLAGHEGYEN AZAZ BÉKÁSMEGYEREN!