TÉVES, MINT A HIVATALOS ÓBUDAI HATÁRJÁRÁSOK!
Reméljük mélyen alvó szakembereink szemét ezzel a bloggal is sikerül felnyitni, és hajlandók lesznek lerázni a történelmi tévedéseket okozó megfelelési kényszert, ami történelemkutatásunk legnagyobb szégyene. Az Árpád-kori-középkori magyar fővárost ugyanis szakembereink elfelejtették megkeresni-megtalálni!
És ebben az óbudai határjárások téves azonosítása játszott közre, így került Gercse települése Hidegkútra tévesen.
Jó reggelt kívánok, ébresztő fel! Egyed Zoltán Pajzsvivő
Gercse, Geche, Gerche, Gerse, Guerche, Guerchey alakban előforduló helységnév.
 |
| HIDEGKÚT TERÜLETE |
Gercse első írásos említései
1212. II. András király megállapítva a budai káptalan birtokterületét, annak határát a következőképpen írja le: a határ Buda és Felhéviz között egy kerek kőnél kezdődik, onnan egy völgy elejére megy és az Vzashege (Wzahaz Hege) nevű helyre, majd a Mone-roshig (Morolhel) nevű hegyre. Innen a Cemarkeu (Chemarkw) nevű kőhöz ér, s innen két út között halad, Werhard szögletéhez jut s innen Guerche (Guerchey) szőleibe s itt földhatárjel van, majd a Guerche (Guerchey) falu végéhez, azután egy átfúrt kőhöz. Onnan a Hozest (Hyges) hegyre megy föl s itt van földhatárjel, majd egy úthoz és dombon át a Pelishig (Pilishegy)-re ér és onnan le az esztergomi nagy úthoz, majd a Tebevra (Tebewra) hegy közepére s innen három falu: Megér és a két Pucernic (Pazanduk) falukkal határosán a Dunához jut.
Eredetije DL 105991. Átírta IV. László király 1273. aug. 24. VemL 262. (Veszprémi
kápt.orsz.lt. Armales 22.) DF 230035. - János kalocsai érsek 1295. jan. 12. DL 106086.
Fejér III. 1. 121., Krit.jegyzék 272., Budapest 6., Bártfai Szabó
12., Tanulmányok Budapest múltjából XDC. 30.1.
 |
| A HIDEGKÚT TERÜLETÉN TÉVESEN AZONOSÍTOTT KÁPOLNA ROMJAI |
A határjárás értelmezésénél azt kell tudnunk, hogy az 1212-ben készült tulajdonképpen az ÓBUDAI prépostság területét járja körbe,annak határát állapítja meg. Tehát már csak ezért sem lehet ez az óbudai káptalan a ma ismert főtéren, a határjárás hegyek-völgyek közt vonul, nem egy lapos területen- de ezt a történész dogmát több oldalon tárgyaljuk még. Számunkra jelenleg Guerche földrajzi elhelyezkedése a fontos, és ezt úgy kapjuk meg ha tudjuk merre találjuk MEGYERT és a két PAZANDUKOT!
Nézzük csak...
Károly Róbert király 1328 április 18-án kelt átíró okleveléből ismerjük.41) Bzt a szöveget, mivel helyesírása az 1328. évinek felel meg, II. számmal jelöljük. Az eredeti oklevélnek azonban nemcsak királyi, hanem egyházi átiratai is fennmaradtak. János kalocsai érsek, királyi kancellár 1295 január 12-én,42) az esztergomi káptalan pedig 1332. március 31-én43) írta át az 1212. évi eredeti iratot. Az 1295-ös átirat szövegét, mint legrégebbiét, l-es, az 1332-es átirat szövegét pedig III-as számmal jelöljük. A három szöveg eltérő helyneveit egymásmellé téve a következő eredményre jutunk.
Tehát Gercse települését úgy találhatjuk meg, ha az utolsó métáktól követjük vissza a határjárást. Így egyben a határjárások métáit is megtalálhatjuk, persze mindehhez nem árt a terepet is ismerni.
Mit ír erről Bártfai?
- Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
1212. II. Endre k. a főurak közbenjárására visszaadja és megjáratja a budai káptalannak Óbudán és közelében levő birtokának határait, átengedi neki a falu feletti bíráskodás, a vásárvám és szőlődézsma jogát. Az oklevél igen röviden és hiányosan jelöli meg a királyi birtok és az egyházi bir-tok elválasztó határait s e miatt évszázadokon át bizonytalan volt mindkét rész jogi helyzete. Megnehezítette az ügy végleges tisztázását az is, hogy az oklevél szövegébe 1244 előtt, amidőn IV. Béla Pest város kiváltságlevelét kiadta, négy tonna vám-só adományozását is betoldották, úgyhogy két oklevélcsoporttal van dolgunk, az egyik (Szentpétery 272. sz.) a hitelesnek tekintett, a másik (280. sz.) a hamisított. Mind-kettőből van példány a budai kpt. pozsonyi és veszprémi oklevelei között. Budapest okit. a két oklevél szövegét pár-huzamosan közli, de kimaradt belőle a veszprémi kpt., hiteles helyi levélt. B. 30. jelzetű, Theophil esztergomi érsek által 1332 március 31-én kiadott szöveggel való összehasonlítás, amely a helyneveknek fontos változatát adja. Az Országos levéltárban lévő Dl. 17, 18, 67. sz. bár újkori másolatok is figyelmet érdemelnek.
Óbuda körül ekkor Guerche = Gurche = Guerse, Meger kétségtelenül a mai Békásmegyer, Passanduk = Pazanduk, Poucernic (helytelenül olvasva Poucerme-nek) falvak terülnek el az oklevél szerint.
Ezen oklevélnél megtudhattuk még azt is, hogy Megyer az Békásmegyert jelent. Gercse település pedig kizárólag Békásmegyer közelében kereshető és található meg a terepen is, méghozzá a Kewe hegy közvetlen közelében
- Fejér, Georgius: Index codicis diplomatici Hungariae ecclesiastici ac civilis stirpis Árpádianae. (Budae, 1830)
Nicolaus, Iudex Curiae regiae, vna Comes de Guerche, alias Kewe. A. 1274.
Már Gárdonyi is aggódott!
Gárdonyi is már eleve téves helyről indult, mert Szűz Mária szigete az életben nem volt soha a mai Margit sziget. De a második méta helyét sem találta meg, Szentjakab-falva nem a mai Újlak ugyebár (remélem ezt talán páran idáig is tudták, mármint a történ-észek)
- Budapest Régiségei 14. (1945) • ÉRTESÍTŐ • Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589
"Ha tehát a káptalani terület határkijelölésében kétségek merülhetnek fel, azok kizárólag a nyugati határvonalra korlátozandók, ahol a hegynevek nem azonosíthatók a ma is fennálló hegyekkel. Ezt a bizonytalanságot csupán Gercse község helyének pontos kijelölésével lehetne mérsékelni, mert az 1212. évi határleírásban ez a község fontos szerepet tölt be. Ez idő szerint a hidegkúti határban álló templomromot tartják Gercse középkori templomának s ha ez a feltevés helytálló lenne, akkor a középkori Gercse község e templomrom körül lenne keresendő. Ez a feltevés azonban nem áll biztos alapokon, mert a nevezett templomrom Hidegkút középkori temploma is lehetett"
Hozzátenném, hogy még Hidegkút templomának a filiáléja is lehetett (ez Gárdonyi fejében meg se fordult sajnos) és aztán így folytatja:
"Ezután is megoldatlan probléma marad azonban a Pilishegy, mely az 1212. évi határleírás szerint a Csúcshegy és az esztergomi út között állott, itt pedig olyan hegyet, melyre a Pilishegy elnevezés ráillenék, nem tudunk megjelölni."
Az 1212-es határjárás több métája-határjáró pontja sem egyezik, az ugyanis Óbuda városát hegyek tetején tünteti fel, kizárt, hogy a ma Hármas-határhegynek hívott hegyen vezetett.
Tehát Gercse-Guerchey település és szőlő nem Hidegkút területén állott és a vizsgált kápolna romok nem Gercse templomának emlékei. És ebben is a Zichyék a ludasak, ugyanis ők hamisították meg az óbudai határjárásokat, és a történetírók elhitték a hamisítást!
Jó reggelt kívánok..... :)
