A NEVE-"NINCS" ÁRPÁD-KORI-KÖZÉPKORI BIRTOKKÖZPONT A HAJÓGYÁRI SZIGETEN

 

A FELTÁRÁS MŰHOLDAS KÉPE 2009 JÚLIUSÁBAN

Bármiben fogadni mernék, hogy ha megkérdeznénk az utca emberét, hogy milyen csodás régészeti leletről hallott, melyet a Hajógyári-szigeten találtak, akkor leginkább a római helytartói palotát mondanák a megkérdezett emberek. És arról, amiről most itt szó lesz, arról igen kevesen, vagy egyáltalán nem is hallottak! 

HADRIANUS PALOTÁJA A TÉRKÉPEN

Pedig ez a középkori birtokközpont a mi történelmünk fontos része. Ráadásul Óbuda középkori területén belül található! Ugyanakkor pedig kutatásomnak az egyik legfontosabb pontja, hiszen nem csak a Neve-nincs Birtokközpont nevét tudjuk meg a történelmi oknyomozásom során, hanem visszafejtve igazolom Révjenő-Újbécs települések helyrajzát, és magát Óbuda városáét is. Ha ugyanis ennek a településnek a valós helyét kezdjük kutatni, elolvassuk a történészeink által írott tanulmányokat, meghallgatjuk a vonatkozó feltárások és mai régészeink nyilatkozatát a témában, és azokat megpróbáljuk az írott forrásokkal egybevetni, akkor teljesen nagy ellentmondást kapunk! Régebben egyszer már rákattantam erre a témára, és el is jutottam a megoldáshoz, már vagy 4-5 évvel ezelőtt, de szokás szerint valami közbejött, hogy ebben az irányban haladjak tovább. Aztán a napokban, keresgélés közben találtam rá ismét. Korántsem meglepő módon, Révjenővel kapcsolatban jutottam el megint a témához. Györffy György írása térített vissza a település problémájához. Ez a helyrajzi probléma azért is mellbevágó, mert ez a település, Árpád-kori és középkori birtokközpont, ráadásul Óbuda középkori területén belül található!  Véleményem szerint, az már önmagában egy botrány, hogy most 2022. évet írunk, és az Óbuda középkori területén belül található településnek, 2009-óta nincs meg a neve! A hivatalos topográfiába pedig azért nem tud bekerülni, mert a település nevét jelenleg egy másik terület bitorolja! Mindezért pedig a történész téveszmék-dogmák tehetnek, és napjaink régészei, akik a történész prekoncepcióknak akarják megfeleltetni a feltárások területét is! De ne szaladjunk ennyire előre. Azt azért már most elárulom, hogy az én topográfiámba tökéletesen beleillik ez az ősi telep, egyezik a terület az oklevelekkel és vonatkozó forrásokkal, helyreáll a rend, és megszűnnek az ellentmondások. Picit bonyolult a téma, megpróbálom érthetően bemutatni és elmagyarázni a problémát. Így talán kedves olvasóim megértik, hogy a közösségi oldalon beharangozott írás, miért készült el ilyen lassan, és aprólékosan.Megpróbáltam minden fellelhető anyagot összegyűjteni az oknyomozásomhoz. Tessenek jól figyelni, észbontó a dolog. Jó elmélyülést kívánok e témában a kedves olvasóknak.

2009. ÉVBEN

HOGY KEZDŐDÖTT?

Természetesen "lómai lomokat" kerestek, ahogy Pontius Pilátus mondaná a Brian élete című filmben. Elindultak a római helytartói palotával kapcsolatos római emlékeket keresni a környéken, a Hajógyári szigeten,(mi mást?) és találtak egy Árpád-kori-középkori telepet, amit 2009-ben fel is tártak. Képzelem a meglepetésüket, pedig nem olyan bonyolult a téma, hogy az eltelt 13 év alatt se találják a település valódi nevét, és ennyi idő alatt okleveleket se találjanak hozzá! Pedig én már korábban is súgtam nekik, írtam levelet, többet is a Budapesti Történeti Múzeum régészének, Tóth Anikónak.

2017.ÉV KUTATÁSOK

Jó, mondjuk nem meglepő, hogy nem hallgatott rám, és nem az én általam megsúgott nevet adta a településnek, hiszen akkora kupi van a történészi idealizált Óbuda hivatalos helyrajzában, hogy ők az idők végezetéig sem tudtak volna önmaguktól rendet rakni a káoszban. Nem ő tehet róla személy szerint, hanem az elődei és tanárai, és az őket megelőző történészek tehetnek minderről. Ma meg már elég bonyolult az újraértelmezése a dolgoknak, ezt én tudom a legjobban. Semmi nincs a valós helyén, és pont az eltelt 13 év igazolja a téves óbudai topográfiát, hiszen a 2009-ben név nélküli településnek még most, 2022-ben sincs meg a neve! Ez azélt nem kicsit dulva, lökjétek a padlóla le...

NEVE-NINCS BIRTOKKÖZPONT A HAJÓGYÁRI SZIGETEN

NÉV NÉLKÜLI BIRTOKKÖZPONT ÓBUDA KÖZÉPKORI TERÜLETÉN?

Szóval, ez nálam már rég kiverte a biztosítékot, egészen pontosan már 2018-ban, tehát kilenc évvel a feltárások után. Írtam is gyorsan egy levelet, mert titkon abban reménykedtem magamban, hogy maguktól jó útra térnek.

De nem, még véletlenül sem, mert saját maguknak képeztek korlátokat, több évtizeden keresztül. Kilenc, azaz 9 év elteltével sem sikerült rátalálniuk a település- birtokközpont nevére! Emlékszem, ez számomra már akkor teljesen elképesztő volt, és most, amikor ezt írom, még inkább az.

Nincsenek okleveles adatok? Hát az meg, hogy a viharban lehetséges? Visszatekintve az is büszkeséggel tölt el, hogy én már akkor tudtam(2018-ban) ennek a településnek a valós nevét, amit Tóth Anikónak meg is írtam, 7 nappal a nekem írt válasza után. Én ugyanis addigra már tudtam a megoldást  :)

Az elmúlt 4 évben sem publikálhatták a település valós nevét, mert az borítaná a szamárcsapást Óbuda alapjában téves, történészi helyrajzát! Végigviszem kedves olvasóimat a nyomozásom menetén, megmutatom, hogy én miként jutottam el a megoldáshoz. Elkezdtem még akkor, a levélváltás idején okleveleket kutatni az adott területhez. Ne felejtsük el, hogy én ebben az időszakban, 2018-ban már öt éve tisztában voltam Óbuda városának a valós helyével, hiszen a műholdas képátfedés

által, a terepen is megleltem Veteri Buda széles várárkát ami körbeöleli a ma Rókahegynek hívott területet, Békásmegyer oldalában. Hosszú évek alatt barátaimmal végigjártuk módszeresen a városba bevezető utakat, annak legfontosabb folytatólagos nyomvonalát megleltem. Évről-évre értelmeztem át a környezetet, minden oldalról azonosítva Sicambria-Ecilburg-Veteri-Vetus Buda sziklavárosát. Én tehát a 2013. évben történt felismerésemnek köszönhetően, már a valós óbudai topográfiával tudtam értelmezni a vonatkozó oklevelek szövegét! De még mielőtt a nyílt közösségi oldalunkon behirdettem volna ezt a témát, ismét levelet írtam a terület régészének.

Nemsokára választ is kaptam...

Ezúton is köszönöm a megtisztelő választ! Hiszen ugyanaz a szenvedélyünk, ugyanazért dolgozunk. Nem rám kell haragudni, nem én hoztam létre ezt a káoszt, én csak rendet teszek. Én azonban még nem tekintem befejezettnek a témát. Aki idáig elolvasta az írásom, az most már megérdemli, hogy megtudja a Neve-nincs birtokközpont valós nevét, de a vége is tartogat ám meglepetést! ☺ Mutatom, amit találtam. Íme a Neve-nincs birtokközpontra és a területre vonatkozó oklevelek.

BESENEU-SZENTLÁSZLÓ-EÖRSZIGET A NEVE-NINCS BIRTOKKÖZPONT VALÓDI NEVE!

A budai pasa táborát felütötte a Dunán túl, a Szent László templom mellett, szemben Ó-Budával.

Hiteles forrásunk a régi Óbudával szemben lokalizálja Szent László települését, ahol a budai pasa a táborát felütötte. 

Egyébként ez sem véletlen, mert a Besenyők őrző szerepet töltöttek be. Vélhetően ezen a területen a fontos Jenői-Jenei révet, és az Árpád-kori fővárost, a Csillaghegyen lévő ősi Buda várát, és szakrális központot is védték egyben, hasonlóan a Kálizokhoz és Pomákokhoz.

Alország-bírói székhely és királyi bíróság, tehát fontos hely!

"Solt vármegyei település", melynek előzménye Pest és Pilis, ezt ne felejtsük el, mert fontos, a vármegye központi vára-várai tekintetében!

Forrásunk Buda környékén írja Besenyő települést-ez a tény már önmagában kizárja azt, hogy bárhol máshol, illetve a Duna túlpartján lehetne azonosítani ezt a települést! Ha az idealizált történész téveszmét, a Szentlélek tér környékét- a hamis Óbudát vesszük az 1214. évben írott forrásunk Óbudájának, még akkor is ott kell lenni mellette! Viszont ebben az esetben a "szemben, a Duna túlpartján"-az nagyon nem stimmelne!

A "magna insula"- a nagy sziget, maga a település helyrajzi leírása! Őrszigetnek is hívják a helyet, ahol Besenyő település létezett! Így tehát csak és kizárólag egy ilyen földrajzi környezetben lehet azonosítani a települést.

Nézzünk rá ismét a feltárás műholdas képére, és környezetére, valamint vizsgájuk meg, hogy kutatásaim által, a valós Sicambria-Óbuda tekintetében, maga a hely, mennyiben felel meg a tudomásunkra jutott adatoknak.

"A Duna túlpartján, a régi Budával szemben"- ez így teljesen rendben van, hiszen a ma Csillaghegynek hívott hegy aljában, az óholocén Duna medret a felső területről érkező források és patakok, a középkori klímaoptimum  által megnövekedett csapadék, és a Duna áradásai is sorozatosan feltöltötték vízzel. Mutatom ugyanezt a vízrekonstrukciós térképpel átfedve, hogy lássuk is ezt a vizet, amiről szó van.

Képátfedésem tehát igazolja, azt, hogy nem csak Óbudával szemben, a Duna túlpartján állt Besenyő-Szentlászló birtokközpontja, hanem azt is, hogy ez az ősi telep szigeten-Őrszigeten létezett még a középkorban, és Révjenő dunai átkelőjét őrizte!

Az a végtelenül ostoba gyakorlat pedig, amit a Budapesti Történeti Múzeum, az Óbudai Múzeum és Aquincumi Múzeum egyes szakemberei és igazgatói, a felső-vezetők művelnek, hogy a mai állapotok alapján(átalakult-kiszáradt környezet, más vízrajzi helyzet) adják elő az óbudai topográfiát, az vérlázító és csúnyán elbukott! Áltudományos módon tévesztik meg a látogatóikat,(hiszen a tudományt nem használják, a téveszméket- dogmákat erőltetik) a rendezvényeiken résztvevő embereket, és még pénzt is kérnek mindezért! 

A BOLDOGASSZONY SZIGET NEM A MARGITSZIGET!

Ez egy nagyon régi probléma, és a gond idáig is az volt, hogy Óbuda környezetét, és a régészeti feltárások összességét, én előttem még senki sem kutatta át kellő alapossággal. Erről a sziget dologról pedig a nyulak tehetnek, vagyis inkább a történészeink, akik még napjainkban is "nyulazzák" a szigeteket, amiket valójában Ékességes Szigeteknek hívtak, és nem nyúlnak! Hiszen Insula Leporum nem nyúlszigetet jelent, hanem Ékességes Szigetet!

FŐTÉR=SZIGET

A Fő tér környékén és a Margitszigeten sem találtak ezrével nyúltetemeket. Úgyhogy igazán örvendetes lenne, ha az internetes újságírók sem hordanának össze erről ökörségeket, másolva és tetézve a történetíróink ostobaságát. Pontosan ez a történész téveszme (is) a felelős azért, hogy a mai Szentlélek tér környékét tévesen, Óbuda városának erőltetik hivatalból! A korábbi Insula Magna-királyi nagy-sziget név, ami ugyanezt a szigetet jelenti, már önmagában hordozza, hogy a csodás királyi épületekről, szigeti prépostság és kolostor, palota miatt hívták a szigeteket Becses-Ékességes Szigetnek, és semmi köze a szigetekhez, sem a nyulaknak, sem a leprásoknak. Tehát így, hogy ez a nagyon ostoba történész téveszme-tévképzet megszületett, a szigetek nyúlozása, így mosták egybe a két különböző szigetet, a ma általunk ismert Margitszigetet, és azt a Boldogasszony szigetet, ami a mai Szentlélek tér és tágabb környezete! A történészeink által még ma is Óbuda városának erőltetett terület, a Zichy Főtér és környéke, a középkorban még szigetként létezett és működött! Egyébként pont a kutatott településünk oklevele is lebuktatja a Nemzeti Levéltár munkatársát, aki a történész prekoncepció-tévképzet alapján írta a magyar regesztát az oklevélnek. 

Számtalan esetben írták az okleveleink 

Boldogságos Szűz Szigete

regesztájában a Boldogasszony szigeti apácákat, a Margit szigeti apácáknak! Erre a hatalmas hibára is felhívtam a Nemzeti Levéltár osztályvezetőjének a figyelmét, és ez lesz a következő, amit újra kell majd írniuk, mert addig én nem nyugszom! Az Insula Magna egyenlő azzal a szigettel, amit Boldogasszony szigetnek hívtak, latinul Insula Beate Marie Virginis, még pediglen azért, mert a szigeti kolostor nevéről hívják ekkor már a szigetet is így! Ez a szigeti kolostor a mai Mókus-Perc-Kiskorona utca által határolt terület, és Újbécs középkori gazdag telepe a szigeten.

Ezekkel a tényekkel már 2013-ban tisztába kerültem. Kutatásaim szerint tehát a mai Árpád híd budai oldalától északra terült el a középkori Révjenő települése, délre pedig Újbécs települése. Ezek nagyon fontos megállapítások, hiszen okleveleink közlik, hogy ezek a települések egymás szomszédai voltak. Az én véleményem szerint szigeten, ott amit ma hivatalból még mindig Óbuda városának ferdítenek a másoló történészek. Az oklevelek is erről szólnak, például a szigeti premontrei prépostság, Szent Mihály arkangyal főegyházának oklevelei.

NEM A MARGITSZIGET!

Tessék figyelmesen elolvasni ezt az oklevelet, sárgával és pirossal kiemeltem a lényeget! 1225! Tehát nem a mai Buda váráról,(még hivatalból sem létezett ekkor) és annak szigetéről van szó! Így tehát az Insula Leporum-Insula Budensi, nem is a Margitsziget neve! Azzal a történetírói tudománytalan téveszmével,( amit ma is tovább művelnek hivatalból) hogy azt képzelték, hogy pár száz évvel korábban nem létezett másként az óbudai terület és vízrajz, idealizálták a Boldogságos Szűz Szigetét, Óbuda városának, ugyanakkor pedig az oklevelekben ott létező épületeket, a mai Margitszigetre fantáziálták! 

Most ugrik a történész, szódavíz helyett a Dunába...!

NÉVBITORLÁS MIATT NINCS NEVE A BIRTOKKÖZPONTNAK!

 HAMIS SZENTLÁSZLÓFALVA A BAL PARTON

BESENYŐ-SZENTLÁSZLÓFALVA A BALPARTON?

A történész téveszmék, és alapjában hibás óbudai topográfia, a vizsgált időszak vízrajzi állapotának nemtudása miatt, nem csak Révjenő és Újbécs gazdag középkori telepét fantáziálták a Duna bal-partjára történészeink, hanem Szentlászló birtokközpontját is! 

A poén az, hogy 2009-ben zajlott egy másik feltárás is, a Duna bal partján! És ezt a települést képzelik történészeink Besenyőnek, a Pilis-Pest-megyei Szentlászlónak. Azonban a balparti Pest sosem volt Pest vármegye központi vára! Ez egy elég súlyos probléma.

Római erőd és középkori falu

Tessék figyelmesen meghallgatni az ezen az oldalon lévő felvételt! Benda Judit elmondja a hangfelvételen, hogy a Pesti oldalon, ahol Contra Aquincum létezett, egy középkori település feltárásán, a középkori réteget megbontották, az általuk feltételezett templomot nem találták meg! A település-mármint a valódi Beseneu-Szentlászlófalva-az Óbudai prépostsághoz tartozik. De a Budapesti Történeti Múzeum régész-történészét nem hatják meg az oklevelek. Tájékoztatást kértem a BTM régészétől, Benda Judittól a blogbejegyzésem megírása előtt, de választ nem kaptam. Bizonyára kényes kérdéseket kapott, melyekre nem akart válaszolni. Pedig rám ugyanúgy tartozik ez a dolog, mint a többi érdeklődőre is tartozik, és véleményem szerint a BTM-nek kutya kötelessége lenne tájékoztatást adni!

 A levelezésemet átnézve jöttem rá, hogy egy korábbi levelemre sem válaszolt a régész hölgy. 

A magyarok őshelyeinek kinyomozása 248.oldal

Ha csak egy kicsit is utánaolvasnának a vonatkozó okleveleknek, akkor világossá válhatna számukra, hogy Besenyő-Szentlászló-ŐRSZIGET azon a Magna Insula szigetén létezett, mely az ősi Pest-hegyi Budához(Pesthez) tartozott, mely napjainkban a Csillaghegy békásmegyeri oldalát jelenti. A jól bevált, tipikus történész módszert folytatják, azokkal a forrásokkal nem törődnek, melyek ellentmondanak az elképzeléseikkel.

HAMIS SZENTLÁSZLÓ ÉS IGAZI SZENTLÁSZLÓ

Érdemes megfigyelni(ezért készült ez a kép), hogy szinte majd ugyanott, csak épp a Duna túlpartján képzelik el a települést a BTM-ben, mert nem veszik figyelembe az ebben az időszakban vízzel teli, nyugati-belső Duna medret!

ZICHYÉK FOLYTATÓLAGOSAN HAMISÍTOTTAK!

Korábban is írtam már arról a tényről, hogy Zichyék elferdítették, meghamisították Óbuda környezetét, olyasmiket tüntettek fel a térképen, a saját érdekükben, ami egyáltalán, alapjában sem volt igaz. És írtam erről az óbudai határjárásokkal kapcsolatban is! Olyannyira káoszt okoztak ezzel, hogy történészeink butábbik nagy része, még most is ezt a hamis topográfiát ismétli napjainkban is. Ez a ténymegállapítás már önmagában vészcsengőként arra figyelmeztet bennünket, oknyomozó kutatókat, hogy a Zichy perekhez készült térképek hamisítványok! Míg magát a területet valósan ábrázolták, a térképre valótlan adatokat tüntetett fel a térképet készítő, aki vélhetően busás jutalomért dolgozott a megrendelőnek, és mindent elkövetett azért, hogy a Zichy család megnyerje a pereket a szigeti apácák ellen. Itt jön a képbe az én kutatásom és megállapításaim, hogy Újbécs- Révjenő az a mai Szentlélek tér környéke, és Besenyő Szentlászló is a budai, jobb parton létezett, és nem a pedig a bal parton! Mondanom sem kell kedves olvasóimnak, ha nekem nem lenne igazam, akkor sem az ellentmondások nem lennének, sem pedig a szigeti apácák nem indítottak volna pereket a jogos örökségükért. A szigeti apácák ugyanis visszatértek, és követelték jogos tulajdonukat, Révjenőt és Újbécset a Zichyéktől. Éppen ezért, most a másik megtévesztő térképpel is foglalkozom, a Matthey kapitány által készített ferdítéssel.

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/52/?list=eyJxdWVyeSI6ICJNYXR0aGV5In0

Ez a térkép képezi ugyanis szintén, a mai történészi tévhitek alapját. Matthey a meghallgatások anyagát ábrázolta térképén, mely arról szól, hogy a szigeti apácák földjeire-possesione-területére jártak át naponta dolgozni a jobbágyok! Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy Újbécs és Révjenő is ott található, ez csak azt jelenti, hogy a birtokaik, melyeken zöldséget és takarmányt, miegymást termesztenek, azok a balparton vannak. A módszerem szerint készítettem egy képet, mely kép el is mondja a lényeget, szavak nélkül is!

MI VOLT TRANSAQUINCUMNÁL?

NEM SZENTLÁSZLÓ HANEM JENŐ!

A Benda Judit által feltárt területre, ha a műholdas képre ráillesztem a Matthey képét, akkor a térképen Jenőnek írt romok kerülnek a Dagály utcához, és ez olyannyira biztos, hogy teljesen vitán felül álló! Így tehát teljesen bizonyos, hogy Benda Judit tévesen határozta meg a középkori település nevét Szentlászló-falvának!  

Csak annak a tájékozott embernek nem ellentmondás ez, aki tisztában van azzal, hogy Révjenő település, a szigeti apácák középkori telepével szemközt, a bal parton is állt egy Jenő. Azonban ezt a Jenő nevű telepet a Duna bal-partján, méreténél és jelentőségénél fogva is Kis-Jenőnek hívták! Ez a tény már önmagában bizonyítja, hogy a Jenői rév itt létezett az Árpád híd pesti oldalán, és nem a Margit hídnál, ahogy a tévképzetes történészek fantáziálják a Budapesti Történeti Múzeumban! A bal parti Kisjenő nem egyenlő azzal a Jenővel, mely okleveleinkben Insula Leporum szigetén, Villa Jenőként szerepel, és napjainkban a Zichy Főtér területét jelenti! És bizony erről is vannak okleveleink, hiteles forrásaink. Így tehát a Zichy-kontra- szigeti apácák perben felvázolt Matthey féle térkép hamis információkat közöl, hiszen a bal-parti Pestnél nem Nagy-Jenő-Révjenő található, hanem Kisjenő! Tehát a Matthey térképén, a bal parton feltüntetett Werner palotája is hamis és egyben valótlan! És ennél a résznél az a poén jutott eszembe, mikor a volt PMMI igazgató, aki hálából büntetést küldött nekem, miután a talajradar vizsgálataimat átadtam a PMMI igazgatóságán, a Kálnoki-Gyöngyösy Márton erőlködött a közösségi oldalamon, hogy a pesti balparton, Werner comes várát már feltárták. ☺ És olyat írt a hozzászólásában, amit valószínűleg az én oldalamon olvasott elsőként, a kásáról és Bécsről.  

Remélem már azóta az aljas módszerrel igazgatóként dolgozó Kálnoki meglelte a pesti oldalon a Bécsi utat. Nem tudhatjuk, mert ezen hozzászólásom után törölte a hozzászólásait sajnos. Pedig még Pető Zsuzsa Eszter(aki "tájrégészként" az utak nyomvonalát sem akarja látni, inkább szervilis módon a korábbi téves elképzeléseket másolja) is azonnal piros szívecskékkel lájkolta azokat, a Nemzeti Múzeumtól. Így megy ez a szolgalelkűség, felfelé nyalás, a történész megfelelési kényszer, ezt a magatartás formát szenvedi a főváros történelme. Ezért ferdítik a középkori szigetre Óbuda sziklás hegyen lévő városát még ma is.

De térjünk vissza a témához. Következésképpen tehát a Boldogságos Szűz Szigeti apácák jogosan követelték az örökségüket Zichyéktől, a mai budai oldal, az Árpád híd környékét. Remélem mindenki tudott követni... Egyébként Jenő-illetve Kisjenő feltüntetése a balparton, Matthey térképén, már önmagában cáfolja napjaink történészeinek megjelent zagyva és valótlan írásait a harmadik kerületi kulturális magazinban, az Óbudai Anzikszban. Ez a kulturális magazin a történész téveszmék szócsöve. Rossz példaként kiemelhetjük Spekner Enikő alapjában téves Óbuda topográfiáját, melyben ilyeneket ír egy 2021-ben megjelent írásában: "Az Árpád-korban a Duna pesti oldalán Óbudával szemben egy Besenyőnek nevezett kisebb település alakult ki, amely nagyjából az Árpád-híd pesti hídfőjénél feküdt. Később, a 14. századtól a település neve temploma után a Szentlászló nevet kapta. Pontos kiterjedése sajnos nem állapítható meg, délen a nagy kiterjedésű Jenővel volt határos, de hogy valójában hol húzódott ez a határ, nem tudjuk."  Ezért nem tudják a kollégák a birtokközpont valós nevét meghatározni, mert többek közt, Spekner még most is az elődei téves topográfiáját hajtja. Összemossa Kisjenő települését Besenyő-Szentlászlóval!  Benyóné Dr Mojzsis Dóra tévképzetes írásai pedig önmagukban is valótlanok teljes mértékben Óbuda helyrajzával, és egykori épületeivel kapcsolatban. Katasztrófa és kifejezetten káros amit teljesen tudománytalanul hivatalból összehordanak.És ez most történik. Jól eltolták az Óbuda topográfiát! Nem kicsit, nagyon!  ☺

Kisjenő a Duna bal partján a "nyulakszigeti" apácák tulajdona, mely a Rákos fluvius mellett található, és ez teljesen egyértelmű.

Az oklevél latin szövege pedig azt is tudomásunkra hozza(még ha a magyar regesztát készítő, csak simán "nyúlszigetezik, ezúttal is), hogy ez az Insula Leporum a Boldogságos Szűz Szigete, ahol a szigeti klarissza kolostor áll. 

A BOLDOGSÁGOS SZŰZ APÁCÁINAK ÉKESSÉGES SZIGETE

Az oklevél önmagában igazolja, hogy Óbuda városa nem a ma Szentlélek térnek hívott helyen létezett, hiszen az sziget volt, tessék elolvasni a sárgával jelölt részt! Ez a mai Kiskorona -Perc és Mókus utca által határolt szigeti kolostor, Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola azon a területen, melyet téveszmés történészeink Óbuda városának erőltetnek, még napjainkban is.

Így áll össze a teljes topográfia az oklevelek szerint, mindhárom település- délről északra haladva- Újbécs-Révjenő-Szentlászló is szigeten létezett, méghozzá ugyanazon a szigeten, melyet Magna Insulának és Ékességes(Leporum), valamint Boldogasszony-Szűz Mária Szigetnek is hívtak! 

MAGNA INSULA BESENYŐ-ŐRSZIGET-SZENT LÁSZLÓ BIRTOKKÖZPONT

A KÖZÉPKORI VÍZRAJZ ISMERETÉNEK HIÁNYA

Györffy György jól írta az oklevelek vonatkozó adatait, ám a középkori vízrajz ismeretének hiányában, teljesen és alapjában téves topográfiát hozott létre. Ugyanez megállapítható Kubinyi András tanulmányaira vonatkozóan is, a középkori vízrajzi helyzet nem ismerete okozta téves helyrajzi azonosítások. A belső, nyugati Duna ág miatt, a jobb parton lévő településeket a bal parttal mosták egybe. Éppen ezért mindazon utánuk következő történészek írásai is valótlanok, melyekben rájuk(a téves topográfiára) hivatkoznak. A valójában a Pest-hegyi Buda várához(Békásmegyer - Ó-Buda vára- Novi Montis Pestiensis castrum Buda) tartozó területeket, Magna Insula: Besseneu-Szentlászló- Révjenő-Újbécs, egyszerűen a mai Pesthez toldotta. Tette ezt azért, mert a Pest-hegyen élő budai polgárokat a mai Pest lakosainak vélte. És ez is nagy részben a történész szamárcsapásnak köszönhető, hiszen őelőtte, Rupp Jakab mosta össze a mai Pest polgárait a mai Buda várával, így lett a végén az a csúfság, hogy ma is a mai Buda várát mondják a Pest-hegyi Budának, vagy Pest-Budának, pedig ez egyáltalán nem igaz, alapjában valótlan! Ez a tény egyben arra is választ ad, hogy napjainkban a régészeink, miért nem tudnak nevet adni a gyereknek, mármint a feltárt birtokközpontnak.

Feltevésekre építettek feltevéseket-így félreértelmezve az írott forrásokat és okleveles anyagot-konkrétan ugyebár Györffy György a történettudományok kandidátusa, és aztán a területet feltáró régész, ezeknek a téveszméknek próbál megfelelni, és az előzetes elképzelések érdekében félreértelmezi a feltárás területét. 

OKLEVELES ANYAG ISMERETÉNEK HIÁNYA

Nem lehet tovább azt művelni, ahogy idáig csinálták! Elég legyen a tekintély elvű, hamis történelem gyártásból, elég a történész szamárcsapásból! Nem lehet figyelmen kívül hagyni, a történész prekoncepcióknak nem megfelelő forrásanyagot! Ne az előzetes elképzeléseknek akarjanak a régészek megfelelni, és a szerint a történész szamárcsapás szerint dolgozni! Paragigmaváltásra van szükség Óbuda valós történelméhez!

Nincs egyetlen térképünk vagy oklevelünk sem arról, hogy Beseneu-Szentlászló-falva a bal-parton létezett volna! Okleveleink azt igazolják, hogy ez a birtokközpont a mai Hajógyári-szigetnek hívott terület, kis-sziget keleti partja, mely a középkorban Magna Insulán található és az Őrsziget nevet is viselte.

Hiába képzeli azt a Budapesti Történeti Múzeum és az Óbudai Múzeum vezetősége, és megfelelési kényszeres, szamárlétrán felfelé törekvő munkatársaik, hogy egy újabb, téveszmés könyv kiadásával tovább vezethetik félre az Óbuda történelme iránt érdeklődő embereket, ez az idő már elmúlt. Ez a hajó már elúszott a Dunán... Lejárt lemez, a magyarellenes Schönvisneres népbutítás, hogy "Sicambria nem létezett", és a szocialista narratíva és történelem oktatás, hogy a "magyar főváros  Attila Városa-Ecilburg a római Aquincum volt, és a magyar főváros és kultúra a rómaiból fejlődött ki". Felesleges hivatalból tovább erőlködniük, az ókori Sicambria és későbbi Ecilburg-Buda Veteri-Vetus-Óbuda Árpád-kori-középkori sziklavárosa ma is Megyer révjére tekint, egykori épületeinek romjai pedig mindenki számára tisztán láthatóak, és a digitális műholdas képek által kiválóan értelmezhetőek.

                                                     Egyed Zoltán

                                      Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

A TÁRNOKVÖLGYI ÜTKÖZET- A MÁSIK ANONYMUS TUDÓSÍTÁSA AVAGY SICAMBRIA - ALBA REGALE ÉS A HUN KAPITÁNYOK SÍRHELYÉNEK KAPCSOLATA

A TÁRNOK- VÖLGYI-MEZEI NAGY CSATA

Ezúttal a Tawan vagy Tárnokvölgyi nagy csata pontos földrajzi helyét vizsgálom, a Királyi Székes Fehérvár és Sicambria-Buda Vetus területének összefüggéseivel. A történetírói téveszméket ezúttal is cáfolom és felhívom a figyelmet a tarthatatlanságukra. Szükséges elmagyaráznom a földrajzi terület szerepét, ami a forrásaink ismeretében igazolja nem csak Sicambria-Óbuda valós helyrajzát, hanem azt is, hogy Alba Regale az valójában Óbuda királyi váraként létezett! Olyan földrajzi helyek szerepelnek krónikáinkban, és a másik Anonymus tájleírásában, melyek cáfolják történészeink dogmáit. A valós táj és környezet pedig a terepen is igen jól látható nyomait mutatja a történéseknek, a térképeken is végigkövethető az egybetartozó helyszínekkel. Persze mondanom sem kell, hogy a csata helyszínét teljesen máshová fantáziálták történészeink! És mivelhogy Sicambria városát ma is divat soha nem létezőnek kamuzni a dilettáns dogmákat másoló történészek és a Budapesti Történeti Múzeum egyes "szakértőinek" köreiben, így talán az idők végezetéig se jöttek volna maguktól rá régész-történészeink, hogy ez a hatalmas nagy csata, pontosan merre is zajlott valójában. Megpróbálom úgy elmagyarázni ezt a témát is, hogy mindenki megértse. A végére az is világossá válik majd, hogy egy olyan római erődítmény pontos helyrajzát is beazonosítottuk, melyet ezidáig senki sem tudott hitelesen azonosítani. Hiszen a területet napjainkban is ugyanoda képzeli sajnos a Magyarságkutató Intézet is, ahová a tudománytalan történetírók fantáziálták a területet, minden alap nélkül. 

KÉZAI LEÍRÁSA A CSATÁRÓL

MACRINUS RÓMAI CSÁSZÁR REKONSTRUÁLT ARCKÉPE 
https://www.worldhistory.org/image/13005/macrinus-facial-reconstruction/

4. §. A tárnokvölgyi, és zeiselmaueri ütközetekről.

Míg hát Ditrik és Macrinus ebben a tanakodásban veszteglettek, a húnok csendes éjszaka a Dunán Sicambriánál tömlőkön átkelének, és Macrinus és Ditrik seregét, melly Potenciánába nem fért s kint a mezőn sátrakban tanyázott kegyetlenűl öldöklék. Melly támadáson Ditrik elkeseredvén, a maga és Macrinus embereinek igen nagy romlásával és veszedelmével ütközetet állván a húnokkal, a Tárnokvölgy mezejére kivonula; e helyt azonban, úgy mondják, hogy a húnokat hatalmasan meggyőzte. A húnok maradványa pedig megfutamodva sátraiba vonult vissza. Mert ebben az ütközetben a húnok közzűl százhuszonötezer ember veszett el, Köve kapitány is ugyanott elesvén. Ditrik és Macrinus katonaságából pedig azokon kivűl, kiket az említett város alatt sátraikban öldököltek volt le, kétszáztizezeren vesztek el. Látván tehát Ditrik, hogy embereiben illy nagy öldöklés esett, más nap hogy az ütközetet vívta, Macrinussal Tulna város felé vonúla. A húnok osztán észrevévén, hogy Macrinus és Ditrik a viadal helyéről táborukat visszavonták, a viadal helyére visszatérve, bajtársaik tetemeit, mellyeket megtalálhattak, és Köve kapitányt az országút mellett, hol a kőbálvány van felállítva, scytha módon ünnepélyesen eltemették s azon táj környékét ezért Köveházá-nak nevezték. Megismervén tehát a húnok, mennyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki bátorodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czézönmaurnál szembe szálla, s reggeltől délestig olly hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva és Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszavivén az említett bálványkőhöz, többi bajtársaik mellé temették. Elesett azon nap Macrinus is a római seregből s minél több német fejedelem, Ditrik homlokán nyillal halálosan megsebesittetvén és csak nem az egész nyugoti sereg fogságba jutván és megszalasztván.

5. §. Ethele és Buda uralkodásáról.           

Miután a sereg elszéledt, a húnok római módra Ethelét teszik magok fölé királylyá; ki is testvérét Budát a Tiszától a Don vizéig különféle idegen nemzetek fejedelmévé és birájává tette. Maga pedig alattvalóival magát húnok királyának, világ félelmének, isten ostorának neveztette.

TÖRTÉNETÍRÓ-TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁS-TÉVESZME-DOGMA

Már Réső Ensel Sándor(nagy-hatalmú Pest-megyei ügyész) 1864-ben félreértelmezte krónikáink helyszíneit a Tárnokvölgyi ütközettel kapcsolatosan! Száz-halmot Battával, míg Tárnokvölgyét a mai Tárnokkal azonosítja Érd határában. Aztán az irodalomtörténész Eckhardt Sándor adja elő ugyanezt a történetírói butaságot átvéve Résőtől, pár évtizeddel később. Ez egyébként ugyanazon illető, aki szerint Sicambria városa csak egy középkori mondai város, és az ott élők csak beképzelték maguknak, hogy Sicambriában élnek. Ma is ezt az óriási marhaságot akarják történészeink B Szabó, Spekner, Laszlovszky, Kanyó stb... bemagyarázni Óbudával kapcsolatban a történelem iránt érdeklődőknek. Miközben számtalan egykorú tudósítás és ostromnapló, oklevél szól Sicambria létéről! Persze a sziklás hegyen lévő Sicambriát még Kanyó sem tudta Laszlovszkyval közösben a Zichy Főtérre hamisítani, pedig igyekeztek ám rendesen. Azóta meg kiderült a kutatásaim által, hogy az Árpád híd budai hídfőjének környéke a középkorban még sziget volt, és az ott megtalált objektumok azok Révjenő és Újbécs területének romemlékei! És bizony a sziklaváros Sicambria-Óbuda város pontos helye már korábban beazonosításra került. Így tehát az ellentmondások feloldásával megnyílt a lehetősége, hogy teljesen biztosan beazonosítsuk és rekonstruáljuk a hunok győzedelmes csatájának színhelyét. De hátra van még valami súlyos probléma. Szokták nekem írni a nyílt oldalon, hogy miért nem fordulok a Magyarságkutató Intézethez a helyrajzi problémákkal? Nos, megmutatom, hogy miért nem. Itt olvasható Novotnik Ádám írása az MI oldalán, ahol is szépen lemásolja és előadja a korábbi tudománytalan zagyvaságokat. Mert ők is ugyanazokat a korábbi ökörségeket adják elő, amit a történetírókról másolnak, mert ehhez értenek. Nem kutatnak, nincs egyéni teljesítményük, csak másolnak!  Novotnik szamárságokat ír, másolja a korábbi téveszméket! A területről és várból Macrinus Detre és a római sereg takarodott el, miközben a hunok Sicambria hegye alatt megpihentek. És bizony a hunok állítottak egy nagy márványkövet, amire a győzelmüket felvésték, -és nem a rómaiak, úgyhogy a csatát a hunok nyerték, és nem a rómaiak! A hunok mentek az összevont longobárd-római sereg után, és megsemisítették- szétkergették a sereget! A magyarellenes történetírói-történészi hatások a mai napig tartanak, és a Magyarságtudományi Intézet történészei is ezt tanulták, ugyanazok az elvárások. Hiába a "nagymagyarkodás" ! LÁSD a krónikák leírását: "Megismervén tehát a húnok, mennyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki bátorodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czézönmaurnál szembe szálla, s reggeltől délestig olly hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva és Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszavivén az említett bálványkőhöz, többi bajtársaik mellé temették. Elesett azon nap Macrinus is a római seregből s minél több német fejedelem, Ditrik homlokán nyillal halálosan megsebesittetvén és csak nem az egész nyugoti sereg fogságba jutván és megszalasztván". Értelmezzük tehát továbbra is krónikáinkat értelmesen, és ne higgyük el amit a történészek összehordanak!

A NEMZETI MÚZEUM IS A SZAMÁRCSAPÁST TOLJA TOVÁBB!

Egészen elképesztő amire találtam! "A hazai forrásokban konkrét helyszínként visszatér, hogy az uralkodót a korábban szereplő, és a rómaiak ellen hősi halált halt vezérek keveházi sírjánál helyezték végső nyugalomra, a kapitányok földi maradványainak „ünnepélyes kőemléket emeltek”. Keveházát a Fejér megyei Kajászó településsel lehet azonosítani, a kőemlék pedig nem más, mint a baracska-kajászói Iuppiter-oltárkő, ami Kézai korában – sőt később – is látható volt. Erre utal a 14. század elején keletkezett Descriptio Europae Orientalis egyik passzusa: „előjöttek a magyarok Szkítia tartományából és óriási országából, [...] azon a tágas mezőn, amely Sicambria [Óbuda] és Székesfehérvár között fekszik, csatát vívtak az említett tíz királlyal [ti. a pannonokéval] és leverték őket; s ott a győzelem örök jeléül egy hatalmas márványkövet állítottak fel, amelyre az említett győzelem fel van jegyezve, és ez ott áll mind a mai napig”. Juhász József még egy 1934-es tanulmányában vetette fel, hogy az itt említett kő valóban létezett, sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy Kézai nem véletlenül helyezte Székesfehérvár környékére a vezéri sírokat, mivel feltételezése szerint a krónikás a Bicske melletti Ginzapusztán (Kinzapuszta) láthatta meg a napvilágot. Ez alapján komoly lokálpatriotizmus érhető tetten… Szende László írása rengeteg zagyvaságot hord össze. Ugyanis nem Kézai hibája az, hogy Keve-völgyét, Juhász József egy Jupiter oltárkővel és Kajászóval mosta össze! Valójában azért kellett nekik arrafelé kutakodniuk, mert azt képzelték, hogy Andreas Hungarus írása a mai Székesfehérvárról szól! És persze a csak szerintük a "mondában és képzeletekben létező" Sicambriát nem vehették számításba a korlátolt történészeink, mert a saját maguk által szabott korlátokat nem léphették át! Sem Sicambriát, sem Óbuda Fehér várát nem hajlandók elismerni, mert ezek léte, borít minden eddigit és alapjában írja át Óbuda és Fehérvár történelmét! Elszomorító, hogy még Veszprémy László is a történész téveszméket vette át! Ez ügyben szintén másolta  a "finnugristák szerint sosem létező" ám de Gyárfás István által megírt, szintén téves elképzelést az elveszettnek hitt városról Obrusánszky Borbála is. 

Ha ugyanúgy gondolkozunk, mint a történetíróink és a mai napig őket majmoló történészeink, akkor rögtön ellentmondásba kerülünk a földrajzi tájjal! Tegyük fel, hogy a mai Főtér Sicambria,(nem az, de tegyük fel) és a mai Székesfehérvár között zajlott a csata, így oda esik útközben Érd és Batta és a Tárnok helységnév. De van egy hatalmas probléma, és ez pont a távolság. A 15 órás gyalogút e kettő között! És ez bizony ez nem egy mezőt(tárnokmezeje) jelent a két város között! És ha Óbudánál(Sicambriánál) átkelnének, akkor nem is Battához, a történészi hamis Potentiához jutnának, az ugyanis jóval lejjebb található! Ezek az ellentmondások is azért keletkeztek történészeinknél, mert Sicambriát nem létezőnek hamisították, és Fehérvár helyébe a mai Székesfehérvárat próbálták ferdíteni. Viszont ahogy látjuk, az ellentmondások alapjában megcáfolják a történészek által képzelt helyét a csatának!

Történészeinket az sem zavarja a téveszmék másolásában, hogy egy egyszerű internetes kereséssel utána lehet nézni a százhalombattai halomsírok koravaskori (i.e 8-6sz.) eredetének! És az igazán durva tény az, hogy ezeket már 1847-ben megkutatták, tehát azóta tudjuk, hogy semmi köze nincs a hunok sírjaihoz!

A nagy hun csata, a Tárnokmezőn történt ütközet, nem választható külön Sicambria valós helyétől! Így érthető meg igazán, hogy miért kell még napjainkban is, egyes történészeknek, meghazudtolnia Sicambria sziklaváros -Óbuda létét! Én igyekeztem rendesen körüljárni a témát, mert elég jól ismerem az igazi helyszínt, ahol a csata zajlott. Meggyőződésem, hogy terepismerettel orvosolhatóak a hiányosságok! Így és ezáltal jutottam el tehát idáig.

„Küve kapitányt pedig amaz út mellett, ahol kőszobor van felállítva, szittya módon ünnepélyesen eltemették s e terület bizonyos részét róla Küve aszójának [Küve völgyének] hívták."10) A második egy idegen szerzetesnek 1308 körül készült keleteurópai leírása, amelyben ezt találjuk:,,... és a győzelem emlékére ott - se. inter Sicambriam et Albam Regálém egy óriási nagy márványkövet emeltek, amelyre felírták az említett győzelmet, s ez a mai napig megmaradt."  

A MÁSIK ANONYMUS

 1308.

ANDREAS HUNGARUS

EGY DÉLKELET-EURÓPÁT BEMUTATÓ FÖLDRAJZI MUNKAA XIV. SZÁZAD ELEJÉRŐL. DESCRÍPTIO EUROPAE ORIENTÁLIS.

"inter Sicambriam et Albam Regálém" "et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem marmoreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue persëuerat usque in hodiernum diem" 

Van ám nekünk egy másik névtelen írónk, aki szintén nem névtelen, hiszen róla is tudjuk, hogy ki volt ő. A köztudatba azért nem kerülhetett be ANDREAS HUNGARUS tudósítása, mert történészeinknél nem népszerű, Sicambria-Óbuda és Alba Regale-Fehérvár valós helyével, a nagy ütközettel kapcsolatban! Pedig fontos helyrajzi információkat közöl!

DE KIK AZOK A TÁRNOKOK ÉS HOL ÉLTEK?

Fontosnak tartom tisztázni, hogy a Tárnokvölgyi ütközetet, vagyis magát a völgyet kiről-kikről nevezték el? Miért volt ott ez a völgy Sicambria-Óbuda oldalában, és miért létezhetett csak ott, és sehol máshol? Ezek a kérdések összefüggőek, magával a földrajzi területtel Sicambria-Óbudával, méghozzá szétválaszthatatlanul! Elmagyarázom.  A tárnokok a királyi-királynéi udvar adószedői voltak, és teljesen természetes, hogy a királyi udvar közvetlen közelében éltek és dolgoztak. Ezért lehet a hun korszak tárnokvölgyét csak és kizárólag Sicambria-Alba Regale környezetében, Békásmegyer-Ófalu völgyével azonosítani, és sehol máshol! De a teljes kép tisztázásához kell tennünk egy emlékeztetőt azok számára, akik esetleg csak most olvasnának erről a témáról, és nem olvasták a kutatás folyamatát vagy a Blog oldalakat korábban, Óbuda helyrajzára vonatkozóan.

Ma már többet tudunk

• Tudjuk, hogy a mai Fő tér környéke a középkorban még szigetként létezett.
• Tudjuk, hogy történészeink az ő hamis Óbudájukon- a Zichy Főtér környékén - amiről azt képzelték, hogy azok a városnak a romjai, igazából az Insula Budensi- Szűz Mária Ékességes(Leporum)Szigeten lévő középkori települések emlékeit tárták fel, és ezeket tévesen azonosították Óbuda város emlékeinek. Mégpedig azért, mert nem voltak tisztában az adott korszak vízrajzi állapotával ezen a területen. Ugyanez eredményezte egyébként a kapcsolódó oklevelek félreértelmezését is. 

Tehát Óbuda városa nem a Zichyék Főterén létezett!

Ezt azért volt fontos tisztáznunk, mert krónikáink helymeghatározása szerint a hunok Sicambriánál keltek át a Dunán! Ez a Sicambria-Ecelburg-Attila városa megegyezik a mai Csillagheggyel- a békásmegyeri hegyoldali sziklavárossal. A Tárnokvölgye pedig valójában Békásmegyer-Ófalú területét jelenti, hiszen a tárnokok szerepe a királyi udvarban az úti-beszámoló és krónikáink készítésének idejére vonatkozik. Tárnok-mezejét pedig Békásmegyer-Ófalu feletti területtel lehet azonosítani!

TÁRNOKVÖLGYI CSATA SZÍNHELYÉNEK HITELES AZONOSÍTÁSA

Ez az a terület, és csak és kizárólag ez, ahol minden a helyén van. A beazonosított Sicambria sziklavárosa. A Sicambria alatti átkelőhely, Kelen-Föld, ahol az átkelést végrehajtották a későbbiekben Megyer révjét jelenti, és nem a ma Gellértnek hívott hegyet. A királyi udvar közvetlen közelében lévő Tárnokok völgye-felette Tárnokok mezeje. És a szintén több oldalról beazonosított Fehérvár, amely a hun korszakban a római központot, a gyűszűnyi Potentia erődjét jelenti, ahová nem fért be a hatalmas sereg, és kénytelen volt a Fehérvár alatti mezőn táborozni, ahol aztán a hunok halomba vágták őket.  

• SICAMBRIA = MEGYER-CSILLAGHEGY
• KEVEHÁZA = KEVÉLY-HEGY
• TÁRNOKVÖLGY = BÉKÁSMEGYER-Ó-FALÚ
• TÁRNOKMEZEJE = Ó-FALÚ FELETTI MEZŐ
• POTENTIA = MONALOVACZ VÁRHEGY = FEHÉRVÁR
• SZÁZHALOM = EZÜSTKEVÉLY HEGYOLDALA
• KELEN-FÖLD = MEGYER RÉVJE CSILLAGHEGY-SICAMBRIA ALATT

SZÁZHALOM AZ EZÜST-KEVÉLYEN

És bizony oklevelünk is van az igazi Megyernél lévő Tárnokvölgyéről, ami a Boldogságos Szűz Szigetéhez tartozott, ami annak közvetlen közelében található! 

Wenzel Gusztáv fordításának margitszigeti szavát azért húztam át, mert az tévedés, nem a Margitsziget a Boldogságos Szűz Szigete! Az oklevél latin nyelvű írása ezt pontosan mutatja.

POTENTIA = FEHÉRVÁR

A DESCRÍPTIO EUROPAE ORIENTÁLIS, Andreas Hungarus írása rávilágít egy olyan fontos dologra, melyre én előttem senki sem gondolt. A krónikáinkban is megírt Potentia városát ugyanis a szerző Fehérvárnak írja! Mit is jelent ez? Véleményem szerint ez csakis azt jelentheti, hogy ugyanazt a várat, amit a hun korszakban Potentiának, a központi római erősségnek hívnak, azt 1308-ban amikor ő nálunk járt, már Fehérvárnak hívják! Ezért írja ő azt, hogy Sicambria és Fehérvár között vívják a csatát a mezőn! Ugyanez a mező krónikáinkban Tárnok mezeje néven szerepel. 

Oszlop és féloszlop Potentia várában a napjainkban Monalovacznak hívott helyen.

Csupán a csatára vonatkozó források által, beazonosítottuk Fehérvár és egyben Potentia helyrajzát! 

Természetesen Fehérvár azonosítása már több oldalról is megtörtént.

TERÜLET NEVEK

OSZLOPOK

Az elveszettnek hitt római város, Potentia előkerült. Azért költöztek fel a rómaiak a felső területre, a mai nevén Monalovaczra mert 283-ban a Duna ellepte a helytartói központ korábbi területét, a hajógyári szigetet. Hiába próbálták emelni a padlószintet a rómaiak, a víz csak egyre emelkedett. Nagyon valószínű, hogy egész Aquincumot a Duna hordaléka temette el. Ezért van az a probléma is a római koros régészeknél, hogy hiába mondják ők azt, hogy a helytartó a katonavárosi részre költözött át a helytartói palotából, mert ennek nyomát sem találták! Ugyanezért van évtizedek óta az a balgaság, hogy a felső területeken lévő római őrtornyokkal inkább nem foglalkoznak, mert ezeket nem tudják megmagyarázni. Pomáznál, Szenténél-Pannon-telepnél, Budakalásznál, Csillaghegynél a hegyek tetején is végig vannak őrtornyok! Képtelenek átlátni az összefüggéseket, hogy ezek a tornyok a római erősséget-központot- POTENTIA erős várát védték. Pedig a helytartónak valahol laknia kellett ebben az időszakban is.

A HUN KAPITÁNYOK SÍRHELYE

A hun kapitányok, Keve-Kadosa-Béla, és velük együtt a királyok királyának, Attilának a sírját is a mai Csillaghegy-Sicambria és Kevély-hegy völgyében- környezetében fogják majd egyszer feltárni, ebben teljesen biztos vagyok. Necropolisnak hívják a hun temetőt, a kapitányok sírjait. Hiszen ez a csata itt zajlott, a krónikáinkban megírt helynevek, a tájjal és környezettel csak itt azonosíthatóak, máshol egyáltalán nem! Elárulok egy titkot, kedves olvasóimnak. Lehetséges, hogy nemsokára komoly előrelépést tudunk ebben az ügyben felmutatni, a Turul-hegyi Szűz egyházában mértünk be egy anomáliát, vélhetően kövekkel kirakott sírhelyet! Bár azt írják a források, hogy egy nagy márványkövet állítottak a helyen, ahol a sírhely található. Én viszont úgy gondolom, hogy ez az adat meg is fordítható úgy, hogy a nagy kő továbbra is szerepeljen Keveazoa helyen, de valójában teljesen másképpen. Attila sírjához még egy érdekesség. Tudjuk, hogy "hármas koporsóba temették" Aranyba-Ezüstbe-Vasba! Nos, a kutatott területemet ha szemből nézem, bal oldalán az Arany-hegy található, -jobb oldalán pedig az Ezüst-hegy. Középen a Csillag-hegy, a vasnak is arrafelé kell lennie! Ez persze csak egy helyrajzi véletlen, de mégis ott van...

"et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem marmoreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue persëuerat usque in hodiernum diem"

A Sicambria-Fehérvár közözött zajló csata tehát nem a Zichy Főtér és a mai Székesfehérvár között zajlott, hiszen e kettő között nem egy nagy mező található, hanem túlságosan is nagy távolság és települések sokasága! A Tárnokmezei csata színhelye az ősi Duna-rév feletti terület a királyi Fehér vár-Potentia római központi vár- mai nevén Monalovacz és szakrális vallási központi vár Sicambria-Ecelburg- Buda Vetus- ma Csillaghegy közötti terület, hiszen a kegyetlen harc pontosan a terület birtoklásáért, és ezek megszerzéséért folyt. A szomorú viszont az, hogy a modern térképi alkalmazások és digitális keresők világában, történészeinket és múzeumi szakembereinket nem zavarják a saját maguk által alkotott ellentmondások. Elvakult módon továbbra is a történetírói téveszméket és történész szamárcsapást adják elő számunkra, és nem tudnak túllépni a saját korlátaikon. Senki nem mer kilógni a sorból, a dogmák ismétlése a téveszmék másolása kifizetődő számukra napjainkban is. 

                                                           Egyed Zoltán

Részletek, Arany János: Keveháza című költeményéből