2024. június 28., péntek

A DUNAI SZIGETEK BLOG NEM ÉRTI, HOGY HOVÁ TŰNT A MARGITSZIGET!

Szávoszt az 1686-os látképet posztolta a Dunai Szigetek oldalán, mely a Főtér területét ábrázolja, ezen a látképen már látható a Margitsziget

Tulajdonképpen minden hibbant és félreképzett történésszel és bukott történelemtanárral, és azok ostobaságaival nem is kéne foglalkozni. Azonban Szávoszt Vass Dániellel és a Dunai Szigetek Blog hamis állításaival azért kell foglalkoznunk, mert történelemtanárként és "geográfusként" is egyszerűen a földrajzi-vízrajzi környezetet is igyekszik meghamisítani a történészdogmák érdekében, és ő volt az a félreképzett alak, aki az engem feljelentő Láng Orsolyával együtt, a leghangosabban ajvékolt, és ostobaságokat hordott össze a kutatásaim ellenében! Én pedig nem szoktam adósa maradni senkinek sem, mert gyűlölöm a hazugságokat, és még-inkább gyűlölöm, ha egy történész vagy történelemtanár, a saját(?) nemzete ellenében hazudozik! Egészen mulatságos, mikor az óbudai történész téveszméket, a téves óbudai helyrajzot hirdető szolgalelkű történelemtanár, magát geográfusnak előadó  "Duna szakértő" a saját írását és megállapításait sem képes figyelembe venni, és azok ellenében posztol, és tolja a valótlanságokat a szintén elvakult és elbutított követőinek. És teszi ezt a tudománytalan óbudai téves topográfia, a történész tévképzetek érdekében! Jól tessék a részletekre figyelni, tabudöntögető írás következik, egy nagyobb munkámat előkészítendően, hogy a maradi és dogmatikus történészek is megértsék és feldolgozzák végre a földrajzi és vízrajzi  valóságot Óbuda térségében. 

              Egyed Zoltán. Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport   2024.


NEM AKARJÁK ÉSZREVENNI AZ ORDÍTÓ KÜLÖNBSÉGET !


Megpróbálom most is úgy elmagyarázni a problémát, hogy mindenki megértse. Ezt a látképet posztolta Láng üdvüskéje, Szávoszt: L’accampamento delle genti dell’Elettore piantato a di 17 di giugno. [1686.]

Buda Vecchia feliratnál a Főtér területét látjuk 1686-ban. Egy kisméretű templommal, és kb 20 épülettel, melyek ekkor már romosak, és tető nélküliek. A terület elhagyottnak és lakatlannak tűnik. Azonban ezek a romok nem az egykori szigeten lévő középkori épületek,
Pálffy Miklós
hanem vélhetően az 1595 évi jobbágy-szöktetés után, tizen-egynéhány év után visszatértek telepe, akik a sanyarú sorsuk miatt visszaköltöztek Esztergom mellől, Óbudára, de nem a hegyen lévő városba, mert az ekkorra már Pálffy Miklós beütései miatt romokban állt, a török pedig a Nagy-Kevély hegy oldalában lévő  Alba Regale várába volt beköltözve, és ezért nem a Rókahegy oldalába települtek vissza, hanem kissé távolabb, 1607-1608 körüli években. Tehát a területen nem a középkori romemlékeket látjuk, és ez már önmagában figyelemfelhívó kéne legyen, minden értelmes ember számára! 1604 és 1686 között ez a terület, Óbuda területe drasztikusan megváltozott és átalakult. És erre a változásra, az ilyen szintű tájátalakításra, sziget építésre csak a rengeteg víz, a Duna folyam képes.
Szávoszt még rá is írta a szigetek mai nevét a látképre

Alapjában véve, több probléma is van. Legfőképpen az, hogy a magukat szakértőnek előadó, "szakértő" (ám valójában dilettáns) történészeink sem akarják észrevenni azt, hogy ez a terület nem Óbuda városát jelenti! Hiszen mint ahogy számtalanszor megírtam már, és igazoltam, Óbuda-Sicambria városa a békásmegyeri hegyoldalban létezett! Legutóbb pedig azt is bizonyítottam, Buzás Gergely, az Óbudai Múzeum és a Pazirik Kft által készített 3D-s rekonstrukcióval, hogy a ma Főtérnek hívott terület és környezete, a középkorban még szigetként létezett! És a magukat nagy szakmai nagyságnak előadók, nem akarják látni a hegyen lévő várost, annyira elvakítják őket a saját tévképzeteik!
Óbuda városa hegytetőn!
Szávosztnak ugyanez a hibája, a kommunista taníttatása, félreképezték, és eminens módon elvakultan felmondja a leckét. 
De geográfus-történészünk másik hibája is a félreképzéséből fakad, idézem: "Dunai szigetek 1686. nyarán, Buda ostroma idején. A madártávlati képen katonák táboroznak a Rákos-patak torkolatánál, miközben hajóhíd köti össze a két partot, a Margit-szigeten keresztül. Megfigyelhető, hogy a szigetek képe és a Duna medre egészen a folyószabályozásig és a hajógyár felépüléséig viszonylag állandó volt. Azóta egyesítették a Hajógyárit az Óbudai-szigettel, a Festő-szigetet a Margit-szigettel, a parthoz kapcsolták a Népszigetet, valamint elkotorták a Fürdő-szigetet. Az egyetlen furcsaság a képen a Hajógyári- és az Óbudai-szigetek viszonya." Írja Szávoszt a bejegyzésében, azonban a "nagy Duna szakértő" ismét valótlant állít !

Bemásoltam a poszt képének mentését is, mert Szávoszt arra is képes, hogy korábbi saját magát, írását is meghazudtolja, ez korábbi vitáink során már kiderült számomra. És meg is fogtuk a történelemtanárt, hogy valótlanságokat erőltet, aláhúztam, és vastagon kiemeltem a lényeget. Ugyanis azt állítja Szávoszt, azt akarja az 1686-os látképpel igazolni, hogy a terület mit sem változott az idők folyamán-napjainkig. Azonban egy 1686-ban készült látképpel, azt nem lehet igazolni, hogy ez a terület korábban, nem változott meg teljes mértékben! Így tehát a valóság azonban egészen más, és a poszthoz hozzászóló követőjének feltöltött képe, mely Óbuda városát, a szigetet és Óbuda területét ábrázolja 1604.évben, ezt gyönyörűen szemlélteti, és Szávoszt hatalmas maflást kapott, hiszen szembejött a látképi bizonyíték. ☺  Mutatom!
Szávoszt követője is azt képzeli, hogy a képen látható sziget a Margitsziget, de mégis bebuktatja a Dunai Szigetek blog oldal történész téveszméit, Dilich 1604-ben készült Óbuda látképével, mert Szávoszt rájön, hogy a Margitszigetnek "lejjebb kéne lennie"

És a hatalmas ellentmondás, hogy "a Margitszigetnek lejjebb kéne lennie" Szávosztnak is feltűnik, de tudománytalan történelemtanárunk nem tudja felfogni, hogy azért nem látható ezen az 1604-ben készült látképen, mert a 108-110... méteres vízállás alatt van a Margitsziget 102,5 méteres középkori szintje!  

A TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME ÉS HIBÁS LÁTÁSMÓD

Ugyanezt a térlátás nélküli, alapjában hibás látásmódot, mint a Dunai Szigetek posztjához hozzászólónál és tudománytalan téveszmét találjuk meg történészeinknél, nem is kell sokat keresgélni hozzá. Gál Éva történészként másolta az elődjét az Alt Ofen látképpel kapcsolatban is, Lux Kálmán tévedését tette magáévá, és mosta össze a képen nem látható Margitszigetet azzal a szigettel, ami valójában a mai Főtér területét és tágabb környezetét ábrázolja! Egészen elképesztő ez a történész téveszmesorozat! Nézzük... !
Gál Éva Margitsziget című könyvének 18. oldalán jut arra a tudománytalan és súlyosan téves következtetésre, hogy e látképen a Margitszigetet láthatjuk. 


Gál Éva még a látkép készítésének idejében is tévedett, mert a kép nem a XVII. század végén, hanem a legelején készült, és már akkor, 1606-ban meg is jelent! De így persze könnyebb volt eladni a téveszmét, és azt állítani, hogy ugyanez volt mindig is a vízrajzi helyzet. Történészeink nem tudtak tisztába kerülni a tudományos tényekkel. Téveszméik miatt, nem is keresték a megoldásokat.
Lux Kálmán végzetes tévedését másolta Bertalan Vilmosné, Gál Éva is, és mindenki más, félreképzett történész is!


Kisjégkorszak hatására az Alpokban visszahúzódó jéghatár miatt megolvadt hó és jég, a rengeteg víz, a Kárpát-medencében megjelenve hatalmas áradást okozott, hosszú időn keresztül, és az 1600-as években, az Óbuda látképek készítésének idején a Duna a Pomázi-Békásmegyeri(csillaghegyi) mederben folyt szélesen, a Coriolis fizikai erőhatás által, mely a föld
északi féltekéjén, északról-délre tartó folyót, a szabályozatlan Dunát nyugatra téríti el, és ezért a Duna magas vízálláskor abban a holocén mederben folyt dél felé, amelyet napjainkban Mocsárosnak hívunk!
 Értelmes ember számára, az extra magas középkori vízállás, már önmagában választ kéne adjon a felmerülő kérdésekre. Tehát a folyó magas vízálláskor, mint amit a Dilich, Zimermann és Tollius/Henin által készített középkori Óbuda látképeken is tisztán láthatunk, bizony a csillaghegyi Rókahegy lábát a Duna mosta. Következésképpen a Dunai Szigetek Blog oldal írója valótlant állít, mikor ennek az ellenkezőjét adja elő a Láng Orsolya imádata miatt! Ezek szerint azonban tudománytalan történelemtanár-geográfusunk, akit hivatalból ajnároznak, ezekkel a tudományos tényekkel nincs tisztában, és a haverjairól az MTA CSFK-ban, ugyanez mondható el. Szávoszt Vass Dániel, történelemtanár-geográfus nem csak a vízrajzot és földrajzot, hanem a történelmet is igyekszik meghamisítani Óbuda térségében, mikor a tudománytalan téveszméket adja elő az írásaiban a békásmegyeri Duna-mederrel kapcsolatban. Sőt, korábban ő maga, még videóban is elmeséli a terület vízrajzát, most pedig már korábbi önmagát is igyekszik meghazudtolni.
Ma is uram-bátyám alapon, szervilis, történész áltudós haveri társaságok, áltudományos módon akarják elferdíteni történelmünket, ők a nemzet belső ellenségei! A Dunai szigetek blog írójának, Szávoszt Vass Dánielnek az elszólása, önmagában árulja el történészeink orbitális baklövését, hiszen Szávoszt is hirtelen tisztába került azzal a ténnyel, hogy a középkori Óbuda terület ábrázolásokon látott sziget, a W Dilich látképen, 1600.évben, az bizony nem a Margitsziget, hanem a Zichy Főtér területe és környezete! Ez a képszerkesztésem, illetve helyrajzi azonosításom, mely a Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában lévő gótikus templomról szól-a szigeten azonosítva- a napnál világosabban, a holdról is jól láthatóan árulja el azt, hogy téveszmés történészeink világraszóló hibát követtek el, mikor azt képzelték, hogy a középkori Óbuda látképeken látott sziget a Margitsziget! Ez a "hirtelen" környezetátalakulás, történészi tévhit okozta azt a hibasorozatot, hogy az okleveleinkben a Szűz Mária szigeten lévő Árpád-kori épületeket, melyek valójában a középkorban még a ma Főtérnek hívott környéken léteztek, a 18.század tudománytalan történészei a mai Margitszigetre fantáziálták, ott keresve azokat, és a romemlékekbe belemagyarázva mindazt, ami valójában sosem volt ott, és nem ott létezett. Nem meglepő módon, soha nem is találták a Margitszigeten azokat az épületeket, amit Dilich Óbuda látképén a szigeten láthatunk. Sem az esztergomi érsek palotáját, sem a többi épületet. Hiszen a sziget északi végében lévő érseki palota napjainkban a Barát patak torkolatánál áll, a sűrűn beépített terület pedig a mai Főtér és környéke. Ezért tudtam a Zichy kastély főtérre nyíló kapujában lévő gótikus egyházat azonosítani, mint látható, bizony szigeten.  ☺
A Főtér és ott lévő gótikus egyház látható a szigeten, míg az attól dél-keletebbre lévő (ezen a képen nem látható) Margitsziget valójában a Duna mélyén pihen a magas vízállás miatt! Óbuda préposti és királynéi várai pedig a csillaghegyi Rókahegyen és a hegyoldalban láthatóak.


Látképes azonosításom azt is azonnal bizonyítja, hogy Laszlovky Józseftől és Buzás Gergelytől - Benyóné Mojzsis Dóráig és Bácsattyai Dánielig, az Óbudai Múzeumtól a Budapesti Történeti Múzeumig mindenki valótlant állít, aki a Főtérnél a SZIGETEN lévő gótikus egyházat a Szűz Mária prépostsági templomnak ferdíti, és adja elő! Persze ugyanígy és alapjában téves az is, hogy a királynéi vár állt a Kálvin utcában, és, hogy Óbuda vára szigeten létezett! Értelmes olvasóim, akik a közösségi oldalamat követik, már tisztában vannak azzal, amire történészeink önmaguktól soha nem jöttek volna rá, hiszen napjainkban, 2024-ben is a téveszméket adják elő a főváros múzeumaiban. Pedig korábban már azt is megírtam, hogy a déli, katonavárosi amfiteátrum a római, és a középkorban is szigeten állt, és a középkorból erről látképünk is van. Láng Orsolya persze ezt is rögtön megpróbálta meghazudtolni, az oldalon látható-olvasható! Elárulom a lényeget. Az a hatalmas vízözön, ami a Kisjégkorszak hatásai miatt, hosszú időn keresztül állandósult a középkorban, ami az 1595-1604 Óbuda látképeken látható és jól megfigyelhető extrém magas vízállást mutat, az a 1686-os évre már eltűnik és normalizálódik a helyzet egy időre, egészen a következő hatalmas áradásig. Erre mutatnak ugyanezek korszak látképei, pl Esztergomban is extrém magas volt a Duna vízszintje. De ezt a lényegi kérdést, hogy -Hová Tűnt a Margitsziget?!- meghagyjuk a következő blogbejegyzés fontos témájának.

#sicambria #veteribuda #szűzmáriasziget #óbuda #budavetus #főtér #margitsziget  #dunaiszigetekblog #szávosztvassdániel #hazugtörténész

Egyed Zoltán. Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport   2024.

2024. május 16., csütörtök

ÓBUDA VÁROSÁNAK TÉVES AZONOSÍTÁSA A ZICHY FŐTÉR KÖRNYEZETÉRE A KÖZÉPKORI SZIGETRE

Buzás Gergely-Pazirik Kft-Óbudai Múzeum a Főtéren feltárt gótikus templom rekonstrukciója

A FŐTÉR KÖRNYÉKE NEM ÓBUDA VÁROSA! 

Még mielőtt a gótikus templommal elkezdenénk foglalkozni, van egy nagyon fontos teendőnk. Meg kell vizsgálnunk Bertalan Vilmosné azonosítási kísérletét Óbudán. Vagyis azt, hogy magát a területet, a Főtér környékét, miként tudta Óbuda városának azonosítani?! Tanulságos és döbbenetes írás lesz, a félreképzett történészeknek mindenképpen! Tessék jó erősen kapaszkodni, mert most cáfolom a történészi hamis Óbuda helyrajzát.

ÓBUDA VÁROS TÉVES AZONOSÍTÁSA

Bertalan Vilmosné téves azonosítása Óbuda helyrajzáról: https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099

Nézzük részletesen, és jól figyeljünk az értelmezésben, mert Óbuda helyrajzának tekintetében ez most nagyon fontos!

  • Az "előtérben ábrázolt monumentális templomrom a XIVsz-i prépostsági templom maradványa"- állítja Bertalanné, pedig ez a romokban lévő épület valójában hegyoldalban látható ténylegesen is, ám Bertalanné mégis rögtön a Főtérre azonosítja, és összemossa a gótikus templommal. Pedig a romépületen román kori ablakokat és íveket láthatunk, tehát ez az épület nem gótikus templom. 

Szent Péter prépostsági templom a békásmegyeri kálváriadombon az Ezüsthegy oldalában
Mutatom e templom valós földrajzi helyét a műholdas programmal, az óbudai látképek nézőpontjából. Amit Bertalanné a Főtérre fantáziált, az valójában az Ezüsthegy keleti oldala, a békásmegyeri kálváriadomb. Ott állt a "monumentális" épület, mely vélhetően az első prépostsági templom, a Szent Péter bazilika romjai, melyet a bekeretezett részen látunk.

Az Óbuda északi nézetű látképein "az előtérben ábrázolt monumentális templomrom" valós helye


Egészen elképesztő, amit Bertalan Vilmosné összehozott! Az egész várost, mely ma is a Rókahegyen és a hegyoldalban látható, és az Ezüsthegy oldalában található egykori romemléket-Szent Péter prépostsági templomot is, -ő egyszerűen ráerőltette a Főtér területére! Még-pediglen azért, mert a mai állapotokat vetítette vissza a múltba, és nem volt tisztában azzal, hogy a Duna főága a középkorban még a nyugati hegyek oldalában volt, a Kis-jégkorszak magas vízállása miatt!

De haladjunk tovább, nézzük Bertalanné további azonosítását, hogy mennyire felel meg a képi-műholdas látvány, az általa elképzelt területre!
  • "A háttérben lévő lemetszett dombszerű kiemelkedés a római amphiteátrummal, a későbbi Kurszán várral azonosítható" - írja Bertalanné a tanulmányában.

Hogy könnyebben értelmezni tudjuk, ezúttal is bekereteztem Bertalanné mondandójának látképi területét. Tehát azt képzelte Bertalanné, hogy a képünkön látható hegy, az a római katonavárosi körcirkusz. Pedig valójában ez a csillaghegyi Rókahegy, és legmagasabb pontján Alba Beate Marie Virginis, vagyis a Szűz Mária prépostsági templom, ismertebb nevén az óbudai Fehéregyháza! Nézzük hozzá a műholdas azonosítást!


Bertalanné az Óbuda látképen látható csillaghegyi Rókahegyet, és az ott létező Szűz Mária prépostságot fantáziálta a római körcirkusznak, és Kurszán várának, hozzá kell tennem, hogy teljesen hiteltelen és tudománytalan módon! A még nagyobb döbbenet az, hogy ma is ezt akarják bemesélni az embereknek, az alapjában téves azonosítási kísérletet ma már tényként adják elő a Történettudományi Intézet munkatársai, a bölcsészek és történészek, a BTM és Óbudai Múzeum munkatársai is! Ezért készítettem videót is erről.

KURSZÁN-VÁRA NEM A RÓMAI KÖRCIRKUSZ !

És egyetlen történész sem írt arról, hogy álljunk már meg egy röpke pillanatra, mert ezen azonosítás alapjában téves! NEM FELTŰNŐ, HOGY EZ NEM A FŐTÉR TERÜLETE!? Annyira meg akartak felelni a kommunista taníttatásnak, miszerint "Óbuda városa a rómaiból fejlődött ki", hogy ez alapjában téves azonosítási kísérlet után, NEM IS KERESTÉK A LÁTKÉPNEK MEGFELELŐ FÖLDRAJZI TÁJAT ÉS A HEGYTETŐN ÉS HEGYOLDALBAN LÁTHATÓ ÓBUDA VÁROSÁT, ÉS ELKEZDTÉK INKÁBB A LÁTKÉPEKET HITELTELENÍTENI! Egészen döbbenetes! Nagyon régen, még próbáltam volna személyesen, jobb belátásra bírni a történészeket. Emlékszem, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén adta elő, tizenvalahány évvel ezelőtt,- az akkor Régész Szövetség Elnök Lassányi, hogy ezek a hadmérnöki látképek "idealizáltak"! Én meg elképedve gondoltam magamban a "szakértőről", hogy te magad vagy az idealizált! Mi is történt? A látképek nem feleltek meg a történészi elképzeléseiknek- ezért szerintük a látképek a hibásak-így megy ez a magyar történészeknél. Nem normális, és az sem normális, ami ma is folyik az Óbudai Múzeumban és a rendezvényeiken! 

Rókahegy = Szűz Mária prépostság


Bertalanné saját maga is leírja, hogy északról készültek a látképek, és még hivatkozik is Rózsa Györgyre! Eszement, és térlátás nélküli totális elvakultságot jelez, hogy Bertalanné a csillaghegyi Rókahegyet fantáziálja a katonavárosi körcirkusz romjának, a békásmegyeri-ófalui területet és völgyet pedig Zichyék Főterének! Tehát nem a látképek földrajzi megfelelőjét kezdték keresni, hanem a látképen látható épületeket akarta Bertalanné a Főtér területére erőszakolni! És várjál kedves olvasó, mert ma meg már tényként adják elő régóta ezt a téves azonosítást! De, hogy nem vette észre, hogy az ott egy hegy, és miért nem hívta fel egyetlen munkatársa sem a figyelmét a tévedésére? TEKINTÉLYELV! Az előtérben látható romemléket sem lehet a Főtérre tenni, mert nincs meg a hegyoldal! Biztos vagyok benne, hogy Bertalanné egyáltalán nem ismerte Óbuda bővebb környékét, és sosem járt az Ezüst-hegyen, ahonnét ezek a látképek készültek. Ha ugyanis vette volna a fáradtságot, hogy végigjárja Óbuda határát, akkor nem akarta volna Óbuda városát a Főtérre fantáziálni! Még én magam is, még most is teljesen elhűlve olvasom Bertalanné tanulmányát, amiben felvázolja az elképzelését, aztán pedig a 110. oldalon, elkezdi az elképzeléséhez, a teljesen más, és alapjában téves területre erőszakolni Dilich hadmérnök látképén lévő romemlékeket! Itt lehet elolvasni:

https://epa.oszk.hu/.../EPA2007_bp_regisegei_23_1973_099


ELTELT AZÓTA 50. AZAZ ÖTVEN ÉV, ÉS SENKI NEM VETTE ÉSZRE, HOGY EZ TELJESEN TÉVES AZONOSÍTÁS! 

Ez egészen elképesztő! Bertalanné és követői, azt sem akarták észrevenni, hogy Óbuda város kiterjedése az okleveleinkben leírt előhegytől-kelet-északnyugat, és nem észak-dél, ahogy a Főtér földrajzi környezete látható. Sok év elteltével tudtam én magam is rájönni arra, hogy Bertalannénak esélye sem volt rájönnie a hatalmas tévedésére, mert a budai oldal történész téveszméi, a Duna túlpartján is jelen voltak azzal, hogy a férjura, Bertalan Vilmos volt az, aki Contra Aquincum romjaiba képzelte bele azt a Pestvárat, ami alapján Újbécset és Révjenőt a mai pesti oldalra fantáziálják, még napjainkban is a félreképzett történészeink a Budapesti Történeti Múzeumban is. 

A Bertalan házaspárnak, Vilmosnak és Vilmosnének  köszönhetjük azt a hatalmas tévedést, ami alapján ma is az egykori Szűz Mária sziget területet fantáziálják történészeink Óbuda városának!

ÉS A HELYRAJZI TÉVESZME MIATT A KOLOSTORT IS TÉVESEN AZONOSÍTOTTÁK!

A Mókus utcai kolostort is teljesen tévesen azonosították a Perc és Kiskorona utca sarkán! Mivel a terület az Árpád-kori Pestet jelenti helyrajzilag, és nem a hegyoldalban lévő Óbuda városát, ezért csak a pesti-illetve Szűz Mária Szigeti-Vybech területén lévő domonkos kolostorként  azonosítható ez a kolostor épület. Az Óbuda városában lévő klarissza kolostor-Claustro Beate Virginis de Veteri Buda- a hegyoldalban lévő királynéi várral volt ténylegesen egybeépítve a kör alakú castrumban, és a ferences férfikolostor ezzel szemben állott a vonatkozó oklevél szerint is, mégpedig ott, ahol az alapítás megtörtént. Vagyis Sicambriában, a békásmegyeri hegyoldalban, Óbuda városában! 

   ÖNTELT-ELVAKULT-NAGYKÉPŰ = BÖLCSÉSZ ÉS TÖRTÉNÉSZ! 

És amikor a hibák tömegére próbáltam figyelmüket felhívni, akkor a nagyságos és tekintélyes urak az Altum Castrum Archeológiától, az öntelt történészek, a közösségi oldalukon törölték a fontos hozzászólásaim, és "Ősbuda hívőnek" bélyegeztek. Természetesen, jóval korábban Buzás Gergelyt is felhívtam telefonon is, hogy ráébresszem arra az egyszerű tényre, hogy Esztergom és Visegrád is hegytetőn található, és bizony a mi krónikáink mind hegyről írnak, Sican hegyéről, mikor Sicambria-Buda Vetusról van szó, és az oklevelek és látképek is ugyanezt állítják! Miért lenne pont Óbuda kivétel, a hegyen lévő királyi várak sorában, melyek az anyasziklába építve készültek? Miért lenne az az Óbuda a védhetetlen lapos területen, amelyik pont a legnagyobb védelmet igényelte, mint királyi központ? Egy király letekint várából az általa uralt országra! A Főtérről hová tud letekinteni egy király, hogyan lehet egyáltalán onnét uralkodni, ezen az egyszerű ténykérdésen sem gondolkodtak még el a történészek? Próbáltam észérveket felhozni Óbuda helyrajzi problémájában. Éppen ezért, megkerestem a túlságosan nagyra értékelt urakat. Buzás Gergely, szinte üvöltözve próbált engem a telefonban kioktatni, hogy ezt a "szakmát tanulni kell, és menjek el, végezzek egyetemet", és aztán majd megtanulom én... stb... stb.." Legszívesebben akkor és ott, elküldtem volna melegebb éghajlatra, a kioktató és lekezelő stílusa miatt, és meg is érdemelte volna. De én inkább magamban nyugtáztam, hogy ez a nagyképű faszi teljesen el van varázsolva magától a félreképzése okán. Ez is csak olaj, vagyis inkább kerozin volt a tűzre, ahhoz ami bennem dolgozott. Aztán eltelt tíz év, és én találtam rá, én 

Fehéregyháza=ABMV=Calida Aqua
azonosítottam be Óbuda-azaz Sicambria városának területét, az óbudai Fehéregyházát, vele együtt Árpád fejedelem hiteles sírhely területét, és az Árpád-kori Felhévízt, Pazanduk mezőt. És aztán arra is sikerült rádöbbennem, hogy a Főtér az valójában sosem volt Óbuda városa, ott csak Jenő-Újbécs, a központi Révhely volt a Boldogasszony szigetén, korábban pedig az Árpád-kori Pest, azaz Ó-Pest létezett a Kálvin utcában. Én vagyok az, aki átírja Óbuda, és egyben a főváros történelmét. Leiskoláztam a történészeket, az összeset, köztük Buzás Gergelyt és Laszlovszky Józsefet is. Úgyhogy ez a történet számukra és az összes hasonló történésznek is egy örök tanulságul szolgál. Az emberi elszántság és akarat nem ismer lehetetlent, ha elég kitartó és elszánt valaki egy adott témában! Kovács Olivérnek pedig az a plusz tanulság, és egyben egy hatalmas szégyen, hogy én vendéglátósként, szenvedélyből hozom helyre azt, amit ők százötven év alatt történészként elrontottak egymást másolva. (Kovács Olivér az esztergomi kutatásommal, műholdas képátfedésemmel kapcsolatos írásában a vendéglátós szakmámmal próbált poénkodni) Minderre azért jöttem rá gasztronómiai szakemberként, mert szeretem a krónikáinkat és hiszek benne, ugyanígy hiszek a hiteles középkori látképekben és oklevelekben, és szenvedélyesen szeretem Sicambria-Óbudát, mert az volt a főváros, egészen az 1595. évben történt jobbágyszöktetésig! Belitzky János földrajztudósnak tett ígéretem pedig megtartottam, amit az Árpád-kori kirándulószakkörön ígértem neki. Választ találtam a miértekre, a földrajzi-vízrajzi kérdésekre.Persze, ez azért nem ment olyan simán, mint ahogy itt most leírtam. A nagy képátlójú tévémen néztem a Google Earth Pro verzióját, olvastam hozzá az okleveleket, és az összes Óbuda és Fehérvár látképet kinyomtattam nagy méretben. Sokszor a székben ébredtem hajnalban, a számítógépem előtt, melyet a leterheltség miatt folyamatosan erőgéppé kellett fejlesztenem. Ma is úgy kutatok, hogy több böngésző, több száz ablaka van nyitva egyszerre, így rakom össze az okleveles információkat. Tulajdonképpen a digitális forradalmat állítottam szolgálatunkba az ügy érdekében, mert az internetes keresőpókok mindenre rátalálnak. Csak azt kell tudni, hogy mit és hogyan kérdezzünk. Közben pedig megismertem a terepet, tíz évet jártam a Nagy Kevély környékét és a Pilist a barátaimmal, míg egyértelmű nem lett számomra, hogy az ókori, a Trója királyai által épített Sicambria és az ugyanott továbbélő Attila városa Buda azaz Óbuda városa a békásmegyeri hegyoldalban található. Az óbudai kókler történészeknek ajánlom az oklevelek átolvasását, és ezúttal is csak azt tudom tanácsolni, hogy mélyen szégyelljék magukat, a helyrajzi téveszméik miatt! Történelmünk legfontosabb helyszínét is teljesen téves helyre azonosították! Alba Ecclesia a 803-ban alapított ősi Szűz Mária prépostsági szentély, az Illyr városállamok mintájára a város legmagasabb pontján, az Akropoliszban állt, ott, ahol a forrásszentélyek tiszteletére Mars és Jupiter istenségek szobrai ezen időszakban lerontattak..

Statutio sanctimonialium de Veteri Buda in dominium molendini ante fores Albae ecclesiae in Promontorio civitatis Budensis situati

 "Albam Ecclesiam ejusdem Beate Marie Virginis in rivulo Calida Aqua situm, er decurrens claustro Beate Marie Virginis er sororabus monialibus"

Nem csak az Archeológia-Altum Castrum, hanem a Budapesti Történeti Múzeum és az Óbudai Múzeum is letiltott a közösségi oldaláról. Pedig csak a helyrajzi problémákra hívtam fel a figyelmet. Nem baj, én erre is büszke lehetek!

HAMIS ÓBUDA-HAMIS SZŰZ MÁRIA ÉS  SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁG A FŐTÉR BETONJA ALATT!

A téves helyrajzi azonosításból egyenesen következik, hogy alapjában téves a Főtéren feltárt mindkét nagyméretű templom azonosítása! Erről itt írtam már korábban: 

HOL ÁLLOTT A SZENT PÉTERRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA ÓBUDÁN?

A két tornyú és három hajós templom nem a Szent Péter prépostság, hanem valójában a szigeti Szent Mihályról nevezett premontrei prépostság. Ugyanis a Szűz Mária sziget nem a 

Premontrei analógia a Kálvin utcában
Margitsziget! Nem a Margitszigeten létezett a premontrei központ, hanem a Főtéren, amit valójában Boldogasszony szigetnek hívtak, és csak ott van meg a premontrei analógia is! Történészeinknél egyik téveszméből következett a másik téveszme, és ezek további félreértelmezéseket okoztak, nem csak Óbuda, hanem Budapest történelmi topográfiájában is. 

Nézzük a Pazirik videóját! És megkérem kedves olvasóimat, hogy kezeljék helyén a Pazirik Kft történész téveszmeterjesztését! Ez a templom nem Óbuda város Szűz Mária prépostsági temploma!


Az Óbuda helyrajzi problémában egyébként téveszmeterjesztő Pazirik Kft-nek - Buzás Gergelynek és az Óbudai Múzeumnak, tulajdonképpen köszönetet kell mondanunk. Köszönjük, mert ezen rekonstrukció nélkül, kétlem, hogy tudtam volna én ezt a gótikus templomot azonosítani helyrajzilag a látképeken a szigeten, -melyet a Főtéren tártak fel. No-lám, mégiscsak tettek valami jót is az ügyünk érdekében.
Főtér = Sziget !
De persze ezt is azért tették, mert ezzel akarták a tévképzeteiket erősíteni.
Nézzük végre a látképes azonosítást! De azért el kell hozzá magyaráznom, hogy én miként gondolkodtam. Mivel a várost a jobb oldalon látjuk a távlati és közeli Dilich látképeken is, én a szigetre összpontosítottam a kutatásom, hiszen a hegyen lévő város azonosításom kikezdhetetlenné vált Veteris Budensis, a Sican- Rókahegyen lévő Óbuda 
Révjenő-Újbécs-Pest
prépostsági várárok azonosításával, és részleges feltárásával.  Egyértelmű volt számomra, hogy a Főtér környezete a középkorban még szigeten létezett. És lám, bizony ott van ez a szép gótikus templom.

A Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában a járószint alatt lévő gótikus templom az északi nézetű Óbuda hadmérnöki rajzokon a szigeten azonosítható hitelesen

E templom helyrajzilag a SZIGETEN és Jeneo, pontosabban Új-Jenő területén áll. És bizony erről oklevéllel is rendelkezünk, mely elárulja számunkra, hogy ezen gótikus egyház neve: Ecclesia Omnium Sanctorum, a Mindenszentek tiszteletére rendelt egyház, a Szűz Mária Szigeti apácák gondozásában! 

Sicambria-Óbuda városa a Csillaghegyi Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban. Veteri és Vetus Buda

Nem Óbuda város prépostsági temploma, hanem Ecclesia Omnium Sanctorum e díszes gótikus templom valódi neve, és Új-Jenő területén állott. Nagyon ürülök neki, hogy sikerült megtalálnom a nevét, három hónap kutatás után. 😉

2024 ÉVBEN IS A HELYRAJZI TÉVEDÉST ERŐLTETIK AZ ÓBUDAI MÚZEUMBAN

Az Óbudai Múzeum új igazgatóját Népessy Noémi emberét, Gálfi Ágnest, sem zavarják a látható tények. 2024 év április 4.napján is még a téves Óbuda helyrajzot népszerűsíti, és adja elő a magát Erzsébet királynőnek képzelő Benyóné Mojzsis Dóra, hogy a Főtér és környezete volt Óbuda városa, és hamisítják a Mókus utcánál lévő kolostort annak a valójában Sicambriában lévő épületnek, mely 

Helyrajz hamisítás Kiss,Gálfi,Benyóné
sziklakolostorként létezett a békásmegyeri hegyoldalban. Ez már nem hiba, hanem szándékos ferdítés és történelemhamisítás. Rögeszmés ragaszkodás a téves helyrajzhoz, népbutítás, téveszmeterjesztés. Az Óbudai Múzeum a történész téveszméket és dogmákat tényként tálalja az érdeklődők számára, és ezért még márványtáblát is avattak, hogy erősítsék a téves elképzeléseiket.




ÖSSZEFOGLALÁS

Bertalan Vilmosné ott követte el a legnagyobb hibát, hogy az északról készült Óbuda látképek nézőpontját nem kereste meg, nem azonosította! És éppen ezért, fogalma nem lehetett a valós óbudai topográfiáról, az egykori épületek hiteles helyéről. Vízrajzi és környezeti rekonstrukció nem készült. Óbuda városának földrajzi helye a mai napig sem lett azonosítva a Főtér környezetére, sem oklevelekkel, sem látképekkel. És ez nem meglepő, hiszen a képeken is jól láthatjuk, hogy bizony az a terület a középkor végén is szigetként létezett. A tájrégészet történészeinknél ma sem működik Óbudával kapcsolatban! Az idegenlelkű és történelemhamisító Schönwisner, és az őt másoló szervilis történészek, pl Salamon után, Bertalanné joggal hihette, hogy a római Aquincum területén Óbuda városának épületeit találták meg. Azonban neki saját magának, és a többi régész-történésznek is illő lett volna észrevennie, hogy az északi nézetű Óbuda látképeken hegyeket és völgyeket láthatunk. A prépostsági főtemplom a város, promontorio Veteris Budensis előhegyének tetején, a csillaghegyi Rókahegyen látható. A város maga, a királynéi castrummal pedig a békásmegyeri hegyoldalban, szintén az anyasziklába építve találjuk meg.

Óbuda városa Sicambria a Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban, háttérben az Ürömhegyen Óbuda Őrs ősi telepe látható a Péterhegy nyugati végében


#sicambria  #óbuda  #sycambria  #obuda  #szikambria  #történészdogmáknyomában

Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 2024.V.   Egyed Zoltán

2024. május 1., szerda

NYÍLT LEVÉL A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA-TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET BÖLCSÉSZETI KUTATÓKÖZPONT SZÁMÁRA

Oven azaz Alt Ofen-Ó-Pest a mai Főtér a szigeten. Sicambria-Óbuda városa pedig a Rókahegyen!


Nyílt levél a Történettudományi Intézet - Bölcsészettudományi Kutatóközpont "tudományos"munkatársai számára, és kifejezetten Bácsatyai Dánielnek! 

Azért, hogy jobban megértsék és átlássák, hogy mekkora bődületes nagy hibát vétettek, és belássák a tudománytalan és népbutító tevékenységüket, amit az MTA-val takarózva műveltek Óbudával. Etzelburg azaz Attila városa azaz Sicambria azaz Óbuda préposti és királynéi vára-városa a bekeretezett területen található! Odamegyünk nemsokára, Május negyedikén kirándulni. Szerintem úgysem jártál még Sicambriában-Óbuda városában Bácsatyai, úgyhogy szeretettel várunk, nem csak téged, hanem az egész Várostörténeti Atlaszos csapatot, a tudós bölcsészeket, akik a középkori szigetre fantáziálják Óbuda városát. Gyertek el, bújjatok elő, mert ezt már eltoltátok, de nagyon! 
Óbuda városa sosem volt a Főtéren, mert az az Árpád-korban és a középkorban is sziget volt, mint képünkön látható! Ráadásul a tatárjárás előtt e területet OVENNEK-Ó-Pestnek hívták!
 

A Zichy kastély Főtérre nyíló kapujában lévő gótikus egyház azonosítása, melyet dilettáns történészeink Óbuda város prépostsági templomának fantáziálnak. E templom neve valójában Ecclesia Omnium Sanctorum a Mindenszentek tiszteletére rendelt egyház, mely Jeneo területén, pontosabban Új-Jenő területén a szigeten létezett, mint a videóban is látható a helyrajzi azonosítás!

A Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum munkatársai számára is ingyenes továbbtanulási lehetőség!


Az idei Sicambria terepbejárást az óbudai Múzeumnál kezdjük, és meglátogatjuk a múzeum kiállítását, és történészi téveszmeterjesztését az egykori szigeten. A belépés ingyenes!
Ezúttal első alkalommal, megismerjük a történészi hamis Óbuda, a Főtér-Révjenő és Pest-Újbécs környezetét és valós történelmét is a helyszínen. A legújabb kutatási eredményeket, melyet hiteles oklevelek és látképek, műholdas képátfedések, és történelmi-vízrajzi rekonstrukciók igazolnak.
Találkozóhely 11.00 itt:


Az Óbudai Múzeum igazgatója számára átadunk egy tájékoztató tanulmányt, helyrajzi azonosítással, és a petíciónkat, melyben arra kérjük őket, hogy ne vezessék félre a történelem iránt érdeklődő embereket a történész dogmákkal. Aztán a résztvevők megismerhetik a mai Főtér valós történelmét, a szigeten lévő révközpontot, melyet Révjenőnek hívtak, a tőle délre lévő Ó-Pest várával-Novi Castri Pestiensissel 


együtt a Kálvin közben, amit később az Óbuda-Sziget-Szűz Mária Szigeti Újbécs várának is hívtak. Révjenőn megtekintjük a szigeti Szent Mihály arkangyalról elnevezett premontrei prépostsági templom helyét és a közelében az Ecclesia Omnium Sanctorum a Mindenszentek tiszteletére rendelt gótikus egyház helyét, melyet Az Óbudai Boldogságos Szűz Mária szigete apácái igazgattak. És megnézzük a szigeti kolostorokat is, melyek történészi azonosításával is súlyos problémák vannak. Az Árpád-kori Pest domonkos kolostorát, és a Szűz Mária szigeti klarissza kolostort.

A békásmegyeri hegyoldalban lévő Óbuda városát-Sicambriát, sorozatosan az egykori szigetre, a Zichy Főtérre hamisítják történészeink. A szigeten lévő épületeket, a hegyoldali Sicambriában található épületeknek adják elő történészeink, és az Óbudai Múzeum vezetősége. Ez ellen a demagóg és tudománytalan rögeszme terjesztés miatt tiltakozunk az Óbudai Múzeum vezetőségénél.
A találkozóhely közelében parkoljon, aki kocsival érkezik, mert autóval megyünk tovább! A tömegközlekedéssel érkezőket elosztjuk a kocsikba a nap további programjaira menet.
További program:
Áttekintés Sicambriába, a hegyoldali Óbuda város területére.
Óbuda északról készült látképeinek, és a középkori Duna-meder megtekintése a békásmegyeri Kálvária Domb irányából, parkolás itt:


Szikán-hegy Sicambria-Attila vára- Préposti vár-Sicambria mező Pazanduk-Szent János keresztes vitézek Szentlélek kórháza-Felhévíz Calida Aqua gyógyvizeken működő malmai-Krumhelt ferdeye-az óbudai Fehéregyháza és Árpád fejedelem sírhelye-Kántorfoka patak
Királynéi vár és sicambriai klarissza kolostor-Három-forrás. Hegyoldali véd-művek, 4 méter széles falak Békásmegyer oldalában.
Óbuda városának külső, északnyugati falai
Potentiana- azaz a Szent István által naggyá építtetett Alba Regale azaz Székesfehérvár látképe Sicambria közelében-oda megyünk legközelebb!

Várjuk a "szakértő" bölcsész-történészeket is, sok szeretettel! Bácsatyai Dániel, ez nektek szól, gyertek és a helyszínen magyarázzátok meg amit látunk ! Megtartjuk idén is a szokásos tavaszi terepbejárásunkat a Magna Trója mintájára épített Sicambriában, melyre nagyon várjuk az MTA Történettudományi Intézet - Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársait, legfőképpen azokat, akik az Óbuda Várostörténeti Atlasz 9. számú kiadványban közreműködtek! Várjuk a Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum tudományos történész munkatársait, valamint az Acheológia Altum Castrum, és a CEU régész-történészeit is.
Tessék szépen eljönni, és megtekinteni a hegyoldali Óbuda várait és városát Sicambriát.

Figyelem!

Ételről-italról mindenki gondoskodjon magának. Gyereket 12 éves kor felett, kutyát csak pórázzal és szájkosárral lehet hozni. A terep akadályokkal teli hegyoldal, és több esetben szakadék is található. Haladós tempó. Ebédszünetet Pazandukon tartunk. Csak saját felelősségre! A szervező semmilyen felelősséget nem vállal baleset bekövetkezése esetén! A rendezvényen résztvevők jelenlétükkel elfogadják a feltételeket.

Rendezvényünk ingyenes.

Kutatási támogatást és adományt a további munkálatokhoz és Sicambria-Óbuda városának feltárására szívesen fogadunk.

#insulabeatemarievirginis #insulamagnaregis #altofen #ópest #boldogasszonysziget #novicastripestiensi #ecclesiaomniumsanctorum #ecclesiainsulabeatevirginis 

2024. március 7., csütörtök

SICAMBRIA-ÓBUDA MEZEJE-TÖRTÉNELMI ÉS HELYRAJZI JELENTŐSÉGE POTENTIANA-SZÉKESFEHÉRVÁR ELŐTERÉBEN

A SZKÍTA KINCSEK ELRABLÁSA
Sicambria-Tárnok-Mező napjainkban

Sicambria-mező, ahol a hun király, Attila fiai 15 napos öldöklő csatát vívtak, Sicambria városát is hadszíntérré téve. Ez is egy olyan hely a valódi Óbuda-Sicambria városfalai előtt, amivel nem tudnak elszámolni téveszmés történészeink a Zicy Főtér, mint az ő hamis Óbudájuk esetében. Éveket agyaltam azon, hogy hol lehetett ez a fontos csatatér. Egészen addig, míg a műholdas képátfedéseim és a terepkutatásaim során sikerült teljes bizonysággal azonosítanom Sicambria-Óbuda városának valós földrajzi helyét. Innentől fogva már nem volt kérdéses Sicambria azaz Tárnokok Mezeje holléte. 

Bél Mátyás történelem és földrajztudós
Bél Mátyás tudósítását olvasva   
megelevenedtek gondolataimban azok a harcok, melyeket évezredek alatt, ezért a fejedelmi városért és királyi központért folytattak, ezen okból adom most tovább kedves olvasóimnak, Bél Mátyás és Bonfini írását. Sicambria-Óbuda és Potentiana-Székes-Fehérvár egymástól elválaszthatatlanok. 
És e két központi vár és város kutatása során elsőként, most lehetünk igazán biztosak a dolgunkban és azonosíthatjuk azt a Sicambria mezőt, ahol Macrinus-Detre, Attila és kapitányai, majd Csaba és Aladár után Nagy Károly seregei is harcba szálltak Sicambria és Potentiana uralmáért és trónjáért. Ne feledjük, hogy a Sicambria-Óbuda városában otthon lévő Andreas Hungarus a 13.században, aki IV.Béla káplánja volt, Potentiana városát már Székesfehérvárnak írta, mikor a hunok öldöklő küzdelméről írt! Ez a tény számunkra azt jelenti, hogy ugyanazon helyet, hol Potentiana erődje létezett, építi ki a királyi koronázóvárosának Szent István, ezt a várat hívják Alba Regale várának és Alba Civitas városának! Ma pedig a budakalászi mészkőbányának hívják.

EGY DÉLKELET-EURÓPÁT BEMUTATÓ FÖLDRAJZI MUNKAA XIV. SZÁZAD ELEJÉRŐL. (DESCRÍPTIO EUROPAE ORIENTÁLIS.)

IV.Béla káplánjának, Andreas Hungarusnak a tudósítása Sicambria-Óbudából


A Sicambria-Óbuda és Potentiana-Székesfehérvár között fekvő mezőt hívják Tárnokmezőnek a krónikáinkban. A mező, ahol a hunok mindent elsöprő serege csatázott tíz király seregével, a Tárnokvölgy felett található, melyet a Békásmegyer-Ófalu völgyével lehet azonosítani. És az égvilágon, semmi köze nincs a mai Tárnok településhez! Krónikánk tudósításait a történészek igyekeztek teljesen máshová fantáziálni, és helyrajzi névhez kötni, Így vitték Tárnokmezőt a mai Tárnokhoz, a völgyet is odaképzelve, Százhalmot pedig Battához, vaskori halmokba fantáziálva a hun sírokat. Teljesen eszement történész ferdítések sorozata, és a legszebb, hogy ma is másolják tovább ugyanezeket a tévképzeteket! Se szeri, se száma az ez ügyben írt, színes fantáziálgatásoknak. Azonban Tárnokok völgye és mezeje valójában a Tárnokokról kapta nevét, akik Sicambriában-Óbudán éltek, és a királyi javak bevételezéséért voltak felelősek. Ők döntöttek arról, hogy a megyeri réven áthajtott bivalyok és ökrök közül melyik kerüljön a fejedelmi asztalra. Gondoskodtak a révhasználatért kirótt adók, és árucikkek, termények és takarmányok, ruhaneműk, és bármi más a réven áthaladó termék, adók szerinti százalékos behajtásáért. Tulajdonképpen ők voltak a kincstárnokok,-és itt a szóban benne is van a Tárnok szó! Ha csak ezen gondolatmeneten haladunk tovább, akkor a rögeszmés történészeink nem csak Tawarnokvolg- Tárnok Völgy és Mező, de Óbuda azaz Sicambria városának pontos földrajzi helyét is pontosan meg tudták volna határozni, az ősi megyeri rév felett! De, mint tudjuk nem ezt történt és nekem oktatóvideókat kell gyártanom, hogy az MTA-s és BTM-es nagyokosokat továbbképezzem Óbudából. Köztük azt a szintén félreképzett, és helyrajzilag félreinformált Bácsattyai Dánielt, aki saját maga írt arról, hogy "Kik voltak a tárnokok?" A Sicambria nevet és az Etzelburg nevet-ami Óbuda várát és városát jelenti- sem lehet a Főtérre erőltetni, több okból sem! Hiszen a megyeri rév nem a Főtéren van, hanem jóval északabbra, MEGYERNÉL a mai Rókahegynél! És a Duna a nyugati hegyek aljában volt, így a Főtér a hun korszakban és később is az Árpád-korban, még a középkorban is szigetként létezett. A téves helyrajz miatt történészeink nem csak Óbuda-Sicambria városát, hanem Potentiana-Székesfehérvárt a préposti és királyi terület közötti Tárnokok mezejét sem tudták azonosítani, amit Sicambria hatalmas falai előtt, Sicambria mezejének hívtak! Helyrajzi tudatlanságukban és dilettáns együgyűségükben pedig elkezdték történészeink a krónikáinkat szapulni és hitelteleníteni, és aztán az Óbudát ábrázoló hadmérnöki látképekkel ugyanezt művelik napjainkban is. De nézzük, mit ír Bél Mátyás arról az Óbuda városáról, melyet Sicambriának hívtak, és ami a félreképzett történészeink szerint nem létezett!

 Hunok megérkezése Pannóniába-azaz Sicambriába-Budára Kálti Márk-Képes Krónika


Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)Óbuda


Buda sorsa Attila halála után a testvér-háborúban.

"Mármost térjünk rá magára a városra. Nem könnyű megállapítani, hogy ATTILA halála és fiainak az uralomért vívott harca után hogyan is álltak Buda dolgai. Ha hitelt adunk a krónikáknak; mikor a hunok a testvérháborúban elemésztették egymást, azt kell hinnünk, Buda is elpusztult, — ha egyáltalán még létezett. Nincs itt mód arra, hogy a Csaba és Aladár közti viszály (y.) okait taglaljuk. Elég megemlítenünk a csatát, hogy megalapozzuk föltevésünket. ,,Az uralomvágytól föltüzelve’ , úja OLÁH (z.), ,.mindkét királyfi arra törekedett, hogy magának megszerezze a hun birodalmat. Mindkét részről nagy hadsereget gyűjtenek össze, és Sicambria mezején tábort ütnek. Miután összeütköztek, akkora öldöklést visznek végbe, hogy — mint mondják — a Duna vize Sicambriától Potentiana városáig vértől piroslott. Tizenöt napig tartott a harc, s csak akkor fejeződött be, mikor a kül- országi katonák nagy részét legyilkolták a hunok. Aladár is elesett ebben a csatában. Csaba győzött ugyan, de a veronai Detre cselszövése őt is legyőzte.’’ stb. Ha az elbeszélés igaz, iszonyú volt a csata, és ez az egyetlen csata szétrombolta a hunok roppant magasságokba emelkedett birodalmát. Sicambria mezején ment végbe, mint azt hallottuk, s Budát meg sem említik ennél a nevezetes fordulatnál, — hacsak Sicambria nevét akkoriban többre nem tartották Budáénál. Azt a következtetést azonban könnyen levonhatod, hogy nem maradt meg sértetlenül — akár Budának, akár Sicambriának hívjuk, sőt, amint az rendszerint megesik a városokkal, ahol csata zajlik le, hol a hunok, hol a németek fosztották ki, gyújtották föl, s végül rombadőlhetett. Véleményünk szerint ez lehetett a város sorsa. A rákövetkező időkben az egész Pannóniát széltében-hosszában elcsúfította a népek egymást öldöklő sok harca és a különböző népek benyomulása. Nem volt szerencsésebb Buda sem: romokban hevert. Kézenfekvő gondolni arra ugyanis, hogy a gótok, az a nép, mely még a hun névvel szemben is ellenséges volt, nem gondolt a város helyreállítására. A rúgok és a herulok pedig, akik 473 után Felső-Pannoniából ide, Alsó-Pannoniába törtek be, nem a városalapításokkal, mint inkább az ellenségek távoltartásával törődtek. A rúgok után következő langobardok alatt sem voltak békésebb viszonyok a Duna partján."

"Ez az a csata,melyet a hunok Krimhilda csatájának neveznek mind a mai napig." 
Közli számunkra az a Képes Krónika is, amelyben tíz alkalommal szerepel a Sicambria szó, és még tíz alkalommal a Sicambriá-tól vagy-ban szó! Ez az a Sicambria-Buda avagy Óbuda városa ami egyes rögeszmés és tudománytalan történészek szerint nem létezett. Aztán Bél Mátyás tovább folytatja az Óbudáról-Sicambria történelméről szóló tanulmányát, és olyan részletekkel a harci cselekmények leírását és Sicambria elfoglalását, majd végül kirablását, mely számunkra felbecsülhetetlen értékű információ!

Sicambria-Veteri-Vetus Buda-Óbuda préposti és királynéi vára-városa Békásmegyer hegyoldalában


A SZKÍTA KINCSEK ELRABLÁSA 

Nézzük, hogyan rabolták el a frankok a szkíta kincseket, miként fosztották ki Attila palotájának kincstárát egyetlen nap alatt !

I. RÉSZ. 
A PILISI JÁRÁSRÓL, KÜLÖNÖSEN ÓBUDÁRÓL.

-Nagy Károly megostromolja Budát.

-A város bevétele után kifosztja.

-A zsákmány nagysága.

-A szerző észrevétele.

"Ami az egész elbeszélésben nagyon tetszik, az megerősíti föltevésünket. így aztán az avarok — akiket még túl korán nevez itt magyaroknak — kettős vereségét elmondta, így ír: ,,Útnak indították a tábort s elérkeztek Óbudához, amit régebben Sicambriának neveztek, s ahol Csaba (helyesebben: a kagán), a magyarok királya székelt; mivel hadvezérei révén súlyos hadat viselt, rendkívüli kincsekkel rendelkezett, melyeket a sok rablásból, fosztogatásból s az ellenségektől zsákmányolt kincsekből halmozott össze; félt a frankok erejétől s KÁROLY szerencséjétől (mely bölcsességgel párosult), s azt remélte, hogy ebben a jól megerősített városban meg tudja magát védelmezni. Ám a dolog egyáltalán nem a reménye szerint ütött ki.” Leírja azután az igen kemény ostromot, de amelyben KÁROLY csodálatraméltó jóindulata is megnyilvánult, különösen mikor már bevették a várat. „A város lakói (ti. azokról az avarokról beszél, akik megadták magukat, s az életükért esdekeltek) miután már föladták a reményt, hogy védekezni tudnak, leteszik a fegyvert, s könyörögve kérik, hogy kíméljék meg az ő, a feleségeik és gyermekeik életét. A győzteseket erre szánalom fogta el, s bár a frankok közül a harcok során igen sokan elestek, mégis készséggel engedtek a könyörgők kérésének. Követelik azonban, hogy adják át nekik a város megerősített helyeit, — majd miután amazok átadták, őrséget raknak beléjük, a kapukhoz és a terekre és sok utcába szabály szerint őrállásokat helyeznek el, nehogy a magyarok részéről valami veszteség érje őket. KÁROLY bevonul a városba és azt követeli, hogy adják át neki a palotát. Csaba király valameddig ellene szegül, végül azonban a jól megerősített és oly sok ellenségtől szerzett régi 
Nagyszentmiklósi kincs
zsákmányokkal s rablott holmikkal megtöltött várat a palotával együtt átadja. Az arannyal-ezüsttel teletömött kincstárat rögvest kifosztja, a királyt bilincsbe veri, majd mikor az öngyilkos lesz, illő  tiszteletadással eltemeti. Mindezt a sok-sok év alatt mindenünnen összehordott aranyat, ezüstöt és szkíta zsákmányt, ami Sicambriában volt, a frankok egyetlen nap alatt elrabolták. A magánemberek vagyonát méltóság szerint sokaknak szétosztották. Az asszonyokat nem becstelenítették meg, senkivel szemben nem alkalmaztak erőszakot, az egész nép életét megkímélték, s adófizetőjükké tették őket." Ennyit ír BONFINI.

Szkíta arany Oroszországból
Gondoljunk bele, a beszámolók szerint, Sicambriát a frank seregek, több alkalommal pusztítják, és döntik épületeit romba. Pippin és Nagy Károly is több alkalommal visszatér ugyanoda , ölni és pusztítani. Ez az eseménysorozat, a királyi székhely több alkalommal történt lerombolása, Chaba, a magyar király halála és az ország különböző részein a Pippin általi öldöklés, a szkíta kincsek elrablása, az ősi Sicambria városának teljes kifosztása vezetett el ahhoz, hogy Árpádék felmentő hadseregét behívják az országba rendet rakni, és a népet felszabadítani. Ez az a történet, amit "Honfoglalásnak" adnak elő nekünk, miközben már a 802 évben magyar király uralkodott a Pannóniai magyar főváros, avar Hring- Sicambria trónján, és mérhetetlen sok szkíta kincsekkel, arannyal és ezüsttel volt teli Attila palotájának a kincstára! Árpád és kapitányaik pontosan tudták, hogy hova kell megérkezniük, és abban is biztos vagyok, hogy tudták, hogy mi történt Sicambriában, ahová megérkeztek, és miért van a város romokban. Erre utal az is, hogy a mai Békásmegyer-Csillaghegy magasabban lévő területéig, a valódi Felhévizekig, -ami helyszínt jóval később is Calida Aqua-nak azaz Felhévíznek hívnak az okleveleinkben és az életben is a középkor folyamán,- táboroznak le, és megvárják, hogy a hatalmas seregükkel körbeölelt Sicambria városából, a nyugati kapun az ellenség, a mai Üröm és Pilisborosjenő irányába kitakarodjon az országból, a nyugatra vezető Antiqua Via Magna-Ulpius Traianus hadi és kereskedelmi útján. És aztán csak másnap vonultak be abba a városba, amit Etzelburgnak-Attila városának hívtak, és a mai csillaghegyi Rókahegyen, és a hegy oldalában állt, az anyasziklába építve. Kiemelt helyen létezett Sicambria, rátekintve az akkor, és később is a városnak busás jövedelmet hozó révre, melyet megyeri révként de ugyanakkor Sicambria alatti révként is emlegetnek a források, hiszen a szabályozatlan Duna a csillaghegyi Rókahegy lábát mosta. És ez az Etzelburg, a hegyoldalak miatt, kiválóan jól védhető helyen állt, gyógyvizű meleg, és hideg-vizű forrásokkal is ellátva a területén élő embereket, erős és hatalmas falakkal védve az óbudai várnépek életét. Anonymus-Pósa András erről tudósít minket.

GESTA HUNGARORUM

"S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."

Kálti Márk Képes Krónikája Nyék hegyének nevezi azt a helyet, ahol Árpád elsőként tábort ütött. Anonymustól viszont tudjuk, hogy ez a hely Felhévíz volt, melyet a mai Békásmegyernél lévő Rókaheggyel lehet azonosítani, az okleveleinkben sokat emlegetett helyszín, amit Calida Aqua-nak hívtak. Felhévíz Óbudán létezett, és semmi köze a mai Budához és annak területéhez! Sok esetben promontorió szőlőhegy névvel hivatkoznak rá, mint Óbuda városának előhegye.Nyék-sövény jelentéssel pedig olyan értelmet kap ez a hegy, és maga Buda-Sicambria városa, hogy a középkorban közvetlen mellette létezett még egy központ, mégpedig az a Székesfehérvár, amit a Kálti Márk Képes Krónika lokalizál Nyék hegye mellé, a megyeri rév felett. 

A Képes Krónika közvetlen a Duna és Nyék hegye-Óbuda mellett határozza meg a Szent István által alapított Alba Regale hollétét!



A SZKÍTA KINCSEK SORSA

Nagy Károly hermája
Attila palotájának kincstárából elrabolt kincsek útjának és további sorsának is utána fogok még alaposabban járni, megígérem. De abban már most biztosak lehetünk, hogy Róma városát is gazdagította a Sicambriából elvitt kincsek nagy-része! Az Aachenben eltemetett Nagy Károly bőkezűen osztotta szét a Budáról elrabolt kincseket, és Rómán kívül, a Frank Birodalom központjában a saját székhelyét Aachent és palotáját gazdagította vele nagy mértékben. Az is valószínű, hogy még a Nagy Károly hermája, mely a csontjait őrzi, is abból az aranykészletből származik, amit Budáról elvittek. A nagy kérdés pedig az, hogy a Pippin által 796-ban, majd pár évvel később ismét kirabolt Sicambria-Budából, hogyan tudott 802-ben Nagy Károly ismét annyi szkíta aranyat és kincset rabolni, hogy alig tudták ezeket elszállítani? Legközelebb ennek fogok utánajárni, és persze annak, hogy hová került a rengeteg kincs, ami Sicambriából-Budáról, azaz Óbudáról származik...?!


                                                                                                    Egyed Zoltán 
                                                                      Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport