ÓBUDA EGYHÁZI INTÉZMÉNYEI A KÖZÉPKORBAN

Bártfai Szabó László legsúlyosabb hibái Óbuda városának azonosításában.

ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN ÉS MEGYEREN

1935.

A blog bejegyzést az az örömteli esemény hozta el, hogy Bártfai 1935-ben megjelent könyvét sikerült antikváriumban megszereznem. A hibáit persze már korábban is tudtam, rögtön rájöttem, ahogy a könyvtárban belelapoztam a könyvébe. 

Az igazán megdöbbentő számomra az, hogy a hivatalos oldal egyetlen régészének vagy történészének sem tűntek fel soha ezek a tényleges és nagyon súlyos ellentmondások. Vagy ha mégis, akkor is inkább csöndben maradtak, mert "vétkesek közt cinkos aki néma" !

                                   Hihetetlen!

Bártfai a hegytetőn és hegyoldalban látható Óbuda városát ábrázoló középkori hadmérnöki látképeket a mai lapos Zichy főtéren próbálta megtalálni, persze eredménytelenül, hiszen még napjainkban sem tudták Óbuda városát arra a területre azonosítani. És soha nem fog ez sikerülni a hivatalos oldalnak, hiszen Óbuda városa az okleveleink szerint is sziklás hegytetőn létezett!

                       Bártfai Szabó László. 1935. 

ÓBUDA TÉVEDÉS

Átlátszó fóliás technikával jelölte Óbuda oklevelekben leírt középkori objektumait és a hadmérnöki rajzokon látható épületeket a Kneidinger 1766-ban készült térképein. Hol a hiba? A 160 évvel későbbi, a Zichyék Óbudáját ábrázoló első térképeken próbálta Bártfai azonosítani azokat az épületeket, amik valójában hegytetőn és sziklás hegyoldalban álltak. Abban az eltelt 160 évben pedig nagyon sok minden történt ezen a környéken. A törökök Óbuda városát nem újították fel, az épületek már Dillich képein is romokban vannak. Buda visszafoglalásának előkészületei pedig 1595 telétől elkezdődtek, és Sicambria-Óbuda(Csillaghegy) -Békásmegyer öblében és az feletti területen(Fehérvár) zajlottak, hiszen az ellenséget elsőként Óbudáról kellett kiirtani. Erről tudósít Óbudán jártában számunkra az egykorú utazó Tollius is az Epistolae szövegével:"A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük" 

Van Viannen-Tollius

Óbuda városát valójában a Budát visszafoglalni készülő keresztény seregek döntötték romba. A török harcok után betelepített dunai svábok hordták szét és kereskedtek ők is faragott köveivel. Míg ők 20 éves adómentességet kaptak, addig az életben maradt magyar embereket sanyargatták szerte az országban.  Így aztán a megmaradt falakat 1700-ban a labancok tették a földdel egyenlővé, hogy a magyarok ne tudjanak hová behúzódni és onnan támadást indítani, így pusztult el végképp a középkori Óbuda-Sicambria városa. A faragott kövek elhordása továbbra is mindennapos tevékenységnek számított, a környező települések, Új-Budavár és Zichyék Óbudája is az ősi Sicambria-Régi Óbuda épületeinek romjaiból épültek. A megélhetés érdekében a mocsaras területeket feltöltötték. Zichyék pedig a központjukat RévJenőn építették ki a kereskedés érdekében, az egykori óbudai dunai szigetek területén.

Bártfai Szabó László számára nem tudatosult, hogy 160 év az bizony nagyon hosszú idő egy főváros életében a viharos történelmi korszakban.

Kneidinger Zichyék Óbudája

Hol a másik hiba? 

Zichyék területéről készült Kneidinger térképek a földrajzi területnek megfelelnek, ám azok nem a középkori Óbuda területét ábrázolják, hiszen a királyi kincstárral tartó perhez térképeket hamisítottak, mintha a vitás terület az 1355-ben készült határjáráson belül létezett volna. Tehát a mai Hármashatárhegy keleti oldala nem Óbudáé volt, az a terület Nev Ofen, a mai Buda várának erdősége volt. Kneidinger térképei a Zichyék Óbudáját ábrázolják, és NEM A KÖZÉPKORI ÓBUDA VÁROSÁT ! Minderről a Kiscelli Múzeum honlapján bárki meggyőződhet: http://gyujtemeny.kiscellimuzeum.hu/…/buda-es-obuda-egy…/804 

Figyelmesen olvassunk, hiszen a Zichyék területéről készült térkép készakarva ábrázol hamis adatokat, amivel a középkori Óbuda területével akarták összemosni! 

Hol hibázott még Bártfai? 

A DUNA MEGYEREN

Nem vette figyelembe, hogy a nyugati hegyek aljában lévő holocén Duna-meder a Duna vízszintjének emelkedésével, szintén vízzel telítődik. Így tehát a középkori hadmérnöki rajzok az adott korszak valós vízrajzi állapotát mutatják! A metszetek ábrázolásai teljes értékűen hitelesek, és a földrajzi tájjal megegyezőek, csak éppen nem a Zichyék főterére,(a mai Óbudára) hanem Békásmegyer öblére,a királyi várakat pedig a Csillaghegyen ábrázolják. Az okleveleink természetesen mindezt megerősítik minden tekintetben. 

Itt jegyzem meg, hogy az okleveleinket sok esetben a szamárcsapás szerint értelmezték, így azoknak új magyar regesztákat kell készíteni a valós jelentésükkel!

ÓBUDA VÁROSÁNAK OBJEKTUMAI MEGYER TERÜLETÉN

Bártfai ráadásul több nagyon súlyos hibát vétett, pedig pont ő volt az, aki még az okleveleket is ismerte. Helymeghatározó oklevelek Bártfai gyűjteményéből:

 Egy fontos tudósítás, hogy a ferencrendi épületeket hol találjuk valójában. A "feletti" az nem a Dunával párhuzamosan értendő!

Kereked Óbudán, a mai Arany és Péterhegy közti kerek területet jelenti, ahol régészeti felügyelet nélkül nőnek ki manapság a földből a luxusházak,és hogy ez megtörténhet, azért a történészeken és az MRSZ vezetőin kívül a jelenlegi álnemzeti kormánypárt a felelős, hiszen az örökségvédelmet ők szüntették meg folyamatosan és immár végérvényesen!

Az oklevél az óbudai határjárások idejében készült, hogy tisztázza Üröm területét, ami Óbuda városával közvetlenül határos és szintén az óbudai apácák tulajdona. Az apácák Óbuda környéki birtokai önmagukban határozzák meg a királynéi város valós földrajzi területét!

Bártfainak tehát tudnia kellett volna, hogy Óbuda városa sziklás szőlőhegyen állott, és a várost Sicambriának is hívták, így az tehát az biztosan nem egyenlő a római Aquincum területével. Óbuda város központja pedig maga a

királynéi vár volt, hévforrás patakokkal és azokon üzemelő patakmalmokkal, Sicambria mezővel-kaszálóval. Talán a Zichyék hamisítása és épületei tévesztették meg, vagy a nárcisztikus történetírók korábbi zagyvaságai.

Bártfai is végzetes hibákat vétett, és tévedései még napjainkra is kihatnak. Manapság azonban már a félretanított történészek ülnek a vezető pozíciókban a Budapesti Történeti Múzeumban is, akik az azonosulási kényszer miatt képtelenek letérni a hivatali szamárcsapásról. Így tehát a főváros, Sicambria-Óbuda valós területének elismerését és feltárását pont a szakmabeliek akadályozzák leginkább. Ez a világon egyedülálló,(és erre sem lehetünk büszkék) hogy ebben az országban a "szakértők" azért dolgoznak, hogy a hazájuk fővárosát kisebbítsék és rómainak ferdítsék. Sicambria-Óbuda sorsával hivatalból senki sem törődik, pedig leginkább ez lenne a dolguk...

              "vétkesek közt cinkos aki néma" 

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA MEGYEREN

  AZ IGAZSÁGOT AZONBAN NEM LEHET MEGÁLLÍTANI !

                                                                                           
                                                        Egyed Zoltán Pajzsvivő