LEVÉLTÁROS ÓBUDAI SZAMÁRCSAPÁS

A helyesnek vélt óbudai történetírói kutatások, majd később a feltárások megszabták az irányt. Vagyis inkább jól elszabták, és utat jelöltek a történész szamárcsapásnak. Nem csak a krónikáink félrefordítását eredményezték az óbudai  történész dogmák, hanem a levéltárban az

oklevelek magyar regesztáinak elkészítését is a szerint végezték sok esetben egyes levéltáros munkatársak. Kutatásaim során naponta találkozom megdöbbentő és nagyon rossz példákkal Óbuda helyrajzával kapcsolatosan, ezért döntöttem úgy, hogy a levéltáros  hibákat is megmutatom. Több esetben a levéltáros egyszerűen nem értette az egészet, és azt hitte, hogy aki az oklevelet írta, az nem volt tisztában Óbuda város helyével. Nyilván azt gondolhatta(vagy kellett gondolnia és így cselekednie a cocializmusban - és napjainkban ugyanez a helyzet, a másképp gondolkodók repülnek) hogy a történész jobban tudja, mint az oklevél. Egyébként ezek az oklevelek árulják el leginkább azt, hogy történészeinknek halvány lila gőzük sincs az Óbuda városára vonatkozó hiteles okleveleink tartalmáról. Ha ugyanis lenne, vagy tanulmányoznák az okleveleket, akkor nem erőltetnék tovább ostoba módon, hogy a Zichyék területén létezett Óbuda városa!

Lásd az oklevéltárban ITT
1438.05.05.

Hédervári Lőrinc nádor utasítja a budai káptalant, hogy Antal mester szabót, ill. üvegest egy budafelhévízi malom birtokába iktassa be. - Ipar. - Magister Anthonius sartor seu laborator vitrorum. - Helynevek: Buda, Óbuda és részei. - ..prope calidas aquas superiores Budenses ex opposito pontis lapidis /sic!/ - - Nádori emberek /vezetéknévvel!/ de Felkezy, de Kouachy. - - Malom /vizi-/. - .. in dominium cuiusdam molendini prope calidas aquas superiores Budenses ex opposito pontis lapidis /sic!/ - Hátlapján rányomott pecsét maradványai.

A SIC! jelölés ez esetben regesztát készítő értetlenségét fejezi ki, hiszen ha az oklevél tudósítását olvassuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem a ma Óbudaként ismert területről van szó! Az oklevél a malom helyzetét a felső Óbuda-városi meleg vizek mellé helyezi.
A napjainkban hivatalból Óbuda városának erőszakolt Zichyék területe viszont homokszigeten áll! Így tehát ott semmilyen felső hévizek, sem sziklás terület nem lehet. 

EZ AZ OKLEVÉL IS ÖNMAGÁBAN CÁFOLJA A JELENLEGI HIVATALOS TÉVESZMÉKET FELHÉVÍZ ÉS ÓBUDA HELYRAJZÁVAL KAPCSOLATBAN!

Az óbudai Szent Szűz kolostor apácái ellentmondtak a malom birtokjogának beiktatásakor, ezért készült még egy oklevél, ami megerősíti a két hónappal korábbi oklevél leiratát a helyrajzra vonatkozóan.
1438.07.05.

A budai káptalan jelenti, hogy amikor Hédervári Lőrinc nádor parncsára Antal mestert egy budafelhévizi malom birtokába be akarták iktatni, ennek az óbudai, Szent Szűzről elnevezett kolostor apácái ellentmondtak. - Helynevek. - Káptalani ember de Zeuenie - ... de veteri Buda - Kolostor. - .. religiosarum dominarum sancti monialium claustri beatae virginis de veteri Buda... - Hátlapján rányomott pecsét maradványai.


Az oklevelekben leírt, az Óbuda városában működő patakmalmok sem működhettek a mai Árpád híd környékén! És ilyenkor jut eszébe a józanul gondolkodó embernek az óbudai látképek ügye. Az okleveleink tudósításai minden esetben megerősítik az óbudai látképeken látottakat! Hivatalból pedig egyes megtévedt történészek tovább hajtogatják bután az ostoba tévképzetüket, hogy a katonai hadmérnöki rajzolók-amikor nálunk jártak, hogy felmérjék a visszafoglalni kívánt várakat-"bulvár" ábrázolásokat készítettek pl-Laszlovszky József  és a kitartott TTE Történelem Tanárok Egylete szerint.

ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN

Közösen sem jutottak el addig a felismerésig, hogy a középkori metszeteink a Zichyék területét - amit ma Óbudának hamisítanak a történész dogmákkal - azt szigeten láthatjuk. Óbuda várai és városa pedig valójában a Csillaghegyen létezett, az összes vonatkozó metszetkép, krónika és oklevél szerint. Pedig ma már elég csak kinyitni az Earth programot, és rögtön bebizonyosodhat bárki számára, hogy a TTE Laszlovszkyval és Kanyóval közösen együtt lódítva veri át a főváros történelme iránt érdeklődő embereket.
A dolog igazából végtelenül egyszerű, ahogy több blogbejegyzés oldalán már megírtam; a Zichyék Óbudája Revjeno egykori révhelyén épült ki, és nem egyenlő az Árpád és középkori Óbuda városával. Történészeink hivatalban erőszakolják tovább a téveszméiket és hivatalból okozzák a legnagyobb károkat a magyar történelem kutatásában, ez sajnos a szomorú valóság.

                                                                                                                                Egyed Zoltán Pajzsvivő